 | Ez a szocikk a m?nemr?l szol. Hasonlo cimmel lasd meg:
Drama
.
|
A
lira
es az
epika
mellett a harom alapvet?
m?nem
egyike, az alapvet?en parbeszedekre (dialogusokra) epul?, tobbnyire
szinhazi
el?adasra szant
irodalmi
alkotasok (dramak, dramai m?vek, illetve szinm?vek) osszefoglalo elnevezese. A
drama
az altala kinalt m?veszi hatast ugy kivanja elerni, hogy konkret, egyedi figurak cselekveseit jelenidej? formaban mutatja be, igy mutatva fel azok altalanos erveny? jelentestartalmait.
A kifejezest, a m?nem sokszin?sege es az irodalmon tulmutato jelent?sege miatt els?sorban gy?jt?fogalomkent erdemes hasznalni. A drama elmeletevel, a szinm?iras es a
szinm?veszet
elmeleti kerdeseivel foglalkozo
irodalomtudomanyi
terulet a
dramaturgia
. A tagan ertelmezett szinhaz vilagan tul a drama megjelenik az oktatas es a terapias tevekenyseg keretei kozott is (
dramapedagogia
,
dramaterapia
).
A drama szo az ogorog
dran
(cselekedni) szobol ered. A szot a koznapi hasznalatban mindenfele feszultseggel teli, nagy indulatokat mozgato esemenyre is hasznaljuk (csaladi drama, dramai pillanatok stb.).
William Shakespeare
Madach Imre
A dramai m?vek lehetnek
prozaban
irt vagy
verses
dramak. A drama
m?fajai
a
tragedia
, a
komedia
es a
kozepfaju drama
mas neven
szinm?
. Sajatos m?faj a verses formaju
dramai koltemeny
, amelyben a drama es a lira m?nemi sajatossagai keverednek.
A helyzeteket jellemzi, hogy
dramai feszultseg
jelenik meg bennuk. Mindazok a helyzetek rendelkeznek ezzel a tulajdonsaggal, amelyekben a szerepl?knek valamilyen cselekvesi dontest kell hozniuk, es ez a dontes eletukre (vagy a kozosseguk eletere) jelent?s hatassal van.
A drama kozeppontjaban - az epikaval szemben - nem a dontesi helyzet megoldasa vagy maga a dontes eredmenyekeppen megtett lepesek allnak: a drama valamely problema felmeruleset?l a megoldasra vonatkozo dontes meghozatalaig vagy a cselekvesig eltel? id?t vizsgalja. A drama feszultseget eppen az adja, hogy a szerepl?knek donteniuk kell, a cselekves azonban akadalyba utkozik, vagy csak nehezsegek aran valosithato meg. Amikor a dontesek eredmenyekeppen megszuletik a cselekves, a dramaisag szertefoszlik. Ez ugyanakkor nem azt jelenti, hogy minden drama egyetlen dontesi helyzetet tartalmazhat csupan: a drama szerkezetet a legtobb esetben a dontesek es kovetkezmenyeik lancolata adja.
A drama valamilyen jol megfogalmazhato tarsas cselekmenyt vesz alapul (a multban megtortent esemeny, tobb szerepl?). A drama szerkezetet a lezartsag jellemzi.
A dramaturgia altalanossagban a drama tanulmanyozasanak tudomanya, dramaelmelet.
A fogalom ugyanakkor nem csak irodalomtudomanyi jelent?seggel bir: a dramaturgia a
szinhaztudomany
egyik aga is, mely a szinjatekformak es szinhazi el?adasok rendszerezesevel, sajatossagainak felterkepezesevel foglalkozik. A dramaturgia ugyanakkor gyakorlati tevekenyseget is jelol: kulonboz?, altalaban az epika korebe tartozo szovegek szinpadra (illetve
filmre
,
televiziora
) alkalmazasat, illetve dramai szovegek egy adott el?adas celjainak megfelel? atdolgozasat is ertjuk alatta.
Szophoklesz
Klasszikus okori drama
[
szerkesztes
]
Az europai szinjatszas bolcs?jenek szamito gorog szinjatek (mas nepek szinjatekformaihoz hasonloan) nem irott dramai m?vek el?adasaval vette kezdetet, hanem a ritualis cselekvesb?l alakult ki. Kes?bb azonban mar a gorogok szinjatekformai is irasos format oltottek. A gorogseg dramairodalmanak legnevesebb szerz?i kozott
Aiszkhuloszt
,
Euripideszt
,
Szophokleszt
es
Arisztophaneszt
tartjuk szamon. A gorog szinhazkultura sokban hatott az
okori
Romai Birodalom
dramairodalmara es szinhazkulturajara is. E kor jelent?s dramairoi peldaul
Seneca
,
Menandrosz
,
Plautus
,
Terentius
.
A
kozepkori
europai dramairodalom altalunk ismert alkotasainak kore joreszt vallasos, kisebb reszben vilagi targyu m?vekb?l all. (Ez azonban abbol is fakad, hogy a vilagi targyu szinjatszas joreszt improvizativ volt, azaz a rogtonzesen alapult es nem irtak le.)
A vallasos dramak egyik tipusa, a liturgikus drama bibliai torteneteket vitt szinre es templomokban adtak el?. Kes?bb egyre tobb vilagi elem sz?r?dott be a liturgikus dramakba, ezert kiszorultak a templomokbol. A varosok vasarterein adtak el? a tobbnapos miszteriumjatekokat. Az ugynevezett mirakulumok a szentek eletet vittek szinre. Kes?bb a reformacio id?szakaban szulettek meg a hitvitazo dramak. Vilagi temaju el?adasok voltak a vasari bohozatokban is.
Reneszansz es barokk drama
[
szerkesztes
]
Az europai dramairodalom legtermekenyebb korszakai a
reneszansz
es a
barokk
kor. Az e korszakokban alkoto szamos szerz? kozul csak nehany nev:
William Shakespeare
,
Ben Johnson
,
Lope de Vega
,
Pedro Calderon de la Barca
.
Klasszicista drama
[
szerkesztes
]
Mind m?faji gazdagsag, mint a dramairoi formanyelv megujitasa szempontjabol meghatarozo jelent?seg? a francia
klasszicizmus
dramairodalma, ezen belul is els?sorban
Jean Racine
,
Pierre Corneille
es
Moliere
(Jean-Baptiste Poquelin) munkassaga. Ugyancsak meghatarozoak
Nicolas Boileau-Despreaux
dramaturgiai irasai, melyekben lefekteti a francia klasszicista dramairas alapelveit.
Szigoruan ragaszkodnak az Arisztotelesz szerint megfogalmazott harmas egyseg elvehez, tehat a hely-id?-cselekmeny egysegehez: rovid id?n belul egy helyszinen tortenik az egy szalon futo cselekmeny. A klasszikus szabalyokhoz valo ragaszkodas, amilyen harmas egyseg elve is, er?sen befolyasolta a szinm?vek sajatossagait: mely szenvedelyeket rejt? nyugalom es osszefogottsag, kristalytiszta stilus es szerkesztesmod, formai es gondolati tisztasag jellemezte a m?veket, melyekben tobbnyire a szenvedelyek, konfliktusok vegs? kirobbanasat jelenitettek meg.Az emberi lelekbe forditja a tekintetet.
A dramakban jellemz? szerepl? a bizalmas, akinek majdnem mindenki elarulja kis titkait, es nagyban iranyitja a cselekmenyt tanacsaival. (Madocsai Laszlo: Irodalom II.)
A klasszicizmussal szembeszallo dramairodalom alapjait
Denis Diderot
, kes?bb pedig a dramairokent is jelent?s
Gotthold Ephraim Lessing
fogalmazza meg.
Ujabb jelent?s valtozast a dramairodalomban a
naturalizmus
19. szazadi
el?retorese hoz.
Henrik Ibsen
,
August Strindberg
,
George Bernard Shaw
munkassaga a hetkoznapi helyzetek es figurak bemutatasaval megteremti a
polgari drama
alapjait.
Anton Pavlovics Csehov
m?vei pedig a hagyomanyos dramisag-fogalommal valo szakitas jegyeben nem a cselekmenyre, hanem a figurak bels? torteneseire koncentralnak.
A
20. szazad
folyaman szamos uj dramairoi es szinhazi iranyzat jelenik meg.
Bertolt Brecht
megteremti az
epikus drama
fogalmat, megjelenik az
abszurd drama
(peldaul
Samuel Beckett
,
Eugene Ionesco
,
Edward Albee
,
Sławomir Mro?ek
), de megjelennek az ujrealizmus kepvisel?i is (peldaul
John Osborne
,
Harold Pinter
).
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]