A
szorakozas
(a szorakozik ige es az "-as" f?nevkepz? keresztezese) az az allapot, amikor valami szorakoztatja az
embereket
.
[1]
Olyan tevekenyseg, ami fenntartja az emberek figyelmet, es oromot nyujt nekik. Egy otlet vagy egy feladat is lehet szorakoztato, de leginkabb azok a tevekenysegek vagy esemenyek, amelyek tobb ezer eve fejl?dtek ki, kifejezetten azzal a cellal, hogy lekossek az embereket.
Minden embert mas szorakoztat, mert az emberek velemenyei kulonboz?ek, de a legtobb szorakozasi lehet?seg, peldaul a
zene
, a
drama
vagy a
tanc
, es az el?adas kulonfele fajtai minden kulturaban jelen vannak, mara kifinomultta valtak, es mindenkinek elerhet?ek. A modern id?kben kialakult a szorakoztatoipar, amely erre a celra kialakitott termekeket keszit es arul (peldaul:
CD
,
DVD
).
A szorakozas fogalmat a legtobb ember a mokaval, orommel azonositja. Viszont tobb szorakoztatasi formanak is komoly celja van. Igy lehetseges az, hogy valami szorakoztatonak t?nik, de kozben tagitja az emberek latokoret.
A szorakoztatas fontos eleme a kozonseg, ami egy kikapcsolodasi tevekenyseget szorakozassa valtoztat. A kozonsegnek lehet passziv szerepe, peldaul egy
szinjatek
,
opera
, televizios sorozat vagy
film
nezese kozben, vagy aktiv szerepe, peldaul egy
jatek
kozben.
A szorakozas lehet kozossegi vagy nyilvanos, komoly, szervezett jelleg? (peldaul a
szinhaz
vagy egy
koncert
eseten), vagy spontan (peldaul, amikor a gyerekek jatszanak).
A szorakozas mindig fejl?dik, mivel a kultura, a technologia es a divat is fejl?dik. Egy zenei fesztival, egy filmfesztival vagy egy tanc el?adas akar tobb napig is szorakoztathatja a kozonseget.
Nemely szorakozasi forma, peldaul a nyilvanos kivegzes, illegalisnak szamit a legtobb orszagban. Olyan tevekenysegek, mint a vivas vagy a nyilazas, mara sportok lettek. Mas tevekenysegek, peldaul a f?zes, professzionalissa valt, olyan mertekben, hogy versenyek formajaban rendezik meg es szorakozaskeppen kozvetitik a nagykozonseg szamara. Ami valakinek szorakozas, az masnak kegyetlenseg vagy akar munka is lehet.
A pszichologusok szerint a szorakozas lenyege az elegedettseg megszerzese.
[2]
Ez az oktatas es a marketing ellentete. Viszont kialakult a tanulas olyan formaja, amely egyben szorakoztato is (ezt az angol nyelv "edutainment"-nek vagy "infotainment"-nek nevezi). A szorakozas es a tanulas pszichologiajat mindezen teruleteken alkalmaztak.
[3]
A szorakozva oktatas megprobalja egyesiteni a ket fogalom legjobb elemeit.
[4]
[5]
Nemelyek masok fajdalmanak vagy a boldogtalansaguk gondolatanak orulnek (
karorom
).
A szorakozas nemely formaja komoly filozofiai kerdeseket is felvethet, peldaul: "Mit jelent embernek lenni?", "Mi a helyes dolog?", "Honnan tudom, hogy mit tudok?". Az elet ertelme peldaul olyan tema, amelyet a film, a zene es az irodalom gyakran feldolgoz. Pelda erre
William Shakespeare
Hamlet
cim? m?ve, vagy a
Matrix
, amely a tudassal foglalkozik.
[6]
A film az egesz vilagon megjelent.
[7]
A regenyek nagy teret engednek ezeknek a temaknak a kivizsgalasara, mikozben szorakoztatjak olvasoikat.
[8]
A
Galaxis utikalauz stopposoknak
peldaul olyan m?, amely szorakoztato formaban feszeget filozofiai kerdeseket, es tobb formaban is feldolgoztak, es tobb nyelvre is leforditottak.
[9]
Olyan temakrol szol, mint az elet ertelme, a szorakozas etikaja, a mesterseges intelligencia, kulonboz? vilagok, Isten, illetve a filozofiai modszer.
[10]
- ↑
Szorakozas.
Wikiszotar
- ↑
Zillmann, Dolf.
Media Entertainment ? the psychology of its appeal
. Mahwah, NJ: Lawrence Erlbaum Associates, Inc. Taylor & Francis e-library, vii. o. (2000).
ISBN 978-0-8058-3324-9
- ↑
Peldaul a matketingszak marketingszakember a reklamuzenetet nem reklamuzenettel keveri a radioban, a televizioban, a filmeken, videokban es jatekokban.
Shrum, L.J.J..
The Psychology of Entertainment Media
, 2nd, Routledge (2012).
ISBN 978-1-84872-944-5
- ↑
Entertainment-Education and Social Change: History, Research, and Practice
. Taylor & Francis (2008).
ISBN 978-1-4106-0959-5
- ↑
Digital Games and Learning
. London; New York: Continuum International Publishing Group (2011).
ISBN 978-1-4411-9870-9
- ↑
The Matrix and Philosophy
. Peru, IL: Carus Publishing Company,
196
. o. (2002).
ISBN 978-0-8126-9502-1
- ↑
IMDb
The Matrix
worldwide release dates
- ↑
Jones, Peter.
Philosophy and the Novel
(1975)
- ↑
Simpson, M.J..
The Pocket Essential Hitchhiker's Guide
, 2nd, Pocket Essentials, 120. o. (2005).
ISBN 978-1-904048-46-6
- ↑
Philosophy and The Hitchhiker's Guide to the Galaxy
. Houndmills, Basingstoke, Hampshire; New York: Palgrave Macmillan (2012).
ISBN 978-0-230-29112-6