Antarktisz

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Antarktisz
Antarktisz zászlaja
Antarktisz zaszlaja
F?varosa nincs
d. sz. 90° , k. h. 0° Koordinatak : d. sz. 90° , k. h. 0°
Allamforma nincs, Antarktisz-egyezmeny szerint iranyitva
teruleti igeny Argentina
Ausztralia
Chile
Franciaorszag
Uj-Zeland
Norvegia
Egyesult Kiralysag
Nepesseg
Nepszamlalas szerint ismeretlen
Becsult allando lakossag nincs, id?szakosan kb. 1000-4000 f?  (1995)
Foldrajzi adatok
Terulet 14 200 000 [1] km²
Egyeb adatok
Hivoszam + 672
Internet TLD .aq
Az Antarktisz térképe
Az Antarktisz terkepe

Antarktisz (mas neven Deli-sarkvidek) a deli szelesseg 60. fokatol delre fekv? terseg neve, a Fold legszels?segesebb terulete. [1] [2] Neve a gorog ?νταρκτικ?? ( antarktikosz ) szobol ered, jelentese ?az Arktisszal szemben”. Magaba foglalja a sz?kebb ertelemben vett Antarktika kontinenst, valamint szamos szigetet ( Deli-Georgia es Deli-Sandwich-szigetek , Deli-Orkney-szigetek , Deli-Shetland-szigetek ). Terulete mintegy 14,2 millio km². [1] A tudomanyos kutatoallomasok szemelyzetet nem szamitva lakatlan terulet. Sokszor nevezik a Fold legnagyobb sivatagjanak , [3] mert eghajlata rendkivul szaraz. Az Antarktisz szarazfoldi jegtakaroja az uledekmintak lenyomatai alapjan megkozelit?leg 33,6 millio eves. [4]

2007 . majus 15 -en a NASA uj felveteleket kozolt megolvadt Nyugat-Antarktiszi teruletekr?l, ami azert dramai, mert kezd beigazolodni a tudosok azon feltevese, hogy a globalis felmelegedes miatt Nyugat-Antarktisz es Kelet-Antarktisz jege kette fog szakadni.

Felfedezese [ szerkesztes ]

B?vebben: Az Antarktisz tortenete

1773 . januar 17-en James Cook atlepte a deli sarkkort , de csupan jeghegyeket latott.

1819 -ben felfedeztek a Deli-Shetland-szigeteket , ahova kes?bb rengeteg fokavadasz erkezett. A ?fokab?r-laz” kis hijan a medvefokak kihalasahoz vezetett.

1820 -ban Fabian Gottlieb von Bellingshausen latta el?szor a partokat a Vosztok nev? hajorol, de nem tette a labat a kontinensre.

1895 -ben Carsten Borchgrevink norveg biologus volt az els? kutato a foldreszen.

1908 -ban Ernest Shackleton 180 km-rel a Deli-sark el?tt kenytelen volt visszafordulni.

1911 . december 14-en a norveg Roald Amundsen els?kent erte el a Deli-sarkot . Robert Falcon Scott angol kutatonak ez csak 1912 . januar 18-an sikerult (a visszauton Scott meghalt).

Foldrajza [ szerkesztes ]

B?vebben: Az Antarktisz foldrajza
B?vebben: Az Antarktisz szigeteinek listaja
Deli jeg
Az Antarktisz terulete Europahoz viszonyitva
Az Antarktisz elhelyezkedese a Foldon

Az Antarktisz f?leg a deli sarkkort?l delre helyezkedik el. A Deli-ocean veszi korul. Ket hegyseg huzodik rajta, melyeket a Ross-tenger es a Weddell-tenger kozti foldszoros valaszt el egymastol. A Weddell-tengert?l nyugatra es a Ross-tengert?l keletre lev? teruleteket Nyugat-Antarktisznak , a masik reszt Kelet-Antarktisznak nevezik. A keleti es a nyugati felgombot a greenwichi delkorhoz viszonyitjak.

Nyugat-Antarktisz az Antarktiszi-felszigetet , a felsziget melletti szigetvilagot es a Transzantarktiszi-hegyseget foglalja magaba. [1] Kelet-Antarktisz hatalmas kiterjedes? pajzsterulet, legnagyobb reszt sik felszin? ?smasszivum . [1]

Az Antarktisz a legjegesebb kontinens, jelenlegi legnagyobb jegvastagsaga 4775 meter. [1] Ez a jegreteg a Fold jegkeszletenek 90%-at, azon belul az edesvizkeszlet 70%-at tartalmazza. [1] A kontinens 98-99%-a jeggel fedett. [1]

A kontinens jegmentes teruleteinek egy resze sziklabukkanas, nunatak es magas hegyvonulat, nagy resze azonban koves tundraval boritott parti vagy partkozeli oazis . [1] Az oazisok az antarktiszi elet szinterei. Ezeken a teruleteken, amik igen erzekenyen reagalnak a felmelegedesre, tavak kepz?dnek, a kovek er?sen aprozodnak, mallanak es talajkepz?des indul meg. [1] Az oazisok egy resze csak alig nehany evtizede kepz?dott, de sok kozuluk mar a holocen korszak elejen letrejott. [1]

Eghajlata [ szerkesztes ]

B?vebben: Az Antarktisz eghajlata

Bels? teruleteinek atlagh?merseklete telen ?40 °C es ?70 °C kozott alakul, mig nyaron ?15 °C es ?35 °C kozott mozog, tehat szels?segesen hideg. A part menten enyhebb a h?merseklet , telen ?15 °C es ?32 °C, nyaron ?5 °C es +5 °C kozotti.

A katabatikus szelek vagy lavinaszelek nehany melegebb nap utan a parti es a bels? teruletek kozotti nyomaskulonbseget kiegyenlitve hatalmas energiaval zudulnak a tenger fele. Sebesseguk elerheti akar a 320 km/h-s erteket is.

A globalis felmelegedes hatasai az Antarktiszra [ szerkesztes ]

Antarktisz teruletenek h?merseklet-valtozasa

Napjainkban a globalis felmelegedes miatt a jegtomb folott nagy magassagban mert leveg?h?mersekletek gyorsabban emelkednek, mint barhol mashol a Foldon. Ennek eredmenye, hogy Kelet-Antarktisz teljes mennyisege csokken, gleccsereinek 85%-a gyorsabban folyik a tenger fele.

El?vilaga [ szerkesztes ]

B?vebben: Az Antarktisz el?vilaga

Allatvilaga [ szerkesztes ]

A Deli-sarkvidek allatai a pingvinek , valamint az osszes vilagtengerben el?fordulo fokak . A balnak szama szinten emlitesre melto.

A 7 antarktiszi pingvinfaj kozul 6 csak a koltes idejen tartozkodik itt, a tobbi id?t mashol toltik. A csaszarpingvin (Aptenodytes forsteri) , a Fold legnagyobb pingvinfaja azonban mindig itt marad. A tojo altal lerakott egyetlen tojast a him kolti ki a tel folyaman, ekozben egyaltalan nem taplalkozik.

A tengeraramlatok altal felkavarodott vizben a tengerfenekre leulepedett asvanyi sok a felszinre emelkednek, es szamtalan paranyi alga ? a kovamoszatok ? kialakulasanak kedveznek. A deli-sarki vizek nagyszamu lakoja ezekkel taplalkozik. Vilagitorakok ( krill ) milliardjai taplalkoznak kovamoszattal, a rakokat pedig a balnak , a rakev? foka , pingvinek , halak es labasfej?ek fogyasztjak. Az osszetett taplaleklanc csucsan az itt el? legnagyobb ragadozokat, a kardszarnyu delfint (mas neven gyilkos balnat) es a leopardfokat talaljuk. [5]

A foldreszhez tartozo Gyorgy kiraly-szigeten az eghajlathoz legsikeresebb alkalmazkodni tudo, siraly formaju, un. kleptoparazita eletmodu, zomok, er?s halfarkasfelek ket faja, a delsarki es az antarktiszi halfarkas telepedett meg.

A Deli-sarkvidek rovarvilaga nagyon szegenyes: jobbara csak nehany ketszarnyu es bogar alkotja. Az antarktiszi szigetek endemikus bogarnemei a Promecheilidae (korabbi neven Perimylopidae) csaladba tartoznak, amelynek nehany faja a Falkland-szigeteken es Ausztraliaban is el. [6] E ropkeptelen bogarak a tengerpartra sodrodott allati es novenyi maradvanyokat fogyasztjak.

Novenyvilaga [ szerkesztes ]

Az Antarktiszon alig van novenyi elet, kiveve egy nagyon keskeny tundrasavot . Csupan nehany epilitikus zuzmo tenyeszik az enyhebb, part menti teruletek sziklain. A jegtakaroban neha megjelen? olvadasi lyukakban hoalgak is megtelepedhetnek, de ez nem tul gyakori. A kontinensen csak ket viragos noveny el: az antarktiszi sedbuza (Deschampsia antarctica) ? es a felemasviragu szegf? (Colobanthus quitensis)

Emberi tevekenyseg az Antarktiszon [ szerkesztes ]

Teruletek [ szerkesztes ]

B?vebben: Az Antarktisz teruletei

Fugg? teruletek [ szerkesztes ]

Nev Az orszag, amelyhez tartozik Terulet (km²)
Ausztrália Heard-sziget es McDonald-szigetek [8]   Ausztralia 372
Norvégia Bouvet-sziget [9]   Norvegia 49
Deli-Georgia es Deli-Sandwich-szigetek [10]   Egyesult Kiralysag 3903
Francia deli es antarktiszi teruletek [11]   Franciaorszag 7781 [12]

El nem ismert teruleti igenyek [ szerkesztes ]

El nem ismert teruleti igenyek az Antarktiszon:
    Uj-Zeland
    Ausztralia
    Franciaorszag
    Norvegia
    Egyesult Kiralysag
    Chile
    Argentina

Az Antarktiszon 7 orszag, Uj-Zeland , Ausztralia , Franciaorszag , Norvegia , az Egyesult Kiralysag , Chile es Argentina rendelkezik jelenleg el nem ismert teruleti igennyel, ezek foldrajzi elhelyezkedese es teruleti aranyai a jobb oldali kepen lathatoak.

Az Antarktisz-egyezmeny [ szerkesztes ]

Az Antarktisz m?holdkepe
B?vebben: Antarktisz-egyezmeny

Az Antarktisz-egyezmeny egy, a foldresz kozjogi statuszat meghatarozo nemzetkozi megallapodas, amelyet 1959 . december 1-jen kotottek 30 evre es 1961 . junius 13-an lepett hatalyba. A megallapodas alapjan barmely orszag letesithet az Antarktisz teruleten tudomanyos kutatoallomast. Tilos azonban hulladekokat, kulonosen nuklearis es radioaktiv hulladekokat tarolni a tersegben.

Magyarorszag 1984 -ben irta ala az egyezmenyt.

Kutatoallomasok [ szerkesztes ]

Az Antarktiszon emberek csupan az id?szakosan vagy allando jelleggel m?kodtetett kutatobazisokon elnek. Nyaron a teljes kontinensen osszesen mintegy 3000?4000 ember tartozkodik, [1] telen azonban csak 800-1000. [1] A legnepesebb bazis az amerikai McMurdo kutatoallomas , [1] ami a kontinens szelen, a Ross-szigeten talalhato, voltak olyan evtizedek, amikor az allomason nyaron 1200 ember elt. Manapsag az atlagos allomasmeret nyaron 30-40, telen 10-15 f?. [1]

Az allomasok tobbsege a part menten vagy valamelyik szigeten helyezkedik el, f?leg az Antarktiszi-felsziget tersegeben, csak nehany talalhato a szarazfold belsejeben, peldaul pontosan a foldrajzi Deli-sarkon epult fel az amerikai Amundsen?Scott deli-sarki kutatoallomas , a fold deli magneses sarkan az orosz Vosztok kutatoallomas , valamint szinten a kontinens belsejeben van az angol-francia Concordia kutatoallomas .

Lasd meg: Antarktiszi kutatoallomasok listaja

Kommunikacio [ szerkesztes ]

Antarktisz nemzetkozi hivoszama +672.

A kontinensen vezetek nelkuli telefonszolgaltatas epult ki. Az argentin Marambio bazison egy AMPS (Advanced Mobile Phone Service), a Gyorgy kiraly-szigeten egy GSM technologiaju ado-vev? torony talalhato. A tobbi kommunikacio m?holdas kapcsolat reven valosul meg.

Katonai helyzet [ szerkesztes ]

Az Amerikai Egyesult Allamok Antarktisz-programjanak logoja

Az Antarktisz-egyezmeny megtiltja a katonai tevekenyseget az Antarktiszon, ugymint katonai bazisok es er?ditmenyek letrehozasat, hadgyakorlatok vegrehajtasat es fegyverek kiprobalasat. Katonai er? vagy felszereles hasznalata csak kutatasi, vagy mas bekes celokra engedelyezett.

Az Amerikai Egyesult Allamok hadereje bevezette az Antarktiszi Szolgalati Kituntetest a kutatasaikat az Antarktiszon vegz? civilek es katonak szamara. A kituntetest, amelyet azok kaphatnak meg, akik ket teljes, hat honapos id?szakot toltottek a kontinensen, az Amerikai Egyesult Allamok Kongresszusa iteli oda.

Az egyetlen jelent?sebb katonai megmozdulast, az Operacion 90 -et 10 evvel az Antarktisz-egyezmeny alairasa el?tt hajtotta vegre Argentina hadereje .

Expediciok, kutatok, extrem sportolok [ szerkesztes ]

Magyarok, magyar kutatok az Antarktiszon [ szerkesztes ]

Terepmunka
Hatrahagyott rozsdasodo hulladek es roncsok a Gyorgy kiraly-szigeten

Antarktiszi foldrajzi nevek nyelv szerint [ szerkesztes ]

Magyar foldrajzi nevek az Antarktiszon [ szerkesztes ]

Bolgar eredet? nevek az Antarktiszon [ szerkesztes ]

Antarktisz filatelia

Itt csak azok a helyek szerepelnek, melyeknek van kulon cikke a Wikipediaban:

A Deli-Shetland-szigetekhez tartozo Livingston-szigeten :

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. ↑ a b c d e f g h i j k l m n o Vilagfoldrajz. 1347?1351. oldal
  2. ↑ Bognar Arpad; Giczi Zoltan, Torok Andras: Sarkvidek . Szechenyi Istvan Egyetem , 2005. (Hozzaferes: 2015. november 27.) ?"Ujabban Antarktika neven kulonboztetik meg magat a kontinenst, es az Antarktisz fogalmaba a d. sz. 60-fokaig tarto tengeri teruleteket is beleertik.”
  3. ↑ Azt gondolta, hogy a Szahara a vilag legnagyobb sivataga? Pedig csak a harmadik (magyar nyelven). telex , 2022. december 31. (Hozzaferes: 2024. marcius 8.)
  4. ↑ MTI : Uledekmintak lenyomatai alapjan 33,6 millio eves az Antarktisz jegtakaroja (magyar nyelven) (PHP). tudomany.ma.hu , 2013. majus 30. (Hozzaferes: 2013. junius 15.)
  5. ↑ A Vilag Allatai kepes enciklopedia . Alexandra Kiado (2005)  
  6. ↑ Lawrence, J.F. ; ?lipi?ski, A. ; Elgueta, M. 2010: 11.11. Promecheilidae Lacordaire 1859. Pp. 563-567 in : Leschen, R.A.B. ; Beutel, R.G. ; Lawrence, J.F. (volume eds.) Coleoptera, beetles. Volume 2: Morphology and systematics (Elateroidea, Bostrichiformia, Cucujiformia partim). In : Kristensen, N.P. & Beutel, R.G. (eds.) Handbook of zoology. A natural history of the phyla of the animal kingdom. Volume IV. Arthropoda: Insecta. Part 38 . Berlin, New York: Walter de Gruyter. ISBN 3110190753 ISBN 9783110190755
  7. ↑ origo.hu (magyar nyelven). rak. [2010. december 13-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2011. marcius 8.)
  8. ↑ Ausztral kulbirtok
  9. ↑ Norveg kulbirtok
  10. ↑ Brit kulbirtok
  11. ↑ Francia kulbirtok, a terulet tartalmaz afrikai szigeteket is, itt csak az antarktiszi resze adatai szerepelnek
  12. ↑ A nemzetkozileg el nem ismert teruleti igeny nelkul.
  13. ↑ a b 1130 kilometert gyalogolt a Deli-sarkra ket ausztral - HVG.hu . hvg.hu , 2012 [last update]. (Hozzaferes: 2012. januar 3.)
  14. ↑ Fagyos Oazis Kutato es Filmes Expedicio (magyar nyelven). Magyar Antarktisz Program 2003. [2016. majus 30-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2017. majus 21.)
  15. ↑ Fagyos Oazis Kutatocsoport 2005 (magyar nyelven). Magyar Antarktisz Program 2005. (Hozzaferes: 2017. majus 21.)
  16. ↑ Halley Research Station Antarctica to close for winter (angol nyelven). British Antarctic Survey. (Hozzaferes: 2017. majus 21.)
  17. ↑ Deep field Antarctica - Foundation (angol nyelven). (Hozzaferes: 2017. majus 21.)
  18. ↑ Ket honapos jo ejszakat kivan az Antarktiszon attelel? magyar kutaton? (magyar nyelven). Origo Tudomany. (Hozzaferes: 2017. majus 21.)

Forrasok [ szerkesztes ]

Ajanlott irodalom [ szerkesztes ]

  • Gruber Laszlo: Ausztralia, Oceania es az Antarktisz termeszeti foldrajza , Dialog Campus Kiado, 2003 ISBN 963-9310-98-0
  • Roland Huntford: Scott es Amundsen . Versenyben a Deli-sarkert, Park Konyvkiado, 2003 Forditotta: Szeky Janos ISBN 963-530-638-5

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

Commons:Category:Antarctica
A Wikimedia Commons tartalmaz Antarktisz temaju mediaallomanyokat.
A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Antarktisz&oldid=27060627 ”