Litvania , hivatalosan Litvan Koztarsasag ( litvanul Lietuvos Respublika , Lietuva ) allam Eszakkelet- Europaban , a Balti-tenger partjan. Eszakrol Lettorszag , delkeletr?l Feheroroszorszag , delr?l Lengyelorszag es delnyugatrol Oroszorszag Kalinyingradi terulete hatarolja. Egyike a harom balti allamnak .
Litvania a legnagyobb es legnepesebb balti allam, a Balti-alfold deli reszen terul el. Legnagyobb resze hullamos alfold, 100 meternel alacsonyabban fekv? terulet. Az orszag legmagasabb pontja 292 meteres. A terulet 30%-at tavak, mocsarak es erd?segek boritjak.
Kb. 100 km hosszu a partvonala, amelyb?l csak 38 km-nek van kozvetlen kijarata a Balti-tengerre. Az egyetlen nagy tengeri kikot?, Klaip?da a Kur-obol (Kur?i? marios) keskeny bejaratanal van. Ez egy sekely laguna , amely delre egeszen Konigsbergig tart.
Van olyan szamitasi mod, amely szerint a litvan f?varos, Vilnius mindossze nehany kilometerre delre van Europa foldrajzi kozeppontjatol .
A teruletre az i. e. 2. evezred els? feleben indogerman eredet? balti torzsek erkeztek. Az i. e. 5-6. szazadban megindult a neppe valas folyamata. A 8. szazadban a lettekt?l elkulonult litvanok kisebb fejedelemsegeket hoztak letre. Litvania neve az 1008-as Quedlinburgi evkonyvben szerepel el?szor mint a Kijevi Nagyfejedelemseg resze. A 13. szazad kozepen Mindaugas fejedelem a kis allamalakulatokat egyesitve felvette a nagyfejedelem cimet.
A Litvan Nagyfejedelemseg Europa jelentekeny reszere terjedt ki a Balti-tengert?l a Fekete-tengerig . A litvan nemesseg, varoslakok es parasztok 1386 -ban tertek at a keresztenysegre , azutan, hogy Litvania nagyfejedelmet, Jagellot (Jogaila) 1386. februar 2 -an lengyel kirallya koronaztak. Litvania es Lengyelorszag perszonalunioban egyesultek. A szoros egyuttm?kodesben harcolo lengyel es litvan hadsereg legy?zte a Nemet Lovagrendet 1410-ben a grunwaldi csataban , a kozepkori Europa legnagyobb csatajaban. A centralizalt Moszkvai Nagyfejedelemseg novekv? ereje miatt 1569-ben Litvania es Lengyelorszag egyesult a Lengyel?Litvan Allamszovetsegben. Az allamszovetseg tagjakent Litvania meg?rizte intezmenyeit, beleertve onallo hadsereget, penzet es jogrendszeret. Ett?l kezdve Litvaniabol sok zsido menekult tengerentulra az uldozesek el?l es tevekenyseguk korlatozasa miatt.
(2015-os adatok)
Mikalojus Konstantinas ?iurlionis , Steponas Darius , Eidus Bentian , Stasys Gir?nas , Jurgis Kairys , Dr?sius Kedys , George Maciunas , Marius Stankevi?ius , Mindaugas Malinauskas , Linas Pilibaitis , Jurga ?eduikyt? , Bluma Zeigarnik , Valdas Urbonas , Tomas Danilevi?ius