Ez a szocikk a Fold holdjarol szol. Hasonlo cimmel lasd meg: Hold (egyertelm?sit? lap) .

Ez a szocikk feltuntet forrasokat , de azonosithatatlan , hol hasznaltak fel ?ket a szovegben. Onmagaban ez nem min?siti a szocikk tartalmat: az is lehet, hogy minden allitasa pontos. Segits labjegyzetekkel ellatni az allitasokat! Lasd meg: A Wikipedia nem az els? kozles helye

Hold
A telihold latkepe 2010. oktober 22-en
Palyaadatok
Foldkozel	363 104 km (0,0024 CsE)
Foldtavol	405 696 km (0,0027 CsE)
Fel nagytengely	384 400 km (0,0026 CsE )
Palya kerulete	2 413 402 km (0,016 CsE)
Palya excentricitasa	0,0554
Orbitalis periodus	27,321661 nap
Szinodikus periodus	29,5305889 nap (29 nap 12 ora 44,05 perc) [1]
Keringesi periodus	27,321661 d (27 nap 7 ora 43,2 perc)
Min. palyamenti sebesseg	0,968 km/s
Atl. palyamenti sebesseg	1,022 km/s
Max. palyamenti sebesseg	1,082 km/s
Inklinacio	valtozik: 28,60° es 18,30° kozott (5,145 396° az ekliptikaval )
Felszallo csomo hossza	125,08°
Foldkozel szoge	318,15°
Anyabolygo	Fold
Kozponti egitest	Fold
Fizikai tulajdonsagok
Atlagos atmer?	3476,2 km
Egyenlit?i atmer?	3476,2 km [2] (a foldi 0,273-szerese)
Polaris atmer?	3472,0 km (a foldi 0,273-szerese)
Lapultsag	0,0012
Felszin terulete	3,793·10 7 km² (a foldi 0,074-szerese)
Tomeg	7,347673·10 22 kg (0,0123 foldi)
Atlagos s?r?seg	3344 kg/m³
Felszini gravitacio	1,62 m/s 2
Felszini gravitacio az egyenlit?nel	1,622 m/s², (0,1654 g )
Szokesi sebesseg	2,38 km/s
Forgasi periodus	27,321661 nap ( kotott keringes )
Tengelyferdeseg	3,60°-tol 6,69°-ig valtozik (1,5424° az ekliptikahoz)
Az egitest eszaki egi polusanak rektaszcenzioja	266,8577° (17 h 47 m 26 s)
Az egitest eszaki egi polusanak deklinacioja	65,6411°
Albedo	0,12
Felszini h?merseklet
Min.	40  K Felszini
Atl.	250 K Felszini
Max.	396 K Felszini
Latszolagos fenyesseg	-12,74
Kereg osszetev?k	Oxigen : 43% Szilicium : 21% Aluminium : 10% Kalcium : 9% Vas : 9% Magnezium : 5% Titan : 2% Nikkel : 0,6% Natrium : 0,3% Krom : 0,2% Kalium : 0,1% Mangan : 0,1% Ken : 0,1% Foszfor : 500 ppm Szen : 100 ppm Nitrogen : 100 ppm Hidrogen : 50 ppm Helium : 20 ppm [ forras? ]
Atmoszfera
Legkori nyomas	3 · 10 -13 kPa
Osszetev?k	Helium : 25% Neon : 25% Hidrogen : 23% Argon : 20% Metan , ammonia , szen-dioxid : nyomokban
A Wikimedia Commons tartalmaz Hold temaju mediaallomanyokat.
WL entity
Sablon • Wikidata • Segitseg

A Hold a Fold egyetlen holdja , a Naprendszer egyik oriasholdja. A Foldt?l mert atlagos tavolsaga 384 402 kilometer, ami nagyjabol a Fold atmer?jenek 30-szorosa ? mas mertekegysegekben 0,002 CsE vagy 1,3 fenymasodperc (a Nap visszaver?d? fenye 1,3 masodperc alatt jut el rola a foldi megfigyel?hoz). Atmer?je 3476 kilometer, ami hozzavet?leg negyede a Foldenek. Ezzel a Hold a Naprendszer otodik legnagyobb holdja a Jupiter harom holdja, a Ganymedes , a Callisto es az Io , valamint a Szaturnusz Titan holdja utan.

A felszini nehezsegi gyorsulas (es igy a testek sulya) korulbelul hatoda a foldinek , igy a rajta jaro ?rhajosok a 80?90 kg-os ?rruhaban is konnyeden mozogtak, ugraltak. A Holdnak nincsen szamottev? legkore ^{[3] [4]} , rendkivul ritka atmoszferajanak teljes tomege 25 000 kg, aminek felszini s?r?sege 2·10 ⁵ reszecske/cm³. ^[5] A Fold szabalyosan ismetl?d? takarasa miatt nehany napig a napszel nem eri el a Holdat, ekkor a Fold kuls? legkoreben lev? oxigenionok a Hold felszinere juthatnak. ^[6] Egboltja a s?r? legkor hianya miatt teljesen fekete nappal is. ^{[7] [8]} Az ?rkutatasban a Hold els?sorban a legkor hianya miatt nem alkalmas a marsi viszonyokhoz adaptalhato technologia kidolgozasara. ^[9]

Kotott keringese miatt mindig ugyanaz az oldala fordul a Fold fele es az innens? oldalan allo holdi megfigyel? (peldaul az Apollo ?rhajosai) szamara a Fold mindig ugyanott latszik allni az egen (persze bolygonk ugyanugy fazisokat mutatva elfogy es megtelik, mint a foldi egen is a Hold). A Holdrol azonban a Foldnek nem mindig ugyanaz az oldala latszik.

A Hold kulonleges helyet foglal el az emberiseg kulturtorteneteben . Az ?skor es az okor vallasaiban istennek tekintettek. Az europai kultura legismertebb holdistensege a gorog Szelene es romai megfelel?je, Luna istenn?, de az egyiptomiak Honszu istenet?l a majak Ixchelen at az eszak-amerikai navahok Yoołgai asdz??n istenn?jeig meg tucatnyi kulturaban tiszteltek istenkent.

A Hold az els? olyan egitest, amelyet nemcsak passzivan (szabad szemmel, illetve tavcs?vel) figyeltek meg, hanem radiohullamok rasugarzasaval is vizsgaltak. 1946-ban az Egyesult Allamokban es Magyarorszagon sikerult kimutatni a radarhullamok visszaver?deset a Holdrol.

A Holdat el?szor 1959-ben a szovjet Luna-program els? ?rszondaja , a Luna?1 erte el, de ez meg csak elrepult mellette. Az els? olyan, ember alkotta targy, amely valoban eljutott a Holdra, a Luna?2 szonda volt ugyancsak 1959-ben: ez a szonda egyszer?en becsapodott a felszinbe es ett?l megsemmisult. A Hold felsziner?l el?szor a Luna?3 keszitett kozelkepet, amikor elrepult mellette. Az els? sikeres sima leszallas a Luna?9 -e volt 1966. februar 3-an, az Oceanus Procellarumon. Nem sokkal kes?bb, 1966. aprilis 3-an a Luna?10 lett az els? olyan szonda, amely Hold koruli palyara allt.

A Holdat nemcsak ?rszondakkal kutattak, hanem mindeddig ez az egyetlen olyan Foldon kivuli egitest, amelyen ember is jart. Az amerikai Apollo-program kereteben el?szor az Apollo?8 -as repulessel sikerult Hold koruli palyara allnia embert szallito ?rhajonak ( 1968 . december 24. ). Majd az Apollo?11 ?rhajosai, Neil Armstrong parancsnok es Buzz Aldrin holdkomppilota lettek az els? emberek, akik holdkompjukkal sikeres leszallast hajtottak vegre ( 1969 . julius 20. ), es kuldetesuk csucspontjakent kilephettek a holdfelszinre a Nyugalom Tengeren (Mare Tranquilitatis). A Szovjetunionak is megvolt a maga holdprogramja , am amikor nyilvanvalova valt a lemaradasuk az amerikaiaktol, felhagytak a koltseges versennyel. Ekozben az Egyesult Allamokban szinten penzugyi okokbol toroltek az Apollo-program utolso harom repuleset, igy maig mindossze 12 amerikai ?rhajos jart a Hold felszinen. A Holdra a 2020-as evek kozepen terveznek ismet embert kuldeni, az Artemis-program reszekent.

Etimologiailag , mivel a Foldet kiser? mellekbolygo, a Hold utan hivatkoznak az univerzumban minden mas bolygo korul kering? kiser?bolygora. A csillagaszatban minden olyan egitest hold, amely egy bolygo korul kering. A Fold koruli palyara allitott mesterseges objektumok neve m?hold .

Eredete es fejl?destortenete [ szerkesztes ]

A Hold az Apollo-program soran gy?jtott geologiai bizonyitekok alapjan nagyreszt a Fold anyagabol szarmazik. Korabban tobb elmelet is letezett az egitest keletkezesere, amelyek kozott nem is szerepelt a vegul bizonyitott elkepzeles.

A legkorabbinak George Darwin kiszakadas-elmelete szamit, amely szerint a Naprendszer kialakulasanak kezdeten a meg olvadt allapotban lev? Fold olyan gyorsan forgott tengelye korul, hogy egy nagy anyagcsomo szakadt ki bel?le velhet?en a mai Csendes-ocean tersegeb?l, amely hamar gomb alakot vett fel es palyara allt a maradek anyabolygo korul. Am ez az elmelet olyan gyors forgast feltetelez, amilyen sohasem jellemezte a Foldet, raadasul a megjelolt helyszin fiatal k?zetei nem er?sitik meg egy olyan geologiai esemeny megtortentet, mint a kiszakadas.

Egy masik jelent?s, egykori elmeletnek tekinthet? a befogas-elmelet, amelynek hivei szerint a Hold valahol a Naprendszer mas fertalyan keletkezett, palyaja keresztezte a Fold keringesi palyajat, majd egy kozeli talalkozas soran a nagyobb egitest befogta a nagyobb gravitaciojaval. Azonban ennek a hipotezisnek a m?kod?kepessegehez igen valoszin?tlen feltetelek kulonleges egyuttallasa kellett volna, sokkal valoszin?bb, hogy egy ilyen talalkozasnak utkozes vagy a befogas ellenkez?je (a Fold gravitacioja mas iranyban parittyazta volna messze el a kozeled? Holdat) lett volna a vege.

A harmadik elmelet a ket egitest parhuzamos kifejl?deser?l szolt. Eszerint a Nap koruli akkrecios korongban egymas mellett ket kis bolygocsira fejl?dott a korong poranyagaban es kisse aszimmetrikus ikerbolygot alkottak. Am ez az elmelet a ket bolygotest anyagosszetetelenek kulonboz?segen bukott meg (a Hold k?zeteiben keves a viz es a vas). Mindharom elmelet legnagyobb buktatoja azonban az volt, hogy nem adott magyarazatot a Fold?Hold rendszerben meglev? impulzusmomentum kerdesere.

A vegul bizonyitott es ma elfogadott keletkezes-torteneti elkepzeles szerint valamikor a Naprendszer kialakulasat kovet? 30-60 millio (de legkes?bb 100 millio) even belul, nagyjabol 4,527 ± 0,01 milliard evvel ezel?tt egy hatalmas bolygokozi utkozes tortent. Ebben a formalodo ?s-Fold es egy Mars meret? bolygocsira (melyet Theianak neveztek el) osszeutkozott, es az utkozes altal kilok?dott anyag allt ossze el?bb gy?r?ve , majd gomb alaku bolygotestte, a kes?bbi Holdda. Eszerint a Hold anyaga a Foldb?l szarmazik, am jelent?s mennyisegben lehet benne a becsapodo masik test anyagabol is. A feltetelezett becsapodas jol magyarazza, miert van a Holdnak meretehez kepest viszonylag kis, femes magja, a ket utkoz? egitest magja ugyanis a Foldon maradt, es a ket kopeny konnyebb anyaganak lerepul? szilankjai kepeztek a Fold koruli gy?r?t. Mivel mindket egitest megolvadt az utkozes soran, reszben mozgasi energiajuk miatt, ezert anyaguk fajsulya szerint retegz?dott, a nehezebb elemek igy a magba kerultek.

Kes?bb a ket bolygotest egyutt fejl?dott tovabb, bar a fejl?destortenetuk ket onallo iranyt vett. A Fold legkorenek , magneses mezejenek es meretenek koszonhet?en masok voltak a felszinformalo er?k, mint kiser?jen. A Holdon a napszel es a folyamatosan a felszinre zaporozo testek bombazasa alakitotta a felszint, mivel a kisebb test hamarabb leh?lt es a vulkani vagy tektonikai aktivitas mar a fejl?destortenet igen korai szakaszaban leallt. Eppen ezert a Hold foldtani korszakait a meghatarozo becsapodasokkal jelezzuk, igy kulonboztetunk meg Nectaris-korszakot , Imbrium-korszakot , Eratosztheneszi-kort , Kopernikuszi-kort .

A becsapodasok mellett a kes?i nagy bombazas korszakat kovet?en, az imbriumi-korban ? 3,5-3 milliard evvel ezel?tt ? a vulkanizmus is komoly szerepet jatszott a felszin kialakitasaban. A hatalmas, tobb szaz kilometer atmer?j? medenceket kialakito becsapodasok az adott helyeken nagyon levekonyitottak a kerget es igy a vekony, toredezett k?zetretegen at konnyen fel tudott torni a melyb?l az olvadt k?zet. A hatalmas lavafolyasok bazaltfolyamai 100-200 millio ev alatt feltoltottek a nagy becsapodasos medenceket es igy megszulettek a holdtengerek , a mare k. Az oriasi becsapodasi kraterek szelen felgy?r?dott, osszetoredezett k?zetlemezek pedig, miutan magat a medencet es a lemezek reseit kitoltotte a lava, hegylancokkent maradtak hatra. A lavafeltoresek kozul a legutolso az eddig elfogadott 1 milliard evvel szemben mintegy 50-100 millio evvel ezel?tt tortenhetett. ^[10]

Keringese es keringesenek helye a Fold?Hold rendszerben [ szerkesztes ]

A Hold a Fold?Hold rendszer tomegkozeppontja korul kering. Egy Fold koruli keringest a hatterben lev? csillagokhoz viszonyitva 27,32 nap alatt tesz meg, ezt nevezzuk sziderikus keringesi id?nek . Mivel azonban mindekozben a Nap korul is kering a Hold, ezert egy kisse tovabb tart, hogy ugyanabba a fenyfazisba terjen vissza. Ez az id? 29,53 napig tart, ezt nevezzuk szinodikus keringesi id?nek . Az anomalisztikus honap 27,55, a drakonikus honap 27,21 nap. Kiser?nk keringesi sikja nem a foldi egyenlit? , hanem az ekliptikahoz kozeli, azzal kb. 5,15°-os szoget zar be.

A Hold tomege a Fold tomegenek csak 1/81 resze, ezert a rendszer kozos tomegkozeppontja a Fold gombjen belulre esik, az abran piros kereszttel jelolt melysegbe. Az a jelenseg, hogy a Fold sajat kozeppontja is kering ekorul a pont korul, jelent?s hatassal van a dagalykupok magassagara is.

A Hold felszine a foldi szarazfoldek osszfeluletenek mindossze negyede.

Napjaink elfogadott tudomanyos velekedese, hogy a Hold hatalmas szerepet jatszott az elet kialakulasaban. Az altala keltett apaly es dagaly a tengerpartok menten ugyanis el?segitette a vizb?l kijuto szarazfoldi eletformak megjeleneset.

• 
  Egy hires kep: Foldkelte ^[11]
• 
  A Voyager?1 ?rszonda felvetele Fold-Hold rendszerr?l 11,6 millio kilometer tavolsagbol
• 
  A Hold tulso oldala
• 
  A Hold haladasi mintaja

Arapalyjelenseg [ szerkesztes ]

B?vebben: Arapaly

A tengerparton el?k, nyaralok szamara ismert jelenseg a tenger vizszintjenek ritmikus emelkedese, apadasa. Az arapaly azonban ennel sokkal bonyolultabb jelenseg, es nemcsak a tengerek vizszintjere hat, am a koztudat helyesen koti a Holdhoz. A Hold gravitacios vonzasanak hatasara a foldfelszin Hold fele mutato reszei kisse megemelkednek (a tengerviz a leginkabb, mivel a folyekony testek konnyebben valtoztatnak alakot er?hatasra), hullamhegyet alkotnak, az el?tte es mogotte 90°-ra fekv? teruletek pedig kisse lesullyednek. A hullamhegyet hivjuk dagalynak, a hullamvolgyet apalynak. A jelensegben meg a Nap vonzasa is szerepet jatszik, am annak hatasa csak mintegy 1/3-a a Holdehoz kepest. (A dagalykup akkor a legmagasabb, amikor a Nap?Hold?Fold ebben a sorrendben, egy egyenesen helyezkedik el, es a gravitacios hatasok er?sitik egymast, ilyenkor az apaly is alacsonyabb. Erre ujholdkor kerul sor.) Az arapaly a foldfelszinre gyakorolt hatasa mellett visszahat az egesz Fold?Hold rendszerre is. A Fold forgasa lassul t?le, szamitasok szerint 100 evente 2,9 masodperccel, amely addig fog folytatodni, amig a Fold forgasi es a Hold keringesi ideje ki nem egyenlit?dik. Szamitasok szerint ez 1,6 milliard ev mulva kovetkezik be, amikor egy nap 55 mai nap hosszu lesz es a Hold is ennyi id? alatt keruli meg a Foldet. Ekkor a Hold a Foldnek csak egy oldalarol lesz lathato es adott helyen mindig ugyanott lesz megfigyelhet? az egbolton. A Fold lassulo tengelyforgasa mellett az arapaly hatasara a Hold folyamatosan tavolodik a Foldt?l, evente 3,8 centimeteres sebesseggel. ^[12]

Libracio [ szerkesztes ]

B?vebben: Libracio

Koztudott, hogy a Holdnak mindig ugyanaz az oldala fordul a Fold fele. Ez azonban csak kozelit?leg igaz. Az ett?l valo elterest, azaz a Hold keringese soran megfigyelhet? billegeset libracionak nevezzuk. A libracio miatt a Hold felszinenek kb. 59%-a bukkan el? valamikor a keringesi periodus soran, azaz csak 41% van mindig a tuloldalon. Ha azonban mindig tokeletesen ugyanaz az oldal fordulna felenk, akkor ez az arany szinte pontosan 50-50% lenne (49,8-50,2% ^[13] ) A Holdnal egyszerre figyelhet? meg optikai (azon belul a mozgas iranyat tekintve hosszusagi es szelessegi), illetve fizikai libracio.

A hosszusagi libraciot az egitest ellipszis alaku palyaja okozza. Mivel a Hold tengely koruli forgasa allando, viszont palyaja ellipszis alakja miatt a keringesi sebessege valtozo, ezert foldtavolban lelassul es ekkor a nyugati oldalon mutat meg a tuloldalabol 7,9°-ot, foldkozelben pedig felgyorsul es a keleti oldalon lathatunk ugyanannyit a tuloldalbol.

A hosszusagi libraciot noveli a napi parallaxis : amikor a Hold felkel, akkor a nyugati szeleb?l latunk tobbet, amikor lenyugszik, akkor a keletib?l, mivel a foldi megfigyel? a Fold forgasa kovetkezteben mas iranybol (a foldrajzi helyet?l fugg?en tobb ezer kilometerrel tavolabbrol) latja a Hold felszinet.

A szelessegi libracio oka, hogy a Hold keringesi sikja 5°-os szoget zar be az ekliptikaval; es mivel a forgastengelye a keringes soran parhuzamos marad onmagaval, emiatt hol kisse felulr?l, hol pedig kisse alulrol latunk ra.

Ezzel szemben a fizikai libracio nem latszolagos, hanem valosagos mozgas, himbalozas. Az egitest egy nagyon kis mertek? rezg? mozgast is vegez egy egyensulyi allapot korul. Ha a ket egitest tomegkozeppontjat osszekot? egyeneshez viszonyitjuk az egitestek mozgasat, akkor a Hold ehhez az egyeneshez kepest 0,5 szogpercnyi periodikus elterest mutat keleti es nyugati iranyban, a hossztengelye menten.

A Hold sajatos mozgasa miatt a Hold felszinen tartozkodo megfigyel? szamara a Fold latszolagos mozgasa az alabbi modon irhato le:

• Egy holdhonap soran a Fold latszolagos merete kisse valtozik, mert a Hold palyaja nem tokeletes kor; emiatt a Fold neha kozelebb van (es ugy t?nik, nagyobb), es neha tavolabb (ilyenkor ugy t?nik, kisebb) minden holdhonap soran.
• Mivel a Hold palyaja korulbelul 5°-os szoget zar be az ekliptikaval, ezert keringese soran a Fold holdhorizont feletti magassaga valtozik; a polusok kozvetlen kornyezeteben a Fold lassan emelkedni latszik, majd pedig lemegy a horizont ala a holdhonap soran.
• Fontos megjegyezni, hogy a Fold is keresztulmegy egy teljes fazis-soron minden holdhonapban. ?Telifold” van ujholdkor, es ?ujfold” teliholdkor, mas szoval a Fold es a Hold fazisai pontosan ellentetesek egymassal. ^[14]

Az egitest geologiaja [ szerkesztes ]

Felszin [ szerkesztes ]

B?vebben: A Hold geologiaja

A Hold felszinet kraterek boritjak. Ezeknek a kratereknek nagy resze meteoritbecsapodasok soran jott letre, valoszin?leg a Naprendszer korai id?szakaban, de a mai napig folytatodik a kraterkepz?des. Kraterszamlalasok szerint a felenk nez? oldalon mintegy 30 000 darab 1 km-nel nagyobb atmer?j? krater van. Ett?l a helyszini megfigyelesek szerint sokkal tobb becsapodasi kratert szamlal a holdfelszin, am a foldi tavcsovek felbontokepessege idaig terjed. A kisebb kraterek az 1 km alatt akar a centimeteres meretig terjednek, hisz szamottev? legkor hianyaban a legkisebb kozmikus test is kepes lejutni a felszinre es kratert vajni.

A Hold teljes felszinet ? a kratereket, a hegyeket, siksagokat ? regolit boritja 4-5 meter vastag retegben, ami akar 15 meter is lehet a regebbi tersegben. A regolit nem mas, mint puder finomsagura ?rl?dott holdpor, a felszin k?zeteinek a mikroszkopikus becsapodasok altal porra ?rolt fels? retege. A regolitkepz?des egy specialis erozios folyamat, amely a holdi id?jaras hatasara jon letre. Az ejszakai ?180 °C es a nappali +140 °C kozott ingadozo h?merseklet komoly h?terhelest jelent a k?zeteknek, segitve a mallast. Emellett folyamatosan zaporozik a kozmikus por a felszinre, amely akar 20?30 km/masodperces mikrobecsapodasokat jelent, valamint a napszel (folyamatos, nagy sebesseggel aramlo reszecskebombazas) is eri a Nap fele fordulo felszint. A tobb milliard ev alatt ezek egyuttes hatasa puderfinomsaguva ?rolte a felszin fels? nehany centimeteret. A rendkivul laza felszini reteg az Apollo-program ?rhajosai szamara sok nehezseget okozott: ratapadt a ruhara, kes?bb a holdjarora (sotetre szinezve megnovelte a h?elnyeleset es a h?t?rendszer h?terheleset), de jol lehetett jarni rajta.

A Foldr?l megfigyelve ket markansan elkulonithet? felszini forma bontakozik ki. A sotet foltokat alkoto teruletek es a tobbsegben lev? vilagosabb videkek. Az el?z? korokban (amikor a technikai lehet?segek korlatossaga miatt nehezsegekbe utkozott a valodi felszini formak meghatarozasa) a sotet teruleteket tengernek ? latinul: mare ?, a vilagosakat pedig szarazfoldnek ? terra ? neveztek el. A mare teruletek altalaban hatalmas, becsapodasok altal vajt medencek, amelyek 3,9-3,6 milliard evvel ezel?tt keletkeztek es amelyeket a melyb?l feltor? bazaltlava toltott fel (a bazalt sotetebb szine miatt latjuk ezeket a teruleteket sotetebbnek). A vilagosabb teruletek az ?si holdkerget kepviselik, amely a bolygotest leh?lese soran szilardult keregge. Ez a felszini forma meg akkor jott letre, amikor a bolygotest olvadt volt es a nehezebb anyagok lesullyedtek, hatrahagyva a konny? elemekben (peldaul aluminiumban ) gazdagabb anyagokat, amelyek megszilardulva vilagosabb szin? k?zeteket adnak. Erdekes, hogy holdtengerek szinte kizarolag a Fold fele nez? oldalon helyezkednek el, a tuloldalon egyedul a Ciolkovszkij-krater tekinthet? mare teruletnek, am az is csak jelentektelen kis krater az innens? oldal hatalmas holdtengereihez kepest.

A legjelent?sebb felszinformalo er? a becsapodasos kraterkepz?des. A legnagyobb kraterek hatalmas medenceket alkotnak. A meresek szerint a Hold (es egyben az egesz Naprendszer) legnagyobb azonosithato becsapodasnyoma a Deli-Sark-Aitken medence . Ez a Hold tuloldalan helyezkedik el a deli sark es az egyenlit? kozott, 2240 km-es atmer?vel. A medencet a kes?bbi korok becsapodasai szamtalan uj kraterrel irtak felul, igy azonositasa is m?holdas meresekkel sikerult. A legnagyobb, mas becsapodasok altal meg nem erodalt krater a Bailly , amelynek atmer?je 295 km, melysege 3960 m. A hatalmas becsapodasok erejet?l az ?si holdfelszin tobb helyen hegysegekke gy?r?dott fel, altalanosak a nagy medencek partjan korbefuto hegylancok. A legmagasabb hegysegek a deli sark kozeleben vannak, magassaguk eleri a 6100 metert.

Holdtengerek [ szerkesztes ]

A Hold nagy teruleteit borito sotet foltok megszilardult lava alkotta siksagok. A korai csillagaszok ugy hittek, hogy tengerek es oceanok, ezert latin nevuk maig "mare" (tenger) es "oceanus" (ocean). A szabad szemmel lathato tengerek: Mare Tranquillitatis (Nyugalom tengere) , Mare Serenitatis (Derultseg tengere) , Mare Fecunditatis (Termekenyseg tengere) , Mare Vaporum (Parak tengere) , Mare Humorum (Nedvesseg tengere) , Mare Imbrium (Es?k tengere) , Mare Nectaris (Nektar tengere) , Mare Crisium (Veszelyek tengere) , Mare Nubium (Felh?k tengere) , Mare Frigoris (Hidegseg tengere) , Oceanus Procellarum (Viharok oceanja) . ^[15]

Felepitese [ szerkesztes ]

A Hold a Foldhoz (es a Naprendszer nagyobb, gomb alakot felvett egitestjeihez) hasonloan differencialodott egitest, szerkezeteben geokemiailag elkulonithet? kereg , kopeny es mag letezeset figyeltek meg kutatok. A mai bolygokeletkezesi elmeletek szerint a csillagokat ovez? akkrecios korongokban lev? anyag folyamatos utkozesek soran all ossze bolygocsirakka, majd vegul bolygokka. A Hold az ?t a Fold testeb?l kiszakito utkozes, majd a Fold koruli palyara allt anyag akkrecioja soran rengeteg utkozest szenvedett el, amelynek soran hatalmas energiamennyiseg szabadult fel. Ez elegend? volt, hogy a k?zeteket megolvassza. Az ily modon folyekonnya valt test gomb alakot tudott felvenni (az ?rben, sulytalansagban minden cseppfolyos test gomb alakot igyekszik felvenni). Emellett a folyekony testben a planetaris differencialodas soran a nehezebb fajsulyu anyagok lesullyedhettek, mig a konnyebbek a felszinen maradtak. Kes?bb a magma elkezdett leh?lni es szilard kereg alakult ki a felszinen maradt konnyebb elemekb?l. Az Apollo-program helyszini mintavetelei a holdfelszinen olivint es piroxeneket talalt, mint a kereg f? alkotoelemeit, alatamasztva a fenti hipotezist. Az Apollo?15 pedig anortozitot talalt, egy nagyon konny? kristalyos k?zetet, amely ketsegtelenne tette a szakaszos leh?les kozbeni kristalyosodas es a kemiai differencialodas elmeletet. A fizikai differencialodast - az szilard es olvadt reszek megletet ? els?sorban a felszinen vegzett szeizmologiai meresekkel tamasztottak ala.

Kereg [ szerkesztes ]

A Hold kerge egyenetlen vastagsagu. A Fold fele nez? oldalon 19 km vastag (amely alig marad el a foldi kereg atlagos vastagsagatol), mig a tuloldalon 50?60 km vastag. K?zettani szempontbol a holdtengereket f?kent bazalt uralja, mig a felfoldeket breccsa ? a becsapodasok soran keletkez? k?zet, amely tobbfele k?zet es holdpor osszeolvadasaval jon letre a becsapodasok kataklizmajaban.

A Hold kergeben az eszaki polus kratereiben, ellentetben az egitest tobbi reszevel, a Csandrajaan?1 ?rszonda talalt vizet (pontosabban amerikai gyartmanyu spektrografja a hidrogen - es oxigenatomok kozti kemiai kotest azonositotta). Hasonlo eredmenyeket publikalt ket masik ?rszonda, a Fold-Hold rendszert tavolabbrol vizsgalo Deep Impact , valamint a korabban, a Szaturnusz fele vezet? utjan a Hold mellett elrepult Cassini ?rszonda kutatocsoportja is. A viz eredete egyel?re nem tisztazott, elkepzelhet?, hogy az evmilliardokkal ezel?tt, a kes?i nagy bombazas idejen becsapodott ustokosoket alkoto vizjeg maradt meg az orokke arnyekban lev? kraterek feneken, de az sem kizart, hogy a napszelben a felszinre zaporozo protonok (hidrogenatom-magok) leptek kemiai reakcioba a felszini k?zetek oxigenjevel. ^[16] A viz osszmennyiseget mintegy 600 millio kobmeterre becsulik. ^[17]

Kopeny [ szerkesztes ]

A kopeny is ket reszre oszthato, fels? kopenyre es also kopenyre . A fels? kopeny szilard, az also pedig reszlegesen olvadt. A kopeny osszesen kb. 1200 km vastag, ennek hozzavet?leg a fele teszik ki az olvadt reszt. A fels? kopeny legalso reszen pattannak ki a Hold sajat rengesei (havi atlagban 100 alkalommal). E rengeseket f?kent a Fold?Hold rendszer keringesenek valtozasai, gravitacios hatasok valtjak ki. A Hold azonban szeizmologiailag rendkivul csendes egitest: a rengesek osszenergiaja tizmillioszor kisebb, mint a Foldon mert egy evi osszes foldrenges energiaja. A rengeshullamok a kulonboz? fizikai allapotu es kemiai osszetetel? anyagokban elter?en terjednek. A kopenyben a rengeshullamok alig gyengulnek, ez a magas h?merseklet, vagy a viz hianyara utal (a rengeshullamok viz, vagy nagy h?merseklet? k?zetben er?teljesen lassulnak). Azaz osszessegeben a Hold geologiailag holt egitest.

A kopeny anyaga f?kent oxigent , szilikatokat , magneziumot , vasat , kalciumot es aluminiumot tartalmaz. Emellett nyomokban titan , uran , torium , kalium es hidrogen is talalhato a kopenyben. Ezen anyagok globalis jelenletet f?kent a Lunar Prospector es a Clementine ?rszonda megfigyelesei mutattak ki.

Mag [ szerkesztes ]

Az egitest magja meglehet?sen kicsi. A szeizmologiai meresek maximum 450?500 km-es atmer?j? mag letezeset mutattak ki. A mag a kopenyhez hasonloan szinten ket reszb?l all: a bels? mag ugy 150?160 km-es lehet es szilard, mig a kuls? mag maximum 300?350 km-es vastag, olvadt k?zetb?l allo resz. A mag f?kent vasbol es kenb?l epul fel. A mag merete a bolygotest atmer?jenek hozzavet?leg negyede, mig ugyanez az ertek a Fold eseteben 54%.

A Hold atlagos s?r?sege 3346,4 kg/m³, ezzel az Io utan ez a masodik legnagyobb s?r?seg? hold a Naprendszerben. A k?zeteinek osszetetele alapvet?en megegyezik a Foldevel, kiveve a viz hianyat es a relative keves vas jelenletet.

Domborzata [ szerkesztes ]

A Hold domborzatanak teljes kor? vizsgalatat a NASA Clementine szondaja vegezte Hold koruli palyan keringve. Ezen megfigyelesek reszet kepezte a felszin lezer magassagmer?vel torten? letapogatasa, amelynek reven ma a teljes holdgombr?l rendelkezunk egy reszletes topografiai terkeppel (40 m-es felbontassal).

A Hold domborzatat ket alapvet? felszinformalo er? befolyasolta az id?k soran. A mai felszin kialakulasaert legf?keppen a meteoritok becsapodasa felel?s, de a f?kent ezek nyoman vegbement vulkanikus tevekenyseg is jelent?s szerepet jatszott benne. A megfigyelesek alapjan ot f? felszini format kulonboztetunk meg:

• Korulsancolt siksagok : ezek a legtobb esetben a mare teruletekkel azonosak. Egy-egy hatalmas becsapodas nyoman keletkeztek, a legtobbjuk a Nagy Bombazas id?szakaban keletkezett, amikor akar kilometeres nagysagu sziklatombok utkoztek a Holddal. Ezekben a kataklizmakban oriasi energiak szabadultak fel, melyen felszaggatva a felszint. A becsapodasok termeszeteb?l fakadoan ezek a hatalmas medencek kor, vagy sokszog alakot vettek fel fugg?en a becsapodo test sebesseget?l es becsapodasi szoget?l. Kes?bb az elvekonyodott kergen keresztul a kopeny anyaga tort fel bazaltlava formajaban es sima feluletet alakitott ki a becsapodasos medence kozepen. (Kes?bb a lavasiksagokon csak kisebb becsapodasok tortentek es keves helyen tori meg nagy krater, vagy mas a sima feluletet).
• Gy?r?hegysegek : a lavasiksagok logikai parjai, a hatalmas becsapodasi medencek menten vegigfuto, gy?r?, vagy koriv alaku hegysegek. Egy-egy becsapodas soran tobb kobkilometernyi anyag dobodott ki, de a krater szelen mar nem hatott akkora er?, hogy kidobja az anyagot, hanem csak osszetordelte a kereg k?zeteit es a hatalmas, torott k?zettablakat felgy?rte. Ezek a felgy?rt k?zettablak alkotnak hegylancokat (peldaul Montes Apenninus, Montes Caucasus, Montes Carpatus). A felgy?rt, osszetoredezett tablak koze befolyt lava pedig megannyi zegzugos kis volgyet kepez minden lavasiksag-gy?r?shegy talalkozasnal. A hegyek magassaga a kornyez? siksaghoz kepest eleri a 6 000 metert.

• Kraterek : a nagy medenceken kivul szamtalan kisebb-nagyobb krater szabdalja a felszint. A nagyobbak elerik a 200-300 kilometer atmer?t. A regebbiek er?sen erodalodtak, mas, kes?bbi becsapodasok reszlegesen felulirjak, betemetik ?ket, a lavafolyamok elsimitjak, az ujabbak pedig elesen rajzolodnak ki a kornyezetukb?l. A kevesbe erodalodott kratereken nagyszer?en tanulmanyozhato a becsapodasok fizikaja: a krater falai teraszosan megsullyednek a keletkez? lokeshullam hatasara, es jo nehany kraterben kozponti csucs keletkezik. Nehany krater eseteben a kidobodott anyagbol sugarsavok jonnek letre, ezeket sugaras kratereknek is nevezik.
• Hasadekvolgyek : a lavasiksagokon keletkez? felszini formak. Keletkezesuk tobbfele lehet:
  • Sinus-rianasok: az ilyen hasadekok altalaban a Foldon is megfigyelhet? lavacsatornak, amelyek teteje kes?bb beomlott. F? jellegzetesseguk, hogy kacskaringosan huzodnak keresztul egy-egy sik lavateruleten (legszebb pelda ra a lathato oldal eszaknyugati reszen lev? Schroter-volgy).
  • Radialis hasadekok: ezek altalaban a lava leh?lesekor keletkeznek, amikor a megszilardulo k?zet osszehuzodik es meghasad (Vallis Alpes ? Alpesi volgy).
  • Vet?desek a bels? er?k altal letrehozott sullyedesek, amelyek nem tekn?szer?ek, hanem csak az egyik oldalon magasodik tobb szaz meter magas sziklafal (Rupes Recta).
• Domok : altalaban nehany szaz meter magas, akar 10?15 km atmer?j?, kerek ?dombok”, soknak a tetejen akar 1000 meter atmer?j? bemelyedesek lathatoak. Altalanos velekedes szerint ezek a holdi vulkanizmus megnyilvanulasai, a voltakeppeni kialudt holdi vulkani kupok.

A Hold domborzatanak tovabbi kulonlegessege, hogy az innens? oldal atlagosan 1,9 km-rel alacsonyabb, mint a tuloldal. Ez f?kent azert lehet, mert egy valamilyen meg nem tisztazott okbol a keregvastagsag az innens? oldalon csak harmada a tuloldalinak. A felszin legmagasabb es a legalacsonyabb pontja kozotti kulonbseg 16 km.

A Hold retegtana [ szerkesztes ]

A Hold volt az els? olyan egitest, amelyre alkalmaztak a retegtan Foldon kifejlesztett, de mas egitestre kiterjesztett axiomait (Shoemaker es mtsa, 1962, Wilhelms, 1970a, 1970b, Wilhelms es mtsa, 1971). A k?zettestek tulajdonsagait, az atfedesi viszonyokat el?szor fotometriai uton, tavcsoves fenykepfelvetelekr?l, majd ?rfelvetelekr?l allapitottak meg.

A retegtani terkepez? munka egyik osszefoglalasa a Hold retegtani oszlopa, amit lepcs?zetes piramis formajaban mutatunk be. Ebben folsoroljuk a Hold f? retegtani emeleteit, amelyek a k?zetkepz?des nagy korszakaival parhuzamosithatok.

A Holdon legfiatalabb kepz?dmenyei a sugarsavos kraterek ( kopernikuszi emelet), amiket lejjebb a meg mindig fiatalosan tagolt morfologiaju, de mar sugarsav nelkuli kraterek ( eratosztheneszi emelet) valtanak fel. Mindket fiatalabb emelet retegei tobbnyire csak kraternyi foltokban t?nnek fel, bar el?fordulnak eratosztheneszi marek is (es a Tycho- vagy a Kopernikusz-krater savjai is messzire nyulnak, amit kulonosen telihold idejen lathatunk jol). A foltnyi retegtani egysegek alatt ket, nagy kiterjedes? k?zettesteket alkoto emelet kovetkezik:

• a fiatalabb az imbriumi, amit az Imbrium-medence alapjan jeloltek ki,
• az id?sebb nektari emelet, amit a Nektar-medenceb?l irtak le.

Legalul a kratermez?kkel boritott terravidekek prenektari emelete fekszik.

A Hold idealizalt retegtani piramisa. A retegtani egysegek fontr?l lefele:

• Kopernikuszi (fiatal, sugarsavos kraterek),
• Eratosztheneszi (fiatal, de sugarsav nelkuli kraterek),
• Imbriumi (az Imbrium-medence kialakulasatol: kidobott takarok, mare elontesek),
• Nektari (a Nektar-medence kialakulasatol: medencek, marek),
• Prenektari (minden korabbi k?zettest).

A Hold sztratigrafiai terkepezese tette lehet?ve, hogy az Apollo-programban begy?jtott holdk?zeteket elhelyezhessek az egitest fejl?destorteneteben.

Gravitacios mezeje [ szerkesztes ]

Kiser? egitestunk gravitacios mezejenek f? sajatossagait az un. masconok jelentik, azaz a Hold gravitacios mezeje nem homogen. A Hold korul kering? szovjet es amerikai szondak meresei meglep? modon tomegkoncentraciokat, ?csomokat” jeloltek a Hold testeben, ami miatt a gravitacios mez?ben is anomaliak figyelhet?k meg. Ez f?kent a Hold koruli palyan kering? ?rhajok keringeseben doppler meresekkel eszlelt rendellenessegekb?l vezethet? le. Nagyobb masconok a Hold innens? oldalan talalhatoak, f?kent a nagy becsapodasok, holdtengerek kozeleben, a tuloldalon csak elszortan es kisebb masconok vannak. (Ez utobbi azonban csak nagyobb hibaszazalekkal elfogadott felfedezes, mivel a Hold tuloldalan repul? ?reszkoz doppler-eszlelesere nincs mod foldi eszkozokkel).

A nagy becsapodasnyomokkal valo egyez?seg felveti a masconok eredetenek egyszer? magyarazatat: a feltor? kemeny (s?r? szerkezet?) k?zet, a bazalt nagy koncentracioban valo jelenlete lehet a jelenseg magyarazata. Azonban a legnagyobb bazalttenger, az Oceanus Procellarum eseteben egyaltalan nincs jele gravitacios anomalianak, mig sok, kisebb csomonal sincsenek ilyen egyertelm? jelek (peldaul nincs bazalt a kornyeken), ezert a maguknak a becsapodasoknak is nyilvanvalo kozuk lehet a tomegkoncentralodasokhoz (ilyen lehet a becsapodo test holditol elter? s?r?seg? anyaga, vagy a becsapodas energiaja altal osszepreselt k?zetek miatt).

A tomegcsomokat el?szor a Lunar Orbiter szondak detektaltak, amikor az Apollo-programhoz vegeztek megfigyeleseket az emberes ?rhajok palyajahoz, leszallasahoz szukseges szamitasokhoz. Legutoljara pedig a Lunar Prospector szallitott adatokat kisebb, eddig felfedezetlen masconokrol.

Magneses mezeje [ szerkesztes ]

A Foldehez hasonlo magneses mez? leter?l nem beszelhetunk, azonban gyenge, helyi jelleg? magneses terek megtalalhatok voltak a helyszini vizsgalatok soran. A Hold magneses mezejenek legf?bb jellemz?je, hogy nem dipol jelleg? (nincs globalis eszaki es deli magneses irany). Ez azt mutatja, hogy az olvadt k?zetet keringet? mag kicsi es nem alakult ki vagy leallt benne a magneses mez?t gerjeszt? dinamo. A helyi mez?k eredete ezert kerdeses. Az egyik elmelet szerint az egitest fejl?destortenek elejen meg m?kodott az a bels? dinamohatas, amely globalis magnesesseget hozott letre, es a most megfigyelhet? helyi mez?k ennek a regen volt globalis mez?nek a maradvanyai. Ezt azonban er?sen kerdesesse teszi a Hold magjanak kis merete, azaz annak a lehet?sege is igen kicsi, hogy a multban nagyobb lehetett az olvadt anyag korforgasanak ?meghajtasa”. Egy masik elmelet szerint a magneses jelensegek inkabb a becsapodasokhoz kapcsolodnak. Ennek az elmeletnek azonban nincsenek a m?kodesi mechanizmusokat illet? kidolgozott alapjai, csak az tamasztja ala, hogy a magneses teruletek sok esetben a nagy becsapodasokkal atellenben helyezkednek el a Hold testeben.

Legkore [ szerkesztes ]

A kozhiedelemben ugy el, hogy a Holdnak nincs legkore. Foldi ertelemben ez valoban igaz, am nemi kigazolgasbol szarmazo rendkivul ritka legkor megfigyelhet? a felszine felett. A Hold tomegvonzasa kicsi, a felszinen az els? kozmikus sebesseg csak egynegyede a foldinek. Emiatt a konnyebb atomok ( hidrogen , helium ) mar a napsugarzastol nyerhetnek annyi energiat, hogy elszokjenek a felszinr?l, illetve a napszel energiaja is elegend?, hogy magaval sodorja ezeket az illekony elemeket. A Holdnak megis van nehany nehezebb elemb?l allo, alig merhet? atmoszferaja. A gazanyagok forrasaul ket f? jelenseg szolgal. Az egyik a kereg es a kopeny anyagaban vegbemen? radioaktiv bomlasi folyamatok nyoman letrejov? radon kigazolgasa. A masik pedig a folyamatos bombazas miatt a felszin k?zeteiben lev? gazanyag kiszabadulasa. Az Apollo-program ALSEP m?szerallomasainak meresei alapjan kobcentimeterenkent 200 000 molekula s?r?seg? legkort mutattak ki a kutatok. Osszehasonlitasul ez 100 trillioszor (10 ²⁰ ) ritkabb a foldi legkor s?r?segenel. Foldi megfigyelesekkel sikerult kimutatni a legkorben kaliumot es natriumot , a radon jelenletet pedig a Lunar Prospector szonda meresei mutattak ki.

A tobb ? sokszor veletlenszer? ? forras miatt a legkor osszetetele nem allando. Ez egyreszt a bolygo felszineig akadalytalanul eljuto, Napbol szarmazo ibolyantuli sugarzas miatt van, mivel a sugarzas lassan ionizalja a legkor atomjait, majd a napszel ezeket az ionokat is magaval sodorja. Masreszt pedig a becsapodasok nyoman hol ilyen, hol olyan gazok szabadulnak fel es toltik fel a ritka legkort. A legkort az Apollo meresek osszesen, atlagosan 10 000 kg-ra teszik.

2016-ban japan kutatok a Kaguja szonda meresei alapjan a Foldr?l szarmazo oxigen jelenletet mutattak ki a Hold felszinen. A napszel a Hold felszinet ot nap kivetelevel folyamatosan bombazza. Ez az ot nap akkor van, amikor a Fold a Nap es a Hold koze kerul. Ilyenkor a Fold magnetoszferaja mintegy learnyekolja a napszelet a Hold iranyaba, a napszel viszont a Fold legkorenek fels? retegeb?l oxigenionokat kepes magaval sodorni, amik eljutnak a Hold felszinere. A kutatok szerint ez a folyamat legalabb 2,5 milliard eve zajlik. ^[18]

A felszint er? sugarzas [ szerkesztes ]

A Csang-o?4 kinai holdszonda meresei azt mutatjak, hogy a Hold felszinet er? sugarzas 2-3-szor er?sebb, mint ami a Nemzetkozi ?rallomas fedelzeten tapasztalhato.

A sugarzas er?ssege a tervezett, hosszabb idej? emberes kuldetesek miatt fontos tenyez?, ugyanis ez nagyjabol kett? honap Holdfelszini tartozkodast tesz lehet?ve az emberek szamara. Az ennel hosszabb id?tartam (az id?tartamhoz hozzaszamitjak a nagyjabol 1-1 hetes oda- es visszaut alatt elszenvedett sugarzast is) nagyon megnoveli a rak kialakulasanak veszelyet, illetve egyeb, nemkivanatos egeszsegi elvaltozasok kialakulasat.

A sugarterhelesnek szamos forrasa letezik: galaktikus kozmikus sugarak , szorvanyosan a Napbol kilok?d? reszecskek (peldaul a napkitoresek alatt), valamint a kozmikus sugarzas es a holdtalaj kolcsonhatasaibol szarmazo neutron- es gamma-sugarzas . A sugarzast sievert egysegben merik, amely az emberi szovetek altal elnyelt mennyiseget adja meg. A Holdon a sugarzas terhelese napi 1369 mikro sievert. Ez nagyjabol 200-szor tobb sugarzas, mint ami az embereket a Fold felszinen eri.

A Science Advances folyoiratban 2020 szeptembereben megjelent tanulmany szerz?i megoldast is javasolnak erre a problemara: olyan tartozkodo helyeket kell epiteni, amiket legalabb 80 cm vastag holdi talaj fed. ^[19]

Er?forrasok [ szerkesztes ]

B?vebben: A Hold er?forrasai

A Hold fenyvaltozasai [ szerkesztes ]

Holdfazisok [ szerkesztes ]

A Holdnak nincs sajat fenye , csak a Nap fenyet veri vissza. ^[20] A Fold koruli keringese soran a megvilagitottsaga allandoan valtozik a Nap?Fold?Hold rendszer pozicioinak valtozasa miatt. A koznyelv szerint a Hold megtelik, majd elfogy.

A holdfazisok ujhold dal kezd?dnek, ekkor a Hold a Nap es a Fold kozott helyezkedik el, es pontosan a tuloldalat vilagitja meg a Nap. Az ?uj” holdat nem latjuk, mert a Nap iranyaban van, es a napfenyes eg lehetetlenne teszi az eszleleset. Az amat?r csillagaszok probalkoznak a konjunkciohoz minel kozelebbi, napkelte el?tti, illetve napnyugta utani cernavekony holdsarlo szabad szemes eszlelesevel, amelynek magyar rekordja 15 ora 21 perc: ez 1985 szeptembereben tortent a hajnali egen. Tavcs?vel kb. ket oraval fiatalabb sarlot lehet megpillantani.

Nagyjabol egy het alatt egyre novekedve eri el az els? negyed et (naptarunk hetes id?szakasza innen szarmazik), amikor a Fold?Hold?Nap rendszer pontosan derekszoget zar be egymassal (ilyenkor a Hold felenk es? oldalanak felet latjuk, a keleti felgomb ? a holdkorong jobb oldala ? fenyes, a bal oldala arnyekban van). Mivel minden nap kb. 50 perccel kes?bb kel es nyugszik, egyre tobbet lathato a mar sotet egbolton. Ujabb egy het elteltevel kovetkezik a telihold . Teliholdkor a Fold kerul korulbelul a Nap es a Hold koze es a felenk es? oldalt eri a napsugar, a holdkorong teljesse valik (Ha a Fold pontosan a Nap es a Hold koze esik, akkor holdfogyatkozasrol beszelunk). Ezutan a Hold elkezd fogyni, egy het mulva kovetkezik be az utolso negyed , ujra derekszoget zarnak be egymassal az egitestek, csak az els? negyedhez kepest a Hold keringesi palyajanak tuloldalan. A megvilagitas eppen ellenkez? az els? negyedhez kepest, a ?felhold” a nyugati oldalon ? a bal oldalon ? fenyes es a jobb oldalin arnyekos. Egyre kes?bb kel, egyre kozelebb a hajnalhoz, vegul a negyedik het vegen teljesen elfogy a Hold, es eljut az ujhold allapotba, ahol a ciklus ujra kezd?dik. Ez a ciklus atlagosan 29 nap 12 ora 44 perc alatt megy vegbe, ez a szinodikus holdhonap hossza.

A holdfazisok id?pontjai, igy a telihold ak es ujhold ak is evekre el?re pontosan kiszamithatok. ^[21]

A mindenkori megvilagitott es a sotet resz hatara a terminator . Ennek kozeleben lathatoak a legjobban a Hold felszini alakzatai, kraterei.

Fogy vagy novekszik? [ szerkesztes ]

Ha a Hold korongja nem teljes, nem mindenki tudja rogton megallapitani, hogy fogyoban van-e a Hold vagy novekv?ben. Az ujhold vekony sarloja es a fogyo Holde csak abban kulonbozik, hogy domborodasuk ellenkez? iranyba mutat. Az eszaki felteken az els? negyed mindig jobbra mutat a domboru oldalaval, az utolso negyed ellenben balra (a deli felteken eppen forditva). Hogyan jegyezzuk ezt meg, hogyan allapithatjuk meg hiba nelkul, melyik Hold merre nez? Emlekez?tehetsegunk segitsegere a magyar nyelvben a holdsarlonak a D , illetve a C bet?hoz valo hasonlosagat hasznalhatjuk fel a Dagad (Duzzad) es Csokken szavakkal.

A latinban ugyanezekkel a bet?kkel eppen a forditott ertelm? szavak kapcsolhatok ossze: c rescit = novekszik, de crescit = csokken (lasd peldaul a Carmina Burana hires Fortuna-korusanak sorat: Semper crescis, aut decrescis, vita detestabilis , azaz: ?mindig dagadozol vagy csokkensz, utalatos elet ez”). Tobbek kozott ezert is (illetve a magikus hiedelmekkel valo kapcsolata miatt) emlegetik a holdat latinul ?hazug”-nak (Luna mendax) .

E szabalyt azonban csak az eszaki felteken alkalmazhatjuk. Ausztraliaban peldaul forditva all a dolog, s?t meg az eszaki felteken is alkalmatlan lehet a fenti szabaly, nevezetesen az Egyenlit?hoz kozelebb es? szelessegi korokon. Mar a Krim-felszigeten es a Kaukazusban is megfigyelhet?, hogy a sarlo er?sen oldalt d?l. Egeszen kozel az Egyenlit?hoz a lathataron lebeg? Hold mar szinte csonaknak t?nik fel, amely a vizen himbalodzik; ezert meselnek az arab mesek a Hold csonakjarol.

Ha nem akarunk tevedni a Hold fazisaiban, csillagaszati jelensegekt?l kell tanacsot kernunk. A novekv? Holdat este latjuk a nyugati egen, a fogyo Holdat reggel latjuk a keleti egen. Az els? negyed delben kel es ejfelkor nyugszik le, mig az utolso negyed eseteben ez forditva van.

A Hold a Naptol kapja a fenyet es ezert a holdsarlo kidudorodo reszenek termeszetesen a Nap fele kell fordulnia. A holdsarlot egyebkent nem ket felkor, hanem egy felkor (ez a kuls? iv) es egy fel ellipszis (amely a Hold megvilagitott reszenek hatara perspektivaban, ez a bels? iv) hatarolja.

Hamuszurke feny [ szerkesztes ]

A holdfelszin albedoja rendkivul alacsony (0,12), megis rengeteg fenyt ver vissza. Ezert ujhold el?tt, vagy utan, amikor a felenk es? felgomb legnagyobb resze arnyekban van, akkor is lathatjuk a Hold gombjet. Ilyenkor a sokkal nagyobb fenyvisszaver? kepesseg? es felulet? Fold eppen ?telifoldet mutat” a Hold fele, rengeteg fenyt sugarozva a Hold fele, amely egy kis reszet visszaveri. Ezt erzekelhetjuk halvany derengeskent es ezt a jelenseget hivjuk hamuszurke fenynek vagy foldarnyeknak.

Fogyatkozasok [ szerkesztes ]

A Fold korul kering? Hold palyaja az ekliptikaval 5,15°-os szoget zar be, ezert csak id?nkent kerulhet olyan kituntetett terbeli helyzetbe, amikor napfogyatkozast , vagy holdfogyatkozast figyelhetunk meg. Az abran a 2-es es 3-as helyzet a napfogyatkozast (es egyben ujholdat), az 1-es es 4-es helyzet a holdfogyatkozast szemlelteti. A Fold masik ket helyzete a holdfazisokat mutatja. Nap-Fold-Hold sorrend? a telihold, Nap-Hold-Fold sorrend? elhelyezkedes az ujhold szemleltetese.

Napfogyatkozas [ szerkesztes ]

B?vebben: Napfogyatkozas

Napfogyatkozas akkor johet letre, amikor a Hold keringese soran nehany percre pontosan a Fold es a Nap koze kerul, azaz ujholdkor. Ilyenkor a Hold arnyekot vethet a foldfelszinre, amit a lent allo szemlel? ugy el meg, hogy az egbolton a Nap helyen egy sotet lyuk keletkezik, amelyet a fenyl? napkorona ovez. A fogyatkozas lehet teljes , gy?r?s vagy reszleges , es csak a Fold sz?k teruleter?l lathato.

Holdfogyatkozas [ szerkesztes ]

B?vebben: Holdfogyatkozas

Ebben a jelensegben a Fold kerul a Nap es a Hold koze es arnyekot vet az utobbira. Ez esetben is tobbfele tipust figyelhetunk meg; az ismertebbek a teljes es a reszleges holdfogyatkozas. A holdfogyatkozas ritkabb, mint a napfogyatkozas, de a Fold egy adott pontjarol nezve gyakrabban lathato, mert a holdfogyatkozas egyidej?leg mindenhol latszik, ahonnan a Hold eppen lathato.

Okkultaciok [ szerkesztes ]

A Hold nemcsak a Nappal es a Folddel kerul kulonleges helyzetekbe keringese soran, hanem az osszes tobbi egitesttel, amelyek az ekliptika menten (a Hold +/-5°-os keringesi sikjaban) lathatok. Egi kiser?nk kb. 0,5°-nyit takar el az egboltbol. Mozgasa soran csillagokat vagy bolygokat takar el id?r?l id?re. Ezt az eltakarast, a csillagok vagy bolygok ?fogyatkozasat” nevezzuk okkultacionak, holdfedesnek.

A Hold kutatasa [ szerkesztes ]

A Hold megfigyelesevel, a holdciklusok magyarazataval a tavcs? feltalalasa el?tt is foglalkoztak a tudosok. Galileo Galilei a sajat maga keszitette tavcs?vel valo megfigyeleseir?l 1610-ben szamolt be a Siderius Nuncius cim? konyveben. Megfigyelte peldaul, hogy felhold idejen a sotet teruleten is vannak vilagos pontok. Ezek jelenletet azzal magyarazta, hogy a Holdon is vannak hegyek es ezek csucsat a Nap megvilagitja. Megmerte a vilagito pontok tavolsagat a sotet-vilagos hatarvonaltol es ebb?l becslest adott a hegyek magassagara is. ^[22]

A 20. szazadban a radiotechnika kialakulasaval lehet?seg nyilt a Hold radiohullamokkal torten? vizsgalatara is. 1946. januar 10-en az amerikai hadsereg Diana-projekt (wd) fed?nev? kiserlete sikeresen detektalt a Holdra sugarzott es onnan visszaver?dott radar -impulzusokat. Nehany hettel kes?bb, februar 6-an a Bay Zoltan vezette magyar csoport is kimutatta a radarhullamok visszaver?deset a Holdrol. Az eredmenyek hatasara alakult ki es indult fejl?desnek a csillagaszat uj aga, a radarcsillagaszat .

Az ?rkorszak bekoszontevel egyre bonyolultabb automata szondakkal tortent a felderites (Luna, Pioneer, Ranger, Surveyor, Lunar Orbiter stb.).

Korai holdszondak [ szerkesztes ]

A kezdeti ?rszondas probalkozasok nem annyira felfedezesi, mint inkabb politikai celuak voltak. Ennek kereteben a Szovjetunioban megkezdtek a Luna-programot , mig az Egyesult Allamokban a Pioneer-programot . Mindkett? celja a Hold volt ? es az, hogy megel?zzek egymast. Vegul a Luna-program lett a gy?ztes: harom eltitkolt sikertelen inditas utan a Luna?1 erte el el?szor a Holdat 1959 . januar 4-en , amikor 6000 kilometerre repult el mellette, majd a Luna?2 csapodott el?szor a holdfelszinbe 1959 . szeptember 14-en es a Luna-3 keszitette az els? fenykepeket a Hold tuloldalarol 1959 . oktober 4-en . A Pioneer-program holdi becsapodasra tervezett els? harom szondaja szinten kudarcot vallott es visszazuhant a Foldre, mire a Pioneer?4 1959 . marcius 4-en valaszt adott a Luna?1 teljesitmenyere. Az amerikaiak nem is probalkoztak tovabb ezzel a szondatipussal, hanem Ranger neven uj eszkoz tervezesebe fogtak es a Hold felszinenek fotozasat, illetve a becsapodast mar ezzel akartak vegrehajtani. A Ranger-program szondainak a tervek szerint el kellett erniuk a holdfelszint, amelybe vegul becsapodtak, am az utolso percekben minden korabbinal nagyobb felbontasu kepeket keszithettek. Rengeteg hiba utan a Ranger?7 volt az els?, amely teljesiteni tudta kuldeteset 1964 . julius 31-en .

A kovetkez? fejl?desi lepcs? a sima leszallas teljesitese volt. Ez mar az emberes holdprogramok jegyeben zajlott: kiserletileg kellett bebizonyitani, hogy le lehet szallni ?rhajoval a holdfelszinre es ott kepes lesz az ember is megvetni a labat. A Szovjetunio a Luna-program tovabbfejlesztesevel (gyakorlatilag ugyanazon nev alatt uj szondatipussal), az USA pedig a Surveyor-program beinditasaval latott neki a feladatnak. Ismet egy Luna szonda ert el el?szor sikert, amikor 1966 . februar 3-an a Luna?9 sima leszallast mutatott be az Oceanus Procellarumon . A szonda egy kraterben landolt, igy nem sokat tudott kozvetiteni a holdfelszinr?l ? nem latott ki a kraterb?l ?, am az els? kozelkepeket is neki koszonhetjuk. A Luna-programban osszesen nyolc sikeres leszallast teljesitettek szovjet szondak, amelyb?l kett? automata holdjarot , a Lunohodot is vitt magaval. Az els? sikeres Surveyor szonda negy honapos kesessel, 1966 . junius 2-an szallt le, am joval tobb kepet kuldott szovjet vetelytarsanal. A program ket kudarcba fulladt es tovabbi negy sikeres repulest tartalmazott.

A leszallas nyujtotta lehet?segek helyi megfigyeleseket tettek lehet?ve, de a tudosoknak es az ember holdi leszallasat tervez? mernokoknek szuksege volt globalis adatokra, illetve fototerkepekre az egyes kijelolt leszallohelyekr?l. Ehhez Hold koruli palyara kellett allitani egy ?reszkozt. A Szovjetunio a Luna-programban hozott letre ezert egy ujabb ?rszondatipust, az amerikaiak uj neven inditottak a Lunar Orbiter-programot . Az els? sikeres Hold koruli palyara allast a Luna?10 teljesitette 1966 . aprilis 3-an , ezzel a Hold els? mesterseges holdja lett. Mindket szondatipus rengeteg kepet kozvetitett a Foldre, amelyb?l mindket oldalon osszeallt a Hold egyenlit?i teruletenek egy minden addiginal reszletesebb kepe. (Erre els?sorban azert volt szukseg, mert ide, az egyenlit? mentere terveztek kuldeni az embert szallito ?rhajokat a tervez?k.)

Apollo-program [ szerkesztes ]

Ezutan kovetkezhettek az emberes kuldetesek az Apollo-programban , az egyik legnagyobb ?rkutatasi programban. John F. Kennedy amerikai elnok 1961-ben hirdette meg a programot, f?kent politikai megfontolasokbol es azzal a cellal, hogy az evtized vegeig az USA embert juttasson a Holdra es biztonsagban vissza is terjen onnan. A program soran 1961-62-ben lefektettek az elveket, megszuletett a LOR koncepcio. 1961-67 kozott kifejlesztettek a holdrepules hardvereit (hordozoraketakat, ?rhajot, holdkompot). 1967-ben tragedia tortent az Apollo?1 legenysegevel, ezert a hold?rhajo tervezeset ujra az alapoktol at kellett gondolni. 1967-69-ben aztan a kijavitott ?rhajo berepulese is sikerrel megtortent. 1969 . julius 21-en Neil Armstrong es Edwin Aldrin lettek az els? emberek, akik a Hold felszinere lephettek.

?ket kovet?en meg hat expediciot inditottak a Holdra, amelyb?l ot sikeres is volt, egyet ? az Apollo?13 -at ? egy oxigentartaly robbanasa miatt felbe kellett szakitani. Az utolso harom expedicion az ?rhajosok holdjarot is vihettek magukkal. A holdexpediciokban osszesen 27 amerikai ?rhajos jart a Hold tersegeben, kozuluk 12 ember jart a holdfelszinen. Osszesen 12 es fel napot toltottek az egitesten, ezalatt 14 alkalommal hagytak el a leszalloegysegeket 80 ora 26 perc id?tartamra. 379,5 kg k?zetmintat hoztak a Foldre, es kozel 100 kilometert jartak be a Hold felszinen. ^[23] Jartak ?rhajosok a holdtengereken, felmerve ezen hatalmas bazaltsiksagokat, jart ember a Hold ?si felfoldjein, ahonnan tobb mint 4,5 milliard eves k?zetek kerultek el?, jartak emberek sz?k holdi volgyekben es latogattak meg emberkez alkotta targyat, egy korabban landolt holdszondat. Mindegyik holdkomp szamos m?szert vitt magaval, amelyek legtobbje meg evek multan is szolgaltatott megfigyelesi adatokat, s?t a passziv m?szerek ? mint a lezertukor ? segitsegevel a mai napig folynak megfigyelesek, kutatasok. A program leglatvanyosabb eredmenye az volt, hogy a Hold keletkezesevel kapcsolatos addigi elmeletek helyett egy masikat tamasztott ala.

Az ?rverseny kereteben a Szovjetunio is megalkotta a maga holdprogramjat , elkeszultek a hold?rhajo es a holdkomp prototipusai is. A program azonban megfeneklett, mivel nem sikerult megfelel? hordozoraketat kifejleszteni, a holdra szallas celjara megvalositott N-1 holdraketa mind a negy probainditasa kudarcot vallott, igy szovjet ?rhajos nem juthatott a Holdra. Helyette a Luna-programban immar sokadszor uj szondat epitettek es 1970-76 kozott a Luna?16,?20 es ? 24 repulesen mintavev? szondakat kuldtek fel, amelyek sikerrel juttattak nehany dekanyi anyaghoz a szovjet tudosokat.

Korszer? holdszondak [ szerkesztes ]

Az Apollo-program utan meglehet?sen leh?lt az erdekl?des a Hold irant. Egeszen az 1990-es evekig kellett varni ujabb automata szondakra. 1990-ben a japan Hiten , 1994-ben a Clementine ?rszonda, 1998-ban pedig a Lunar Prospector latogatta meg az egitestet. Az els? europai szondara, a SMART?1 -re 2003-ig kellett varni.

A Hiten Japan els? holdszondaja volt, egyben az els? szonda, amelyet nem a ket politikai vilaghatalom (a Szovjetunio es az Egyesult Allamok) kuldott a Holdhoz. Magaval vitt egy kis leszalloegyseget, a Hagoromot, amely azonban kudarcot vallott ? megszakadt vele az osszekottetes. A Hiten vegul az iranyitas parancsara harom evnyi repules utan a felszinbe csapodott.

A NASA 1994-ben ?tert vissza” a Holdra a Clementine szondaval. Az ?reszkoz a NASA es az amerikai hadsereg kozos programja volt. Ennek kereteben kulonboz? hullamhosszakon ( lathato feny , ultraibolya , infravoros ) keszitettek felveteleket a felszinr?l, lezeres magassagmer?vel domborzatfelmeres folyt, valamint gravimeteres meresekkel a Hold koruli magneses mez?t terkepeztek fel. A kuldetes erdekessege az volt, hogy a Clementine polaris palyara allt, azaz keringese az egyenlit?re mer?leges volt, igy a repules ideje alatt az egitest teljesen korbefordult a szonda alatt, igy az egesz holdfelszint meg lehetett figyelni altala.

A Clementine-t kovet? Lunar Prospector volt minden id?k legfejlettebb holdszondaja. A NASA eszkoze szinten polaris palyarol vegzett az egesz holdgombre kiterjed? mereseket, nagyjabol hasonlo eszkozparkkal, mint el?dje, csak sokkal fejlettebb, jobb kepesseg? m?szerekkel. Legnagyobb eredmenyenek a Hold sarkai kornyeken, a mindig arnyekban lev? kraterek aljan osszegy?lt vizjeg jelenletenek kimutatasat tartjak, amelyet azonban az elmult evekben er?sen ketsegesse tettek a foldi kontrollmeresek negativ eredmenyei.

Az Europai ?rugynokseg legels? holdszondaja a SMART?1 volt 2003?2007 kozott. A kis eszkoz els?sorban egy uj meghajtasi modszer, az ionhajtom?vel torten? holdpalyara allas kikiserletezesere indult. A xenon hajtoanyagu ionhajtom? mindossze 82 kg anyag felhasznalasaval juttatta el a SMART?1-et Hold koruli palyara, igaz ? a korabbiakhoz kepest ? sokkal lassabban, 14 honap alatt. A Hold kozeleben aztan a szonda fenykepezett, valamint infravoros es rontgenmereseket vegzett.

2007-ben Japan a Kaguja (Selene), Kina a Csang-o?1 nev? holdszondat inditotta el. 2008-ban az Egyesult Allamok az LRO / LCROSS ?rszonda parost, India pedig a Chandrayaan ?rszondat inditja a Holdhoz. 2012-re varhato a Csang-o masodik valtozata, 2018-ra pedig a kinaiak tervei mar a Csang-o?3 -at jelzik el?re. A Hold 21. szazadi ?ostroma” az emberes holdkutatasok felujitasat kesziti el?. Az LRO / LCROSS ?rszondaparos vizet keres a holdi polusvideken. Az USA es Kina a 2010-es evek vegen szandekozik leszallni a Holdra emberekkel.

A Kaguja egy hatalmas barlangot fedezett fel a Holdon, ami ved?kopenykent szolgalhat egy varos letesitesere holdkutatok szamara. Ezt mar 2009-ben eszrevettek, de csak kes?bb jottek ra nagysagara es jelent?segere.

2019. januar 3-an a Hold Foldr?l nem lathato oldalan el?szor landolt ?rszonda. ^[24]

Beresheet [ szerkesztes ]

2019. februar 22-en a SpaceX Falcon 9 hordozoraketaja az ?rbe vitte a Beresit - heber nyelven Beresheet - magyarul "Kezdetben" vagy "Lenyegeben", a Mozes ot konyvenek vagyis a Toranak az els? szavanak megfelel? - nev? ?rszondat, amely az Izraeli ?rugynokseg , a SpaceIL els? holdszondaja volt. A szonda tobbszori palyamodositassal allt aprilis 4-en Hold koruli palyara. A cel az volt, hogy a Beresit 2019. aprilis 11-en a Foldr?l szabad szemmel is lathato Mare Serenitatis ( Derultseg tengere ) teruleten szalljon le es nehany vizsgalatot vegezzen, miel?tt visszaindul a Foldre. Magyar id? szerint aprilis 11-en 21:05-kor megkezd?dott a leszallas, de egy hiba miatt megszakadt a kapcsolat, es az iranyithatatlan szonda lezuhant. A sikertelen leszallas ellenere Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnok forradalmi eredmenynek ertekelte a szonda kuldeteset es tamogatasat biztositotta egy ujabb szonda epitesehez. Ezzel a leszallassal Izrael lett volna a negyedik allam az ?rtortenelemben - a Szovjetunio, Kina es az Amerikai Egyesult Allamok mogott - aki ?rszondat juttatott a Hold felszinere. ^{[25] [26]}

Holdbazis terv [ szerkesztes ]

A Gentside francia internetes oldal jelenti egy videoval ^[27] alatamasztva az amerikai ?Foster and Partners” vallalkozas Europai ?rugynokseg altal szponzoralt tervet, amely haromdimenzios nyomtatastechnikan alapulo hatalmas berendezesekkel fog epiteni ottani nyersanyagokbol a Holdra vart gyarmatositok szamara szant oriasi, gomba alaku lakhelyeket, kutato- es munkatelepeket. A cikk megjelenesekor a tervet negyven even belul tartottak megvalosithatonak, de a fejl?des olyan gyors, hogy az el?relatott datum mar elavultta valt: Bernard Foing, az Europai ?rugynokseg (European Space Agency) szoviv?je azota kijelentette, hogy 2050-re a Holdon mar ezer allando lakosra szamitanak. ^[28] es az els? lakosok odaerkeztet mar 2030-ra varhatjuk.

2018. szeptember 26-an a japan ispace ceg bejelentette, ^[29] hogy ket Hold-kuldetest fog inditani, amelyhez a SpaceX Falcon 9 -es raketajat kivanja felhasznalni. ^{[30] [31]} A raketa egy leszalloegyseget es egy holdjarot fog az egitesthez vinni el?relathatolag 2020-ban, a Holdra szallas 2021-re varhato.

Artemis-program [ szerkesztes ]

B?vebben: Artemis-program

Az Amerikai Egyesult Allamok akkori elnoke, Donald Trump , 2017-ben irta ala a torvenyjavaslatot, ami letrehozta az Artemis-programot , ^[32] het evvel az utan, hogy a Constellation ?rprogram torolve lett. ^[33] A NASA tervei szerint 2025-re a Holdra akarna juttatni embereket, otven evvel az utan, hogy ember jart az egitest felszinen. ^[34] A program az Artemis I ?rrepulessel kezd?dott meg, 2022 novembereben es decembereben, mikor az Orion , az Apollo-program ota az els? emberek szallitasara kepes ?rhajokent, elrepult a Hold mellett, majd visszatert a Foldre. ^[35] A program keretei kozott 2024-ben negy f?s szemelyzettel fog Hold koruli palyara allni ismet az Orion, ^[36] majd 2025-ben, 53 evvel az Apollo?17 utan, Holdra fog szallni, az Artemis III repules csucspontjakent. ^[37] Ezt kovet?en a terv a Lunar Gateway Hold koruli palyan kering? ?rallomas es egy holdbazis felallitasa, ahonnan konnyebb lesz a Mars fele utazas megvalositasa. ^{[38] [39]}

Az emberiseg jelenlete a Holdon [ szerkesztes ]

Az egyetlen ?rprogram, ami 2023-ig az egitesten emberekkel landolni tudott, az Apollo-program volt, 1969 es 1972 kozott tobbszor is. 2006 ota folyamatosan keringett legalabb egy m?hold a Hold korul, f?leg annak kutatasa es megfigyelese celjabol es szemelyzet nelkuli kuldetesek segitesere. Az els? tervezett ?rallomas a Hold korul, a Lunar Gateway , a 2020-as evek kozepe fele fog palyara allni. ^[40]

Az emberiseg hatasa a Holdra [ szerkesztes ]

Ugyan a Hold bolygovedettsege minimalis, degradacioja es eredeti formajanak fenntartasa, mint egy fontos tudomanyos test, tobbszor is vita targya volt. ^[41] Fontos, hogy az emberiseg altal vegzett kutatasok soran a Hold felszine ne szennyez?djon semmilyen formaban. Ugyan az egitestnek nincs jelent?s legkore , becsapodasok es leszallasok kovetkezteben a felszinen porfelh?k alakulnak ki, amik nagy tavolsagokba is elhordhatjak a tormeleket, szennyezve a Holdat es annak eredeti allapotat. ^[42] Alice Gorman szakert? kiemelte, hogy ugyan a Hold lakhatatlan, nem holt, igy az okologiajat barmilyen emberi aktivitas soran partnernek kell tekinteni. ^[43]

A 2019-es Medveallatka-eset soran a Beresheet izraeli szonda becsapodott a Hold felszinen, minek kovetkezteben a rajta szallitott medveallatkak kiszabadulhattak volna, ami ismet kiemelte a nemzetkozi bolygovedettsegi egyezmenyek hianyat. ^[44]

Tekintve, hogy ismet egyre tobb repules van tervben a Holdra, vita targya lett a Fold es a Hold korulott novekv? ?rszemet , ami akadalyt okozhat es veszelyes lehet jov?beli repulesek kivitelezese kozben. ^{[45] [46]} Ennel meg nagyobb problemanak tekintik a felszin tisztan tartasat es a lehetseges tormelek feltakaritasa. ^{[47] [48]}

Az emberi ?rrepulesek maradvanyai kivetelevel, egyes programok soran tobb, maradando emlek celjakent elhelyezett m?emlekek es m?vek is el lettek helyezve a Hold felszinen, tobbek kozott a Holdmuzeum , az Apollo?11 joakarati uzenetek , a holdi plakettek es az Elesett ?rhajos emlekszobor. ^[49]

Mindezek mellett tovabbra is keringenek m?holdak az egitest korul es tobb ?rugynokseg is kezdett programokat, azzal a cellal, hogy eljussanak a Holdra. A Lunar Gateway , ami az Artemis-program resze, az els? ?rallomas lenne Hold koruli palyan. ^[40]

Csillagaszat a Holdrol [ szerkesztes ]

A Hold tokeletes lenne tavcsovek elhelyezesere. ^[50] Viszonylag kozel van a Foldhoz, egyes kraeterei a sarkokon folyamatosan sotetben es hidegben vannak, ami kifejezetten hasznos infravoros teleszkopoknak, illetve radioteleszkopok is vedve lennenek a Foldr?l kibocsatott radiohullamoktol . ^[51]

A Hold felsziner?l a Foldet is meg lehet figyelni, innen keszult tobbek kozott a Foldkelte fenykep is. Az egitestr?l a Fold harom-negyszer akkora, mint a Foldr?l a Hold vagy a Nap. ^[52]

Elet a Holdon [ szerkesztes ]

Az egyetlen alkalom napjainkig, hogy emberek eltek a Holdon, az Apollo-program kozben tortent, a Holdkompban . Az egyik nagy problema ezzel a Holdon talalhato por , ami az ?rhajosok ruhajahoz ragadt, igy behordva azt lakoterukbe, esetleges egeszsegugyi problemakat okozva. ^{[53] [53]}

2019-ben legalabb egy novenymag kicsirazott, amit a Csang-o?4 kinai holdszonda fedelzeten szallitottak a Holdra. ^[54]

Csillagaszati megfigyelese [ szerkesztes ]

A Hold a legkezenfekv?bb celpont a csillagaszati megfigyelesekhez, am ma mar csak zommel amat?r csillagaszok vegeznek megfigyeleseket rajta. A Hold albedoja ? a fenyvisszaver? kepessegenek mutatoszama ? meglehet?sen alacsony, 0,12-es ertekevel csak harmada a Foldenek. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy nagyjabol az aszfalteval egyenertek?. Megis hatalmas mennyiseg? fenyt ver vissza es a Nap utan a legfenyesebb egitest az egen. Latszo fenyessege ?12,7 magnitudo holdtoltekor (a Nape ?26,8). Erdekesseg, hogy az els? negyedbeli felhold nem a fele fenyer?sseggel ragyog a teliholdhoz kepest, hanem csak kilenced akkoraval. Ennek oka, hogy a Hold domborzata miatt a visszavert feny nem mindig a megfigyel? fele ver?dik vissza, a hegyek-volgyek szetszorjak a fenyt. A csillagaszok szamara altalaban nem a telihold, hanem az attol elter? fazisok kinalnak jobb megfigyelesi alkalmakat, akkor is f?leg a terminator kornyeki teruletek, mivel az alacsony napallas miatti feny-arnyek viszonyok nagyobb kontrasztokat, az egyes felszini formak jobb lathatosagat teremtik meg.

Szabad szemes megfigyelesek [ szerkesztes ]

Az amat?rcsillagaszok legf?bb szabad szemes holdmegfigyelesi programja az ujhold utan megjelen? fiatal holdsarlo minel korabbi felfedezese az alkonyati egen.

A masik szabad szemmel jol megfigyelhet? jelenseg a "holdfoldfeny", gyakoribb neven a hamuszurke feny. A Holdnak a Fold fel?li oldalat a Foldr?l visszaver?d? feny is megvilagitja, amely termeszetesen sokkal kisebb intenzitasu, mint a Naprol kozvetlenul erkez? feny. Keskeny holdsarlo eseten a Holdnak csak egy kis feluletet latjuk napfenyben tundokolni, a sotetben marado felgombot viszont halvanyan lathatova teszi a foldfeny . Innen a Nap fenye a kovetkez? uton jut el szemunkbe: a Naprol kiindulo feny megvilagitja a Foldet, a Foldr?l visszatukroz?d? feny megvilagitja a Hold sotet oldalat, vegul ez a halvanyan dereng? feny eljut a szemunkbe.

F?kent a teli id?szakban ? telihold kornyeken ? tarsul a Holdhoz egy fenyjelenseg, a holdhalo , vagy holdudvar, egy koncentrikus kor alaku fenykarima. Ez a foldi legkorben keletkezik, megfelel? id?jarasi korulmenyek eseten, es a leveg?ben lev? para- vagy jegreszecskeken megtor? holdfeny okozza. A vizjeg optikai tulajdonsagai kovetkezteben a halo sugara mindig 22 fok.

A Kordylewski-fele porholdak a L4 es L5 pontban az osszegy?lt porfelh?k, ezek 60 fokra keringenek a Hold el?tt es utan. Mivel a Hold fenye elnyomja a por derengeset, a fenyszennyezes -mentes megfigyelest akkor lehet elvegezni, amikor a Hold epp a horizont alatt van. Meretuk kb. 10 fokos.

M?szeres (tavcsoves) megfigyelesek [ szerkesztes ]

A Hold megfigyelesekor kulonboz? nehezseg? celpontokat valaszthatunk. A szabad szemes medencekt?l a csak nagy tavcs?vel megpillanthato apro kanyonokig kulonboz? osztalyokba sorolhato a megfigyeles nehezsege. Az elmult par evben terjed az amat?r csillagaszok kozott egy 100-as lista, amely a legkonnyebbt?l a legnehezebb fele haladva kinal megfigyelend? objektumokat.

?rjogi statusa [ szerkesztes ]

Az ENSZ vednoksege alatt kialakitott ?rjog rendelkezesei szerint a Holdra is vonatkozik tobb rendelkezes. A szabalyozasok kozul legf?bb a vilag?regyezmeny , amelyet 1967 . januar 27-en hirdettek ki es amely szerint a Hold ? a tobbi egitesttel egyutt ? ugyanolyan jogi helyzetbe kerult, mint a tengerek nemzetkozi vizei. Ugyanez az egyezmeny biztositja, a Hold bekes celu felhasznalasat, mindenfele fegyver telepitesenek tilalmat. A vilag?regyezmenyhez mostanaig ^{[ mikor? ]} 98 orszag csatlakozott.

A Holdat erint? jogi szabalyozas masik f? forrasa a Hold-egyezmeny . A katonai felhasznalas kizarasa mellett ez az egyezmeny mar szabalyozni szandekozik azon orszagok tevekenyseget, amelyek kepesek elerni a Holdat es ott annak asvanykincseinek vagy energiahordozoinak kitermeleset megkezdeni. Az irat megprobalja korlatozni a holdi er?forrasok tulzott, vagy ? egy orszag reszer?l torten? ? egyoldalu kiaknazasat. Ezen megallapodast sokkal kevesebb orszag ratifikalta, es egyetlen olyan orszag sincs az elfogadoi kozott, akik kepesek a vilag?rbe juttatni eszkozeiket.

Helye az egyetemes kulturaban [ szerkesztes ]

Egi kiser?nk az emberiseg tortenete soran fontos szerepet toltott be a kulonboz? kulturakban. A korai id?kben istensegkent tiszteltek, a kes?bbi id?szakokban tudomanyos kutatasok alapjaul szolgalt. Emellett az irodalomban is tobb, kulturank kincsei kozt nyilvantartott alapm? temaja lett.

A Hold az alapja az okorban keletkezett legtobb naptarnak es unnepnek. Az okoriak a Holdat a halal es ujjaszuletes, a termekenyseg es teremtes istenenek tekintettek. Sok bennszulott amerikai indian torzs a Holdon egy nyulat latott (erre a zuni m?veszetben es a pueblo indianok szajhagyomanyaban vannak peldak).

A kinaiaknal a Hold felszine nyulat es bekat is abrazol. Ez Heng O hercegn? mesejevel fugg ossze, akinek ferje Shen Yi volt, az ijaszok istene. Shen Yi egy elixirt kapott az istenekt?l, ami halhatatlansagot biztositott neki. Egyik nap, amikor Shen Yi tavol volt, Heng O elcsente a pirulat, es amikor a haragvo ferje uldozte, a Holdra szallt fel. A Holdon talalkozott a nyullal, aki az isteneknek kevert orvossagot. Amikor Heng O kiprobalta ezeket a gyogyszereket, varanggya valtozott. A mai napig a kinai ?szi Holdfesztival Heng O szomoru sorsara emlekezik, aki a Holdon lathato mint varangyos beka a nyul mellett. ^[55]

A holdsarlo helyzete a honapok soran valtozik es a foldrajzi helyt?l is fugg. Egyes afrikai kulturakban a Hold vekony sarlojat az ev nagy reszeben vizszintesnek lattak, amiben az es?viz van, mert amikor megd?lt, eljott az es?s evszak . Ezzel szemben az amerikai Kalifornia kornyeken elt csumas indianok ugy gondoltak, hogy a felhold (ami szamukra majdnem fugg?leges helyzetben jelent meg) azt jelentette, hogy a Hold ?ures”, vagyis nincs benne viz. A vizszintes allasu Hold jelentette az es?s evszak bekoszontet, mintha a Hold egy talhoz hasonloan tele lenne vizzel. ^[56]

A Hold fazisait az okori egyiptomiak az ujjaszuletessel magyaraztak. Szerintuk Ozirisz isten feldarabolasarol van szo, amit rivalisa, Szeth hajtott vegre rajta, aminek soran 28 darabra vagta. Oziriszt hitvese, Izisz rakta ossze. ^[57]

A Hold mint isten [ szerkesztes ]

A legkorabbi id?k sajatja volt, hogy az ember a termeszeti jelensegeket termeszetfeletti er?k erzekszervileg megragadhato megnyilvanulasanak tekintette, es istenkent tisztelte. Igy a Nap mellett a Hold is istensegge valt. Ez a hagyomany szervesen beepult az okori tobbistenhiv? kulturaiba is. A sumer mitologiaban a Hold szuleteset az Enlilr?l es Ninlilr?l szolo eposz mondja el.

A nyugati kultura els? holdistene a gorog hitvilag Szelene istenn?je volt. (A Hold keringesi ideje es a n?k menstruacios ciklusanak egyez?sege miatt az okori kulturakban altalaban n?i istensegkent kepzeltek el a Holdat, az ikertestverenek tartott Napot pedig ferfikent szemelyesitettek meg.) Szelene egyebkent a mai napig jelen van a Hold kulturajaban: az egitest felszinenek terkepezesevel foglalkozo tudomanyt szelenologianak, szelenografikanak nevezik. A gorog kulturaban azonban nemcsak Szelene volt az egyetlen holdisten, egy f?isten, Artemisz is megtestesitette az egitestet. A gorog hiedelemvilag az id?k soran egyre inkabb Apollon istent kezdte napistenkent tisztelni a ?szimpla, csak napistenkent tisztelt” Heliosz mellett. A vadaszat istenn?je, Artemisz pedig Apollon ikertestvere leven logikusan foglalta el a holdisten(n?) tronusat is. Ugyanez a kett?sseg a gorog hitvilagra epul? romai kulturaban is megfigyelhet? volt. A romai holdistenn? Luna volt, aki mellett Diana (Artemisz romai megfelel?je) is holdistenkent jelent meg. ^[58]

Termeszetesen a Holdnak voltak ferfi istenei mas tobbistenhiv? kulturakban. A mezopotamiai Manna (vagy masik neven Szin ), az egyiptomi Thot , Honszu es Iah , a japan Csukujomi stb. Megfigyelhet?, hogy ezekben a kulturkorokben (az egyiptomi kivetelevel) n?i napistent tiszteltek. Azaz a hiedelemvilagban a Nap?Hold paros egyben a ferfi-n? part is megtestesitette. A kinai filozofiaban egyenesen jin-jang ellentetpar egyik megszemelyesit?je a Hold (jin szerepben, a jang a Nap), a ferfi-n? par szinonimajakent.

Isten vagy egitest? [ szerkesztes ]

El?szor mar a tobbistenhiv? tarsadalomban felvet?dott, hogy az allandoan helyet es fenyet valtoztato jelenseg nem mas, mint egy hatalmas k?golyo az egen, amelyet a Nap fenye vilagit meg mas es maskeppen. Az elmelet szerz?je Anaxagorasz volt. Arisztotelesz sem istenkent kepzelte el a Holdat, ? a negy ?selemb?l (fold, viz, leveg?, t?z) allo szilard gomb es eppen ki nem fejl?dott csillag atmenetekent ertelmezte. Ezek az ertelmezesek meg nem tudtak megtorni az egitest kulturalis szerepet, istenkent valo tiszteletet. Az egyistenhit alapjaiban valtoztatta meg ezt a kepet, a keresztenysegben, majd a muszlim hitvilagban nem maradt hely semelyik egitest szamara a vilagmindenseget iranyito er?k kozott.

A kozepkorban el?szor az arab kulturaban valt ?objektumma” a Hold ? igaz, csak mint periodikusan m?kod? id?mer?. A iszlam vallasban ugyanis az id?meresnek fontos szerepe volt mind a napi ima, mind a Ramadan id?szakanak kijeloleseben. ^[59] Mohamed profeta viszont csak pontatlan utalast hagyott a honapok kezdetet illet?en: a honap akkor kezd?dik, ha el?szor pillantjak meg az igazhiv?k az ujholdat. Azonban az ezt szo szerint vev? hiv?knek ez gondot okozott, ha felh?s volt az id?, akkor akar napokkal kes?bb kezd?dhetett a honap. Ez a hatalmas birodalomban kaotikus id?szamitashoz vezetett, akar tobbnapos elteresek is voltak a varosok kozott az id?szamitasban. Kulonos modon a muzulman vallasban gyokerez? problemat egy nem muszlim vallasu ? az arab birodalomba ekel?d?, csillagvallast hirdet? szabateus varosbol, Harranbol szarmazo ^[60] ? tudos, Jadir Sinan Adu-Abdallah Al-Battani (latinul Albategnius ) uj matematikai kutatasai reven trigonometriai modszerekkel ? a szinuszfuggveny alkalmazasaval ? sikerult leirni a Hold ciklikus mozgasat ^[61] es el?rejelezni az ujhold idejet, egyseges id?szamitast bevezetve a muzulman vilagban. Ezzel a Hold vegervenyesen a fizika torvenyei szerint mozgo testte valt.

Asztrologiai vonatkozasok [ szerkesztes ]

Az asztrologia az egitestek relativ helyzeteb?l egyes esemenyek bekovetkezesere kovetkezteteseket levono eszmerendszer, amelyet egykor tudomanykent, napjainkban azonban mar csak altudomanykent tartanak szamon. Termeszetszer?leg az egyik leglatvanyosabb egitest szerepet kapott ebben az eszmerendszerben is. A Hold az asztrologia vilagaban az egyen erz? termeszetet, erzelemvilagat, habitusat testesiti meg. Emellett az anyasag, az anyai osztonok is a Holdtol erednek ebben a gondolatkorben.

A m?veszetek temaja [ szerkesztes ]

A Hold szamos irodalmi, zenei, kepz? es szinm?veszeti alkotasban szerepet kapott, szamos m?vet ihletett. Nehany hiresebb alkotas:

Irodalom [ szerkesztes ]

Sci-fi [ szerkesztes ]

• Johannes Kepler : Az alom (megjelent 1634-ben). A nagy csillagasz sci-fi m?ve, amelyben egy izlandi utazot a leveg? demonai a Holdra repitenek es ezt az utazast hasznalja az iro a csillagaszati felfedezesei, eszmei ismertetesere.
• Cyrano de Bergerac : Voyages dans la Lune (Utazas a Holdra) (megjelent 1657-ben). A sci-fi es utopisztikus irodalom korai kepvisel?jenek elkepzelese a holdutazasrol.
• Jules Verne : Utazas a Holdba (1865), Utazas a Hold korul (1870). Egy amerikai barati kor, a baltimore-i Gun Club egy gigantikus agyuval lovedeket akar a Holdra juttatni, amelynek belsejeben egy nemzetkozi tarsasag utazik a szomszed egitestre. Vegul a celzast ugyan elvetik es az agyugolyo csak megkeruli a Holdat, de a tortenet h?sei sikeres ?r- es holdutazast tesznek.
• H. G. Wells : Emberek a holdban , Budapest, Neptun konyvek, 1957
• Konsztantyin Eduardovics Ciolkovszkij (1920): Tavol a Foldt?l. Tudomanyos fantasztikus regeny. Mora Ferenc Konyvkiado Budapest, 1969.
• Konsztantyin Eduardovics Ciolkovszkij : Seta a Holdon . Tudomanyos fantasztikus regeny. Mora Ferenc Konyvkiado Budapest, 1958.
• Arthur C. Clarke : 2001: ?rodusszeia (1968). A tortenet nem a Holdrol szol, de a negy szakaszra oszthato tortenet masodik szakasza, a monolit megtalalasa koruli esemenyek a Holdon jatszodnak.
• Arthur C. Clarke : Holdrenges . A tortenet bemutatja azt a h?sies kuzdelmet, melyet az elsullyedt holdbusz utasainak megmenteseert viv a jov? technikaja es tudomanya.
• Arthur C. Clarke : Foldfeny (1955). A tortenet a Fold es a Holdon letelepedett kolonia kozotti politikai harcot mutatja meg egy kemtortenet kereteben. scribd.com Archivalva 2013. majus 31-i datummal a Wayback Machine -ben
• Harold Pinter : Holdfeny. Halaljatek egy reszben (tragikomedia, forditotta: Forgach Andras).
• Guy de Maupassant : Holdfeny (forditotta: Illes Endre) Holdfeny. Klasszikus elbeszelesek. Vermes Magda valogatasa. Magyar Elektronikus Konyvtar
• Laszlo Endre Sziriusz kapitanyrol szolo regenyei es radiohangjatekai
• Robert A. Heinlein : A Hold bortoneben (The Moon Is a Harsh Mistress , 1966). A holdi telepesek szabadsagharca a Fold ellen.

Non-fiction [ szerkesztes ]

• Oriana Fallaci : Ha meghal a Nap (1965). A rendhagyoan dokumentarista m? ?rhajosokkal es az amerikai ?rhajozas kezdeteit?l a holdra szallasokig tarto id?szakanak szerepl?ivel keszult interjukra epul.
• Isaac Asimov : A Hold tragediaja (1973). A vilaghir? sci-fi -iro esszeje arrol, hogy az emberiseg es az evolucio mit koszonhet a Holdnak.

Zene [ szerkesztes ]

• Baldassare Galuppi : Il mondo della luna (Elet a Holdon, opera, 1750)
• Joseph Haydn : Il mondo della luna (Elet a Holdon, opera, 1777)
• Arnold Schonberg : Pierrot lunaire (Holdfenyes Pierrot, enekbeszed kamaraegyuttessel, 1912)
• Carl Orff : Der Mond (A Hold, opera, 1939)
• Gary Moore : Picture of the Moon (Holdkep, 2001)
• Ludwig van Beethoven : Holdfeny szonata (?Mondschein”) cisz-moll, op. 27. N ^o 2. (1801)
• Claude Debussy : Clair de Lune (Holdfeny) - (Reszlet a Suite bergamasque -bol)
• Glenn Miller : Holdfeny szerenad (1944)
• Pink Floyd : The Dark Side of the Moon (A Hold sotet oldala, 1973)
• Kispal es a Borz : Holdfenyexpressz
• Savage Garden : To the Moon and back (Utazas a Holdra, es vissza)
• Feeder : Moonshine (Holdfeny)
• The Queers: I don't wanna live on the Moon (Nem akarok a Holdon elni)
• The Rising of the Moon (Holdkelte, ir nepballada, 19. szazad)

Film [ szerkesztes ]

• Georges Melies: Le Voyage dans la Lune ( Utazas a Holdba ) (1902) ? Jules Verne: Utazas a Holdba es H. G. Wells Emberek a holdban cim? regenyenek nemafilmes interpretacioja, az els? sci-fi film.
• Fritz Lang: Frau im Mond (N? a Holdban) (1929) ? Az els? komoly filmes sci-fikent is emlegetett nemafilm. A raketak ?rutazasi alkalmazasat vetitette el?re nepszer? formaban.
• Stanley Kubrick : 2001: ?rodusszeia (1969) - A sci-fi film egy meghatarozo resze a Holdon jatszodik.
• Utazas a Holdba (rendezte Csanyi Miklos, MTV, 1974) ? Harom reszes tevefilm Verne azonos cim? regenyeb?l. ( MTV videotar )
• Alfa holdbazis (1975) ? Eredeti angol cimen: Space 1999 . Brit televizios sorozat, amelyben egy kataklizma elszakitja a Holdat Fold koruli keringeseb?l, es a felszinen m?kod? holdbazis szemelyzete kulonboz? kalandos helyekre kerul a vilagegyetemben.
• Apollo 13 (1995) ? Filmdrama Ron Howard rendezeseben az Apollo?13 ?rhajo utjarol, amely a Holdra indult, de egy baleset miatt nem tudott leszallni rajta, hanem megkerulte es ugy tert vissza a Foldre.
• Ron Underwood: The Adventures of Pluto Nash (Pluto Nash - Hold volt, hol nem volt...) (2002) ? A tortenet 2087-ben jatszodik a Holdon. Egy night klub tulajdonosa leszamol ellensegeivel.
• Duncan Jones: Moon ( Hold ) (2009) ? A Hold tuloldalan lev? Helium-3 kitermel? bazison jatszodo sci-fi film.
• Michael Bay: Transformers 3. Dark of the Moon (2011) ? A Hold sotet oldalara utkozik egy Cybertroni hajo.
• Damien Chazelle: First Man (Az els? ember) (2018) - A film Neil Armstrong eletet, es azt az ?rmissziot meseli el, melynek soran 1969. julius 20-an az els? ember a Holdra lephetett.

Magyar vonatkozasok [ szerkesztes ]

A Holdon tobb magyar vonatkozasu krater talalhato, mindegyik konkret szemely nevet viseli.

* A csillaggal jeloltek a Hold innens? oldalan talalhatoak.

nev a linkek a szemelyre mutatnak	foglalkozas	atmer?	szelesseg	hosszusag
Bekesy	biofizikus	96 km	52°E	127°K
Bolyai	matematikus	50 km	36°D	134°K
Eotvos	fizikus	105 km	34°D	125°K
Fenyi	csillagasz	40 km	45°D	105°Ny
Hell *	csillagasz	31 km	32°D	8°Ny
Hevesy	vegyesz	49 km	83°E	150°K
Hedervari *	csillagasz ismeretterjeszt?	69 km	82° D	84°K
Izsak	csillagasz	27 km	23°D	117°K
Karman	mernok	210 km	45°D	175°K
Neumann	matematikus	107 km	40°E	153°K
Petzval	mernok	150 km	63°D	113°Ny
Segner *	termeszettudos	67 km	59°D	48°Ny
Szilard	fizikus	147 km	34°E	106°K
Weinek *	csillagasz	30 km	28°D	37°K
Zach *	csillagasz	52 km	61°D	5°K
Zsigmondy	vegyesz	70 km	49°E	105°Ny

Kek Hold [ szerkesztes ]

A foldi jelenseg [ szerkesztes ]

1883 -ban, amikor az indoneziai Krakatau vulkan kitort, a tudosok szerint kb. 100 megatonnas atombomba erejenek megfelel? erej? volt a kitores. Meg 600 km-re is agyudorges er?sseg? hangot lehetett hallani. Hatalmas mennyiseg? hamu erte el a Fold legkorenek tetejet, es a Hold kek szin?ve valt.

Ennek oka a hamu volt. A hamufelh? apro, 1 mikrometer meret? reszecskekkel volt tele, amely pontosan a megfelel? meret volt a piros szin learnyekolasara, mig a reszecskek a tobbi szint szabadon atengedtek. A hamufelh?n atvilagito holdsugarak igy kek, id?nkent zold szinben pompaztak. A kek Hold evekig gyonyorkodtette az embereket a kitores utan. Sokszor a Nap is levendula szin?ve valt. A hamufelh? miatt gyakran annyira elenk szin? naplementek voltak, hogy sok helyen a t?zoltokat is kihivtak, mert tavoli t?zesetre gyanakodtak.

Kisebb erej? vulkanok is kepesek voltak kekke valtoztatni a Holdat. Igy peldaul 1983 -ban Mexikoban az El Chichon vulkan kitorese utan volt lathato hasonlo jelenseg. A kek Hold titka tehat az, hogy a leveg?ben sok olyan reszecske legyen, amely kicsivel nagyobb, mint a voros feny hullamhossza, es mas nagysagu reszecskek ne legyenek jelen. Ez ritka jelenseg, de vulkanok es erd?tuzek kepesek ilyen reszecskeket a leveg?be juttatni.

A csillagaszati esemeny [ szerkesztes ]

Kek Holdnak nevezik a bulvarsajtoban azt a ritkan bekovetkez? naptari esemenyt, amikor egy adott honapban ketszer van telihold. Mivel a holdfazisok kb. 29,5 naponkent ismetl?dnek, es a naptari honap is megkozelit?leg ennyi napbol all, altalaban egy honapban csak egyszer van telihold. Neha (nem egeszen haromevenkent) azonban el?fordul, hogy ugyanabban a honapban ketszer. Ilyen volt peldaul 2009. december 2-an es 31-en, 2012. augusztus 2-an es 31-en, 2015 juliusaban 2-an es 31-en, valamint 2018 marciusaban 2-an es 31-en. ^{[62] [63]}

Mas definicio szerint ha egy evszakban nem harom, hanem negy telihold kovetkezik be, akkor a harmadikat nevezik kek Holdnak. Megint mas meghatarozas szerint a naptari ev tizenharmadik holdtoltejet nevezik kek Holdnak.

A "kek Hold" (Blue Moon) elnevezes els?sorban az angolszasz kulturaban honos. Az elnevezesnek semmi koze sincs a kek szinhez (talan szomorut jelent, mint a Kek rapszodiaban) a jelensegnek nincs termeszettudomanyos jelent?sege. A naptarszamitasunk teljesen onkenyesen valasztott beosztasu, amely a tortenelem soran tobbszor is valtozott, es a nem europai kulturaknak is megvolt a sajat, elter? naptari rendszeruk. Ezert a ?kek Hold" el?fordulasait barmilyen termeszeti jelenseggel vagy kozmikus hatassal osszefuggesbe hozni teljesen ertelmetlen lenne.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Hedervari Peter konyvei:
  • A Hold fizikaja (Gondolat, 1962)
  • A Hold ? es meghoditasa (Gondolat, 1970)
  • Amir?l a Hold mesel (Minerva, 1969)
• Isaac Asimov: A Hold tragediaja , Kozmosz Konyvek, Budapest, 1979.
• Berczi Szaniszlo: Kristalyoktol bolygotestekig , Akademiai Kiado, 1991.
• Bodacs Istvan: A Hold es hatasai a Foldre (diplomamunka)
• Leiras a Naprendszerr?l, koztuk a Holdrol (keszitette: Varga Zoltan, otodeves matematika?fizika szakos egyetemi hallgato, JATE, Szeged, 1996)
• A kek Hold jelenseg leirasa (Nethirlap)
• Google Hold-terkep
• A holdpor szaga
• Regolit
• A holdfelszin fejl?destortenete terkepeken

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• ScienceDaily: New isotopic evidence supporting moon formation via Earth collision with planet-sized body 2014-06-05
• A NASA nagyfelbontasu latvanyvideoja a Lunar Reconnaissance Orbiter felveteleib?l

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

• Apollo-program
• Google Lunar X Prize
• Holdfogyatkozas
• Holdi meteoritok
• Holdi viz
• Holdilluzio
• Holdkolonizacio
• Holdk?zetek
• Raketainditasok a Hold felsziner?l
• Csang-o-program