Mose Dajan
|
|
Szuletett
| 1915
.
majus 20.
[1]
[2]
[3]
[4]
[5]
Degania Alef
|
Elhunyt
| 1981
.
oktober 16.
(66 evesen)
[2]
[3]
[4]
[5]
[6]
Tel-Aviv
|
Allampolgarsaga
| izraeli
|
Hazastarsa
| Ruth Dayan
|
Gyermekei
|
- Assi Dayan
- Yael Dayan
- Ehud Dayan
|
Szulei
| Dvora Dayan
Shmuel Dayan
|
Foglalkozasa
|
- politikus
- katonatiszt
- regesz
|
Tisztsege
|
- Chief of the General Staff
(1953. december 6. ? 1958. januar 29.)
- a Kneszet tagja
(1959. november 30. ? 1981. oktober 16.)
- Minister of Agriculture and Rural Development
(1959. december 17. ? 1964. november 4.)
- vedelmi miniszter
(1967. junius 5. ? 1974. junius 3.)
- Izrael kulugyminisztere
(1977. junius 20. ? 1979. oktober 23.)
|
Iskolai
| Senior Officers' School
(1951?1952)
|
Kituntetesei
|
- Distinguished Service Order
- a francia Becsuletrend lovagja
- Israeli military decorations
- a francia Becsuletrend f?tisztje
(1956)
[7]
[8]
|
Halal oka
| |
Sirhelye
| Nahalal
|
|
|
Mose Dajan alairasa
|
|
|
|
Sablon
•
Wikidata
•
Segitseg
|
Mose Dajan
(
heber bet?kkel
??? ????
, izraeli angol atirassal Moshe Dayan,
1915
.
majus 20.
?
1981
.
oktober 16.
)
izraeli
katonai vezet? es politikus, az
Izraeli Vedelmi Er?k
f?parancsnoka 1953 es 1958 kozott, es
Izrael
Allam harcanak szimboluma.
Mose Dajan
1915
-ben ?
Oroszorszagbol
kitelepult
ukrajnai
zsido szul?k gyermekekent ? szuletett a
palesztinai
Degaj kibucban
.
1929
-ben, 14 evesen csatlakozott a
Haganahoz
, a foldalatti zsido hadsereghez.
1937
-t?l, ?rmesteri
rendfokozatban
szolgalt az angol hadsereg melle beosztott legalis zsido telepes rend?rseg egyik mozgo alakulatanak parancsnokakent, majd reszt vett a teruletekre behatolo arabok ellen folytatott ejjeli ?rjaratokban,
Orde Wingate
angol parancsnok mellett.
1939
novembereben, amikor a
Hagana
torvenytelenne valt, az angolok letartoztattak, de
1941
februarjaban kiengedtek, es belepett az angol hadseregbe. A kes?bbiek soran mez?gazdasagi miniszter (
1959
), majd hadugyminiszter (
1967
).
1965
-ben adta ki a
?A sinai hadjarat naploja, 1956”
cim? konyvet.
1981
-ben 66 evesen rakban halt meg
Tel-Avivban
.
A
szovetsegesek
oldalan harcolt a
Vichy-Franciaorszag
fennhatosaga alatt lev?
Libanon
es
Sziria
teruleten. Dajan mar az els? utkozetben elvesztette bal szemet, fekete szemtapasza az id?k soran jelkeppe valt.
1947
-t?l ?rnagyi rendfokozatban volt vezerkari tiszt, arab ugyekkel es felderitessel foglalkozott a
Haganaban
.
1948
-ban gy?zott a szirek ellen a
Jordan-volgyben
, a
degani csata
soran, a 89. gepesitett rohamzaszloalj parancsnokakent elfoglalta
Karatijat
. Ezutan alezredesi, majd vezer?rnagyi rangba kerult,
1949
novemberet?l a deli parancsnoksag f?parancsnoka volt. Az
1950-es evekben
az angliai vezerkari tiszti iskola hallgatoja volt,
1953
.
december 6
-an
vezerkari f?nokke
neveztek ki.
1956
-ban a
sinai hadjarat
gy?ztes hadvezere volt.
A
hatnapos haboru
(
1967
) idejen
Izrael
hadugyminisztere volt. A
jom kippuri haboru
sikereben aktivan kozrem?kodott, de az elszenvedett emberaldozatok nagysaga, es az elvesztett hadianyagok miatt ?t vontak felel?ssegre, es kenytelen volt lemondani a honvedelmi miniszteri posztrol.
1977
es
1979
kozott kulugyminiszter volt.
Kivalo diplomaciai kepessegekkel rendelkezett, hatast gyakorolt az
Egyiptommal
folytatott beketargyalasokra, ami nagyban el?segitette a tersegben izzo feszultsegek enyhuleset.
Kuls? hivatkozasok
[
szerkesztes
]