|
|
Ez a szocikk vagy szakasz
lektoralasra
, tartalmi javitasokra szorul.
A felmerult kifogasokat
a szocikk vitalapja
reszletezi (
vagy extrem esetben a szocikk szovegeben elhelyezett, kikommentelt szovegreszek
).
Ha nincs indoklas a vitalapon (vagy szerkesztesi modban a szovegkozben), batran tavolitsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejere ezt a sablont, ha az egesz cikk megszovegezese hibas. Ha nem, az adott szakaszba tedd, igy segitve a lektorok munkajat!
|
Az els? televiziok egyiker?l adott tudositas a
Tolnai Vilaglapja
oldalan,
1928
-ban
A
televizio
, roviden
teve
vagy
bet?szoval
tv
, kepek es hangok tavoli helyen valo egyuttes vetelere szolgalo keszulek.
Kes?bb, ezt tovabbfejlesztve alakult ki az
Okosteve
. Az Okos TV internet-kapcsolattal rendelkezik, operacios rendszerrel fut es sajat alkalmazas-szolgaltatasokkal rendelkezik.
Ugyan
Paul Nipkow
Nemetorszagban
mar
1884
-ben feltalalta a kepfelbontas elvet a rola elnevezett pasztazotarcsaval, azonban az els?, nagy tavolsagra vezeteken tovabbitott televizios adasra csak
1926
-ban kerult sor
London
?
Glasgow
kozott
John Logie Baird
skot feltalalo jovoltabol.
Boris Rosing tavolbalato keszulekenek
[1]
rajza, a Vasarnapi Ujsag illusztracioja, 1911
A katodsugarcs? m?kodesi elve. A televiziok lelket ado eszkoz f?bb komponensei a katodsugarzocsoves technologia 2000 utani hatterbe szorulasaig valtozatlanok maradtak.
A
katodsugarcsovet
Karl Ferdinand Braun
fejlesztette ki
1897
-ben.
Tihanyi Kalman
nevehez f?z?dik a teljesen elektronikus, toltestarolo tipusu televizios rendszer feltalalasa.
1924
-ben jott ra a megoldasra,
1926
-ban kelt magyar szabadalmi bejelentese, ezt kovet?en kereste meg ?t
1928
-ban a
Radio Corporation of America
.
Nemetorszagban
Telefunken
neven indult meg el?szor a rendszeres adas,
1935
-ben.
Masik uton indult el
Mihaly Denes
(1894?1953),
1933
-ban
E. H. Traub
fizikussal egyuttm?kodve mar egy olyan televizios keszuleket mutathatott be, amelyet maga meg tovabb tokeletesitett (
TELEHOR
). Ez volt az a kepet 240 sorra felbonto, Mihaly?Traub-fele forgotukros vev?keszulek, amelynek kepet akar 2,5×3 meteres feluletre is ki lehetett vetiteni.
1936
?szen az els? zart lancu televizios kozvetitesre a
Gellert Szalloban
kerult sor, ahol mintegy 30 meteres tavolsagra kozvetitettek televizios kepet.
1929-ben mar
Anglia
is elkezdte a kiserleti m?sorszolgaltatast a
BBC
fennhatosaga alatt, 1936-ig
John Logie Baird
keszulekevel, majd az
EMI
?
Marconi Company
altal kifejlesztett elektronikus kepatviteli rendszerrel. Az
Amerikai Egyesult Allamokban
az
NBC
1939
-ben sugarozta els? televizios adasat.
1929
-ben a
Bell laboratorium
mar bemutatta a
szines televiziot
, es
1940
.
januar 12-en
az els? tevelanc is megkezdte a m?kodeset.
Peter C. Goldmark
(1906?1977), a budapesti szuletes? mernok, fizikus 1936. januar 1-jet?l 1971-ig (nyugdijba vonulasaig) a
CBS
alkalmazottja volt (hosszabb ideig annak igazgatoja is). ? dolgozta ki az els? hasznalhato
szines televizio
-szabvanyt a CBS-nel
1940
-ben.
A
20. szazad
vegere a televizio a legnagyobb hatasu tomegmediumma valt vilagszerte, am a 2000-es evek els? evtizedet?l az
internet
szolgaltatasok szeles kor? elterjedesevel jelent?sen csokkent globalisan az atlagos nezettsegi aranya.
Orion AT501
az els? sorozatban gyartott magyar televiziokeszulek (1959)
Magyarorszagon az 1950-es evekt?l letezik televizio. A televizios adasok megindulasa hazankban evtizedeket kesett, szamos orszagban mar az 1930-as evekben m?kodott televizios m?sorkozvetites.
Smart TV
Napjainkban mar a haromdimenzios kepalkotasra kepes televizioval folynak el?rehaladott kiserletek vilagszerte. A 2010-es evekben kezdtek elterjedni az
okostevek
(SMART TV), amelyek a telefonokhoz hasonloan sajat
operacios rendszerrel
rendelkeznek, es kepesek internetes tartalmak megjelenitesere is a keszulekbe integralt szamitogepes technologia reven. Magyarorszagon els?kent a
Samsung
okostevei voltak elerhet?k.
[2]
Technikai jellemz?k
[
szerkesztes
]
A televiziozas elve hasonlo a
radiohoz
. A
kamera
az altala felvett kepi es hangjeleket elektromos jelekke alakitja. Ezeket az elektromos jeleket vagy rogton, vagy rogzites es utolagos m?sorra alakitas utan tovabbitjak a televizio-vev?keszulek fele. A tavolsagi jeltovabbitas altalaban
elektromagneses sugarzassal
tortenik, de tortenhet kabelen keresztul is. A vev?keszulek azutan visszaalakitja keppe es hangga az elektromos jeleket.
Az atvitel jellemz?je a keszulek kepfelbontasa. Az europai szabvany 50 Hz-es kepfrekvenciaval 625 soros kepet alkot (melyb?l 576 lathato), az amerikai 60 Hz-es kepfrekvenciaval 525 soros kepet alkot (melyb?l 480 lathato). Mindket rendszernel el?szor csak a paros, majd a paratlan szamu sorokat viszik at, igy az atvihet? kepek szama masodpercenkent 25, illetve 30. A hianyzo sorok abbol adodnak, hogy a kep atvitele mindig a bal fels? sarokbol balrol jobbra kezd?dik, es erre a 45-50 sornyi id?re van szukseg ahhoz, hogy a jobb also sarokbol a bal fels?be visszaallitsak a kepcs? elektronsugarat az elterit? aramkorok.
Erdekesseg, hogy a szines atveteli rendszerek a savszelesseg sz?kossege es a regebbi fekete-feher keszulekekkel valo kompatibilitas megtartasa miatti tervezesi kotottsegek okan nem tudnak teljes kepfelbontasnak megfelel? szininformaciot atvinni, azonban mivel az emberi szem szinmegkulonboztet? kepessege is joval gyengebb az arnyalat-megkulonboztet? kepessegenel, ez a nez?k szamara nem eszrevehet?.
A tv-keszulek kijelz?je
[
szerkesztes
]
Televizios rendszerek (kepnormak)
[
szerkesztes
]
- Analog kepnormak
- Digitalis kepnormak
Az analog kepnormak kevesbe eles kepeket hoznak letre, mint a digitalisak. Raadasul mivel regiek, ezert akkoriban kisebb
kepfelbontassal
is megelegedtek a
szabvanyuk
meghatarozasakor.
Terjesztes es jelatvitel
[
szerkesztes
]
A m?sorok terjesztesi modja szerint a televiziozas lehet:
Az analog rendszerrel szemben a digitalis jelatvitel eseten atviteli torzitasok nem lepnek fel. A megfelel?en
tomoritett
digitalis jelek atvitelehez az analognal kevesebb
savszelessegre
van szukseg, igy adott frekvenciatartomanyban tobb m?sor fer el, de megjegyzend?, hogy ez a tomorites veszteseges, vagyis a vev?keszulek keperny?jen nem pontosan az a kep fog megjelenni, amit a kamera felvesz, legfeljebb a nez? nem tud majd kulonbseget tenni a kett? kozott az emberi szem tokeletlensege folytan.
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
Lap.hu: