Ez a szocikk nem tunteti fel a fuggetlen forrasokat , amelyeket felhasznaltak a keszitese soran. Emiatt nem tudjuk kozvetlenul ellen?rizni, hogy a szocikkben szerepl? allitasok helytalloak-e. Segits megbizhato forrasokat talalni az allitasokhoz! Lasd meg: A Wikipedia nem az els? kozles helye .

A ho 0 °C alatt kepz?dott csapadek , amely vizparat tartalmazo leveg? tovabbi leh?lesevel jon letre, amikor a kepz?dott jegreszecskekre kristalyosan tovabbi jegreszecskek fagynak, es hokristallya egyesulnek. Mivel a ho kis osszetev?kb?l all, ezert granularis anyagnak tekinthet?. Laza, puha, konny? szerkezet?, amig kuls? nyomas nem eri. A hopelyhek szamos meretben es mintazatban erhetnek foldet. Az olvadasnak es a visszafagyasnak koszonhet?en hodara, jegcseppek, vagy jeges? formajaban is foldet erhet. A szilard halmazallapotu, kristalyos szerkezet? ho hullasat havazasnak hivjuk. Havazasok inkabb alacsony legnyomasu rendszerek, ugy nevezett mersekelt egovi ciklonokban felaramlo leveg? hatasara alakulhat ki. Ahol a kornyezethez viszonyitva melegebb h?merseklet? viztestek vannak, amelyekb?l para kerul a leveg?be, ott kialakulhat az ugy nevezett to-miatti havazas. Helyi szinten a to-miatti havazasok akar er?teljes csapadekkepz?dest is okozhatnak. A hoviharok olyankor alakulnak ki, amikor egy ciklon kozpontja nagy nedvessegtartalmat biztosito helyen helyezkedik el, ami a to-miatti havazas kialakulasahoz hasonlo korulmenyt biztosit. A hegyek szelnek kitett hegyoldalain a felszallo legaramlatok hatasara heves hozaporok is kialakulhatnak, ha a legkor eleg hideg hozza. A havazas mennyisegenek meghatarozasahoz specialis csapadekgy?jt? edenyzet szukseges.

Formai [ szerkesztes ]

• Szilard csapadekformak
  • havazas
  • hozapor
  • hoszallingozas
  • havas es?
  • fagyott es?
  • hodara
  • jegdara
  • szemcses ho
  • jeges?
  • jegt? ^[1]

A havat, mikor mar foldet ert tobbfele modon is lehet csoportositani. Lehet porho, ha a kristalyok nem tapadnak ossze es a foldon is megtartjak kristalyos szerkezetuket. Lehet tapado ho, ha a ho nagy hopelyhekb?l allt ossze es emiatt laza szerkezet?. Olvadas idejen a porho is konnyebben tapad. Amikor a kristalyos szerkezet? porhavat fujja a szel hofuvas alakul ki, amely akar meteres hobuckakat, hofalakat is emelhet. Ha a ho sajat tomegenel fogva megcsuszik azon a feluleten, ahova hullott, akkor meredekebb lejt?kon akar lavina kialakulasat is okozhatja. A ho fehersege visszaveri a napsugarakat. A ho magasabb h?merseklet? id?jaras eseten nem felmelegszik a napsugarzas hatasara, hanem olvadni kezd. A lehullott homennyiseg egysegnyi folyadekmennyiseget azert szoktak merni a folyok vizgy?jt? teruletein, mert a hirtelen jott felmelegedes soran nagyobb mennyiseg? olvadekviz is szarmazhat a kulonboz? osszetetel? horetegekb?l. Ez aradasokat okozhat a kora tavaszi id?szak soran.

A horeteg fontos szerepet tolt be a mez?gazdasagi termenyek eleteben, mert h?szigetel? retegkent m?kodik telen, amikor a hotakaro ellepi a veteseket. Amennyiben sok-sok even keresztul a hideg id?jarasu periodus soran a lehullott homennyiseg nem olvad el id?r?l-id?re, akkor a hosszu evek alatt kialakult jegtomeg a gleccser . A friss ho zajcsokkent? hatasu, mivel a hokristalyok koze rekedt leveg? elnyeli a hangrezgeseket. Ezen hatas azonban gyorsan elmulik akkor, ha onos es? vekony jegreteget kepez a ho felszinen. A frissen hullott havon valo seta kozben a lepesek ropogo hangot adnak alacsony h?merseklet eseten.

Az osszetomorodott horeteg energia egyensulya szamos h?-tovabbitasi folyamaton mulik. A tomorodott horeteg elnyeli a napbol erkez? rovidhullamu sugarakat, melyet reszben a felh?zet gatol, reszben visszaver?dik a feher felszinr?l. A hosszu hullamok h?valtozast okoznak a horetegben es az azt korulvev? kornyezetben, beleertve a ra nehezed? legtomeget, a novenyzeti boritast es felh?ket. A h?csere h?aramlasban nyilvanul meg a horeteg es a felette elhelyezked? legtomeg kozott es ezt a folyamatot a h?mersekleti elteres es a szelsebesseg iranyitja. ^[2]

Egy hovihart jellemezhet er?s havazas, mig a latotavolsagot jelent?sen csokkent? hofuvashoz szukseg van hora, am er?s szelre is. Sikvideki teruleteken a havazas akar egy meter vastag horeteget is kialakithat, mig hegyvidekekkel szabdalt videkeken akar a tobb meteres magassagot is elerheti a lehullo ho mennyisege. Amikor jelent?sebb homennyiseg hullik le, akkor a kozlekedes rendkivul nehezkesse valhat, ugyanakkor a homobilok, motoros szanok, hotaposok es silecek hasznalataval lehet alkalmazkodni a megvaltozott korulmenyekhez. Ha er?teljes havazas alakul ki kora ?sszel, vagy kes? tavasszal, amikor meg a lombhullato fakat levelzet boritja, akkor ezekben a novenyekben a ho es a hideg komoly karokat okozhat. Azokon a teruleteken, ahol minden evben jelent?s homennyiseg hullik le, ott regen jegvermeket alakitottak ki, ahol a jeg mellett, gyakran havat hasznaltak arra, hogy a nyari honapok soran azzal h?tsek a kulonfele hideget igenyl? elelmiszereiket.

Hofajtak [ szerkesztes ]

I. Hoallapot [ szerkesztes ]

Ujho: ujhonak nevezunk minden hofajtat, ahol a hokristaly eredeti formajaban talalhato, fuggetlenul attol, hogy mennyi ideje hullott. Kristalyszer?, tobbnyire hatsugaras csillagocskak laza szerkezettel. Az ujho fajtai:

• Vadho: nagyon nagy hidegben es szelcsendben keletkezik. Tobbnyire kis pelyhekben hull, de kristalyai kulonosen hosszu sugaruak, ezert laza, omlos szerkezet?. Els?sorban Kanadaban es Uj-Zelandon talalhato. Terfogatsulya 10?30 kg/m³.
• Porho: konny? laza ho, hidegben is pelyhekben hull, nem all ossze holabdava. Terfogatsulya 30?60 kg / m³ . Szekelyfoldon a frissen hullott, foldet alig belep? vekony porhot porka honak mondjak. Porkara menni annyit tesz, mint ilyen havon menni vadaszatra. ^{[3] [4]}
• Nedves ho (pepho): 0 °C koruli id?jarasban , nagy pelyhekben hull (sok osszetapadt hokristaly). Gyurhato, filcszer? .
• Hodara: akkor keletkezik, ha a hopelyhek utkozben vizzel talalkoznak, azutan megfagynak . Golyo alaku, leveg?t is tartalmazo szemcsekben hull. Ha a hodara tovabbi vizet vesz fol, megfagyva jegge alakul ( jeges? ).

Talalkozunk meg ket, kristalyos szerkezet? termeszetes jelenseggel, amelyeket nem tekintunk ujhonak:

• Feluleti der : nagy hidegben a hofeluleten keletkezik, csillogo, laza szerkezet? kristalyokkal. Ha kes?bb ujho fedi, veszelyes, lavinakepz? csuszoreteget kepezhet.
• Zuzmara : a kiallo targyakra kodcseppecskek fagynak. A kristalyok mindig szellel szemben novekszenek.
• Mesterseges ho: A sipalyakon fagypont alatti h?mersekleten apro cseppekre porlasztott vizet fujnak egy ventilator ele (hoagyu) a leveg?ben a cseppek megfagynak. Mivel nem kristalyos szerkezet?, kevesebb leveg?t tartalmaz, mint a termeszetes hofajtak. A sipalyakon tartos tomor reteget alkot.

II. Hoallapot [ szerkesztes ]

Regi ho : az ujho h?mersekleti es er?hatasokra (szel, retegnyomas) atalakul. A hokristalyok hoszemcsekke alakulnak (leepul? atalakulas), egyidej?leg az egymas melletti szemcsek kolcsonhatasba lepnek (felepul? atalakulas) filcesednek. Durva szemcses (d>2 mm) es finom szemcses (d<2 mm) regi havat kulonboztetunk meg.

A regi ho fajtai:

• Csontho (firnho): A ho tobbszori olvadasa es ismetelt fagyasa eredmenyekeppen keletkezik. Idealis ho lesiklashoz. Tulzott olvadas es fagyas hatasara jegesedik. Ha nem kepes megfagyni, vizes kocsonyahova, majd latyakos hova alakul.
  • Szaraz csontho terfogatsulya: 400?700 kg/m³
  • Nedves csontho terfogatsulya: 600?800 kg/m³
• Kerges ho (harsch):
  • Olvadt kerges ho ? a feluleti reteg meg olvadasa es ismetelt megfagyasa kovetkezteben jon letre.
  • Szelharsch ? a szelnyomas hatasara jon letre. A siel?k mindkett?t beszakado keregnek nevezik.
• Tomott ho: A szel a hoeses kozben osszetori a hokristalyokat, es a szel alatti oldalon szorosan tomoritve lerakja. Rosszul kot?dnek a retegek egymashoz, lavina eseten tablaszer?en leszakadnak.
  • Szaraz tomott ho: 200?400 kg/m³
  • Nedves tomott ho: 400?450 kg/m³
• Preselt ho: szel fel?li lejt?n hoeseskor vagy ismetelt olvadaskor-fagyaskor a szel a havat szilardan osszepreseli.
• Uszoho: (mas irodalomban lebeg? ho ) a hotakaro foldkozeli retegeiben bels? zuzmarakepz?des kovetkezteben a regi ho csesze alaku (rizsszer?) szemcsekke alakul at. Az atalakulas terfogatvesztessel jar, igy a ho kuls? terheles hatasara beszakadhat. A csesze alaku szemcseknek nincsen kot?desuk egymashoz, ezert (csapagygolyoszer?en) rendkivul lavinaveszelyes csuszoreteget kepez a folotte elhelyezked? horeteg szamara! Nagy hidegben, hoszegeny telel?n is keletkezhet, de letrejohet a horetegben, a hokristalyok leepul? es gatolt felepul? atalakulasa eredmenyekeppen.

A jegkristalyok alakja ? keletkezesuk folytan ? nagyon kulonboz?, els?sorban a h?merseklett?l fugg:

A ho, mint csapadek eloszlasa Magyarorszagon [ szerkesztes ]

Az alfoldi teruleteken atlagosan 20-30 napon kell havazasra szamitani. Ez a magasabban fekv? hegyvideki teruleteken 50-60 nap is lehet. Mig az Alfoldon 30-35 nap, addig a hegyvidekeken akar 80 nap is lehet a hotakaros napok szama. ^[5]

A ho a tarsadalomban [ szerkesztes ]

A ho tobb teli sport fontos kelleke: peldaul sieles , szankozas . A kozlekedesben fennakadasokat okozhat a nagy mennyiseg? ho. A ho jo jateklehet?seg: a hogolyozas, hoangyal formalas es hoemberepites az europai kultura resze.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Magyar Tajszotar: A Magyar Tudomanyos Akademia megbizasabol. Szerk.: Szinnyei Jozsef . Budapest: Hornyanszky Viktor kiadasa. 1901. 194. o. II. kotet, O-Zs  

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

A Wikimedia Commons tartalmaz Ho temaju mediaallomanyokat.

• Hojelentesek, webkamerakepek ? Mozgasvilag hojelentes