한국   대만   중국   일본 
Eszak-atlanti Szerz?des Szervezete ? Wikipedia Ugras a tartalomhoz

Eszak-atlanti Szerz?des Szervezete

Hivatkozasok szerkesztese
A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
( NATO szocikkb?l atiranyitva)
NATO
A NATO zászlaja
A NATO zaszlaja
Alapitva 1949 . aprilis 4.
Tipus katonai szovetseg
Szekhely Belgium Brusszel , Belgium
Tagsag 32 allam
Nyelvek angol es francia
F?titkar Jens Stoltenberg
NATO (Európa)
NATO
NATO
Pozicio Europa terkepen
e. sz. 50° 52′ 47″ , k. h. 4° 25′ 33″ Koordinatak : e. sz. 50° 52′ 47″ , k. h. 4° 25′ 33″
A NATO weboldala
A Wikimedia Commons tartalmaz NATO temaju mediaallomanyokat.

Az Eszak-atlanti Szerz?des Szervezete , roviditve NATO (angolul North Atlantic Treaty Organisation , franciaul Organisation du traite de l’Atlantique nord, OTAN ) katonai egyesules, 32 eszak-amerikai es europai orszag szovetsege, amelyet a masodik vilaghaboru utan, 1949 . aprilis 4-en alapitottak Washingtonban . A szervezet celkit?zeseit az Eszak-atlanti Szerz?des foglalja magaban, amelynek ertelmeben a tagallamok minden politikai es katonai eszkozt igenybe vesznek a tagorszagok szabadsaganak es a biztonsaganak meg?rzese erdekeben. Hivatalos nyelvei az angol es a francia .

A NATO a hideghaborus fegyverkezesi verseny egyik kozvetlen eredmenye. Napjainkban a tagorszagok hatarain tul is vegez bekefenntartoi feladatokat.

A legutobb csatlakozo allam Svedorszag volt, 2024. marcius 7-en. [1] Lehetseges tagoknak a szervezet Bosznia-Hercegovinat , Gruziat es Ukrajnat tekinti. [2]

Magyarorszag ? Csehorszaggal es Lengyelorszaggal kozosen ? 1999 -ben valt a NATO tagjava. A magyar csatlakozas 25. evforduloja alkalmabol a CEU Demokracia Intezete es az Amerikai Egyesult Allamok budapesti nagykovetsege rendezett konferenciat, amin a magyar kormanyzat reszer?l senki nem vett reszt. David Pressman amerikai nagykovet el?adasaban er?teljesen biralta a magyar kormanyt a NATO-val kapcsolatban tanusitott politikaja miatt. [3] [4]

Tortenete [ szerkesztes ]

Tortenelmi hatter [ szerkesztes ]

A ketpolusu Europa terkepe a masodik vilaghaboru utan

1945-ben, a masodik vilaghaboru lezarulta utan a nyugati-europai orszagok a hosszu konfliktusban kimerultek, emiatt rendkivul gyorsan es drasztikus mertekben kezdtek el leepiteni koltseges hadseregeiket. Ezzel szemben a rivalis Szovjetunio meger?sodve kerult ki a haborubol, es az altala megszallt kelet-europai orszagokban sorra Moszkvahoz h? kommunista kormanyok jottek letre. Ahogy fokozodott a ket tomb kozotti szembenallas, letrejott a vasfuggony , es a nyugati allamokban is aktivizalodtak a kommunista partok. [5]

Hogy a szovjet el?retorest megallitsa es ellensulyozza a kontinensen, az Egyesult Allamok a Truman-doktrina reszekent 1948-ban letrehozta a Marshall-tervet , ami jelent?s penzugyi segitseget nyujtott az amerikai erdekszferahoz tartozo orszagoknak gazdasaguk helyreallitasaban. Ezzel egyid?ben megkezd?dott a terseg katonai erejenek visszaallitasa is es egy nyugati vedelmi szovetseg letrehozasa. Ennek els? lepesekent az Egyesult Kiralysag es Franciaorszag 1947-ben megkototte a dunkerque-i szerz?dest , amely meg els?sorban Nemetorszag ellen iranyult, majd 1948-ban a brusszeli szerz?desben a kollektiv vedelmet kiterjesztettek Belgiumra , Hollandiara es Luxemburgra is. [6] A lepest a Truman vezette amerikai kormanyzat is tamogatta. A nyugat-europai kormanyok szamara ugyanakkor hamar vilagossa valt, hogy egy er?sebb katonai szovetseg letrehozasara van szukseg. Ekozben az USA, Kanada es az Egyesult Kiralysag kozott is titkos targyalasok indultak meg, mivel a harom allam nem bizott benne, hogy az ENSZ fenn tudja tartani a globalis beket. A NATO alapokmanyanak, az Eszak-atlanti Szerz?desnek alairasara vegul 1949 . aprilis 4-en kerult sor Washingtonban . [7] A 12 alairo orszag az USA, Kanada, az Egyesult Kiralysag, Franciaorszag, valamint a harom Benelux allam mellett Olaszorszag , Portugalia , Norvegia , Dania es Izland voltak. A dokumentum 5. cikkelye kimondja, hogy amennyiben egy kuls? allam megtamadja valamelyik tagorszagot, az olyan hatasu, mintha minden szovetseges ellen tamadast intezett volna, igy a szovetseg minden tagja reszt vesz a terulet vedelmeben. [8] [9]

Nyugat-Nemetorszag csatlakozasa [ szerkesztes ]

Nemetorszag csatlakozasa a NATO-hoz
Nyugatnemet katonak 1960-ban

A NATO-n belul komoly vitakat valtott ki Nyugat-Nemetorszag csatlakozasanak kerdese. Sok tagallam az orszag vilaghaborukban betoltott szerepe miatt veszelyesnek talalta a nemetek ujboli felfegyverzeset, ugyanakkor egyertelm?ve valt, hogy a terulet kulcsfontossagu a szovjetekkel szembeni vedekezes szempontjabol. A nemet vezetessel a katonai szovetseg vegul az 1954-es parizsi szerz?desben egyezett meg, amelynek kovetkezmenyekepp veget ert az orszag katonai megszallasa. A kovetkez? evben a NATO felvette tagjai koze Nyugat-Nemetorszagot, a lepesre valaszul a Szovjetunio es csatlos allamai alig egy hettel kes?bb letrehoztak a Varsoi Szerz?dest . Nemetorszag szo szerint a semmib?l epitette ujja hadsereget, a Bundeswehrt , es nagy szamu kulfoldi hadtestek is erkeztek az orszagba, igy a hideghaboru vegen mar 900 000 katona allomasozott a teruleten. [8] [10]

Franciaorszag konfliktusa a szovetseggel [ szerkesztes ]

1958 utan Franciaorszag kapcsolata megromlott a NATO-val. Az orszag elnoke, Charles de Gaulle hevesen kritizalta a szervezetet, els?sorban az USA vezet? szerepet biralta, es a kozos katonasagban a francia szuverenitas megserteset latta. Az orszag vezetese kijelentette, hogy nem szeretnenek egy masik orszagert haboruba menni egy konfliktus eseten. 1966-ban Franciaorszag hivatalosan kilepett a NATO kozos parancsnoksagabol, a szervezet szekhelye atkerult Parizsbol Brusszelbe , es a nemzetkozi er?k is elhagytak az allam teruletet. A franciak vegul nem leptek ki a szovetsegb?l, a kapcsolat kes?bb rendez?dott, es 2009-ben ismet csatlakoztak a kozos parancsnoksaghoz. [11]

Szembenallas a Varsoi Szerz?dessel [ szerkesztes ]

Torok katonak egy 1981-es NATO hadgyakorlaton

A NATO fennallasanak legfontosabb celja a hideghaboru soran egy potencialis europai szovjet invazio megakadalyozasa volt. A kommunista blokk vedelmi egyezmenye, a Varsoi Szerz?des 1955-ben jott letre, es szarazfoldi er?i eleinte jelent?sen felulmultak az Eszak-Atlanti Szerz?des europai tagorszagainak haderejet, ezert els?sorban az Egyesult Allamok nuklearis elrettent? erejere tamaszkodott a vedelem. Ezt kiegeszitve 1957-ben megkezd?dott a nuklearis robbanofejek telepitese Europaba is. Ezeknek a bombaknak a kezelese ugynevezett kett?s vezerles? rendszerben m?kodott, egy ellenseges tamadas eseten mind az Egyesult Allamok, mind a fegyvernek otthont ado orszag megvetozhatta a bomba beveteset. Nagy-Britannia sajat atomfegyvereit beepitette a NATO tervezesi strukturajaba, a szinten atomhatalom Franciaorszag azonban kulon kezelte fegyvereit.

A holland honvedelmi miniszter, Wim van Eekelen udvozli az orszagba erkez? amerikai katonakat 1987-ben

A nuklearis vedelem kiepitesevel egyid?ben megkezd?dott a hagyomanyos tengeri es szarazfoldi hadsereg fejlesztese is. 1950 szeptembereben a NATO Katonai Bizottsaga ambiciozus tervet jelentett be, amelynek celja 96 hadosztaly felallitasa volt, ebb?l vegul 35 hadosztaly jott letre. Hogy a tagorszagok fegyveres er?i osszehangoltan tudjanak m?kodni, nagy hadgyakorlatok kezd?dtek, ezek kozul az 1952-es Mainbrace-hadm?velet volt az els?, a gyakorlaton 200 hajo es 50 000 katona vett reszt. [12] 1952-ben csatlakozott a szovetseghez Gorogorszag es Torokorszag is, igy egy hosszabb folyamat soran a ket orszag hadsereget is beintegraltak a kozos parancsnoksag ala. 1974-ben Torokorszag invaziot inditott a Gorogorszaggal szovetseges Ciprus ellen, a konfliktus soran a ket NATO tagallam katonai kozvetlenul is osszecsaptak egymassal. A katonai szovetseg 5-os cikkelye nem lepett eletben a helyzetben mivel a torokok tamado haborut folytattak. Az eszak-atlanti szovetseg nem vett reszt a Falkland-szigeteki haboruban sem, ugyanis a szigetcsoport a Rakterit?t?l delre fekszik, igy vedelme az alapito okmany szerint nem tartozik a NATO hataskorebe.

A ket nagy szembenallo blokk kozotti feszult patthelyzet az egesz hideghaboru soran fennallt, az 1960-as evekben, a berlini fal felepulesenek id?szakaban kielesedett a feszultseg, majd a '70-es evek enyhulesenek koszonhet?en egy id?re alabbhagyott egy nuklearis haboru kitoresenek veszelye. Az indulatok az 1979-es afganisztani szovjet invazio es Ronald Reagan amerikai elnok 1980-as megvalasztasa utan ismet fellangoltak (kis hideghaboru), azonban 1985-t?l kezdve Gorbacsov politikai es gazdasagi reformjai enyhitettek a feszultseget, es vegul 1990-1991-ben a Szovjetunio felbomlott . A legfontosabb alkoto allam megsz?nesevel a Varsoi Szerz?des is felbomlott, igy a NATO maradt az egyetlen nagy katonai hatalom a vilagon. A szovjetekkel valo megbekeles reszekent alairtak a CFE-szerz?dest , amelyben korlatoztak az Europaban allomasozo katonak letszamat. Nemetorszag ujraegyesult, es a Nemetorszagra vonatkozo vegleges szabalyozasrol szolo szerz?des ertelmeben az orszag keleti fele is a NATO resze lett.

A hideghaboru utan [ szerkesztes ]

Roman katonak vesznek reszt a Bekepartnerseg hadgyakorlatan az Egyesult Allamokban 1998-ban

A ketpolusu vilagrend megsz?nesevel a nyugati orszagokban felmerult a kerdes, hogy a katonai szovetseg letezesenek tovabbra is van e letjogosultsaga. A NATO-ban valtozasok indultak el, a katonai szerep mellett hangsulyossa valt a politikai osszefogas is es a szervezet uj celjava az europai stabilitas es beke fenntartasa valt. Ennek a folyamatnak a reszekent jo kapcsolatok kiepitesere torekedtek a posztszovjet allamokkal , letrehoztak a Euro-atlanti Partnersegi Tanacsot es a Bekepartnerseget , amelyek egyreszt teret adtak a NATO es nem NATO orszagok kozotti kommunikacionak es bizalomepitesnek, masreszt kozos treningeket, hadgyakorlatokat szerveztek. Ezzel egyid?ben fontossa valt az instabilabb europai orszagokban zajlo bekefenntartas is, ennek az iranyelvnek az ertelmeben vett reszt a szovetseg a Jugoszlavia felbomlasakor kirobbant delszlav haboruban . 2001 szeptember 11-en el?szor es eddig egyetlen alkalommal lepett ervenybe az 5-os cikkely, amikor sulyos terrortamadas erte az Egyesult Allamokat, es a NATO orszagai kozosen kezdtek terrorista szervezetek elleni akciokat a Kozel-Keleten es Eszak-Afrikaban.

A NATO b?vitese [ szerkesztes ]

B?vebben: Magyarorszag es a NATO kapcsolatai
Brit legvedelmi rendszer Esztorszagban , 2016

1997 . julius 8-an a NATO meghivta Csehorszagot , Magyarorszagot es Lengyelorszagot a szovetsegbe, azok 1999 . marcius 12-en csatlakoztak. [13] 2004 . marcius 29-en csatlakozott Szlovakia , Szlovenia , Esztorszag , Lettorszag , Litvania , Bulgaria es Romania . A 2008 -as bukaresti csucstalalkozon meghivtak a Szovetsegbe Albaniat es Horvatorszagot , melyek 2009 . aprilis 1-jen csatlakoztak a NATO-hoz.

2015 . december 2-an a NATO kulugyminiszterei meghivtak Montenegrot , hogy csatlakozzon az eszak-atlanti szervezetbe, mely 2017 . junius 5-et?l a NATO huszonkilencedik tagallama lett. [14]

Eszak-Macedonia 2018 . julius 11-en kapott meghivast a NATO-tol, majd 2020 . marcius 27-en valt a szervezet teljes jogu tagjava.

Miutan Oroszorszag 2022 februarjaban megtamadta Ukrajnat , biztonsagi okokbol Svedorszag es Finnorszag 2022 majusaban kerte felvetelet a katonai szovetsegbe. [15] [16] [17] Az Eszak-atlanti Szerz?des Szervezetenek 74. evfordulojan, 2023. aprilis 4-en Finnorszag 31. tagkent csatlakozhatott a NATO-hoz. [18]

Svedorszag felvetelet Magyarorszag es Torokorszag sokaig blokkolta, [19] [20] majd Torokorszag 2024 januarjaban, Magyarorszag 2024 februarjaban utolsokent megadta tamogatasat. [21]

NATO hadm?veletek [ szerkesztes ]

A hideghaboru soran a NATO egyes tagallamai vettek reszt haborukban, de maga a szovetseg nem. A Szovjetunio felbomlasa utan azonban hangsulyossa valt a NATO bekefenntarto es stabilizalo szerepe, igy a tagorszagok hader?i szamos missziot hajtottak vegre a NATO egisze alatt, legtobbszor polgarhaboru sujtotta teruleteken. Ezekben a hadm?veletekben magyar egysegek is reszt vettek, jelent?sen novelve hazank elfogadottsagat es presztizset a szovetsegben.

Bosznia-Hercegovina [ szerkesztes ]

Az amerikai haditengereszet EA?6B repul?gepe Boszniaban

1992-ben kitort a delszlav haboru legveresebb szakaszakent ismert boszniai haboru . Az egyre romlo helyzet hatasara az ENSZ Biztonsagi Tanacsa elrendelte egy repulestilalmi zona letrehozasat Bosznia-Hercegovina kozeps? teruletei felett. A legterzarat a NATO legiereje tartatta be a Deny Flight hadm?velet kereteben. A szovetseg katonai 1994-ben vettek el?szor reszt osszecsapasban, amikor a banja lukai incidens soran lel?ttek 4, a tiltott legteret megsert? boszniai szerb repul?gepet. [22] A szervezet feladata volt a Jugoszlaviat sujto fegyverembargo es szankciok betartatasa is, es a srebrenicai meszarlas utan reszt vettek a boszniai szerb csapatok bombazasaban is a Megfontolt Er? hadm?velet soran. 1995-ben a daytoni egyezmennyel lezarult a haboru, ennek kereteben mintegy 60 000 NATO katona erkezett bekefenntartonak a tersegbe. [23]

Koszovo [ szerkesztes ]

Nemet KFOR katonak Koszovoban

1998-ban kitort a koszovoi haboru , amelynek soran a terulet alban lakossaga a Szerbiatol valo elszakadast szerette volna elerni. A felkelesre valaszul a Milo?evi? vezette Jugoszlavia (ami ekkor csak Szerbiabol es Montenegrobol allt) az albanok el?zeset t?zte ki celul. Az atrocitasokra valaszul a NATO 1999 -ben kozbeavatkozott es az Allied Force hadm?velet kereteben bombazasokat hajtott vegre Szerbiaban. [24] A csapasok hatasara a szerb vezetes elfogadta az ENSZ hatarozatat a haboru lezarasarol. Ezt kovet?en NATO bekefenntartok erkeztek Koszovoba a Kosovo Force (KFOR) kereteben, ez a misszio jelenleg is folyamatban van. A NATO intervenciot szamos kritika erte egyreszt a bombazasok nagyszamu civil aldozata, [25] masreszt az ENSZ felhatalmazas hianya miatt. [26]

  • Magyar reszvetel:
Magyar katonak Koszovoban 2010-ben

Magyarorszag alig nehany nappal a koszovoi haboru kitorese el?tt csatlakozott a NATO-hoz, de mar reszt vett a legi m?veletek tamogatasaban 1999-ben es bekefenntarto kontingenst is kuldott a teruletre a KFOR misszio reszekent. [27] 2023 novembereben 433 magyar katona allomasozik Koszovoban , [28] es 2021 ota a KFOR parancsnoki posztjat is egy magyar tolti be Kajari Ferenc vezer?rnagy szemelyeben. [29]

Afganisztan [ szerkesztes ]

Lasd meg: Afganisztani haboru
Magyar katonak felugyelik afgan civilek evakualasat a Kabuli Repul?teren 2021 augusztus 18-an, a talib hatalomatvetel idejen

2001 szeptember 11-en az al-Kaida terrorszervezet tamadoi terrortamadasok sorozatat hajtottak vegre az Egyesult Allamokban, eletbe leptetve a NATO 5-os cikkelyet, aminek ertelmeben az osszes tagallam a megtamadott vedelmere kel. A kezd?d? terrorellenes haboru reszekent els?kent a Foldkozi-tengeren kezdtek haditengereszeti m?veleteket, (ilyen volt peldaul az Active Endeavour hadm?velet ) hogy megakadalyozzak a feltetelezett terroristak mozgasat es az illegalis fegyverkereskedelmet, kulonosen a tomegpusztito fegyverek csempeszeset. A kovetkez? cel a terrorizmus fellegvaranak tartott Afganisztan jelentette fenyegetes felszamolasa volt, a kozep-azsiai orszagban igyekeztek elpusztitani az olyan aktiv terrorszervezeteket, mint az al-Kaida es a Taliban , es bekefenntarto er?k reven stabilitast teremteni. Az ENSZ Biztonsagi Tanacsa felhatalmazta a NATO-t, hogy egy nemzetkozi egysegekb?l allo szarazfoldi hader?t telepitsen Afganisztanba, igy letrejott a Nemzetkozi Biztonsagi Kozrem?kod? Er? (ISAF) . Az orszagban allomasozo er?k letszama 2011-ben volt a legmagasabb, amikor 50 orszag 130 000 katonaja volt jelen a teruleten. A gerilla hadviselest folytato talibok csoportjait nem sikerult megsemmisiteni, es 2021 aprilis 14-en Jens Soltenberg NATO-f?titkar bejelentette a csapatok kivonasat a tersegb?l. A kivonulas befejezeset kovet?en a Taliban hamar legy?zte az afgan koztarsasagi er?ket es uralma ala hajtotta az egesz orszagot. [30]

  • Magyar reszvetel:

Az ISAF er?k reszekent 2003-tol kezd?d?en magyar katonak is allomasoztak Afganisztanban, 2014-ben 240-en. Osszesen tobb ezer magyar jarta meg Afganisztant, kozuluk 7-en vesztettek eletuket. A csapatok szamos feladatot ellattak, harcoltak a terroristak ellen, segitettek kikepezni a helyi er?ket es felugyeltek az ujjaepitest. Egy id?ben magyarok lattak el a Kabuli Repul?ter uzemelteteset es 2006-ban atvettek a Baglan tartomanybeli ujjaepitesi csoport vezeteset. A csapatkivonas reszekent 18 ev utan a magyar katonak is elhagytak az orszagot, az utolso csoport 2021. junius 5-en tavozott. [27] [31]

Iraki kikepz? misszio [ szerkesztes ]

Olasz es amerikai kikepz?tisztek Irakban

Az iraki haboru soran az Amerikai Egyesult Allamok 2003-ban egy invazioval megdontotte Szaddam Husszein diktator rezsimjet, azonban az ujonnan alakult iraki atmeneti kormany nem rendelkezett a megfelel? kepessegekkel, hogy kezelni tudja az orszagban kitor? lazadasokat. Az ENSZ felhatalmazta a NATO-t hogy letrehozza a Soknemzetiseg? Er?ket ( MNF?I ), amelynek celja nem a felkel?k elleni kuzdelem, hanem az iraki biztonsagi er?k kikepzese volt. A misszio soran mintegy 100 NATO katona 5000 iraki katonat es 10 000 rend?rt kepzett ki. [32] A m?velet 2011-ben ert veget. [33]

  • Magyar reszvetel:

Magyarorszag jelenleg is katonakkal jarul hozza Irak biztonsagahoz es stabilitasahoz.

Kalozkodas elleni hadm?velet az Adeni-obolben [ szerkesztes ]

A USS Farragut egy kil?tt kalozhajoval a hatterben

2009-ben a NATO hadihajokat kuldott az Adeni-obol tersegebe, hogy megvedje az athalado hajokat a szomaliai kalozok tamadasaitol. A 2016-ig tarto Ocean Shield hadm?veletnek nevezett misszioban els?sorban amerikai hajok hajtottak vegre beveteseket, de megjelentek egyeb NATO tagallamok, valamint Kina , Del-Korea , es Oroszorszag haditengereszeti eszkozei is. A NATO er?k a kalozok elleni kuzdelem mellett segitettek a regio allamainak a parti?rseguk es haditengereszetuk fejleszteseben, valamint biztositottak a Vilagelelmezesi Program Szomaliaba erkez? segelyeinek utvonalat. [34]

Libia [ szerkesztes ]

B?vebben: 2011-es libiai intervencio

2011-ben felkeles tort ki a libiai diktator, Moammer Kadhafi kormanya ellen, kirobbantva az els? libiai polgarhaborut . Az osszecsapasok korai szakaszaban a felkel?k sikereket ertek el, azonban kes?bb a kormanyer?k ellentamadasba kezdtek, es atrocitasok sorat elkovetve visszaszoritottak a lazadokat. Az ENSZ Biztonsagi Tanacsa egy t?zszunet vegrehajtasat kovetelte es felhatalmazta a NATO-t, hogy letrehozza a libiai repulestilalmi zonat , ezzel kezdetet vette a 2011-es NATO intervencio az orszagban. A katonai szovetseg er?i megsemmisitettek a libiai legier?t es a legvedelmet, majd bombazasokkal tamogattak a felkel? er?k harcat. A haboru a lazadok es a NATO gy?zelmevel ert veget, Kadhafit megoltek. [35] [36]

Tagjai [ szerkesztes ]

Tagorszag Csatlakozas eve Terulet (km²) Nepesseg (f?) [37] Katonai koltsegvetes

(milliard USD) [38] [39]

A GDP%-aban [40] Aktiv katonai allomany

(f?) [41]

Tartalekosok

(f?) [41]

  USA 1949
9 833 520
333 287 557
848,9 3,9%
1 456 870
870 760
  Belgium 1949
30 528
11 584 008
5,67 1,18%
24 676
6 400
  Dania 1949
42 943

2 210 573
[a 1]
5 935 619
4,06 1,35%
20 439
12 000
  Egyesult Kiralysag 1949
243 610
68 138 484
61,46 1,9%
184 860
33 210
  Franciaorszag 1949
643 427
68 042 591
53,6 1,9%
198 241
141 000
  Hollandia 1949
41 543
17 813 200
23,11 1,95%
41 380
6 763
  Izland 1949
103 000
376 248
0,02 [42] 0,1%
0
0
  Kanada 1949
9 984 670
39 566 248
26,9 1,2%
68 000
27 000
  Luxemburg 1949
2 586
639 589
0,42 [43] 0,56%
939
0
  Norvegia 1949
323 802
5 509 591
7,23 2%
23 250
40 000
  Olaszorszag 1949
301 340
62 390 364
32 1,5%
165 500
18 300
  Portugalia 1949
92 090
10 263 850
4,32 1,4%
27 741
211 700
  Gorogorszag 1952
131 957
10 569 703
7,65 3,82%
142 700
221 350
  Torokorszag 1952
783 562
82 482 383
10,6 1,2%
355 200
378 700
  Nemetorszag 1955 ? NSZK
1990 ? NDK
357 022
84 270 625
56 1,57%
181 672
34 600
  Spanyolorszag 1982
505 370
47 486 935
20,3 1,5%
133 282
15 150
  Csehorszag 1999
78 867
10 510 751
6,7 2%
32 191
0
  Lengyelorszag 1999
312 685
38 307 726
40 4,67%
350 000
0
  Magyarorszag 1999
93 030
9 604 000
5,23 2,14%
32 150
20 000
  Bulgaria 2004
110 879
6 520 314
2,34 2,05%
36 950
3 000
  Esztorszag 2004
45 228
1 328 701
1,08 2,85%
7 700
78 800
  Lettorszag 2004
64 589
1 873 919
1,22 2,4%
17 250
36 000
  Litvania 2004
65 300
2 786 651
2,14 2,76%
23 000
104 000
  Romania 2004
238 391
19 053 815
19 2,5%
71 500
55 000
  Szlovakia 2004
49 035
5 460 185
2,12 2,22%
15 850
0
  Szlovenia 2004
20 273
2 119 410
1,05 1,36%
7 300
26 000
  Albania 2009
28 748
2 793 592
0,51 2%
6 600
0
  Horvatorszag 2009
56 594
3 871 833
1,08 1,46%
14 325
20 105
  Montenegro 2017
13 812
604 966
0,07 2,68%
2 350
0
  Eszak-Macedonia 2020
25 713
1 836 713
0,35 2,05%
9 000
65 000
  Finnorszag 2023
338 145
5 566 000
5,9 2%
24 000
[44]
900 000
[44]
  Svedorszag 2024
450 295
10 420 000
5,3 2,4%
65 000
950 000

Megjegyzesek

A NATO europai terjeszkedese
Az europai orszagok viszonya a NATO-hoz (2024)
   Tagorszagok
   A tagsagi akcioterv orszagai
   Targyalasok folyamatban
   Egyeni Partnersegi Akcioterv
    Bekepartnerseg

Csatlakozasra varo allamok [ szerkesztes ]

Bekepartnerseg (a tagsag nem cel) [ szerkesztes ]

B?vebben: Bekepartnerseg

Nemzetkozi jogi ertelemben semleges orszagok:

A kovetkez? orszagok semlegesseget nem tamasztja ala semmilyen nemzetkozi jogi garancia:

Tovabbi bekepartner orszagok:

Torekves a bekepartnersegre:

Terkepen [ szerkesztes ]

A NATO es viszonya mas allamokhoz (2024. marc.)
    Tagorszagok
    Belepes el?tt allo orszagok
    Egyeni Partnersegi Terv (IPAP)
    Bekepartnerseg
    Mediterran Parbeszed
    Isztambuli Egyuttm?kodesi Kezdemenyezes
    Egyeb globalis partnerek

Legfontosabb intezmenyei [ szerkesztes ]

Eszak-atlanti Tanacs [ szerkesztes ]

Az egyetlen politikai donteshozo testulet. A Tanacs nagykoveti (?allando kepvisel?k”), kulugyminiszteri vagy allam- es kormanyf?i szinten ulesezik. A dontesek ervenyessege nem fugg a szintt?l. Az uleseken (szintt?l fuggetlenul) a f?titkar elnokol. Az allando kepvisel?k hetente tobbszor uleseznek Brusszelben. A Tanacs munkajat a Nemzetkozi Titkarsag, a Nemzetkozi Katonai Torzs es bizottsagok segitik.

Vedelmi Tervez? Bizottsag [ szerkesztes ]

Allando kepvisel?k reszvetelevel ulesezik. Vedelmi kerdesekkel foglalkozik. Iranyelveket ad ki a NATO tagorszagainak. A bizottsagot egy 2010 juniusaban lezajlott reform soran megszuntettek, funkcioit pedig az Eszak-atlanti Tanacs vette at. [45]

Nuklearis Tervez? Csoport [ szerkesztes ]

Rendszeresen ulesezik, vedelmi miniszterek reszvetelevel. Feladata a nuklearis er?kkel kapcsolatos konkret politikai kerdesek megvitatasa.

F?titkar, Titkarsag [ szerkesztes ]

A f?titkar felel?s a szovetsegen belul a donteshozatali folyamat segitsegeben. Iranyitja a nemzetkozi Titkarsag munkajat, elnokol a Tanacs ulesein.

Katonai Bizottsag [ szerkesztes ]

B?vebben: NATO Katonai Bizottsaga

A Szervezet legfels? katonai szerve. Tagjai a tagallamok vezerkari f?nokei. Feladatuk katonai strategiai kerdesekben vezetesi funkciok ellatasa. Javaslatokat dolgoz ki a Tanacs szamara katonai kerdesekben.

A Katonai Bizottsag feladatai: 1. javaslatokat tesz a NATO politikai vezetese szamara olyan intezkedesek megtetelere, amelyeket a NATO teruletenek kozos vedelme szempontjabol szuksegesnek itelnek 2. ellatja a vezetesi funkciokat a katonapolitikai es strategiai kerdesekben 3. katonai kerdesekben iranyelveket ad ki a NATO strategiai parancsnokainak, akik feladataik vegrehajtasa soran a Katonai Bizottsagnak tartoznak felel?sseggel.

A Katonai Bizottsag az allando kepvisel?k reszvetelevel hetente legalabb egy alkalommal ulesezik, de szukseg eseten barmikor osszehivhato.

Ezen kivul evente harom alkalommal a vezerkari f?nokok szintjen tanacskoznak. Kett?t ezek kozul Brusszelben, egyet pedig rotacios alapon valamelyik tagorszagban tartanak.

A Katonai Bizottsag elnoket a tagallamok vezerkari f?nokei haromeves hivatali id?szakra valasztjak meg. Hataskoret a Katonai Bizottsag hatarozza meg, amelynek feladatai vegrehajtasa soran minden tekintetben felel?sseggel tartozik.

A Katonai Bizottsag tevekenyseget a tagorszagok katonai szakert?ib?l allo munkacsoportok es a Nemzetkozi Katonai Torzs tamogatja.

Bizottsagok es ugynoksegek [ szerkesztes ]

A Szovetseg munkaszervei, meghatarozott feladatkorben donteseket keszitenek el?.

Parancsnoksagok [ szerkesztes ]

A csapatok felkesziteset, a hadm?veletek tervezeset latjak el.

Euro-atlanti Partnersegi Tanacs [ szerkesztes ]

Evente ketszer kulugyminiszteri szinten ulesezik, havonta nagykoveti szinten.

NATO Parlamenti Kozgy?lese [ szerkesztes ]

A NATO Parlamenti Kozgy?lese (NATO PA) egy olyan testulet, amely atfogo strategiai celokat hataroz meg a NATO szamara. Evente ketszer tart ulest (tavasszal es ?sszel). Kozvetlen kapcsolatban all az allando tagokat kinevez? tagallamok nemzeti kormanyainak parlamenti szervezeteivel es/vagy ezen tagallamok NATO-nagykoveteivel. A NATO Parlamenti Kozgy?lese az Eszak-atlanti Szovetseg tagallamainak jogalkotoibol es tizenharom tarsult tagbol all.

A NATO f?titkarai [ szerkesztes ]

B?vebben: A NATO f?titkarainak listaja
1. Hastings Ismay Egyesult Kiralysag 1952 . aprilis 4-et?l 1957 . majus 16-aig ,
2. Paul-Henri Spaak Belgium 1957 . majus 16-atol 1961 . aprilis 21-eig ,
3. Dirk Stikker Hollandia 1961 . aprilis 21-et?l 1964 . augusztus 1-jeig ,
4. Manlio Brosio Olaszorszag 1964 . augusztus 1-jet?l 1971 . oktober 1-jeig ,
5. Joseph Marie Antoine Luns Hollandia 1971 . oktober 1-jet?l 1984 . junius 25-eig ,
6. Peter Carington Egyesult Kiralysag 1984 . junius 25-et?l 1988 . julius 1-jeig ,
7. Manfred Worner NSZK / Nemetorszag 1988 . julius 1-jet?l 1994 . augusztus 13-aig ,
8. Sergio Balanzino Olaszorszag 1994 . augusztus 13-atol 1994 . oktober 17-eig ,
9. Willy Claes Belgium 1994 . oktober 17-et?l 1995 . oktober 20-aig ,
10. Sergio Balanzino Olaszorszag 1995 . oktober 20-atol 1995 . december 5-eig ,
11. Javier Solana Spanyolorszag 1995 . december 5-et?l 1999 . oktober 6-aig ,
12. George Robertson Egyesult Kiralysag 1999 . oktober 14-et?l 2004 . januar 1-jeig ,
13. Jaap de Hoop Scheffer Hollandia 2004 . januar 1-jet?l 2009 . julius 31-eig ,
14. Anders Fogh Rasmussen Dania 2009 . augusztus 1-jet?l [46] [47] 2014 . szeptember 30-ig ,
15. Jens Stoltenberg Norvegia 2014 . oktober 1-jet?l . [48]

NATO-csucstalalkozok [ szerkesztes ]

NATO-csucstalalkozok [49]
Ertekezlet neve Datum Fogado orszag, helyszin Megjegyzesek
1. 1957-es parizsi NATO-csucstalalkozo 1957. december 16?19. Franciaország Parizs , Franciaorszag
2. 1974-es brusszeli NATO-csucstalalkozo 1974. junius 26. Belgium Brusszel , Belgium
3. 1975-os brusszeli NATO-csucstalalkozo 1975. majus 29?30. Belgium Brusszel , Belgium
4. 1977-es londoni NATO-csucstalalkozo 1977. majus 10?11. Egyesült Királyság London ,
Egyesult Kiralysag
5. 1978-as washingtoni NATO-csucstalalkozo 1978. majus 30?31. USA Washington ,
Amerikai Egyesult Allamok
6. 1982-es bonni NATO-csucstalalkozo 1982. junius 10. NSZK Bonn , NSZK
7. 1985-os brusszeli NATO-csucstalalkozo 1985. november 21. Belgium Brusszel , Belgium
8. 1988-as brusszeli NATO-csucstalalkozo 1988. marcius 2?3. Belgium Brusszel , Belgium
9. 1989 majusi brusszeli NATO-csucstalalkozo 1989. majus 29?30. Belgium Brusszel , Belgium
10. 1989 decemberi brusszeli NATO-csucstalalkozo 1989. december 4. Belgium Brusszel , Belgium
11. 1990-es londoni NATO-csucstalalkozo 1990. julius 5?6. Egyesült Királyság London , Egyesult Kiralysag
12. 1991-es romai NATO-csucstalalkozo 1991. november 7?8. Olaszország Roma , Olaszorszag
13. 1994-es brusszeli NATO-csucstalalkozo 1994. januar 10?11. Belgium Brusszel , Belgium
14. 1997-es parizsi NATO-csucstalalkozo 1997. majus 27. Franciaország Parizs , Franciaorszag
15. 1997-es madridi NATO-csucstalalkozo 1997. julius 8?9. Spanyolország Madrid , Spanyolorszag
16. 1999-es washingtoni NATO-csucstalalkozo 1999. aprilis 23?25. USA Washington ,
Amerikai Egyesult Allamok 		A NATO 50. evforduloja alkalmabol.
17. 2001-es NATO F?parancsnoksagi csucstalalkozo 2001. aprilis 23?25. Belgium NATO F?parancsnoksag ,
Belgium
18. 2002-es romai NATO?Oroszorszag-csucstalalkozo 2002. majus 28. Olaszország Roma , Olaszorszag A NATO?Oroszorszag Tanacs ertekezlete ( brosura ).
19. 2002-es pragai NATO-csucstalalkozo 2002. november 21?22. Csehország Praga , Csehorszag Ez az els? csucstalalkozo, amelyet a korabbi Varsoi Szerz?des teruleten szerveztek.
20. 2004-es isztambuli NATO-csucstalalkozo 2004. junius 28?29. Törökország Isztambul , Torokorszag
21. 2005-os NATO F?parancsnoksagi csucstalalkozo 2005. februar 22. Belgium NATO F?parancsnoksag
Brusszel , Belgium
22. 2006-os rigai NATO-csucstalalkozo 2006. november 28?29. Lettország Riga , Lettorszag Az els? NATO-csucstalalkozo, amelyet a korabbi Szovjetunio teruleten szerveztek.
23. 2008-as bukaresti NATO-csucstalalkozo 2008. aprilis 2?4. Románia Bukarest , Romania Horvatorszag es Albania meghivast kapott a Szovetsegbe. Macedonia viszont nem, nevenek Gorogorszaggal valo tisztazatlansaga miatt. Dontes szuletett Gruzia es Ukrajna NATO-hoz valo csatlakozasa ugyeben, melyet a NATO-tagsagi utemtervben (NATO Membership Action Plan) tettek kozze meg ez ev decembereben. A csucstalalkozo zaronyilatkozata (angolul)
24. 2009-es strasbourg?kehli NATO-csucstalalkozo 2009. aprilis 3?4. Franciaország Strasbourg , Franciaorszag ?
Németország Kehl , Nemetorszag 		A NATO 60. evforduloja alkalmabol. NATO-link ; A csucstalalkozo zaronyilatkozata (angolul)
25. 2010-es lisszaboni NATO-csucstalalkozo 2010. november 19?20. Portugália Lisszabon , Portugalia [1]
26. 2012-es chicagoi NATO-csucstalalkozo 2012. majus 20?21. USA Chicago ,
Amerikai Egyesult Allamok 		Summit meetings of Heads of State and Government, Chicago, USA
27. 2014-es newporti NATO-csucstalalkozo 2014. szeptember 4?5. Egyesült Királyság Newport / Cardiff , Egyesult Kiralysag , Wales
28. 2016-os varsoi NATO-csucstalalkozo 2016. julius 8?9. Lengyelország Varso , Lengyelorszag
29. 2017-es brusszeli NATO-csucstalalkozo 2017. majus 25. Belgium Brusszel , Belgium
30. 2018-as brusszeli NATO-csucstalalkozo 2018. julius 11?12. Belgium Brusszel , Belgium
31. 2019-es londoni NATO-csucstalalkozo 2019. december 3?4. Egyesült Királyság Watford , Egyesult Kiralysag A NATO 70. evforduloja alkalmabol.
32. 2021-es brusszeli NATO-csucstalalkozo 2021. junius 14. Belgium Brusszel , Belgium
33. 2022-es NATO virtualis csucstalalkozo 2022. februar 25. Virtualis csucstalalkozo 2022-es orosz invazio Ukrajna ellen
34. 2022-es brusszeli NATO rendkivuli csucstalalkozo 2022. marcius 24. Belgium Brusszel , Belgium 2022-es orosz invazio Ukrajna ellen
35. 2022-es madridi NATO-csucstalalkozo 2022. junius 29?30. Spanyolország Madrid , Spanyolorszag
36. 2023-as vilniusi NATO-csucstalalkozo 2023. julius 11-12. Litvánia Vilnius , Litvania

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. ↑ Sweden officially joins NATO (angol nyelven). nato.int, 2024. marcius 7. (Hozzaferes: 2024. marcius 7.)
  2. ↑ What is NATO? (angol nyelven). What is NATO? . (Hozzaferes: 2022. november 30.)
  3. ↑ https://telex.hu/kulfold/2024/03/14/david-pressman-magyarorszag-nato-csatlakozas-25-evfordulo-jeszenszky-ceu
  4. ↑ https://24.hu/belfold/2024/03/14/pressman-beszed-nato-magyarorszag-usa-ukrajna-haboru-belpolitika-elnokvalasztas/
  5. ↑ Towards a bipolar world (1945?1953) - The Cold War (1945?1989) - CVCE Website . www.cvce.eu . (Hozzaferes: 2022. majus 3.)
  6. ↑ BRUSSELS TREATY ORGANISATION (RESOLUTION) (Hansard, 18 February 1957) . hansard.millbanksystems.com . [2016. marcius 3-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2022. majus 3.)
  7. ↑ NATO: Founding treaty (angol nyelven). NATO . (Hozzaferes: 2022. majus 3.)
  8. ↑ a b NATO | Founders, History, Purpose, Countries, Map, & Facts | Britannica (angol nyelven). www.britannica.com . (Hozzaferes: 2022. majus 3.)
  9. ↑ Editors, History com: NATO (angol nyelven). HISTORY . (Hozzaferes: 2022. majus 4.)
  10. ↑ NATO: Germany and NATO - 1955 (angol nyelven). NATO . (Hozzaferes: 2022. majus 3.)
  11. ↑ France and NATO: An History . (Hozzaferes: 2022. majus 3.)
  12. ↑ Baldwin, Hanson W.. ? NAVIES MEET THE TEST IN OPERATION MAINBRACE; Important Role in Defense of Europe Rests With the Combined Fleets ”, The New York Times , 1952. szeptember 28. (Hozzaferes: 2022. majus 4.) (amerikai angol nyelv?)  
  13. ↑ Molnar Zoltan - Pressman: Politikai dontes, hogy a Papan szolgalo amerikai katonak nem kaphatnak magyar rendszamot ( Telex.hu , 2024.03.14.)
  14. ↑ A NATO tagjava valik Montenegro . hirado.hu. (Hozzaferes: 2017. junius 5.)
  15. ↑ Ferenci Armin - Tobb generacionyi semlegesseg utan Finnorszag es Svedorszag is a NATO kapujaban Putyin ukrajnai haboruja miatt ( Telex.hu , 2022.04.17.)
  16. ↑ Rikard Jozwiak - Finnorszag es Svedorszag kitartoan masirozik a NATO-tagsag fele (Szabad Europa, 2022.04.19.)
  17. ↑ Schweden und Finnland beantragen offiziell Nato-Beitritt. Der Spiegel, (2022. majus 18.)
  18. ↑ Nemzet, Magyar: Finnorszag hivatalosan is a NATO tagja lett (magyar nyelven). Finnorszag hivatalosan is a NATO tagja lett , 2023. aprilis 4. (Hozzaferes: 2023. november 29.)
  19. ↑ Hungary's Orban takes step toward breaking deadlock over Sweden's NATO membership (angol nyelven). AP News , 2024. januar 23. (Hozzaferes: 2024. januar 24.)
  20. ↑ Sweden declines Orban’s push for NATO negotiations (angol nyelven). POLITICO , 2024. januar 23. (Hozzaferes: 2024. januar 24.)
  21. ↑ A magyar Parlament megszavazta Svedorszag NATO-tagsagat.
  22. ↑ Editors, History com: First NATO Military Action (angol nyelven). HISTORY . (Hozzaferes: 2022. majus 27.)
  23. ↑ A NATO beavatkozasa hozta el a delszlav haboru veget (magyar nyelven). Mult-kor tortenelmi magazin , 2015. augusztus 30. (Hozzaferes: 2022. majus 27.)
  24. ↑ 17. A koszovoi haboru es a NATO legicsapasok 1999 . konfliktuskutato.hu . (Hozzaferes: 2022. majus 27.)
  25. ↑ Civilian Deaths in the NATO Air Campaign - Summary . www.hrw.org . (Hozzaferes: 2022. majus 27.)
  26. ↑ CNN - NATO reaffirms power to take action without U.N. approval - April 24, 1999 . edition.cnn.com . (Hozzaferes: 2022. majus 27.)
  27. ↑ a b Kulugyminiszterium: Magyarorszag a NATO-ban . (Hozzaferes: 2022. majus 27.)
  28. ↑ Contributing Nations (angol nyelven). jfcnaples.nato.int . [2020. februar 21-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2023. november 18.)
  29. ↑ Magyar parancsnok a KFOR elen (angol nyelven). https://kormany.hu , 2021. oktober 16. (Hozzaferes: 2022. majus 27.)
  30. ↑ Welle (www.dw.com), Deutsche: Taliban surge in Afghanistan: EU and NATO in state of shock | DW | 16.08.2021 (brit angol nyelven). DW.COM . (Hozzaferes: 2022. majus 27.)
  31. ↑ Zrt, HVG Kiado: Az utolso magyar katona is hazatert Afganisztanbol (magyar nyelven). hvg.hu , 2021. junius 9. (Hozzaferes: 2022. majus 27.)
  32. ↑ Post-War Iraq: Foreign Contributions to Training, Peacekeeping, and Reconstruction . (Hozzaferes: 2022. majus 27.)
  33. ↑ ? NATO closes up training mission in Iraq ”, Reuters , 2011. december 17. (Hozzaferes: 2022. majus 27.) (angol nyelv?)  
  34. ↑ Operation OCEAN SHIELD (angol nyelven). mc.nato.int . (Hozzaferes: 2022. majus 27.)
  35. ↑ Gaddafi killed as Sirte falls (angol nyelven). www.aljazeera.com . (Hozzaferes: 2022. junius 4.)
  36. ↑ ? Nato chief Rasmussen 'proud' as Libya mission ends ”, BBC News , 2011. oktober 31. (Hozzaferes: 2022. junius 4.) (brit angol nyelv?)  
  37. ↑ ? European Countries by population (2023) ”, worldometers.info  
  38. ↑ TRENDS IN WORLD MILITARY EXPENDITURE, 2021 . (Hozzaferes: 2022. majus 5.)
  39. ↑ Military expenditure by country, in constant (2019) US$ m., 1988-2020 (see below for 1999-2020) . (Hozzaferes: 2022. majus 5.)
  40. ↑ Kekkel kiemelve azok az orszagok, ahol az el?iranyzott modon legalabb az orszag GDP-jenek 2%-at kolti hadseregre az allam
  41. ↑ a b A Strategiai Tanulmanyok Nemzetkozi Intezete (IISS) adatai alapjan
  42. ↑ Military Budget in Iceland ? Icelandic Military Spending . militarybudget.org . (Hozzaferes: 2022. majus 5.)
  43. ↑ Luxembourg defence expenditure 2021 (angol nyelven). Statista . (Hozzaferes: 2022. majus 5.)
  44. ↑ a b Finnish Defence Forces . (Hozzaferes: 2023. aprilis 3.)
  45. ↑ The Defence Planning Comittee
  46. ↑ MTI: Megvan az uj NATO-f?titkar . hm.gov.hu , 2009. aprilis 4. [2009. aprilis 14-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2009. aprilis 4.)
  47. ↑ Rasmussen az uj NATO-f?titkar (magyar nyelven). index.hu , 2009. aprilis 4. (Hozzaferes: 2009. aprilis 4.)
  48. ↑ ? Nato names Stoltenberg next chief ”, BBC News , 2014. marcius 28.. [2014. marcius 30-i datummal az eredetib?l archivalva] (Hozzaferes: 2014. oktober 1.)  
  49. ↑ NATO summit meetings

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

Commons:Category:North Atlantic Treaty Organization
A Wikimedia Commons tartalmaz Eszak-atlanti Szerz?des Szervezete temaju mediaallomanyokat.

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Eszak-atlanti_Szerz?des_Szervezete&oldid=27051676 ”