Gustave Flaubert
(
Rouen
,
1821
.
december 12.
? Croisset ? ma
Canteleu
resze,
1880
.
majus 8.
) francia iro, a lelektani regeny egyik legnagyobb mestere.
Apja, Achille Cleophas Flaubert el?bb
Guillaume Dupuytren
asszisztense, kes?bb harminc even keresztul a roueni korhaz igazgato-f?orvosa volt. Achille Flaubert es Anne Justine Caroline Fleuriot hazassagabol harom gyermek szuletett: ket fiu es egy leany, aki huszonegy eves koraban halt meg. Az id?sebbik fiu az orvosi palyara lepett, s el?bb asszisztense, majd utodja lett apjanak.
A kisebbik fiu, Gustave 1821. december 12-en szuletett. Apja kivansagara
Parizsban
jogot hallgatott, de a bolcselet es az irodalom jobban erdekelte es tobbet foglalkoztatta, mint a jogtudomany. F?keppen az irodalom vonzotta, azonban harminceves koraig egy sort se irt. Parizsban ismerkedett meg
Victor Hugoval
is. Tanulmanyait neurozisa, enyhe
epileptikus
jelleg? betegsege miatt felbeszakitotta.
Egyetemi tanulmanyainak befejezese utan nem sokkal meghalt az edesapja. Az orokolt vagyon biztositotta megelheteset es fuggetlenseget. Eleinte Victor Hugo es
Byron
modoraban kolteszettel foglalkozott. Kes?bb a romantikus iranyt elhagyva, egeszen a realizmus fele hajlott.
Az irodalomnak akart elni, de miel?tt munkahoz latott, el?bb utra kelt. Bejarta Italiat,
Egyiptomot
es
Kis-Azsiat
. Negy evig volt uton; azutan hazatert, s visszavonult birtokara, a
Rouen
kozeleben lev? Croisset-ba. Itt valosagos remetesegben elt, s majdnem ot evig dolgozott, ejjel-nappal, els? regenyen, a
Bovaryne
n. Ez a regeny 1856. oktober elsejet?l december tizenotodikeig a
Revue de Paris
cim? folyoiratban jelent meg. Ahogy az utolso kozlemeny is elhagyta a sajtot, az ugyeszseg a
Revue de Paris
szerkeszt?jet, nyomdaszat es Flaubert-t perbe fogta, azon a cimen, hogy regenyuk serti az erkolcsiseget es a vallasos erzest. Id?kozben
Lamartine
is elolvasta a regenyt, s irt az ismeretlen szerz?nek, hogy nagyon szeretne vele megismerkedni. Flaubert meglatogatta az agg kolt?t, s mikor az elmondta, hogy nagyon hosszu id? ota semmit se olvasott, ami oly melyen meghatotta volna, mint a
Bovaryne
cim? regeny, Flaubert megemlitette, hogy perbe fogtak. Lamartine azt felelte neki:
?Mindenesetre csodalatos, hogy ez megtortenhetett, de legyen nyugodt: nincs francia biro, aki ont elitelje, mert ez szegyene volna hazanknak es szegyene korunknak.”
Lamartine joslata beteljesedett: a targyalast 1857. januar 31-en es februar 7-en tartottak meg; es Jules Senard, a volt belugyminiszter ved?beszede utan a harom vadlottat folmentettek. Franciaorszag megmenekult attol a szegyent?l, hogy birai megbelyegezzek azt a konyvet, mely szazada irodalmanak egyik dics?segeve valt, es tenyleg els? uttor?je volt a Goncourt- es Zola-fele naturalista iskolanak.
Flaubert ezutan
Tuniszba
utazott, ahol
Salammbo
c. regenyehez (1862) gy?jtott anyagot, melyet a kozonseg lanyhan fogadott ugyan, de a kritika annal jobban meltatott. Ezutan jelentek meg t?le:
L'Education sentimentale. Histoire d'un jeune homme
(1869);
La Tentation de saint Antoine
(1874);
Trois contes
(1877),
Le Candidat
cim? politikai szinm?vet 1874-ben minden siker nelkul adtak el? a Vandeville-szinhazban. E miatt, meg a politikai allapotok miatt elkeseredve visszavonult croisset-i birtokara, ahol megirta
Bouvard et Pecuchet
cim? embergy?lol?, szatirikus regenyet (1880).
Flaubert minden kulonckodese mellett nagy tehetseg? es el?kel? iroi termeszet volt, sok eredetiseggel, nemes jellemmel. Stilusa klasszikus es mesteri. Osszes m?vei 1885-ben jelentek meg 8 kotetben.
Szerelmi kapcsolatba lepett Louise Colet kolt?n?vel, Pradier, a szobrasz,
Musset
es mas hiressegek szeret?jevel, de sosem n?sult meg. Kozeli baratai voltak
Theophile Gautier
,
George Sand
, kes?bb
Guy de Maupassant
, majd a
Goncourt fiverek
.
M?veinek targya olykor a tortenelmi mult (
Szent Antal megkisertese
,
Szalambo
), olykor a jelenkor (
Bovaryne
,
Erzelmek iskolaja
,
Bouvard es Pecuchet
). A Szalambo romantikus indittatasu tortenelmi fresko-hatterehez (
Hannibal kora
) Flaubert rengeteg tortenelmi tanulmanyt folytatott, holott a korrajz, barmily hitelesnek szanta is, csupan pompazatos hatter marad, mert a regeny lenyege az aprolekosan kidolgozott lelektani motivumok szovevenyeben rejlik.
- A
Bovaryne
(Madame Bovary,
1857) egy videki orvos felesegenek, Emmanak, sajat ostoba es korlatolt kornyezetebe szepsegevel es erzekenysegevel nem ill?, unatkozo fiatal n? tobbszoros szerelmi csalodasat rajzolja meg. A ferjet?l hazassaguk ota idegenked? Emma hamis romantikus olvasmanyok es kepzelgesek erzelmi rabja, eletet csak a szerelmi mamorral veli megvalosithatni. Mindket szerelme kihasznalja es megalazza, Bovaryne az ongyilkossagba menekul.
- A
Szalambo
(Salammbo,
1862) az okori Karthagoban jatszodik, harom evszazaddal Krisztus el?tt. A Bovaryne megjelenese utan, 1858 aprilisaba-juniusaban Flaubert Tuneziaban jart, hogy a regeny diszleteivel ismerkedjen. A regeny Karthago es az ellene fellazadt zsoldosok harcat meseli el. F?szerepl?i Matho, a zsoldosok vezet?je, Hamilkar, a varost ved? katonak iranyitoja, illetve a cimszereplo Szalambo, Hamilkar lanya, papn?, akibe Matho remenytelenul szerelmes.
- Az
Erzelmek iskolaja
(L’Education sentimentale,
1862) nagyobb epikus tavlatban koveti vegig egy joakaratu, semmiben nem alavalo es semmiben nem kiemelked? fiatalember, Frederic Moreau ifjusagat, szerelmi megprobaltatasait a parizsi irodalmi es kozeletben. Frederic igazi ?mellekszerepl?”, es Flaubert epp abban ter el er?sen
Balzac
abrazolasmodjatol, hogy mindvegig e mellekszerepl? szemhataran belul marad, raadasul Frederic ? es baratai ? nem kalandorok, hanem szurke figurak. Semmi romantikus, igazi ?kaland” nem bontakozodik ki a regenyben, illetve, ami igen, az a legkevesbe sem lesz romantikus, inkabb illuziorombolo. Az ?elveszett illuzioknak”, Balzac hanguteset?l elter?en itt mar nincs tragikuma es h?siessege, az elmulasztott kalandok es lehet?segek ugyanolyan ostobasagoknak latszanak, mint az a keves, mely megvalosulhatott bel?luk. A regeny egyik bravurja az
1848-as parizsi forradalom
rajza: Frederic ennek is csak kozeli-tavolabbi szemlel?je marad, mikent a regeny vegen
Charles-Louis Bonaparte
tabornok 1851. decemberi veres hatalomra jutasanak. Az
Erzelmek iskolaja
felhasznal bizonyos oneletrajzi motivumokat. Frederic eletre szolo szerelmenek rajzahoz egy ismert parizsi m?keresked? felesege (Madame Schlesinger) szolgalt modellul, a konyvben nagy szerepet jatszo, fontos irodalmi szalont vezet? ?Muzsa” alakjaban a kortarsak
Baudelaire
egyik muzsajara ismertek.
- A
Bouvard es Pecuchet
(
Bouvard et Pecuchet
, 1881) utolso, befejezetlenul maradt m?ve. Eddigi konyveiben is patosz es romantika nelkuli hangon, gyakran szenvtelennek latszo targyilagossaggal, meg gyakrabban ironikus tavolsagtartassal rajzolta meg tortenetet es figurait ? bar a fogalomma valt flaubert-i szenvtelenseg
(impassibilite)
nem egyeduli dallama irasm?veszetenek. Utolso regenyeben a gyilkos erej?, targyilagos, s?t idegenked? ironia feler?sodik. Ket baratsagba kevered? hivatalnok?kispolgarrol szol, akik orokseg reven penzhez jutnak, es feladva irodai munkajukat a legkulonboz?bb vallalkozasokba fognak, melyek mind tragikomikus kudarccal vegz?dnek. A ket balek hol a mez?gazdasagot, hol az orvostudomanyt akarja megreformalni, hol technikai talalmanyokkal probalkoznak, hol regeszettel. Bouvard es Pecuchet tragikomikus szellemi ?fejl?dese” egyuttal az emberiseg orokos kudarcait is peldazza. Az iro mely idegenkedeset csak feler?siti a konyv mellekletekent szolgalo ?Kozhelyszotar” (
Dictionnaire des idees recues
, 1913), tele a korabeli koznyelv es sajto ostoba kliseivel.
- November
cim? fiatalkori regenye 1918-ban jelent meg Bodo Pal forditasaban, Herczka Arpad Konyvkiado Vallalatanal, Budapesten.
- A
Salammbo
Sajo Ferenc mult szazadbeli forditasa utan, el?szor 1907-ben jelent meg a Revai Kiadonal Salgo Ern? forditasaban (
Salammbo
cimmel), majd 1962-ben Bartocz Ilona atulteteseben (
Szalambo
cimmel).
- A
Bovaryne
t
(Madame Bovary)
mar 1904-ben leforditotta
Ambrus Zoltan
.
Madame Bovary - videki erkolcsok
cimmel Hajo Sandor forditasaban Laczko Geza bevezet?jevel szinten megjelent Az Est Lapkiado es Pesti Naplo gondozasaban a Filleres Klasszikus Regenyek sorozatban. E kiadas valoszin?sithet? eve: 1935. Legismertebb, tobbszor kiadott magyar atultetese
Gyergyai Albert
nevehez f?z?dik, majd a
kilencvenes evekben
Por Judit forditotta le ismet.
- Az
Irgalmas Szent Julian legendaja
Aranyossy Pal forditasaban 1914-ben jelent meg a bekescsabai Tevan Kiadonal.
- A
Szent Antal megkisertetese
Lustig Geza forditasaban es bevezet?jevel 1918-ban jelent meg a bekescsabai Tevan Kiadonal. Uj forditasat
Teller Gyula
keszitette el (1966).
- Az
Egy fiatalember tortenete
Lustig Geza forditasaban szinten 1918-ban jelent meg a bekescsabai Tevan Kiadonal.
- A
Bouvard es Pecuchet
ket teljes magyar forditasa jelent meg 1921-ben
Benedek Marcell
es
Toth Arpad
atulteteseben.
- Az
Erzelmek iskolaja
tobb reszlete mar a szazadfordulon megjelent magyarul. A teljes regenyt
Gyergyai Albert
forditotta le 1928-ban, es ? adta az azota elfogadott magyar cimet is (Erzelmek iskolaja).
- A
Harom mese
cim? gy?jtemenyes kotetet (
Egy jambor lelek
;
Irgalmas Szent Julian legendaja
;
Herodias
) 1944-ben adta ki a Revai Kiado. Forditoi Hevesi Andras, Lanyi Viktor es Zolnai Bela. 1994-ben az Interpopulart Konyvkiado ujra kiadta Interpopulart fuzetek sorozataban.
- Flaubert m?vei
cimmel ketkotetes gy?jtemenyes kiadas jelent meg 1966-ban az
Europa Konyvkiadonal
.
- Szalambo
cimmel elbeszeleskotete jelent meg 1967-ben az
Europa Konyvkiadonal
.
- Egyiptomi utazas
cim? m?ve Kamocsay Ildiko forditasaban Pierre-Marc de Biasi el?szavaval 2000-ben jelent meg Alternativ Kozgazdasagi Gimnazium Kiado (AKG Kiado) gondozasaban.
- A
Ket barat - az els? Erzelmek iskolaja
(1845) 2009-ben jelent meg a
NapKut Kiado
gondozasaban
Romhanyi Torok Gabor
forditasaban.
- Levelei
b?l ket izben jelent meg magyar nyelv? valogatas: el?szor az 1920-as evekben a
F?varosi Konyvkiado
Documenta Humana sorozataban,
Komor Zoltan
es
Komor Andras
forditasaban,
Gyergyai Albert
el?szavaval, majd 1968-ban a
Gondolat Konyvkiado
Aurora sorozataban,
Ronay Gyorgy
forditasaban es ugyancsak Gyergyai el?szavaval.
- Flaubert Gusztav:
Ket ujkori Don Quixote. Bouvard es Pecuchet. Regeny, 1-2. kot.
; ford. Nyary Laszlo; Revai, Bp., 1882
- Bovaryne
; ford., bev. Ambrus Zoltan; Revai, Bp., 1904
(Klasszikus regenytar)
- Salammbo
; ford. Salgo Ern?; Revai, Bp., 1907
(Klasszikus regenytar)
- Egy jo lelek
; ford. Gabor Andor; Lampel, Bp., 1908
(Magyar konyvtar)
- Herodias. Wilde Salome-janak forrasa
; Lampel, Bp., 1908
(Magyar konyvtar)
- Irgalmas Szent Julian legendaja
; ford. Aranyossy Pal; Tevan, Bekescsaba, 1914
(Tevan-konyvtar)
- November. Regeny
; ford. Bodo Pal; Herczka, Bp., 1918
(Kek konyvek)
- Szent Antal megkisertese
; ford., bev. Lustig Geza; Tevan, Bekescsaba, 1918
- Egy fiatalember tortenete
; ford. Lustig Geza; Tevan, Bekescsaba, 1918
- Herodias
; ford. Zolnai Bela; Genius, Bp., 1920
- Bouvard es Pecuchet
; ford. Toth Arpad; Genius, Bp., 1921
(Nagy irok ? nagy irasok)
- Bouvard es Pecuchet. Regeny
; ford. Benedek Marcell; Franklin, Bp., 1921 (
Kulfoldi regenyirok
)
- Gustave Flaubert levelei
; val., ford. Komor Zoltan, Komor Andras, el?szo Gyergyai Albert; F?varosi, Bp., 1923
(Documenta humana)
- Szent Antal megkisertese
; ford. Kallay Miklos, Genius, Bp., 1923
(Nagy irok ? nagy irasok)
- Harom mese
; ford. Hevesi Andras, Lanyi Viktor, Zolnai Bela; Genius, Bp., 1924
- Erzelmek iskolaja
; ford. Gyergyai Albert; Genius, Bp., 1926
(Nagy irok ? nagy irasok)
- Aszketa m?veszet, aszketa szerelem. Levelek
; ford. Komor Zoltan, Komor Andras, bev. Gyergyai Albert; F?varosi, Bp., 1927
- Herodias
; ford. Moly Tamas; Tolnai, Bp., 1929
(Tolnai regenytara)
- Madame Bovary. Videki erkolcsok
; ford. Hajo Sandor; Est Lapok, Bp., 1935
(Filleres klasszikus regenyek)
- Salambo. Regeny az okori Karthagorol Kr. e. 241-238-ig
; ford. Bartos Zoltan; Tolnai, Bp., 1936
(Vilaghir? regenyek)
- Pestis Firenzeben
; Aurora, Bp., 1943
- Egyszer? sziv
; Sik, Bp., 1943
- Bovaryne. Regeny
; ford. Benamy Sandor; Epocha, Bp., 1943
- Bouvard es Pecuchet
; ford. Toth Arpad, bev. Kardos Laszlo; Uj Magyar Kiado, Bp., 1955 (
A vilagirodalom klasszikusai
)
- Bovaryne
; Ambrus Zoltan nyoman ford., jegyz. Albert; Europa, Bp., 1958
(A vilagirodalom klasszikusai)
- Erzelmek iskolaja. Regeny
; ford., utoszo, jegyz. Gyergyai Albert; Magyar Helikon, Bp., 1960
(Helikon klasszikusok)
- Szalambo
; ford. Bartocz Ilona, utoszo Nagy Geza, jegyz. Vekerdi Jozsef; Magyar Helikon, Bp., 1965
- Harom mese
; ford. Hevesi Andras, Lanyi Viktor, Bartocz Ilona, utoszo Gyergyai Albert, jegyz. Komoroczy Geza; Magyar Helikon, Bp., 1965
(Helikon kiskonyvtar)
- Flaubert levelei
; val., bev., jegyz. Gyergyai Albert, ford. Ronay Gyorgy; Gondolat, Bp., 1968
(Aurora)
- Bovaryne
; ford. Por Judit; Europa, Bp., 1993
(Europa klasszikus regenyek)
- Egyiptomi utazas
; ford. Kamocsay Ildiko, el?szo Pierre-Marc de Biasi; AKG, Bp., 2000
- Ket barat. Az els? Erzelmek iskolaja, 1845
; ford. Romhanyi Torok Gabor; Napkut, Bp., 2009
(Remekirok retro)
- November. Stilusgyakorlat-toredek
; ford. Romhanyi Torok Gabor; Napkut, Bp., 2010
(Remekirok retro)
- Babits Mihaly
: Az europai irodalom tortenete ´(Bp., Nyugat Kiadas, e.n. (pp. 597?600; 637-638; 612-613)
- Henry James
: Gustave Flaubert (
Irok irokrol
, Bp., Europa Konyvkiado, 1969)
- Albert Thibaudet: Gustave Flaubert (Paris, 1935. Ed. Gallimard)
- Rene Dumesnil: Gustave Flaubert ? La vie et l'Œuvre (Paris, 1947)
- Gyergyai Albert
: Klasszikusok (Szepirodalmi Kk., 1959)
- Jean-Paul Sartre
: L'idiot de la famille (Idiota a csaladban)
- Maupassant:
Flaubert
; ford. Toth Arpad; Palatinus, Bp., 1997 (rol-r?l)
- L?rinszky Ildiko:
Utazas Karthagoba. Kelet es mitosz Flaubert m?veiben, a fiatalkori irasoktol a Szalamboig
; Kossuth Egyetemi, Debrecen, 2005 (
Orbis litterarum
)
- Hugh Kenner:
Flaubert, Joyce es Beckett: a sztoikus komediasok
; ford. Romhanyi Torok Gabor; Krater, Pomaz, 2006
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]