A
Sved Nemzeti Konyvtar
(svedul:
Kungliga biblioteket, KB
, jelentese "Kiralyi konyvtar") a sved nyomtatott es audiovizualis termekek gy?jt?helye, 1661 ota gy?jtik a
koteles peldanyokat
. Tevekenysegi kore harom teruletre terjed ki: a hosszutavu meg?rzes es a felhasznaloi szolgaltatasok mellett a sved tudomanyos kozosseget ellato infrastrukturanak is a gerincet adja. A bolcseszet- es a tarsadalomtudomanyok tudomanyos szakkonyvtara
Svedorszagban
.
Allami tulajdonu, korulbelul 320 alkalmazottja van.
[1]
A kiralyi gy?jtemenyekr?l mar az 1500-as evekr?l van adat, am a Kiralyi Konyvtarat (a jelenlegi Sved Nemzeti Konyvtarat) az 1600-as evekben alapitottak. Eredetileg a kiralyi varban kapott helyet, kotelespeldany-joga 1661-re datalodik. 1697-ben a var leegesekor majdnem a teljes allomany megsemmisult, csupan egynegyede veszelte at a katasztrofat.
A 19. szazad folyaman 1878-ban kap onallo epuletet
Stockholm
Humlegaard varosreszeben. Az epuletet vedett park veszi korbe, ezert a kilencvenes evekbeli jelent?s, kozel 9 000 m2-es b?vitesre a fold alatt kerult sor.
A Nemzeti Konyvtar alapvet? kotelespeldany-gy?jtesi es -meg?rzesi feladatokkal bir az osszes nyomtatott dokumentum vonatkozasaban ? a konyvekt?l a plakatokon, keziratokon, kottakon, terkepeken at a vasuti menetrendekig bezarolag. A sved anyag mellett ? mely jelenleg kozel 3 millio kotet, s evente mintegy 1000 folyometerrel n? ? jelent?s szamu idegen nyelv? konyvvel es ertekes kulfoldi eredet? torteneti konyvallomannyal bir. Ez utobbit egesziti ki a Nemzeti Audiovizualis Archivum mintegy tobb millio oranyi rogzitett felvetele. A teve- es radioadasokat 1979 ota archivaljak. Az archivum resze meg a filmgy?jtemeny, filmzenei gy?jtemeny, multimediagy?jtemeny is.
A plakatgy?jtemeny a vilag egyik legnagyobbja a maga nemeben tizezer folyometernyi anyagaval, mintegy felmillio egysegb?l allo allomanyaval. A konyvtar keziratallomanyanak fontos resze az egyes kiemelked? irodalmi alkotok hagyateka. Az
Astrid Lindgren
-gy?jtemeny felkerult az
UNESCO
vilagoroksegi listajara is.
Audiovizualis archivuma
[
szerkesztes
]
A Sved Nemzeti Konyvtar volt az els?k kozott az egyik, mely 1997-ben webarchivalasba kezdett, 2009. januar elsejet?l pedig megkezdte m?kodeset az intezmeny keretei kozott az Audiovizualis Nemzeti Archivum is. Ennek m?kodese 1979-re nyulik vissza, husz even at masfele szervezeti keretben m?kodott.
A kulonfele digitalizalasi es a hosszu tavu meg?rzes kerdeseivel foglalkozo tudomanyos es gyakorlati tevekenysegek koordinalasa szinten nemzeti konyvtari feladat. A digitalizalast megel?z?en (kurrens es retrospektiv modon) 1979-t?l kezdtek el a napilapok mikrofilmezeset. A mikrofilm-anyagot csak tudomanyos kutatok hasznalhatjak.
Kuls? hivatkozasok
[
szerkesztes
]
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]