Cannes-i fesztival Francois Villon Paul Gauguin Becsuletrend (Franciaorszag) Georges Bizet II. Fulop Agost francia kiraly V. Karoly francia kiraly IX. Lajos francia kiraly Fulop orleans-i herceg (1674?1723) Charles-Maurice de Talleyrand-Perigord

XIV. Lajos francia kiraly (Louis XIV Roi de France et de Navarre) , 1643 -tol halalaig Franciaorszag es (III. Lajos neven) Navarra kiralya . A leghosszabb ideig (72 evig) uralkodo europai monarcha. Ismert melleknevei: ?a Napkiraly” (?Le Roi-Soleil”- ejtsd: lo rua szolej) , es ?Louis le Grand” - ejtsd: lui lo gran ?(Nagy Lajos”) . Az abszolutizmus klasszikus kepvisel?je, szilard egyeduralmat valositott meg a f?nemesi ellenzek leveresevel es a kozpontositott allamigazgatas bevezetesevel. Uralma alatt a gazdasag es a kultura jelent?sen fejl?dott. Franciaorszagot az europai nagyhatalmak soraba emelte. Szemelye a francia gloire (dics?seg - ejtsd: gloar) egyik szimbolumava valt.

A Francia Riviera vagy Azur-part ( franciaul Cote d'Azur ) a Foldkozi-tenger partvidekenek Marseille -t?l Mentonig terjed? szakasza, melynek hosszusaga kb. 120 km. Provence-Alpes-Cote d’Azur regio resze. Az elnevezes idegenforgalmi eredet?.

Alain Prost (teljes neven Alain Marie Pascal Prost ; Saint-Chamond, 1955 . februar 24. ? ) francia autoversenyz? es volt Formula?1 -es versenyz?. 1980 es 1993 kozott 199 nagydijon vett reszt, mialatt 51 futamot es negy egyeni vilagbajnoki cimet ( 1985 , 1986 , 1989 , 1993 ) nyert, igy csak Juan Manuel Fangio es Michael Schumacher tudott nala tobb vilagajnoki cimet szerezni.

Sportolok : Focistak ; Teniszez?k

Rendezvenyek : 1900. evi nyari olimpiai jatekok ; 1924. evi nyari olimpiai jatekok ; 1924. evi teli olimpiai jatekok ; 1968. evi teli olimpiai jatekok ; Formula?1 francia nagydij ; 1998-as labdarugo-vilagbajnoksag

A versailles-i kastely egy barokk epulet, amelyet XIV. Lajos francia kiraly epittetett. A kastely 1682 -t?l egeszen a Francia forradalomig , azaz 1789 -ig a francia kiralyok lakhelye volt. Versailles egy kicsi falucska volt, majd miutan XIV. Lajos felepittette a kastelyt, ez lett a francia politikai elet kozpontja. Ma Versailles mar Parizs egyik kulvarosa. Versailles mara az abszolut monarchia egyik jelkepeve valt.

A Pont Neuf (magyarul Uj Hid ) a legoregebb hid, amely a Szajna folyot keresztezi Parizsban . A hid ket kulonallo reszb?l all, az egyik resze a Cite-szigetet koti ossze a bal parttal, mig a masik resze a szigetet a jobb parttal.

Epitmenyek

Victor Hugo ( Besancon , 1802 . februar 26. ? Parizs , 1885 . majus 22. ) francia kolt?, regeny- es dramairo.

Elete es m?veszete szinte teljesen atfogta a 19. szazadot. Szellemi formalodasara hatassal voltak a napoleoni harcok, anyja kiralyparti es katolikus meggy?z?dese, csaladja utazasai Europaban, ifjukori olvasmanyai, valamint kolt?i kiserletei. Irodalmi peldakepenek Francois-Rene de Chateaubriand -t tartotta, az ? nyoman testverevel egyutt 1819 es 1821 kozott egy irodalmi lapot szerkesztett Conservateur litteraire (Az irodalom vedelmeben) cimen, amelyben f?leg Lamartine es Chenier kolteszetet targyaltak.
Kolt?k , Irok

A cannes-i fesztival ( franciaul : Festival de Cannes ), 1947 - 49 -ben cannes-i filmfesztival , majd 2001 -ig cannes-i nemzetkozi filmfesztival elnevezessel, a vilag legismertebb es legnagyobb presztizsertekkel biro filmfesztivalja , melyet minden ev majusanak masodik feleben tartanak Cannes -ban. A fesztival f?dijaert, az Arany Palmaert versenyz? filmek vetitesenek legf?bb helyszine a Croisette koruton fekv? Fesztival- es Kongresszusi Palota.

Filmm?veszet