George C. Marshall

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
George C. Marshall
Az Egyesult Allamok 50. kulugyminisztere
Hivatali id?
1947 . januar 21.  ? 1949 . januar 20.
El?d James F. Byrnes
Utod Dean Acheson
Katonai palyafutasa
Fegyvernem gyalogsag
Szolgalati id? 43 ev
Rendfokozata hadseregtabornok
Csatai Fulop-szigetek-USA haboru
els? vilaghaboru masodik vilaghaboru
Kituntetesei Masodik vilaghaborus gy?zelmi erem

Nobel-bekedij


Congressional Gold Medal (Kongresszusi Arany erem), 1946
Szuletett 1880 . december 31. [1] [2] [3] [4] [5]
Uniontown
Elhunyt 1959 . oktober 16. (78 evesen) [2] [3] [4] [5] [6]
Washington [7]
Sirhely Arlingtoni Nemzeti Temet?
Szulei George Catlett Marshall, Sr.
Hazastarsa
  • Elizabeth Carter Coles Marshall
  • Katherine Boyce Tupper Brown Marshall
Foglalkozas
Iskolai
  • Virginia Military Institute
  • United States Army Command and General Staff College
Vallas Episzkopalis Egyhaz
Dijak
  • Karoly-dij (1959. majus 4.)
  • Nobel-bekedij (1953, 175 293 kr)
  • Bath-rend lovagja nagykereszttel
  • Grand Cross of the Order of Wissam El Alaouite
  • Silver Star (kituntetes)
  • Szuvorov-rend
  • Distinguished Service Medal
  • Medaille Interalliee 1914?1918
  • American Defense Service Medal
  • Amerikai Hadjarati Erdemerem
  • II. Vilaghaborus Gy?zelmi Erdemerem
  • National Defense Service Medal
  • a francia Becsuletrend nagykeresztje
  • Grand Cross of the Order of George I
  • Grand Officer of the Order of Saints Maurice and Lazarus
  • grand officer of the Order of the Crown of Italy
  • Grand Cross of the Order of Orange-Nassau
  • Kongresszusi Aranyerem
  • Grand Officer of the Order of the Sun of Peru?
  • Order of Merit
  • Victory Medal
  • a francia Becsuletrend lovagja
  • Croix de Guerre
  • Order of Orange-Nassau
  • Order of Saints Maurice and Lazarus
  • Military Order of Italy
  • Order of Ouissam Alaouite
  • Order of the Sun of Peru
George C. Marshall aláírása
George C. Marshall alairasa
A Wikimedia Commons tartalmaz George C. Marshall temaju mediaallomanyokat.
George C. Marshall

George Catlett Marshall ( Uniontown , Pennsylvania , 1880 . december 31. ? Washington, D.C. , 1959 . oktober 16. ) Nobel-bekedijas amerikai tabornok, politikus.

Eletutja [ szerkesztes ]

Az els? vilaghaboru vegeig [ szerkesztes ]

Virginia Military Institue

Jomodu csaladban n?tt fel, apja szenkeresked? volt. Tanulmanyait 1897 -ben a lexingtoni katonai f?iskolan kezdte, mivel a csalad anyagi okokbol nem engedhette meg a West Point -ot. 1902 februarjaban alhadnagyi rangot szerzett es a gyalogsaghoz kerult, majd a Fulop-szigeteken szolgalt 18 honapig. A Virginia Katonaiskolara jart, a Kappa-Alpha szazadban szolgalt, mar vegz?skent szazadosi rangot szerzett. Az els? vilaghaboruban John J. Pershing tabornok csapataiban, a franciaorszagi kulonleges hader?knel Marshall bizonyitotta szervezesi, vezetesi kepessegeit. 1918 -ban reszt vett a Meuse ? Argonne offenziva terveinek kidolgozasaban.

B?vebben: els? vilaghaboru

A ket vilaghaboru kozott [ szerkesztes ]

A ket vilaghaboru kozott Pershing szarnysegedje volt 1919 es 1924 kozott kulonboz? egysegek mellett, Washingtonban, Kinaban , Georgia allamban, es tobb amerikai bazison. Fort Benning gyalogsagi iskola volt 1927 es 1933 kozott, ahol tanulmanyi parancsnokhelyetteskent szolgalt. Ez ebben az id?ben nehez munka lehetett a szamara, az egyik oka ennek az volt, hogy az Egyesult Allamok fokozatosan leepitette haderejet, sok tarsaval egyutt szakmailag kulonosen hullamvolgykent, mell?zottkent elte meg az id?szakot. Csaladi tragedia is sulyosan erintette: els? felesege, Elizabeth Carter Coles 1927-es halala utan, Marshall visszafogott termeszet?ve valt. Katherine Boyce Tupper Brown-nal kotott hazassaga 1930 -ban boldogabb evek kezdetet jelentette. 1936 -ban elkiserte ?t Vancouverbe , ahol az ottani csapatok parancsnoksagat latta el 1938 -ig.

A masodik vilaghaboru idejen [ szerkesztes ]

Franklin D. Roosevelt elnok bizalmat szavazott neki, vezerkari f?nokke leptette el? 1939 . szeptember 1-jen. Marshall 1945 -ig szolgalt ebben a min?segben. Itt oriasi munka vart ra: a leepitett ?bekehadseregb?l” kellett hatalmas, gy?zni is tudo sereget megszerveznie. Ez id? alatt, elinditotta, megtervezte es megvalositotta az Egyesult Allamok haderejenek reformjat. Egy bekeid?beli 174 ezres letszamrol egy egesz vilag felett ?rkod? 8,5 millios letszamra emeleset valositotta meg. Ez hatalmas munkat jelentett, ? nevezte ki tabornokait, iranyitotta a kikepzeseket, biztositotta a zavartalan ellatmanyt, s a vilagot behalozo strategiai feladatok koordinalasat. Reszt vett a casablancai , teherani , jaltai es potsdami konferencian.

Churchill a "gy?zelem szervez?jenek" nevezte Marshall-t, aki felelmetes munkaerejenek, fegyelmenek koszonhet?en rovid id? alatt roppant nepszer?segre tett szert katonai koreben.

A masodik vilaghaboru utan [ szerkesztes ]

1946 -ban vezerkari szolgalata lejarta utan, Truman elnok Kinaba kuldte azzal a szandekkal, hogy megel?zze a polgarhaboru kibontakozasat (1945?47). Visszaterese utan, 1947 -ben az elnok kulugyminiszterre nevezte ki. Marshall 1947. junius 5-en mondta el beszedet a Harvard Egyetemen , presztizse es hitele sokat nyomott a latban, amikor sikerult elfogadtatnia a Marshall-tervkent ismert europai ujjaepitesi programjat 1948 -ban. Ugyanebben az evben az ev embere lett a Time magazinban immar masodszor.

B?vebben: Marshall-terv

1949 -ben, 69 eves koraban, megromlott egeszsegi allapota ellenere is elfogadta az Amerikai Voroskereszt felkereset az elnoki posztra. 1950 -ben a koreai haboru hajnalan, Truman elnok visszahivta kormanyaba honvedelmi miniszternek (1950?51). Kulugyi tevekenysegenek idejere esik Izrael allam elismerese es a NATO megalakulasahoz vezet? targyalasok meginditasa. 1953 -ban, Marshall megkapta a Nobel-bekedijat , s igy ? lett az egyetlen katona, aki ilyen szint? elismeresben reszesult. 1951 -ben McCarthy szenator ?t ostorozo es arulonak nevez? beszede utan a kiabrandult Marshall vegleg visszavonult a politikatol. George Marshall 1959. oktober 16-an hunyt el.

Emlekezete [ szerkesztes ]

Megemlekeznek rola evente a Vancouveri es Washingtoni Marshall el?adas forumain. A NASA Marshall Space Flight Center (MSFC) (Marshall ?rrepulesi Kozpont) viseli meg a nevet Huntsville -ben, amit Eisenhower elnok hozott letre 1960 . szeptember 8-an.

M?vei [ szerkesztes ]

  • Igy gy?ztunk… George Marshall amerikai vezerkari f?nok jelentese a hadugyminiszterhez az 1943. julius 1-jet?l 1945. junius 30-ig terjed? keteves id?szakrol ; ford. Eber Ern?; Franklin, Bp., 1946
A Marshall-Haz Vancouverben
A Marshall-terv els? oldala

Rendfokozatai [ szerkesztes ]

Nincs jelveny 1902-ben Hadnagy 1902. februar 2.
F?hadnagy 1907. marcius 7.
Szazados 1916. julius 1.
?rnagy 1917. augusztus 5.
Alezredes 1918. januar 5.
Ezredes 1918 augusztus 27.
?rnagy (visszateres a bekeid?k rangjahoz): 1920 julius 1.
Alezredes: 1923. augusztus 21.
Ezredes: 1933 szeptember 1.
Dandartabornok 1936. oktober 1.
Vezer?rnagy 1939 szeptember 1.
Tabornok 1939. szeptember 1.
Tabornok 1944. december 16.
A Hadsereg Tabornoka 1946. aprilis 11.

USA hadseregben szerzett erdemermei [ szerkesztes ]

Bronze Oak Leaf
 Kiemelked? hadseregi szolgalatert erem egy tolgyfalevellel
Ezust csillag
Fulop-szigetek harcteri erem
Bronze Service Star
Bronze Service Star
Bronze Service Star
Bronze Service Star
 Els? vilaghaborus gy?zelmi erem
Megszallo hadsereg erem Nemetorszag kisdiszitessel
Amerikai honvedelmi szolgalati erem
Amerikai hadszinter erem
Masodik vilaghaborus gy?zelmi erem
Nemzeti vedelmi szolgalati erem

Magyarul megjelent m?vei [ szerkesztes ]

  • Igy gy?ztunk... Marshall amerikai vezerkari f?nok jelentese. 1943 julius 1-t?l 1945 junius 30-ig terjed? keteves id?szakrol ; ford. Eber Ern?; Franklin, Bp., 1946

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. ↑ Integralt katalogustar (nemet nyelven). (Hozzaferes: 2014. aprilis 26.)
  2. ↑ a b Francia Nemzeti Konyvtar : BnF forrasok (francia nyelven). (Hozzaferes: 2015. oktober 10.)
  3. ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzaferes: 2017. oktober 9.)
  4. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzaferes: 2017. oktober 9.)
  5. ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzaferes: 2017. oktober 9.)
  6. ↑ Marshall, George Catlett, Jr. (31 December 1880?16 October 1959), soldier and statesman, 2017. oktober 9., George Catlett Marshall Jr.
  7. ↑ Integralt katalogustar (nemet nyelven). (Hozzaferes: 2014. december 31.)

Forrasok [ szerkesztes ]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

  • Hadtudomanyi Lexikon / f?szerkeszt? Szabo Jozsef. Budapest : Magyar Hadtudomanyi Tarsasag, 1995. 900. p.
A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=George_C._Marshall&oldid=26967435 ”