1973-as olajvalsag

Az 1973-as olajvalsag vagy olajarrobbanas 1973 . oktober 17-en kezd?d? olajaremelkedes volt, ami jelent?sen atertekeltette a fejlett vilag uzemanyag-ellatasahoz valo viszonyat, valamint a kommunista orszagok eladositasat vonta maga utan, amellyel a keleti blokk osszeroppanasahoz vezet? folyamatok elkezd?dtek. A masodik olajvalsag 1979 -ben kovetkezett be.

Tortenete [ szerkesztes ]

Az OPEC arab tagjait magaba foglalo OAPEC (az Arab Olajexportalo Orszagok Nemzetkozi Szervezete ) az akkor zajlo jom kippuri haboru hatasara bejelentette, hogy felfuggeszti az olajexportot azokba az orszagokba, amelyek a haboruban Izraelt tamogatjak Sziriaval es Egyiptommal szemben. Az 1974 marciusaig tarto olaj embargo az Amerikai Egyesult Allamokat es nyugat-europai szovetsegeseit, valamint Japant is erintette. ^[1] A kitermelt nyers k?olaj hordonkenti arat rovid id?n belul drasztikusan, kozel negyszeresere emeltek (lasd az abrat). ^[2] Tekintettel erre talan ki lehet mondani, hogy az arab orszagok az Izraellel kirobbantott haborut csak megfelel? alkalomnak tekintettek a radikalis aremeles vegrehajtasara, tehat rajottek, hogy a piaci igenyek messze meghaladjak a kinalatot.

Hatasa a Szovjetunio erdekszferajara [ szerkesztes ]

Az 1973-as olajvalsagnak szamos nemzetkozi hatasa volt, az egyik legjelent?sebb a szovjet tombbe tartozo kommunista orszagok eladositasa, mivel ezen orszagok korszer?tlen, nagy energiaigeny? nehezipara nagy mennyiseg? nyersanyagot igenyelt, ami a k?olaj aranak robbanasaval hirtelen nagyon megdragult, ez pedig hitelfelvetelekbe es hosszutavu eladosodasba sodorta ezeket az orszagokat a rugalmasabb es a piacgazdasag szabalyai szerint m?kod? ?t?kes”, avagy kapitalista nyugati orszagokkal szemben, mert a tervgazdalkodas szerint m?kod? szabalyozorendszeruk sajatossagai miatt keptelenek voltak a fejl?desre, mig a kapitalista orszagok a helyzethez torten? gazdasagpolitikai alkalmazkodassal es a versenykepes hatterukkel kepesek voltak az olajvalsag okozta artalmakat atveszelni. (Emlithet? peldaul Ronald Reagan amerikai elnok es Margaret Thatcher brit miniszterelnok megszorito gazdasagpolitikai intezkedesei az 1980-as evekben .) Magyarorszagon , mint akkori allamszocialista orszagban is ugyanez a folyamat jatszodott le: az olajvalsag miatti aremelkedest es koltsegvetesi kiigazitasokat (megszorito intezkedeseket) a rendszer legitimaciojat az eletszinvonal (akar fenntarthatatlan) novelesevel igazolo Kadar-rendszer vezet?i nem akartak meghozni, ezert az eleinte olcso kulfoldi hitelek felvetelehez folyamodtak, amelyek a nyolcvanas evekben mar sulyosan noveltek az allamadossagot es az allamhaztartas egyensulyanak felborulasa kovetkezteben hosszutavon ellehetetlenitettek az orszag gazdasagi m?kodeset. Az ennek kovetkezteben 20 milliard dollar mertek?re felduzzado allamadossag azonban titok maradt egeszen a rendszervaltasig . ^[3]

Az olajvalsag, azaz az olajarak radikalis emelkedese, mivel altalanos vilagpiaci aremelkedessel is jart, alaposan meggyengitette a Szovjetuniot es oka volt a Szovjetunio illetve a tobbi szocialista orszag gazdasagi viszonyainak feszultebbe valasahoz, mivel a szocialista orszagok er?s energiafuggesben alltak a legfontosabb, leger?sebb kommunista orszagtol. A Szovjetunio valojaban csak nemi atmenet utan engedhette meg, hogy az olaj arat a vilagpiaci ar fele kozelitse es olyan arrendszert alakitson ki, amely id?szakos kesessel koveti az olajar vilagpiaci ingadozasat. Ezt akkor is meg kellett tennie, ha nyersanyag-kapacitasai szinte kimerithetetlennek is latszottak. (A deklaralt szovjet gazdasagpolitikai elvek kozott fontos utolso helyen szerepelt az "elvtarsi segitseg" fogalma. Nos, itt valahogy alkalmazni kellett ezt az elvet, az "elvtarsi megertessel" kiegeszitve.) Tehat a Szovjetunio fosszilis energiahordozora vonatkozo export beveteleinek noveleset nem nelkulozhette, annal is kevesbe, mert a Szovjetunio nagyvallalatainak jelent?s resze hatalmas rafizetessel, vagyis nem rentabilisan termelt. Ezeket a vallalatokat nem lehetett bezarni, hiszen egy ilyen lepes a tervgazdasag legelesebb kritikajat jelentette volna, es persze kovetkezmenyekent munkanelkulisegi hullamot a teljes foglalkoztatottsag korszakaban. Az olajar-robbanassal egy id?ben az arab vilag kapcsolatai romlottak a Szovjetunioval. Valoszin?leg ez is kozrejatszott ebben, hogy az afganisztani polgarhaboruba (torzsi konfliktusba) valo beavatkozas reven a Szovjetunio nyomulni akart a Kozel-Kelet iranyaban.