A Szovjetunio afganisztani haboruja

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Afganisztani haboru
Datum 1979 . december 27. ? 1989 . februar 15.
Helyszin Afganisztan
Eredmeny szovjet vereseg, az afganisztani polgarhaboru folytatodasa
Harcolo felek
  Szovjetunio
Afganisztani Demokratikus Koztarsasag 		Mudzsahidok
tamogatoik:
  Pakisztan
  Szaud-Arabia
  Iran
  Egyesult Allamok
  Kina
  Egyesult Kiralysag
Parancsnokok
Szovjetunió Szergej Szokolov
Szovjetunió Borisz Gromov
Szovjetunió Valentyin Varennyikov
Szovjetunió Dmitrij Usztinov
Szovjetunió Igor Rodionov
Babrak Karmal
Abdul Rasid Dosztum
Muhammad Nadzsibullah 		Ahmed Sah Maszud
Abdul Hak
Iszmail Han
Gulbuddin Hekmatyar
Dzsalaluddin Hakkani
Oszama bin Laden
Hader?k
Szovjetunió 115 000
90 000?100 000 (1984) 		ismeretlen
Vesztesegek
15 000+ kb. 100 000 halott
A Wikimedia Commons tartalmaz A Szovjetunio afganisztani haboruja temaju mediaallomanyokat.

A Szovjetunio afganisztani haboruja egy tiz evig elhuzodo intervencios haboru volt Afganisztan teruleten a Brezsnyev-doktrina jegyeben. A hosszadalmas, nagy aldozatokkal es rendkivuli megterhelessel jaro haborut a szovjet Vietnam -nak is szoktak nevezni, mivel nagyon sok tekintetben (igy pl. a gerilla-hadviseles, vagy a regularis hadsereg moraljanak osszeomlasa) hasonlitott a vietnami haborura .

El?zmenyei [ szerkesztes ]

A szovjet beavatkozast az orszagon beluli hatalmi harcok el?ztek meg. Kozvetlen el?zmenye, hogy a szovjetbarat M. Taraki kormanyat megdontotte Hafizullah Amin 1979 . szeptember 17 -en. Az irani iszlam forradalom konnyen atterjedhetett Afganisztanra, destabilizalva ezzel a SZU kozep-azsiai koztarsasagait, es ez aggasztotta a szovjet vezetest. [1]

Irant ekkoriban javaban lekototte az Irakkal vivott veres haboru , ezert a szovjetek szamoltak azzal, hogy komolyabb irani beavatkozas nem lesz Afganisztanban.

A bevonulas [ szerkesztes ]

A tamadas menetrendje szerint el?szor a kabuli repul?teret kellett megszallni. 1979 . december 24 -t?l 26-ig harom napon at erkeztek a szovjet szallitogepek a kabuli es a bagrami repul?terre. December 27 -en reggel kezd?dott Kabul strategiai pontjainak megszallasa, utcai harcok kisereteben. Kulonleges KGB egysegek elfoglaltak az elnoki palotat, Amint es csaladjat megoltek, az uj vezet? Babrak Karmal lett. Uzbegisztanbol , Turkmenisztanbol es Tadzsikisztanbol is elindult egy-egy hadosztaly. A szovjet csapatok letszama hamarosan elerte a 40 ezer f?t. Rovid id?n belul megszalltak az orszag strategiai pontjait. A bevonulast elesen elitelte a nemzetkozi kozvelemeny. Az USA csokkentette a SZU-ba iranyulo gabonaexportjat, es a moszkvai olimpia bojkottjara szolitott fel.

Haboru [ szerkesztes ]

A szovjet 40. hadsereg letszama folyamatosan emelkedett, 1980 -ra elerte a 100 ezer f?t (a legnagyobb letszamat, 120 ezer f?t 1985 -ben erte el). A szovjet vezetes rosszul merte fel az afganok varhato reakcioit, a tarsadalom szeles retegei hamarosan szembefordultak a megszallokkal. Miutan az afgan hadsereg szetesett, kisebb gerillacsoportok vettek fel a harcot a megszallokkal, kihasznalva helyismeretuket, a haboru gerillahaboruva alakult at. Tobb ellenallasi tomorules alakult, es vette fel a harcot a megszallokkal, es helyenkent egymassal is. Az USA, Pakisztan , Kina es Iran tamogatta ezeket a csoportokat, illet?leg csapatostul aramlottak onkentesek hozzajuk, fegyverekkel. Erkeztek pakisztani es indiai muzulmanok, iraniak, a kozel-keleti arab orszagokbol, s?t Eszak-Afrikabol is egyiptomi, libiai, tuneziai, algeriai, marokkoi, szudani illet?seg? harcosok is. Az algeriai onkentesek hazajukba visszaterve katonai tapasztalatokkal es jelent?s iszlamista befolyastol vezerelve harcoltak az algeriai polgarhaboruban is. Az egyik vezet?je a szovjetek elleni harcnak Oszama bin Laden volt. Ahogy a helyzet sulyosbodott, a szovjet sajtoban hirzarlatot rendeltek el a haboruval kapcsolatban.

A szovjet hadvezetes eleinte nem szamolt komoly harcokkal, es elhuzodo haboruval. A vezerkar a hadm?veleteket csak nehany honapra tervezte, de vegul kilenc evig tartottak. A beavatkozas celjait a szovjet hadvezetes a kovetkez?kben foglalta ossze:

  • a f?bb varosok, repul?terek es bazisok kozotti kozlekedes biztositasa
  • a szovetseges afgan hader? hely?rsegeinek levaltasa, hogy a felszabadulo er?k lekuzdhessek az ellenuk harcolo partizancsoportokat
  • a szovetseges afganok tuzersegi es legi tamogatasa es utanpotlasuk megszervezese
  • a lakossag es a szovjet csapatok kozti kapcsolatok es surlodasok kerulese
  • a kommunista afgan hatalom er?sitese, hogy a szovjet hadsereg miel?bb hazaindulhasson

Az els? jelent?sebb hadm?veletuk 1980 tavaszan zajlott Kunar tartomanyban , majd ezt sorozatos tamado hadm?veletek kovettek, de nem sikerult megszilarditani a helyzetuket videken. 1980 elejen a mudzsahidok a varosok kivetelevel az orszag teruletenek 90%-at ellen?rzesuk alatt tartottak. A legsulyosabb harcok a Pandzsir-volgyben es a Szalang-hago kornyeken zajlottak, ahol a mudzsahidok meger?sitettek allasaikat. Itt, a pakisztani hatarvidek kornyeken koncentralodott az ellenallasi mozgalom, ahol Pesavar menedeket es utanpotlast biztositott a gerillaknak. Legfontosabb celpontjuk a szovjetek f? utanpotlasi utvonala volt, amely a Salang-hagon at vezetett Kabulba . Hegyi rejtekhelyeikr?l eredmenyesen tudtak tamadni a szovjet konvojokat. A falvak lerombolasa es a sorozatos szovjet offenzivak lassan elneptelenitettek a videket, a lakossag a magas hegyek kozott, barlangokban keresett menedeket, vagy Pakisztanba menekult. A menekultek szama 1983 -ra elerte a 4 milliot.

A legveresebb ev, 1985 , Gorbacsov elnoksegere esik, akkor a szovjet hadsereg 120 000 f?vel elerte a legmagasabb letszamat, melyb?l 73 000 f? tartozott a harcolo alakulatokhoz. 1985 utan a mudzsahidok kezebe kerult, USA altal szallitott Stinger legvedelmi raketak miatt csokkent a szovjet legifoleny. 1985-ben ismet tobb nagyszabasu szovjet hadm?velet zajlott a Kunar- es a Pandzsir volgyben, ezek azonban rovid idej? sikert ertek el, mert a pakisztani hatart nem tudtak lezarni, ahonnan a mudzsahidok folyamatos utanpotlast kaptak.

1985-ben a Szovjetunioban megindult peresztrojka hatasara az afganisztani haboru is mas megiteles ala kerult. Egyreszt a sajtoban szabadabban beszelhettek a temarol, masreszt a legfels? vezetes is belatta, hogy a tovabbi szovjet reszvetel a haboruban ertelmetlen. Kabult es a megyeszekhelyeket ellen?rzesuk alatt tartottak ugyan, de az elfoglalt videki teruleteken keptelenek voltak megszervezni a helyi szervezetek munkajat. A konfliktus ebb?l a szempontbol is hasonlit a vietnami haborura, mivel ott az amerikaiak nem tudtak ellen?rizni a videki teruleteket, azok mindvegig az ellenseg er?s bazisai maradtak. Az afgan ellenallas termeszetes vedm?vekkent ki tudta hasznalni a hegyi barlangrendszereket. A vietnamiak a s?r? dzsungel rejteket hasznaltak, tovabba mesterseges vajatokat astak a fold ala, ahol konnyen elrejt?zhettek az amerikai csapatok el?l, illetve ahonnan meglepetesszer? tamadast indithattak ellenuk.

1985-t?l sikerult targyalasokat kezdeni a felkel?k egyes vezet?ivel. 1986 -ban az afgan vezetesben is valtozasok tortentek: Babrak Karmalt M. Nadzsibullah valtotta, aki nemzeti megbekelesi mozgalmat hirdetett. Ugyanebben az evben a szovjet vezetes kivont az orszagbol hat harcolo ezredet. 1987 -ben Moszkvaban dontes szuletett a szovjet csapatok fokozatos kivonasarol. Ebben az evben meg jelent?s offenzivak zajlottak: kiemelked? volt a "Magisztral" amely Khost felmenteset szolgalta, es a szovjet csapatok utolso jelent?s hadmozdulata volt.

A haboru magyar vonatkozasai [ szerkesztes ]

A Voros Hadsereg kotelekeben tobb szaz karpataljai magyar katona is harcolt Afganisztanban az afgan ellenallok es arab onkentesek ellen, ahogyan a Szovjetunio szinte valamennyi nepcsoportja is erintett volt ebben, igy a karpataljai ruszinok is. Tobben el is estek a harcokban, masok megrokkantak. Nehany kiszolgalt veteran nyilatkozott 2012 -ben a Magyar Hirlapnak, mely interjuban elmondtak, hogy a felkel?k szorny? kegyetlenseggel bantak el a szovjet hadsereg elfogott katonaival, rendszerint megcsonkitottak ?ket. A katonak ellatasa elegtelen volt es az afgan ellenallok tamadasaival is igen nehezen boldogultak. Ekozben a helyi egeszsegtelen allapotok miatt kulonboz? betegsegeket, igy sargalazat kaptak a katonak. [2] A magyar elesettek szama 53 f?.

Kivonulas [ szerkesztes ]

1988 . aprilis 15 -en zajlott Genfben az Afganisztan konferencia, amelyen a Szovjetunio , az Amerikai Egyesult Allamok , Afganisztan es Pakisztan kuldottsege vett reszt. A szerz?dest az ENSZ altal kozvetitett hateves targyalas el?zte meg. A szerz?des szerint 1989 . februar 15 -ig valamennyi szovjet egyseget ki kell vonni az orszagbol. A szerz?des teljesitese szovjet reszr?l 1988 . majus 15 -en kezd?dott. A szovjet kivonulassal egyid?ben a mudzsahedin jelent?s offenzivakba kezdett a mar kiuritett teruleteken. A kivonulas els? szakasza 1988 . augusztus 15 -ig folyt le Kandahar ? Herat iranyban. A masodik szakasz 1988. novembert?l 1989 . februar 15 -ig tartott Dzsalalabadtol Kabulon at a hatarig. A legier? folyamatos legicsapasokkal biztositotta a csapatmozgasokat.

A szovjet veszteseg 26 660 halott es 30 000 sebesult, kb. 1.5 millio afgan halt meg, es tobb mint 5 millio kenyszerult elmenekulni. A haboru a sulyos gazdasagi gondokkal kuszkod? Szovjetunionak evi 5 milliard dollarjaba kerult.

A haboru kihatott a szomszedos szovjet tagallamokra is, amelyek 1991 -ben sorra fuggetlenedtek Moszkvatol. Az afganisztani haboru hatassal volt a tadzsik polgarhaboru kirobbanasara is 1992 -ben.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. ↑ Valenta, Jiri (1980). “From Prague to Kabul: The Soviet Style of Invasion”.
  2. ↑ Magyar Rambok ? idegen erdekekert (magyarhirlap.hu) [ halott link ]

Forrasok [ szerkesztes ]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

Commons:Category:Soviet war in Afghanistan
A Wikimedia Commons tartalmaz A Szovjetunio afganisztani haboruja temaju mediaallomanyokat.

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=A_Szovjetunio_afganisztani_haboruja&oldid=26395876 ”