Nem tevesztend? ossze a kovetkez?vel: John Adams (amerikai elnok) .

Ez a szocikk vagy szakasz lektoralasra , tartalmi javitasokra szorul. A felmerult kifogasokat a szocikk vitalapja reszletezi ( vagy extrem esetben a szocikk szovegeben elhelyezett, kikommentelt szovegreszek ). Ha nincs indoklas a vitalapon (vagy szerkesztesi modban a szovegkozben), batran tavolitsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejere ezt a sablont, ha az egesz cikk megszovegezese hibas. Ha nem, az adott szakaszba tedd, igy segitve a lektorok munkajat!

John Quincy Adams
Az Amerikai Egyesult Allamok 6. elnoke
Hivatali id? 1825 . marcius 4.  ? 1829 . marcius 4.
Alelnok(ok)	John C. Calhoun
El?d	James Monroe
Utod	Andrew Jackson
Az Egyesult Allamok 8. kulugyminisztere
Hivatali id? 1817 . szeptember 22.  ? 1825 . marcius 3.
El?d	James Monroe
Utod	Henry Clay
Szuletett	1767 . julius 11. [1] [2] [3] [4] [5] Braintree
Elhunyt	1848 . februar 23. (80 evesen) [1] [2] [3] [4] [5] az Egyesult Allamok Capitoliuma [6]
Sirhely	United First Parish Church
Part	Foderalista Part Demokrata-Republikanus Part Demokrata Part Whig
Szulei	Abigail Adams John Adams
Hazastarsa	Louisa Adams
Gyermekei	George Washington Adams John Adams II Charles Francis Adams Louisa Catherine Adams
Foglalkozas	ugyved
Iskolai	Harvard Egyetem Leideni Egyetem Harvard F?iskola
Halal oka	agyverzes
Vallas	unitarianizmus
Dijak	American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja (1797?)
John Quincy Adams alairasa
A Wikimedia Commons tartalmaz John Quincy Adams temaju mediaallomanyokat.

John Quincy Adams ( Braintree , Massachusetts , 1767 . julius 11. ? Washington , 1848 . februar 23. ) amerikai politikus, 1825 es 1829 kozott az Amerikai Egyesult Allamok 6. elnoke.

Ifjusaga [ szerkesztes ]

A Massachusettsi Braintree-ben szuletett 1767-ben. Az Egyesult Allamok masodik elnokenek John Adamsnek volt a fia. Apja karrierjet, temperamentumat es nez?pontjait vitte tovabb.

Apja titkarakent Europaban dolgozott, majd nyelvesz lett. Miutan lediplomazott a Harvard Egyetemen , ugyvednek allt.

26 evesen kineveztek hollandiai nagykovetnek, azutan el?leptettek s a berlini kovetsegre kerult. 1802 -ben megvalasztottak az Egyesult Allamok szenatusaba . Hat evvel kes?bb James Madison elnok kinevezte ?t nagykovetnek Oroszorszagba .

Politikai palyaja [ szerkesztes ]

Mikozben Monroe elnok alatt szolgalt, Adams Amerika egyik legismertebb kulugyminisztereve valt. Angliaval szervezkedett az Oregoni orszag kozos foglalkozasaert, mikozben Spanyolorszag az Adams?Onis-egyezmennyel lemondott Floridarol .

A korai 19. szazadi politikai hagyomany szerint Adams-et kulugyminiszterkent az elnoki pozicio varta. De ekkor 1824 -ben ugy veltek palyaztatassal ^{[ pontosabban? ]} kellene az elnokot kinevezni. A Republikanus Parton belul csak a frakcionalizmus fejl?dott, mindegyik szekcio elszallasolta az elnoksegre palyazo sajat jeloltjet. Adams, az Eszak jeloltje, lemaradt Andrew Jackson -tol mindket valasztasi szavazasban. Jackson 153 544 szavazatot es 99 elektori voksot, Adams 108 740 szavazatot es 84 elektori voksot, William H. Crawford 46 618 szavazatot es 41 elektori voksot, Henry Clay 47 136 szavazatot es 37 elektori voksot kapott. Ha a valasztason egyik jeloltnek sem volt meggy?z? folenye az elektori szavazatok szamat tekintve, az alkotmany szerint a kepvisel?haz dontott az elnok szemelyer?l, megpedig ? a 12. alkotmanymodositasnak megfelel?en ? a legtobb szavazatot elert harom jelolt kozul valaszthatott. A ket eselyes Jackson es John Quincy Adams volt. A negyedik helyen allo jelolt, Henry Clay osszefogott Adamssel, es igy a kepvisel?haz Adamset valasztotta elnoknek, Henry Clay pedig kulugyminiszter lett. Adams Uj-Anglia allamnak adta a kulcsfontossagu tamogatasat a Feher Hazban. Ehhez hasonlo programot tamogatott Clay is.

Elnoki evei [ szerkesztes ]

John Quincy Adamsnek ellensegekkel kellett szembeneznie a kongresszusban, mindazonaltal els? evi uzeneteben kinyilatkoztatta latvanyos nemzeti programjanak tervet. Azt javasolta a szovetsegi kormanynak, hogy az orszagutak es csatornak halozataval hozza ossze a szekciokat, ?rizze meg a kozteruletet es fejlessze azt, mikozben az alapt?ket allami foldteruletek eladasabol teremtse el?. Adams arra osztonzott, hogy egy nemzeti egyetem letrehozasaval vegyek at a m?veszetek es a tudomanyok fejlesztese feletti iranyitast, tudomanyos expediciokat finanszirozzanak es egy csillagvizsgalot is epitsenek. A kritikusai kijelentettek, hogy az ilyen rendelkezesek alkotmanyos korlatokat leptek tul.

Az 1828 -as kampany idejen, ellenfelei korrupcioval es nyilvanos rablassal vadoltak meg. Ezeket a megprobaltatasokat Adams nem viselte konnyen. A veresege utan visszatert Massachusettsbe hogy elete hatralev? reszeben a farmjan eljen. Varatlanul 1830 -ban a Plymouthi kerulet megvalasztotta ?t a Kepvisel?haz fejenek. Ezt termeszetesen elfogadta es er?teljes vezet?kent lepett fel. Mindenekel?tt harcolt a polgari el?jogok korulirasa ellen.

1836 -ban a deli kepvisel?k elfogadtak egy cenzura szabalyt a rabszolgatartasrol. Adams faradhatatlanul harcolt nyolc even keresztul a szabaly ellen, mig vegul kivivta hatalytalanitasat. 1848 . februar 21 -en agyverzest kapott es osszeesett a Feher Hazban . Ennek kovetkezteben ket nappal kes?bb meghalt.

El?dok es utodok [ szerkesztes ]

El?dje: James Monroe

Az Amerikai Egyesult Allamok elnoke 1825 . marcius 4. ? 1829 . marcius 4.

Utodja: Andrew Jackson

Forrasok [ szerkesztes ]

• Hahner Peter . Az Egyesult Allamok elnokei . Maecenas Konyvkiado, 76?81. o. (1998). ISBN 963-9025-80-1  
• Urban Aladar: Elnokvalasztas, elnoki hataskor, Historia, 1985/5-6., 27-30. o.
• Eletrajza a Feher Haz honlapjan

Jegyzetek [ szerkesztes ]