Thomas Alva Edison

Hivatkozasok szerkesztese
A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
( Thomas Edison szocikkb?l atiranyitva)
Az ?Edison” szocikk ide iranyit at. Hasonlo cimmel lasd meg: Edison (egyertelm?sit? lap) .
Thomas Alva Edison
Szuletett 1847 . februar 11.
Milan , USA
Elhunyt 1931 . oktober 18. (84 evesen)
West Orange , USA
Allampolgarsaga amerikai
Foglalkozasa
Iskolai Cooper Union (1875?1879, kemia)
Thomas Alva Edison aláírása
Thomas Alva Edison alairasa
A Wikimedia Commons tartalmaz Thomas Alva Edison temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Thomas Alva Edison ( Milan , 1847 . februar 11. ? West Orange , 1931 . oktober 18. ) amerikai feltalalo es uzletember, egyes velemenyek szerint minden id?k egyik legnagyobb feltalaloja. [1] [2] [3] Az Egyesult Allamokban 1093, az egesz vilagon 2332 szabadalmat jegyeztetett be. Talalmanyai ? mint a fonograf , a mikrofon , a tokeletesitett elektromos izzolampa , a kinetoszkop ? nagy hatassal voltak a modern ipari tarsadalom eletmodjara. [4] Az els?k kozott alkalmazta az ipari fejlesztes teruleten a szervezett csapatmunkat, szamos mas kutatoval, mernokkel dolgozott egyutt. ? alapitotta az els? ipari kutatolaboratoriumot. [5]

Edison az amerikai Kozepnyugaton n?tt fel. Palyafutasat taviraszkent kezdte; a taviro inspiralta els? talalmanyait. Ezekb?l befolyo jovedelmeb?l alapitotta meg hires Menlo Park -i laboratoriumat, ahol kifejlesztette legismertebb talalmanyait. Fejlesztesei es uzemei reven nagy vagyonra tett szert. ? alapitotta a vilag els? filmstudiojat, a Black Maria-t. Edison ketszer n?sult, hat gyermeke szuletett. 1931-ben halt meg cukorbetegsege kovetkezteben.

Gyermekkora [ szerkesztes ]

A 14 eves Edison

Thomas Edison 1847 februar 11-en szuletett az Ohio allambeli Milanban , de szul?falujaban mindossze het evet elt, ugyanis 1854-ben csaladjaval a michigani Port Huronba koltozott, illetve itt is n?tt fel. [6] ? volt ifj. Samuel Ogden Edison es felesege, Nancy Matthews Elliott hetedik, legfiatalabb gyermeke. [7] [8] Apai agon New Jersey -beli hollandoktol szarmazott; csaladnevet eredetileg Edesonnak irtak. [9] [10]

Edisont taniton? anyja oktatta irni, olvasni es szamolni; iskolaba csak nehany honapig jart. Egyik eletrajziroja szerint nagyon kivancsi gyerek volt es szinte mindent magatol, konyveket olvasva tanult meg. [11] Mar gyerekkoraban nagyon erdekeltek a m?szaki dolgok es igen sokat kiserletezett otthon. [12]

Tizenket evesen szinte teljesen elvesztette a hallasat. Egyik fulere teljesen megsuketult es a masikra is alig hallott. Feltehet?en gyerekkori skarlat es tobbszori, kezeletlen kozepfulgyulladas okozhatta allapotat, bar Edison kes?bb kulonboz? szovevenyes torteneteket talalt ki suketsegenek magyarazatara. [13] Allitolag ugy hallgatott zenet, hogy raharapott a zongora fajara, igy erzekelte a rezgeseket. [14] Id?sebb koraban azt allitotta, hogy suketsege megakadalyozta, hogy figyelme elkalandozzon es jobban tudott koncentralni a munkajara. [12]

Formalis oktatasanak kiegeszitesere 1875-ben, 28 evesen beiratkozott a Cooper Union maganegyetem negyeves kemiakurzusara. [15]

Palyafutasanak kezdetei [ szerkesztes ]

Edison karrierjet a Port Huron es Detroit kozott jaro vonatokon kezdte, ahol ujsagot, edesseget es zoldsegeket arult. Tizenharom evesen heti 50 dollart keresett, amib?l f?leg az elektromos es kemiai kiserleteihez vasarolt anyagokat. [16] Amikor egy elszabadult vonat el?l elrantva megmentette a harom eves Jimmie MacKenzie eletet, a gyerek apja, J. U. MacKenzie allomasf?nok halabol megtanitotta neki a taviraszi munkat. Edison el?bb Port Huronban volt tavirasz, majd az ontarioi Stratford Junction allomason kapott munkat, ahol egy izben az ? hibajabol majdnem osszeutkozott ket szerelveny. [17]

Miutan megszerezte a vasutvonalon a kizarolagos ujsagarusitasi jogot, negy asszisztens segitsegevel ? szedte es nyomtatta ki a Grand Trunk Herald -ot, amit aztan ? is adott el (mas ujsagok mellett). Igy kezd?dott Edison uzletemberi palyafutasa, amely soran 14 ceget alapitott. Ezek kozott volt a General Electric is, amely maig az egyik legnagyobb reszvenytarsasag a vilagon. [18] [19]

1866-ban a 19 eves Edison a kentuckyi Louisville -be koltozott, ahol a Western Union alkalmazottjakent az Associated Press hirugynoksegenek dolgozott. Edison az ejszakai m?szakba kerte magat, igy sok ideje maradt olvasni es kiserletezgetni. Egy ejjel azonban, amikor savas akkumulatorral kiserletezett, a kensav kiomlott a padlora, atcsorgott a deszkak kozott es egy emelettel lejjebb a f?noke asztalan landolt. Masnap reggel kirugtak. [20]

Els? szabadalmat, egy elektromos szavazatszamlalo gepet 1869. junius 1-en jegyeztek be. [21] Talalmanyara azonban nem volt nagy kereslet, igy Edison hamarosan New York-ba koltozott. A Gold Indicator Company-nal talalt allast es igen szereny korulmenyek kozott elt; egyik baratja, a szinten tavirasz es feltalalo Franklin Leonard Pope hazanak alagsoraban lakott. Pope es Edison 1869 oktobereben kozos ceget alapitott, amelyben villamosmernoki es feltalaloi munkat vegeztek. Edison 1874-ben egy olyan tavirot kezdett kifejleszteni, amely egyszerre tobb uzenetet is kepes volt tovabbitani. [22]

"A Menlo Park-i varazslo" (1876?1886) [ szerkesztes ]

Edison Menlo Park-i laboratoriumanak masolata a dearborni Henry Ford Muzeumban

A kesz multiplex taviro vegul negy uzenetet tudott kuldeni egyidej?leg, egyetlen vezeteken. Edison eredetileg 4-5 ezer dollarert akarta eladni, de aztan ajanlatot kert a Western Uniontol, amely 10 ezerert (mai arfolyamon 226 ezer dollar) vette meg t?le a keszuleket. [23] A taviro volt Edison els? nagy uzleti sikere. A profitbol alapitotta meg innovacios laboratoriumat Menlo Park-ban (akkor a New Jersey-i Raritan Township resze, ma Edison Township ). Ez volt a vilag els? olyan intezmenye, amelynek els?dleges celja az volt, hogy m?szaki fejlesztesekb?l es talalmanyokbol tartsa fenn magat. Bar szamos munkatarsat alkalmazott ? akiket kemenyen megdolgoztatott ? a szabadalmak tulajdonjoga tobbnyire teljes egeszeben Edisonnal maradt.

Egyik h?seges munkatarsa, a villamosmernok William Joseph Hammer 1876 decembereben kezdett el dolgozni Edisonnak laboratoriumi asszisztenskent. Segedkezett a telefonnal, fonograffal, villanymozdonnyal, ercszeparatorral, villanykortevel torten? munkak soran es szamos mas talalmany kifejleszteseben is reszt vett. Legfontosabb feladata az elektromos izzolampa kifejlesztesehez f?z?dott; ? volt a teszteles es jegyz?konyvezes vezet?je. 1880-ban kineveztek az Edison Lamp Works f?mernokeve. A Francis Robbins Upton altal vezetett uzem mar az els? evben 50 ezer villanykortet allitott el?. [24] A tehetseges matematikus ? es volt tengeresztiszt ? Frank J. Sprague 1883-ban lepett Edison alkalmazasaba, hogy tovabbfejlessze a feltalalo matematikai modszerei. Az altalanos velekedessel ellentetben Edison gyakran alkalmazott matematikat, jegyz?konyveib?l kiderul hogy ilyen modon is analizalta az izzokiserletek soran alkalmazando fizikai parametereket (pl. az ellenallast ), valamint gazdasagi szamitasokat is vegzett. [25]

Edison legtobb szabadalma kozvetlenul hasznosithato elektromos, mechanikai vagy kemiai jelleg? eszkozokre vagy folyamatokra iranyult. Mintegy tucatnyi formatervezesi szabadalmat is bejegyeztetett. Nehany kivetelt?l eltekintve innovacioi mar ismert szabadalmak tovabbfejleszteset jelentettek. Az egyik ilyen kivetel a fonograf volt; ez volt az els? ismert hangrogzit? szerkezet. [26]

A Menlo Park-i laboratorium alig egy evtized mulva mar ket haztombot foglalt el. Ahogy Edison mondta, azt akarta hogy raktaraiban "szinte minden elkepzelhet? alapanyag" rendelkezesre alljon. [27] Egy 1887-es ujsagcikk szerint a laboratoriumban hozzaferhet? volt ?mintegy 8 ezerfele vegyszer, minden meret? es tipusu csavar, szog es huzal, emberi haj, lo-, diszno-, nyul-, kecske-, tevesz?r, mindenfele szoves? selyem, lepkegubok, patak, capafog, szarvasagancs, tekn?spancel, parafa, gyantak, lakkok es olajok, strucctoll, pavatoll, borostyan, gumi, mindenfele erc…” es a lista meg hosszan folytatodik. [28]

Edison az asztala fole ? es intezmenye szamos egyeb helyere ? kifuggesztette a Joshua Reynoldsnak tulajdonitott idezetet: ?Nincs olyan fortely, amihez az ember ne folyamodna, hogy elkerulje a gondolkodas faradalmait.” [29]

A fonograf [ szerkesztes ]

Edison a fonograffal (masodik modell, 1878)
Edison a 'Mary had a little lamb' gyermekverset mondja fel fonografra

Az els? talalmany, amely szeles kor? ismertseget hozott Edisonnak, az 1877-ben osszeallitott fonograf volt. [30] A szinte varazslatos szerkezet varatlanul kerult a kozvelemeny ele, korabban komolyan senki sem foglalkozott a hangrogzitessel. Edison hamarosan megkapta a "Menlo Park varazsloja" trefas melleknevet. [4]

Az els? fonograf meg egy barazdalt henger kore tekert onfoliara rogzitette a hangot. Bar a hangmin?sege nagyon gyenge volt es csak nehanyszor lehetett lejatszani, a talalmany azonnal hiresse tette Edisont. Joseph Henry , az Amerikai Tudomanyos Akademia akkori elnoke, es az elektromossag egyik legelismertebb amerikai kutatoja, igy nyilatkozott Edisonrol: "a legeszesebb feltalalo ebben az orszagban... vagy barmelyik masikban". [31] 1878 aprilisaban Edison Washingtonba utazott, hogy bemutassa keszuleke m?kodeset az akademianak, szenatoroknak, kepvisel?knek, s?t maganak Hayes elnoknek is. [32] A The Washington Post azt irta rola, hogy egy zseni, bemutatoja pedig olyan esemeny, amely orokre megmarad a tortenelemben. [33] Edison szabadalmat szerzett talalmanyara, [34] de nem sokat tor?dott a tovabbfejlesztesevel, mig Alexander Graham Bell , Chichester Bell es Charles Tainter az 1880-as evekben el? nem allt egy fonografszer? keszulekkel, amely viasszal boritott papirhengerekre rogzitett.

A szenmikrofon [ szerkesztes ]

Edison 1876-ban kezdett el dolgozni a telefonkeszulekek mikrofonjanak tokeletesitesen. A szenmikrofon bizonyult a legjobb megoldasnak, amelyben ket femlap koze szenport helyeztek el. A fels? femlapot er? hanghullamok osszenyomtak a szenreszecskeket, megvaltoztatva ezzel a rajtuk atfolyo elektromos egyenarammal szembeni ellenallasukat. A folyamatosan valtozo ellenallas a hangrezgeseknek megfelel?en modulalta az aramer?sseget.

A korabbi mikrofonok (mint amilyeneket Johann Philipp Reis vagy Alexander Graham Bell fejlesztett ki) maguk generaltak gyenge aramot, mig Edison keszuleke a meglev? aramot modulalta. Rajtuk kivul tobb feltalalo probalt hasznalhato mikrofont kesziteni a telefonokhoz. [35] Egyik konkurense, Emile Berliner szinten szenes transzmittert hasznalt es be is perelte Edisont, de a pert elvesztette. [36] ) A szenmikrofon elvet David Edward Hughes irta le mindkettejuk el?tt, de otletet nem szabadalmaztatta. [35] [37]

1877-ben Edison keszitett egy szenmikrofonos telefont a Western Union szamara. [36] 1886-ban rajott, hogy a Bell Telephone szenmikrofonja sokkal hatekonyabban m?kodik, ha a szenport el?z?leg megporkolik; ezt a tipust 1880-t?l egeszen az 1980-as evekig hasznaltak.

Az elektromos izzolampa [ szerkesztes ]

Edison els? jol m?kod? izzolampaja, amelyet az 1879-es bemutaton is hasznalt

Edison 1878-ban allt neki egy elektromos vilagitoeszkoz kidolgozasanak, ez remenyei szerint felvaltotta volna a gaz- es petroleumlampakat. [38] Az izzolampat kezdte el tokeletesiteni, melynek elve akkor mar jol ismert volt, es tobben probalkoztak a gyakorlatban is hasznalhato villanykorte kifejlesztesevel. [39] Alessandro Volta mar 1800-ban bemutatta az elektromos aram hatasara izzoan vilagito femhuzalt. 1840-ben a brit Warren de la Rue hatekony izzolampat allitott el?, de a platinabol keszult szal miatt tulsagosan draga volt a nagykozonseg szamara. [40] Elektromos lampaval kiserletezett meg tobbek kozott Humphry Davy , James Bowman Lindsay , Moses G. Farmer , [41] William E. Sawyer , Joseph Swan vagy Heinrich Gobel .

Ezeknek a korai izzolampaknak olyan hibaik voltak ? mint a rovid elettartam vagy a m?kodeshez szukseges nagy aramer?sseg ? melyek megakadalyoztak szeles kor? elterjedesuket. [42] : 217?218 Edison a szen izzoszalat gondolta a megfelel?nek, ezt eleinte elszenesitett kartonpapirbol keszitette; am ennek elettartama tul rovidnek bizonyult. Szamos probalkozas ? mint a kender vagy palmalevel ? utan a bambusz adta a legjobb eredmenyt. [43] A szabadalmat 1880 januar 27-en kapta a ?platinahuzalokhoz kapcsolodo szenszalas” elektromos lampajara. [44] A szabadalom tobb modszert is leirt a szenszal el?allitasara, tobbek kozott gyapot- es lenszalbol, faforgacsbol vagy papirtekercsb?l. [44] Csak honapokkal a szabadalom megkapasa utan fedeztek fel, hogy a elszenesitett bambuszszal 1200 oran at is kepes m?kodni. [45]

Az izzolampa szerkezete Edison szabadalmi leirasaban

Edison 1878-ban alapitotta meg New Yorkban az Edison Electric Light Company-t , amelyhez a t?ket tobbek kozott J. P. Morgan es a Vanderbilt csalad tagjai adtak. Elektromos izzolampajat el?szor 1879. december 31-en mutatta be nyilvanosan Menlo Park-ban. Kijelentette, hogy "olyan olcsova tesszuk az elektromossagot, hogy csak a gazdagok gyujtanak majd gyertyat." [46]

Az SS Columbia , az els? hajo, amelyet elektromos vilagitassal szereltek fel

Az Oregon Railroad and Navigation Company igazgatoja, Henry Villard is reszt vett a bemutaton es annyira fellelkesedett, hogy megkerte Edisont, tarsasaganak uj g?zhajojan, a Columbian szereljen fel elektromos vilagitast. Edison eleinte tetovazott, de vegul megkotottek a megallapodast. A hajo 1880 majusara lett keszen es New York-ban Edison es munkatarsai ellattak az ujfajta vilagitorendszerrel. Ez volt izzolampajanak els? kereskedelmi alkalmazasa. Az Edison-fele villanykorteket 1895-ig hasznaltak a hajon. [47] [48] [49] [50]

Edison rivalisanak, Hiram Maximnak a U. S. Electric Lighting Company nev? cege 1880-ban alkalmazott egy Lewis Latimer nev? szabadalmi m?szaki rajzolot. [51] Latimer feltalalt egy jobb modszert az izzok szenszalanak el?allitasara; ennek szabadalma is az ? nevere kerult. 1883-ban az amerikai szabadalmi hivatal ugy dontott, hogy Edison szabadalma William E. Sawyer munkajan alapszik es igy ervenytelen. Ezt kovet?en kozel hat eves pereskedes kovetkezett, ekozben 1885-ben Latimer atallt a masik oldalra es Edisonnak kezdett dolgozni. [52] A birosag 1889 oktobereben vegul ugy dontott, hogy Edison szabadalma a "magas ellenallasu szenszal"-rol ervenyes. [53] Ekozben ujabb jogi bonyodalmak adodtak, mert Nagy-Britanniaban Joseph Swan egy evvel el?bb kapott szabadalmat lampajara, mint Edison. Vegul kozos ceget alapitottak Ediswan neven, hogy az orszagban egyesitett er?vel tudjak gyartani es forgalmazni a villanykorteket.

El?szor 1882-ben alkalmaztak az Edison-fele elektromos vilagitast kozepuletben, az Osztrak-Magyar Monarchia-beli brnoi Nemet Szinhazban (ma Mahen Szinhaz). Felszereleset Francis Jehl, a feltalalo asszisztense felugyelte (ennek emlekere 2010-ben harom villanykortet abrazolo szobrot allitottak fel az epulet el?tt). [54] [55]

Elektromos halozat [ szerkesztes ]

Miutan szabadalmaztatta a tartos es olcso villanykortet, Edison 1880 decembereben megalapitotta a New York-i Edison Illuminating Company elektromos aramot szolgaltato ceget, hogy segitse a villanyvilagitas elterjedeset es konkurense lehessen a gazvilagito tarsasagoknak. [56] Az 1880-as evekben szabadalmaztatott egy aramtovabbito rendszert. A ceg 1882 szeptembereben kezdte meg m?kodeset, 59 manhattani ugyfelnek szolgaltatott 110 voltos egyenaramot . [57]

Londonban 1882 januarjaban inditotta el a szolgaltatast. A g?zmeghajtasu generator a kornyekbeli utcai lampaknak es nehany maganugyfelnek szolgaltatott villamos aramot. Egy evvel kes?bb, 1883 januarjaban a New Jersey-i Roselle -ben megkezdte m?kodeset az els?, fels? vezetekeken ellatott, elektromos utcai vilagitasi rendszer.

Az egyenaram-valtoaram verseny [ szerkesztes ]

A kozepuletek latvanyos elektromos diszkivilagitasa hamarosan elterjedt (A Tennesse-i centenariumi kiallitas 1897-ben)

Ahogy Edison egyenaram-szolgaltato vallalatai egyre terjeszkedtek, hamarosan veszelyes versenytarsakra talaltak a valtakozo aramot hasznalo elektromos m?vek eseteben. 1885-1886-ban Europaban es Amerikaban is kifejlesztettek a transzformatorokat es lehet?ve valt a valtoaram vekonyabb (es olcsobb) huzalokon, nagy tavolsagokra valo tovabbitasa, majd a felhasznalas helyen alacsonyabb, kevesbe veszelyes feszultsegre valo ?letranszformalasa”. Edison egyenaramu szolgaltato birodalmanak generatorai csak legfeljebb masfel kilometerre tudtak elvezetni az elektromossagot, igy csak s?r?n lakott varosi kornyezetben m?kodhettek gazdasagosan. A valtoaramu versenytarsak el?szor az ellatatlanul maradt kisvarosokban terjeszkedtek.

Edison kijelentette, hogy a valtoaram alkalmatlan a felhasznalasra es a magasfeszultseg eletveszelyes. Amikor egyik rivalisa, George Westinghouse 1886-ban el?szor elinditotta a valtoaramu szolgaltatast, Thomas Edison sietett kifejteni, hogy ?Olyan biztos mint a halal, hogy Westinghouse hat honapon belul meg fogja olni az ugyfeleit, akarmekkora rendszereket vezessen is be.” [58] Utolag tobbfelekeppen is probaltak magyarazni Edison idegenkedeset a valtoarammal szemben. Az egyik elkepzeles szerint keptelen volt felfogni a valtoaram nemileg absztraktabb elvet es vonakodott attol, hogy olyan rendszereket fejlesszen, melyeknek nem ertette a m?kodeset. Az is aggasztotta, hogy a magasfeszultseg ohatatlanul balesetekhez vezet majd es fokozni fogja a kozvelemeny elektromos halozatokkal szembeni tartozkodasat. [59] Sokat nyomott a latban, hogy az Edison Electric addigra tobb mint szaz egyenaramu rendszert telepitett es a valtoaramra valo atteres nagyon sokba kerult volna. 1887 vegere azonban az Edison Electric mar kezdett visszaszorulni a piacon a Westinghouse miatt, amely addigra 68 generatort telepitett (Edisonnak ekkor 121 allomasa volt). Ujabb rivalisok is jelentkeztek, a massachusettsi Thomson-Houston Electric Company is hamarosan 22 allomast epitett. [60]

1888 tavaszan aztan a magasfeszultseg? tavvezetekek valoban tobb halalos aramutest okoztak es az ujsagok az embereletekkel nem tor?d?, kapzsi tarsasagokrol cikkeztek. [61] [62] Edison kihasznalta az alkalmat es a valtoaram ellen kereszteshaborut folytato Harold P. Brownnal kozosen propagandakampanyba kezdett, amely soran nyilvanosan allatokat oltek meg nagyfeszultseg? valtoarammal. Koveteltek a vezetekek feszultsegenek csokkenteset (annyira, hogy azok gyakorlatilag hasznalhatatlanna valjanak). Edison szerint az akkoriban feltalalt villamosszek is annak volt a bizonyiteka, hogy a valtakozo aram sokkal veszelyesebb az egyenaramnal.

Edison allhatatos valtoaram-ellenessege artott a cegei versenykepessegenek. Az 1890-es evek elejen mar sokkal kisebb nyereseget termeltek, mint a rivalisok es 1892-ben a reszvenyesek kiszoritottak sajat tarsasaganak iranyitasabol. Az egyik f? befektet?, J.P. Morgan megszervezte az Edison General Electric es a Thomson-Houston egyesiteset General Electric neven; az USA akkori elektromosenergia-piacanak haromnegyedet ellen?rz? uj ceget a kes?bbiekben a Thomson-Houston igazgatosaga iranyitotta. [63] [64]

West Orange es Fort Myers (1886?1931) [ szerkesztes ]

A Thomas A. Edison Industries kiallitasa (1915)

Els? felesege, Mary 1884-es halala utan Edison kikoltozott Menlo Park-bol. Ket evvel kes?bb masodik felesegenek, Minanak naszajandekul vasarolta meg uj hazukat a New Jersey-beli West Orange -ban. A teleket a floridai Fort Myers -ben toltottek, ahol latvanyos villat epittetett olasz es ?Anna kiralyn?”-stilusban. [65]

Az els? vilaghaboru kitorese utan Edison javasolta egy katonai m?szaki es tudomanyos tanacsado bizottsag felallitasat. 1915-ben megszerveztek a Tengereszeti Konzultacios Tanacsot, amelyet egy ideig ? vezetett. [66]

Edison aggodott, hogy az Egyesult Allamok teljes egeszeben importalni kenyszerult az ipar szamara letfontossaguva valt nyersgumit . Ezert Henry Ford es Harvey Firestone tamogatasaval Fort Myers-ben letrehozott egy laboratoriumot, ahol olyan novenyeket kerestek, amelyek potolni tudjak a kizarolag a tropusokon el? gumifat. Ford es Firestone 75 ezer dollart invesztalt a laboratoriumba, ezt Edison a maga reszer?l tovabbi 25 ezerrel egeszitette ki. Mintegy 17 ezer minta analizalasa utan egy eszak-amerikai aranyvessz? , a Solidago leavenworthii bizonyult a legigeretesebbnek, amely 5%-nyi latexet tartalmazott; nemesitessel es keresztezessel ezt sikerult 12%-ra feltornazni. [67]

Tovabbi talalmanyok es vallalkozasok [ szerkesztes ]

Fluoroszkop [ szerkesztes ]

Edison tervezte es gyartotta az els?, kereskedelmi forgalomba kerul? fluoroszkopot , amely a rontgensugarak felhasznalasaval el? kepet mutatott az emberi test belsejer?l az addigi egyszeri fenykepek helyett. Wilhelm Rontgen barium-platinocianiddal bevont keperny?vel kiserletezett, de az csak nagyon halvany kepeket adott. Edison kalcium-volframatot ( scheelitet ) hasznalt, amely jelent?sen javitotta a kepmin?seget. Az alapelvet ma is alkalmazzak, bar Edison felhagyott a rontgensugarakkal valo kiserletezessel, miutan majdnem megvakult, asszisztense, Clarence Dally pedig ? akit onkent jelentkezett kiserleti alanynak a keszulek beallitasa soran ? sulyos sugarbetegseget kapott, majd 39 evesen rakban meghalt. [68] A feltalalo 1903-ban ki is jelentette, "Ne beszeljenek nekem a rontgensugarakrol, felek t?luk." [69]

Tazimeter [ szerkesztes ]

Az 1878. julius 29-i teljes napfogyatkozas el?tt kifejlesztett egy igen erzekeny infravoros sugarzast detektalo m?szert, amelyet tazimeternek nevezett el es vele a napkorona h?sugarzasat akarta megmerni. Szabadalmat nem kert ra, mert nem hitte, hogy nyeresegesen lehetne arusitani. [70]

A taviro tovabbfejlesztesei [ szerkesztes ]

Edison taviraszkent kezdte karrierjet, ezert a kes?bbiekben is szentelt id?t a taviro tovabbfejlesztesere vagy lehet?segeinek kihasznalasara. Szep jovelemere tett szert a taviron tovabbitott friss t?zsdehirek szolgaltatasanak kifejlesztesevel. 1892-ben szabadalmat kapott a ketiranyu tavirora.

Mozgokep [ szerkesztes ]

A kinetoszkoppal lejatszott 1894-es Leonard?Cushing boxmeccs

Edison szabadalmaztatott egy kinetografnak nevezett mozgokepet felvev? kamerat. A keszulek elektromechanikai reszleteit maga dolgozta ki, mig az optika es a fotografia William Kennedy Dickson munkajat dicserik (az ujitasok nagyobb resze Dickson erdeme). [42] 1891-ben elkeszitettek a kinetoszkopot , a mozgokepet lejatszo keszuleket, amelyen egy kis lyukon keresztul lehetett megnezni a rovidke filmeket. A kinetograf es a kinetoszkop els? nyilvanos bemutatojara 1891 majusaban kerult sor. [71] Europaban 1894-t?l terjedtek el a kinetoszkopok, f?leg a vidamparkokban es vasarokon allitottak fel ?ket.

Edison gyaraban keszult es az ? nevevel reklamoztak a Thomas Armat altal feltalalt, mozgokepeket vetit? vitaszkopot , amellyel 1896 aprilisaban kezdtek el nyilvanos vetiteseket tartani New York-ban. Kes?bb hengereken rogzitett, a filmmel mechanikusan szinkronizalt hangot is mellekeltek a mozgokepekhez.

Egy nap Thomas Edisonnal (1922)

Az 1894-ben alapitott Edison Studios filmstudio kozel 1200 filmet keszitett, amelyek kozott ott volt az 5 masodperces Fred Ott tusszentese , a 18 masodperces A csok , de a negyedoras A nagy vonatrablas , az Alice Csodaorszagban vagy az els? Frankenstein -film is. 1903-ban, amikor az egyik vidampark elefantjat aramutessel megoltek, az akciot a studio filmre vette es piacra dobta.

Ahogy a filmek egyre sikeresebbe valtak, a studiok rendszeresen masoltak konkurenseik m?veit. [72] Edison a szerz?i jogok vedelme erdekeben hosszu papirszalagokra kinyomtatta filmjei kockait es leadta ?ket a szerz?i jogok hivatalaba. Sok ilyen nyomtatvany jobb allapotban maradt az utokorra, mint maguk a filmek. [73] 1908-ban kilenc jelent?s filmstudio reszvetelevel megalapitotta a Motion Picture Patents Company -t, kozkelet? neven az Edison-trosztot, amely hat even at dominalta az Egyesult Allamok mozgokep-piacat, mig bels? vitak miatt szet nem esett.

Allitasa szerint kedvenc filmje az Egy nemzet szuletese volt. Ugy velte, hogy a hangosfilmek tonkretettek a filmm?veszetet: "Nem latni jo szineszi jatekot a vasznon. Most mar csak a hangra figyelnek es elfelejtettek szineszkedni. En jobban erzekelem ezt, mert suket vagyok", panaszkodott. [74] Kedvenc filmsztarjai Mary Pickford es Clara Bow voltak. [75]

Banyaszat [ szerkesztes ]

Az 1870-es evek vege fele Edison belekostolt a banyaszatba is. Az orszag keleti partvideken alig volt olyan lel?hely, ahol jo min?seg? vasercet lehetett talalni, igy ? a rosszabb min?seg feljavitasara koncentralt. Eleinte a homokbol probalt elektromagnesekkel vasat kivonni, kes?bb pedig megtervezett egy szerkezetet, amellyel 10 tonnas koveket is porra lehetett torni, majd ezeket harom hatalmas magnes kozott vezettek at. A ceg azonban veszteseges volt, pedig a folos tormeleket cementgyaraknak adta el. [76]

1901-ben, amikor egy ipari kiallitason vett reszt a kanadai Sudburyban , felfigyelt a kornyek nikkel- es kobaltlel?helyeire. Rovidesen visszatert a kornyekre es ? fedezte fel a hatalmas Falconbridge-nikkellel?helyet. Banyaszati probalkozasai azonban sikertelenek maradtak, igy 1903-ban felhagyott a tervevel. [77]

Akkumulator [ szerkesztes ]

Az Edison Storage Battery Company 1903-ban kibocsatott reszvenye

Edison az 1890-es evek vegen kezdett el dolgozni egy konnyebb, hatekonyabban ujratolthet? elektromos elemen , amit beszerelhetne a fonografjaiba vagy akar automobilokba is. [78] Akkoriban a kensavas olomakkumulatorok voltak elterjedve es az er?s kompeticio miatt Edison inkabb az alkalielemek iranyaban keresgelt. Laboratoriumaban kulonfele anyagok mintegy tizezer kombinaciojat probalta ki es vegul a nikkel-vas megoldast talalta a legmegfelel?bbnek (sajat kiserletei mellett valoszin?leg megszerezte a sved Waldemar Jungner nikkel-vas elemenek szabadalmat is). [79]

1901-ben az Egyesult Allamokban es Europaban is megkapta a szabadalmat akkumulatorara es 1904-ben megalapitotta a 450 munkast foglalkoztato Edison Storage Battery Company-t. Akkumulatorait elektromos automobilokhoz hasznaltak, de megbizhatatlanok voltak es sok panasz erkezett miattuk. Amikor a befektetett t?ke elfogyott, Edison a sajat penzeb?l finanszirozta a vallalat m?kodeset. Csak 1910-re allt el? egy hatekony es hosszu elettartamu akkumulatorral, de ez sem aratott atut? sikert; ekkorra az elektromos autok joreszt elt?ntek, a benzines meghajtasuaknal pedig a kensavas olomakku valt a szabvannya. [79]

Vegyszerek [ szerkesztes ]

Az els? vilaghaboru kezdetekor az amerikai vegyipar meg nagyon visszamaradott volt, a vegyi termekek nagy reszet Europabol importaltak. A haboru kitorese utan hiany lepett fel kulonboz? vegyszerekb?l, tobbek kozott fenolbol , amire a fonograflemezekhez felhasznalt bakelit gyartasanal volt szukseg. A fenolbol pikrinsavat , abbol pedig robbanoanyagot gyartottak, igy Nagy-Britannia azonnal megtiltotta a kivitelet; ezenfelul az angol flotta blokad ala vette Nemetorszagot, igy onnan sem erkezhettek szallitmanyok.

Edison hamarosan atallt a sajat gyartasu fenolra, melynek el?allitasi modszeret vegyeszei dolgoztak ki. [80] Ket uzemet epittetett, amelyek 1914 szeptemberet?l (alig egy honappal a haboru kitorese utan) mar naponta hat tonna fenolt allitottak el?. Ezt kovet?en ket masik uzemet a benzol gyartasara allitott at, potolva a nemet importot. A haboru alatt a nemet aruk potlasara anilinfesteket , xilolt , sellakot is termelt.

A fenolt a bakelit mellett aszpirin el?allitasara is hasznaltak. Az 1899-ben feltalalt aszpirin szalicilsavbol keszult, amelyet szinten fenolbol szintetizaltak. Edison a folosleges fenolt eladta a Bayer amerikai gyogyszergyaranak, katonai celra lehet?leg nem juttatott.

Kesei evei [ szerkesztes ]

Henry Ford , Thomas Edison, es Harvey Firestone a floridai Fort Myers-ben (1929)

Henry Ford , az automagnas Edison szomszedsagaban elt a floridai Fort Myers-ben. Ford fiatal mernokkent Edison detroiti villanytelepen dolgozott. Edison tamogatta motorfejlesztesi torekveseit es halalaig baratok maradtak. 1914 es 1924 kozott egyutt jartak autos turakra, ezeken gyakran reszt vett Harvey Firestone gumigyaros es John Burroughs termeszettudos is.

Edison egeszen halalaig aktiv maradt. 1930 szeptembereben, egy evvel a halala el?tt reszt vett a hobokani villamos helyierdek? vasut felavatasan es ? maga vezette a vonatot az els? merfoldon. Utolso eveiben allitolag kulonboz? divatos dietaknak es etrendeknek lett a hive, peldaul folyadekkent csak tejet ivott. [42]

Thomas Edison 1931. oktober 18-an, hajnali 3:24-kor halt meg West Orange-i otthonaban, 84 eves koraban, miutan cukorbetegsege miatt komaba esett. Haza mogott temettek el. [81] [82] Utolso lelegzetet allitolag egy kemcs?be zartak es a Detroit melletti The Henry Ford muzeumban ?rzik. [83]

Csaladja [ szerkesztes ]

Mina Miller Edison (1906)

Edison 24 evesen, 1871. december 25-en vette felesegul az akkor 16 eves Mary Stilwellt (1855?1884), aki az egyik uzleteben dolgozott es ket honappal korabban ismerte meg. Harom gyermekuk szuletett:

  • Marion Estelle Edison (1873?1965)
  • Thomas Alva Edison Jr. (1876?1935)
  • William Leslie Edison (1878?1937)

Mary 1884. augusztus 9-en ismeretlen okbol (egyes feltetelezesek szerint agytumor, masok szerint a betegsegere kapott morfin tuladagolasa kovetkezteben) meghalt [84] [85]

Masfel evvel kes?bb, 1886. februar 24-en a 39 eves Edison a 20 eves Mina Millerrel (1865?1947), Lewis Miller feltalalo (? keszitette az els? kombajnt) es uzletember lanyaval kotott hazassagot. [86] Gyermekeik:

  • Madeleine Edison (1888?1979)
  • Charles Edison (1890?1969), ? vette at apja uzleteit es laboratoriumait, 1941-44 kozott New Jersey allam kormanyzoja [87]
  • Theodore Miller Edison (1898?1992), feltalalo, tobb mint 80 szabadalom f?z?dik a nevehez

Masodik felesege, Mina 1947. augusztus 24-en halt meg. [88] [89]

Allitolag Edison szivesebben toltotte idejet a laboratoriumaban, mint a csaladjaval.

Masodik gyereke, ifjabb Thomas Alva Edison maga is feltalalo szeretett volna lenni, de tehetsege nem volt hozza. Az 1890-es evekt?l kezdve kulonfele kuruzslok es szelhamosok termekeit arulta, mint "a legujabb Edison-felfedezest". Tevekenysege egyre kellemetlenebbe valt Edisonnak es vegul odaig jutottak, hogy birosag altal kotelezte fiat, hogy ne hasznalja ugyleteiben a nevet; cserebe heti 35 dollart (mai arfolyamon kb. 1000 dollar) folyositott szamara. Ifjabb Thomas Edison alkoholista lett, depressziotol szenvedett, egeszsege megromlott, de occse kozrem?kodesevel vegul allast kapott apja egyik cegenel. [90] [91]

Nezetei [ szerkesztes ]

A New York Times cikke Edison filozofiai nezeteir?l (1910)

Vallasi nezetei alapjan Edisont szabadgondolkodokent jellemeztek. [42] Nagy hatassal volt ra Thomas Paine Az ertelem kora c. m?ve. [42] Megvedte Paine tudomanyos deizmusat: ?Ateistanak mondtak, de nem volt ateista. Paine hitt egy fels?bb ertelemben, egy olyan gondolat kepvisel?jeben, amit masok gyakran istensegnek neveznek.” [42] 1878-ban belepett a New Jersey-i Teozofiai Tarsulatba , de nem volt tulsagosan aktiv. [92] [93]

Egy 1910-es interjuban igy nyilatkozott: ?A termeszet az, amit ismerunk. A vallasok isteneit nem ismerjuk. A termeszet pedig nem gyenged, nem konyoruletes, nem szeret?. Ha engem Isten teremtett ? az el?bb emlitett harom tulajdonsaggal rendelkez? irgalmas, joindulatu, szeret? Isten ? akkor ? teremtette a halat is, amit megeszek. Es hol van az ? irgalma, joindulata, szeretete a hal irant? Nem, a termeszet teremtett minket ? a termeszet teremtett mindent ? nem pedig a vallasok istenei.” [94] Nyilatkozata miatt ateizmussal vadoltak, es bar nyilvanosan nem ment bele a vitaba, egy maganlevelben leszogezte, hogy nem tagadja Isten letet, hisz egy fels?bb ertelemben, csak amit masok Istennek neveznek, azt ? Termeszetnek.

Erkolcsi alapon elvetette az er?szak alkalmazasat. Az els? vilaghaboru soran, amikor tengereszeti tanacsadonak kertek fel, kikototte, hogy csak vedelmi jelleg? fegyvereken dolgozik majd. Kes?bb kijelentette: ?Buszke vagyok ra, hogy soha nem fejlesztettem ki fegyvereket a gyilkolasra. Az er?szakmentesseget kiterjesztette az allatokra is, vegetarianus etrenden elt.” [95]

1920-ban nagy szenzaciot keltett, mikor az American Magazine -nak ugy nyilatkozott, hogy egy ?szellemtelefonon” dolgozik, amellyel beszelni lehet a halottakkal. [96] Kes?bb bevallotta, hogy trefalt. [97]

Elismeresei, emlekezete [ szerkesztes ]

Szuletesenek szazadik evfordulojan kiadott emlekbelyeg

Kituntetesei:

1890-ben a Sved Kiralyi Tudomanyos Akademia , 1927-ben az amerikai Nemzeti Tudomanyos Akademia tagjava valasztottak.

1983-ban az Egyesult Allamokban Edison szuletesnapjat, februar 11-et a feltalalok napjava nyilvanitottak. [101]

Szamos foldrajzi helyet neveztek el rola, mint a New Jersey-i Edison es a floridai Alva varosokat, a kaliforniai Thomas A Edison-tavat, az alaszkai Edison-hegyet; ezen kivul a 742 Edisona aszteroidat, a New Jersey-i Thomas Edison Allami Egyetemet, harom hidat es szamos kozepiskolat.

Rola neveztek el az Amerikai Villamosmernoki Intezet (kes?bb Villamos- es Elektronikai Mernokok Intezete) Edison-ermet, az Amerikai Gepeszmernokok Tarsasaganak Thomas A. Edison szabadalmi dijat, valamint a holland konny?- es komolyzenei Edison-dijat. Az amerikai haditengereszetben rola kapta a nevet a USS Edison (DD-439) rombolo es a USS Thomas A. Edison (SSBN-610) tengeralattjaro.

1940-ben a Metro-Goldwyn-Mayer filmstudio ket filmet is keszitett az eleter?l : A Young Tom Edison ban Mickey Rooney , az Edison the Man ben Spencer Tracy alakitotta a feltalalot. [102]

Budapest XIV. keruleteben, Herminamez? varosreszben utca es koz ?rzi emleket, a XIII. keruletben 2019 ota az Edison ter . [103]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. ↑ Hetven eve halt meg Edison 'Index.hu 2001.10.16.
  2. ↑ Thomas Alva Edison Agoradebrecen.hu
  3. ↑ Thomas Alva Edison: The World's Greatest Inventor , 1st U.S., Woodbridge, CT: Blackbirch Press (2000. majus 30.). ISBN 978-1-56711-331-0  
  4. ↑ a b The Wizard of Menlo Park . The Franklin Institute. [2013. marcius 5-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2013. februar 24.)
  5. ↑ Walsh, Bryan. ? The Electrifying Edison ”, Time , 2009. julius 15.. [2013. augusztus 26-i datummal az eredetib?l archivalva] (Hozzaferes: 2021. januar 7.)  
  6. ↑ Edison's Early Years
  7. ↑ National Historic Landmarks Program (NHL) . Tps.cr.nps.gov, 1965. januar 12. [2011. augusztus 8-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2013. december 31.)
  8. ↑ Thomas Edison's Inventive Life; by Joyce Bedi . Retrieved March 31, 2018
  9. ↑ The Yankee Road: Tracing the Journey of the New England Tribe that Created Modern America, Vol. 2: Domination . Wheatmark, Inc., 146. o. (2018. marcius 7.). ISBN 978-1-62787-519-6  
  10. ↑ Baldwin, Neal. Edison: Inventing the Century . Hyperion, 3 ?5. o. (1995). ISBN 978-0-7868-6041-8  
  11. ↑ Edison Biography . National Park Service . (Hozzaferes: 2017. majus 28.)
  12. ↑ a b The Near-Death Experience That Set Thomas Edison on the Road to Fame , Barbara Maranzani, March 5, 2020
  13. ↑ The medical mystery that helped make Thomas Edison an inventor , PBS October 22, 2018
  14. ↑ Thomas Edison's Greatest Inventio . atlantic.com . (Hozzaferes: 2019. oktober 17.)
  15. ↑ Thomas Edison Is An Innovative Icon, And Here's Why , Odyssey, March 26, 2018
  16. ↑ Derek Thompson: Thomas Edison's Greatest Invention . The Atlantic , 2019. (Hozzaferes: 2019. oktober 17.)
  17. ↑ Baldwin, p. 37
  18. ↑ GE emerges world's largest company: Forbes . Trading Markets.com, 2009. aprilis 10. [2009. augusztus 5-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2010. februar 7.)
  19. ↑ GE emerges world's largest company: Forbes . The Indian Express , 2009. aprilis 9. [2010. marcius 28-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2010. februar 7.)
  20. ↑ Baldwin, pp. 40?41
  21. ↑ The Edison Papers , Rutgers University
  22. ↑ "Life of Thomas Alva Edison" , Inventing Entertainment: The Early Motion Pictures and Sound Recordings of the Edison Companies , Library of Congress.
  23. ↑ Trollinger, Vernon: Happy Birthday, Thomas Edison! . Bounce Energy , 2013. februar 11. [2013. junius 2-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2013. februar 24.)
  24. ↑ Biographiq. Thomas Edison: Life of an Electrifying Man . Filiquarian Publishing, LLC., 9. o. (2008). ISBN 978-1-59986-216-3  
  25. ↑ The Thomas A. Edison Papers . Edison.rutgers.edu. [2007. junius 30-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2009. januar 29.)
  26. ↑ Evans, Harold, They Made America . Little, Brown and Company, New York, 2004. ISBN 978-0-316-27766-2 . p. 152.
  27. ↑ Wilson, Wendell E.: Thomas Alva Edison (1847?1931) . The Mineralogical Record . [2013. aprilis 15-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2013. februar 24.)
  28. ↑ Shulman, Seth. Owning the Future . Houghton Mifflin Company, 158?160 . o. (1999)  
  29. ↑ ? AERONAUTICS: Real Labor ”, Time , 1930. december 8.. [2008. januar 25-i datummal az eredetib?l archivalva] (Hozzaferes: 2021. januar 7.)  
  30. ↑ The Life of Thomas A. Edison . The Library of Congress . (Hozzaferes: 2013. februar 24.)
  31. ↑ Edison, Thomas A. 1989. Menlo Park: The early years, April 1876 ? December 1877 . Edited by P. B. Israel, K. A. Nier and L. Carlat. Vol. 3, The papers of Thomas A Edison. Baltimore: Johns Hopkins University Press. Doc. 1117
  32. ↑ Baldwin, Neil. 2001. Edison: Inventing the century . Chicago: University of Chicago Press. pp. 97?98
  33. ↑ Washington Post. 1878. Genius before science . The Washington Post , April 19.
  34. ↑ Edison, Thomas A. 1877. Telephones or speaking-telegraphs . US patent 203,018
  35. ↑ a b Adrian Hope, 100 Years of Microphone, New Scientist May 11, 1978 Vol. 78, No. 1102, p. 378 ISSN 0262-4079
  36. ↑ a b IEEE Global History Network: Carbon Transmitter . New Brunswick, NJ: IEEE History Center Carbon Transmitter . [2010. marcius 18-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2009. januar 14.)
  37. ↑ David Edward Hughes: Concertinist and Inventor David Edward Hughes: Concertinist and Inventor . [2016. szeptember 13-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2012. december 17.)
  38. ↑ Howard B. Rockman, Intellectual Property Law for Engineers and Scientists, John Wiley & Sons ? 2004, p. 131
  39. ↑ The real history of electricity is more gripping than The Current War , The new Scientist, July 26, 2019
  40. ↑ Who Invented the Light Bulb? LiveScience, August 17, 2017
  41. ↑ Moses G. Farmer, Eliot's Inventor . [2006. junius 19-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2006. marcius 11.)
  42. ↑ a b c d e f Israel, Paul. Edison: A Life of Invention . John Wiley & Sons (2000). ISBN 978-0-471-36270-8  
  43. ↑ Thomas A. Edison Papers , Rutgers School of Arts and Sciences
  44. ↑ a b U.S. Patent 0223898 PDF-hivatkozas
  45. ↑ Flannery, L. G. (Pat). John Hunton's Diary, Volume 3 , 68, 69. o. (1960)  
  46. ↑ Keynote Address ? Second International ALN1 Conference (PDF) . [2010. junius 13-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2021. januar 7.)
  47. ↑ Jehl, Francis Menlo Park reminiscences : written in Edison's restored Menlo Park laboratory , Henry Ford Museum and Greenfield Village, Whitefish, Mass, Kessinger Publishing, July 1, 2002, p. 564
  48. ↑ Dalton, Anthony A long, dangerous coastline: shipwreck tales from Alaska to California Heritage House Publishing Company, February 1, 2011 ? 128 pp.
  49. ↑ Swann, p. 242.
  50. ↑ Lighting A Revolution: 19th Century Promotion . Smithsonian Institution. (Hozzaferes: 2013. julius 23.)
  51. ↑ Lewis Howard Latimer . National Park Service. (Hozzaferes: 2007. junius 10.)
  52. ↑ Meet Lewis Latimer, the African American who enlightened Thomas Edison , Grist February 11, 2015
  53. ↑ Biographiq. Thomas Edison: Life of an Electrifying Man . Filiquarian Publishing, LLC., 15. o. (2008). ISBN 978-1-59986-216-3  
  54. ↑ About the Memory of a Theatre . National Theatre Brno . [2008. januar 19-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2007. december 30.)
  55. ↑ Michal Ka?parek: Sculpture of three giant light bulbs: in memory of Thomas Alva Edison . Brnonow.com, 2010. szeptember 8. [2013. oktober 26-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2013. december 31.)
  56. ↑ Ahmad Faruqui, Kelly Eakin, Pricing in Competitive Electricity Markets, Springer Science & Business Media ? 2000, p. 67
  57. ↑ A brief history of Con Edison:"Electricity" . Coned.com, 1998. januar 1. [2012. oktober 30-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2013. december 31.)
  58. ↑ Maury Klein, The Power Makers: Steam, Electricity, and the Men Who Invented Modern America , Bloomsbury Publishing US ? 2008, p. 257
  59. ↑ Empires Of Light: Edison, Tesla, Westinghouse, And The Race To Electrify The Country By Jill Jonnes p. 146
  60. ↑ Edison to Enron (2011. majus 30.). ISBN 978-1-118-19251-1  
  61. ↑ Jill Jonnes, Empires of Light: Edison, Tesla, Westinghouse, And The Race To Electrify The World, Random House ? 2004, p. 143
  62. ↑ Mark Essig, Edison and the Electric Chair: A Story of Light and Death, Bloomsbury Publishing US ? 2009, pp. 139?140
  63. ↑ Mark Essig, Edison and the Electric Chair: A Story of Light and Death, Bloomsbury Publishing US ? 2009, p. 268
  64. ↑ Robert L. Bradley Jr., Edison to Enron: Energy Markets and Political Strategies, John Wiley & Sons ? 2011, pp. 28?29
  65. ↑ Cosden, M. (2015). Edison and Ford in Florida. Arcadia Publishing. ISBN 9781467114646
  66. ↑ Thomas Edison's Vision . United States Navy. (Hozzaferes: 2013. december 18.) ?Secretary of the Navy Josephus Daniels seized the opportunity created by Edison's public comments to enlist Edison's support. He agreed to serve as the head of a new body of civilian experts ? the Naval Consulting Board ? to advise the Navy on science and technology.”
  67. ↑ Growing American Rubber by Mark Finlay
  68. ↑ Thomas Edison . Radiopaedia, 2017. junius 30. (Hozzaferes: 2020. februar 1.) ?He spent hours blowing glass tubes, which were laced with calcium tungstate, for an early model fluoroscope.”
  69. ↑ Duke University Rare Book, Manuscript, and Special Collections Library: Edison fears the hidden perils of the x-rays. New York Worldb/, August 3, 1903, Durham, NC.
  70. ↑ Baron, David. American Eclipse: A Nation's Epic Race to Catch the Shadow of the Moon and Win the Glory of the World . Liveright, 223. o. (2017. junius 6.). ISBN 978-1631490163  
  71. ↑ History of Edison Motion Pictures . [2010. december 8-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2007. oktober 14.)
  72. ↑ Siegmund Lubin (1851?1923) , Who's Who of Victorian Cinema. Retrieved August 20, 2007.
  73. ↑ "History of Edison Motion Pictures: Early Edison Motion Picture Production (1892?1895)" , Memory.loc.gov, Library of Congress. Retrieved August 20, 2007.
  74. ↑ Reader's Digest, March 1930, pp. 1042?1044, "Living With a Genius", condensed from The American Magazine February 1930
  75. ↑ "Edison Wears Silk Nightshirt, Hates Talkies, Writes Wife", Capital Times, October 30, 1930
  76. ↑ Edison's Companies ? The Edison Papers . (Hozzaferes: 2016. december 30.)
  77. ↑ Thomas Edison . Greater Sudbury Heritage Museums . [2010. december 6-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2007. december 30.)
  78. ↑ David John Cole, Eve Browning, Eve Browning Cole, Fred E. H. Schroeder, Encyclopedia of Modern Everyday Inventions, Greenwood Publishing Group, 2003, pages 45-46
  79. ↑ a b Seth Fletcher, Bottled Lightning: Superbatteries, Electric Cars, and the New Lithium Economy, Farrar, Straus and Giroux, May 10, 2011, pages 14-16
  80. ↑ Conot, Robert (1979), A Streak of Luck: The Life & Legend of Thomas Alva Edison , Seaview Books, NY, pp. 413?414
  81. ↑ ?Thomas Edison Dies in Coma at 84; Family With Him as the End Comes; Inventor Succumbs at 3:24 am. After Fight for Life Since He Was Stricken on August 1. World-Wide Tribute Is Paid to Him as a Benefactor of Mankind”, The New York Times , 1931. oktober 18. ?West Orange, New Jersey, Sunday, October 18, 1931. Thomas Alva Edison died at 3:24 o'clock this morning at his home, Glenmont, in the Llewellyn Park section of this city. The great inventor, the fruits of whose genius so magically transformed the everyday world, was 84 years and 8 months old.”  
  82. ↑ Benoit, Tod. Where are they buried? How did they die? . Black Dog & Leventhal, 560 . o. (2003). ISBN 978-1-57912-678-0  
  83. ↑ "Is Thomas Edison's last breath preserved in a test tube in the Henry Ford Museum?" , The Straight Dope, September 11, 1987. Retrieved August 20, 2007.
  84. ↑ "The Life of Thomas Edison" , American Memory , Library of Congress. Retrieved March 3, 2009.
  85. ↑ "Thomas Edison's First Wife May Have Died of a Morphine Overdose" Archivalva 2011. november 19-i datummal a Wayback Machine -ben., Rutgers Today . Retrieved November 18, 2011
  86. ↑ Thomas Edison's Children . IEEE Global History Network . IEEE, 2010. december 16. (Hozzaferes: 2011. junius 30.)
  87. ↑ ?Charles Edison, 78, Ex-Governor of Jersey and U.S. Aide, Is Dead”, The New York Times , 1969. augusztus 1.  
  88. ↑ ?Edison's Widow Very III”, The New York Times , 1947. augusztus 21.  
  89. ↑ ?Rites for Mrs. Edison”, The New York Times , 1947. augusztus 26.  
  90. ↑ Rene Rondeau: LOST IN HISTORY: Thomas A. Edison, Junior , 1997. (Hozzaferes: 2017. december 30.)
  91. ↑ Thomas Alva Edison Jr . National Park Service. (Hozzaferes: 2017. december 30.)
  92. ↑ Theosophical Society Members 1875?1942 ? Historical membership list of the Theosophical Society (Adyar) 1875?1942 . tsmembers.org . (Hozzaferes: 2018. oktober 8.)
  93. ↑ Blavatsky, Helena Petrovna. Collected Writings, Vol. XII . Wheaton, IL: Theosophical Publishing House, 130. o. (1980)  
  94. ↑ ?"No Immortality of the Soul" says Thomas A. Edison. In Fact, He Doesn't Believe There Is a Soul?Human Beings Only an Aggregate of Cells and the Brain Only a Wonderful Machine, Says Wizard of Electricity”, The New York Times , 1910. oktober 2.  
  95. ↑ 10 Genius Vegetarians . Mines Green Circle , 2011. aprilis 20.
  96. ↑ Edison's Forgotten 'Invention': A Phone That Calls the Dead . GE Reports, 2010. oktober 28. [2013. november 11-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2021. januar 7.)
  97. ↑ Invention Geek ? Edison Spirit Phone? . [2015. szeptember 24-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2021. januar 7.)
  98. ↑ Franklin Laureate Database ? Edward Longstreth Medal 1899 Laureates . Franklin Institute. [2014. februar 22-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2011. november 18.)
  99. ↑ Thomas Alva Edison ? Acknowledgement . The Franklin Institute. [2013. januar 7-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2013. februar 24.)
  100. ↑ Kennelly, Arthur E.. Biographical Memoir of Thomas Alva Edison . National Academy of Sciences, 300?301. o. (1932). Hozzaferes ideje: 2021. januar 7.  
  101. ↑ Proclamation 5013 ? National Inventors' Day, 1983 . Ronald Reagan Presidential Library . [2014. aprilis 10-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2013. februar 24.)
  102. ↑ Koml?di Ferenc: Az amerikai nemafilm, 18. old.
  103. ↑ media13.hu

Irodalom [ szerkesztes ]

Forditas [ szerkesztes ]

  • Balla Ignac: Edison ; bev. Fodor Istvan; Budapesti Hirlap Ny., Bp., 1912 ( Karrierek )
  • Hires feltalalok. Edison, Thimonnier... Az akarat es a tudas h?sei ; szerk. Apor Dezs?, Nagy Bela; Athenaeum, Bp., 1915
  • Horvath Arpad: Edison ; Gondolat, Bp., 1983
  • Anna Sproule: Thomas A. Edison. Az izzolampa ; ford. Magyarics Tamas; Talentum, Bp., 1993 ( Tudosok, akik megvaltoztattak a vilagot )
  • Steve Parker: Thomas Edison es a villany ; ford. Nemeth Margit; Magvet?, Bp., 1994 ( Tudomanyos felfedezesek )
  • Edison in Hungary ; szerk., fototan. Nagy Zoltan, kieg. tan. Gazda Istvan; OSZK, Bp., 2006

Forditas [ szerkesztes ]

  • Ez a szocikk reszben vagy egeszben a Thomas Edison cim? angol Wikipedia-szocikk ezen valtozatanak forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.
Fájl:Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidezetben tovabbi idezetek talalhatoak Thomas Alva Edison temaban.
A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Thomas_Alva_Edison&oldid=27148624 ”