Jom kippuri haboru
????? ??? ????????
|
| Az
arab?izraeli konfliktus
resze
|
 |
| Izraeli tank a
Sinai-felszigeten
|
| Datum
| 1973
.
oktober 6.
?
oktober 26.
|
| Helyszin
| Sinai-felsziget
(Egyiptom),
Golan-fennsik
(Sziria),
Izrael
|
| Casus belli
| Egyiptom es Sziria a
jom kippuri
zsido unnep idejen meglepetesszer? tamadast inditott
Izrael
ellen
|
| Eredmeny
| izraeli gy?zelem amerikai segitseggel
|
Terulet-
valtozasok
| Egyiptom
az
Izrael
altal a
hatnapos haboruban
elfoglalt teruleteket visszakapta, cserebe elismerte Izrael allam letet.
|
| Harcolo felek
|
| Az adatok megjelenitesehez kattints a cim mellett talalhato ?[kinyit]” hivatkozasra.
|
|
| Parancsnokok
|
| Az adatok megjelenitesehez kattints a cim mellett talalhato ?[kinyit]” hivatkozasra.
|
Szaad El Sazli
,
Ahmad Iszmail Ali
,
Hoszni Mubarak
,
Mohammed Ali Fahmi
,
Anvar Szadat
,
Abdel Gani el-Gammaszi
,
Abdul Munim Vasszel
,
Abd-Al-Minam Halil
,
Abu Zikri
,
Musztafa Tlassz
[1]
[2]
| Mose Dajan
,
David Elazar
,
Ariel Saron
,
Smuel Gonen
,
Benjamin Peled
,
Izrael Tal
,
Rehavam Zeevi
,
Aharon Jariv
,
Jichak Hofi
,
Rafael Ejtan
,
Avraham Adan
,
Janusz Ben Gal
|
|
| Hader?k
|
| Az adatok megjelenitesehez kattints a cim mellett talalhato ?[kinyit]” hivatkozasra.
|
Egyiptom
:
800 000 katona (300 000-et vetettek be)
2600 harckocsi
2400 pancelozott szallito harcjarm?
1120 tuzersegi loveg,
[3]
690 harci repul?gep
161 helikopter
104 hadihajo,
Sziria
:
150 000 katona (60 000-et vetettek be)
1400 harckocsi
800-900 pancelozott szallito harcjarm?
600 tuzersegi loveg
[3]
350 harci repul?gep
36 helikopter
21 hadihajo
Irak
:
60 000 katona
700 harckocsi
500 pancelozott szallito harcjarm?
200 tuzersegi loveg
[3]
73 harci repul?gep
[4]
Lasd meg
fordulopont
| 415 000 katona,
1500 harckocsi,
3000 pancelozott szallito harcjarm?,
945 tuzersegi loveg,
[3]
561 harci repul?gep,
84 helikopter,
38 hadihajo
[4]
|
|
| Vesztesegek
|
| Az adatok megjelenitesehez kattints a cim mellett talalhato ?[kinyit]” hivatkozasra.
|
8528* ? 15 000** halott
19 540* ? 35 000** sebesult
2250 harckocsi semmisult meg, vagy valt harckeptelenne
432 repul?gep semmisult meg
[5]
| 2656 halott
7250 sebesult
400 harckocsi megsemmisult
600 harckocsi valt harckeptelenne
102 repul?gep
[5]
|
|
* Nyugati szamitasok
** Izraeli szamitasok
|
 |
A
jom kippuri haborut
(kulfoldon emlitik
ramadani
haboru
es
oktoberi haboru
neven is;
heberul:
????? ??? ????????
,
Milhemet Jom Hakipurim
, angol atirassal
Milkhemet Yom HaKipurim
;
arabul:
??? ??????
,
Harb Uktubir
, emlitik meg
1973-as arab-izraeli haboru
kent es
negyedik arab-izraeli haboru
kent is)
Izrael
vivta egyes arab allamok
Egyiptom
es
Sziria
vezette koalicioja ellen
1973
.
oktober 6.
es
oktober 26.
kozott.
Jordania
, Sziria, valamint a haditechnikai eszkozeinek jelent?s reszet elveszit? Egyiptom meggyengulve kerult ki a szinten Izrael ellen vivott
hatnapos haborubol
, amikor Izrael alig egy het alatt hirtelen a
kozel-keleti
terseg abszolut urava valt. A varatlan sikert nehezen feldolgozo orszagot hajszal valasztotta el attol, hogy kiharcolt helyzetet ugyancsak nehany nap alatt el is veszitse a jom kippuri haboruban.
A jom kippuri haboru bizonyitotta, hogy az arab orszagok meg a szamukra teljes katasztrofaval vegz?d?
hatnapos haboru
utan is kepesek felallni es ujra hadba szallni a celert, hogy az orszaguktol az 1967-es haboruban elszakitott teruleteiket visszafoglaljak, es az akkoriban alig 25 eve letez? Izraelt megsemmisitsek, lakosait ki?zzek es lemeszaroljak, teruletet pedig odaadjak a
palesztin
lakossagnak. Ez eredmenyezte ezt a tobbi arab-izraeli haboruhoz hasonloan gyors, intenziv harcot.
El?zmenyek ? ?fel?rl? haboru”
[
szerkesztes
]
Egyiptom
Nasszer
1970
-ben bekovetkez? halalakor sem hagyott fel azzal a celjaval, hogy egyesitse az arab vilagot, termeszetesen Egyiptom iranyitasaval. Ennek szuksegszer? velejaroja lett volna Izrael megsemmisitese, melyet ekkoriban az arab orszagok egyike sem ismert el allamkent, ellentetben a nyugati allamokkal.
Nasszer utodja,
Anvar Szadat
hatalomra kerulesekor energikusan folytatta Nasszer politikajat es elkezdte a felkeszulest, hogy visszaszerezze Izraelt?l a
hatnapos haboruban
elveszitett teruleteket. Az egyiptomi csapatok hamarosan megkezdtek a
Sinai-felszigeten
allomasozo izraeli megszallo csapatok folyamatos zaklatasat. Ekozben Szadat Egyiptom szovetsegesehez, a
Szovjetuniohoz
fordult, hogy potolja a hatnapos haboruban megsemmisult haditechnikai eszkozeit. Szovjetunio az egyiptomi kerest teljesitve,
1972
veget?l jelent?s mennyiseg? fegyvert szallitott Egyiptomnak. A legier? reszere
MiG?21
vadaszrepul?gepeket szereztek be, amelyek uzemeltetesehez szovjet tanacsadok is utaztak Egyiptomba (szovjet pilotak is repultek egyiptomi harci repul?gepeken). A szarazfoldi er?k
T?55
es
T?62
harckocsikat kaptak, es Egyiptom rendszeresitette a
9M14 Maljutka
panceltor? raketarendszert
is. Jelent?s mennyiseg? uj
legvedelmi raketarendszer
es onjaro csapatlegvedelmi raketarendszer is erkezett Egyiptomba, amelyek tobbseget az izraeli hatar kozelebe telepitettek. A Kozel-Kelet leger?sebb katonai hatalmava valt Egyiptom hadseregenek a szovjet fegyverszallitasok eredmenyekent osszesen 680 db harci repul?gepe es 2600 darab harckocsija volt, a szarazfoldi er?knel pedig tobb mint 650 000 f? allt fegyverben.
Sziria is hamar csatlakozott Egyiptomhoz, igy az el?z? haboruban szetforgacsolodott hadereje nehany ev alatt ketezer harckocsival, valamint negyszaz korszer? szovjet harci repul?geppel gyarapodott. A katonailag meger?sodott es magabiztosabba valt Sziria raketa-sorozatvet?kkel l?tte Izrael eszaki reszet, amely akkor meg nem tett ellenintezkedeseket.
Izraelt ekozben elerte az els? terrorhullam
Del-Libanonbol
: tobb repul?gepet elteritettek, az
1972-es muncheni olimpian
arab terroristak csoportja
meggyilkolt 11 izraeli sportolot
. A helyzet kielez?dott, az evek ota tarto kimeletlen ?fel?rl? haborut” lassan felvaltotta a nyilt haboru.
Kozvetlen el?zmenyek
[
szerkesztes
]
Golda Meir
izraeli miniszterelnok
1973.
oktober 4-en
a szovjet tanacsadok hirtelen elhagytak Egyiptomot. Megkezd?dott az arab csapatok mozgositasa.
1973.
oktober 5-en
a szovjet szallitmanyok mennyisege egy nap alatt megtobbszoroz?dott; az egyiptomi csapatosszevonasok befejez?dtek. Sziria szinten mozgositotta er?it, majd mindket arab orszag felvonultatta haderejet a t?zszuneti vonal menten. Izrael valaszul szinten mozgositotta katonai er?it, de mar elkesett. Az arabok a
jom kippur
(engeszteles napja) nev? zsido vallasi unnep el?estejere id?zitettek seregeik felvonultatasat; amikor Izraelben mar leallt az elet: a buszok nem jartak, igy a katonak mozgositasa szorny? lassusaggal ment vegbe. Az izraeli hirszerzes is cs?dot mondott: meg ekkor sem tudtak megallapitani, hogy mi tortenik a tuloldalon.
Golda Meir
, Izrael miniszterelnoke elutasitotta a
hatnapos haboru
idejen bevalt megel?z? legicsapast, mert attol felt, hogy ezzel veglegesen kirobbantja a haborut. Mikozben Izrael kabinetje egesz ejszaka ulesezett, addig az arab csapatok elfoglaltak tamadoallasaikat ? ?k mar elkoteleztek magukat a totalis haborura.
A haboru kezdete ? arab tamadas
[
szerkesztes
]
Hadiesemenyek a
Golan-fennsikon
1973
.
oktober 6-an
(jom kippur napjan) delutan 2 orakor az egyiptomi er?k tamadasba lendultek, es kihasznalva a szabad teruletet el?ttuk, tobb szaz kilometert nyomultak el?re az els? nap. Ketelt? jarm?vekkel 70 000 gyalogos es 1000 tank kelt at a Szuezi-csatornan tuzersegi zarot?z kisereteben. A tamadasok elkepeszt? pontossaggal mentek vegbe, es nehany ora mulva az izraeliek els? vedelmi vonala osszeomlott. Egy ketszaz izraeli harckocsibol allo dandar azonnal ellentamadast kiserelt meg, de a szovjet gyartmanyu panceloklok es elharito raketak zapora megtizedelte ?ket, es a tobbi megmaradt egyseggel egyutt a kulcsfontossagu Mitla-szorosba huzodtak vissza. Egyiptom alig egy nap alatt felszamolta a
Szuezi-csatorna
menten huzodo izraeli vedelmi vonalat, kis hijan elerve a Sinai-felszigeten allomasozo izraeli hader? teljes osszeomlasat. Ejszaka tovabbi otszaz harckocsit es ot gyalogoshadosztalyt juttattak at a Szuezi-csatornan.
Eszakon a szir csapatok is megindultak. 1000 harckocsi es 30 000 gyalogos lendult tamadasba az
M60 Patton
es
Centurion
harckocsikkal meger?sitett kis letszamu izraeli vedelem ellen, es csak az 1968-ban elfoglalt
Golan-fennsik
jo adottsagai, valamint a ved?k kitartasa akadalyozta meg az izraeliek teljes vereseget. Bar rengeteg szir harckocsit l?ttek ki, a helyzet itt is remenytelennek latszott. Az
Izraeli Legier?
itt is jelent?s vesztesegeket szenvedett el, bar itt a deli fronttal ellentetben sikerult eredmenyeket is elerniuk, de 80 gep es ugyanennyi pilota elete aran.
Kezdeti arab sikerek
[
szerkesztes
]
Oktober 7-e
az izraeli legier? teljes kor? tamadasaval kezd?dott, es bizonyitotta a legier?, valamint a hirszerzes felkeszuletlenseget. A tamado harci gepeket megleptek az arab legvedelmi raketak, es azok hatekony alkalmazasa, igy a vart eredmenyek helyett jelent?s, 60%-os veszteseget szenvedtek el.
A
Golan-fennsikon
a sziriai csapatok ujabb tamadast inditottak 500 harckocsi bevetesevel, es csak egy varatlan izraeli er?sites mentette meg a frontot. Az izraeli hadsereg tortenelmeben el?szor kerult a vereseg kozelebe, mar csak egy ujabb tamadas is eleg lett volna a hadsereg katasztrofajahoz. Az arab csapatok azonban sulyos hadvezetesi hibat kovettek el: az elert sikereket nem fejlesztettek tovabb azonnal, helyette vedelmi allasokban helyezkedtek el, mivel raketarendszeruk csak korlatozott tavolsagban biztositott szamukra ved?erny?t az izraeli legier? tamadasaival szemben.
Mose Dajan
izraeli hadugyminiszter minden tartalek er?t osszpontositva azonnali ellentamadast rendelt el, hogy kihasznalja az arabok hibajat, es megforditsa a haboru menetet. Meg aznap este majdnem a teljes harckocsiallomanyt bevetettek. 700 izraeli harckocsi tamadt az abszolut folenyben lev? egyiptomi csapatokra, de a kezdeti sikerek ellenere a tamadas kudarcba fulladt, es az elkeseredetten harcolo izraeli csapatok sulyos vesztesegekkel visszahuzodtak a vedelmi vonalaik moge. Izrael egy nap alatt masodszor is az osszeomlas szelere kerult. Az arab csapatok azonban tovabbra is passzivak maradtak, a ket szemben allo fel csendben varta vegig az estet.
A Szovjetunio, amit megdobbentett szovetsegeseinek tehetetlensege, azonnal felujitotta a fegyverkereskedelmet, es a viszonylagos nyugalomban eltelt het vegere 4000 tonna hadianyagot kuldott Egyiptomba. Ekozben az amerikai legier? felderit?
SR-71
-es repul?gepei altal keszitett kepek nyoman nyilvanvalova valt, hogy Izrael
atomtoltet? raketakat
allitott fel inditasra keszen a front mogott.
[6]
Az
Egyesult Allamok
, amely addig passzivan figyelte az esemenyeket, kozbeavatkozott, hogy helyreallitsa az ?er?egyensulyt”. 1973.
oktober 12.
es
november 14.
kozott a
portugaliai
amerikai bazisokrol a
Nickel Grass-hadm?velet
kereteben 22 325 tonna hadianyagot szallitottak Izraelbe az amerikai legier?
C?141 Starlifter
es
C?5 Galaxy
repul?gepei. A szallitmanyok kozott volt tobbek kozott 36 db
F?4 Phantom II
tipusu vadaszrepul?gep is. Az
Izraeli Legier?
kepessegeit jelent?sen noveltek az arab legvedelmi raketarendszerek blokkolasara kuldott radarzavaro berendezesek. Az amerikai segitsegnek, valamint az arab hadvezetesi hibaknak koszonhet?en az izraeli hadsereg lassan potolta a vesztesegeit, es felkeszult a visszavagasra.
Oktober 16-an
eszakon megindult egy ujabb szir tamadas, amelyet meg jol kepzett
jordaniai
harckocsizok is tamogattak. Az er?teljes arab tamadas ellenere azonban a hadm?veletek nem ertek el a celjukat. Ebben jelent?s szerepuk volt a gyengen kikepzett sziriai pilotaknak, akik az izraeli allasok helyett sajat csapataikat tamadtak. Ez kaoszt idezett el? az arab csapatok koreben, igy a sziriai hadvezetes kenytelen volt leallitani a tamadast.
Izraeli ellentamadas
[
szerkesztes
]
Oktober 16-an
ejjel egy orakor, a haboru kilencedik napjan
Ariel Saron
tabornok csapataival hirtelen tamadasba lendult az egyiptomi vedelmi vonal ellen. Az addig szilardnak t?n? vedelem mar az els? csapasok hatasara kezdett szetesni. A tobb tizezer f?t szamlalo megmaradt egyiptomi er?k az izraeli hadsereg es a
Szuezi-csatorna
koze szorultak.
Saron, akit meglepett a varatlan siker, kivalo taktikai erzekkel azonnal elrendelte az atkelest a Szuezi-csatornan. A megerzese helyesnek bizonyult, a tulparton lev? egyiptomi allasok vedelem nelkul maradtak, igy a kis letszamu izraeli katona ellenallas nelkul foglalta el az el?nyos vedelmi allasokat. Az egyre inkabb osszezavarodo egyiptomi vezerkar azonnali ellentamadast rendelt el, de a haboru menetet mar nem tudtak megforditani, csak tovabbi jelent?s vesztesegeket konyvelhettek el. Az izraeli csapatok az elert sikereket tovabbfejlesztve, harckocsikkal meger?sitve
oktober 17-en
deli iranyba tortek, es a nap vegere egyiptomi katonak ezreit ejtettek foglyul, valamint a legier? tamogatasaval negy legvedelmi raketarendszert es tucatnyi tuzersegi allast semmisitettek meg. Az izraeli legier? a legvedelmi rendszeren utott lyukakat kihasznalva meg a foldi bazisain dont? csapast mert az addig korlatlan legi foleny? egyiptomi legier?re. Izrael a Golan-fennsikon is tovabb folytatta a tamadast, amelynek kovetkezteben az iraki csapatokkal is meger?sitett sziriai csapatok folyamatosan hatralni kezdtek.
A jom kippuri haboru el?tti es utani teruletvaltozasok
Sziria es Egyiptom ekkor mar rajott, hogy a haborut elvesztette, hiszen most mar minden fronton az izraeliek kezeben volt a kezdemenyezes, akik most mar folyamatosan l?ttek ki a megmaradt harckocsikat, es keritettek be az egyiptomi hadosztalyokat, s?t most mar magat Kairot fenyegettek. Igy
oktober 22-en
, a haboru tizenhatodik napjan, megszuletett a fegyverszunet, de az arabok, akik nem birtak beletor?dni a veresegbe, meg harom napon at folytattak a harcot. Vegul
oktober 25-en
minden fronton elcsitultak a fegyverek, es
1948
, Izrael Allam megalakulasa ota el?szor mindket arab orszag kotelezte magat a beketargyalasok meginditasara, bar ezt vegul csak a vesztesegekt?l kimerult Egyiptom tette meg, amiert a tobbi arab allam elesen elitelte.
Bar Izrael minden fronton gy?zelemkent konyvelheti el a haborut, a felkeszuletlenseg szamukra is nagy aldozatokkal jart. A haboru eredmenyekent Izrael jelent?s vesztesegeket konyvelhetett el: els? lepesben fel kellett adnia a Szuezi-csatorna nyugati reszet, majd 10 km-es biztonsagi zonat letrehoznia Egyiptom szamara, majd a kes?bbi targyalasok soran (1975-ben es 1978-ban) feladtak a hatnapos haboruban megszerzett Sinai-felszigetet, amiert cserebe Egyiptom ? els? arab orszagkent ? elismerte Izraelt mint fuggetlen orszagot.
A haborut a fenti nyeresegek miatt Egyiptomban gy?ztes haborunak nyilvanitottak. Oktober 6-a, a haboru kezd? napja azota is munkaszuneti nap, valamint nemzeti unnep Egyiptomban, rengeteg kozterulet, valamint egy uj varos Kairo kozeleben is viseli az Oktober 6. nevet.
Izraelben nem unneplik a haborut, es katasztrofakent emlekeznek ra. A harcok utan jelent?s tuntetessorozat kezd?dott a kormany es tobb katonai vezet? lemondasat kovetelve. Motti Askenazi, a szuezi ?Budapest” er?d parancsnoka kezdemenyezte a tunteteseket. (? volt az egyetlen er?dparancsnok Szuez kozeleben, akit nem fogtak el az egyiptomiak.) Askenazi a politikai es katonai elitet vadolta a haborus katasztrofaert. Izraelben letrejott az ?Agranat Bizottsag”, amelynek feladata a haborus vesztesegek okainak felkutatasa volt. A bizottsag vegul 4-5 f? felel?ssegre vonasat kezdemenyezte, Golda Meirt es Dajant azonban nem neveztek meg a felel?sok kozott, emiatt a tuntetessorozatok folytatodtak. Vegul 1974. aprilis 11-en Golda Meir es Dajan, valamint az egesz kabinet lemondott. Utolso televizios fellepesen Golda Meir lemondasat ekkent indokolta: ?Mar nem leszek soha ugyanaz, aki a haboru el?tt voltam.” Elinor Burkett, amerikai kutato kideritette, hogy Dajan a haboru kozben komolyan fontolora vette a katonai megadast.
Kapcsolodo szocikk
[
szerkesztes
]
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
|
|---|
| Osszecsapasok (1980-ig)
| Osszecsapasok (1980-tol)
| Szemelyek
| |
1920-as evek:
1930-as evek:
1940-es evek:
1950-es evek:
1960-as evek:
1970-es evek:
|
1980-as evek:
1990-es evek:
2000-es evek:
|
|
| |
Izraeli:
Europai:
Amerikai:
|
|
|
|