A szovjet csapatok kivonulasa Magyarorszagrol

Linkek hozzaadasa
A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Szovjet T?64 harckocsioszlop a kivonulaskor

A szovjet csapatok kivonulasa Magyarorszagrol 1990. marcius 12-e es 1991. junius 16-a kozott zajlott le. Az esemenyt megel?z? allamkozi targyalasok eredmenyei az 1990. marcius 10-en, Horn Gyula magyar es Eduard Sevardnadze szovjet kulugyminiszter altal alairt egyezmeny alapjan valtak valora. [1] 47 evig tarto megszallas utan Viktor Silov altabornagy [2] volt az utolso szovjet katona, aki a megszallo Szovjet Hadsereg tagjakent Zahonynal elhagyta Magyarorszag teruletet, amelynek emlekere az Orszaggy?les a 2001. evi XVII. torvenyben nemzeti emleknappa nyilvanitotta junius 19. napjat. [3] (Ehhez kot?d?en junius utolso szombatja a magyar szabadsag napja.) [4] A magyar szabadsag napja alkalmabol elmondott unnepi beszedeben Gulyas Gergely , 2011-ben megemlitette, hogy ? bar az utolso szovjet katona, Viktor Silov altabornagy mar junius 19-en elhagyta az orszag teruletet, de a ket allam kozotti egyezmeny ertelmeben Magyarorszag szuverenitasa csak 1991 . junius 30-val allt helyre ”. [5]

El?zmenyek [ szerkesztes ]

A ? felszabaditas ” es a ? felszabaditok ” unnepsegenek 1945-os hirdetmenye

1944?1945: bevonulas, Magyarorszag elfoglalasa [ szerkesztes ]

Vasarosnameny - malenkij robotra elhurcoltak emlekm?ve

A szovjet Voros Hadsereg es a vele szovetseges roman, bolgar es jugoszlav hader? (a 3. jugoszlav hadsereg (kotelekeben a vajdasagi magyarokbol szervezett magyar vezenyleti nyelv? Pet?fi-brigaddal ), az 1. bolgar hadsereg, illetve az 1. es a 4. roman hadsereg) [6] [7] 1944?45-ben, a masodik vilaghaboru vegen foglalta el Magyarorszagot , ki?zve a nemet katonakat es a veluk szovetseges hader?t, amit akkor es utana negyvennegy evig hivatalosan felszabaditasnak neveztek. A haborut lezaro 1947-es parizsi bekeszerz?des 22. cikkelye ertelmeben minden szovetseges sereget vissza kellett vonni a szerz?des hatalyba lepeset kovet? 3 honapon belul, de ugyanez a rendelkezes megengedte a szovjet kormanynak, hogy olyan fegyveres er?ket tartson Magyarorszagon, ?amelyre szuksege lehet ahhoz, hogy a Szovjet hadseregnek az ausztriai Szovjet megszallasi ovezettel valo kozlekedesi vonalait fenntartsa.” [8]

A kapcsolattartasra, az utanpotlas biztositasara, a telefon- es utvonalak ?rzesere elegend? lett volna 2-3 lovesz hadosztaly is, de a szovjetek ennel joval nagyobb hader?vel voltak jelen Magyarorszagon. A megszallo csapatok nemcsak a f? kozlekedesi utak menten allomasoztak, hanem azoktol tavolabb is letelepedtek. [9]

Tortenete [ szerkesztes ]

A Munkas-paraszt Voros Hadsereg es szovetsegesei a masodik vilaghaboru vegen, 1944?1945-ben foglaltak el Magyarorszagot. Az 1956-os forradalom utan a kadari rendszer fennmaradasat szavatolo alakulatok az 1957-ben kotott magyar-szovjet egyezmeny alapjan tobb mint harom evtizedig maradtak az orszagban.

Az id?kozben Szovjet Hadseregre atnevezett hader?t ket utemben vontak ki. A nagyhatalmak fegyverzetcsokkentesi targyalasainak megfelel?en 1989. aprilis 25-e es majus 28-a kozott tobb mint 10 000 katona, kozel 300 harckocsi es 150 pancelozott harcjarm? tavozott reszleges csapatkivonas kereteben.

A kivonulast Matvej Burlakov tabornok keszitette el?, akit ezutan a Nyugati Hadseregcsoport elere neveztek ki. [10] A szovjet f?targyalo, Burlakov tabornok nyilatkozata szerint a szovjet hadsereg a kivonulas el?tti id?szakaban 16 000 lakast epitett fel, es evente tobb mint 3 milliard forintot (vagyis 48 millio dollart) koltott a karbantartasra, a kozossegi szolgaltatasokra es a kozlekedesre Magyarorszagon. Burlakov ugy nyilatkozott, hogy csak a katonai nyomas az egyetlen modja annak, hogy barmit is elerhessenek a targyalasok soran. Fur Lajos magyar honvedelmi miniszter a Nepszabadsagnak nyilatkozva erre ugy valaszolt. hogy " Ez az ? logikaja, es nem tudjuk elfogadni ." [11] Burlakov vezerezredes, az Izvesztyijanak adott nyilatkozataban kijelentette: ?Ha Magyarorszag nem lesz hajlando fizetni azokert az epuletekert, amelyeket a szovjet katonak kiuritenek, a szovjet fel a csapatkivonast leallitja” . [12]

Az 1990. marcius 10-en kotott megallapodas utan ket napon belul elkezd?dott, es tobb mint egy evig tartott a teljes kivonulas. Mintegy 100 000 szovjet allampolgart, 27 000 gep- es harcjarm?vet, 230 ezer tonna l?szert es 100 ezer tonna uzemanyagot szallitottak el kozel masfel ezer vasuti szerelvenyen. Az utolso vonat 1991. junius 16-an hagyta el Magyarorszagot a Zahony ? csapi vasuti hataratkel?n. Viktor Silov altabornagy, a Deli Hadseregcsoport parancsnoka junius 19-en tavozott fekete Volgajan civilben, diplomata utlevellel.

A kivonast kovet? penzugyi elszamolas kozel masfel evig huzodott. A nullszaldos megallapodast 1992 . november 11-en irtak ala.

A magyar Orszaggy?les 2001. majus 8-an fogadta el a 2001. evi XVII. torvenyt, amely az orszag szuverenitasa visszaszerzesenek emlekere junius 19-et nemzeti emleknappa, junius utolso szombatjat pedig a magyar szabadsag napjava nyilvanitotta.

1955?1957: a megszallas legalizalasa [ szerkesztes ]

Mivel 1955. majus 15-en alairtak az osztrak allamszerz?dest, a bekeszerz?des szerint a szovjet katonaknak Magyarorszag teruletet is el kellett volna hagyniuk. Ezt elkerulend? egy nappal korabban, majus 14-en alairtak a Varsoi Szerz?dest , de az sem foglalkozott konkretan a szovjet csapatok idegen orszagban torten? allomasoztatasaval, [13] hanem a kiegeszit? egyezmenye szerint ?az Egyesitett Fegyveres Er?k elhelyezese a szerz?desben reszt vev? allamok teruleten, az emlitett allamok kozotti megegyezes szerint es a kolcsonos vedelem szuksegleteinek megfelel?en tortenik majd”. Az Ausztriabol kivont szovjet er?kb?l letrehozott Kulonleges Hadtest 1956 nyarara elkeszitette a rendszerellenes megmozdulas eseten vegrehajtando karhatalmi feladatokat tartalmazo Hullam fed?nev? hadm?veleti tervet. [9]

Szovjet harckocsi Budapesten, 1956-ban

Az 1956-os forradalom ujabb valtozasokat hozott: amikor Nagy Imre november 1-jen a radioban bejelentette Magyarorszag semlegesseget, azzal megsz?nt a szovjet csapatok tovabbi itt allomasoztatasanak a jogalapja. Ennek ellenere (vagy eppen ezert) a forradalom leveresere november 4-en ujabb jelent?s szovjet hader? erkezett az orszagba, veluk egyutt mar mintegy 60-65 ezer f? diszlokalt itt. [9]

1957 elejen letrehoztak a szovjet hadsereg Deli Hadseregcsoportjat , amelyet kozvetlenul a Szovjetunio honvedelmi miniszteriuma iranyitott. A magyar kormany az 1957. januari nyilatkozataban hangsulyozta, hogy a szovjet csapatok tovabbi jelenletet ?a ket orszag barati, testveri es szovetseges viszonyanak megfelel?en a magyar es a szovjet kormany barati targyalasok utjan kivanja rendezni”, ezert az ev elejen a Szovjetunioban Munnich Ferenc vezetesevel katonai kuldottseg targyalt a Magyar Nephadseregr?l es a szovjet csapatok feladatairol az uj helyzetben. [14]

1957. majus 27-en Horvath Imre kulugyminiszter es Revesz Geza honvedelmi miniszter, valamint Gromiko kulugyminiszter es Zsukov hadugyminiszter alairta ?a Magyar Nepkoztarsasag teruleten ideiglenesen tartozkodo szovjet csapatok jogi helyzetet” rogzit? egyezmenyt [15] (kihirdetve: 1957. evi 54. tvr [16] ), amely kimondja, hogy ?a jelenlegi nemzetkozi helyzetben (…) a szovjet csapatoknak a Magyar Nepkoztarsasag teruleten valo ideiglenes tartozkodasa az esetleges agresszio elleni kozos vedekezes biztositasara celszer? es megfelel a nemzetkozi egyezmenyeknek”. [14]

A Magyar Szocialista Munkaspart Kozponti Bizottsagan az 1957. junius 22-i ulesen meger?sitette a szovjetek Magyarorszagon valo tartozkodasat es tobb mint harom evtizedig ez maradt a hivatalos allaspont az ?ideiglenesen” hazankban allomasozo szovjet katonakkal kapcsolatban.

1985?1988: a hideghaboru vege [ szerkesztes ]

Gorbacsov az ENSZ Kozgy?lesenek 1988-as megnyitoulesen

A hideghaborus fegyverkezesi versenyt politikai es gazdasagi okokbol a nyolcvanas evekre mar nem tudta es nem is akarta folytatni az atalakulo Szovjetunio. Az 1985-ben meghirdetett peresztrojka soran nagyszabasu reformok indultak es erdemben megkezd?dtek a nagyhatalmak kozotti targyalasok a hader?k csokkenteser?l. 1986. aprilis 18-an Gorbacsov bemutatta a Szovjetunio hagyomanyos fegyverzetcsokkentesi tervet az Atlanti-ocean es az Ural kozotti teruleten. A Varsoi Szerz?des 1986. junius 11-i budapesti tanacskozasan veglegesedett leszerelesi javaslat szerint mindket katonai tomb a kovetkez? egy-ket evben 110?150 000 f?vel, majd 1990-ig tovabbi 25%-kal csokkentette volna letszamat. [17] Ronald Reagan negy alkalommal talalkozott a szovjet partf?tikarral, akivel 1987-ben atfogo leszerelesi egyezmenyt irt ala.

Gorbacsov az 1988. marciusi jugoszlaviai utjan, majd a juniusi XIX. partkonferencian is ugy nyilatkozott, hogy a Szovjetunio szakit az ugynevezett Brezsnyev-doktrinaval , es tiszteletben tartja a szocialista allamok szuverenitasat. [18] [19] A f?titkar az ENSZ Kozgy?lesenek 1988. december 7-i ulesen bejelentette, hogy 1991-ig a Kozep-Kelet-Europaban allomasozo csapatainak letszamat korulbelul felmillioval csokkenti, ezert hat harckocsi hadosztalyt, 5 ezer harckocsit es 50 ezer katonat vonnak ki az NDK , Csehszlovakia es Magyarorszag teruleter?l, [* 1] ezzel egyidej?leg a Szovjetunio europai teruleten allomasozo hader? letszamanak es fegyverzetenek csokkenteset is megigerte. [20]

Szovjet csapatok Magyarorszagon [ szerkesztes ]

1988 vegen a Deli Hadseregcsoport mintegy 100 hely?rsegben, korulbelul 6000 ingatlanban allomasozott. A ket harckocsizo hadosztaly parancsnoksaga Esztergomban es Szentkiralyszabadjan ( Veszprem mellett) volt, a ket gepesitett loveszhadosztalye pedig Szekesfehervaron es Kecskemeten . A harcaszati raketaosztaly Baj korzeteben, a hadm?veleti-harcaszati raketadandar Dombovar tersegeben helyezkedett el. A szovjet katonai repul?terek Debrecenben, Kiskunlachazan, Kunmadarason es Sarmelleken m?kodtek, a helikopteregysegek repul?tere Kalocsan volt, Mez?kovesden pedig tartalek repul?ter volt. [18] [21] [22] [23]

A szovjet csapatok kivonulása Magyarországról (Magyarország)
Győr
Gy?r
Komárom
Komarom
Tata
Tata
Esztergom
Esztergom
Szentendre
Szentendre
Hajmáskér          
Hajmasker          
Pápa
Papa
Öskü       
Osku       
Szfvár
Szfvar
Cegléd
Cegled
Sármellék
Sarmellek
Kunmadaras
Kunmadaras
Tököl
Tokol
Debrecen
Debrecen
Kalocsa
Kalocsa
                    Kiskunlacháza
                    Kiskunlachaza
Csákvár
Csakvar
Kiskunmajsa
Kiskunmajsa
Nagykőrös
Nagyk?ros
Kecskemét
Kecskemet
Táborfalva
Taborfalva
Szeged
Szeged
Bp.-Mátyásföld
Bp.-Matyasfold
Veszprém
Veszprem
Őcsény
?cseny
Mezőkövesd
Mez?kovesd
Lőrinci
L?rinci
Berettyóújfalu
Berettyoujfalu
Bokod
Bokod
Dombóvár
Dombovar
Dunaföldvár
Dunafoldvar
Aszód
Aszod
Szolnok
Szolnok
Polgárdi
Polgardi
Taszár
Taszar
 Szandaszőlős
 Szandasz?l?s
Lepsény
Lepseny
Sárbogárd
Sarbogard
Kiskunhalas
Kiskunhalas
Piliscsaba
Piliscsaba
Mór
Mor
Bicske
Bicske
Dunaújváros
Dunaujvaros
Baj
Baj
A harckocsizo hadosztalyok hely?rsegei
A gepesitett loveszhadosztalyok hely?rsegei
  Repul?ter, tartalek repul?ter
Raketaegysegek
Legvedelmi egysegek
Radioelektronikai egysegek
M?szaki egysegek
Egyeb szovjet katonai objektumok


Kivonulas [ szerkesztes ]

1989: reszleges csapatkivonas es a targyalasok megkezdese [ szerkesztes ]

Gorbacsovnak a reszleges csapatkivonasrol szolo el?z? evi bejelentese utan az 1989. marcius 2-3-an Moszkvaban targyalo Nemeth Miklos miniszterelnok a sajat elmondasa szerint titokban megegyezett a szovjet partf?titkarral a teljes csapatkivonasrol. A magyar kormanyf? visszaemlekezese szerint a megallapodast nem hoztak nyilvanossagra, hogy ne gyengitsek a Szovjetunio pozicioit az USA-val folytatott fegyverzetkorlatozasi targyalasokon. [24] Ezt a megallapodast Nemeth Miklos visszaemlekezesen kivul sem magyar, sem szovjet forrasok nem tamasztjak ala, szovjet reszr?l a teljes csapatkivonas gondolatanak felvetese el?szor egy bels? feljegyzesben, fel evvel kes?bb, 1989 oktobereben igazolhato. [18]

A reszleges csapatkivonas kereteben 1989. aprilis 25. es majus 28. kozott a bejelentesnek megfelel?en elhagyta Magyarorszagot a veszpremi 13. harckocsizo garda-hadosztaly [* 2] (10 400 katona, kozel 300 harckocsi, 150 pancelozott harcjarm?, valamint a szarazfoldi tuzersegi technika 90%-a). Sarbogardrol es Debrecenb?l is kivontak a szovjet alakulatokat, de mindket hely?rsegbe telepitettek katonakat a Nyugat-Dunantulrol. [25]

Ebben az evben hivatalos es nem hivatalos formaban tobb helyen is felvetettek a tovabbi hader?-csokkentes kerdeset. Marcius vegen Gorbacsov es Grosz Karoly elvi megallapodast kotott a reszleges csapatkivonas folytatasarol, amit csak a juliusi moszkvai targyalas utan hoztak nyilvanossagra. Majus 16-an az MSZMP Politikai Bizottsaga arrol tanacskozott, hogy a Varsoi Szerz?des Politikai Tanacskozo Testulete kovetkez? ulesen terjesszek el? a Magyarorszagon allomasozo szovjet hader? kivonasanak ugyet. Grosz es Nyers Rezs? a julius 24?25-i moszkvai latogatasukon kertek a marciusi megallapodas meger?siteset es a szovjet katonai letszam tovabbi csokkenteset szorgalmaztak, amivel a szovjet vezetes is egyetertett, de a teljes csapatkivonas lehet?sege meg ekkor sem merult fel. [18]

Nagy Imre es tarsainak ujratemetese a H?sok teren

1989. marcius 15-en orszagszerte tuntetesek zajlottak, Budapesten a Magyar Televizio szekhazanal Cserhalmi Gyorgy mondta el a tobb tizezres tomegnek a szamos ellenzeki szervezet altal megfogalmazott 12 pontot , melynek 9. kovetelese a kovetkez? volt: "Semleges, fuggetlen Magyarorszagot. Vonjak ki a szovjet csapatokat hazank teruleter?l. Toroljek a magyar unnepek sorabol november 7-et." [26] [27] Majus 7-en az MDF kezdemenyezesere lakossagi forumon koveteltek a debreceni szovjet katonai repul?ter bezarasat. Junius 15-en a Fidesz szervezeseben ketszazan tuntettek a szovjet nagykovetsegnel a csapatkivonasaert. [25] A Nagy Imre junius 16-i ujratemetesen elmondott beszedekben is megjelent a csapatkivonas igenye. Racz Sandor beszedeben a magyar tarsadalom el?tt allo legnehezebben kezelhet? akadalynak nevezte a szovjet csapatok jelenletet Magyarorszag teruleten, kerve a "vilag valamennyi becsuletes emberet, kozosen segitsuk hozza a Szovjetuniot, hogy minel hamarabb kivonhassa csapatait magyar hazank teruleter?l." [28] Ezt kovet?en Orban Viktor olyan kormanyt kovetelt, amely ?azonnali targyalasokat kezd az orosz csapatok kivonasanak haladektalan megkezdeser?l”. [29] [30] November 4-en, a szovjet hadsereg 1956-os bevonulasanak 33. evfordulojan a Magyar Oktober Part es a Magyar Radikalis Part a szovjet nagykovetseg el?tt kovetelte a szovjet csapatok azonnali es feltetel nelkuli kivonasat. [25]

Moszkvaban el?szor 1989. oktober 14-en merult fel hivatalosan a teljes csapatkivonas gondolata, amikor Georgij Sahnazarov, Gorbacsov kozeli munkatarsa es tanacsadoja azt javasolta, hogy Lengyelorszagbol, Csehszlovakiabol es Magyarorszagrol az osszes szovjet katonat hivjak vissza, mert ?az ezekben az orszagokban allomasozo egysegek katonai jelent?sege jelen korulmenyek kozott csekely. (…) Lenyegeben az ellenzeki er?k elrettentesere szolgaltak, ami mostanra targytalanna valt.” A szakert? hozzatette, hogy az uj lengyel es magyar kormany hamarosan kovetelni fogja a teljes csapatkivonast, amit jobb lesz megel?zni. [18]

1989 ?szen vittek ki Magyarorszagrol a tapolcai raketaalakulat kozeleben, Nagyvazsony es Totvazsony kornyeken allomasozo mozgo raketabazison tarolt atomtolteteket is. [21]

1990: egyezmeny a teljes kivonasrol [ szerkesztes ]

Nemeth Miklos magyar es Nyikolaj Rizskov szovjet miniszterelnok 1990. januar 9-en Szofiaban, a KGST 45. ulesszakan elvi megallapodast kotott a teljes csapatkivonas utemterver?l. [25] Tovabbi egyeztetesek utan, februar 1-jen kezd?dtek meg Budapesten a kivonulasrol szolo targyalasok Somogyi Ferenc kulugyminiszteriumi allamtitkar es Ivan Aboimov kulugyminiszter-helyettes vezetesevel. A hosszu targyalassorozat vegen 1990. marcius 10-en Horn Gyula magyar es Eduard Sevardnadze szovjet kulugyminiszter altal Moszkvaban alairt egyezmeny szerint a szovjet hadsereg 1991. junius 30-aig kivonja Magyarorszagrol a teljes szemelyi allomanyt, a szovjet allampolgarsagu polgari szemelyeket, valamint elszallitja a fegyverzetet, a harci technikat es az anyagi eszkozoket. A megbeszelesek utolso szakaszaban megfigyel?kent reszt vett a valasztasokra keszul?, orszagos listat allito partok kepviseleteben Demszky Gabor (SZDSZ), Kosa Lajos (Fidesz) es Raffay Ern? (MDF) is, akik nehezmenyeztek, hogy az elfogadott dokumentumban nem szerepel, hogy a szovjet csapatok magyarorszagi tartozkodasanak nem volt jogalapja. [20]

A kormanykozi megallapodast a 97/1990. (V. 29.) MT rendelet hirdette ki Magyarorszagon. [31] A dokumentum bevezet?je rogziti, hogy a csapatkivonas az ENSZ es az EBEE alapelvei szerint tortenik (beleertve a szuverenitas es a belugyekbe valo be nem avatkozas elvenek tiszteletben tartasat). A megallapodas a szovjet hader? jogi statuszaval es magyarorszagi tartozkodasaval kapcsolatos vagyonjogi, penzugyi es egyeb kerdesekben az 1957-es egyezmenyre [16] hivatkozik, a vitatott ugyeket a Magyar?Szovjet Vegyesbizottsag hataskorebe utalja. A megegyezes utolso pontja leszogezi, hogy a Varsoi Szerz?desb?l ered? es egyeb nemzetkozi kotelezettsegek valtozatlanok maradnak Magyarorszag es a Szovjetunio kozott. Az egyezmeny melleklete tartalmazza a kivonulas utemtervet.

UTEMTERV
a szovjet csapatok kivonasara a Magyar Koztarsasag teruleter?l
(melleklet az egyezmenyhez) [31]
Fsz. Magasabb
egysegek 		Hely?rsegek Berako-
allomasok 		Vonatok
szama 		1990 1991
marc. apr. maj. jun. jul. aug. szept. okt. nov. dec. jan. febr. marc. apr. maj. jun. jul.
1. harckocsi
hadosztaly 		Esztergom , Komarom , Gy?r , Tata ,
Veszprem , Szentendre 		Esztergom , Komarom , Gy?r , Tata ,
Obuda , Hajmasker 		115 ⇒    
  ⇒  
    ⇒ 		⇒    
  ⇒  
    ⇒ 		=== === === === ⇒
2. gepesitett
lovesz-
hadosztaly 		Szekesfehervar , Papa ,
Polgardi , Lepseny ,
Sarbogard , Hajmasker , Kiskunmajsa 		Szekesfehervar , Papa ,
Polgardi , Lepseny ,
Sarbogard , Hajmasker , Kiskunmajsa 		119 ==
= 		⇒
⇒ 		== === === ⇒
3. gepesitett
lovesz-
hadosztaly 		Kecskemet , Szeged , Cegled , Taborfalva , Kiskunhalas , Nagyk?ros , Debrecen Kecskemet , Szeged , Cegled , Taborfalva , Kiskunhalas , Nagyk?ros , Debrecen 116 = === === ⇒ ⇒
4. raketa
egysegek 		Tata , Dombovar Tata , Dombovar 40 = ⇒    = === ⇒
5. legvedelmi egysegek Dunafoldvar , Mor , Szolnok , Budapest Dunafoldvar , Mor , Szolnok , Budapest 75 ⇒    = === ⇒
6. m?szaki egysegek Szentendre , Dunaujvaros , Etyek Obuda , Dunaujvaros , Bicske 20 ⇒ ⇒
7. radio-
elektronikai
egysegek 		Kecskemet , Piliscsaba Kecskemet , Piliscsaba 8 == ⇒
8. legier? Debrecen , Sarmellek , Tokol , Kiskunlachaza , Kalocsa , Kunmadaras Debrecen , Sarmellek , Tokol , Kiskunlachaza , Kalocsa , Kunmadaras 249 ⇒ == ⇒ = === ⇒ = ⇒ == === ⇒
9. biztosito es kiszolgalo egysegek
(intezetek) 		213 = === === === === ==== === === === === === === === === ⇒
10. anyagi keszletek 392 = ==== === === === === ==== === === === === === === === === ⇒
Csapat es anyagszallito vonat osszesen 1352 25 61 110 116 116 102 91 92 90 76 78 84 90 82 80 59

1990?1991: teljes csapatkivonas [ szerkesztes ]

A megallapodas utan ket nappal, 1990. marcius 12-en els?kent a Veszprem megyei Hajmaskeren allomasozo szovjet harckocsizo alakulat indult haza, majd ?ket kovettek a tobbiek.

A magyar minisztertanacs 1990 aprilisaban feladattervet fogadott el a kivonasi feladatokkal kapcsolatban. A tennivalok koordinalasaval Annus Antal vezer?rnagyot, a Magyar Honvedseg vezerkari f?nokenek altalanos helyetteset biztak meg.

Osszesen 100 380 szovjet allampolgar hagyta el Magyarorszagot, koztuk 49 700 (mas forras szerint 44 668 [9] ) katona, a tobbi csaladtag, illetve polgari alkalmazott. [18]

Korulbelul 35 ezer vasuti kocsira volt szukseg a szovjet haditechnikai eszkozok es katonak szallitasara. 27 146 kulonfele gep- es harcjarm?vet kellett kivonni, kozte 860 db harckocsit ( T?72 , T?64B ), 600 db onjaro loveget, mintegy 1500 gyalogsagi pancelozott harcjarm?vet, 196 db onjaro harcaszati-hadm?veleti raketarendszert ( Luna?M , 8K14). Ezen felul 230 ezer tonna l?szert es 100 ezer tonna uzemanyagot, valamint tovabbi 230 ezer tonnanyi egyeb anyagot vitt magaval a Deli Hadseregcsoport , beleertve a lebontott laktanyak epuletelemeit. [32] A hatalmas logisztikai feladathoz Mandokon es Tornyospalcan katonai rakodobazist letesitettek, ahol szeles nyomtavu szovjet vasuti kocsikba rakodtak at a szallitmanyokat. [33] A masfel ezer szerelveny mozgatasa a MAV-nak korulbelul egymilliard forintos arbevetelt jelentett. [20] 260 szerelvenynek megfelel? anyagot (pl. technikai eszkozok, uzemanyag, l?szer) a magyar kormany segitsegevel ertekesitett a szovjet hadsereg. [9]

A tokoli repul?terr?l 1991. aprilis 19-en repultek el a 36. szovjet legi hadsereg itt allomasozo 201. fuggetlen repul?szazadanak repul?gepei. [34]

Az utolso, 55 vagonbol allo vonat az egyezmeny szerinti hatarid? el?tt ket hettel, 1991. junius 16-an 23.40-kor Mandokrol indulva hagyta el Magyarorszagot a zahony ? csapi vasuti hataratkel?n. Ugyanitt, a zahonyi kozuti Tisza-hidon tavozott az utolso katona, Viktor Silov altabornagy, a Deli Hadseregcsoport parancsnoka junius 19-en 15.01-kor civilben, diplomata utlevellel, fekete Volga 3102 tipusu autoban. [33] [35]

A kivonulas utan [ szerkesztes ]

1992. augusztusi szamvetes [9]
Magyar kovetelesek mrd Ft
talajkar 16,8
vizkar 6,4
hulladekkar 6,2
epitesi tormelek 4,9
tajkar 8,0
el?vilagot ert kar 8,7
egyeb kornyezeti karok, birsagok 9,2
karteritesek 1,0
bontas, rekultivacio 2,9
m?emlekekben okozott kar 0,7
egyeb karok 1,9
Osszesen 66,7

Penzugyi elszamolas [ szerkesztes ]

A csapatkivonassal kapcsolatos penzugyi elszamolas hosszasan elnyulo targyalassorozattal jart. A szovjetek kezdetben tobb mint 50 milliard forintban hataroztak meg a csaknem 60 hely?rsegben, katonavarosban szovjet penzeszkozokb?l felepitett es itt hagyott epuletek, beruhazasok erteket, amit ?k szovjet tulajdonnak tekintettek.

A magyar fel kovetelesenek egy reszet a korulbelul 2000 berbe vett epulet felujitasanak, karbantartasanak elmaradasabol szarmazo mintegy 29-30 milliard forintos kar tette ki, masreszt a kornyezetben (peldaul a vizben, talajban, el?vilagban), valamint a m?emlekekben esett kar is jelent?s volt.

Az egyeztetesek sokaig nem vezettek eredmenyre. Az utolso targyalas 1991. augusztus 14-en es 22-en, a szovjetek kivonulasa utan tortent, amikor a szovjet koveteles 53,4 milliard forintnal tartott, mig a magyar karteritesi igeny valtozott: az elmaradt allagmegovas miatti karigeny 14,3 milliardra csokkent, de tobbszorosere n?tt a kornyezetszennyezes es a m?emlekekben okozott kar miatti koveteles, aminek a tizedet sem ismertek el a szovjetek.

Az ugyben honapokig nem tortent el?relepes, amiben kozrejatszott tobbek kozott a Gorbacsov elleni puccs, a Szovjetunio felbomlasa es a FAK megalakulasa. Vegul a kivonulas utan majdnem masfel evvel, 1992. november 11-en Borisz Jelcin budapesti latogatasan irtak ala a nullszaldos megallapodast. [20]

Atadott epuletek, ingatlanok [ szerkesztes ]

A szovjet hadsereg 94 hely?rsegben 328 ingatlant hagyott hatra. [36] Az objektumok ?rzeset el?szor a Magyar Honvedseg vegezte tobb ezer sorkatona reszvetelevel. Kes?bb az ingatlanok a penzugyminiszterium iranyitasa ala tartozo, zarolt allami vagyont kezel? szervezethez kerultek, es az ?rzes-vedelmi feladatokat nyugdijas vagy leszerelt rend?rokb?l, katonakbol alakult biztonsagi szolgalatok vettek at. [37]

Az atadott ingatlanok sorsa nagyon elter?: egy reszet hagytak teljesen elpusztulni (mint peldaul a kunmadarasi repul?teret vagy a szentkiralyszabadjai laktanyat), masokat sikeresen hasznositottak polgari celra ( Heviz-Balaton nemzetkozi repul?ter Sarmellek mellett, Matyasfoldi laktanya). A Komarom melletti Monostori er?d , a Deli Hadseregcsoport egykori legnagyobb kozep-europai l?szerraktara ma latogathato m?emlekkent m?kodik. [38]

2011-ben Berekfurd?n nyilt meg A szovjet repul?ter titkai cim? kiallitas, melyen a kunmadarasi, kalocsai , kiskunlachazi , sarmelleki es tokoli repul?terekr?l szarmazo szovjet eszkozoket, fegyvereket, egyenruhakat lehet megtekinteni. [39] [40]

Megemlekezes [ szerkesztes ]

Vilagfa Godoll?n

Az Orszaggy?les 2001. majus 8-an fogadta el a 2001. evi XVII. torvenyt az orszag szabadsaga visszaszerzesenek jelent?seger?l es a magyar szabadsag napjarol , amely junius 19-et nemzeti emleknappa, junius utolso szombatjat pedig a magyar szabadsag napjava nyilvanitotta. [41]

A magyar szabadsag napjat orszagszerte sok helyen unneplik evente. Godoll?n , az Alsoparkban, a kivonulas els? evfordulojara felallitottak Velekei Jozsef Lajos alkotasat, a Vilagfat . [* 3] Azota minden evben, junius utolso szombatjan itt tartjak az unnepi megemlekezest. [42] [43]

A Magyar Szabadsag Napja Alapitvany a millennium eveben megalapitotta a Magyar Szabadsagert dijat . Az elismerest olyan szemelyek kaphatjak meg, akik az elmult evtizedekben nagyban hozzajarultak Magyarorszag fuggetlensegehez, onallosagahoz, a magyarsag megmaradasat szolgalo alkotasok letrehozasahoz. [44]

A f?varosban 1991 ota Budapesti Bucsu elnevezes? rendezvenysorozattal emlekeznek a kivonulasra. Ilyenkor a kozteruleteken ( Clark Adam ter , Szechenyi Istvan ter , H?sok tere , Kos Karoly setany) kulturalis fesztivalt, szabadteri el?adasokat, utcaszinhazi m?sorokat, komolyzenei koncerteket tartanak, [45] [46] az Obudai-szigeten pedig lovas junialist. [47]

Az Aurora egyuttes 1989-ben megjelent Viszlat Ivan! es a Pa-do-d? egyuttes 1990-ben bemutatott Bye-Bye Szasa cim? dalai ironikus formaban emlekeznek meg a szovjet katonak kivonulasarol. [48] [49]

Megjegyzesek [ szerkesztes ]

  1. ↑ Egy 1990-es evek vegen kiadott orosz dokumentum szerint az NDK-ban mintegy 550 ezer szovjet allampolgar elt (sorkatonak, hivatasos allomany, csaladtagok es polgari alkalmazottak egyutt). A Csehszlovakia teruleten allomasozo Kozponti Hadseregcsoport 136 ezer f?t tett ki, a Lengyelorszagba telepitett Eszaki es a magyarorszagi Deli Hadseregcsoport pedig 67, illetve 65 ezer f?b?l allt.
  2. ↑ Sok helyen kiskunhalasikent emlitik, de az a bevagonirozas helye volt.
  3. ↑ Az 1992-ben felallitott alkotas 2008-ban egy nyari vihar soran elpusztult, majd 2010-ben ujraallitottak.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. ↑ Huszonhat eve hagyta el hazankat az utolso szovjet katona
  2. ↑ Viktor hagyta el utolsokent Magyarorszagot
  3. ↑ 7 eve tavozott hazankbol az utolso szovjet katona . [2018. szeptember 5-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2018. szeptember 5.)
  4. ↑ 2001. evi XVII. torveny az orszag szabadsaga visszaszerzesenek jelent?seger?l es a magyar szabadsag napjarol
  5. ↑ A szabadsag napjara es Antall Jozsefre emlekeztek a Somlo-hegyen
  6. ↑ Dr. Papp Attila: Magyarorszag mint hadm?veleti terulet, 1944 ? 1945… (magyar nyelven). kanizsaujsag.hu. (Hozzaferes: 2014. december 16.)
  7. ↑ Domonkos Laszlo: A delvideki Pet?fi-brigad (magyar nyelven). tortenelemportal.hu, 2010. aprilis 8. (Hozzaferes: 2014. december 16.)
  8. ↑ 1947. evi XVIII. torvenycikk a Parisban 1947. evi februar ho 10. napjan kelt bekeszerz?des becikkelyezese targyaban . CompLex Kiado. [2011. szeptember 7-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2014. junius 13.)
  9. ↑ a b c d e f Farkas Judit: Husz eve vonultak ki a szovjetek . kisalfold.hu, 2011. junius 26. [2014. julius 14-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2014. junius 13.)
  10. ↑ Husz eve ?rzi a titkot: miert robbantottak be a raketasilot? . [2018. szeptember 5-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2018. szeptember 5.)
  11. ↑ Evolution in Europe; As Soviets Leave Hungary, Dispute Arises Over the Bill
  12. ↑ Tiltakozas Burlakov kijelentesei miatt , Uj Szo, 1990. julius (43. evfolyam, 1990-07-03 kedd
  13. ↑ Magyarorszag 50 eve csatlakozott a Varsoi Szerz?deshez . Mult-kor, 2005. majus 14. (Hozzaferes: 2014. junius 13.)
  14. ↑ a b Gombocz Marta: A szovjet hadsereg Magyarorszagon, 1944?1957 . Historia, 2009. majus-junius. [2014. december 6-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2014. december 2.)
  15. ↑ Dr. Endredy Istvan. Szovjet laktanyak karmentesitese . Balatonf?zf?: Palasthy Bt. (2013). ISBN 978-963-08-6153-3  
  16. ↑ a b 1957. evi 54. torvenyerej? rendelet a Magyar Nepkoztarsasag Kormanya es a Szovjet Szocialista Koztarsasagok Szovetsegenek Kormanya kozott a Magyar Nepkoztarsasag teruleten ideiglenesen tartozkodo szovjet csapatok jogi helyzete targyaban Budapesten 1957. majus 27-en alairt egyezmeny kihirdeteser?l - Wikiforras
  17. ↑ Makk Laszlo mk. vezer?rnagy. A hader? atalakitasa a hideghaboru utani korszak biztonsagi kihivasainak tukreben - doktori (PhD) ertekezes (pdf), Budapest: Zrinyi Miklos Nemzetvedelmi Egyetem (2008)  
  18. ↑ a b c d e f Sz. Biro Zoltan: A szovjet csapatok kivonasa Magyarorszagrol . Historia, 2009. majus-junius. [2014. december 6-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2014. december 1.)
  19. ↑ ?Hatarozottsag es rugalmassag" - igy vonultak ki a szovjet csapatok . Mult-kor, 2014. majus 22. (Hozzaferes: 2014. december 12.)
  20. ↑ a b c d MTI: Husz eve allapodtak meg a szovjet csapatok kivonasarol . Mult-kor, 2010. marcius 10. (Hozzaferes: 2014. junius 13.)
  21. ↑ a b M. Toth Gyorgy: Kivonasi tunetek (3.) . Honvedelem, 2011. junius 19. [2015. szeptember 24-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2015. majus 11.)
  22. ↑ Czegledy Gyula: Antologia - Adatok, szamok . czegledy.hu. (Hozzaferes: 2014. december 12.)
  23. ↑ Szabo Laszlo Istvan (2020). ?A magyarorszagi volt szovjet katonai repul?terek termeszetre gyakorolt hatasai es jelenlegi allapotuk” (magyar nyelven). Hadmernok 15.evfolyam (2.szam), 55?78. o.  
  24. ↑ Kiraly Zoltan: Ki kuldte haza a szovjeteket? . nol.hu, 2014. augusztus 2. (Hozzaferes: 2017. junius 13.)
  25. ↑ a b c d Burucs Kornelia: A szovjet csapatok kivonasa Kozep-Kelet-Europabol / Kronologia, 1986?1992 . Historia, 2009. majus-junius. [2014. december 6-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2014. december 1.)
  26. ↑ ?Hatarozottsag es rugalmassag" - igy vonultak ki a szovjet csapatok . Mult-kor tortenelmi magazin, 2014. majus 14. (Hozzaferes: 2019. julius 8.)
  27. ↑ Meg ker a nep . Fekete Doboz Alapitvany
  28. ↑ Racz Sandor: Tovabbra is kuzdunk minden apro igazsagert . 1956-os Intezet, 1989. junius 16. (Hozzaferes: 2019. julius 8.) [ halott link ]
  29. ↑ Orban Viktor: A hatodik koporsoban a mi elkovetkez? husz evunk is ott fekszik . 1956-os Intezet Kozalapitvany, 1989. junius 16. (Hozzaferes: 2014. december 12.) [ halott link ]
  30. ↑ Orban Viktor - Nagy Imre ujratemetese 1989.06.16. . MTV, 1989. junius 16. (Hozzaferes: 2015. majus 11.)
  31. ↑ a b A minisztertanacs 97/1990. (V. 29.) MT rendelete a Magyar Koztarsasag Kormanya es a Szovjet Szocialista Koztarsasagok Szovetsegenek Kormanya kozott a Magyar Koztarsasag teruleten ideiglenesen tartozkodo szovjet csapatok kivonasarol Moszkvaban, az 1990. evi marcius ho 10. napjan alairt egyezmeny kihirdeteser?l
  32. ↑ Sarhidai, Gyula. ?A szovjet csapatok kivonultak Magyarorszagrol”. Haditechnika 1991 (3), 2. o.  
  33. ↑ a b FH: 17 eve tavozott hazankbol az utolso szovjet katona . Honvedelem.hu, 2008. junius 19. [2014. julius 14-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2014. junius 13.)
  34. ↑ Szentesi Csaba: A csepeli repules tortenete . csepel-sziget.hu, 2013. december 12. [2009. marcius 3-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2015. majus 5.)
  35. ↑ 30 eve hagyta el az utolso szovjet katonatiszt Magyarorszagot - TV21 Ungvar televizio, 2021.06.20.
  36. ↑ Kadar Kriszta (2011. aprilis-junius). A szovjet katonai objektumok kialakitasa, elhagyasa es ujrahasznositasa hazankban (pdf). Sereg Szemle IX. (2.), 133?147. o. [2014. december 25-i datummal az eredetib?l archivalva]. ISSN 2060-3924 . (Hozzaferes: 2014. december 10.)  
  37. ↑ M. Toth Gyorgy: Kivonasi tunetek . Honvedelem.hu, 2011. junius 19. [2014. december 25-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2014. december 12.)
  38. ↑ Monostori er?d . Monostori Er?d Nonprofit Kft.. (Hozzaferes: 2015. majus 11.)
  39. ↑ A szovjet repul?ter titkai . [2015. februar 23-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2015. majus 5.)
  40. ↑ A volt szovjet katonai repul?terek titkai . mult-kor, 2011. julius 25. (Hozzaferes: 2015. majus 5.)
  41. ↑ 2001. evi XVII. torveny az orszag szabadsaga visszaszerzesenek jelent?seger?l es a magyar szabadsag napjarol . CompLex Kiado. [2014. julius 14-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2014. junius 13.)
  42. ↑ XX. Magyar Szabadsag Napja ? Jubileumi m?sor Godoll?n, az Alsoparkban . MOSZ, 2010. [2016. marcius 6-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2014. december 12.)
  43. ↑ XXIV. Magyar Szabadsag Napja . M?veszetek Haza, Godoll?. [2014. december 13-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2014. december 12.)
  44. ↑ Pozsgay Imre kapja a Magyar Szabadsag Napja Dijat . FN, 2006. junius 19. [2014. december 13-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2014. december 12.)
  45. ↑ Budapesti Bucsu . kulturinfo.hu, 2007. junius 30. [2014. december 13-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2014. december 12.)
  46. ↑ Budapesti Bucsu . fidelio.hu. [2014. december 13-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2014. december 12.)
  47. ↑ BUDAPESTI BUCSU 2005 VII. Budapesti Lovas-Junialis . lovasok.hu. [2014. december 13-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2014. december 12.)
  48. ↑ Bye-bye Szasa . padodo.com. (Hozzaferes: 2014. december 12.)
  49. ↑ Pa-do-do - Bye-bye Szasa! . Zeneszoveg. (Hozzaferes: 2014. december 12.)

Forrasok [ szerkesztes ]

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

Figyelem: a(z) ?Szovjet csapatok kivonulasa Magyarorszagrol” rendez?kulcs felulirja a korabbit (?Szovjet csapatok kivonulasa Magyarorszagrol/terkep”).

A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=A_szovjet_csapatok_kivonulasa_Magyarorszagrol&oldid=26974553 ”