Az Ensz altal kozzetett
Oktatasi index
a vilag orszagaiban
2009
-ben
|
0.950 es nagyobb
0.900?0.949
0.850?0.899
0.800?0.849
0.750?0.799
|
0.700?0.749
0.650?0.699
0.600?0.649
0.550?0.599
0.500?0.549
|
0.450?0.499
0.400?0.449
0.350?0.399
kisebb mint 0.350
nem ertelmezett
|
Oktatas
nak hetkoznapi ertelmezes szerint leggyakrabban valamely informacio (tudas) ? altalaban nagyobb mennyisegben torten?, rendszeres, esetleg
intezmenyesitett
? atadasat nevezzuk. Az oktatassal foglalkozo
tarsadalomtudomany
, a
pedagogia
szerint az oktatas a tudas intezmenyesitett atadasat jelenti. Egyes szerz?k e folyamatbol a tanar?tanulo viszonyt (interakciot) emelik ki, mint a tudomanyos feldolgozas szamara legfontosabb es megfoghato jellemz?t, masok a folyamat
tantervekben
es konkret cselekvesekben megnyilvanulo eredmenyet, megint masok az oktatast tarsadalmi alrendszernek tekintik, felhivva a figyelmet arra, hogy az oktatasi folyamat a tarsadalomban jelenlev? tudas egyes (altalaban maradandobb) reszeinek, illetve egyes tarsadalmi funkcioknak az
ujratermeleset
jelenti.
Valojaban azonban a tudas nem adhato at. Minden embernek ujra kell teremteni sajat elmenyeib?l azt a tudast, amit alkalmazni tud. Az oktatas fogalmat a reformpedagogia ujragondolta e szerint az elv szerint. A reformpedagogia legfontosabb iranyzatai a
Montessori
-pedagogia, a
Waldorf
-pedagogia, A. S. Neill
summerhilli
iskolaja es az ehhez az iskolahoz hasonlo
demokratikus iskolak
.
Ezen ertelmezesekr?l es a folyamatrol reszletesen
lentebb
.
A szo ertelmezeseir?l
[
szerkesztes
]
Egyes jelent?s magyar szerz?k (Nagy Sandor,
[1]
Bathory Zoltan) az
oktatas
folyamataba beleertik az ismeretatadas tanar reszer?l valo megszervezeset
(tanitas)
, es a tanulo aktiv ismeretszerz? tevekenyseget
(tanulas)
. Masok (Financzy Ern?, Imre Sandor) az e ket folyamatot osszefoglalo fogalomra, tehat az oktatas szo helyett, a
tanitas
kifejezest alkalmazzak. Lathato, hogy itt puszta terminologiai vitarol van szo.
Az oktatas definicioja
[
szerkesztes
]
Platon szobra
Delphoiban
Arisztotelesz bronz mellszobra Kr. e. 330-bol (masolat)
Johannes Amos Comenius
Az oktatas egy kulonos fajta emberi tett, beavatkozas vagy irany, az alapoktatas egy kategoriaja.
Platon
a
Koztarsasag
ban ugy velte, az oktatas a helyes szokasok kialakitasanak es az ereny mint veleszuletett kepesseg fejlesztesenek m?veszete.
Arisztotelesz
a
Politika
ban ezt irta: ?vilagos, hogy szuksegszer?en mindenkit ugyanabban a nevelesben kell reszesiteni, es hogy az err?l valo gondoskodas kozos foladat, nem pedig az egyes embereke”.
Comenius Amos Janos
a ?
Didactica Magna
jaban
” vallja: ?szuleteskor a termeszet csak a tudomany magjaval ruhazza fel a gyereket, erkolcs es hitvallas csak oktatason keresztul valnak minden ember vagyonava”.
Az oktatas serkentse ezeket a magokat, mert ?az ember nem tud ember lenni, hacsak nem m?velt”.
John Locke Angol filozofus, orvos es politikus
Az angol
pedagogus
,
John Locke
a XVII. szazadban igy fogalmazott: a neveles felugyeleti es beavatkozasi, interperszonalis viszony a ?preceptor” (nevel?) es a gyerek (a leend? ?uriember”) kozott.
Oktatasszociologia
[
szerkesztes
]
Allami es magan-, iskolai es iskolan kivuli oktatas
[
szerkesztes
]
Sz?kebb ertelemben az allami vagy az azaltal elfogadott es azt helyettesit?
kozoktatas
intezmenyeinek, az
iskolakban
el?irt tananyag kozvetitesere megcelzott tevekenyseget jelenti az ?oktatas” szo (iskolai oktatas). Tagabb ertelemben az oktatasnak tekinthet? a tarsadalomban folyo mindenfajta szervezett vagy rendszeres (vagy nemileg sz?kitve a fogalmat, intezmenyes) ismeretadadasi tevekenyseg (iskolai es iskolan kivuli oktatas).
Gyerekek tanulnak a Wikipediarol egy alternativ suliban
Az
iskolan kivuli oktatas
is jelent?s alkalom egy tarsadalom
kulturalis
oroksegenek atadasara, kozvetitesere, illetve a szervezett, iskolarendszer? (kotelez?) oktatassal egyenertek? lehet az egyeni utem szerint, spontan, egyedul vegzett
tanulas
, ismeretszerzes. Az oktatas eredmenye sikeres esetben a vegzett, iskolai
bizonyitvannyal
, diplomaval rendelkez?, kepzett ember, aki az elsajatitott ismereteket a
munka
folyamataban, reven kivanja, tudja hasznositani.
Az oktatas a legtobb orszagban allami feladat, de szerepet vallalnak ezen a teruleten az
egyhazak
es az uzleti vallalkozasok is. Az oktatas sem kivetel a
gazdasagi
gondolkodas mindenre kiterjed? szempontjai szerint valo min?sites alol, ezert gyakori, hogy az oktatasi intezmenyek megsz?nnek, atalakulnak, egyesulnek vagy gazdat cserelnek. A ma
Magyarorszagon
uralkodo nezetek szerint, amelyre a nepesseg csokkenese er?sen hat, az oktatashoz valo jog ugyan mindenkit megillet, megis, az intezmenyek tenyleges latogatasa tekinteteben nincsenek azonos feltetelek.
Az oktatas az els? tarsadalmi intezmeny, ahol a fiatalok megtapasztaljak az emberek kozotti versenyt, az elismeres iranti vagyat, az inditekok szocializalasat, a kozvetlen es a kozvetett jutalmazast es az ismertt?l az ismeretlen fele haladva, szamonkerhet?segi es kes?bb alkalmazhatosagi cellal elsajatitjak a kozismereti tantargy csoportositasba szervezett tananyagot. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy az iskolai teljesitmeny es el?menetel ugyan szukseges, de nem elegend? feltetele a kes?bbi boldogulasnak, ugyanis ?az Eletben" 15%-ban a tudas es 85%-ban az egyeb tenyez?k fogjak az emberek sorsat eldonteni.
[
forras?
]
- ↑
Egyetemi tanar, az
1976
-ban kiadott negykotetes Pedagogiai lexikon egyik szerkeszt?je
- Falus Ivan (szerk.):
Didaktika. Elmeleti alapok a tanitas tanulasahoz.
Nemzeti Tankonyvkiado, Bp., 1998.
ISBN 963-19-2388-6
.
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]