Benvenuto Cellini
(ejtsd:
csellini
) (
Firenze
,
1500
.
november 3.
? Firenze,
1571
.
februar 13.
),
olasz
szobrasz,
otvos
,
eremm?vesz
.
A kes?
reneszansz
jelent?s mestere volt. Oriasi hirnever?l sajat maga gondoskodott egy konyvvel
(Benvenuto Cellini mester elete, amikeppen ? maga megirta Firenzeben)
, amelyet kes?bb
Goethe
tett at nemet nyelvre. Kalandos, szenvedelyes eletet er?s ontetszelg? tulzasokkal abrazolo oneletrajza a kor erdekes emberi dokumentuma. Erdekb?l, sertettsegb?l, vagy duhb?l gyilkossagoktol sem riadt vissza. Korlatlan onerzete es a konyv rendkivuli sikere ? sok egyeb erdekessege mellett ? a szerz?i jogok elismeresenek egy kes?bbi korban valo megfogalmazasahoz is hozzajarult.
III. Pal papa
allitolag azt mondta rola, hogy az ilyen m?vesz folotte all a hetkoznapi torvenyeknek.
Apja Giovanni Cellini mernok, anyja Maria Lisabetta Granacci volt. Apja fuvolazni es enekelni tanitotta; muzsikusnak szanta, de ? masra vagyott:
?Talan nem szeretsz zenelni? ? kerdezte. Nem en ? vallottam be: hitvany mesterseg ez ahhoz kepest, amire vagyom.”
Egy rovid ideig
Baccio Bandinelli
apjanak m?helyeben tanulta az otvosseget, de eltiltottak. 1515-ben, 15 evesen, apja akarata ellenere Antonio di Sandro (Marcone) m?helyeben inaskodott. 1516-ban verekedes miatt szam?ztek,
Sienaba
ment, majd
Bolognaban
tanult es dolgozott, de a kovetkez? evben mar a
pisai
Uliver della Chiostra otvosm?helyeben szerzett tapasztalatokat. 1518-ban visszatert Firenzebe, es Francesco Salimbene mellett dolgozott, de egy ev mulva (1519)
Romaba
szokott, ahol Firenzuola, kes?bb Paolo Arsago m?helyeben helyezkedett el 1520-ig. 1521-ben visszatert Salimbenehez, majd Giovanbattista Sogliani fogadta be a m?helye sarkaba.
1523-ban verekedesbe keveredett a Guasconti fiverekkel, ezert halalra iteltek, de szerzetesi csuhaban Romaba szokott. Itt Luca Agnolo da Iesi m?helyeben gyertyatartokat keszitett a
salamancai
puspoknek es ekszereket tervezett Sigismondo Chigi felesegenek. 1524-ben Giovanpiero della Tacca m?helyeben dolgozott.
Roma 1527-es ostroma
idejen az
Angyalvar
vedelmeben tuzerkent jeleskedett;
VII. Kelemen papa
megbizasabol beolvasztotta a kamara ekszereinek egy reszet. 1528-ban
Mantovaban
dolgozott a
Gonzagak
megrendelesere. Egy evvel ez utan VII. Kelemen visszahivta Romaba, es kinevezte a papai
penzverde
mesterenek,
penzeket
es
ermeket
keszitett Raffaello del Moro m?helyeben.
1530-ban a papai pluviale csatjan dolgozott, amikor testvere, Cecchion egy verekedesben meghalt. Benvenuto megolte a gyilkost. 1531-ben m?helyt nyitott a Banchi negyedben. 1532-ben a papa megvonta t?le a penzverdei munkat.
1534-ben osszet?zesbe kerult egy Pompeo nev? otvossel es megolte. Az ujonnan megvalasztott
III. Pal papa
feloldozta, es ujbol penzverdei munkakkal bizta meg. 1538-ban az Angyalvarban bortonoztek be, de megszokott; Cornaro biboros magahoz vitette es gondjat viselte. Amikor 1539-ben visszakerult a bortonbe, ongyilkossagot kiserelt meg, majd a
ferrarai
biboros kozbenjarasara kiszabadult. Ezt kovet?en a ferrarai biborosnak dolgozott; ebben az id?szakban keszitette
I. Ferenc francia kiraly
megrendelesere a
hires sotartot
. 1542?1543 korul a kiraly Petit-Nesle varat adomanyozta a m?vesznek.
Az 1553?1554-es sienai haboruban ? keszitette a firenzei kapu vedelmi tervet. 1556-ban verekedesert bebortonoztek. Oneletirasat 1558?1566 kozott irta, kozben ertekezeseket irt az
otvossegr?l
es a szobraszatrol.
1560-ra Cellini nepszer?sege csokkent, es ekkor az irashoz fordult. 1562-ben fejezte be
Oneletrajzat
, amit
Goethe
szabad forditasa tett hiresse, 1565-ben pedig az
Ertekezesek az aranym?vessegr?l es a szobraszatrol
cim? hires m?vet. Ezeknek koszonhet?en minden mas reneszansz m?vesznel tobbet tudunk rola es munkassagarol.
F? m?veinek az I. Ferencnek keszitett sotartot es a firenzei Perszeusz bronzszobrot tartjak.
Arany es ezustm?ves munkai mellett Cellini szobrokat is keszitett. Francia id?szakanak valoszin?leg egyik legfontosabb munkaja a
Fontainebleau-i kastely
Aranykapuja. A munkat nem fejezte be, es napjainkra mar csak a kapu feletti bronz szobor maradt fenn, a Fontainebleau-i nimfa (jelenlegi helye: Parizs,
Louvre
).
Legkivalobb szobra a bronz Perszeusz es Medusa (1545), ami a
Loggia dei Lanzi
-ban talalhato Firenzeben. Cellini ezzel a munkajaval kiserelte meg tulszarnyalni a Firenze kozponti teren akkor talalhato remekm?veket,
Michelangelo
Davidjat es
Donatello
Judit es Holofernes-et. Cellininek sok problemat okozott a megfelel? modell kivalasztasa, de a szobrot mar elkeszulesekor remekm?nek tartottak.
Jelenleg a szobrot a
manierizmus
csucsm?venek tartjak. Keszitesekor attol tartottak, hogy nem lehet majd egyben kionteni a bronzszobrot. Erdekesseg, hogy Cellini sajat onarckepet is elhelyezte a Perszeuszt abrazolo szobor tarkojan. 1996-ban elszallitottak a szobrot a terr?l, mert az evszazados kornyezeti szennyezes miatt restauralasra szorult. Az
Uffizi
-ben tisztitottak meg a szobrot, ami tobb evig tartott, es csak 2000 juniusaban kerult vissza a m? az eredeti helyere.
- Cellini Benvenuto oneletirasa, 1-2.
; ford., bev., jegyz. Szana Tamas; Rath, Bp., 1890?1891
- Cellini Benvenuto oneletirasa, 1-2.
; ford. Szana Tamas, atdolg., bev. Eber Laszlo; Revai, Bp., 1922
- Benvenuto Cellini mester elete, amikeppen ? maga megirta Firenzeben
; ford. Fusi Jozsef, bev. Genthon Istvan, Fusi Jozsef, jegyz. Grandpierre Edith; Franklin, Bp., 1944
- Benvenuto Cellini mester elete, amikeppen ? maga megirta Firenzeben
; ford. Fusi Jozsef, versford. Kepes Geza, bev. Genthon Istvan, Fusi Jozsef, Molnar C. Pal, jegyz. Grandpierre Edith, Anne Macdonell magyarazatai nyoman Fusi Jozsef, ill. Molnar C. Pal; Kepz?m?veszeti Alap, Bp., 1957
- A firenzei Giovanni mestert?l szuletett Benvenuto Cellini elete, amikeppen ? maga irta Firenzeben
; ford., jegyz. Magyarosi Gizella, versford. Kepes Geza, utoszo Genthon Istvan; Europa, Bp., 2006
- Ez a szocikk reszben vagy egeszben a
Benvenuto Cellini
cim? angol Wikipedia-szocikk forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]