Udvozlunk a magyar Wikipedia Miskolc-portaljan!
szerkesztes
A
Miskolc-m?hely
a
Miskolccal
kapcsolatos szocikkek gondozasa celjabol jott letre 2013-ban. Ha segiteni akarsz, csatlakozz!
Miskolc
Eszakkelet-
Magyarorszag
legnagyobb varosa es
Borsod-Abauj-Zemplen varmegye
szekhelye.
Budapest
,
Debrecen
es
Szeged
utan
Magyarorszag negyedik legnepesebb varosa
.
A kornyek
Europa
egyik legregebben lakott terulete, mint azt
?sk?korszaki
leletek tanusitjak. A kulonboz? tajegysegek talalkozasanal, fontos keresked?utak menten epult, tobb telepules osszeolvadasabol (Diosgy?r, Miskolc, Hej?csaba, Tapolca, Goromboly), mely telepulesek mar a kozepkorban keresked?varosok voltak. Diosgy?r 1365-ben
Nagy Lajos
kiralytol varosi rangot kapott. A torok hodoltsag utan ipara is fejl?desnek indult. 1905-ben Miskolc megyei jogu varos lett, ami nem jelentett kiralyi varosi rangot. A szocialista id?szakban Magyarorszag egyik legjelent?sebb iparvarosakent elt a koztudatban, ebben az id?ben erte el legnagyobb kiterjedeset es legnagyobb nepessegszamat ? szamos szomszedos telepules, koztuk a kozepkorban az uradalom szekhelyeul szolgalo
Diosgy?r
,
Hej?csaba
,
Tapolca
es
Goromboly
hozzacsatolasaval.
A rendszervaltas utan kulturalis es idegenforgalmi szerepet igyekszik er?siteni; ebb?l a szempontbol f?bb latvanyossagai koze tartoznak a
miskolctapolcai
Barlangfurd?
, a
diosgy?ri var
es a
Miskolci Nemzeti Szinhaz
, illetve a kozeli
Bukki Nemzeti Park
. A regio vezet? varosakent az ennek megfelel? funkciokat is betolti; egyetemi varos, a megye es kornyeke gazdasagi, kulturalis kozpontja.
Miskolc postatortenete
a 18. szazad vegen kezd?dott. A varost sokaig nem erintettek a postavonalak, a postaforgalmat csak
Onodon
keresztul lehetett lebonyolitani. Az els?
miskolci
postahivatal 1790-ben letesult, es ekkortol kezdve mar a varost is erintettek a postai utvonalak. A posta epulete (egyben a postamester lakohaza) eleinte kezdetleges korulmenyeket biztositott, az els? elfogadhato epulet a mai Kazinczy es Batthyany utca sarkan allo epulet volt. A
vasut
varosba erkezese (kes?bb a tavirda beolvasztasa a postaba) annyira megnovelte a postaforgalmat, raadasul a
nagy miskolci arviz
is megrongalta a postat, hogy szuksegesse valt egy kozponti postaepulet letesitese ? igaz, meg evtizedekig kulonboz? berlemenyekben m?kodott a posta. Kozben postahivatalok nyiltak
Diosgy?rben
,
Hej?csaban
, a
Tiszai palyaudvaron
es a varosban is.
A miskolci
Postapalota
1937-re epult fel
Walder (Walder) Gyula
es Reisch Adolf tervei alapjan. Az epuletet azota tobbszor is b?vitettek, de a Magyar Posta Rt. Miskolci Postaigazgatosaga es az 1. sz. posta ma is az epuletben m?kodik (
Kazinczy utca
16.). A sokaig osszetett szolgaltatast nyujto postaszervezetr?l 1990-ben levalt a M?sorszoro Vallalat (ma
Antenna Hungaria Zrt.
) es a Magyar Tavkozlesi Rt. (ma
Magyar Telekom
Nyrt.).
|
Az 1878-as miskolci arviz emlekm?ve a Szent Anna teren,
Gardos Aladar
alkotasa.
|
- … Miskolc
majus 11-en
tartja
unnepet
abbol az alkalombol, hogy
Ferenc Jozsef
kiraly
1909
-ben ezen a napon adta at a varos cimeres kivaltsaglevelet?
- … Miskolc teruleten az
?sember
mar 70 000 evvel ezel?tt megtelepedett, es keves olyan telepules van Europaban, amely
ilyen tavu tortenelemmel
rendelkezik?
- … a
Miskolci Nemzeti Szinhaz
a mai
Magyarorszag
teruletenek legregebbi k?szinhaza?
- … a
diosgy?ri kohaszat
? amely jogel?djeit is tekintve kozel 250 evig volt az orszag metallurgiai kozpontja ? 2009-ben vegleg megsz?nt?
- … az
1878-as miskolci arviz
a 19. szazadi
Magyarorszag
legtobb halottat kovetel? arvize volt?
- … az 1782-ben alapitott
Diosgy?ri Papirgyar
Magyarorszag egyetlen bankjegy- es biztonsagipapir-gyarto vallalata?
- … a
miskolctapolcai
monostor melletti ispotalyban mar a 13. szazadban gyogyitottak fekv?betegeket?
- … az 1996-ban letrejott
Szinhaztorteneti es Szineszmuzeum
epulete az 1843-ban leegett els?
miskolci k?szinhaz
helyen, annak alapjain all?
- … a
Miskolci Galerianak
otthont ado
D?ry-kuria
az 1700-as evek legelejen epult (epittet?je D?ry (II.) Andras volt), es a legenda szerint
II. Rakoczi Ferenc
itt rendezte be f?hadiszallasat a
Rakoczi-szabadsagharc
idejen?
- …
Miskolc
els? teljes kor? ingatlan-osszeirasat, a
Miskolci Kotelkonyvet
1702-ben allitottak ossze?
- … a legendas
Miskolci 10. honved gyalogezred
egykori laktanyajaban, a Tizeshonved utcan, ma a
Herman Otto Gimnazium
m?kodik?
- … Miskolcrol
Anonymus
is irt a
Gesta Hungarorumban
?
?A vezer (
Arpad
) … Bongernek, Bors apjanak nagy foldet adott a Tapolca vizet?l a
Sajo
folyoig, amelyet most Miskolcnak hivnak, azonkivul odaadta neki azt a varat, melyet Gy?rnek mondanak.”
|
- … Miskolc tortenelme soran ketszer is, 1395-ben es 1519-ben kapott pallosjogot a kiralytol, a
varos ket pallosa
a
Herman Otto Muzeumban
lathato?
- … Miskolc els? diszpolgara
Kossuth Lajos
volt, es az orszag els? egesz alakos Kossuth-szobrat is Miskolcon emeltek?
- … a
Foldes Ferenc Gimnazium
jogel?djei reven mintegy 450 eves multra tekint vissza?
- …
Laborfalvi Roza
, a magyar szinjatszas jelent?s alakja Miskolcon szuletett?
- … az
Avasra
mar az ?skori ember is betelepult, es ott ? kulonlegessegszamba men? h?kezeleses technologiaval ?
szakocakat
es mas k?eszkozoket allitott el??
- … a
DVTK
tobb mint szaz eve, 1910. februar 6-an alakult meg Diosgy?r-Vasgyari Testgyakorlok Kore neven?
- … az
Arany Szarvas Gyogyszertar
a 19. szazad els? feleben kerult a mai,
Erzsebet ter
2. szam alatti helyere, es Trangus Illes doktor 1762-t?l m?kodtetett gyogyszertaranak a jogutodja? (Sajnos 9 eve bezart.)
- … az els? (m?kedvel?) szimfonikus zenekar 1886-ban jott letre Miskolcon, aminek a munkassagat napjainkban az 1963-ban alakult
Miskolci Szimfonikus Zenekar
folytatja?
- …
Miskolc
tortenetet el?szor a helyi szuletes?
akademikus
,
Szendrei Janos
irta meg 1885 es 1911 kozott, ot kotetben?
- … a
Villanyrend?r
Miskolcon a
Szechenyi utca
es a
Kazinczy
/Szemere utca keresztez?deset jeloli, amely a jardakon 1949-ben elhelyezett negy jelz?lamparol kapta maig hasznalatos nevet?
- …
Mikszath Kalman
iro
Mikszath Kalman
nev? fia 1926 juliusa es 1932 oktobere kozott Miskolc f?ispanja volt?
|
Ismert miskolciak evforduloi havi bontasban
szerkesztes
- Szuletesek
- 1888. majus 1. ?
Bartus Odon
fest?m?vesz
- 1916. majus 2. ?
Zambo Janos
banyamernok, egyetemi tanar, a Miskolci Egyetem rektora, az MTA tagja, Miskolc diszpolgara
- 1964. majus 3. ?
Jenei Laszlo
iro, szerkeszt?
- 1924. majus 6. ?
M. Kristof Agnes
fest?m?vesz
- 1931. majus 8. ?
Remenyi Janos
tanar, karnagy, Miskolc diszpolgara
- 1920. majus 8. ?
Richter Richard
banyamernok, egyetemi tanar, dekan
- 1901. majus 9. ?
Choma Jozsef
fest?m?vesz
- 1912. majus 9. ?
Forrai Istvan
karmester, zenepedagogus
- 1829. majus 10. ?
Bodogh Albert
orvos, Borsod megye f?orvosa
- 1953. majus 11. ?
Korinthus Katalin
pedagogus, politikus
- 1963. majus 11. ?
Nemeth Judit
Liszt Ferenc-dijas opera-enekesn?, erdemes es kivalo m?vesz
- 1928. majus 13. ?
Feledy Gyula
Kossuth-dijas grafikus- es fest?m?vesz
- 1961. majus 13. ?
Rakusz Eva
olimpiai ezustermes, vilagbajnok magyar kajakozo
- 1979. majus 14. ?
Cser Adam
karmester, zeneszerz?
- 1941. majus 16. ?
Bozsik Istvan
grafikusm?vesz
- 1928. majus 16. ?
Varga Miklos
szobraszm?vesz
- 1932. majus 17. ?
Bonis Ferenc
zenetortenesz, egyetemi tanar
- 1898. majus 17. ?
Geleji Sandor
ketszeres Kossuth-dijas kohomernok, egyetemi tanar
- 1946. majus 18. ?
Patko Gyula
gepeszmernok, egyetemi tanar, a Miskolci Egyetem rektora, Miskolc diszpolgara
- 1930. majus 18. ?
Varga Gyula
Jaszai Mari-dijas szinesz, a Miskolci Nemzeti Szinhaz orokos tagja
- 1991. majus 19. ?
Kiss Pal Tamas
autoversenyz?
- 1946. majus 20. ?
Dobrossy Istvan
helytortenesz, leveltaros, Miskolc diszpolgara
- 1934. majus 22. ?
Kiss Lajos
olimpiai bronzermes, vilagbajnoki ezustermes kajakozo
- 1925. majus 23. ?
Bano Pal
szinesz
- 1921. majus 25. ?
Terplan Zeno
Szechenyi-dijas gepeszmernok, egyetemi tanar, az MTA tagja, Miskolc diszpolgara
- 1973. majus 28. ?
Harsanyi Attila
Jaszai Mari-dijas szinesz, rendez?
- 1920. majus 29. ?
Varady Sandor
Munkacsy-dijas szobrasz, erdemes m?vesz
- 1913. majus 31. ?
Szabados Ambrus
szinesz, a Miskolci Nemzeti Szinhaz orokos tagja
- Halalozasok
- 1972. majus 1. ?
Marjalaki Kiss Lajos
regesz, helytortenesz, tanar
- 1900. majus 1. ?
Munkacsy Mihaly
fest?m?vesz
- 1903. majus 4. ?
Csathy Szabo Istvan
gyogyszeresz, uzletember
- 1963. majus 5. ?
Burghardt Rezs?
fest?m?vesz, Munkacsy-dijas, erdemes m?vesz
- 1983. majus 6. ?
Szigeti Oszkar
a DVTK valogatott labdarugoja
- 1943. majus 10. ?
Henszelmann Aladar
rontgen- es furd?orvos, egyetemi magantanar
- 1960. majus 11. ?
Meilinger Dezs?
fest?m?vesz
- 2013. majus 12. ?
Agoston Judit
olimpiai bajnok t?rvivo
- 1992. majus 13. ?
Csabai Kalman
Munkacsy-dijas fest?m?vesz
- 1967. majus 13. ?
Ficzere Laszlo
fest?m?vesz
- 2016. majus 16. ?
Kajan Tibor
ketszeres Munkacsy Mihaly-dijas grafikus, karikaturista
- 1980. majus 17. ?
Gaspar Gyula
matematikus, egyetemi tanar
- 1985. majus 21. ?
Ver? Jozsef
kohomernok, egyetemi tanar, az MTA tagja
- 1933. majus 22. ?
Ferenczi Sandor
orvos, pszichoanalitikus
- 1914. majus 22. ?
Kubik Bela
Borsod varmegye f?ispanja, Miskolc els? f?ispanja
- 1991. majus 24. ?
Mraz Ferenc
szakszervezeti vezet?, Miskolc diszpolgara
- 2015. majus 26. ?
Dobrossy Istvan
tortenesz, leveltaros, Miskolc diszpolgara
- 1981. majus 28. ?
Lukovszky Laszlo
Munkacsy Mihaly-dijas grafikus- es fest?m?vesz
- 2004. majus 29. ?
Vegvari Lajos
m?veszettortenesz
- A lista szerkesztese
Foldrajz
Testvervarosok
Kultura
Latnivalok
Templomok
Tortenelem
Hires emberek
Oktatas
Sport
Varosreszek
Egyebek
|