Ebben a szocikkben az arab nevek magyaros atirasban szerepelnek.

Nagib Mahfuz
Szuletett	???? ????? ??? ?????? ??????? ???? ?????? 1911 . december 11. [1] [2] [3] [4] [5] Kairo [6] [7]
Elhunyt	2006 . augusztus 30. (94 evesen) [8] [1] [2] [3] [4] Giza Governorate
Allampolgarsaga	Egyiptomi Alkiralysag (1911?1914) Egyiptomi Szultansag (1914?1922) Egyiptomi Kiralysag (1922?1953) Egyiptomi Koztarsasag (1953?1958) Egyesult Arab Koztarsasag (1958?1971) egyiptomi (1971 ? 2006. augusztus 30.)
Hazastarsa	Atiyatullah Ibrahim (1954?2006) [9]
Gyermekei	ket gyermek
Foglalkozasa	regenyiro forgatokonyviro fordito szinm?iro iro ertelmisegi ujsagiro novellairo oneletrajziro
Iskolai	Kairoi Egyetemen (licenciatus, filozofia)
Kituntetesei	Orden al Merito Docente y Cultural Gabriela Mistral Grand Officer of the Order of Merit of the Italian Republic Grand Collar of the Order of the Nile (1988) irodalmi Nobel-dij (1988) [10] [11] Honorary doctorate from the University of Cairo (1989. oktober 26.) [12] Francia Koztarsasag M?veszeti es Irodalmi Rendjenek parancsnoka (1995. januar 26.) [13] Cavafy Award (2004)
Halal oka	chronic renal insufficiency bakterialis tud?gyulladas
Sirhelye	Kairo
IMDb PORT.hu
A Wikimedia Commons tartalmaz Nagib Mahfuz temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Nagib Mahfuz , nem egyiptomi ejtes alapjan Nadzsib Mahfuz ( arab bet?kkel ???? ????? ? Nag?b Ma?f??; 1911 . december 11. ? 2006 . augusztus 30. ) irodalmi Nobel-dijas (1988) egyiptomi iro. Szefeddin Sefket bej , magyar iro es egyiptomi filmrendez? kozeli baratja es munkatarsa.

Elete es m?vei [ szerkesztes ]

Nagib Mahfuz a kairoi Gamalijja negyedben, also kozeposztalybeli muszlim csaladban szuletett; nevet Nagib pasa Mahfuz (1882-1974) professzorrol, a szul?orvosarol kapta. Mahfuz volt a hetedik es a legfiatalabb gyermek a csaladban, amelyben ot fiu es ket lany volt. Ifjukoranak kulvarosi negyedei (Gamalijja es az Abbaszijja negyedek) kes?bb gyakran szinterei voltak regenyeinek. Gyermekkoraban edesanyja gyakran vitte muzeumokba, igy az egyiptomi tortenelem kes?bb konyveinek egyik f? temaja lett. ^[14] Apja, akit Mahfuz m?veiben regi vagasunak ir le, koztisztvisel? volt es Mahfuz is vegul az ? nyomdokaiba lepett. Az egyiptomi forradalom (1919) er?s hatast gyakorolt ra, bar akkoriban csak heteves volt. Miutan befejezte kozepfoku tanulmanyait, felvetelt nyert a I. Fuad Kiraly Egyetemre (ma Kairoi Egyetem), ahol filozofiat tanult. 1934-ben szerzett diplomat. 1936-ban ugy dontott, hogy hivatasos iro lesz. Ujsagirokent dolgozott az er-Riszala lapnal, es cikkeket kozolt az el-Hilal es el-Ahram ujsagokban is. Hosszu ideig dolgozott hivatalnokkent, el?bb a vallasugyi miniszteriumban, kes?bb a m?veszetek hivatalaban mint f?cenzor, az egyiptomi mozgokepert alapitvany elnokekent es vegul a kultuszminiszterium tanacsadojakent. 70 eves palyafutasa alatt 34 regenyt, tobb mint 350 novellat, tobb tucat filmforgatokonyvet, ot szinm?vet irt. Tobb m?veb?l keszult arab nyelv? film. ^{[14] [15]}

Ellentete a fundamentalistakkal, halala [ szerkesztes ]

Anvar Szadat altal 1978-ban az Izraellel kotott Camp David-i egyezmenyt nyiltan tamogatta, ennek kovetkezteben, amig meg nem kapta a Nobel-dijat , konyveit sok arab orszagban betiltottak. Mint sok egyiptomi iro es ertelmisegi, Mahfuz neve is szerepelt az iszlam fundamentalistak ?halallistajan”. Kiallt Salman Rushdie mellett, amikor Ruhollah Homeini ajatollah halalra itelte 1989-ben, de biralta A satani versek szerz?jet, mivel azt sert?nek tartotta az iszlamra. Mahfuz hitt a velemenynyilvanitas szabadsagaban, es bar ? szemelyesen nem ertett egyet Rushdie munkaival, nem ertett azzal egyet, hogy szukseg van fetvara ami Rushdie-t halalra iteli. Azert is elitelte Homejnit a fetva kiadasa miatt, mert nem hitt abban, hogy az ajatollah kepviseli kizarolagosan az iszlamot. 1989-ben, miutan Ruhollah Homejni ajatollah fetvaban szolitott fel Salman Rushdie es a kiadoi megolesere, Mahfuz Homejnit terroristanak nevezte. ^[16] Nem sokkal Mahfuz kijelentese utan 80 ertelmisegi kiadott egy nyilatkozatot, amelyben kijelentik, hogy ?... az istenkaromlas nem karositja az iszlamot es a muszlimokat annyira, mint egy felhivas egy iro meggyilkolasara ”. ^[17]

A satani versek megjelenese utan Mahfuz regenye, a Gebelawi gyermekei az erdekl?des es vitak kozeppontjaba kerult. Ezt egy halalos fenyegetes kovette, koztuk egy a "vak sejk", az egyiptomi teologus Omar Abdul-Rahman reszer?l. Mint Rushdie, Mahfuz is rend?ri vedelmet kapott , de 1994-ben iszlam szels?segeseknek csaknem sikerult meggyilkolnia a 82 eves irot. ^[18] Tulelte, bar a jobb kezeben az idegek maradando karosodast szenvedtek. Az esetet kovet?en Mahfuz naponta csak par percet tudott irni, ezert egyre kevesebb m?vet alkotott. Ezt kovet?en allando test?ri vedelem mellett elt. Vegul, 2006 elejen, a regeny megjelent Egyiptomban amelyhez az el?szot Ahmad Kamal Aboul-Magd irta. A fenyegetes utan Mahfuz halalaig Kairoban maradt ugyvedjevel Nabil Mounir Habibbal, akinek irodajaban alkotott, es konyvtarat felhasznalta munkaihoz.

Halala el?tt, Mahfuz volt a legid?sebb el? irodalmi Nobel-dijas, es minden id?k harmadik legid?sebb Nobel-dijasa, csak Bertrand Russell es Halldor Laxness el?zte meg. Halalanak idejen, ? volt az egyetlen arab nyelv? iro, aki elnyerte a Nobel-dijat. 2006 juliusaban, Mahfuz egy eses kovetkezteben tartos serulest szenvedett a fejen. Ekkor korhazba kerult 2006 augusztus 30-an bekovetkezett halalaig.

Id?s koraban mar csaknem vak volt, bar ? tovabbra is irt, tollal vagy ceruzaval. Nehezen hagyott fel szokasaival, peldaul szivesen talalkozott barataival a kairoi kavehazakban. Halalat egy verz? fekely, veseproblemak, es szivelegtelenseg okozta. 2006 augusztus 31-en Mahfuz allami temetesben reszesult teljes katonai tiszteletadassal az al-Rashdan mecsetben Kairo Nasr varosreszeben. Mahfuz arrol almodott, hogy a temetesi menetben Egyiptom osszes tarsadalmi osztalya ? beleertve a nagyon szegenyeket is ? reszt vesz. A reszvev?k szamat azonban szigoruan korlatozta az egyiptomi kormany a gyaszolok tiltakozasa ellenere.

Irodalmi munkassaga [ szerkesztes ]

Mahfuz korai munkainak legtobbje bekerult az el-Gamalejja valogatasba. Abasz al-Akdar (A sors megcsufolasa) (1939), Rhadopis (1943), es Kifah Tibah (Theba harca) (1944), tortenelmi regenyek, amelyek egy 30 novellabol allo befejezetlen regenyciklus reszei. Sir Walter Scott (1771-1832) ihlette azt a tervet, hogy Egyiptom egesz tortenetet konyvsorozatban adja ki. A harmadik kotetet kovet?en azonban Mahfuz a jelen problemai, a hetkoznapi emberek, a tarsadalmi valtozasok hetkoznapi emberekre gyakorolt hatasai fele fordult.

Mahfuz kozponti m?ve az 1950-es evekben szuletett Kairo trilogia volt, mintegy 1500 oldalas hatalmas monumentalis munka, amely az egyiptomi Juliusi Forradalom el?tt befejez?dik. A regenyek cimei utcanevek voltak, peldaul Seta ter , A vagy palotaja es Cukor ut . Mahfuz elhelyezte torteneteit azokon a helyeken, ahol feln?tt. Ebben el-Ahmed Abdel Szajjed Gavad es csaladja harom generaciojanak tortenetet abrazolja az els? vilaghaborutol az 1950-es evekig, amikor I. Farouk kiraly hatalmat megdontottek. A szines karaktereket pszichologiai beleerzessel abrazolja, m?ve igy meltan sorolhato Honore de Balzac , Charles Dickens , Lev Tolsztoj , es John Galsworthy munkaival egy sorba. Mahfuz nehany evvel a trilogia befejezese utan mar nem irt. Csalodott Gamal Abden-Nasszer rendszereben, amely megdontotte a monarchiat 1952-ben. 1959-ben, kezdett f?kent politikai temaju novellakat kiadni, regenyeket, novellakat, cikkeket, visszaemlekezeseket, esszeket, es forgatokonyveket.

A Fecseg? a Niluson az egyik legnepszer?bb regenye. Ebb?l Anvar Szadat idejeben az akkori legismertebb szineszekkel keszitett egy filmet is, amely biralja az egyiptomi tarsadalom dekadenciajat a Nasszer korszak alatt. Ezt azonban a Szadat betiltatta az egyiptomiak provokalasanak elkerulese erdekeben, akik meg mindig szeretik egykori elnokuket. Peldanyait nehez megtalalni az 1990-es evek el?tti id?kb?l. Mahfuz prozajat gondolatainak nyers kifejezese jellemzi. Munkai kulonboz? temakat olelnek fel, beleertve a szocializmus eszmenyet, a homoszexualitast , es Istent. E temak publikalasa tilos volt Egyiptomban.

A Gebelavi gyermekei (1959) egyike Mahfuz legismertebb m?veinek, ezt azonban betiltottak Egyiptomban allitolagos istenkaromlas miatt, mivel allegorikusan abrazolta Istent es a monoteista abrahami vallasokat , a judaizmust , a keresztenyseget es az iszlamot . A tilalom 2006-ig tartott. A m? Gebelavi ?satyat es utodait abrazolja, az atlagos egyiptomiak eletet el? Kaint es Abelt , Mozest , Jezust es Mohamedet . Gebelawi egy kastelyt epitett egy oazis kozepen a kopar sivatagban, ez a birtok lesz a szinhelye a csaladi viszalyoknak, amelyek tovabb gy?r?znek generaciokon at. ?Ha valaki depresszios, szenved vagy megalazott, s ramutat a kastelyra a setany vegen a nyilt sivatagbol, azt mondja szomoruan: Ez a mi ?seink haza, mi mind leszarmazottak vagyunk, es jogunk van a tulajdonhoz. Miert ehezunk? Mit tettunk? ” A konyvet az egesz arab vilagban betiltottak, kiveve Libanonban es Egyiptomban, ahol a regeny 2006-ban megjelent. Az 1960-as evekben, Mahfuz egzisztencialista regenyeiben tovabbfejlesztette a temat, ugy, hogy az emberiseg halad a jov?be, egyre tavolabb Istent?l. A tolvaj es a kutya (1961) c. regenyeben egy marxista tolvaj sorsat abrazolja, aki ahogy kiszabadult a bortonb?l bosszut tervel ki.

Az 1960-as es 1970-es evekben Mahfuz regenyeit szabadabban kezdte epiteni es bels? monologokat is hasznalt. A Miramar (1967) c. m?veben kidolgozta a tobb els? szemely? narracio egy formajat. Negy narrator, koztuk egy szocialista es egy Nasszerista kulonboz? politikai nezeteket kepvisel. A tortenet kozpontjaban egy vonzo cseledlany all. Az Arab ejszakak es nappalok (1981) es a Ibn Fatouma utazasa (1983) c. m?veiben felelevenitette a hagyomanyos arab elbeszeleseket. Ehnaton, berl? az igazsagban (1985) a regi es az uj vallasi igazsagok kozotti konfliktusokat tarja fel.

Sok regenye el?szor sorozatban jelent meg, beleertve a Gebelavi gyermekei t es Midak setanyt amelyb?l egy mexikoi filmet is forgattak, Salma Hayek f?szereplesevel. (El callejon de los Milagros) . Mahfuz szul?foldje 20. szazadi fejl?deser?l is irt. Kombinalta a kelet es nyugat szellemi es kulturalis hatasait - sajat talalkozasa az irodalommal nem egyiptomi gyoker?, fiatalon lelkes fogyasztoja volt a nyugati detektivtorteneteknek, orosz klasszikusoknak, es olyan modern iroknak, mint Marcel Proust , Franz Kafka es James Joyce . Mahfuz tortenetei szinte mindig Kairo s?r?n lakott varosreszeiben jatszodnak, ahol a karakterek f?leg hetkoznapi emberek, a modernizacio, tarsadalom es a nyugati ertekek kiserteseit probaljak meg kezelni.

Politikai szerepvallalasa [ szerkesztes ]

Mahfuz irasaiban els?sorban a politikaval foglalkozik, ahogy hangsulyozta: ?minden irasomban meg fogod talalni a politikat. El?fordulhat egy tortenet, amely figyelmen kivul hagyja a szerelmet, vagy barmely mas temat, de nem a politikat, amely tengelye gondolkodasunknak”. ^[19] Sok m?veben fellelhet? az egyiptomi nacionalizmus, illetve kifejezte szimpatiajat a vilaghaboru utani korszakban az egyiptomi Wafd parttal. Fiatalon vonzottak a szocialista es demokratikus eszmek. A szocialista eszmek hatasa er?teljesen tukroz?dik az els? ket regenyeben, az al-Khalili -ban, az Uj Kairo ban, es kes?bbi m?veiben. Szocialista allasfoglalasa ellenere, Mahfuz sohasem volt marxista semmilyen ertelemben.

A szocializmus es demokracia melletti elkotelezettsegevel parhuzamosan, ellenszenvesen viszonyult az egyiptomi iszlam szels?seges Muszlim Testveriseghez . M?veiben er?sen biralta a radikalis iszlamot, es kidomboritotta a szocializmus es az iszlam szels?segesseg kozotti ellentetet. Emlekirataiban kijelentette, hogy az osszes er?, amely fiatal koraban aktiv volt az egyiptomi politikaban, mindig megvetette a Muszlim Testveriseg szervezetet.

Mahfuz szemelyesen ismerte Szajjid Kutbot ^[20] meg fiatal korabol, amikor meg Kutb nagyobb erdekl?dest mutatott az irodalomkritika, mint az iszlam fundamentalizmus irant, s?t az 1940-es evek kozepen, Kutb egyike volt az els? kritikusoknak, akik szot emeltek azert, hogy ismerjek el Mahfuz tehetseget. Kutb kes?bb jelent?sen befolyasolta a Muszlim Testveriseg szellemiseget. Mahfuz is meglatogatta Kutbot, ha ez utobbi korhazban volt. Az egyik felig oneletrajzi regenyeben (Tukrok) , Szajjid Kutb egy nagyon negativ portrejat rajzolta meg.

Az 1952-es forradalom kovetkezmenyei es Egyiptom veresege az 1967-es hatnapos haboruban meglehet?sen kiabranditotta a letez? szocializmus eszmenyeib?l. Ugy velte, hogy a gyakorlat nem tud feln?ni az elmeletekhez. Nagib Mahfuzra befolyassal volt az egyiptomi ugyvedek uj generacioja, koztuk Nabil Mounir es Reda Aslan is.

M?vei [ szerkesztes ]

• A regi Egyiptom (??? ???????, magyarosan Miszr al-kadima) ( 1932 )
• Az ?rulet suttogasa (??? ??????, magyarosan Hamsz al-gunun) ( 1938 )
• A sorsok trefalkozasa (??? ???????, magyarosan Abasz al-akdar) ( 1939 )
• Radophisz (???????, magyarosan Radubisz) ( 1943 )
• Thebai kuzdelem (???? ????, Kifah Tiba) ( 1944 )
• Az uj Kairo (??????? ???????, Al-Kahira al-gadida) ( 1945 )
• Han el-Halili (??? ???????) ( 1945 )
• A Midak setany (???? ?????, magyarosan Zukak el-Midak) ( 1947 )
• A delibab (??????, magyarosan Esz-Szarab) ( 1948 )
• Kezdet es veg (????? ??????, magyarosan Bidaja va nihaja) ( 1950 )
• A Kairo-trilogia
• A ket palota kozt (??? ???????, magyarosan Bajn el-kaszrajn) ( 1956 )
• A vagy palotaja (??? ?????, magyarosan Kaszr es-sauk) ( 1957 )
• Esz-Szukkarijja utca (???????, magyarosan Esz-Szukkarijja) ( 1957 )
• Negyedunk gyermekei (????? ??????, magyarosan Aulad Haratina) ( 1959 )
• A tolvaj es a kutyak (???? ???????, magyarosan El-Lissz va l-kilab) ( 1961 )
• A furj es az ?sz (?????? ???????, magyarosan Esz-szumman va l-harif) ( 1962 )
• Isten vilaga (???? ????, magyarosan Dunja llah) ( 1962 )
• Zaabalavi (???????) ( 1963 )
• Az ut (??????, magyarosan Et-Tarik) ( 1964 )
• A koldus (??????, magyarosan Es-Sahhadz) ( 1965 )
• Fecseges a Niluson (????? ??? ?????, magyarosan Szarszara fauk an-Nil) ( 1966 )
• Miramar (???????, magyarosan Miramar) ( 1967 )
• A Fekete Macska borozo (????? ???? ??????, magyarosan Hammarat el-Kitt el-Aszvad) ( 1969 )
• Egy kezdet es veg nelkuli mese (????? ??? ????? ??? ?????, magyarosan Hikaja bila bidaja va nihaja) ( 1971 )
• A mezeshetek (??? ?????, magyarosan Sahr el-aszal) ( 1971 )
• Tukrok (???????, magyarosan El-Maraja) ( 1972 )
• Szerelem az es? alatt (???? ??? ?????, magyarusan El-Hubb tahr el-matar) ( 1973 )
• A b?n (???????, magyarosan El-Dzsarima) ( 1973 )
• Karnak (??????, el-Karnak) ( 1974 )
• Nagysagos ur (???? ???????, Hadrat el-muhtaram) ( 1975 )
• Az el-Harafisi meszarlas (????? ????????, magyarosan Malhamat el-Harafis) ( 1977 )
• Szerelem a piramisdomb felett (???? ??? ???? ?????, magyarosan El-Hubb fauk hadbat el-Haram) ( 1979 )
• Az ordog predikal (??????? ???, magyarosan Es-Sajtan jaaiz) ( 1979 )
• A szerelem korszaka] (??? ????, magyarosan Aszr el-hubb) ( 1980 )
• Ezer ejszaka (????? ??? ????, magyarosan Lajali alf Lajla) ( 1981 )
• A kupola eskuv?i (????? ?????, magyarosan Afrah el-kubba) ( 1981 )
• Egy ora van hatra (?????? ?? ????? ????, magyarosan El-Baki min ez-zaman szaa) ( 1982 )
• Ibn Fattuma utazasa (???? ??? ?????, magyarosan Rihlat Ibn Fattuma) ( 1983 )
• Aki az igazsagban el (?????? ?? ???????, magyarosan El-Ais fi l-hakika) ( 1985 )
• A vezer meggyilkolasanak napja (??? ???? ??????, magyarosan Jaum maktal ez-zaim) ( 1985 )
• Fountain and Tomb ( 1988 )
• Az oneletrajz visszhangjai (????? ?????? ???????, magyarosan Aszda esz-szira el-dzatijja) ( 1994 )
• Almok a labadozas id?szakabol (????? ???? ???????, magyarosan Ahlam fatrat en-nakaha) ( 2004 )
• The Seventh Heaven ( 2005 )

Magyarul [ szerkesztes ]

• Utveszt? ; ford. Prileszky Csilla, utoszo Simon Robert; Europa, Bp., 1965
• Az erny? alatt ; inː Wad Hamid Palmaja. Mai arab elbeszelesek ; ford. Prileszky Csilla, val., utoszo, jegyz. Simon Robert; Europa, Bp., 1974 (Modern konyvtar)
• 1 elbeszeles; inː 9 arab elbeszeles ; ford. Boga Istvan, Varady Laszlo, Prileszky Csilla; Serdian, Bp., 2005 (Non-profit books)

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forditas [ szerkesztes ]

• Ez a szocikk reszben vagy egeszben a Naguib Mahfouz cim? angol Wikipedia-szocikk ezen valtozatanak forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.

Forrasok [ szerkesztes ]

• Alamgir Hashmi, The Worlds of Muslim Imagination (1986), ISBN 0-00-500407-1
• Rasheed El-Enany, Naguib Mahfouz: The Pursuit of Meaning (1993), ISBN 0-415-07395-2
• Rashwan Mohamedː Nagib Mahfuz es a sullyed? vilag ; Kronika, Pecs, 199?

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Naguib Mahfouz article from Nobel Prize website
• Nobel Prize press release
• Naguib Mahfouz from Pegasos Author's Calendar
• Cornell biography
• BBC report of death 30 August 2006
• Article dated 31 August 2006 from The Independent: Nobel Prize winner Naguib Mahfouz dies aged 94
• Associated Press report dated 31 August 2006 on Naguib Mahfouz's funeral ^{[ halott link ]}
• Biography and bibliography in French
• -"L'hypothese naturaliste zolienne dans l'oeuvre de Naguib Mahfouz", by Salah NATIJ ? in french, Website Maduba / Invitation al'adab
• Obituary of Naguib Mahfouz published in Islamica Magazine Archivalva 2008. december 4-i datummal a Wayback Machine -ben