Ez a szocikk a bolygorol szol. Hasonlo cimmel lasd meg: Szaturnusz (egyertelm?sit? lap) .

Szaturnusz
2008-as felvetel termeszetes szinben
Nevado	Saturn ot elem
Palyaadatok
Epocha	J2000.0
Aphelium tavolsaga	1 503 983 449 km 10,05350840 CsE
Perihelium tavolsaga	1 349 467 375 km 9,02063224 CsE
Fel nagytengely	1433,4 millio km 9,582 CsE [1]
Palya kerulete	8,958 T m 59,879 CsE
Palya excentricitasa	0,05415 [2]
Orbitalis periodus	10 757,7365 nap
Sziderikus keringesi id?	10 756,1995 nap (29,46 ev)
Szinodikus periodus	378,10 nap
Min. palyamenti sebesseg	9,137 km/s
Atl. palyamenti sebesseg	9,639 km/s
Max. palyamenti sebesseg	10,183 km/s
Kozepes anomalia	317,02°
Inklinacio	2,48446° (5,51° a Nap egyenlit?jehez kepest)
Felszallo csomo hossza	113,7153281104°
Kozponti egitest	Nap
Holdak	82
Fizikai tulajdonsagok
Atlagos atmer?	120 536 km
Egyenlit?i sugar	60 268 km (a foldi 9,449-szerese)
Polaris sugar	54 364 km (a foldi 8,552-szerese)
Lapultsag	0,09796
Felszin terulete	4,27×10 10 km² (a foldi 83,703-szerese)
Terfogat	8,27×10 14 km³ (a foldi 763,59-szerese)
Tomeg	5,6846×10 26 kg (a foldi 95,162-szerese)
Atlagos s?r?seg	0,6873 g/cm³ (kevesebb, mint a vize )
Felszini gravitacio	8,96 m/s² (0,914 g)
Szokesi sebesseg	35,49 km/s
Sziderikus forgasid?	0,440023 nap (10h 33m 38s +1m 52s ?1m 19s?) [3]
Forgasi sebesseg	9,87 km/s, 35 500 km/h (az egyenlit?nel)
Tengelyferdeseg	26,73°
Az egitest eszaki egi polusanak rektaszcenzioja	40,59° (2 h 42 min 21 s)
Az egitest eszaki egi polusanak deklinacioja	83,54°
Albedo	0,47
Felszini h?merseklet
Min.	82 K Felszin   Felh?k teteje
Atl.	143 K Felszin 93 K Felh?k teteje
Max.	Felszin   Felh?k teteje
Latszolagos fenyesseg	1,2 -0,24
Abszolut fenyesseg	28
Atmoszfera
Felszini nyomas	140 kPa
Osszetev?k	>93% hidrogen >5% helium 0,2% metan 0,1% vizpara 0,01% ammonia 0,0005% etan 0,0001% foszfin
A Wikimedia Commons tartalmaz Szaturnusz temaju mediaallomanyokat.
WL entity
Sablon • Wikidata • Segitseg

A Szaturnusz a hatodik bolygo a Naptol szamitva, a masodik legnagyobb a Naprendszerben a Jupiter utan. Egyike annak az ot bolygonak, ami a Foldr?l szabad szemmel is lathato. A Szaturnusznak latvanyos, jegb?l es tormelekekb?l allo gy?r?rendszere van. Szaturnuszrol , a romai istenr?l neveztek el. Jele az isten sarlojanak stilizalt kepe ( Unicode : ?).

A Szaturnusz bels? magja valoszin?leg vas - nikkel osszetetel?, a magot femes hidrogen veszi korul, ezutan egy kozbuls? reteg kovetkezik, amit folyekony hidrogen es folyekony helium alkot, es vegul a bolygo kuls? takaroja gazokbol all. A Szaturnusz legkorenek halvany-sargas szinezete van, ezt a benne talalhato ammoniakristalyok okozzak.

A femes hidrogenretegben elektromos aramok folynak, ez kelti a bolygo koruli magneses mez?t , ami gyengebb, mint a Fold eseteben, de magneses momentuma 580-szor er?sebb, a Szaturnusz nagyobb merete miatt. A Szaturnusz magneses mez?jenek terer?ssege egy huszada a Jupiterenek .

A kuls? legkor altalaban nelkulozi a kontrasztokat, de hosszabb ideig is fennmarado alakzatok id?nkent megjelenhetnek rajta. A szelsebesseg elerheti az 1800 km/h-t (ez tobb, mint a Jupiter eseteben, de nem olyan nagy ertek?, mint a Neptunuszon ). ^[4]

A Szaturnusz legismertebb jellegzetessege a gy?r?rendszere, amit nagyreszt jegkristaly, kisebb mertekben sziklatormelek es kozmikus por alkot. Legalabb 82 ^[5] holdja ismert, ezek kozul 53 van hivatalosan elnevezve.

A Titan , a Szaturnusz legnagyobb holdja (a masodik legnagyobb hold a Naprendszerben ) nagyobb, mint a Merkur bolygo, bar tomege kisebb. Ez az egyetlen olyan hold a Naprendszerben, aminek jelent?s legkore van. ^[6]

Fizikai tulajdonsagok [ szerkesztes ]

A Szaturnusz lapitott gomb alaku. Az egyenlit?i es sarki atmer? majdnem 10%-kal kulonbozik (120 536, illetve 108 728 kilometer). Ez a nagy sebesseg? forgas eredmenye. ^[7] A tobbi gazbolygo szinten lapitott, de kisebb mertekben. A Szaturnusz a Naprendszer egyetlen bolygoja, melynek s?r?sege kisebb a viznel. Bar a Szaturnusz magja sokkal s?r?bb, mint a viz, az atlagos s?r?sege a gaznem? legkor miatt 0,69 g/cm³. Magneses tengelye szinte egybeesik a forgastengelyevel, ami ellentmond a bolygok magneses tere kialakulasanak, igy ez az elmelet modositasra szorul. Fontos azonban megemlitenunk hogy a s?r?sege kisebb a viznel.

Forgastengelye 27°-kal ter el az ekliptikara mer?leges egyenest?l. Az elterest a bolygo korul kering? holdak okozzak. Az elteres a kovetkez? par milliard evben meg tovabb fog novekedni. A tengelyferdeseg f? oka a legnagyobb hold, a Titan . A holdak egyre tavolodnak az anyabolygojuktol, es ez hozzajarul a bolygo tengelyferdesegenek kialakulasahoz, illetve annak novekedesehez. A ferdeseg kialakulasanak kezdete mindossze 1 milliard evvel ezel?ttre tehet?. A ferdeseghez a Neptunusz bolygo is hozzajarul. A tanulmany keszit? ket tudos egyike a Parizsi Obszervatoriumban (PSL/CNRS) dolgozik, a masikuk a Sorbonne Egyetemen . A kutatast az Institute of Celestial Mechanics and Ephemeris Calculation intezetben vegeztek, ami a Parizsi Obszervatorium egyik reszlege. A tanulmany 2021. januar 18-an a Nature Astronomy szakfolyoiratban jelent meg. ^[8]

A Szaturnusz bels? szerkezete hasonlit a Jupiterhez, egy sziklas mag a kozpontban, felette egy folyekony femes hidrogenreteg , kivul pedig egy molekularis hidrogenreteg. A Szaturnusz belsejenek h?merseklete a magnal eleri a 11 700 °C-ot, es emiatt a bolygo tobb energiat sugaroz vissza az ?rbe, mint amennyit a Naptol kap. Az energiakulonbseg legnagyobb reszet a Kelvin-Helmholtz folyamat (lassu gravitacios kompresszio) hozza letre, de ez egyedul nem lehet elegend?, hogy megmagyarazza a Szaturnusz teljes h?termeleset. Egy masik elmelet feltetelezi, hogy a bolygo belsejeben a folyekony hidrogenben lassan lesullyed? helium h?energiat szabadit fel. ^{[9] [10]}

A Szaturnusz h?merseklete -140 es -180 Celsius fok kozott valtakozik.

A Szaturnusz legkore a Jupiterhez hasonlo savos felepites?, de a Szaturnusz savjai sokkal halvanyabbak es sokkal szelesebbek az egyenlit? kozeleben. A Szaturnusz szelei a Naprendszerben a leggyorsabbak koze tartoznak. A Voyager adatok szerint elerhetik az 1800 km/h-t. ^[11] A Szaturnusz halvanyabb felh?mintazatat a Voyager kuldetesekig nem lathattuk. Azota a foldi teleszkopok mar annyit fejl?dtek, hogy rendszeres megfigyeleseket vegezhetnek.

A Szaturnusz altalaban nyugodt legkore neha hosszu elet? ovalisokat es mas jellemz?ket mutat. 1990 -ben a Hubble ?rtavcs? egy oriasi feher felh?t figyelt meg az egyenlit? kozeleben, amely a Voyager megkozelitesek idejen meg nem volt meg. Az 1990-es vihar un. Nagy Feher Folt volt, egy egyedulallo, de rovid elet? jelenseg, durvan 30 eves periodussal. Nagy Feher Foltokat korabban 1876 -ban, 1903 -ban, 1933 -ban, es 1960 -ban figyeltek meg. A periodust kovetve egy masik vihar 2020 korul fog kialakulni. ^[12]

Az eszaki poluson egy mintegy 25 000 km szeles, kozel szabalyos hatszog alaku legkori kepz?dmeny talalhato, amit meg az 1980-as evekben figyeltek meg el?szor. Jellegzetesseget kozel szabalyos alakja es az adja, hogy egyutt forog a bolygoval. Peremen futoaramlas figyelhet? meg. Belsejeben sotetebb a legkor. Kiterjedese es kialakulasa pontosan meg nem ismert. ^[13]

Gy?r?k [ szerkesztes ]

A Szaturnusz f?leg a gy?r?rendszerer?l ismert, amely az egyik leglatvanyosabb objektum a Naprendszerben. A f?bb gy?r?k nevei: D, C, B, A, F, G es E (a bolygotol valo tavolsag fuggvenyeben). ^[14]

Tortenet [ szerkesztes ]

A gy?r?ket el?szor Galileo Galilei figyelte meg tavcsovevel 1610 -ben, de nem tudta azonositani ?ket. Azt irta, "a bolygo nincs egyedul, hanem harom reszb?l all, amelyek majdnem erintik egymast es soha nem mozdulnak el egymashoz kepest". 1612 -ben a gy?r?k sikja kozvetlenul a Fold fele iranyult es a gy?r?k latszolag elt?ntek, majd 1613 -ban ujra megjelentek. ^[15]

1655 -ben Christiaan Huygens volt az els?, aki felvetette, hogy a Szaturnuszt egy gy?r? veszi korbe. Egy, a Galilienal fejlettebb tavcsovet hasznalva Huygens megfigyelte a Szaturnuszt, es azt irta: "a Szaturnuszt egy vekony, szeles gy?r? veszi korbe, amely sehol nem erinti" . ^[15]

1675 -ben Giovanni Domenico Cassini megallapitotta, hogy a Szaturnusz gy?r?jet valojaban tobb kisebb gy?r? es a koztuk lev? resek alkotjak; a legnagyobb ilyen rest kes?bb Cassini-resnek neveztek el.

1859 -ben James Clerk Maxwell bebizonyitotta, hogy a gy?r?k nem lehetnek egy tombb?l, es felvetette, hogy apro reszecskeb?l allnak, melyek egymastol fuggetlenul keringenek a bolygo korul. ^[16] Maxwell elmeletet 1895 -ben bizonyitottak be a gy?r?kr?l vegzett spektroszkopos megfigyelesekkel, amelyeket James Keeler vegzett a Lick Obszervatoriumban .

Fizikai tulajdonsagok [ szerkesztes ]

A gy?r?ket mar kisebb tavcs?vel is meg lehet figyelni. 6630 es 120 700 kilometer magassagban talalhatok a Szaturnusz egyenlit?je folott. Vastagsaguk mindossze 10 m koruli, helyenkent azonban 4 km-es magassagot eler? hullamok talalhatok benne. ^[17] F?leg k?zetekb?l, vas-oxidbol es jegreszecskekb?l allnak, melyek merete a porszemt?l a kisebb szemelygepkocsiig terjed.

Ket f? elmelet letezik a Szaturnusz-gy?r?k eredetenek magyarazatara. Az egyik elmelet, amelyet eredetileg a 19. szazadban Edouard Roche javasolt az, hogy a gy?r?k egyszer a Szaturnusz egyik holdjat alkottak, melynek palyamagassaga annyira lecsokkent, hogy a bolygo kozeleben az arapalyer?k miatt szethullott (lasd Roche-hatar ). Ennek az elmeletnek egy valtozata, hogy a hold egy nagy ustokossel vagy aszteroidaval valo utkozes miatt hullott szet. A masodik elmelet szerint a gy?r?k soha nem kepeztek egy hold reszet, hanem az eredeti csillagkozi anyagbol maradtak meg, amelyb?l a Szaturnusz kialakult. Ezt az elmeletet szeles korben ma mar nem fogadjak el, miota a gy?r?kr?l ugy tudjak, nehany millio eves id?szakon tul instabilak, tehat viszonylag uj eredet?ek lehetnek.

Mig a legnagyobb gy?r?resek, mint peldaul a Cassini-res vagy az Encke-res, a Foldr?l is megfigyelhet?k, a Voyager szondak felfedeztek, hogy a gy?r?ket tobb ezer kisebb gy?r? es vekony resek bonyolult szerkezete alkotja. Ez a szerkezet a Szaturnusz-holdak gravitacios vonzasabol szarmazik.

A Cassini ?rszonda adatai azt mutatjak, hogy a Szaturnusz gy?r?i sajat legkorrel rendelkeznek. A legkor molekularis oxigenb?l ( O ₂ ) all, ami a Napbol erkez? ultraibolya feny es a gy?r?kben lev? vizjeg kolcsonhatasabol jon letre.

Kull?k [ szerkesztes ]

1980 -ig a Szaturnusz gy?r?inek szerkezetet kizarolag a gravitacios er?k hatasakent magyaraztak. A Voyager szondak sugaras alakzatokat talaltak a B-gy?r?ben, melyeket kull?knek hivunk, es amelyeket ezzel a modszerrel nem magyarazhattak meg. A kull?k sotetnek t?nnek a gy?r?k fenyesebb resze mellett. Feltetelezik, hogy elektromagneses kolcsonhatasokhoz kapcsolodnak, mivel a Szaturnusz magnetoszferajaval majdnem egyidej?leg keringenek. Mindazonaltal a kull?k kialakulasanak folyamata egyel?re ismeretlen.

Huszonot evvel kes?bb a Cassini ?rszonda megint megfigyelte a kull?ket. Ugy t?nik, idenyjelleg? jelensegek, akkor jelennek meg, mikor a Szaturnusz napejegyenl?seghez kozelit. A Cassini megerkezesekor a kull?k nem voltak lathatoak. Nehany tudos az addigi modellek alapjan, 2007 -re josolta meg a kull?k megjeleneset. A Cassini kepkezel? csapata ezert allandoan kull?ket keresett a gy?r?k kepeiben, melyeket vegul meg is talaltak a 2005 . szeptember 5-en keszitett felveteleken.

Porgy?r? [ szerkesztes ]

A Spitzer ?rteleszkop infravoros felvetelei alapjan 2009. oktober 6-an oriasi, az eddig ismertek meretet messze meghalado, porbol es jegszemcsekb?l allo gy?r?t fedeztek fel a Szaturnusz korul. A gy?r? atmer?je korulbelul 300-szorosa, vastagsaga pedig mintegy 20-szorosa a bolygo atmer?jenek. A lathato feny tartomanyaban egyaltalan nem figyelhet? meg, ezert maradhatott eddig eszrevetlen. Az egesz alakzat kiterjedesere jellemz?, hogy ha szabad szemmel lathatnank, a Foldr?l nezve ket teliholdnyi atmer?t foglalna el az egbolton. A porgy?r? bels? szele a bolygotol korulbelul 6 millio kilometerre talalhato, mig a kuls? szele durvan 12 millio kilometeres tavolsagig terjed. A porgy?r? mintegy 27 fokos szogben hajlik a f? gy?r?rendszer sikjahoz. ^[18]

Az ujonnan felfedezett gy?r? messze a legnagyobb az oriasbolygo ismert gy?r?ihez kepest. Nem rendelkezik eles hatarokkal. Benne kering a Phoebe hold, amely a feltetelezesek szerint a gy?r? anyaganak forrasa. Az egitest minden bizonnyal nem a bolygoval egyutt keletkezett, a Szaturnusz kes?bb fogta be.

A 2003-ban inditott, a Nap korul kering?, 2009-ben a Foldt?l 107 millio km-re lev? Spitzer-?rtavcs? a hideg (kb. 80 K h?merseklet?, -193 °C) por infravoros sugarzasat detektalta a Szaturnusz kornyezeteb?l.

Az uj gy?r? talan egy regi rejtelyre is valaszt adhat a Szaturnusz rendszerevel kapcsolatban. A ketarcu ? az egyik oldalan fenyes, a masikon sotet ? Iapetus hold talan attol nez ki ilyen furcsan, mert kolcsonhatasban all az oriasgy?r?b?l szarmazo poranyaggal . Mig a Iapetus, a legtobb mas hold es a bels? gy?r?k is egy iranyban keringenek, addig a Phoebe es a hozza kapcsolhato uj alakzat az ellenkez? iranyban. A Iapetus egyik felen csapodhat le a gy?r?b?l befele juto por, mint nyari esteken a rovarok az autok szelved?in. ^[19]

Holdak [ szerkesztes ]

A Szaturnusznak 2019-ben 82 holdja ismert. ^[20] A tovabbi holdak besorolasa nehezkes. A pontos szamukat nem lehet meghatarozni, mert nez?pont kerdese, hogy mi szamit valodi holdnak, es mi egy gy?r?hoz tartozo szikla vagy jegdarab.

• Az ?rkorszak el?tt kilenc ismert holdja volt a Szaturnusznak.
• 1980 -ban a Voyager?1 ?rszonda tovabbi kilenc holdat fedezett fel.
• A 2000 -ben kezd?dott felmeres soran 12 uj holdat azonositottak, tobbnyire kis meret? szikla- es jegdarabokat.
• 2003 -ban a foldi teleszkopok felvetelei alapjan sikerult ratalalni egy uj holdra.
• A Cassini ?rszonda 2004 -ben erkezett meg a Szaturnuszhoz es meg abban az evben 5 ujabb holdat fenykepezett le.
• 2004 -ben es 2005 -ben foldi tavcsovekkel tovabbi 12, kuls? palyan kering? holdat fedeztek fel. ^{[21] [22]}
• 2006 -ban a Cassini ?rszonda, a Hubble-?rtavcs? es foldi teleszkopok felvetelei alapjan ujabb 8 holdat sikerult beazonositani ^{[23] [24]}

A holdak kozul sok kis meret? van: 57-b?l 31 atmer?je nem eri el a 10, tovabbi 13 pedig az 50 km-t. ^[25] A holdak kozul csak het eleg nagy ahhoz, hogy gomb alakba alljon ossze sajat gravitacioja alatt. A Szaturnusz legfigyelemremeltobb holdja a Titan , a Naprendszerben az egyetlen hold, amelynek s?r? legkore van.

A Szaturnusz nagy holdjai es a Hold osszehasonlitasa
(zarojelben a Holdhoz viszonyitott arany)

Nev	Atmer? [km]	Tomeg [t]	Palyasugar [km]	Periodus [nap]
Mimas	400 (10%)	4 × 10 16 (0,05%)	185 000 (50%)	0,9 (3%)
Enceladus	500 (15%)	1,1 × 10 17 (0,2%)	238 000 (60%)	1,4 (5%)
Tethys	1060 (30%)	6,2 × 10 17 (0,8%)	295 000 (80%)	1,9 (7%)
Dione	1120 (30%)	1,1 × 10 18 (1,5%)	377 000 (100%)	2,7 (10%)
Rhea	1530 (45%)	2,3 × 10 18 (3%)	527 000 (140%)	4,5 (20%)
Titan	5150 (150%)	1,35 × 10 19 (180%)	1 222 000 (320%)	16 (60%)
Iapetus	1440 (40%)	2 × 10 18 (3%)	3 560 000 (930%)	79 (290%)

Tovabbi holdak:

• Ijiraq
• Kiviuq
• Paaliaq
• Siarnaq
• Tarkeq

Megfigyeles [ szerkesztes ]

A Szaturnuszt tortenelem el?tti id?k ota ismerik. Ez a legtavolabbi bolygo, amely konnyen eszrevehet? szabad szemmel. A masik negy a Merkur , a Venusz , a Mars es a Jupiter . Az Uranusz csak sotet ejszakakon lathato szabad szemmel. A Szaturnusz az ejszakai egbolton fenyes, sargas csillagkent jelenik meg, +1 es 0 magnitudo kozotti latszolagos fenyesseggel . Hozzavet?leg 29,5 ev alatt tesz meg egy teljes fordulatot a Nap korul. Legalabb 20-szoros nagyitasu optikai segedeszkoz szukseges ahhoz, hogy a Szaturnusz gy?r?i megfigyelhet?k legyenek.

A Szaturnusz a Nappal torten? egyuttallas (konjunkcio) id?szakanak kivetelevel jol lathato az ejszakai egbolton, de a bolygot es a gy?r?ket legjobban akkor lathatjuk, amikor a bolygo szembenallasban (a bolygo az egbolton a Nappal ellentetes pontban) van. A 2005 . januar 13-i szembenallas soran a Szaturnusz fenyesebb volt, mint barmikor lesz 2031 -ig, javareszt a gy?r?k Foldhoz viszonyitott helyzete miatt.

Kutatas [ szerkesztes ]

?rszondak [ szerkesztes ]

M?hold neve	Megerkezes	Kuldetes tipusa	Tavolsag (km)	Sorsa
Pioneer?11	1979. szeptember 1.	kozelrepules	20 900 [26]	A Naprendszert elhagyo palyara allt
Voyager?1	1980. november 12.	kozelrepules	124 000 [27]	A Titannal valo talalkozasa utan, folytatta Naprendszerb?l kivezet? utjat
Voyager?2	1981. augusztus 25.	kozelrepules	100 800	Palyara allt a Uranusz fele
Cassini Huygens	2004. julius 1.	kering?egyseg	-	2017. szeptember 15-en iranyitott becsapodassal ert veget

Pioneer?11 [ szerkesztes ]

A Szaturnuszt el?szor a Pioneer?11 latogatta meg 1979 szeptembereben. A bolygo felh?it?l 20 000 kilometerre repult el. Kisfelbontasu kepeket keszitett a bolygorol es nehany holdrol; a kepek felbontasa nem volt eleg jo ahhoz, hogy felszini alakzatokat lehessen kivenni rajtuk. Az ?rszonda tanulmanyozta a gy?r?ket is; a felfedezesek kozott volt a vekony F-gy?r? es a teny, hogy a sotet resek a gy?r?kben fenyesek, mikor a Nap iranyaba neznek, tehat nem teljesen uresek. Pioneer?11 megmerte a Titan h?mersekletet is. ^[28]

Voyager [ szerkesztes ]

1980 novembereben a Voyager?1 ?rszonda latogatta meg a Szaturnusz rendszert. Visszakuldte az els? nagy felbontasu kepeket a bolygorol, a gy?r?kr?l es holdakrol. El?szor lathattuk a kulonfele holdak felszini jellemz?it. A Voyager-1 vegrehajtott egy Titan kozelrepulest is, amellyel nagyban hozzajarult az oriashold kutatasahoz. Bebizonyosodott, hogy Titan legkore lathato hullamhosszon athatolhatatlan, ugyhogy felszini reszletek nem voltak lathatok. A kozelrepules megvaltoztatta az ?rszonda roppalyajat, amely igy elhagyhatta a Naprendszer sikjat.

Majdnem egy evvel kes?bb, 1981 augusztusaban a Voyager?2 folytatta a Szaturnusz rendszerenek tanulmanyozasat. A Szaturnusz holdjairol, a legkorben es a gy?r?kben vegbemen? valtozasokrol tobb kozelkep is keszult. A kozelrepules idejen a szonda mozgathato kameraplatformja nehany napon keresztul beragadt es a tervezett fenykepezes egy reszet nem tudtak elvegezni. A Szaturnusz gravitaciojat felhasznalva az ?rszonda roppalyajat az Uranusz fele iranyitottak.

A Voyager szondak tobb uj holdat er?sitettek meg es fedeztek fel a gy?r?k kozeleben vagy belsejeben. Felfedeztek a kisebb Maxwell- es Keeler-rest is.

Cassini-Huygens szonda [ szerkesztes ]

2004 . julius 1-jen a Cassini?Huygens ?rszonda palyara allt a Szaturnusz korul, de mar azel?tt megkezdte a holdrendszer tanulmanyozasat. 2004 juniusaban megkozelitette Phoebe holdat, amelyr?l nagy felbontasu kepeket es adatokat kuldott.

A Cassini meg ketszer kozelitette meg a Titant, miel?tt levalasztottak rola 2004 . december 25-en a Huygens szondat. A Huygens 2005 . januar 14-en leereszkedett a Titan felszinere. A legkori ereszkedes kozben es a leszallas utan is rengeteg adatot kuldott. 2005 folyaman a Cassini tovabbi kozelrepuleseket vegzett a Titannal es mas jeges holdaknal.

2006 . marcius 10-en a NASA bejelentette, hogy a Cassini gejzirekben feltor? folyekony vizre utalo bizonyitekot fedezett fel az Enceladus holdon. ^[29]

2006 . szeptember 20-an a Cassini felfedezett egy korabban ismeretlen gy?r?t a fenyesebb f? gy?r?kon kivul, illetve a G es az E gy?r?n belul. ^[30]

2006 -tol a szonda negy uj holdat fedezett fel es er?sitett meg, majd 2009 -ben egy otodiket, a G gy?r?ben . ^{[31] [32]} Az els?dleges kuldetese 2008-ban ert veget, ekkorra 74 keringest vegzett a bolygo korul. A kuldetest ketszer is meghosszabbitottak, el?szor 2010-ig, majd 2010 februarjaban 2017-ig ismet meghosszabbitottak az addig is nagyon sikeres programot.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Szaturnusz-hirek A Hirek.Csillagaszat.hu portal rovata
• A Cassini ?rszonda fotoi a Szaturnuszrol
• NASA Space Telescope Discovers Largest Ring Around Saturn ^{[ halott link ]} 2009-10-06
• NASA Extends Cassini's Tour of Saturn, Continuing International Cooperation for World Class Science Feb. 03, 2010