A klimavaltozas a vilag legnagyobb problemajava n?tte ki magat. A vilag kormanyainak els?dlegesen ezen valsag megoldasan kell dolgozniuk. Kina, USA, Europa szentuzeles? er?m?veit fel kell valtsak a megujulo energiaforrasok. A vilag erd?inek irtasat nemzetkozileg kell megakadalyozni. Az embereknek egyre jobban figyelnie kell a CO 2 kibocsatasra, mivel ez a gaz az uveghazhatas egyik el?idez?je. A klimavaltozas drasztikusan er?sodik, ezert tenni kell a jelenseg megakadalyozasa erdekeben. A portal celja, hogy a m?hellyel egyuttm?kodve felhivjuk az emberek figyelmet a novekv? problemara (a Wikipedian keresztul is). Az Europai Unio is tevekenykedik a jelenseg ellen, honlapjuk magyar nyelven is megtekinthet? ( Climatechange.eu ).
? Climatechange.eu
Az uveghazhatas a legkor h?megtarto tulajdonsaga, mely szamos dologtol fugg: mindenekel?tt a Nap tavolsagatol, az uveghazhatasu gazok legkori koncentraciojatol, illetve az atmoszfera s?r?seget?l. Hasonlo, de nem azonos folyamat alakul ki joval kisebb meretekben a foliasatrakban es az uveghazakban ? a nevet is ez utobbiakrol kapta.
Joseph Fourier' fedezte fel 1824 -ben, szamszer?leg el?szor 1896 -ban Svante Arrhenius sved kemikus vizsgalta. 1998 ?ban Buenos Airesben 180 orszag reszvetelevel ENSZ -konferenciat tartottak az uveghazhatas karos kovetkezmenyeinek csokkentese erdekeben.
Folyamata: a Napbol az energia rovidhullamu sugarzas formajaban erkezik a Foldre. A legkorbe lep? sugarzas teljesitmenye kb. 1370 watt/negyzetmeter. Amig eljut a foldfelszinre ez 324 watt/negyzetmeterre csokken. A beerkez? energia 30%-a visszaver?dik a vilag?rbe, mig a fennmarado resz (240 watt/negyzetmeter) elnyel?dik, melegitve a felszint. A legnagyobb visszaver?des a sarkokon alakul ki, ahol a felszint ho es jeg boritja, es a napsugarak beesesi szoge nagyon alacsony. A felmelegedett felszin felmelegiti a legkort, ahonnan az energia infravoros sugarzas formajaban tavozik. A Fold altal elnyelt es a vilag?r fele kisugarzott energia evi merlege nulla. Ha ez nem igy lenne, a Fold h?merseklete szakadatlanul novekedne. Ekkor jon letre az uveghazhatas jelensege. Az uveghazhatasu gazok egyfajta falat alkotnak a Fold felszine es a vilag?r kozt, visszaverve a ?vilag?rbe szant” plusz energiat, vagyis melegedest okozva. Osszegezve atengedik a napsugarzast, de nem engedik at a foldfelszinr?l erkez? h?sugarzast. Tovabb a teljes szocikkhez…
A szen-dioxid (keplete: CO 2 )legkori nyomason legnem?, gaz halmazallapotu vegyulet. A legkorbe szamos forrasbol kerulhet; szen es szentartalmu anyagok egese, allatok, novenyek es mikroorganizmusok legzese soran keletkezik. A tiszta leveg? 0,035% (terfogatszazalek) szen-dioxidot tartalmaz. Ez a mennyiseg az elmult evtizedekben jelent?sen novekedett, ami bizonyitottan hozzajarul a globalis felmelegedeshez, azaz a szen-dioxid uveghazgaz. Tovabb a teljes szocikkhez…
A metan (keplete: CH 4 ) szintelen, szagtalan gaz. A foldgaz f? alkotoresze (97%-ig metan), szenbanyak leveg?jeben is megtalalhato kis mennyisegben. A biogaz egyik jelent?s (45-70%) alkotoresze. A termeszetben is el?fordulo uveghazhatasu gaz, amely f?kent a szerves anyagok rothadasi folyamataibol eredhet. A legnagyobb veszelyforrast ebben az esetben az olvado tundraovezetek mocsari es lapteruleteinek kibocsatasa jelentik. Tovabb a teljes szocikkhez…
Tropusi ciklon
A tropusi ciklon tobb szaz kilometer atmer?j? felh?orveny. Ciklonalisan, vagyis az eszaki felteken az oramutato jarasaval ellentetes, a delin vele egyez? iranyban forog. A Rakterit? es a Bakterit? kozotti teruleten, azaz a tropuson, pontosan a 10. es a 20. szelessegi kor kozott keletkezik. Az orvenyles iranyat nem szamitva semmiben sem hasonlit a hazankban is el?fordulo mersekelt ovi ciklonokhoz. A Csendes-ocean tersegeben tajfunnak, a Karib-tenger tersegeben hurrikannak hivjak. Tovabb a teljes szocikkhez...
F? cikkek
Biologia
Politika
Kemia
Foldrajztudomany
Kutatok, aktivistak
Meteorologia
Energia