Szorakozas

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Koncerten szorakozo fiatalok

A szorakozas (a szorakozik ige es az "-as" f?nevkepz? keresztezese) az az allapot, amikor valami szorakoztatja az embereket . [1] Olyan tevekenyseg, ami fenntartja az emberek figyelmet, es oromot nyujt nekik. Egy otlet vagy egy feladat is lehet szorakoztato, de leginkabb azok a tevekenysegek vagy esemenyek, amelyek tobb ezer eve fejl?dtek ki, kifejezetten azzal a cellal, hogy lekossek az embereket.

Minden embert mas szorakoztat, mert az emberek velemenyei kulonboz?ek, de a legtobb szorakozasi lehet?seg, peldaul a zene , a drama vagy a tanc , es az el?adas kulonfele fajtai minden kulturaban jelen vannak, mara kifinomultta valtak, es mindenkinek elerhet?ek. A modern id?kben kialakult a szorakoztatoipar, amely erre a celra kialakitott termekeket keszit es arul (peldaul: CD , DVD ).

A szorakozas fogalmat a legtobb ember a mokaval, orommel azonositja. Viszont tobb szorakoztatasi formanak is komoly celja van. Igy lehetseges az, hogy valami szorakoztatonak t?nik, de kozben tagitja az emberek latokoret.

A szorakoztatas fontos eleme a kozonseg, ami egy kikapcsolodasi tevekenyseget szorakozassa valtoztat. A kozonsegnek lehet passziv szerepe, peldaul egy szinjatek , opera , televizios sorozat vagy film nezese kozben, vagy aktiv szerepe, peldaul egy jatek kozben.

A szorakozas lehet kozossegi vagy nyilvanos, komoly, szervezett jelleg? (peldaul a szinhaz vagy egy koncert eseten), vagy spontan (peldaul, amikor a gyerekek jatszanak).

A szorakozas mindig fejl?dik, mivel a kultura, a technologia es a divat is fejl?dik. Egy zenei fesztival, egy filmfesztival vagy egy tanc el?adas akar tobb napig is szorakoztathatja a kozonseget.

Nemely szorakozasi forma, peldaul a nyilvanos kivegzes, illegalisnak szamit a legtobb orszagban. Olyan tevekenysegek, mint a vivas vagy a nyilazas, mara sportok lettek. Mas tevekenysegek, peldaul a f?zes, professzionalissa valt, olyan mertekben, hogy versenyek formajaban rendezik meg es szorakozaskeppen kozvetitik a nagykozonseg szamara. Ami valakinek szorakozas, az masnak kegyetlenseg vagy akar munka is lehet.

A pszichologusok szerint a szorakozas lenyege az elegedettseg megszerzese. [2] Ez az oktatas es a marketing ellentete. Viszont kialakult a tanulas olyan formaja, amely egyben szorakoztato is (ezt az angol nyelv "edutainment"-nek vagy "infotainment"-nek nevezi). A szorakozas es a tanulas pszichologiajat mindezen teruleteken alkalmaztak. [3] A szorakozva oktatas megprobalja egyesiteni a ket fogalom legjobb elemeit. [4] [5] Nemelyek masok fajdalmanak vagy a boldogtalansaguk gondolatanak orulnek ( karorom ).

A szorakozas nemely formaja komoly filozofiai kerdeseket is felvethet, peldaul: "Mit jelent embernek lenni?", "Mi a helyes dolog?", "Honnan tudom, hogy mit tudok?". Az elet ertelme peldaul olyan tema, amelyet a film, a zene es az irodalom gyakran feldolgoz. Pelda erre William Shakespeare Hamlet cim? m?ve, vagy a Matrix , amely a tudassal foglalkozik. [6] A film az egesz vilagon megjelent. [7] A regenyek nagy teret engednek ezeknek a temaknak a kivizsgalasara, mikozben szorakoztatjak olvasoikat. [8] A Galaxis utikalauz stopposoknak peldaul olyan m?, amely szorakoztato formaban feszeget filozofiai kerdeseket, es tobb formaban is feldolgoztak, es tobb nyelvre is leforditottak. [9] Olyan temakrol szol, mint az elet ertelme, a szorakozas etikaja, a mesterseges intelligencia, kulonboz? vilagok, Isten, illetve a filozofiai modszer. [10]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. Szorakozas. Wikiszotar
  2. Zillmann, Dolf. Media Entertainment ? the psychology of its appeal . Mahwah, NJ: Lawrence Erlbaum Associates, Inc. Taylor & Francis e-library, vii. o. (2000). ISBN 978-0-8058-3324-9  
  3. Peldaul a matketingszak marketingszakember a reklamuzenetet nem reklamuzenettel keveri a radioban, a televizioban, a filmeken, videokban es jatekokban. Shrum, L.J.J.. The Psychology of Entertainment Media , 2nd, Routledge (2012). ISBN 978-1-84872-944-5  
  4. Entertainment-Education and Social Change: History, Research, and Practice . Taylor & Francis (2008). ISBN 978-1-4106-0959-5  
  5. Digital Games and Learning . London; New York: Continuum International Publishing Group (2011). ISBN 978-1-4411-9870-9  
  6. The Matrix and Philosophy . Peru, IL: Carus Publishing Company, 196 . o. (2002). ISBN 978-0-8126-9502-1  
  7. IMDb The Matrix worldwide release dates
  8. Jones, Peter. Philosophy and the Novel (1975)  
  9. Simpson, M.J.. The Pocket Essential Hitchhiker's Guide , 2nd, Pocket Essentials, 120. o. (2005). ISBN 978-1-904048-46-6  
  10. Philosophy and The Hitchhiker's Guide to the Galaxy . Houndmills, Basingstoke, Hampshire; New York: Palgrave Macmillan (2012). ISBN 978-0-230-29112-6