V. Karoly
Charles le Sage
Francia Kiralysag kiralya
V. Karoly
Uralkodasi ideje
1364 . aprilis 8. ? 1380 . szeptember 16.
Koronazasa	Reims 1364. majus 19.
El?dje	II. Janos
Utodja	VI. Karoly
Eletrajzi adatok
Uralkodohaz	Valois-haz
Szuletett	1338 . januar 21. Vincennes
Elhunyt	1380 . szeptember 16. (42 evesen) Parizs
Nyughelye	Saint-Denis-szekesegyhaz
Edesapja	II. Janos
Edesanyja	Luxemburgi Bona
Testvere(i)	Valois Izabella Valois Johanna navarrai kiralyne Valois Maria Bar hercegneje II. Fulop Jean de Berry I. Lajos cimzetes napolyi kiraly
Hazastarsa	Bourbon Johanna francia kiralyne
Gyermekei	Jeanne (1357?1360) Jean (1359?1364) Bonne (1360?1360) Jean (1360?1366) Karoly (1368?1422) Marie (1370?1377) Louis (1372?1407) Isabelle (1373?1378) Catherine (1378?1388)
A Wikimedia Commons tartalmaz V. Karoly temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

V. (Bolcs) Karoly , franciaul Charles le Sage ( Vincennes , 1338 . januar 21. ? Beaute-sur-Marne var, Parizs mellett, 1380 . szeptember 16. ) Franciaorszag kiralya (uralkodott 1364 . aprilis 8-atol halalaig), II. (Jo) Janos es Luxemburgi Bona cseh kiralylany fia, a Valois-haz harmadik kiralya volt.

A poitiers-i csata utan meggyengult es megroggyant francia monarchiat sikerult minden tekintetben meger?sitenie, igy a szazeves haboru menetet ideiglenesen meg tudta forditani orszaga javara, es bar testi adottsagai miatt szemelyesen nem vett reszt a csatakban, az angolokat nehany varost leszamitva sikerult ki?znie a kontinensr?l. Uralkodasa vegen az Angol Kiralysag bels? gondjait kihasznalva meg ellentamadasba is atmehetett: utolso eveiben Nagy-Britannia szigetet francia tengeri csapasok sujtottak.

Szarmazasa, ifjusaga [ szerkesztes ]

Meg nagyapja, VI. (Szerencses) Fulop eleteben jott vilagra az akkor tronorokos Janos herceg es Bonne, Janos cseh kiraly lanya els? fiugyermekekent. Mivel n?vere, Blanche meg csecsem?kent elhunyt, Karoly lett a par els? feln?ttkort meger? gyermeke. Ezutan meg kilenc testvere szuletett, de kozuluk csak hatan n?ttek fel:

• Louis (1339?1384), Anjou hercege;
• Jean (1340?1416), Berry hercege;
• Meresz Fulop (1342?1404), Burgundia hercege;
• Jeanne (1343?1373), 1352-t?l II. (Gonosz) Karoly navarrai kiraly felesege;
• Marie (1344?1404), 1364-t?l I. Robert , Bar-le-Duc hercegenek felesege;
• Isabelle (1348?1372), 1360 -tol Gian Galeazzo Visconti milanoi herceg felesege.

A tronorokos fivereivel es mas f?nemesi ifjakkal nevelkedett, koztuk Philippe orleans-i, Louis kes?bbi bourboni es Philippe de Rouvres burgundi herceggel, illetve III. Charles d’Alenconnal , Louis d’Etampes -pal, Edouard , Robert de Barral es a d’Artois fiverekkel, Jeannal es Charles-lal. Karoly neveleser?l feltehet?en Sylvestre de la Servelle gondoskodott, aki latinra es grammatikara tanitotta. Eletrajziroja, Christine de Pisan kes?bb feljegyezte a kiralyrol, hogy jaratos volt a het szabad m?veszetben .

Az els? dauphin [ szerkesztes ]

Karoly a VI. Fulop es II. Humbert vienne -i dauphin altal 1349 . marcius 10-en kotott romans-i szerz?des ertelmeben a francia monarchia torteneteben el?szor kapta meg a dauphini cimet es a hozza tartozo tartomanyt, a Vienne kozpontu, rhone -volgyi Dauphinet , amely kes?bb a mindenkori tronorokose lett. Bar meg csak tizenegy eves volt, tartomanya ugyei delre szolitottak: fogadnia kellett vazallusai h?segeskujet, es el kellett csititania viszalyaikat. Eskuv?jet is a birtokahoz tartozo Tain-l'Hermitage -ban ulte meg 1350 . aprilis 8-an viszonylag kis kozonseg el?tt, hogy a pestis tovabbi terjedeset megakadalyozzak ? 1349-ben ugyanis a kor Karoly edesanyjat, Bonne-t es apai nagyanyjat, Burgundi (Santa) Johannat is elragadta. 1349 augusztusa es decembere kozott a dauphint is sulyos betegseg kinozta, melynek utohatasakent egesz eleteben rossz volt egeszsegi allapota.

A nagypolitika szinpadan [ szerkesztes ]

Karolyt nagyapja halalat kovet?en visszahivtak az udvarba, es reszt vett apja 1350 . szeptember 26-an tartott koronazasan, egyuttal a frissen alapitott Csillag-rend tagjava lepett el?. Jo Janosnak es a Valois-haznak jelent?s ellenzeke volt, amelyet a dauphin sogora, II. (Gonosz) Karoly , Navarra kiralya vezetett. ? maganak kovetelte a kiralyi cimet arra hivatkozva, hogy anyja, a ketes szarmazasa es a szali torveny felfedezese miatt oroklesb?l korabban kizart Johanna ( X. (Civakodo) Lajos lanya) kellett volna, hogy orokolje a tront IV. (Szep) Karoly 1328 -as halala utan, nem pedig a tavolabbi rokon Valois-haz , amely kudarcot kudarcra halmozott ( crecyi vereseg , pestis, penzrontas).

Gonosz Karoly kihasznalta a szazeves haboruban rejl? lehet?segeket: 1351 -ben lejart a fegyvernyugvas, es az angoloktol tarto Janos nem mert fellepni a veluk jo viszonyt apolo vejevel szemben ? meg kegyence, Charles de La Cerda connetable meggyilkolasat is kenytelen volt bosszulatlanul hagyni. 1355 -ben angol tamadasra szamitva a kiraly a dauphint kuldte Normandiaba , hogy el?keszitse a tartomany vedelmet. A tronorokos a lehet?seget sajat tamogatoi bazis kiepitesere hasznalta fel, es sikerult kibekitenie Gonosz Karolyt es Jo Janost 1355 . szeptember 24-en . III. Eduard ennek lattan nem inditott tamadast. Id?kozben a dauphin es atyja viszonya meglehet?sen megromlott: Karoly nem ertett egyet a kiraly ellenseges keleti politikajaval ? hiaba volt IV. Karoly csaszar franciabarat es Janos sogora, nehezmenyezte a franciak meger?sodeset a hatarvideken (a Dauphine mellett a kiskoru herceg helyett a francia kiraly altal igazgatott Burgundi Hercegseg okozott konfliktust). A tartomanya reven szemelyesen is erintett dauphin nehany hivevel ugy tervezte, hogy 1355 decembereben a kiraly elleneben titokban a csaszarhoz menekulnek, hogy biztositsak bekes szandekaikrol. ^[1] Janos azonban ertesult a tervr?l, es hogy fiat magahoz kosse, az udvarba hivatta, es 1356 . januar 6-an Normandia hercegeve nevezte ki.

Janos tisztaban volt vele, hogy ezzel nem er veget Gonosz Karoly befolyasa fiara, igy mikozben a dauphin hercegi kinevezeset unnepelte a normandiai nemesseg szine-java reszvetelevel, a kiraly mintegy szaz lovag elen 1356 . aprilis 5-en varatlanul ratort a roueni varban fia tarsasagaban mulatozo vejere, negy bizalmasat helyben lefejeztette, Gonosz Karolyt pedig bebortonoztette. III. Eduard es fia, a Fekete Herceg azonnal tamadast inditott, es utobbi 1356 . szeptember 19-en legy?zte Janos kiraly hadsereget a poitiers-i csataban . A franciak fejvesztett menekulesbe kezdtek, az angolok pedig mintegy ketezer foglyot ejtettek: szamos nemest es el?kel?seget, koztuk magat Janos kiralyt es kiseretet. A kiraly meg id?ben gondoskodott az utkozetben reszt vev? fiai, igy a dauphin Chauvignyba menekiteser?l.

A dus zsakmannyal megrakott angoloknak mar nem volt kedvuk fosztogatni, mig visszavonultak Bordeaux -ba. Janost innen 1357 aprilisaban Londonba szallitottak, ahol kiralyi banasmodban reszesult; tavolleteben fia, a dauphin gyakorolta a regensi hatalmat.

A dauphin orszaglasa [ szerkesztes ]

B?vebben: Etienne Marcel , jacquerie es II. Karoly navarrai kiraly

Mig atyja Bordeaux -ban es Londonban elte fenyes rabeletet, a dauphin elkeseredett harcot vivott Franciaorszagban a kiralyi hatalom fenntartasaert. Meg 1356-ban rendi gy?lest hivott ossze, amely heves biralatokat fogalmazott meg a kiraly arulonak tekintett hivatalnokaival szemben, es maganak kovetelte az ellen?rzest az allamigazgatas felett. A parizsi tiltakozok elere a keresked?testulet eloljaroja, Etienne Marcel allt, aki el?szor a penzrontas miatt lazitotta fel a f?varos lakossagat 1356? 57 telen. A regens kenytelen volt engedni: marciusi ?nagy rendeleteben” ( grande ordonnance ) teljesitette a rendek koveteleseit. Sulyosbitotta a helyzetet, hogy az angolokkal marcius 22-en megkottetett a bordeaux-i fegyverszunet , melynek eredmenyekeppen az elbocsatott zsoldosok Parizs kornyekere szabadultak.

Marcel es Robert le Coq raadasul kiszabadittatta Gonosz Karolyt bortoneb?l, akinek a nyomas alatt allo kiraly kenytelen volt megkegyelmezni, ahogy azt is t?rnie kellett, hogy a rendi gy?les ele bocsassak a Valois-k jogos oroklesenek kerdeset. Az uralkodo ugy probalt er?siteni helyzeten, hogy Dauphineb?l hozatott katonasagot Parizsba a kompaniak elleni harcra hivatkozva. ^[2] Marcel 1358 elejen egyre nyiltabban lepett fel a dauphin ellen. Januar 24-en meggyilkoltak Karoly kincstarnokat, Jean Baillet -t. A templomban menedeket keres? gyilkost a dauphin parancsara kivegeztek, mire Marcel elegedetlenseget szitva tobbezres tomeg elen februar 22-en ratort a Cite-palotaban , es a szeme lattara meggyilkoltatta Champagne es Normandia marechaljat , Jean de Conflans-t es Robert de Clermont-t. Marcel meg meg is alazta a tronorokost, amikor a fejebe huzta a zugolodo parizsiak kek-piros sapkajat, majd rakenyszeritette az 1357-es rendelet ismetelt kiadasara, tanacsat pedig parizsi polgarokkal toltotte meg. A fejlemenyekkel elegedetlen nemesseg Senlis -ban gy?lt ossze, es marcius 17-en Normandia hercege hozzajuk szokott, majd az aprilis 9-en osszeul? champagne-i tartomanyi rendi gy?lesen elnyerte tamogatasukat. Ezutan gyorsan bevette Montereau-t es Meaux -t, elzarva a Parizsba keletr?l vezet? utat ? nyugati es deli iranyban mar reg a fosztogato kompaniak voltak az urak. Marcel aprilis 18-an jelentette be, hogy ellenall, es megkezdte Parizs meger?siteset.

Bonyolitotta a helyzetet, hogy a fosztogatasoktol elnyomoritott, a nemessegb?l vegleg kiabrandult parasztsag majusban fellazadt ( jacquerie ). A nemesek ellen elkovetett atrocitasok meg Gonosz Karolyt es az angol megszallokat is Karoly herceg oldalara allitottak, igy nyar vegere sikerult felszamolni a mozgalmat. Az esemenyek folytan meger?sodott dauphin eztan a Marcel kezeben lev? Parizs ellen vonult. Marcel az altala a f?kapitannya kinevezett Gonosz Karolytol es a flandriai varosoktol kert segitseget, de komolyabb er?kkel nem gazdalkodhatott. Zsoldosokat berelt hat fel, es engedelyt adott az angolok bevonulasara. Ezzel sajat bazisat idegenitette el magatol: a parizsiak fellazadtak, el?ztek az angol hely?rseget, Marcelt pedig meggyilkoltak ( 1358 . julius 31. ). A dauphin augusztus 2-an vonult be a varosba, ahol mertekletessegr?l tanusagot teve alig tizenot embert vegeztetett ki arulas vadjaval.

Janos ekozben targyalasokat folytatott Eduarddal, es megallapodott vele abban, hogy Franciaorszag felet atadja neki. Az 1359 -es parizsi rendi gy?les azonban elutasitotta a tervet, ehelyett hader?t szavazott meg az angolok elleni harcra. A dauphin jo hasznat vette a penznek es a katonasagnak, mellyel megkezdte Gonosz Karoly es az angolok er?dhalozatanak felszamolasat. Oktober 28-an azonban az angol kiraly minden addiginal nagyobb sereggel es hosszas hadjaratra keszult felszerelessel szallt partra Calais -nal. Eduard megsem jart sikerrel: Reims , ahol magat kirallya akarta koronaztatni, ellenallt a honapon at huzodo ostromnak, raadasul a visszavonulo sereget Beauce -ban iszonyu vihar tizedelte meg. Mi tobb, a dauphin altal hercegkent felallitott normandiai flotta 1360 marciusaban varatlanul ratort Winchelsea kikot?jere, komoly panikot okozva Angliaban. Igy elharult az akadaly a bekekotes el?l. ^[3]

Janos visszaterese [ szerkesztes ]

A bretignyi beke , melyben III. Eduard lemondott a francia koronarol korulbelul fel Franciaorszag fejeben, 1360 . majus 9-en kottetett meg, ami lehet?ve tette Janos hazatereset 3 millio ecu ? mintegy 11,64 tonna arany ? fejeben. Amig ezt a penzosszeget ki nem fizettek, a lovagias kiraly ket fiat, Berry es Anjou hercegeit adta tuszul maga helyett. Kivaltasara kulon penzt verettek, az un. lovas frankot , mely a frank els? felbukkanasa a tortenelemben. A penz, melyet Janos 1364-es halalaig vertek, 3,88 gramm aranybol keszult, erteke azonos volt 1 tours-i livre -rel vagy 20 sollal .

Hazater? atyjatol a dauphin 1362 . december 17-en az eszaki teruletek f?parancsnoki rangjat kapta meg, de a hatalomgyakorlasbol kiszorult egy id?re. Ezekben az evekben ? nagybatyja, IV. Karoly tanacsara is ? a dauphin Normandiaba tert vissza, amelyet navarrai, angol es francia zsoldosok pusztitottak. Karoly felvette ellenuk a harcot, es a fustado ( fouage ) rendszeresitesevel elegend? jovedelemre tett szert, hogy a brigantik elleni kuzdelem mellett egy kisebb flottillat is fenntartson, amivel a Rouen es Parizs kozti vizi utat tudta ellen?rizni. A harcban 1362 -t?l kezdve Bertrand du Guesclinre , egy tehetseges breton nemesre is szamithatott.

1363 -ban, amikor a Gonosz Karoly kovetelte, 1361 -ben meguresedett burgund hercegi tront Janos kiraly Philippe nev? fianak juttatta, a navarrai intenziv toborzasba kezdett Karoly hercegsegeben. Atyja parancsara a dauphin felvette vele a harcot, es elfoglalta Mantes-ot es Meulant ( aprilis 7. es 10 .), atvette a Szajna feletti ellen?rzest, majd targyalni kezdett Gonosz Karoly testverevel, a tersegben tobb er?dot ( Vernon , Pontoise , Neauphles , Chateauneuf-de?Lincourt , Gisors , Gournay stb.) birtoklo Blanche -sal. Sikerult elernie, hogy a holgy ne nyissa meg fivere szamara az er?doket, es a dauphin sajat embereit telepithette az er?ssegekbe.

Amikor a kiraly 1364-ben visszatert Londonba, hogy a megszokott anjoui herceg helyett ismet tuszul adja magat, illetve ujratargyalja a bekefelteteleket, helyetteseve nevezte ki Karolyt, akit egyuttal Touraine hercegsegevel jutalmazott meg. Janos tavozasa el?tt meg osszehivta a rendi gy?lest 1363 december vegen, amely elegend? adot szavazott meg a dauphin szamara, hogy hatezer f?nyi sereget allitson ki a Gonosz Karoly elleni harcra. Jo Janos nehany honappal Londonba erkezese utan, 1364 . aprilis 8-an meghalt, igy fia lepett tronra V. Karoly neven.

Onallo uralkodasa [ szerkesztes ]

A belharcok vege [ szerkesztes ]

Janos tavozasa utan a navarrai kiraly ugy kivant ervenyt szerezni torekveseinek, hogy megkiserelte megszallni a Reimsbe vezet? utat, megakadalyozva V. Karoly koronazasat. Az uj kiraly tehetseges hadvezere, du Guesclin azonban fenyes gy?zelmet aratott a cochereli csataban majus 16-an a navarrai hadai felett, igy az uj uralkodot 1364 . majus 19-en megkoronazhattak Reimsben. V. Karoly a cochereli foglyokat lefejeztette, igy jelezve, hogy nem t?ri a lazadast. Gonosz Karoly targyalasokba kezdett, vegul az 1365 -os megallapodasban evreux -i birtokait elcserelte Montpellier kiralyi varosara, elmeletben megszabaditva Franciaorszag eszaki felet egy komoly fenyegetest?l ? igaz, a navarrai kiraly nem nagypecsetjevel er?sitette meg a megallapodast, es 1371 -es tenyleges meghodolasaig nem is lehetett annak ervenyt szerezni.

A cochereli diadal eveben az 1341 ota dulo bretagne-i orokosodesi haboru is veget ert: a szeptember 29-en vivott auray-i csataban a du Guesclin altal tamogatott Charles de Blois elesett a masik orokosjelolt, Jean montfort -i grof es az ?t tamogato John Chandos elleni harcban. Az 1365 . aprilis 12-en kotott els? guerande-i szerz?des ertelmeben az angolbarat IV. Jean vehette at a hercegseg tronjat. Karoly igyekezett megnyerni maganak az uj herceget, aki III. Eduard rokonakent Angliaban nevelkedett, igy elismerte uj rangjat, es 1366 decembereben fogadta h?segeskujet.

Kasztiliai haboruk [ szerkesztes ]

Az osszecsapasok vegeztevel szamos zsoldos elvesztette megelheteset, es a francia alattvalokon kezdett el?skodni. A kiraly es fiverei a kompaniak altal sanyargatott lakossag tamogatasaval kemenyen felleptek ellenuk, am ezzel csak mersekelni tudtak dulasaikat. Karolynak azonban kezere jatszottak az iberiai esemenyek. Du Guesclin vezetesevel Kasztiliaba kuldte ?ket, hogy megsegitsek Trastamarai Henriket , XI. Alfonz tronkovetel? fattyat a legitim utod, I. (Kegyetlen) Peter elleneben. V. Karoly kezdett?l fogva ellenseges volt Peterrel szemben, mivel az rosszul bant felesegevel, a kiraly sogorn?jevel, Bourbon Blankaval , mig Henrik regota igyekezett jo viszonyt kiepiteni a francia uralkodoval. A kiraly V. Orbannal , az avignoni papaval egyetertesben egy Cordoba ellen inditando keresztes hadjarat orve alatt elkuldte hat a nagy kompaniat Kasztilia fele. A jovedelmeit megcsapolo zsoldosok eltavolitasaban szinten erdekelt papa altal finanszirozott akcio fenyes es gyors sikert hozott: meg 1366 folyaman sikerult a Kasztiliai Kiralysag zomet Henrik kezere juttatniuk.

Peter feltestvere es V. Karoly seregei elleneben 1366 . szeptember 23-an szovetkezett az Aquitaniat kormanyzo Fekete Herceggel es Gonosz Karollyal. A languedoci zsoldosokbol toborzott ellenseges sereg a du Guesclin tanacsa ellenere vallalt najerai utkozetben szetverte Henrik kompaniait, de a Fekete Herceg nem elvezhette ki sikeret: sereget a hideg illetve verhas es malaria tizedelte meg, igy kenytelen volt visszavonulni Guyenne -ba. Henrik igy egy ujabb francia sereggel terhetett vissza, es 1367 -ben legy?zte a Toledo felmentesere siet? Petert. A tronkovetel? dont? diadalt aratott, bar Peterrel csak 1369 -ben szamolt le vegleg. Du Guesclin es megfogyatkozott szamu zsoldosai igy 1367-ben hazaterhettek, ahol Guyenne hataraban szelnek eresztettek ?ket. Az ismet rabolni kezd? kompaniak egy resze megindult Parizs fele, de ezeket a kiralyi er?k szetvertek, maradekaikat pedig az 1368 veget?l ujrakezd?d? angol haboruba sikerult bevonni. ^[4]

Kiujul az angolok elleni harc [ szerkesztes ]

A kasztiliai osszeutkozes onmagaban nem vezetett az angol?francia haboruskodas ujboli kitoreshez. A haboru fellangolasahoz egy jogvita szolgalt urugyul. A walesi herceg 1368 . januar 26-an kirott fustadojat tobb aquitaniai urasag ? kulonosen Jean d’Armagnac grof, akinek rouergue -i birtokaira szabadultak a kasztiliai hadjaratrol hazater? angol zsoldosok ? nehezmenyezte, ezert el?szor III. Eduardhoz , majd annak elutasito valasza hatasara 1368 majusaban V. Karolyhoz fellebbeztek. A bretignyi beke ertelmeben a tartomany valoban angol fennhatosag ala kerult, de a kiegeszit? calais -i szerz?des a teruletek eredetileg 1361 -re kit?zott tenyleges atadasahoz kototte a francia felsegjogokrol valo lemondast. Az aktusra azonban mindeddig nem kerult sor, igy a francia fel Eduardot jogbitorlonak kialthatta ki. III. Eduard erre junius 3-an ismet Franciaorszag kiralyava nyilvanitotta magat, V. Karoly pedig november 30-an kimondatta a parlamenttel Aquitania elkobzasat. A gaszkon nemesseg zome a francia kiraly melle allt, es az 1367-es hazateresuk ota Languedocot dulo zsoldosokat is az angolok ellen sikerult bevetni.

Felkeszules a haborura [ szerkesztes ]

Karoly tanult a korabbi kudarcokbol, es lovagserege vedelmeben megtiltotta a nagy, formalis utkozetekben valo reszvetelt, es mindaddig inkabb a kiterest irta el? hadai szamara, mig eleg nagy tuler?be nem kerulnek ellenfeleikkel szemben. Nagy hangsulyt fektetett az er?ditmenyek kib?vitesere es karbantartasara ? kulonosen Parizsban, ahol Hugues Aubriot eloljaro segitsegevel athatolhatatlan falrendszert epittetett ki ? es a zsoldosok fegyelmenek megszilarditasara. Hogy serege a legendas angol ijaszokkal felvehesse a versenyt, szamos ijpuskast toborzott, es ijaszversenyeket rendeztetett. ^[5] A varostromok megkonnyitesere jelent?s mennyiseg? agyuval szereltek fel a francia sereget.

Az adoztatas tovabbfejlesztesevel bizonyos, addig alkalmankent kivetett adok ? a haztartasonkent negyedevente szedett fust- ( fouage ) , so- ( gabelle ) es az italokra es eladasra kirott un. ?segelyado” (aide) ? rendszeresitesevel megfelel? anyagi hatteret tudott biztositani sajat katonai rendszeres ellatasara. A gazdasag meger?sodese szempontjabol nagy jelent?sege volt annak, hogy az apja fogsagba eseset kovet?en megalapozott penzugyi stabilitast kiralyi hivatalnokai reven tovabbra is fenntartotta ^[6] ? a penzrontasbol szarmazo jovedelmek elmaradasat az emlitett adok rendszeres szedesevel tudta potolni. Evi kozel 1 600 000 franknyi kincstari jovedelmeb?l mar kepes volt ut?kepes, kiprobalt vezerek altal iranyitott, 5-6000 f?s allando hadsereget fenntartani, melynek mar rablasaitol sem kellett felnie. (Igaz, a nepesseg jarvanyok es haborus pusztitasok miatti csokkenesenek koszonhet?en egyre novekv? adoterhek lazongast valthattak ki, mint peldaul 1379 -ben Languedocban , ahol addigra a fosztogato kompaniakat sem sikerult meg teljesen felszamolni.)

A kiraly arrol is gondoskodott, hogy Angliat diplomaciai eszkozokkel is meggyengitse: tamogatta Owain Lawgoch walesi tronkovetel?t annak 1378 -as meggyilkolasaig, felelesztette a skotokkal fennallo un. Auld Alliance -ot, es az Iberiai-felszigeten is szovetsegeseket keresett ? igaz, Aragonia nem csatlakozott hozza, de II. Henrik viszonozta hajdani segitseget. Karoly raadasul mind a nemet-romai csaszar , mind annak hajdani nevel?je, VI. Kelemen papa tamogatasat elvezte.

Francia sikerek [ szerkesztes ]

A taktika eredmenyesnek bizonyult, bar az orszag nepenek szorny? szenvedeseket kellett kiallniuk: az angolok lovasportyaikkal rendszeresen dultak Franciaorszag bels? teruleteit. Genti Janos lancasteri herceg 1369 -ben Calais -b?l kiindulva Harfleurig tort el?re, ahol a kiraly fivere, Philippe burgundi herceg serege gyulekezett egy angliai expediciora keszulve. ^[7] A franciak a felegetett fold taktikajat alkalmaztak a kornyeken, es csak kitoreseikkel zaklattak Lancaster er?it, akik bekeritest?l tartva eredmenytelenul voltak kenytelenek visszavonulni. A gaszkon foldesurak es varosok nagy resze a kiraly melle allt, aki fivereit, Louis d’Anjout es Jean de Berryt kuldte Aquitaniaba a hezitalok meggy?zesere. B?kez?en elt a privilegiumokkal is, kulonos tekintettel a nemesitesre ? az orszag el?kel?i amugy is megfogyatkoztak a pestis, Crecy es Poitiers miatt. ^[8] A varosokat adokedvezmenyek kilatasba helyezesevel sikerult atallasra birnia: rovid id?n belul hatvannal is tobb varos valtott partot, utolsokent Millau decemberben, husz evre szolo adomentesseget kiharcolva. ^[9] A megmaradt keves angol hely?rseg elszigeteltsege folytan nem tudott nagyobb teruletet ellen?rizni. Guyenne-ben Anjou, Poitouban Berry hercege vezette felszamolasukat. Ekozben du Guesclin II. Henrik segitsegere sietett Kegyetlen Peter hivei es az angolbarat portugalok tamadasat elharitando, es 1369 . marcius 14-en legy?zte ?ket a montieli csataban .

1370 -ben a francia seregek tovabb tortek el?re: a Garonne menten sorra kapitulalt Agen , Villeneuve-sur-Lot , Pujols , Penne , Fumel es Puymirol eszakon es Tarbes , Bagneres es Vic-en-Bigorre delen, Berry hercege pedig augusztus 24-en bevonult Limoges -ba ? igaz, meg aznap ki is vonult az atallt varosbol, mikozben az angolok maradekai meg tartottak a vikomti palotat. A Fekete Herceg Lancaster hercege segitsegevel szeptember 19-en visszavette a varost, lakoit pedig bosszubol lemeszaroltatta, hazait felgyujtatta. Az elrettent?nek szant pelda azonban csak er?sitette az angolellenes hangulatot a megszallt francia teruleteken. Robert Knowles ekozben 2500 ijasz es 1600 fegyveres elen indult Calais-bol portyara ( chevauchee ) 1370 juliusaban, melynek soran Amiens , Noyon , Reims es Troyes kornyeket pusztitotta ? barmifele komolyabb gy?zelem nelkul. A portyat vegul Burgundiaban visszavertek, mire Knowles ket napig Parizs videket dulta a varos lakoinak szeme lattara. A kiraly ekozben a kasztiliai gy?zelmeinek koszonhet?en nepszer? du Guesclint leptette el? connetable -la (f?parancsnokka) oktober 2-an . Az uj f?vezer seregevel uldozte es zaklatta Knowles hadait, majd december 4-en szetverte ?ket Pontvallainnel , mikozben a Loiron keltek at.

1371 -ben Lancaster hercege Bordeaux -tol egeszen Limoges-ig portyazott ? a francia taktikanak koszonhet?en komolyabb eredmeny nelkul. Bar V. Karoly dics?segre vagyo lovagjai koveteltek a regi strategia visszaallitasat, a kiraly vezerei, du Guesclin es a szinten breton Olivier de Clisson kialltak a takarekos, ellenseget fel?rl? strategia mellett. Karoly raadasul korabbi segitsegenek viszonzasa keppen szamithatott II. Henrik kasztiliai kiraly tamogatasara is. Az iber flotta es a francia zsoldosok 1372 . junius 22-en es 23 -an szetvertek a La Rochelle -nel horgonyzo angol hajohadat, amivel komoly nehezsegeket okoztak az angol utanpotlas biztositasaban. A franciak ezutan a soexportja miatt Angliahoz kot?d? Poitout konnyebben hodithattak vissza: Sainte-Severe , Montcontour es augusztus 7-en Poitiers is megnyitotta kapuit du Guesclinnek. A hirhedt buch-i captalt a Charente -on felhajozo szovetseges flotta rajtautese soran sikerult elfognia V. Karoly er?inek. Rovidesen Re es Oleron szigete is megadta magat, vegul szeptember 8-an La Rochelle varosa is megnyitotta kapuit. A fontos kikot? kapitulaciojat megadasi hullam kovette: Angouleme , a Fekete Herceg f?hadiszallasa es Saint-Jean-d’Angely szeptember 20-an , Saintes pedig szeptember 24-en adta meg magat a franciaknak. A tovabbra is ellenallo poitoui barok Thouars -ban sancoltak el magukat. ^[10]

1373 -ban az angolbarat V. Janos breton herceget is sikerult kiszoritani birtokarol. A bretonok regota rossz szemmel neztek, hogy uruk az angolokkal paktal, es kikot?iben rendszeresen kisebb-nagyobb angol csapatokat enged partra szallni. 1373 marciusaban aztan az addigi nehany szaz f?nel joval nagyobb er?k, mintegy ket-ketezer ijasz es fegyveres szallt partra Salisbury grofjanak vezenylete alatt. Ekkora sereg termeszetesen nem erkezhetett a herceg tudtan es beleegyezesen kivul, igy V. Karoly a tartomany megtamadasa mellett dontott. A breton nemesseg zome a szinten bretagne-i szarmazasu du Guesclin es de Clisson melle allt a harcban, igy a herceg mar 1373 . aprilis 28-an jobbnak latta elmenekulni. A francia-breton er?k a tartomany szinte egeszet meg tudtak szallni, az angol hely?rsegek csak Brest , Auray , Becherel es Derval er?djeiben tartottak magukat.

III. Eduardnak nem alltak rendelkezesere az anyagiak a koltseges varostromokra, ezert az addig alkalmazott modszerre volt kenytelen hagyatkozni: fiat, Lancaster herceget a franciaorszagi angol er?k f?kapitanyava nevezte ki, es portyara inditotta. Ez a hadjarat minden addiginal pusztitobbnak bizonyult, de a franciak strategiajanak koszonhet?en gyakorlatilag eredmenytelenul vegz?dott. A herceg Calais-ban szallt partra, majd du Guesclinnel a nyomaban Pikardian es Vermandois -n keresztul vonult pusztitva-rabolva. A Meresznek nevezett II. Fulop burgundi herceg , V. Karoly occse ellen?rzese ala vonta a hidakat es er?doket az angolok jobbszarnya fel?l, igy Lancaster kenytelen volt Reims es Troyes fele indulni. Sensnal Olivier de Clisson vereseget mert ra, es mivel Bretagne fele el volt zarva az utja, ugy tervezte, hogy Guyenne fele indul Limousinen keresztul. A hosszu uton az ehez? katonak lovaik zomet kenytelenek voltak megenni, nehez panceljaikat pedig eldobaltak. Rengetegen dezertaltak, meg a Lancasterrel tarto bretagne-i herceg is otthagyta az angol szovetsegeseit, akiket csak Tulle , Martel , Brive es La Reole kifosztasa mentett meg a teljes pusztulastol. Mire Bordeaux-ba ert, az angol sereg mintegy fele odaveszett, moralja pedig katasztrofalisan melyre sullyedt. Ez az angolbarat lakossagra is negativ hatassal volt. ^[11]

Fegyverszunet es tengeri haboru [ szerkesztes ]

1369 es 1375 kozott V. Karoly nagyjabol minden olyan teruletet visszahoditott az angoloktol, amelyeket azok korabban hasitottak ki Franciaorszagbol. III. Eduard er?i csupan Calais , Cherbourg , Brest , Bordeaux es Bayonne kikot?it illetve a Francia-kozephegyseg nehany kisebb er?sseget tudtak tartani. A kikot?varosok lakossaganak tobbsege a gyumolcsoz? kereskedelmi kapcsolatoknak koszonhet?en az angolokat tamogatta, azaz tartos hodoltatasukra egyel?re nem volt remeny, igy a francia el?retores leallt. A bretagne-i herceg es a cambridge-i grof hiaba szallt partra a Saint-Mathieu de Fine-Terre-apatsagnal , es ert el viszonylag gyors sikereket 1375 -ben: a harcolo felek meg az ev julius 1-jen XI. Gergely papa kozbenjarasara megkotottek a ket evre szolo bruggei fegyverszunetet , melynek ertelmeben az angol csapatokat kivontak a megszallt teruletekr?l, es a breton varosokat atadtak V. Karolynak.

Az angolok szamara potolhatatlan vesztesegnek bizonyult a kasztiliai expedicio ota betegesked? Fekete Herceg 1372 -es tavozasa es 1376 -ban bekovetkez? halala is, amit 1377 -ben III. Eduarde kovetett. Ekkor tizesztend?s unokaja, II. Richard orokolte a tront, es a hatterben kibontakozo hatalmi villongas miatt hathatos angol fellepesre evtizedekig nem kerulhetett sor. Ilyen helyzetben jart le a fegyverszunet. A franciak az eltelt id?t flottafejlesztesre forditottak: 1377-ben szazhusz hadihajo allt rendelkezesukre, melyb?l harmincot neheztuzerseggel is fel volt szerelve. Ez a szam folyamatosan tovabb emelkedett, 1379 -ig ujabb huszonegy hajot bocsatottak vizre. Ehhez a hajohadhoz nehany kasztiliai es portugal galya is csatlakozott.

1377-t?l kezdve Jean de Vienne admiralis es a kasztiliai Fernando Sanchez de Tovar vezetesevel tucatnyi angol kikot?re tortek ra, koztuk Rye -ra, Plymouthra , Wightra , Winchelsea -re, Lewesra , Yarmouthra Portsmouthra , Dartmouthra es Hastingsre ; London varosanak lakoi is gyakorta voltak riadokeszultsegben. A francia tengeri strategia az angolok korabbi lovasportyaihoz hasonlo pusztitasok masa volt. ^[12] Egyuttal a kontinensen is offenziva indult, es a Garonne menten ujabb er?ssegeket hoditottak meg a francia csapatok.

Az egyhazszakadas [ szerkesztes ]

B?vebben: Avignoni fogsag es nagy nyugati egyhazszakadas

A papasag 1309 -t?l tartotta szekhelyet francia foldon, Avignon varosaban a francia kiralysag ved?szarnya ? es ellen?rzese ? alatt (ld. avignoni fogsag ). Mar V. Orban (1362?1370) meghirdette a Romaba torten? visszatelepules programjat, ennek el?keszitese erdekeben Albornoz biborost kuldte rendet teremteni Kozep-Italiaba. Utodja, XI. Gergely (1370?1378) folytatta el?dje torekveset, es Firenze ellenallasat francia zsoldosokkal torte meg, igy 1377 -ben visszaterhetett Romaba. Gergely 1378 -as halala utan a zommel francia biborosok Bari puspoket valasztottak papava VI. Orban neven (1378?1389), ? azonban papakent kikelt gazdagsaguk es egyhazi kotelessegeik elmulasztasa ellen, illetve szamos italiai biborost nevezett ki. A sertett kardinalisok nagy resze erre ervenytelennek nyilvanitotta a korabbi dontest, mondvan, hogy a lazongo romai nep nyomasa alatt alltak, es papava valasztotta VII. Kelement (1378?1394). Ezzel megkezd?dott a nagy nyugati egyhazszakadas , mely ezutan evtizedeken at sujtotta Europat . V. Karoly a francia szarmazasu, 1379 -ben Avignonba telepul? VII. Kelemen melle allt, ahogy az iberiai allamok, Skocia es a Napolyi Kiralysag is, mig Anglia, a Nemet-romai Birodalom , Italia eszaki resze es a kozep-europai allamok VI. Orban mogott sorakoztak fel.

Gonosz Karoly bukasa [ szerkesztes ]

Gonosz Karoly az 1364-es cochereli vereseg utan kenytelen volt visszavonulni a francia politikatol, es erdekl?dese a kasztiliai ugyek fele fordult. Itt sem jart sikerrel, noha szovetkezett az angolokkal, igy befolyasa jelent?sen csokkent. 1371 -ben kenytelen volt h?seget eskudni V. Karolynak, akit?l igy vegleg megkapta Montpellier-t ? megmaradt normandiai er?djeit mindazonaltal tovabbra is az angolok hasznaltak a francia kiraly altal uralt teruletek dulasara. 1378 -ban azonban a francia kiraly emberei elfogtak kamarasat, Jacques de Rue -t, akit?l ertesultek a navarrai kiraly es az angolok szovetseger?l, amit II. Richard es Gonosz Karoly egyik lanyanak hazassaga pecsetelt volna meg, es magaban foglalta Cherbourg angoloknak torten? atadasat is. De Rue a vallatas soran azt is elarulta, hogy a navarrai es angol uralkodo V. Karoly eletere tor, meg akarvan mergezni ?t.

A bizonyitek birtokaban a francia hadsereg lerohanta Gonosz Karoly osszes birtokat: a normandiai Conches , Carentan , Mortain es Avranches sorra adta meg magat, majd a navarrai titkara, Pierre du Terte is feladta Bernay varat, delen pedig Montpellier esett el, mikozben a kasztiliai hadsereg Pamplona megtamadasat tervezte. Egyedul az angolok vedte Cherbourg-t nem sikerult elfoglalniuk a francia kiralyi er?knek. A hosszu evtizedek ota zavart kelt? Gonosz Karoly minden hatalma szertefoszlott, es legh?bb embereit, de Rue-t es du Terte-et is kivegeztek junius 16-an . A navarrai uralkodo, aki a targyalasokon fiaval, Karoly infanssal kepviseltette magat, ezt a csapast mar nem tudta kiheverni: menthetetlenul eladosodott, es mindennem? hatalmi igenyer?l lemondva 1387 -ben bekovetkezett halalaig kenytelen volt megelegedni kis orszaga bekes igazgatasaval.

Tervek Bretagne beolvasztasara [ szerkesztes ]

A potencialis ellenfelek kozul mar csak Bretagne volt talpon. IV. Janos herceg 1373 ota csak azert tert vissza olykor-olykor Angliabol hercegsegebe, hogy reszt vegyen egy-egy angol lovasportyan. Az angol hadak Brest kikot?jet es tobb kisebb er?sseget is birtokoltak a tartomanyban, es tobbszor megostromoltak Saint-Malo kikot?varosat is. V. Karoly 1378-ban latta elerkezettnek az id?t, hogy a nepszer?tlen Janost megfossza tartomanyatol. A pairek tanacsa december 18-an kimondta Bretagne elkobzasat, a kiraly pedig occset, Anjou herceget nevezte ki a terulet parancsnokava. A breton nemesseg azonban ellenallt a beolvasztasi kiserletnek, 1379 . aprilis 25-en ligat kotott, es inkabb visszahivta Janost. A herceget nagy lelkesedessel fogadtak augusztus 3-i visszateresekor Saint-Servant kikot?jeben. V. Karoly belatta, hogy er?vel nem erhet el tartos eredmenyt, ezert targyalasokba kezdett. Ezek csak a halala utan vezettek eredmenyre, amikor is a kiskoru VII. Karoly helyett uralkodo hercegi nagybacsik megkotottek a masodik guerande-i szerz?dest , elismerve IV. Janos es utodai jogat a breton tronhoz ( 1381 . aprilis 4. ).

Uj allamvezetesi stilus [ szerkesztes ]

A kormanyzat atalakulasa [ szerkesztes ]

Testi fogyatekossagai es az atyja hibaibol lesz?rt tapasztalatok egyarant ujfajta politika folytatasara inditottak V. Karolyt. Az uj uralkodo a hadvezetest kivalo hadvezereire, du Guesclinre, Olivier de Clissonra vagy I. Jean Le Maigre -re bizta, mig ? maga a szekhelyen maradt, es az adminisztracio es diplomacia iranyitasaval foglalkozott. Eles szemmel valasztotta ki kivalo hivatalnokait, akik vegrehajtottak akaratat es tamogattak torekveseiben: Jean es Guillaume de Dormans es Pierre d’Orgemont kancellarkent , a filozofus Nicole Oresme pedig a penzugyek ellen?rekent jatszott fontos szerepet kormanyzataban. Pierre Aycelin de Montaigut , Nevers , utobb Laon puspoke szinten helyett kapott tanacsaban, es diplomatakent fontos szerepet jatszott az egyhazszakadas soran VII. Kelemen elismereseben.

A jogaszok is komoly sulyt kepviseltek a kiraly kornyezeteben. Karoly szakitott apja korabbi biraskodasi gyakorlataval, es legtobb donteseben kikerte a birosagok velemenyet ? meg Guyenne elkobzasat is a parlamenttel mondatta ki az angolok elleni harc kitoresekor. ^[13] Ugyanigy sujtott le a veszelyesen nagy befolyasra szert tev?, atyjatol orokolt tanacsosokra, a de Melun-csaladra: Guillaume, Sens hercegerseke a kiralyi erd?kben jogszer?en gy?jtoget?, makkoltato es legeltet? parasztokat lefogatta, mire a parizsi parlament elitelte 1375 -ben. Ez komoly csapas volt rokonara, Jean de Tancarville grofra nezve is, aki addig viselt ?kiralyi erd?k es vizek mestere” cimet vesztette el. Ezzel osszefuggesben hozta meg 1376 -ban V. Karoly erd?rendeletet, ami hat kiralyi erd?mesterre bizta az uralkodok tulajdonat kepz? erd?segek szigoru felugyeletet. ^[14]

Kiralyi reprezentacio [ szerkesztes ]

A kiraly gyermekkoratol fogva beteges, torekeny egeszseg?, sapadt es sovany volt, jobb keze pedig feldagadt, igy apjaval szemben sem a lovagi tornakon , sem a csatateren nem jelenhetett meg szemelyesen. Testi fogyatekossagai ellenere kierdemelte a kortarsak es az utokor csodalatat: Karoly tudatosan hangsulyozta uralkodoi meltosagat es szentseget, kovetend? el?kepekent pedig a kegyes es egyben lovagias IX. (Szent) Lajost , uk-ukapjat jelolte meg. Tanacsadoja, Philippe de Mezieres meg javasolta is Karolynak, hogy nagy el?dje nyomdokain haladva szervezzen keresztes hadjaratot , miutan uralkodasa vegere nagyjabol felszamolt minden fenyegetest, de a rovidesen elhalalozo Karoly erre nem vallalkozott.

Az uralkodo meltosagat hangsulyozando feny?z? lakhelyeket rendezett be maganak, kepmasa pedig nem csak penzermein szerepelt, hanem a kiralysagaban tobb helyen ? igy palotaiban, a celesztinusok kolostoran, az ujonnan epittetett Bastille-on ? felallitott szobrokon is, hogy a kiraly mindenutt ereztethesse hatalmat. Szimbolumaul egyebkent az oroszlant valasztotta, amivel reszben cseh ?seire is utalt; a kiralyi vadakbol Parizsban berendezett menazseriajaban is tartott nehanyat. ^[15]

V. Karoly kornyezetenek gondolkodoi, Nicole Oresme es Philippe de Mezieres hatasara az arisztoteleszi elveket tette magaeva politikai teren, miszerint az uralkodo feladata a kozjo es a jogallamisag biztositasa. Arisztotelesz Politikajat egyebkent a kiraly fordittatta francia nyelvre Raoul de Presles -lel, amit Oresme kommentarokkal latott el.

M?veltseg, kultura es vallas V. Karoly udvaraban [ szerkesztes ]

V. Karoly a m?veltsegre egyebkent is sokat adott: a Louvre -ot 1367 -ben atalakittatta, es egyik szarnyaban kiralyi konyvtarat rendeztek be, ahol kortarsaival ellentetben nem csak gazdagsagat fitogtatta, hanem tanulmanyozta is az ott fellelhet? kozel ezer kotetet ? a hagyomany szerint mindet el is olvasta. ^[16] Kulonosen erdekelte az asztrologia es asztronomia , de a tronja hatekony megvedesehez szukseges jog is kiemelt szerepet kapott tanulmanyaiban (Lancester hercege allitolag ?kiralyi ruhaba bujt ugyvednek” titulalta). ^[17] Kiemelt szerepet szant hatalma meger?siteseben a parizsi egyetemnek , amelynek meger?sitette privilegiumait.

A kiraly udvaraban egyebkent is pezsg? irodalmi elet alakult ki, a fentebb emlitett alkotok mellett itt tenykedtek Eustache Deschamps es Guillaume de Machaut kolt?k, a filozofus Pierre Salmon illetve szamos kiemelked? kepz?m?vesz, mint peldaul Jean Pucelle , Jean Le Noir vagy Jacquemart de Hesdin miniaturafest?k vagy a szobrasz Andre Beaunouveau . Az arisztoteleszi Politika mellett ekkor forditottak le Bartholomeus Anglicus A dolgok tulajdonsagainak konyve cim? m?vet es Salisburyi Janos Policraticusat ^[18] . Karoly nevehez f?z?dik a mar IX. Lajos idejen franciara atultetett hivatalos allamtorteneti m?, a Grandes chroniques de France kib?vittetese a Valois-k tortenetevel es diszes kiadasanak megrendelese is.

Az uralkodo szeles vilagi m?veltsege mellett melyen vallasos volt, rezidenciait szamos ereklyetarto es szentszobor diszitette. A celesztinus rend elterjesztesen sokat faradozo Karoly a papsagra tamaszkodva er?teljesen hangsulyozta a kiralyi tisztseg szakralis voltat, beleertve a kapcsolatot Szent Lajossal es a feltetelezett gorvelykor -gyogyito kepesseget. Feltehet?en Szentharomsag -tisztelete vezetett ahhoz, hogy az addig szamtalan fleur-de-lys -szel diszitett kiralyi cimeren haromra csokkentette a liliomok szamat. A kiraly altal lefordittatott m?vek koze tartozott Hippoi Szent Agoston De civitate Deije is.

V. Karoly epitkezeseivel szinten beirta magat a tortenelembe: ezek kozul kulonosen az adminisztracios kozpontul szolgalo, massziv, er?s kiralyi hatalmat szimbolizalo Vincennes -i donjon es a 16. szazad elejere elpusztult Hotel Saint-Pol emelend? ki, de tobbek kozott Saint-Ouen , Creil , Melun , Montargis es Saint-Germain-en-Laye kiralyi rezidenciain is vegeztetett atalakitasokat. A kiraly az egyebkent kertjen keresztul a celesztinusok kolostoraval erintkez? Hotel Saint-Polt ?az unnepelyek es nagy vigassagok palotajakent” emlegette, es itt bukkant fel el?szor valamifele udvari etikett kialakitasanak igenye. ^[19] A Bastille is ekkor epult fel kett?s funkcioval: a kuls? tamadasokkal szembeni vedelem mellett a kozeli Hotel Saint-Pol kiralyi lakoinak is menedekul szolgalhatott egy esetleges parizsi felkeles eseten, ahonnan raadasul a vincennes-i kastelyt is konnyen meg lehetett kozeliteni.

A francia udvar az europai udvari kultura fellegvarava valt, melyet tobben utanoztak, igy IV. Karoly nemet-romai csaszar Pragaban es fia, Zsigmond kiraly Budan . Az ifjukorat Parizsban tolt? IV. Karoly 1378 -ban szemelyesen is meglatogatta unokaoccset Parizsban, ami fenyes unnepsegekre adott okot.

Halala [ szerkesztes ]

V. Karoly egeszsege mindig is gyenge volt, feltetelezhet?en gum?korban szenvedett. Ennek tudataban idejekoran igyekezett szabalyozni az orokosodes rendjet: 1374 -ben a tizennegy esztend?s kort jelolte meg az uralkodok nagykorusaga kezdetenek, es ugy intezte, hogy fia mellett uralkodo fiverei kozul egyikuknek se lehessen dont? befolyasa az ugyekre: a kormanyzatott vezet? Louis d’Anjou mellett a kiralyne kezelte volna a penzugyeket, es a gyermekkiraly kihazasitasarol csak az V. Karoly ozvegyeb?l, harom fivereb?l es kedvelt rokonabol, II. Louis de Bourbon hercegb?l allo regenstanacs donthetett. ^[20]

1378-ban, kilencedik gyermekuk megszuleset kovet?en meghalt a kiraly szivb?l szeretett felesege, ami amellett, hogy felboritotta az uralkodasa utani id?szakra vonatkozo terveit, rontott Karoly egeszsegi allapotan. A legyengult szervezet? uralkodo kedvelt videki rezidenciajara vonult vissza, a Vincennes -hez kozeli Beaute-sur-Marne kastelyba, amit nehany evvel azel?tt ujittatott fel, es 1379-es latogatasuk alkalmaval IV. Karolyt es fiat is fogadta itt.

A francia kiralyt vegul pestis tamadta meg, ami 1380 . szeptember 16-an vitte el. A Saint-Denis-i bazilikaban temettek el felesege melle, ahol siremleket a tobbi kiralyehoz hasonloan a cs?cselek 1793 -ban meggyalazta. Szivet a roueni szekesegyhazban ?rzik, tekintettel korabbi normandiai hercegsegere. A Louvre -ban ma lathato siremleke a Maubuisson-apatsagbol szarmazik, ahova a kiraly abbeli kivansaga miatt kerult, hogy reszben edesanyja, Bonne de Luxembourg mellett nyugodhasson. Karoly sirszobrat udvari szobrasza, Andre Beaunouveau faragta. Siremleken az alabbi felirat all: ?Cy gist le roy Charles le Quint, sage et eloquent” , azaz ?Itt nyugszik Otodik Karoly kiraly, a bolcs es ekesszolo”.

Oroksege [ szerkesztes ]

V. Karoly sikerei fia, VI. Karoly uralkodasa alatt szertefoszlottak: egy nehany eves periodust leszamitva rokonai ? az els? id?kben nagybatyjai ? kormanyoztak helyette, akik az allam penzet sajat politikai ambicioik megvalositasara es luxusra koltottek. Amikor Bolcs Karoly masik fia, az orleans-i herceg is bekapcsolodott az iranyitasba, a kormanyzatot sulyos viszalykodas osztotta meg, ami vegul veres polgarhaboruba torkollt. Az angolok a viszalyt kihasznalva Bolcs Karoly halala utan harmincot evvel megalazo vereseget mertek a franciakra, majd a burgundi part tamogatasaval az ?rult uralkodoval kotott szerz?desben megszereztek az orszag nagy reszet es elmeletben az orokletes kiralyi hatalmat is. V. Karoly sikereit unokajanak, VII. Karolynak kellett megismetelnie.

Bar kormanyzati es hadi eredmenyei nem bizonyultak tartosnak, az V. Karoly alatt kezd?dott kulturalis pezsges a hercegek m?veszetpartolasanak koszonhet?en tovabb tartott. 1400 ? 1418 kozott, a kormanyzat megrendulesenek, osszeomlasanak es a franciak veres belharcainak koraban irta visszaemlekezeset a kolt?kent is ismert Christine de Pisan , aki V. Karoly udvari orvosanak es csillagaszanak leanyakent a parizsi udvarban n?tt fel. Nezeteit kifejezve alkotta meg Faits et actes du sage Roy Charles Quint (A bolcs Otodik Karoly kiraly tettei es cselekedetei) cim? m?vet, ami amellett, hogy ertekes torteneti forras, jol tukrozi a kozvetlen utokor viszonyat a gy?zedelmes uralkodo emlekehez. A szazeves haborurol irt kronikajaban a kortars Jean Froissart szinten elismeri a kiraly erdemeit.

Hazassaga, utodai [ szerkesztes ]

V. Karoly 1350 . aprilis 8-an vette felesegul rokonat, Bourbon Johannat , a spanyol Blanka kiralyne testveret, aki III. Fulopnek , Karoly ukapjanak a dedunokaja volt, es apai agon is volt kozos ?se a kirallyal I. Louis de Bourbon , Szent Lajos unokaja szemelyeben. Elkepzelhet?, hogy ennek tudhato be a par szamos gyermekenek korai halala es VI. Karoly elmebaja. A kiralyi parnak kilenc gyermeke szuletett, de kozuluk csak ketten ertek meg a feln?ttkort:

• Jeanne ( 1357 ? 1360 );
• Jean ( 1359 ? 1364 );
• Bonne ( 1360 ? 1360 );
• Jean ( 1360 ? 1366 );
• Karoly ( 1368 ? 1422 ), 1380-tol francia kiraly, 1392-ben megbolondult;
• Marie ( 1370 ? 1377 );
• Louis ( 1372 ? 1407 ), 1392 -t?l Orleans hercege;
• Isabelle ( 1373 ? 1378 );
• Catherine ( 1378 ? 1388 ), Berry hercegneje es Montpensier grofneja lett 1386 -ban, amikor II. Jean de Berry -hez, sajat unokatestverehez ment felesegul.

Karolynak egy szeret?je is ismert, Biette de Casinel , akit?l egy torvenytelen fia szarmazott: az egyebkent ismeretlen sorsu Jean de Mortagne, aki az 1360-as evekben szuletett.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Irodalom [ szerkesztes ]

Magyar nyelven [ szerkesztes ]

• Noel Coulet: Szerencsetlen id?k. In: Franciaorszag tortenete. (I. kotet) Szerk.: Georges Duby. Budapest, Osiris, 2005. pp. 413?441
• Saghy Marianne: Anglia, Franciaorszag, Nemetalfold a szazeves haboru koraban. In: Europa ezer eve: a kozepkor. (II. kotet) Szerk.: Klaniczay Gabor. Budapest, Osiris, 2004. pp. 186?199
• Saghy Marianne: Az avignoni papasag es a nagy egyhazszakadas. In: Europa ezer eve: a kozepkor. (II. kotet) Szerk.: Klaniczay Gabor. Budapest, Osiris, 2004. pp. 169?185
• Fabian Laura: Egy 14. szazadi uj Salamon: V. (Bolcs) Karoly (1364-1380) francia kiraly. In: Micae Mediaevales VI. Fiatal torteneszek dolgozatai a kozepkori Magyarorszagrol es Europarol. Szerk. Fabian Laura - Uhrin Dorottya - Farkas Csaba - Ribi Andras. Budapest, ELTE BTK Tortenelemtudomanyok Doktori Iskola, 2017. 67-86.

Idegen nyelven [ szerkesztes ]

• Jean Favier : La guerre de Cent Ans. Fayard, 1980.
• Francoise Autrand: Charles V. Fayard, 1994.
• Thierry Pecout: Charles V donne naissance au franc. Historia thematique n°107: Mai-Juin 2007: Ces rois qui ont tout change
• Laurent Theis: Histoire du Moyen Age francais. Perrin, 1992.

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Charles V, 1338-1380: Le roi sage Bibliotheque Nationale de France

El?z? uralkodo: II. (Jo) Janos

Franciaorszag kiralya 1364 ? 1380

Kovetkez? uralkodo: VI. Karoly

V. Karoly francia kiraly ?sei                                     16. III. Fulop francia kiraly               8. Valois Karoly                       17. Aragoniai Izabella francia kiralyne               4. VI. Fulop francia kiraly                             18. II. Karoly napolyi kiraly               9. Anjou Margit napolyi kiralyi hercegn?                       19. Arpad-hazi Maria napolyi kiralyne               2. II. Janos francia kiraly                                   20. IV. Hugo burgundi herceg               10. II. Robert burgundi herceg                       21. Yolande de Dreux               5. Burgundi Johanna                             22. IX. Lajos francia kiraly               11. Franciaorszagi Agnes                       23. Provence-i Margit               1. V. Karoly francia kiraly                                         24. VI. Henrik luxemburgi herceg               12. VII. Henrik nemet-romai csaszar                       25. Avesnes-i Beatrix               6. Janos cseh kiraly                             26. I. Janos brabanti herceg               13. Brabanti Margit                       27. Flandriai Margit               3. Luxemburgi Bona                                   28. II. Ottokar cseh kiraly               14. II. Vencel cseh kiraly                       29. Halicsi Kunigunda               7. P?emysl Erzsebet                             30. I. Rudolf nemet kiraly               15. Habsburg Juta                       31. Hohenbergi Gertrud