Rene Descartes

Hivatkozasok szerkesztese
A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Rene Descartes
Portré Frans Hals után
Portre Frans Hals utan
Szuletett 1596 . marcius 31.
La Haye-en-Touraine ma Descartes (Indre-et-Loire) , Franciaorszag
Elhunyt 1650 . februar 11. (53 evesen)
Stockholm
Allampolgarsaga francia
Elettarsa Helena Jans van der Strom
Gyermekei Franccine Descartes
Szulei Jeanne Brochard
Joachim Descartes
Foglalkozasa
Tisztsege professzor
Iskolai
Halal oka tud?gyulladas
Sirhelye saint-germain-des-pres-i apatsag (1819. februar 26. ? ) [1] [2]
Filozofusi palyafutasa
Nyugati filozofia
17. szazad
Iskola/Iranyzat racionalizmus , fundamentalizmus
Erdekl?des metafizika , episztemologia , etika , teologia , tudomany , matematika
Akikre hatott Spinoza , Arnauld , Malebranche , Pascal , Locke , Leibniz , Henry More , Kant , Husserl
Akik hatottak ra Platon , Arisztotelesz , Canterbury Anselm , Aquinoi Szent Tamas , William Ockham , Suarez , Mersenne
Fontosabb nezetei cogito ergo sum , dualizmus
Fontosabb m?vei
René Descartes aláírása
Rene Descartes alairasa
A Wikimedia Commons tartalmaz Rene Descartes temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Rene Descartes (ejtsd: rone dekart ), latinositott neven Renatus Cartesius ( La Haye-en-Touraine (ma Descartes (Indre-et-Loire) ), Franciaorszag , 1596 . marcius 31. ? Stockholm , 1650 . februar 11. ) francia filozofus , termeszetkutato es matematikus .

Vele kezd?dik az ujkori filozofia antropologiai fordulata, valamint ? volt az analitikus geometria egyik megalapitoja. M?veiben az egzakt termeszettudomanyok eredmenyeit es a matematika modszereit alkalmazta. Filozofiajaban a szubjektum er?s hangsulyozasa es a lehet? legnagyobb bizonyossagra valo torekves a jellemz?.

Szembefordulva a skolasztikus filozofiaval , az addigi hagyomanyos vilagnezettel, valamint a puszta hit alapjan elfogadott allaspontokkal, az osszes addigi igaznak elfogadott ismeret lerombolasat, majd racionalis ervelesek utjan valo ujjaepiteset t?zte ki f? feladatanak. Innen alakult ki az ismert descartes-i ketelkedes, es a biztos, megingathatatlan alap keresese, melyet Descartes az ontudat bizonyossagaban velt megtalalni.

M?veiben egy uj metafizikai es egy uj termeszetelmelet bontakozik ki ? valami, amit joggal lehet racionalizmusnak vagy mechanizmusnak nevezni, bar nem fer bele egyik kategoriaba sem. Descartes m?ve epp ugy tele van ellentmondassal, mint egyenisege. Egyforman lehet benne az ?idealizmus atyjat” es a ?materializmus atyjat” latni. De vallasat tekintve mindig is romai katolikus volt. [3]

Elete [ szerkesztes ]

Descartes szul?haza

Rene Descartes a kozep-franciaorszagi Touraine megye La Haye nev? varosaban (ma mar elneveztek rola Descartes-nak) szuletett 1596-ban. Nemes, am nem gazdag, sem nem hires csaladbol szarmazott. Apai nagyapja orvos volt, apja Joachim pedig jogasz, 1586-tol pedig Bretagne ?parlamentjenek” tanacsosa.

Tanulmanyait a IV. Henrik altal alapitott La Flech -i jezsuita liceumban kezdte, amely egyike volt Europa legkivalobb iskolainak. Itt elsajatitotta a latin nyelvet , valamint megismerhette a kor legujabb tudomanyos folfedezeseit es nezeteit (pl. Galileinek a Fold forgasarol vallott elkepzeleseit). [3] 1610 -ben reszt vett IV. Henrik szivenek a temetesen, ez es mas hasonlo esemenyek royalista erzuletet alakitottak ki benne. Elete soran tobb ilyen jelleg? esemenyen vett reszt: 1619 -ben, II. Ferdinand koronazasakor Frankfurtba latogatott, majd a velencei dozse es az Adria jelkepes hazassagkotesen is reszt vett. Eleteben fontos szerepet jatszott tobb kiralyi holgy is: a szam?zetesben el? Erzsebet, pflazi hercegn?, kes?bb pedig az onmagat szam?z? Krisztina sved kiralyn? , akinek sajatos kivansaga, a kora hajnali filozofialecke nehany nap alatt halalat okozta.

A College Royalt 1612 -ben vagy 1614 -ben hagyta el, majd 1616 -ban jogi licenciatust szerzett a poitiers -i egyetemen, 1618 -ban pedig Hollandiaba utazott ? apja keresere ?, hogy a bredai katonai akademian a kor hadmernoki tudomanyat elsajatitsa. Bredaban, Nassaui Moric herceg seregeben megismerkedett Isaac Beeckman nev? fizikussal, aki a "csodalatos tudomany", a matematika es a fizika fele forditotta erdekl?deset. ? vezette ra Descartes-ot arra a felismeresre, hogy mekkora jelent?sege van a matematikanak a tobbi tudomany modszertana szempontjabol.

1619 -ben hosszabb utazasra indult. El?szor Koppenhagaba ment, utana Lengyelorszagba , Magyarorszagra , Ausztriaba es Csehorszagba is ellatogatott. Telre egy Ulm melletti paraszthazba koltozott, ahol a fizika matematizalasara vonatkozo problemakkal foglalkozott. Itt tortent, hogy ? emlitese szerint ? csodalatos almot latott, amelyek sajat alomfejtesevel egyutt meghataroztak tovabbi eletutjat.

A josalmok es azok megfejtesei [ szerkesztes ]

Descartes

Az els? almaban az utcan talalta magat, valahova menni keszult. Azonban egyszerre csak arnyekok vettek korul, akik ijesztgetni akartak ?t. Jobb oldalaba er?s fajdalom nyilallt, nem tudott felegyenesedni, s az er?s szel tobbszor is megforgatta a bal laba korul. Ekkor egy liceum epulete t?nt fel el?tte, ? pedig elhatarozta, hogy valamikepp be fog jutni oda. Miutan bejutott a nyitott kapukon keresztul az epuletbe, a kapolnaba ment imadkozni. Utban a kapolna fele egy ismer?ssel talalkozott, akinek elfelejtett koszonni, ezert megfordult, de az er?s szel megakadalyozta, hogy az ismer?s utan menjen. Ekkor valaki a neven szolitotta, majd azt mondta, hogy keresse meg N. urat, mert az szeretne adni neki valamit. Descartes-nak ekkor ugy t?nt, hogy egy dinnyet lat. Kozben a szel is megsz?nt fujni es mindenki meg minden szilardan allt a laban, ugyanekkor ?t tovabbra is valami hol erre, hol arra sodorta.

Miutan felebredt almabol, eles fajdalmat erzett, s ugy velte, egy gonosz szellem akarta megteveszteni. Mivel nem tudott rogton visszaaludni, a vilagban jelenlev? jorol es rosszrol elmelkedett, amig ujbol alom jott a szemere. Ezuttal mennydorgest hallott, kinyitotta a szemet es azt latta, hogy a szoba szikrakkal van tele. Ezt kovet?en ujbol felebredt.

A harmadik almaban egy szotart talalt az asztalan, melyr?l nem tudta, hogyan kerult oda, a szotar mellett egy kolt?i antologia volt. A cime Corpus Poetarum volt. A konyvet kezebe vette es fellapozta. A konyv Ausonius egyik koltemenyere nyilt ki, melynek els? sora a kovetkez? volt: Quod vitae sectabor iter? (Melyik eletutat fogom valasztani?) . Ekkor egy ismeretlen ferfi jelent meg el?tte, aki egy masik koltemenyt is ajanlott elolvasasra, az Est et non (Igen es nem) kezdet?t. Descartes keresni kezdte a koltemenyt, azonban sehol nem talalta. Kozben elt?nt a szotar is, majd ujbol megjelent az asztal masik sarkan, azonban mar hianyos volt, vegul a konyv is es az ismeretlen ferfi is elt?nt.

Az alma egy reszet meg almaban ertelmezte. Ugy velte, a szotar a tudas teljesseget, az antologia pedig a filozofia es a bolcsesseg osszekapcsolodasat jelentette. Tovabbi ertelmezeseben pedig ugy velte, hogy a ket koltemeny a moralteologiat, illetve az emberi megismeres igazsagat es hamissagat jelentette; az igazsagszellem ebben az alomban fol akarta tarni el?tte a tudomanyok osszesseget.

A harmadik alom a jov?t hivatott megmutatni (az els? kett?r?l ugy velte, hogy a multra vonatkozott). Az els? ket alom Isten jelzese volt, azt szerette volna kozolni vele, hogy eddigi elete nem volt oly b?ntelen. A templom iranyaba fuvo, er?s szel a gonosz szellem volt, amely er?szakkal kiserelte meg eljuttatni oda, ahova egyebkent magatol is el akart jutni. A villamlas az "igazsag szellemenek a jele volt, amely leszallt, hogy birtokba vegye ?t".

Uj eleteszme kezdete [ szerkesztes ]

Dumesnil: Krisztina kiralyn? tudosok koreben (reszlet)

A josalmokat kovet?en Descartes eleteszmeje megvaltozott, ugy erezte, hogy ett?l kezdve csak az igazsag kutatasanak kell szentelje az eletet. A josalmokert koszonetkeppen egy lorettoi zarandoklatot ajanlott fel, melyet 1624 -ben teljesitett.

Id?kozben elhagyta Ulmot , a bajor hercegi seregenek tagjakent, es ujabb utazasokba kezdett. 1625-t?l 1628-ig Parizsban elt, ahol tagja volt egy Marin Mersenne ferences szerzetes korul alakult tudos tarsasagnak. A tarsasag tagja volt tobbek kozt Thomas Hobbes , Pierre Gassendi es Antoine Arnauld . [3]

Descartes hajlamos volt az elkulonul?, maganyos eletvitelre. Fennmaradt rola egy anekdota is, mely szerint parizsi tartozkodasa idejen egy alkalommal megszokott ismert szallashelyer?l, es egy olyan negyedben vett ki szobat, ahol senki nem ismerte. Szallasadoja, miutan hetek mulva rabukkant, a kulcslyukon leste, mikent tolti egesz delel?ttjet az agyban, es hogyan hajol az agy vegere szerelt asztalkahoz neha, hogy irjon valamit. ?A kes?i felkeles letszukseglet volt Descartes szamara. (…) amint Krisztina sved kiralyn? utasitotta, hogy hajnali otkor a palotaban legyen, napokon belul meghalt” ? irta Rainer Specht . [4]

1628 -ban ujbol Hollandiaba koltozott. Akkoriban Hollandia Europa tobbi reszehez kepest a szabadsag es a tolerancia foldje volt. Fontos tudomanyos m?helyek ? egyetemek, akademiak ? voltak orszagszerte. Descartes tobbnyire a varoson kivul es? hazakban lakott, gyakran valtogatta lakhelyeit, allatboncolasokat csinalt, s megismerkedett a korszak legkivalobb tudosaival.

Descartes sirkove

Ekkoriban az egyik szolgaloleanytol gyereke szuletett, akit a reformatus templom anyakonyvebe jegyeztek be a kovetkez?keppen: Vader (apa): Reyer Jochems, Moeder (anya): Hijleana Jans; Kint: Fransintge . Azonban 1640-ben, atyja halalanak eveben meghalt a lanya is.

A negyvenes evekben Descartes filozofiaja kapcsan heves vitak zajlottak le a tudomanyos tarsasagokban, annyira, hogy egyes egyetemeken meg is tiltottak nezeteinek targyalasat. Ekozben maga a filozofus haromszor is elutazott Franciaorszagba , 1644 -ben, 1647 -ben es 1648 -ban is. 1647-ben megismerkedett az ismert fizikus, matematikus es filozofus Blaise Pascallal .

1649 . szeptember 1 -jen, Krisztina kiralyn? meghivasara Stockholmba utazott a jezsuitakkal egyutt. Ezt kovet?en nemsokara, 1650 . februar 11 -en tud?gyulladasban meghalt, vagy pedig megmergeztek. Koponyaja fennmaradt, a csontokbol pedig nagymennyiseg? arzen lerakodasat mutattak ki, illetve egy korabeli ? Van Wullen, Descartes orvosa altal irt ? level is a mergezesre utal. [5] Nemreg azonban bebizonyitottak, hogy a halal oka valoban tud?gyulladas volt, a testeben talalt arzen pedig valoszin?leg egy gyogyszerb?l szarmazhatott, melyet a tudos mar hosszabb ideje szedett. Descartes-ot vegul a Saint-Germain-des-Pres -i apatsag templomaban temettek el.

Filozofiaja [ szerkesztes ]

Descartes gondolkodasanak, filozofiajanak modszeret az Ertekezes az esz helyes vezetesenek modszerer?l cim? m?ben fejtette ki. Ez a kovetkez?, a matematikabol kolcsonvett szabalyokbol allt:

  • Minden el?iteletet kerulve csak azt kell igaznak elfogadni, ami tisztan es vilagosan felfoghato. (clare et distincte percipere)
  • A problemakat mindig a lehet? legtobb reszre kell bontani.
  • A legegyszer?bb targytol ?mintegy fokozatosan” kell a bonyolultabb fele haladni.
  • A rendszer teljesseget felsorolassal kell biztositani.

A modszer celja az, hogy az embert eljuttassa az ?egyszer? termeszetekhez” (analitikus modszer) : ?ezeknek kozvetlen evidenciaval belathatoknak kell lenniuk (intuicio)”. Ezt kovet?en, az ilyen ismeretekb?l, (certe et evidenter cognoscere) kell a kovetkeztethet? teteleket levezetni (dedukcio).

A szabalyokrol reszletesebb leirassal talalkozhatunk az 1629 -ben irodott Szabalyok cim? m?ben, melyet mint Descartes igazi modszertani m?vet tartanak szamon.

Megjegyzend? azonban, hogy Descartes a matematikai-geometriai modszert a filozofia szamara csak mintaul tekintette. A meditaciokhoz csatolt fuggelek kiserletet?l eltekintve, teljes szigorusaggal nem alkalmazta azt. Tovabba nem szandekozott modszeret a hitigazsagokra is kiterjeszteni, melyek vizsgalatara ? a hiv? ember alazatos lelkuletevel ? az eszt nem tartotta illetekesnek. [6]

A ketelkedes [ szerkesztes ]

Az Ertekezes a modszerr?l 1637-es kiadasanak cimlapja

A descartesi filozofia kiindulopontja a ketelkedes : a modszerevel olyan arkhimedeszi tampontot szeretne talalni, amely nem vonhato ketsegbe. Majd erre a szilard alapra tamaszkodva konny? kovetkeztetesekkel bonyolultabb, de vitathatatlan igazsagokhoz kivant eljutni.

Az igazsag nala nem a megismeres es a dolog megfelel?sege, hanem a vilagos es hatarozott ismeret; a megismer? alanyban letrejov? evidencia. [7] Ebben mutatkozik meg alapvet?en Descartes racionalizmusa. [6]

A ketelkedes els? lepese sajat osszes velemenyenek a megdontese. Mivel az eddigi ismeretekr?l nem tudni eleg bizonyosan, hogy helyesek-e, ezert az osszes addigi ismeretet el kell vetni es az uj, biztos alap megtalalasa utan ujja kell epiteni a tudast. Descartes gondolkodasanak egesz fundamentumat alaasta, hogy nem csak az erzeki eszlelesben ketelkedik, hanem az emlekezet teljesitmenyeben is, vegul pedig a legevidensebb dolgokban is: ?nem lehet, hogy tevedek, valahanyszor a kett?t es harmat osszeadom?” Hiszen lehet, hogy Isten, vagy egy gonosz, fondorlatos szellem (genius malignus) az embert mindenben felre akarja vezetni.

Descartes ideiglenes etikaja [ szerkesztes ]

B?vebben: Descartes ideiglenes etikaja

Tekintettel arra, hogy erkolcsi iteleteink is ketellyel illethet?k, Descartes ezeket is elvetette. Ezek elvetese utan azonban szembe kellett neznie azzal a kerdessel, hogy mifele moralis szabalyokat kovessen az ember, abban a koztes id?ben, amikor a neveltetese soran elsajatitott moralis tudas igazsagaban mar ketelkedik, de a moralis evidenciakra meg nem bukkant ra.

Hogy a fent leirt problemat kikuszobolje, Descartes felallitott egy ideiglenes etikat, amely harom vezerelvb?l allt. Az els? elv: engedelmeskedni a haza torvenyeinek, a szokasoknak es a vallasnak. A masodik elv: ha elkoteleztuk magunkat egy vilagnezet mellett, akkor biztos ok nelkul ne valtoztassunk rajta. A harmadik elv: a vagyak fekentartasarol szol. Az ember mindig annyit remeljen, es csak annyit akarjon a sorstol, amennyit kaphat. Inkabb magat igazitsa a vilaghoz, mint a vilagot az ? gondolataihoz, inkabb magat gy?zze le, mint a sorsot.

?Gondolkodom, tehat vagyok” [ szerkesztes ]

B?vebben: Cogito ergo sum

Az elmelkedesek soran keresett biztos pontot Descartes az ontudat bizonyossagaban velte megtalalni. A szubjektum ontudata az a fundamentum, amelyre filozofia osszes tobbi reszet fel kell epiteni.

? De csakhamar lattam, hogy mialatt igy mindent hamisnak akartam felfogni, szuksegkepp kellett, hogy en, aki ezt gondoltam, legyek valami. S mivel eszrevettem, hogy ez az igazsag: gondolkodom, tehat vagyok, olyan szilard es olyan biztos, hogy a szkeptikusok legtulzobb felvetesei sem kepesek azt megingatni, azert ugy gondoltam, hogy aggaly nelkul elfogadhatom a filozofia amaz els? elvenek, amelyet kerestem. ”
? Ertekezes a modszerr?l , IV. resz, 925.

A gondolkodas kepessege egyben azt is jelenti: tudok magamrol. Descartes mind jobban kitagitja a gondolkodas fogalmat. Lassankent belekerul a lelki elet minden megnyilvanulasa, az ertelem, az akarat, a kepzelet, az erzekek m?kodese, a szemlel?des, a mozgas ok valasztasa ? vagyis minden, ami nem az emberben, hanem az ember altal tortenik. Igy a gondolkodas el?bb csak a tudattal valik azonossa, aztan a lelekkel, vegul az ennel, ugyhogy a cogito ergo sum majdnem ezze a tautologikus tetelle zsugorodik: vagyok, tehat vagyok. A "gondolkodom, tehat vagyokkal" egyenranguva valik az "akarok, tehat vagyok", "latok, tehat vagyok", "faj a fejem, tehat vagyok" [3]

A ?gondolkodom, tehat vagyok” reszlet szalloigeve valt, latinul is kozismert ( cogito ergo sum ).

Descartes dualizmusa [ szerkesztes ]

B?vebben: Descartes dualizmusa

Descartes azt erti szubsztancian , ami leteben nem szorul semmi masra ? szoros ertelemben ez csak Isten. Isten azonban biztositja a teremtett szubsztancia valodi letet es sajat tevekenyseget. A szubsztancia megnyilvanulasabol ismerhet? meg a lenyeget alkoto alaptulajdonsaga, attributuma. Bar min?segi kulonbseget latott az erzeki eszleles es a fogalmi gondolkodas kozott, a fogalmi gondolkodast a fizikai latas modellje alapjan kepzelte el: ugy velte, hogy a szubsztancia fizikai ?test”, a kifele fordulo tapasztalas targya, holott valojaban heurisztikus fogalom. [7]

A ketelkedes utan fennmaradt gondolkodo dolog (res cogitans) , azaz az entudat, melyben egybeesik a szellem, a lelek, az ertelem, illetve az esz, es amelynek azok a tulajdonsagai vannak, hogy: ?ketelkedik, belat, igenel, tagad, akar, nem akar, amely kepszer?en is elkepzel es erez.” [8] Nem reflektal azonban arra, hogy az en nem hatarozott fogalom: mast jelent nyelvtanilag, pszichologiailag, metafizikailag; tovabba nem ismerhet? meg kozvetlen vilagossaggal, hanem csak targyra iranyulo tudattevekenysegek kozvetitesevel. Az entudat nem tartalmazza a szellem hatarozott es vilagos fogalmat sem. [7]

Ez szemben all a kiterjedt testi vilaggal (res extensa) . [8]

A testi vilagot mas dolgok jellemzik, mint a gondolkodo en vilagat. Ilyen jellegzetessegek a mozgas, az alak, nagysag es szamossag, hely es id?. Ezeket nevezzuk els?dleges tulajdonsagoknak. Ezek tovabba racionalisak, mert mennyisegileg es matematikailag megragadhatok. A szin, a hang, az edes es a keser?, a meleg es a hideg erzete`matematikailag nem irhato le, ezert a masodlagos tulajdonsagok koze sorolja ?ket. [7]

A ket szubsztancia tanaban: res extensa es res cogitans eles dualizmus fejez?dik ki: a kiterjedt testek es a tiszta gondolkodas egymastol teljesen kulon szeparalt birodalma letezik a vilagban a nemteremtett es a kiteljesedett isteni leten kivul. [8] A lelek tobbe mar nem a test szubsztancialis formaja, hanem a kiterjedt testtel laza kapcsolatban allo ?tudat”, amelynek szekhelye a tobozmirigy. A test es a lelek elvalasztasa logikusan kovetkezik a tapasztalas es gondolkodas, az erzekeles es a szellem kulonvalasztasabol, a szellemi megismeresr?l alkotott helytelen modellb?l. Mechanikus termeszetfilozofiaja visszautasitja a termeszeten beluli min?segi kulonbseget. Nincs mas, csak a kiterjedt test es a terbeli mozgas. A kiterjedes ?fogalmarol” beszel ugyan, de valojaban erzekelt kepzetere, a kiterjedt test es az erzekel? alany, nem pedig a kiterjedesek egymas kozti osszefuggesere gondolt. Descartes kes?bb elismerte a test es a lelek kolcsonhatasat, tovabbra is tagadta azonban az ember szubsztancialis egyseget. [7]

Ismeretelmelete [ szerkesztes ]

Descartes az ismeretek, kepzetek harom fajtajat kulonbozteti meg:

  • a tapasztalat altal szerzett (ideae adventitiae),
  • a kepzeleter? altal alkotott (ideae factitiae), valamint
  • a velunkszuletett (ideae innatae) kepzeteket. Ez utobbiakhoz tartozik Isten, onmagunk es mindazok az ismeretek, melyek egyetemes erveny?ek es szuksegkeppen igazsagot tartalmaznak. [6]

A velunk szuletett eszmek nem szarmaznak sem a tapasztalatbol, sem a kepzeletb?l. [7] Ezeket Descartes kezdetben tenyleges valosagoknak (entia guaedam) allitotta, melyeket Isten helyezett el lelkunkben. Kes?bb azt tartotta, hogy lehet?segek formajaban rejt?znek az ertelemben, mint az alak a viaszban, [6] de ideanak nevezte azt is, amit az ertelem kozvetlenul felfog, illetve azt is, amit az esz altal nyerunk. Hirschberger szerint az idea innata a kes?bbi, Leibniz-fele eszigazsagot jelenti: valami, ami nem a tapasztalasbol ered, hanem a tapasztalas megertesenek es szellemi feldolgozasanak a lehet?sege. [7]

A fogalmakat nem a dolgok hasonmasainak a beves?dese altal szerezzuk. Az erzeki benyomas zavaros, megbizhatatlan adatai ugyanis nem hozzak letre a fogalmat, hanem csak alkalmat szolgaltatnak arra, hogy a megfelel? fogalom tudatossa valjek bennunk. De mi biztositja, hogy a velunk szuletett eszmeknek megfelel? dolgok ? a vilag ? leteznek, megpedig ugy leteznek, ahogy azokat eszmeik feltuntetik? Ennek biztositekat Descartes az isteni igazsagszeretetben, tulajdonkeppen Isten leteben latta. [6]

Isten letenek igazolasa [ szerkesztes ]

Elmelkedesek az els? filozofiarol [9]

A ketelkedes folyaman fennmaradt ?en letezem” az ontudat bizonyossaganak a foglya maradna, ha a ketelkedes soran szetrombolt viszonyt a kulvilaghoz nem probalna meg helyreallitani. Descartes az istenbizonyitek altal megdonthetetlenne valo iteletek segitsegevel probalja az egyensulyt helyreallitani.

Isten letenek a bizonyitasahoz sajat tudatanak a kepzeteb?l indult ki, majd Canterburyi Szent Anzelm ontologiai istenervehez kapcsolodott. Descartes szerint az eszmek vagy magabol a tudatbol, vagy a kulvilagbol szarmaznak, vagy egy fels?bb hatalom ultette azokat az ember elmejebe. Isten eszmejenel azonban a kulvilag nem johet szoba, mert a kulvilag egyaltalan nem kepes tiszta kepzeteket nyujtani. Azonban az ember onmagabol kiindulva sem kepes Isten eszmejehez eljutni:

?Ezutan arrol elmelkedve, hogy ketelkedem, tehat lenyem nem egeszen tokeletes ? mert azt vilagosan lattam, hogy a megismeres nagyobb tokeletesseg, mint a ketelkedes ? azt kerdeztem magamtol, hogyan jutottam egy nalamnal tokeletesebb dolog gondolatara, s evidens modon felismertem, hogy az csak olyan termeszet? dologtol szarmazhatik, amely valoban tokeletesebb nalam.”

? Ertekezes a modszerr?l IV. 960.

Ez az erv tamasztja ala, hogy az ok mindig tobb lettartalmat rejt magaban, mint az okozat. Ugyanezen okbol nem lehet ontologiailag alacsonyabb eszme oka a magasabbnak, az isteni szubsztancianak:

?Termeszetes eszunk egeszen tisztan atlattatja velunk, hogy a hato es a teljes okban legalabb annyi valosagnak kell lennie, mint okozataban…, hogy ami tokeletesebb, azaz amiben tobb a valosag, az nem lehet okozata vagy kovetkezmenye a kevesbe tokeletesnek.”

? Elmelkedesek az els? filozofiarol [10]

A sajat vegessegunk felismereseb?l kovetkez?en keptelenek vagyunk a vegtelen szubsztancia megismeresere, befogadasara, kuls? segitseg nelkul.

?Bar rendelkezem a szubsztancia kepzetevel, hiszen magam is szubsztancia vagyok, ez azonban nem lehet a vegtelen szubsztancia kepzete, mivel magam veges vagyok. Ilyen kepzet csak valoban vegtelen szubsztanciabol keletkezhet.”

? Elmelkedesek az els? filozofiarol [10]

Isten eszmeje tehat velunk szuletett eszme (idea innata). Mivel mar velunk szuletett eszme, ami fuggetlen a kulvilagtol, ezert a legnagyobb foku bizonyossag illeti meg. A legnagyobb foku bizonyossagbol pedig kovetkezik annak igazsagossaga is, mivel ez lenyegi hozzatartozoja az " ens perfectissimum "-nak, a beteljesult letnek. Ezert a genius malignus hipotezise is osszeomlik: Isten igazsaga garantalja a vilag es a ra vonatkozo ismeretek helyesseget. [8]

Descartes nem vette eszre azonban okoskodasa hibas koret. Azt allitotta, hogy els?dleges (nem levezetett), egyszer? (nem a tapasztalasbol ered?) es pozitiv (kozvetlen) ismeretunk van Istenr?l. Ennek azonban eppen a forditottja igaz. A velunk szuletett isteneszmenek csak annyi az igazsagmagva, hogy ? Nyiri Tamas szerint ? ertelmunk es akaratunk Istenre, a szellemi tevekenyseg lehet?segenek feltetelere iranyul. Descartes is latja az ontologiai erv fogyatekossagat, ezert a bennunk lev? isteneszme leteb?l kovetkeztet az oksagi elv segitsegevel az eszme letesit?jere, Istenre. Rendszeren belul azonban ellentmondas huzodik: az oksag elvet is Istent?l belenk oltott, tiszta es hatarozott ideanak tartja. Ezzel azonban ervelese korben forgo (circulus vitiosus): abbol indul ki, amit bizonyitani akar. [7]

Matematikai tevekenysege [ szerkesztes ]

A matematikaban els?sorban a geometriai munkassaga miatt ismert, amit az Ertekezes a modszerr?l m? fuggelekekent kozolt Geometria nev? munkaban ir le. A Descartes-fele koordinatak (Lasd Descartes-fele koordinata-rendszer ) (amit szamos mas nyelven latin never?l Cartesian -nak neveznek) [11] segitsegevel egy pont helyzetet az x, y koordinatakkal adhatjuk meg. [12] Descartes aritmetizalta az euklideszi geometriat, azaz ?mig az euklideszi szemlelet a bels? ter nelkuli, matematikai pontbol es egyenesb?l indul ki, mint alapfogalombol, addig Descartes kozeppontba allitja az origot, a centrumot, es a bel?le sugarzo alapiranyokat: a vertikalis es a horizontalis tengelyt”. [13] A descartes-i koordinata-rendszernek koszonhet?en egy gorbe algebrai egyenlettel leirhato. A ket egyenes altal meghatarozott sik minden pontja megadhato egy szamparral; a ket, egymasra mer?leges tengely metszespontja (az origo) koordinatai az (x,y) = (0,0) pont.

Descartes Geometria cim? konyve harom reszre oszlik: az els? kett? temaja az analitikus geometria, a harmadik konyv algebrai fejtegeteseket tartalmaz.

A fizika teruleten tett kutatasok [ szerkesztes ]

Descartes ismerte fel el?szor, hogy a valtozasok mindig kolcsonhatasok kovetkezmenyei. Ez segitette Newtont a torvenyeinek megalkotasaban. Galileivel ellentetben (aki meg joval kes?bb is azt hitte, hogy a kormozgas a termeszetes mozgas), felismerte, hogy a termeszetes mozgas az egyenes vonalu mozgas.

Az altalanos utkozesi elvb?l nyolc konkret szabalyt vezet le. Ezek egy resze hibas. Mint arra Huygens is ramutat, Descartes nem vette figyelembe az impulzus vektor jelleget, vagyis nem tulajdonitott el?jelet a sebessegnek. [14]

A descartes-i gondolkodas hatasa az utokorra [ szerkesztes ]

Descartes gondolkodasanak hatasa egyarant fellelhet? a matematika, a kes?bbi filozofia, fizika es a pszichologia teruleten is. Az ujkori filozofiaban szamos gondolkodo visszatert Descartes nezeteihez, ki osztonzesert, ki pedig azert, hogy sajat allaspontjukat a descartes-ival szemben hatarozzak meg.

A Descartes-hoz kapcsolodo gondolkodok egyik legjelent?sebb csoportja az okkazionalistak kore volt. ?k a descartesi antropologia es metafizika egyutteseb?l indultak ki, [15] f?kent abbol a descartes-i tanitasbol, amely szerint a vilag minden pillanatban uj, amennyiben raszorul Isten teremt? aktusara, valamint nehany olyan kijelentesre, miszerint az erzekek altal kozvetitett testi jelleg? ingerek pusztan csak alkalmat ( latinul : occasio) adnak arra, hogy az elmeben letrejojjon az eszreveves. Jelent?sebb okkazionalista gondolkodok J. Clauberg (1622?1665), G. de Cordemoy (1626?1684), L. de la Forge (1632?1666), A. Geulincx (1624?1669) es N. Malebranche (1639?1715).

A masik, az okkazionalistaknal sokkal ismertebb, Descartes tanait kovet? gondolkodo a kartezianizmus ?reformatoranak” nevezett Baruch Spinoza (1632?1677) volt. ? a descartesi metafizikaban leirt szubsztanciakbol indult ki, azonban a ket descartes-i szubsztanciat ( res extensa es res cogitans ), az egyetlen szubsztancia (Isten) vegtelen sok attributumai kozul valoknak tekintette. Ennek megfelel?en, az Etika cim? m?veben ujjaepitette az egesz kartezianus gondolkodasi rendszert, majd kritizalta is azt.

Egy masik ismert gondolkodo, G. W. Leibniz , aki bar kartezianusnak nem nevezhet?, de aki gondolatait reszben a ?kartezianus kihivasra” adott valaszkent fejtette ki, a Metafizikai ertekezes m?vet azzal kezdte, hogy igyekszik elharitani a vadat, amely Istennek mint a legtokeletesebb lenynek a meghatarozasaval szemben folhozhato, azaz, hogy ez a fogalom ellentmondasos volna.

A felvilagosodas koraban kulonos tisztelettel fordultak a gondolkodok Descartes ?az ertelem termeszetes vilagossaganak” els?bbrend?seget hirdet? m?veihez. A Descartes-kommentatorok ketfelekepp kozelitettek meg a m?veket: ahol lehetett, ateista, illetve materialista kovetkezteteseket vontak le, ahol pedig nem, ott az el?iteleteit?l szabadulni nem tudo filozofust marasztaltak el. Jo pelda erre a kett?ssegre Holbach : A termeszet rendszere (ami egy kommentar a descartes-i istenervekhez) es Nicolas de Condorcet : Az emberi szellem fejl?desenek vazlatos tortenete cim? m?vek.

A felvilagosodas gondolkodoihoz hasonloan a nemet idealizmus nagy gondolkodoit, Schellinget es Hegelt is kett?sseg jellemzi a descartes-i gondolkodassal kapcsolatban. Egyfel?l a felszabaditot latjak benne a skolasztika dogmaitol, ugyanakkor egyfajta tartozkodast is tanusitanak e teljesitmeny kapcsan. A kovetkez?ket mondta err?l Schelling: ?Ennek a teljes elszakadasnak mindazonaltal megvolt a szuksegszer? kovetkezmenye, hogy a filozofia mintegy a masodik gyermekkorba lepett vissza, egyfajta eretlensegbe, amin a gorog filozofia szinte mar az els? lepesevel tuljutott” [16]

A fenomenologia ?atyja”, Edmund Husserl annyira fontosnak itelte meg Descartes ?annyira metafizikai” fejtegeteseit, hogy azt allitotta, a sajat maga altal letrehozott transzcendentalis fenomenologiat akar ?ujkartezianizmusnak” is lehetne nevezni, ha nem kellene a kartezianus filozofia szinte osszes ismert tanitasait elutasitani. A descartes-i modszeres ketelkedesnek mint kuls? vilag letezesere vonatkozo iteleteink felfuggeszteset, a ?transzcendentalis epoche” gyakorlasat el?iro modszernek Husserl alapvet? jelent?seget tulajdonit, ugyanakkor azt is allitotta, hogy Descartes az egesz gondolkodasra nezve vegzetes hibat kovetett el, amikor eljutva a ?gondolkodom, tehat vagyok” tetelhez nem vonta le az ebb?l adodo radikalis kovetkezteteseket. [17]

Gilbert Ryle , a ?nyelvanalitikus” a Szellem fogalma konyveben arra tett kiserletet, hogy leromboljon egy Descartes-tol ered? mitoszt: ?a gepben lakozo szellem” mitoszat ( a m?b?l a megfelel? idezetet ide kattintva olvashatod ).

Fontosabb m?vei (id?rendben) [ szerkesztes ]

Principia philosophiae , 1685
  • Compendium musicae (Zenetudomanyi kezikonyv) (1618?1619)
  • Regulae ad derictionem ingenii (Szabalyok az ertelem vezetesere) (1619)
  • Le Monde ou Traite de la Lumiere (A vilag avagy tanulmany a fenyr?l) (1632?33)
  • Discours de la Methode, Dioptrique, Meteores, Geometrie ( Ertekezes a modszerr?l , Dioptrika, Egi jelensegek, Geometria)(1632-33)
  • Meditationes de la prima philosophia ( Elmelkedesek az els? filozofiarol [9] ) (1637)
  • Meditationes de la prima philosophia (2. kiadas) (1642)
  • Levelezesek Erzsebet hercegn?vel, Principia Philosophiae ( A filozofia alapelvei ) (1644)
  • Specimina Philosophiae, seu Dissertatio de methodo, Dioptrice et Meteora (Filozofiai irasok, avagy ertekezes a modszerr?l stb.) (1644)
  • Meditationes metaphysique (Metafizikai elmelkedesek) (1644)
  • Principes de la Philosophie (Az 1642-es m? francia forditasa)
  • Description de corps humain (Az emberi test leirasa) (1647)
  • Les Passions de l'Ame (A lelek szenvedelyei) (1649)
  • La Naissance de la Paix (A beke szuletese ? balettlibretto) (1649)
  • La Recherche de la verite par la lumiere naturelle (Az igazsag kutatasa a termeszetes vilagossag altal (megirasi ideje bizonytalan)

Magyarul [ szerkesztes ]

  • 1. Ertekezes az ertelem helyes hasznalatanak modszerer?l. 2. Elmelkedes a metafizikarol ; ford., jegyz. Alexander Bernat; Franklin, Bp., 1881 (Filozofiai irok tara)
    • ( Ertekezes a modszerr?l cimen is)
  • 1. Ertekezes az ertelem helyes hasznalatanak modszerer?l. 2. Elmelkedes a metafizikarol ; ford., jegyz. Alexander Bernat; 2. jav., b?v. kiad.; Franklin, Bp., 1881 (Filozofiai irok tara)
  • A szabadsagrol ; val., bev. J. P. Sartre, Officina, Bp., 1948 (Officina konyvtar)
  • Valogatott filozofiai m?vek / Szabalyok az ertelem vezetesere / Ertekezes az esz helyes vezetesenek es a tudomanyos igazsag kutatasanak modszerer?l / Az igazsag kutatasa a termeszetes vilagossag altal ; ford. Szemere Samu, bev. Rozsnyai Ervin: Descartes es az ujkori filozofia , sajto ala rend., jegyz. Nador Gyorgy; Akademiai, Bp., 1961 (Filozofiai irok tara)
  • A modszerr?l ; val., bev., jegyz. Tamas Gaspar Miklos, ford. Alexander Bernat, Szemere Samu, Tamas Gaspar Miklos; Kriterion, Bukarest, 1977
  • Ertekezes a modszerr?l ; ford., bev., jegyz. Alexander Bernat; Kossuth?Tekintet Alapitvany, Bp., 1991
    • ( Ertekezes az ertelem helyes hasznalatanak modszerer?l cimen is)
  • Ertekezes a modszerr?l. Teljes, gondozott szoveg ; Szemere Samu forditasat atdolg., szerk., jegyz. Boros Gabor; Ikon, Bp., 1993 (Matura bolcselet)
  • Igazsagkeres?k. Galileo Galilei (1564?1642) es Rene Descartes (1596?1650) m?vei ; ford. Zemplen Jolan; Interpopulart, Szentendre, 1993 (Populart fuzetek)
  • Elmelkedesek az els? filozofiarol [9] (ford., utoszo: Boros Gabor ), Atlantisz Konyvkiado , Bp., 1994 ISBN 963-7978-66-6
  • A lelek szenvedelyei ; ford., utoszo Dekany Andras; Ictus, Szeged, 1994
  • A filozofia alapelvei ; ford., utoszo Dekany Andras; Osiris, Bp., 1996 (Osiris konyvtar. Filozofia)
  • Test es lelek, moral, politika, vallas. Valogatas a kesei irasokbol ; ford. Barcza Katalin et al., szerk., jegyz., tan. Boros Gabor, Schmal Daniel; Osiris, Bp., 2000 (Sapientia humana)
  • Descartes levelei Pfalzi Erzsebet hercegn?hoz, 1643?1649 ; ford. Rokay Zoltan; Ecclesia, Bp., 2008
  • A lelek szenvedelyei es mas irasok ; Dekany Andras ford. felhasznalasaval ford. Boros Gabor, Gulyas Peter, bev., jegyz. Boros Gabor, tan. Charles Le Brun, ford. Bartha-Kovacs Katalin; L'Harmattan?SZTE Filozofia Tanszek, Bp.?Szeged, 2012 (Rezon?r)
  • Dioptrika ; ford. Kekedi Balint, Schmal Daniel, Toth Zita Veronika; Gondolat, Bp., 2016 (Eszlelet)

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. ↑ Renatus Cartesius (sved nyelven)
  2. ↑ https://www.lexpress.fr/culture/art/mais-ou-etait-passee-la-tete-de-descartes_1726031.html
  3. ↑ a b c d Rene Descartes
  4. ↑ In. Ertekezes a modszerr?l (M?szaki Konyvkiado, 2000) 4. oldal
  5. ↑ Vo. Ebert, Theodore (2011)
  6. ↑ a b c d e Kecskes Pal: A bolcselet tortenete
  7. ↑ a b c d e f g h Nyiri Tamas: A filozofiai gondolat fejl?dese. Szent Istvan Tarsulat, Budapest, 2001. 207-15.
  8. ↑ a b c d Descartes, Spinoza, Leibnitz
  9. ↑ a b c Elmelkedesek az els? filozofiarol
  10. ↑ a b Elmelkedesek az els? filozofiarol   III.
  11. ↑ Angolul en:Cartesian coordinate system -nek nevezett koordinata rendszer cikkenek sok mas nyelv? valtozata van de magyar valtozatban meg csak egy alcimkent jelent meg
  12. ↑ A derekszog? koordinata-rendszer abrazolasa azonban nem talalhato meg a matematikai fejtegeteseket tartalmazo, Ertekezesek a modszerr?l cim? m?hoz f?zott mellekletben, a Geometria ban.
  13. ↑ Suranyi Laszlo: Descartes, Bolyai es Lobacsevszkij: A geometria visszavezetese szubjektiv gyokerere . lajosszabo.com . (Hozzaferes: 2017. december 7.)
  14. ↑ Simonyi Karoly : A fizika kulturtortenete , Gondolat, Bp. ISBN 963-281-583-1
  15. ↑ Descartes a metafizikaban a ket szubsztancia, az anyagi- es a szellemi szubsztancia kulonboz?seget hangsulyozta, ugyanakkor az ember tanulmanyozasakor azt allitotta, hogy az elme szoros osszefuggesben van a testtel. A test es a szellem egyseget Descartes az eletszellem es a tobozmirigy elmeletevel magyarazta.(Ertekezes a modszerr?l 5. konyv) Ezt az elmeletet azonban meg a kozvetlen kovet?i is elvetettek.
  16. ↑ Schelling: Zur geschichte der neueren Philosophie. (Munchener Vorlesungen) Leipzig: Reclam jun., 1984.
  17. ↑ Husserl: Parizsi el?adasok In. Husserl valogatott tanulmanyai, Budapest, Gondolat Kiado 1972. pp. 236--237

Forrasok [ szerkesztes ]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

Commons:Category:René Descartes
A Wikimedia Commons tartalmaz Rene Descartes temaju mediaallomanyokat.
Fájl:Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidezetben tovabbi idezetek talalhatoak Rene Descartes temaban.
A temahoz kapcsolodo idezetek a Wikidezetben :
A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Rene_Descartes&oldid=26505081 ”