Wikipedia
A Wikipedia tobbnyelv? portalja mutatja a kulonboz? nyelv? valtozatokat
Jelmondat	A szabad enciklopedia
Vallalkozas tipusa	internetes enciklopedia MediaWiki-oldal Wikimedia-projekt nyilt tartalom crowdsourced project onmagat abrazolo entitas szakterulet user-generated content platform very large online platform
Oldal tipusa	Internetes enciklopedia
Elerhet? nyelv(ek)	303, melyb?l 292 aktiv ( A Wikipediak listaja [1] )
Alapitva	2001 . januar 15.
Tulajdonos	Wikimedia Alapitvany
Alapito	Jimmy Wales , Larry Sanger [2]
URL	www.wikipedia.org
Kereskedelmi?	Nem
Regisztracio	Opcionalis
Szolgaltato	Wikimedia Alapitvany
Fejleszt?	Jimmy Wales Larry Sanger
Alexa-helyezes	13 (2020. november 4.)
A Wikimedia Commons tartalmaz Wikipedia temaju mediaallomanyokat.

A Wikipedia tobbnyelv?, nyilt tartalmu , a nyilt kozosseg altal fejlesztett online vilagenciklopedia , amelyet a floridai kozpontu nonprofit Wikimedia Alapitvany uzemeltet, szerkeszteset pedig onkentes kozosseg vegzi. Az Alexa rangsorolasa szerint a vilag 13. leglatogatottabb weboldala. ^[3]

A Wikipedia magaban foglalja a kulonboz? nyelvi valtozatait is, koztuk a magyar Wikipediat . Az angol valtozat 2020 januarjaban elerte a 6 millios szocikkszamot; ^[4] ez a vilag legnagyobb enciklopedikus m?ve. A 333 kulonboz? nyelv? valtozatban ^[1] osszesen (az angollal egyutt) tobb mint 61 millio szocikk olvashato es szerkeszthet?, es tobb mint 108 millio felhasznalo szerkeszti ?ket vilagszerte. ^[5] Az egyedi latogatok szama meghaladja az 1,7 milliardot havonta. ^[6] Az internet tiz nepszer? szolgaltatasa kozul az Index -olvasok a Wikipediat 2010-ben a harmadik leginkabb potolhatatlannak valasztottak (a Google -t es a YouTube -ot kovet?en). ^[7]

A Wikipedia nev a wiki es az enciklopedia szavakbol ered. Bar gyakori, hogy a Wikipediara ?Wiki” -kent hivatkoznak (leven ez a legnagyobb wiki rendszer), azonban ez az elnevezes helytelen, mert tobb tizezer fuggetlen, ?wiki-rendszer?” oldal uzemel az interneten, melyek jelent?s resze nem enciklopedia.

Jellemz?k [ szerkesztes ]

A Wikipedia projekt harom alapvonasa:

1. A Wikipedia els?dlegesen enciklopedia , vagy celja azza valni (kalendarium es napi hirek adatokkal b?vitve);
2. a Wikipedia egy wiki , es igy (nehany kivetelt?l eltekintve) barki altal szerkeszthet?;
3. a Wikipedia nyilt tartalmu , es a Creative Commons Nevezd meg! Igy add tovabb! 3.0 szabalyai vonatkoznak ra.

A Wikipediat a Nupediahoz (a Wikipedia el?djehez) hasonloan tamogatja Richard Stallman , a szabadszoftver-mozgalom es a Free Software Foundation (Szabad Szoftver Alapitvany, FSF) alapitoja; Stallman tobbszor emlitette a ?szabad, univerzalis enciklopedia” hasznossagat meg a Nupedia es a Wikipedia alapitasa el?tt.

A Wikipedia szeles kor? nyitottsaganak van nehany hatranya. Peldaul azon cikkek eseten, melyek a legtobb resztvev? szamara ismeretlenek, a pontossag es a partatlansag sokszor megkerd?jelezhet?. A resztvev?k egy resze ezzel vitaba szallva ugy gondolja, hogy id?vel ezek a hibak csokkennek, es az egyes cikkek min?sege javulni fog.

Egy masik hatrany az, hogy sok szerkesztest olyan emberek vegeznek, akiknek nem celjuk az, hogy hasznosan vegyenek reszt a munkaban, hanem mindenfele ertelmetlenseget (?fghfhgf”) vagy elfogadhatatlan tartalmat (?huje aki olvasa”) adnak a cikkekhez. Ezt a Wikipedia ?vandalizmusnak” nevezi. A projekt nyilt termeszete ezt ugyan lehet?ve teszi, de egyben ellene is dolgozik. Minden resztvev?nek megvan a lehet?sege az ilyen firkak eltuntetesere, a megel?z? allapot visszaallitasara. Ha ez egy lapnal tul sokszor, tul gyakran fordul el?, akkor ez a lap ?levedhet?” , ilyenkor csak adminisztratorok vagy jar?rok tudjak a tartalmat modositani.

Vezerelvek [ szerkesztes ]

B?vebben: Wikipedia:Iranyelvek es utmutatok

A Wikipedia resztvev?i altalaban elfogadnak es tiszteletben tartanak nehany alapvet? szabalyt, amelyek lehet?ve teszik a projekt zokken?mentes es termekeny m?kodeset. Nehany kozuluk:

1. A resztvev?k sokfele vallasi es politikai meggy?z?desere es elter? kulturalis hatterere valo tekintettel a Wikipedia celja az, hogy a szocikkek tartalma minel elfogulatlanabb legyen. Nem az a cel ? ahogy azt sokan hiszik ?, hogy a szocikkek egyetlen ?objektiv” nez?pontbol legyenek megkozelitve, hanem az, hogy tiszteletben tartsuk es bemutassuk az osszes f?bb letez? velemenyt. A semleges nez?pont szocikk ezt reszletezi.
2. Letezik nehany alapszabaly a szocikkek elnevezeser?l, lasd az elnevezesi szokasokat .
3. A szerkeszt?k vitalapokon beszelhetik meg esetleges nezeteltereseiket, hogy egy bizonyos szocikket hogyan is kellene atszerkeszteni. Szerkesztesi haborukat a szocikkek kozvetlen szovegeben nem folytatnak. Lasd a vitalapokrol es a szerkesztesi iranyelvekr?l szolo cikkeket. Amennyiben tobb szocikkel kapcsolatban atfogo nezetkulonbsegek merulnenek fel, azokat a Kocsmafal megfelel? szekciojaban lehet bejelenteni.
4. Bizonyos tipusu szocikkek nem illenek a szo szoros ertelmeben egy enciklopediaba, ezert a Wikipedia-szocikkek nem szotari szemelvenyek es nem forumok: mire nem valo a Wikipedia .
5. A Wikipedia-kozosseg maga is sok szabaly otletevel hozakodott el?, hol kisebb, hol nagyobb tamogatottsaggal. A legnagyobb nepszer?segnek orvend? szabaly: ?Ha a szabalyok miatt kenyelmetlenul erzed magad es elveszik a kedved a Wikipediaban valo reszvetelt?l, akkor ne foglalkozz veluk, es folytasd ugy, ahogy megszoktad.” Ezek utan kesz csoda, hogy (f?leg az angol) Wikipedia ilyen fegyelmezetten es pozitiv hangulatban b?vul.

Szerkeszt?seg [ szerkesztes ]

A Wikipediat vilagszerte tobb ezer onkentes irja, akik rabukkantak a halon, es latvan, mi folyik itt, s milyen konny? cikket kesziteni, ugy dontottek, tudasuk egy reszet mindenkinek elerhet?ve teszik. E resztvev?k a wikipedistak . A kezdetek ota jelent?sen megn?tt a resztvev?k szama, koztuk a jol kepzett kozrem?kod?ke is.

A szo igazi ertelmeben vett f?szerkeszt? nincs. A Wikipedia ket alapitoja, Jimmy Wales (egy kis internetes ceg, a Bomis Inc. vezet?je) es Larry Sanger azonban el?szeretettel tartottak magukat olyan kozrem?kod?knek, akik felugyelnek arra, hogy a vallalkozas ne terjen le az eredeti utrol.

A Wikipedia letenek els? tizenharom honapjaban Sanger fizetett alkalmazottkent dolgozott. Feladata a Wikipedia (es a Nupedia) felugyelete volt; ? dontott azokban a kerdesekben, amelyekben a kozosseg nem tudott megegyezni. Kes?bb nem jutott penz a fizetesere, emiatt 2002 februarjaban tavozott.

Larry korabbi feladatainak egy reszet Jimmy es a wikipedistak egesz kozossege vette at. Mas korabbi es jelenlegi Bomis-alkalmazottak is dolgoztak az enciklopedian, koztuk Tim Shell, a Bomis egyik tarsalapitoja, valamint Jason Richey es Toan Vo programozok.

Tortenete [ szerkesztes ]

A Wikipedia el?dei [ szerkesztes ]

Lasd meg: Az internetes enciklopediak tortenelme

Annak alma, hogy osszegy?jtsuk a vilag minden tudasat egy fedel alatt, az ?sid?kb?l fakad, es visszavezethet? az antik Pergamonig es az alexandriai konyvtarig .

A korai arab muszlim tudasgy?jtemenyek mar a kozepkorban tartalmaztak szamtalan osszefoglalo, atfogo m?vet es csirait annak, amit ma tudomanyos modszerkent , tortenelmi modszerkent es idezetekkent tartunk szamon. A legfontosabbak koze sorolhatjuk Fakhr al-Din ar-Razi ( 1149 ? 1209 ) tudomanyos enciklopediajat, al-Kindi ( 801 ? 873 ) figyelemre melto, 270 kotet terjedelm? irodalmi munkassagat es Ibn Szina (lat. Avicenna , 980 ? 1037 ) gyogytudomanyi enciklopediajat, mely evszazadokon keresztul a legmegbizhatobb forrasa volt az orvoslasnak. Szinten figyelemre melto al-Tabari ( 839 ? 923 ), al-Maszudi ( 896 ? 956 ), Ibn al-Aszir ( 1160 ? 1233 ) es Ibn Khaldun ( 1332 ? 1406 ) m?ve, a Mukadimma , mely maig ervenyes intelmeket tartalmaz az irott forrasokba vetett bizalommal kapcsolatban. Az isznadiszlam szokasa, mely az okiratok igazsaghoz valo h?seget, a forrasok behato elemzeset es a szkeptikus kutatast hangsulyozza, merhetetlen hatast gyakorolt a kutatas es szerkesztes modszereinek fejl?desere.

Am ezek a m?vek mindig is csak a beavatottak szamara voltak elerhet?k: megfizethetetlenek voltak, es inkabb elmeleti, mintsem gyakorlati celokra irodtak (a gyogyitas tudomanyanak kivetelevel). A szeles korben terjesztett enciklopedia gondolata csak a 18. szazadban fogalmazodott meg, Denis Diderot ( 1713 ? 1784 ) munkassaga nyoman (l. Encyclopedie ). ^[8] Europa nagy egyetemi konyvtarai tanuskodnak az elmult ezer ev monumentalis enciklopedikus vallalkozasairol. A leggyakrabban hasznalt enciklopediat az angol vilagban az Encyclopædia Britannica , spanyol nyelvteruleteken az Enciclopedia Universal Illustrada , Nemetorszagban a Meyer's Konversationslexikon es a Brockhaus , mig Magyarorszagon a Revai nagy lexikona .

Legel?szor H. G. Wells ( 1866 ? 1946 ) foglalkozott a nyomtatott enciklopediak automatikus gepekkel valo helyettesitesenek otletevel az 1937-es World Brain cim? novellajaban. Vannevar Bush 1945-os jov?kepe, az As We May Think , egy mikrofilm alapu mesterseges emlekezetet, a Memexet abrazolta. ^[9] A vilag teljes tudasanyagat atfogo elektronikus enciklopediara Asimov irasaiban is talalunk peldat: egy 1955-os novellajaban emlitest tesz egy Multivac nev? szuperszamitogepr?l , majd novellak sorat szentelte ennek a temanak. Az Alapitvany-sorozat koteteiben pedig egy tudos tarsasag, az Enciklopedistak es a veluk egyuttm?kod? alapitvanybeliek tortenetet irja meg.

Ted Nelson 1960 -as Project Xanaduja is fontos merfoldk? az elektronikus enciklopediak fele vezet? uton. ^[9]

Az internet fejl?desevel sokan kedvet kaptak ahhoz, hogy megprobaljanak letrehozni egy online enciklopediat.

A Wikipedia letrejotte [ szerkesztes ]

B?vebben: A Wikipedia tortenete

2000 marciusaban Jimmy Wales penzugyi keresked? megalkotta a Nupediat, egy ingyenes online enciklopediat. Szakert?kent kozrem?kodott a filozofiabol frissen PhD-zett Larry Sanger, aki a f?szerkeszt? volt. Egy evvel kes?bb a Nupedia meg mindig csupan 13 cikket kinalt. Igy 2001 januarjaban a Nupedia fellenditesere Wales es Sanger elinditotta a Wikipediat. Abban biztak, hogy a Wikipedia, ahol barki elindithat vagy modosithat bejegyzeseket, gyorsan uj cikkeket eredmenyezhet, amiket kes?bb szakert?k veglegesitenek a Nupedia szamara. Amikor lattak, hogy milyen lelkesen fogadtak az emberek a mindenki altal szabadon fordithato enciklopedia otletet (els? evuk vegere tobb mint 20 000 cikkuk volt, tobb mint 18 nyelven), Wales es Sanger gyorsan f? projektjukke tettek a Wikipediat. ^{[10] [11]}

Az angol Wikipedia 2001 . januar 15. ota folyamatosan m?kodik. ^[12]

Erdekesseg, hogy a Galaxis utikalauz stopposoknak c. regenyben mar az 1970-es evek vegen megjelent a wiki alapotlete, a szocikkek szabad szerkeszthet?sege: a Galaxisrol szolo utikonyvet ugyanis szamtalan utazo irhatja es modosithatja. (A Fold bolygorol peldaul az alabbi szocikk olvashato benne: ?Jobbara artalmatlan.”)

A magyar valtozat 2001 . szeptember 5-en indult es 2003 . julius 8-an szuletett ujja. (Lasd: magyar Wikipedia .)

Szoftver es hardver [ szerkesztes ]

Ez a lap vagy szakasz tartalmaban elavult, korszer?tlen, frissitesre szorul. Frissitsd id?szer? tartalommal, munkad vegeztevel pedig tavolitsd el ezt a sablont!

Az a program, melyen eredetileg a Wikipedia futott, a UseModWiki volt, amit Clifford Adams irt (kodneve ?Phase I”). 2002 januarjaban a Wikipedia PHP wiki szoftveren kezdett futni, ami mar MySQL -adatbazist hasznalt, es szamos, kifejezetten a Wikipedia projekt szamara keszitett lehet?seget tartalmazott, amiket Magnus Manske hozott letre (?Phase II”). Rovid id? elteltevel azonban a letoltes annyira lelassult, hogy a szerkesztes gyakorlatilag lehetetlenne valt; a tobbkoros modositasok is csupan atmeneti javulast eredmenyeztek. Ekkor Lee Daniel Crocker az alapoktol ujrairta a programot; az uj, lenyegesen jobb kepesseg? program 2002 juliusa ota m?kodik ( ?Phase III” ). Azota Brion Vibber , a Wikipedia fejleszt?je vallal vezet? szerepet a hibak elharitasaban es az adatbazis teljesitmenyenek noveleseben.

A projekt sajat szervereken fut San Diegoban , melyek az egesz Wikipedia rendszerert, valamint a levelez?listakert felel?sek.

A f?szerver (2003 kozepen) dual Athlon 1700+ CPU -t es 2 GB RAM -ot tartalmazott, Red Hat Linux operacios rendszer alatt futott, es Apache webszervert hasznalt.

2004 vegere a Wikimedia projekteket 29 szerver szolgalta ki, amelyek valtozatos konfiguraciokban keszultek; legtobbjuk Intel Pentium 4 processzort, 1?8 GB RAM -ot es tobb tiz GB hattertarat tartalmazott, a ket f? szerver pedig dual AMD Opteront , 4?8 GB memoriat es 4?6 darab 70?150 GB-os merevlemezt foglalt magaba.

2005 januarjaban a projekt 39, csakis erre a celra szolgalo szerveren futott, Floridaban. A konfiguracio egy kulonallo MySQL-en m?kod? f? adatbazisszervert, 21 Apache szoftverrel futo halozati (web)szervert es 7 Squid alszervert foglalt magaba. 2005 szeptemberere a szerverek szama szaz fole emelkedett; ezek mar a vilag negy kulonboz? helyen m?kodnek.

2008 -ban 324 szerver futott, ebb?l 107 a kuls? folyamatokkal, 193 a bels? folyamatokkal, 24 pedig egyeb dolgokkal foglalkozott (pl. mail es IRC).

Statisztikak: a szocikkek szama es a Wikipedia ?melysege” [ szerkesztes ]

Statisztikai cellal els?sorban a szocikkek szama szerint szoktak osszevetni a wikipediakat (e teren a magyar Wikipedia 2022-ben a 26. helyen allt mintegy 504 000 szocikkel). ^[14] Ez azonban nemileg megteveszt?, mert egyes Wikipediakban olyan terjedelmet (peldaul automatikusan generalt telepulessablonokat) is elfogadnak teljes ertek? szocikknek, amely masutt csonknak vagy akar szubcsonknak min?sulne.

Ezert vezettek be az un. ?melyseg” fogalmat, ^[1] amely a szocikkek szaman tulmen?en az egyes wikipediak aktivitasarol is valamifele hozzavet?leges kepet ad. Kiszamitasi modja: (szerkesztesek/cikkek) × (nemcikkek/cikkek) × (1 ? csonkarany) ? vagyis azt jelzi, hany szerkesztes jut az egyes cikkekre atlagosan (a cikknevteren kivuli szerkeszteseket is beleertve), hany ?nemcikk” jut egy cikkre, es a cikkek mekkora hanyada tesz ki tobbet egy csonknal. Abban a szels?seges esetben, ha annyi szerkesztes tortent, ahany szocikk van, a cikkeken kivul ugyanannyi egyeb tartalom van az adott Wikipediaban (atiranyitasok, vitalapok, kozossegi lapok, sablonok, kepleirasok, segitseglapok stb.), tovabba egyetlen csonknak min?sitett cikk sincsen, akkor a szerkesztesek es a cikkek hanyadosa 1, a nemcikkek es a cikkek hanyadosa 1, a csonkarany 1-gyel valo kulonbsege szinten annyi, igy a szorzat is 1 lesz. Ha viszont peldaul egy cikkre atlagosan 20 szerkesztes jut, ketszer annyi nemcikk van, mint ahany cikk, ugyanakkor a cikkek egyotode csonk, az 20 × 2 × 0,8 = 32-t ad eredmenyul.

A 10 000 folotti szocikkszamu wikipediakat osszevetve, 2021. januar 14-i adatok alapjan az angolnal a legmagasabb ez az ertek, 1042. A masodik helyen a szerbhorvat Wikipedia all 750-es ertekkel, a harmadik pedig a vietnami Wikipedia 678-as ertekkel. Erdekessegkeppen, a nemet Wikipedia eseteben ez az ertek 93, a francianal 239, a magyare pedig 59. A sort a tobb mint egymillio szocikket szamlalo egyiptomi arab nyelv? Wikipedia zarja, 0,1-es ertekkel. ^[15]

Kritizalt vonatkozasok [ szerkesztes ]

Pontossag es min?seg [ szerkesztes ]

Az angol nyelv? Wikipediat gyakran tamadja es kifigurazza a media allitolagosan pontatlan tartalmaert. A Seigenthaler-eletrajzzal kapcsolatos incidens volt az els? nagyobb botrany. ^[16]

2005 decembereben a Nature folyoirat egy osszehasonlito vizsgalatot vezetett le, osszevetve a Wikipediarol es az Encyclopedia Britannicabol szarmazo mintak pontossagat. A minta 42 tudomanyos temaju cikket tartalmazott, beleertve jol ismert tudosok eletrajzat is. A cikkek pontossagat olyan akademiai biralok hasonlitottak ossze, akik nevtelenek maradtak ? ez bevett gyakorlat a folyoiratcikkek felulvizsgalatanal. Vizsgalatuk alapjan egy atlagos Wikipedia-szocikk 4 hibat vagy mulasztast tartalmazott; egy atlagos Britannica-szocikk pedig 3-at. A tanulmany arra a kovetkeztetesre jutott: ?a Wikipedia a tudomanyos bejegyzesek teren megkozeliti a Britannica pontossagat” . ^[17]

Az Encyclopedia Britannica tagadta a Nature vizsgalatanak ervenyesseget, es kijelentette, hogy ?teljesseggel elhibazott” volt, a Britannica-kivonatok olyan osszeallitasok voltak, amik neha fiataloknak szolo cikkeket is tartalmaztak. ^[18]

Szexizmus [ szerkesztes ]

A Wikipedia szerkeszt?inek csak 6-15%-a n?, emiatt szexista elfogultsaggal vadoltak. ^{[19] [20] [21]}

Valojaban, a Wikimedia Alapitvany altal 2011-ben kiadott Oteves Strategiai Terv szerint ^[22] az emberek, akik a Wikimedia-projekteknek irnak, tulnyomoreszt ferfiak, fiatalok es a globalizalt eszaki orszagokbol szarmaznak; otb?l negy szerkeszt? ferfi; feluk 22 ev alatti es otb?l negy szerkesztes a Global North orszagaibol erkezik.

Joseph Reagle tanulmanya, a ?≫Free as in sexist?≪ Free culture and the gender gap” vizsgalja, hogy a Wikipedia szerkeszt?inek ferfias kozege ? egy jo reszuk tizeneves vagy tizeneves kor el?tti ferfi ? tehet arrol, hogy a n?k kevesbe vesznek reszt benne. ^[23]

A New York Times cikket irt a n?k szisztematikus eltavolitasarol az ?Amerikai regenyirok” kategoriabol, igy peldazva a Wikipedia n?gy?loletet. ^[24]

?A Seinfeld-epizodok a legjobban kidolgozott, biztos forrasbol szarmazo cikkek koze tartoznak” ? mondja elkeseredetten Sarah Stierch, a Smithsonian Muzeum es a Wikipedia alkalmazottja, ^[25] ?Ne ertsenek felre; ez egy klasszikus amerikai teveshow, imadom. De akkor miert hianyosak a legfontosabb n?i tudosok, m?veszek szocikkei? Mi folyik itt?”

A Gamergate-vita ot feminista szerkeszt? kitiltasat eredmenyezte. ^{[26] [27]}

A mediakritikus videoblogger, Anita Sarkeesian zaklatasat a Wikipedia n?gy?lol? kulturajanak peldajakent tartottak szamon. ^[28]

Szisztematikus elfogultsag es egyenetlen lefedettseg [ szerkesztes ]

A Wikipediat szisztematikus elfogultsag miatt vadoljak, ami egy termeszetes folyamat eredmenye, az el?iteletek melyitesenek mindenfele tudatos szandeka nelkul.

Az Oxfordi Egyetem 2011-es tanulmanya szerint a bejegyzesek 84%-a Europabol vagy Eszak-Amerikabol szarmazik. Az Antarktisznak tobb bejegyzese van, mint barmely afrikai vagy del-amerikai nemzetnek. ^[29]

A kritikusok ramutatnak arra tendenciara is, mely szerint bizonyos temak reszletezettsege nincs aranyban a fontossagukkal. Peldaul Stephen Colbert egyszer gunyosan dicserte a Wikipediat, amiert ?a ≫fenykard≪ hosszabb bejegyzest tudhat magaenak, mint a ≫nyomtatott sajto≪”. ^[30]

Egy The Guardian -interjuban Dale Hoiberg, az Encyclopedia Britannica f?szerkeszt?je megjegyezte: ^[31] ?Az emberek azokrol a dolgokrol irnak, ami erdekli ?ket, es sok tema nem kell?keppen kidolgozott; a hirek viszont nagy reszletesseggel jelennek meg. Korabban, a Frances hurrikanrol szolo cikk otszor olyan hosszu volt, mint a Kinai m?veszet , es a Coronation Street ketszer olyan hosszu szocikk volt, mint Tony Blair .”

Az MIT Technology Review ramutatott arra, hogy a Pokemonrol es a n?i pornoszineszekr?l szolo cikkek atfogoak, am a n?i regenyirokrol vagy a Fekete-Afrikarol szolo cikkek vazlatosak. ^[32]

A demografiai jellemz?ket figyelembe veve, nem meglep?, hogy a Wikipedia szerkeszt?i kozossegeben sok a videojatekokert rajongo. A Wikipedian sokkal tobb ?kiemelt cikk” (cikkek, amik megnyertek a Wikipedia legmagasabb min?segi dijat) ^[33] szol a jatekokrol, mint a kemiarol, asvanytanrol, szamitastechnikarol, nyelvr?l es a nyelveszetr?l, a matematikarol, a filozofiarol es a pszichologiarol egyuttveve. ^[28]

A Wikipedia elismerte a problemat. 2011-ben Jimmy Wales eszrevette, hogy az egyenl?tlenseg a szerkeszt?k demografiajat tukrozi vissza. ?A legnagyobb kerdes a szerkeszt?k sokfelesege” ? idezik Wales mondasakent. ^[34] Remeli, hogy n?ni fog ?a szerkeszt?k szama azokban a temakban, amiken dolgozni kell.”

?Ha megnezel egy cikket az USB-sztenderdekr?l, lathatod, hogy tenyleg elkepeszt? es jol mutatja a geek kozosseg technologiai hozzaerteset, de nezz meg egy bejegyzest a szociologia valamelyik hires kepvisel?jer?l vagy az Erzsebet-kori kolt?kr?l. Rovidek es javitasra szorulnak” ? mondja. ?Ez valoszin?leg nem tortenik meg, amig valtozatosabba nem tesszuk a kozosseget.” ^[32]

Nem szivesen latott ujoncok [ szerkesztes ]

A Wikipediat biraltak azert, mert nem fogadja szivesen az ujoncokat. A Wikimedia Alapitvanynal dolgozo Aaron Halfaker, es a University of Minnesota , a berkeley-i Kaliforniai Egyetem es a University of Washington munkatarsaikent dolgozo kollegainak tanulmanya szerint, annak a valoszin?sege, hogy az uj resztvev?k szerkeszteset azonnal torlik, 2007 ota folyamatosan emelkedik. Az adatok azt is jelzik, hogy a jo szandeku ujoncok sokkal kisebb valoszin?seggel szerkesztik a Wikipediat 2 honappal az els? probalkozasuk utan. ^{[35] [36]}

Sue Gardner, kanadai ujsagiro es a Wikimedia Alapitvany egykori ugyvezet? igazgatoja, bevallotta, hogy ?a Wikipediahoz nem erkezik elegend? uj ujsagiro”. ^[32]

2013-ban, Gardner vezetese alatt a Wikipedia elinditotta a VisualEditort , egy olyan feluletet, amely elrejti a wikiszoveget es ? azt kapod, amit latsz ” szerkesztessel segiti azokat, akik nem szakert?i a technikanak.

A cikkek temajanak jelent?sege [ szerkesztes ]

A Wikipedia f? iranyelveit es azok alkalmazasat szinten kritizaljak. ^[37]

Nicholson Baker onkenyesnek es lenyegeben megoldhatatlannak tartja az iranyelveket: ^[38] ?[…] sok jo munka ? ellen?rizhet?, informativ, agymozgatoan kulonos ? kerul kizarasra ebb?l a papirnelkuli, hatartalanul b?vithet? harmonikaszer? mappabol, olyan emberek altal, akiknek regimodi, sz?klatokor? elkepzeleseik vannak arrol, milyen igenyeket fog egy online enciklopedia a jov?ben kielegiteni.”

Nem szivesen latott szakert?k [ szerkesztes ]

A Wikipedia azert is osszt?z ala kerult, mert elfordult a szakert?kt?l. Edwin Black azzal ervelt, hogy az ?eredeti kutatas tilos. Peldaul a vilag vezet? szakert?i a Holt-tengeri tekercsek, a tengeri tekn?sok vagy a metanol teruleter?l nem tudtak hozzajarulni tarsuk el?zetesen osszegy?jtott anyaganak b?vitesehez. De barki, aki akar, hozzaszolhat, szerkeszthet.” ^[39]

Black tovabba kimondja, hogy ?a Wikipedia szabalyzata szerint a szerkeszt?knek nem kell szakertelemmel rendelkezniuk vagy adatokkal hitelesiteniuk a temajukat vagy akar elhinniuk, hogy amit irnak, az igaz”.

A The Guardian ujsag azt irja, hogy a Wikipedia szerkesztesi szabalyzata neha nevetseges kovetkezmenyekkel jar. Mint peldaul amikor nem voltak hajlandoak kijavitani egy bejegyzest, allitva, hogy a Philip Roth -regenyhez, A szegyenfolt hoz az inspiraciot Anatole Broyard adta, habar Roth maga mutatott ra, hogy Melvin Tumin volt az. ^[40]

A Wikipedia a kulturaban [ szerkesztes ]

• A Wikipediarol neveztek el a 2008-ban felfedezett 274301 Wikipedia kisbolygot.

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

• Rolunk
• Segedlet a Wikipedia hasznalatahoz
• Magyar enciklopediak listaja
• Magyar lexikonok listaja

Digitalis enciklopediak [ szerkesztes ]

• Encyclopædia Britannica
• Microsoft Encarta

Wikipedia Internet Archivum [ szerkesztes ]

• Wikipedia Internet Archivum (WIA)

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forditas [ szerkesztes ]

• Ez a szocikk reszben vagy egeszben a Wikipedia cim? angol Wikipedia-szocikk forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.

Forrasok [ szerkesztes ]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

Weboldalak [ szerkesztes ]

• Richard Stallman : The Free Universal Encyclopedia and Learning Resource (Szabad Egyetemes Enciklopedia es Oktatasi Forras) (angolul)
• WikipediaVision ? Nevtelen szerkeszt?k a vilag minden tajarol
• Pinter Attila. ? Wikipedia, avagy a Friss Valtoztatasok Jar?rei ”, NOL - Nepszabadsag Online , 2008. november 14.  
• ? Wikipedia: a formalhato tudas ”, [origo] - oktatas , 2008. szeptember 3.  
• Kovacs Balint. ? A magyar Wikipedia - Galaxis Utikalauz netez?knek ”, Magyar Narancs - kultura - nagylatoszog , 2008. julius 10.. [2011. augusztus 19-i datummal az eredetib?l archivalva] (Hozzaferes: 2020. junius 3.)  
• ? SG.hu - Magyarok a Wikipedia javara adakozok kozott ”, SG.hu IT/Tech , 2009. januar 5.  

Irodalom [ szerkesztes ]

• Gunter Schuler. Wikipedia inside - Die Online-Enzyklopadie und ihre Community (nemet nyelven). unrast-Verlag. ISBN 978-3-89771-463-2  
• Lawrence Lessig. Szabad kultura . Budapest: Kiskapu. MEK-03207 (2005). ISBN 963 9637 00 9 . Hozzaferes ideje: 2010. februar 20.  
• Andrew Lih: The Wikipedia Revolution ( honlap , Wikipedia , Signpost , Amazon )
• Robert E. Cummings: Lazy Virtues: Teaching Writing in the Age of Wikipedia ( honlap , Signpost , Amazon )
• John Broughton: Wikipedia: The Missing Manual ( szoveg , Wikipedia , Amazon )
• Phoebe Ayers, Charles Matthews, Ben Yates: How Wikipedia Works: And How You Can Be a Part of It ( honlap , Amazon )
• Andrew Dalby: The World and Wikipedia ( Amazon )
• Dan O’Sullivan: Wikipedia: A new Community of Practice? ( amazon )