A ?Reagan” cim? lap ide iranyit at. Hasonlo cimmel lasd meg: Reagan (egyertelm?sit? lap) .

Ronald Wilson Reagan
Hetvenevesen (1981. februar 7.)
Az Amerikai Egyesult Allamok 40. elnoke
Hivatali id? 1981 . januar 20.  ? 1989 . januar 20.
Alelnok(ok)	George H. W. Bush
El?d	Jimmy Carter
Utod	George H. W. Bush
Katonai palyafutasa
Csatai	masodik vilaghaboru A masodik vilaghaboru amerikai hadszintere
Szuletett	1911 . februar 6. Tampico , Illinois
Elhunyt	2004 . junius 5. (93 evesen) Los Angeles , Kalifornia
Sirhely	Ronald Reagan Presidential Library
Part	Republikanus Part
Szulei	Nelle Wilson Reagan Jack Reagan
Hazastarsa	Jane Wyman (1940?1948) Nancy Davis Reagan (1952?2004)
Gyermekei	Maureen Reagan Patti Davis Ron Reagan Christine Reagan
Foglalkozas	televizios szinesz filmszinesz politikus oneletrajziro karakterszinesz forgatokonyviro katonatiszt szinesz szakszervezeti tisztsegvisel? bemondo allamferfi szinkronszinesz naploiro viziment? anti-communist jatekmester
Iskolai	Dixon High School (1924 ? 1928. junius) [1] [2] Eureka College (1928 ? 1932. junius, BA, kozgazdasag-tudomany, szociologia) [1] [2]
Halal oka	tud?gyulladas Alzheimer-kor
Vallas	presbiterianus
Dijak	Berlin diszpolgara Bath-rend lovagja nagykereszttel Feher Sas-rend Feher Oroszlan-rend nagykeresztje lanccal Francis Boyer Award (1988) Elnoki Szabadsag-erdemrend (1993) Kongresszusi Aranyerem California Hall of Fame (2006) Doublespeak Award (1980) Theodore Roosevelt Award (1990) Horatio Alger-dij (1969) Labor Hall of Honor (2017) csillag a Hollywoodi Hiressegek Setanyan (1960. februar 8.) Grand Cross 1st class of the Order of Merit of the Federal Republic of Germany (1990) a Lengyel Koztarsasagi Erdemrend nagykeresztje honorary doctorate of the Weizmann Institute of Science Doublespeak Award (1983) Grand Cordon of the Supreme Order of the Chrysanthemum Armed Forces Reserve Medal American Defense Service Medal Amerikai Hadjarati Erdemerem II. Vilaghaborus Gy?zelmi Erdemerem Feher Oroszlan-rend Order of the Chrysanthemum Order pro Merito Melitensi Lengyel Koztarsasagi Erdemrend Vilnius diszpolgara (1995) Gda?sk diszpolgara
Ronald Wilson Reagan alairasa
A Wikimedia Commons tartalmaz Ronald Wilson Reagan temaju mediaallomanyokat.

Ronald Wilson Reagan ( Tampico , 1911 . februar 6. ? Los Angeles , 2004 . junius 5. ) amerikai szinesz, politikus, Kalifornia allam kormanyzoja, az Amerikai Egyesult Allamok 40. elnoke .

Eletrajz [ szerkesztes ]

Reagan az Illinois allambeli Tampicoban szuletett. Cip?keresked? apja, az ir szarmazasu John ?Jack” Reagan alkoholizmusa miatt anyja, Nelle Wilson tartotta egyben a csaladot. Rossz anyagi korulmenyeik miatt, Ronald tanulmanyai mellett kenytelen volt munkat vallalni (nyaranta peldaul tobbszor volt vizi ment?). 1932 -ben diplomazott szociologiabol es kozgazdasagtanbol az illinois-i Eureka College-on.

Szineszi karrierje [ szerkesztes ]

Jo el?adoi kepesseget el?szor Chicagoban radios sportriporterkent kamatoztatta, majd 1937 -ben attette szekhelyet Hollywoodba .

1940-ben felesegul vette Jane Wyman szineszn?t, akinek t?le egy leanya szuletett, Maureen (1941?2001) es orokbe fogadtak Michaelt (1945?). Hazassaguk tobb ok miatt megromlott (Reagan elfoglaltsaga, illetve 1947-ben roviddel szuletese utan meghalt masodik lanyuk, Christine), 1948-ban el is valtak. 1952-ben Reagan ujra meghazasodott, a szinten szineszn? Nancy Davist vette el. Ebb?l a hazassagabol szuletett Patti (1952?) es Ron (1958?).

A Warner Bros. filmgyar megbizasabol, tobb tucat filmben szerepelt, altalaban mellekszerepl?kent. Leghiresebb filmjei: a Sotet gy?zelem ( Humphrey Bogart es Bette Davis oldalan) vagy az Ut Santa Febe ( Errol Flynn partnerekent, Kertesz Mihaly rendezeseben). A masodik vilaghaboruban tartalekos tiszt volt a legier?nel, majd ujra visszatert Hollywoodba .

Az 1950-es evekben egyre kevesebb filmszerepet kapott, valoszin?leg ez is kozrejatszott abban, hogy egyre inkabb a politika fele fordult. Miutan ketszer megvalasztottak a filmszinesz-szakszervezet (SAG) elnokeve (1947?52 es 1959?60), a nagypolitikai palyat celozta meg. Utolso filmjet 1967-ben forgatta, Gyilkosok cimmel.

Kalifornia kormanyzojakent (1967?1975) [ szerkesztes ]

Bar fiatalon es szineszkent is a demokratakat (kulonosen Franklin D. Roosevelt politikajat) tamogatta, megis a Republikanus Partba lepett be 1962 -ben. Ismertsege es nepszer?sege nagyban segitette, hogy 1966 -ban Kaliforniaban kormanyzova valasszak. Ebben a min?segeben sikerult az allami koltsegvetest kiegyensulyoznia es Kalifornia gazdasagat fejl?desi palyara allitania, de ez egyutt jart a szocialis es egeszsegugyi halo leepitesevel. 1970 -ben ujravalasztottak a posztjan.

Tobbszor mar nem jeloltette magat kormanyzonak, mert teljes er?vel az elnokjeloltsegre akart koncentralni. 1980 -ban sikerult is partja els? szamu jeloltjeve valnia, az elnokvalasztason pedig legy?znie az akkor hivatalban lev? Jimmy Cartert . Elemz?k szerint sikerenek oka a jo kampany mellett, Carter elnoknek az irani tuszdrama kapcsan mutatott tehetetlensege volt. Az amerikai tuszokat vegul elnoksegenek els? napjan engedtek haza az irani tuszejt?k, igy is kifejezve Carterrel szembeni ellenszenvuket.

Elnokkent (1981?1989) [ szerkesztes ]

Csaknem hetveneves volt, amikor el?szor megvalasztottak, ^[3] nepszer?sege toretlen volt, ezert 1984-ben ujravalasztottak ugy, hogy az elektori kollegiumban elsopr? (525:13) tobbseget szerzett.

Ket honappal hivatalba lepese utan, 1981 . marcius 30-an egy New York -i elmebeteg taxisof?r, John W. Hinckley revolveres merenyletet kovetett el ellene. Allitasa szerint ? csak lemasolta az akkoriban divatos Taxisof?r (Taxi Driver) cim? film egyik jelenetet, hogy megmentse a filmben jatszo Jodie Fostert , akibe halalosan szerelmes volt. A merenyletr?l 2001 -ben A Reagan elleni merenylet cimmel film is keszult.

Az 1973-as es 1979-es olajvalsag hatasara bekovetkezett gazdasagi stagflacio helyreallitasa erdekeben folytatta a mar kormanyzokent megkezdett ? a neves kozgazdasz Milton Friedman altal inspiralt ? neokonzervativ gazdasagpolitikat, melyet Reaganomics nak is neveztek. A Nagy gazdasagi vilagvalsagot kovet?en, Roosevelt elnoksegenek idejen New Deal neven bevezetett szocialpolitikai intezkedesek ved?halojat leepitve probalta csokkenteni az allam gazdasagi es szocialis szerepvallalasat, nagyaranyu jovedelemado-csokkentest hajtott vegre, es jelent?sen novelte a fegyverkezesi kiadasokat. Bar koltsegvetesi szigort hirdetett meg elnoksege elejen, az allamhaztartasi hianyt nem sikerult csokkentenie. ^[4]

1983 -ban tanacsadoi (tobbek kozott Teller Ede ) javaslatara meghirdette a Strategiai Vedelmi Kezdemenyezest (Strategic Defence Initiative, SDI), vagy sajto altal elterjesztett neven csillaghaborus tervet , amelynek kulcsszerepe volt a Szovjetunio vegleges megroppantasaban. A fegyverkezesi verseny ujrainditasa jegyeben kozep-amerikai allamokban tervezett intervenciot , az ottani, USA-val ellenseges rezsimek megdontese celjabol. Az ellenzekiek felfegyverzesen es tamogatasan kivul Nicaragua eseteben a legier? bevetesere is sor kerult (ez utobbi akciot 1986-ban a hagai Nemzetkozi Birosag torvenytelennek talalta). 1983-ban a szovjetveszelyre hivatkozva amerikai csapatok megszalltak Grenadat , ahol megdontottek Maurice Bishop kubai tipusu rezsimet.

A Szovjetunio es Afganisztan kozott kirobbant konfliktusba direkt modon nem avatkozott be, de tamogatta a szovjetellenes terrorista akciokat elkovet? mudzsahideket . 1986 -ban egy nyugat berlini diszkoban tortent merenyletre valaszolva libiai celpontokat bombazott az amerikai legier?.

Nagy nemzetkozi sajtovisszhangot valtott ki a masodik elnoki ciklusaban kirobbant Iran-kontra botrany, amelyben kiderult, hogy az USA fegyvereket adott el ? az akkoriban Irakkal haboruskodo ? Irannak , es a befolyt penzekb?l a nicaraguai ellenzeket, a kontrakat tamogatta gerillaakcioikban . Az ugyet Reagan eleinte tagadta, majd kes?bb beismerte, hogy hibat kovettek el. Mindez azonban nem csorbitotta jelent?sen nepszer?seget.

A kortarsai altal csak ?Nagy Kommunikatornak” nevezett Reagan ? retorikai kepessegeinek koszonhet?en ? barmilyen szituaciobol kepes volt politikai t?ket kovacsolni maganak. Mind a Challenger-katasztrofa kapcsan elmondott beszede, mind Nyugat-Berlinben a fal lebontasanak szuksegesseger?l elmondott beszede (? Gorbacsov ur bontsa le ezt a falat!”) nagy hatassal volt hallgatosagara. Az USA-ban ugy tartjak, kulcsszerepe volt az altala a ?Gonosz Birodalma”-nak elnevezett Szovjetunio megdonteseben. Nepszer?segere jellemz?, hogy az 1984-es valasztason Reagan minden egyes allamban nyert, Minnesota kivetelevel.

1989-ben, amikor befejez?dott masodik elnoki mandatuma, sajat alelnoket, Busht ajanlotta utodjaul, ezzel is biztositva politikajanak folytatasat.

Utolso evei [ szerkesztes ]

Visszavonulasa utan nehany evig a National Review konzervativ lap szerkeszt?bizottsagaban dolgozott. 1992 -ben a nemet ujraegyesites el?mozditasaert Berlin diszpolgarava avattak. 1994 -ben nyilvanossagra hozta, hogy Alzheimer-korban szenved, ami utan mar egyre kevesebbszer mutatkozott a nyilvanossag el?tt. 2004 . junius 5-en tud?gyulladas kovetkezteben, 93 evesen vesztette eletet. A Ronald Reagan Elnoki Konyvtar melletti parkban helyeztek orok nyugalomra. Meg eleteben elneveztek rola egy repul?gep-hordozot ( USS Ronald Reagan ), illetve egy washingtoni repul?teret.

A kommunizmus bukasanak el?segitese es a hideghaboru lezarasa erdekeben tett elvitathatatlan erdemei miatt halala utan is nepszer?; Magyarorszagon a Szabadsag teren avattak fel szobrat 2011 . junius 29-en . ^[5] ?Ronald Reagan jol dontott: a valtozast bolcsen iranyitotta, es meg?rizte a beket” ? mondta Orban Viktor miniszterelnok unnepi beszedeben. ^[6]

Magyarul megjelent m?vei [ szerkesztes ]

• Nancy Reagan?William Novak: Most rajtam a sor ? Nancy Reagan visszaemlekezesei , forditotta: Somogyi Agnes, Teka?Textura, Budapest, 1990
• Egy amerikai elet , forditotta: Magyarics Tamas, Antall Jozsef Tudaskozpont , Budapest, 2014

Irodalom [ szerkesztes ]

• Avar Janos: A 40. elnok , Kossuth, Budapest, 1981
• Csucspillanatok ? Mihail Gorbacsov es Ronald Reagan Genfben (az MTI jelenti Genfb?l) , MTI-Foto, Budapest, 1985
• Avar Janos: Az elnok szerepeben Ronald Reagan , Magvet?, Budapest, 1988, ( Gyorsulo id? )
• Szovjet-amerikai csucstalalkozo Washington, 1987. december 7?10. , osszeallitotta es szerkesztette: Palos Tamas, Kossuth, Budapest, 1988
• Andor Laszlo: Amerikai politika a 20. szazadban , Valtozo Vilag 21., Budapest, 1999
• John O'Sullivan: Az elnok, a papa es a miniszterelnok , forditotta: Arokszallasi Zoltan, Helikon?Heti Valasz, Budapest, 2010
• Egy videki srac a gonosz birodalma ellen ? Ronald Reagan, 1911?2004 , szerkesztette: Schmidt Maria, XX. Szazad Intezet, Budapest, 2011 (angolul is)
• Beth A. Fischer: Reagan kulpolitikai fordulata ? A hideghaboru vege , forditotta: Bacsi-Nagy Andras, Antall Jozsef Tudaskozpont, Budapest, 2017
• Richard Aldous: Reagan es Thatcher ? Egy kulonleges kapcsolat , forditotta: Horvath Monika, Antall Jozsef Tudaskozpont, Budapest, 2019
• James Rosebush: A valodi Reagan. Mi tette naggya Ronald Reagant, es miert fontos ez? ; ford. Magyarics Tamas; Antall Jozsef Tudaskozpont, Budapest, 2021

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

A magyar Wikidezetben tovabbi idezetek talalhatoak Ronald Reagan temaban.

• Elhunyt Ronald Reagan (mult-kor.hu)
• Linkgy?jtemeny Reaganr?l (startlap)
• Ronald Reagan Elnoki Konyvtar Archivalva 2013. majus 17-i datummal a Wayback Machine -ben (angolul)
• Ronald Reagan.lap.hu - linkgy?jtemeny
• Nem birtak a rivaldafenyt

Tovabbi informacio [ szerkesztes ]

• Hivatalos oldal
• Ronald Reagan a Facebookon
• Ronald Reagan a PORT.hu -n (magyarul)
• Ronald Reagan az Internetes Szinkronadatbazisban (magyarul)
• Ronald Reagan az Internet Movie Database -ben (angolul)
• Ronald Reagan a Rotten Tomatoeson (angolul)

El?dje: Jimmy Carter

Az Amerikai Egyesult Allamok elnoke 1981 ? 1989

Utodja: George H. W. Bush