Az ?Europa/Europe” lehetseges tovabbi jelenteseir?l lasd: Europa (egyertelm?sit? lap) .

Europa
A Juno ?rszonda 2022-es valos szin? felvetele
Felfedezese
Felfedez?	G. Galilei es S. Marius
Felfedezes ideje	1610 . januar 7.
Felfedezes helye	Padovai Egyetem
Nevado	Europe
Palyaadatok
Periapszis	664 300 (0,00444 CSE)
Apoapszis	677 900 km (0,00453 CSE)
Fel nagytengely	671 100 km
Palya kerulete	4 216 100 km (0,028 CSE)
Palya sugara	670 900 km
Palya excentricitasa	0,0101
Orbitalis periodus	3,551 nap
Keringesi periodus	3,5511810 nap (0,0097423 ev)
Min. palyamenti sebesseg	13,601 km/s
Atl. palyamenti sebesseg	13,740 km/s
Max. palyamenti sebesseg	13,879 km/s
Inklinacio	1,78° (az ekliptikahoz) 0,464° (a Jupiter egyenlit?jehez)
Kozponti egitest	Jupiter
Fizikai tulajdonsagok
Atlagos atmer?	3121,6 km (0,245 Foldnyi)
Felszin terulete	3,6·10 7 km² (0,060 Foldnyi)
Terfogat	1,593·10 10 km³ (0,015 Foldnyi)
Tomeg	4,80·10 22 kg (0,008 Foldnyi)
Atlagos s?r?seg	3,014 g/cm³
Felszini gravitacio	1,314 m/s² (0,134 g )
Szokesi sebesseg	2,025 km/s
Forgasi periodus	megegyezik a keringesi periodussal
Tengelyferdeseg	0°
Albedo	0,64
Felszini h?merseklet	50/103/125 K
Latszolagos fenyesseg	5,29
Atmoszfera
Legkori nyomas	1 μPa
Osszetev?k	Oxigen 100%
A Wikimedia Commons tartalmaz Europa temaju mediaallomanyokat.
WL entity
Sablon • Wikidata • Segitseg

Az Europa a Jupiter negyedik legnagyobb holdja . 1610 -ben fedezte fel Galileo Galilei . Nevadoja Europe foniciai hercegn? . ^[1]

A hold nagyobb a Plutonal es az Erisznel is, kinezete a Merkurera hasonlit: k?hold, keves kraterrel, felszine kasas jeg, alatta viz. Atlagos tavolsaga a Jupitert?l 670 900 km.

Bar az Europa felszini h?merseklete legfeljebb ?160 °C, feltetelezhet?, hogy a jegkereg alatt egy 90 km mely vizocean talalhato.

Felfedezese [ szerkesztes ]

Az Europa felfedezeset Galileo Galilei olasz tudosnak tulajdonitjak, aki 1610-ben egyszer? tavcsovet a Jupiterre iranyitotta. A Jupiter negy nagy holdjat ? az Iot , az Europat, a Ganymedest , illetve a Callistot ? Galilei-holdaknak is nevezik. E holdak olyan fenyesek, hogy mar egy binokularral vagy kisebb tavcs?vel is megfigyelhet?k.

A nemet Simon Marius az 1614-ben megjelent Mundus Jovialis cim? konyveben a felfedezest maganak tulajdonitotta, allitva, hogy ? mar nehany nappal Galilei el?tt felfedezte a holdakat. Galilei ezt ketsegbe vonta es Marius munkajat egyszer?en plagiumnak titulalta. A mai tudasunk alapjan nem zarhato ki, hogy a holdakat Marius Galileit?l fuggetlenul fedezte fel.

A holdat Zeusz gorog mitologiai alak egyik szeret?je utan neveztek el. Bar Simon Marius mar roviddel a felfedezes utan az Europa nevet javasolta, ez sokaig nem volt hasznalatos es csak a 20. szazad kozepen terjedt el. Korabban a Galilei-holdakat romai szamokkal jeloltek, igy az Europa a Jupiter II nevet viselte.

Keringesi palya [ szerkesztes ]

Az Europa 3 nap 13 ora es 14,6 perc alatt keruli meg a Jupitert, t?le 670 900 km kozepes tavolsagra. A keringesi palya excentricitasa 0,0101, azaz a Jupiter-kozeli es Jupiter-tavoli pont (periapszis es apoapszis) csak 1,01%-kal ter el a fel nagytengelyt?l. A hold palyasikja csak 0,464°-os szoget zar be a Jupiter egyenlit?i sikjaval; keringesi ideje pedig a hozza kepest kuls? es bels? szomszed holdakkal 1 : 2, ill. 2 : 1 palyarezonanciaban all, azaz mig az Europa ket keringest vegez, addig az Io negyszer, a Ganymedes egyszer keruli meg a Jupitert.

Szerkezet es fizikai adatok [ szerkesztes ]

Az Europa kozepes atmer?je 3121,6 km, mig atlagos s?r?sege 3,014 g/cm³. A hold felepitese hasonlit a Fold-jelleg? bolygokehoz, mivel joreszt szilikatalapu k?zetekb?l all. A kuls? heja vizjegb?l (10?15 km), illetve folyekony vizb?l (90 km) all; mig a hold kismeret? magja vasbol tev?dik ossze. Az Europa felszinenek albedoja 0,64, igy az egyik legvilagosabb a Naprendszer ismert holdjai kozul. Ez azt jelenti, hogy a bees? napfeny 64%-at visszaveri a felszin. E felszin meglep?en sik, bar barazdakkal van tagolva, ezek azonban nem kulonosebben melyek. Csak keves olyan felszini strukturat talaltak, mely magasabb nehany szaz meternel.

Az Europan csak keves becsapodasi krater talalhato, melyek kozul csak haromnak nagyobb az atmer?je 5 km-nel.

A legnagyobb krater, a Pwyll , 26 km atmer?j? es egyben az Europa egyik legfiatalabb geologiai strukturaja. A becsapodas soran a melyb?l tobb ezer kilometerre vilagos anyag dobodott ki. Az ustokosok es aszteroidak becsapodasi gyakorisaganak becslese legfeljebb 30 millio evben hatarozza meg a felszin korat. A sima felszin es annak strukturai er?sen emlekeztetnek a Fold sarkkori regioinak jegmezeire. Feltetelezik, hogy a hold jegb?l allo kerge alatt folyekony viz ocean talalhato, melyet az arapalyer?k melegitenek. Az Europa felszinenek h?merseklete az egyenlit?n csak 110 K (kb. ?160 °C), mig a sarkokon 50 K (kb. ?220 °C). Ilyen korulmenyek kozott a vizjeg betonkemenyseg?. A legnagyobb lathato kraterek vizjeggel tolt?dtek fel, es ezzel ?elsimitottak” a felszint. Ebb?l a folyamatbol, valamint az arapalyer?k altal el?idezett h?termelesb?l arra lehet kovetkeztetni, hogy a hold jegkerge 10?15 km vastag, mig az alatta fekv? ocean akar 90 km mely is lehet.

Az Europa legfelt?n?bb jellegzetessegei a teljes felszint beborito, keresztul-kasul futo arkok es barazdak vagy mas neven lineak . Ezek er?teljesen hasonlitanak a foldi jegmez?k repedeseire es vet?deseire. A nagyobbak megkozelit?leg 20 km szelesek, kuls? vonalaik elmosodottak, a bels? reszeik pedig feher anyagbol allnak. ^[2] A kriovulkanizmus vagy a meleg vizb?l allo ? eddig meg nem bizonyitott ? gejzirek kitorese is letrehozhatja a lineakat, mely folyamat soran a jegkereg szettolodik. ^[3] Reszletes felvetelek azt mutatjak, hogy a jegkereg reszei egymashoz kepest eltolodtak, ill. osszetoredeztek, melynek kovetkezteben kialakult a jegmez?k jelenlegi mintaja. A hold hejanak mozgasat az arapalyer?k okozzak, melyek a felszint akar 30 meterrel megemelik vagy lesullyesztik. Az Europa a Jupiter tobbi holdjahoz hasonloan kotott keringes?, igy mindig ugyanazt a felet mutatja a bolygo fele. Ennek kovetkezteben a jegmez?knek egy bizonyos, el?re meghatarozhato mintat kellene felvenniuk, azonban a reszletes felveteleken csak a geologiailag legfiatalabb teruletek mutatjak e mintazatot. Ez azzal magyarazhato, hogy az Europa felszine valamivel gyorsabban mozog, mint a bels? kopeny es a mag . A jegkereg a hold belsejevel a kozottuk fekv? ocean miatt mechanikailag nem erintkezik, mozgasat igy a Jupiter gravitacios ereje is befolyasolja. ^[4] A Galileo es a Voyager szondak fenykepeinek osszehasonlitasa azt mutatta, hogy az Europa jegkerge megkozelit?leg 12 000 ev alatt vegez egy teljes fordulatot. ^[5]

A felszini strukturak egy masik tipusa a kor ill. ellipszis alaku kepz?dmenyek, mas neven lenticulak (a latin folt szobol). Ezek egy resze kiemelkedes (dom), masik resze pedig melyedes vagy sotet folt. A foltokat feltehet?en a felszallo melegebb jeg hozza letre, hasonloan a Fold kergenek magmakamraihoz. ^[6] A domok a folyamat soran felemelkednek, mig a sotet, sik foltok feltehet?en megfagyott vizjegb?l allnak. A kaotikus teruletek, mint peldaul a Conomara Chaos , egy kirakos jatekhoz hasonloan szettoredezett darabokbol formalodtak, melyeket sima jeg vesz korul. Kinezetuk egy megfagyott toban uszo jeghegyre hasonlit. ^[7]

Egy masik elmelet szerint a lenticulak kis meret? kaotikus teruletek, a melyedesek es domok pedig csak a Galileo szonda korlatozott felbontasu fenykepeinek felreertelmezese. Ez az elmelet feltetelezi, hogy a jegreteg tul vekony ahhoz, hogy ilyen felszini kepz?dmenyeket elbirjon. ^{[8] [9]}

A Hubble ?rtavcs? segitsegevel 2013-ban els? izben vizpara kilok?deset figyeltek meg a hold deli polusa kozeleben. A kilok?des csak a Jupitert?l valo nagyobb tavolsag id?szakaban figyelhet? meg, ami arra utal, hogy az arapalyer?k hatasara nyilasok kepz?dnek, illetve zarodnak be a hold felszinen.

Az Europa a masodik olyan hold, aminek felszinen vizparat figyeltek meg, az els? az Enceladus volt, a Szaturnusz egyik holdja, amit 2005-ben a NASA Cassini?Huygens ?rszondaja vizsgalt. ^[10]

2019-ben amerikai kutatok a lathato feny szinkepenek vizsgalataval natrium-klorid , azaz konyhaso jelenletet mutattak ki egyes teruleteken, peldaul a Tara Regio felszinen. ^[11]

Conamara Chaos [ szerkesztes ]

A Conamara Chaos videke a foldi Conamara teruletr?l kapta a nevet, amely Irorszagban talalhato. Conamara Chaost az Europa szetszakado, majd ujraheged? jegkerge alakitja ki. Olyan jegtablak alkotjak, amelyek foltoredeztek, elmozdultak, egy reszuk visszasullyedt mar, de nehany korabbi tabladarabot meg rekonstrualni lehet a lathato tablatoredekekb?l. Ezt a teruletet arra hozzak fol peldanak gyakran, hogy az Europa jegkerge alatt egy felszin alatti ocean huzodik.

Legkor [ szerkesztes ]

A Hubble ?rtavcs? felvetelei egy nagyon vekony, oxigenb?l allo legkor letezesere utalnak, 10 ^?11 bar nyomassal. Feltetelezik, hogy az oxigen a napsugarzas hatasara a jegkeregb?l keletkezik, melynek soran a vizjeg oxigenre es hidrogenre bomlik. A konny? hidrogen elszokik a vilag?rbe, a nehezebb oxigent azonban visszatartja a hold gravitacioja. A legkor az oxigenen kivul szen-dioxidot is tartalmazhat kis mennyisegben, melyet mar nehezebb kimutatni. ^[12]

Magneses mez? [ szerkesztes ]

A Galileo szonda holdmegkozelitesei soran gyenge magneses mez?t mertek, mely er?ssege ¼-e a Ganymedesenek . A mez? valtozik, mikozben a hold a Jupiter osszetett magnetoszferajan keresztulhalad. A Galileo adatai arra utalnak, hogy a hold felszine alatt egy elektromos vezet? folyadek talalhato, peldaul egy sosvizi ocean. Szinkepelemzesi vizsgalatok azt is kimutattak, hogy a voroses vonalak es a felszini strukturak sokban, peldaul a magneziumoxidban gazdagok. Mivel a kimutatott sok rendszerint szintelenek, igy a voroses szinezetet mas elemek, peldaul a vas illetve a ken is okozhatjak. A magneses mez? masik felet a Jupiter hatalmas tomegvonzasa okozza, ugy mint a Ganymedesnel.

Lehetseges elet az Europan [ szerkesztes ]

A folyekony viz feltetelezhet? letezese spekulaciokat inditott el arrol, hogy az Europa oceanjaiban letezhet-e elet . A Foldon ugyanis olyan eletformakat is felfedeztek, melyek szels?seges korulmenyek kozott, napfeny hianyaban leteznek, a tengerfenek meleg viz? forrasaiban vagy az antarktiszi Vosztok-toban . ^{[13] [14]} Bizonyitekok erre az elmeletre meg nincsenek, igy ezt a kes?bbi ?rszondaknak kell tisztazniuk. A tervek szerint egy onallo kriobot a felszini leszallas utan atolvasztana magat a jegkergen, es a hold oceanjaba egy kismeret? robot-tengeralattjarot engedne. Miel?tt azonban ez a kuldetes megvalosulhat, a kovetkez? evtizedben szukseges lenne elinditani a Jupiter Europa Orbiter (JEO) nev? szondat a Europa Jupiter System Mission keretein belul, mely az Europa korul palyara allva a holdat reszletesen tanulmanyozna es adataival el?segitene a kes?bbi kuldetesek leszallohelyeinek kivalasztasat.

A kes?bbi leszalloegyseg szamara a felszin elemzese es haromdimenzios modelljenek epitese mar megkezd?dott, az el?zetes vizsgalatok alapjan a legigeretesebb leszallohelyek a jegpancel egymastol tavolodo lemezei kozotti, vizjeggel kitoltott, tobb kilometer szeles, viszonylag sik repedesek. ^[15]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

A Wikimedia Commons tartalmaz Europa temaju mediaallomanyokat.

• Hol lakjunk, ha elhagytuk a foldet? (az Index cikke az Europarol, 2009. szeptember 10.)

Jegyzetek [ szerkesztes ]