Mose Dajan

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Mose Dajan
Szuletett 1915 . majus 20. [1] [2] [3] [4] [5]
Degania Alef
Elhunyt 1981 . oktober 16. (66 evesen) [2] [3] [4] [5] [6]
Tel-Aviv
Allampolgarsaga izraeli
Hazastarsa Ruth Dayan
Gyermekei
  • Assi Dayan
  • Yael Dayan
  • Ehud Dayan
Szulei Dvora Dayan
Shmuel Dayan
Foglalkozasa
  • politikus
  • katonatiszt
  • regesz
Tisztsege
  • Chief of the General Staff (1953. december 6. ? 1958. januar 29.)
  • a Kneszet tagja (1959. november 30. ? 1981. oktober 16.)
  • Minister of Agriculture and Rural Development (1959. december 17. ? 1964. november 4.)
  • vedelmi miniszter (1967. junius 5. ? 1974. junius 3.)
  • Izrael kulugyminisztere (1977. junius 20. ? 1979. oktober 23.)
Iskolai Senior Officers' School (1951?1952)
Kituntetesei
  • Distinguished Service Order
  • a francia Becsuletrend lovagja
  • Israeli military decorations
  • a francia Becsuletrend f?tisztje (1956) [7] [8]
Halal oka
Sirhelye Nahalal

Móse Daján aláírása
Mose Dajan alairasa

A Wikimedia Commons tartalmaz Mose Dajan temaju mediaallomanyokat.
Sablon Wikidata Segitseg

Mose Dajan ( heber bet?kkel ??? ???? , izraeli angol atirassal Moshe Dayan, 1915 . majus 20. ? 1981 . oktober 16. ) izraeli katonai vezet? es politikus, az Izraeli Vedelmi Er?k f?parancsnoka 1953 es 1958 kozott, es Izrael Allam harcanak szimboluma.

Eletpalya [ szerkesztes ]

Menahem Begin es Mose Dajan

Mose Dajan 1915 -ben ? Oroszorszagbol kitelepult ukrajnai zsido szul?k gyermekekent ? szuletett a palesztinai Degaj kibucban . 1929 -ben, 14 evesen csatlakozott a Haganahoz , a foldalatti zsido hadsereghez. 1937 -t?l, ?rmesteri rendfokozatban szolgalt az angol hadsereg melle beosztott legalis zsido telepes rend?rseg egyik mozgo alakulatanak parancsnokakent, majd reszt vett a teruletekre behatolo arabok ellen folytatott ejjeli ?rjaratokban, Orde Wingate angol parancsnok mellett.

1939 novembereben, amikor a Hagana torvenytelenne valt, az angolok letartoztattak, de 1941 februarjaban kiengedtek, es belepett az angol hadseregbe. A kes?bbiek soran mez?gazdasagi miniszter ( 1959 ), majd hadugyminiszter ( 1967 ). 1965 -ben adta ki a ?A sinai hadjarat naploja, 1956” cim? konyvet.

1981 -ben 66 evesen rakban halt meg Tel-Avivban .

Katonai palya [ szerkesztes ]

A szovetsegesek oldalan harcolt a Vichy-Franciaorszag fennhatosaga alatt lev? Libanon es Sziria teruleten. Dajan mar az els? utkozetben elvesztette bal szemet, fekete szemtapasza az id?k soran jelkeppe valt. 1947 -t?l ?rnagyi rendfokozatban volt vezerkari tiszt, arab ugyekkel es felderitessel foglalkozott a Haganaban . 1948 -ban gy?zott a szirek ellen a Jordan-volgyben , a degani csata soran, a 89. gepesitett rohamzaszloalj parancsnokakent elfoglalta Karatijat . Ezutan alezredesi, majd vezer?rnagyi rangba kerult, 1949 novemberet?l a deli parancsnoksag f?parancsnoka volt. Az 1950-es evekben az angliai vezerkari tiszti iskola hallgatoja volt, 1953 . december 6 -an vezerkari f?nokke neveztek ki. 1956 -ban a sinai hadjarat gy?ztes hadvezere volt.

A hatnapos haboru ( 1967 ) idejen Izrael hadugyminisztere volt. A jom kippuri haboru sikereben aktivan kozrem?kodott, de az elszenvedett emberaldozatok nagysaga, es az elvesztett hadianyagok miatt ?t vontak felel?ssegre, es kenytelen volt lemondani a honvedelmi miniszteri posztrol. 1977 es 1979 kozott kulugyminiszter volt.

Kivalo diplomaciai kepessegekkel rendelkezett, hatast gyakorolt az Egyiptommal folytatott beketargyalasokra, ami nagyban el?segitette a tersegben izzo feszultsegek enyhuleset.

Kuls? hivatkozasok [ szerkesztes ]

Jegyzetek [ szerkesztes ]