Ez a szocikk nem tunteti fel a fuggetlen forrasokat , amelyeket felhasznaltak a keszitese soran. Emiatt nem tudjuk kozvetlenul ellen?rizni, hogy a szocikkben szerepl? allitasok helytalloak-e. Segits megbizhato forrasokat talalni az allitasokhoz! Lasd meg: A Wikipedia nem az els? kozles helye .   (2007 juniusabol)

Nem tevesztend? ossze a kovetkez?vel: Szamitogep .

A szemelyi szamitogep ( angolul : personal computer , PC ) olyan szamitogep , amely nem egy kozponti szamitogep terminalja (munkaallomasa), hanem onallo, egyetlen szemely (az un. vegfelhasznalo) altal kezelt, kisebb meret? gep sajat billenty?zettel, processzorral , operativ memoriaval es monitorral . Letrehozasahoz a szamitogep elektronikajanak miniaturizalodasa es lenyegesen kisebb el?allitasi koltsege volt szukseges, ami a nyomtatott aramkorok es a mikroprocesszorok megjelenesevel lett elerhet?. Az International Business Machines (IBM) 1981. augusztus 12-en mutatta az els? szemelyi szamitogepet. ^[1]

A szamitogep fizikai megjeleneset angol szoval ?hardware”-nek, magyarositva hardvernek nevezik. Hardver a gephaz, a mikroprocesszor, a merevlemez, a monitor, a billenty?zet stb. A hardver hasznalatat azonban telepitett szoftverek (?software”) biztositjak. A gepen a szoftverek futtatasat hardver teszi lehet?ve. A gepre tobbfele operacios rendszer telepithet?. A korabbi evekben a kulonboz? DOS verziok uraltak a teruletet, ma mar csaknem kizarolagos a grafikus felulettel rendelkez? Windows , Mac OS X es Linux hasznalata.

1974 -ben az Altair 8800 volt az els? olyan gep, mely nagy szamban eladhato volt. Szinten sikeres volt az Apple II, a Commodore PET es a Commodore 64 szamitogep az 1980?1990-es evekben, majd az Atari ST es a Commodore Amiga . Az Apple Macintosh csalad ma is a piacon van. A legelterjedtebb azonban az ugynevezett IBM PC , mely messzemen?en standardizalt periferiaival es kozponti egysegevel viszonylag elfogadhato aron vehet? meg.

A szemelyi szamitogepcsaladokon (IBM, Apple) belul fontos szempont a kompatibilitas kerdese, aminek ket oldalrol is meg kell valosulnia: hardver es szoftver oldalrol. A hardverkompatibilitas azt jelenti, hogy a szamitogep egyes reszegysegeinek, alkatreszeinek azonosan es csereszabatosan kell m?kodnie, gyartotol fuggetlenul. A szoftverkompatibilitas szerint pedig a felhasznaloi szoftvereknek ugyanugy kell futniuk a kulonboz? gepeken. Az IBM-PC processzorai lefele (visszafele) kompatibilisek az IBM-PC hardver- es szoftverel?irasaival. A PC-k lefele valo program-kompatibilitasanak biztositasahoz a legfontosabb eszkoz az un. x86-os utasitaskeszlet. Ez alatt azoknak az utasitasoknak az osszesseget ertjuk, amelyek lenyegeben nem valtoztak az IBM PC megjelenese ota. Ezeket az utasitasokat minden PC processzora ismeri es kepes vegrehajtani. A fejlettebb processzorok a program-kompatibilitast azzal erik el, hogy az x86-os utasitasok vegrehajtasat emulaljak.

Reszei [ szerkesztes ]

• Bels? reszek
  • Alaplap
  • Hangkartya
  • Halozati kartya
  • Kozponti egyseg , processzor
  • Memoria
  • Videokartya
• F?bb periferiak
  • Billenty?zet
  • Eger
  • Joystick
  • Keperny?
  • Modem
  • Nyomtato

Tortenelem [ szerkesztes ]

B?vebben: A szamitogep tortenete

A szamitastechnika tortenete soran az egyszer? mechanikus gepekt?l az igen osszetett elektronikus, digitalis vezerles? automatakig haladt. Egyreszt szembet?n? a mai gepek egyre nagyobb foku programozhatosaga (egyre onallobban tudnak komplex feladatokat is megoldani), az ennek kovetkezmenyekepp kialakulo nagyobb mertek? automatizmus, oniranyitottsag; masreszt ett?l nem fuggetlenul a feladatkorok kib?vulese, amely az egyszer?bb, konkretabb feladatok (szoves, osszeadas, ajtonyitas) ellatasara epitett celgep ekt?l a komplex es sokfele tevekenysegre kepes altalanos celu univerzalis gepek megvalositasaig terjedt.

A szamitogepek alkalmazasanak kezdetei [ szerkesztes ]

• 1847 ? 1854 : George Boole aramkorelmeletben is alkalmazhato logikai algebraja a kes?bbi digitalis m?kodes? gepek tervezesenek alapjait jelentette.
• 1887 : Herman Hollerith (1860?1929) nagy tomeg? adat statisztikai feldolgozasara alkalmas gepet epit. A kifejleszteset az tette szuksegszer?ve, hogy az USA-ban a nepszamlalas ( 1890 ) feldolgozasa hagyomanyos modszerekkel mintegy 3 evet (masok szerint 10 evet) vett (volna) igenybe, a vegul szuksegesnek bizonyult 6 het helyett. A gep lyukkartyakat tudott rendezni es szetvalogatni, amit mechanikusan tudott megoldani, t?k segitsegevel. A (papir) lyukkartyak egydollaros nagysaguak voltak. Hollerith 1924 -ben alapitott cegeb?l fejl?dik ki a kes?bbi IBM . Lyukkartya (1 lyuk ? 1 szam, 2 lyuk ? 1 bet?);
• 1937 ? 1942 : Vincent Atanasoff es asszisztense, Clifford Berry megterveznek egy csak elektronikus egysegekb?l allo gepet, ez volt az els? elektronikus digitalis szamitogep , az Atanasoff?Berry Computer (ABC). Jelenleg ezt tartjuk az els? mai ertelemben vett (elektronikus) szamitogepnek ? erdekes, hogy ennek egyebkent 1973 -ban Amerikaban birosagi targyalas utjan kellett eld?lnie, kulonfele els?bbsegi jogvitak miatt. A birosagi targyalasrol angolul…
• 1938 ? 1941 : Konrad Zuse megepiti az els? szabadon programozhato gepet, a Z3 -at. Felepitese hasonlo a mai gepekhez: processzort ( ALU ), vezerl?egyseget ( CU ), memoriat, bemeneti egyseget (szalag) es kimeneti egyseget tartalmaz. Az egytonnas gep nehany ezer elektromagneses releb?l allt, repul?k es raketak tervezesehez hasznaltak. Egy osszeadast atlag 0.7 mp, szorzast 3 mp alatt vegzett el, a tizes szamrendszerbeli szamokat mar lebeg?pontos binaris abrazolas utjan kezelte. A gep 1944-ben egy bombazas soran elpusztult, de Zuse a 60-as evekben ujra megepitette. Rekonstrualt valtozata a muncheni Deutsches Museum-ban lathato. Bar a gepet aritmetikai m?veletek vegzesere terveztek, Raul Rojas kes?bb bebizonyitotta, hogy alkalmas altalanos celu szamitogepnek is ( kepes tetsz?leges Turing-gep emulalasara ).

• 1943 : Az angol titkosszolgalat Alan Turing matematikus vezetesevel megepitteti a Colossust , ez szinten reles alapon epul fel, es a II. vilaghaborus nemet katonai rejtjelez?kod megfejteset segiti. A kodfejtes egyebkent kulonboz? matematikai, katonai, titkosszolgalati modszerek otvozesevel sikerult is. A haboru utan megsemmisitettek. A titkositast csak az 1970-es evekben oldottak fel.
• 1944 : Howard H. Aiken ballisztikai szamitogepe, a Manchester Mark 1 (nem azonos a Harvard Mark 1-gyel) lovedekpalya-tablazatokat szamol. E gep fel focipalya meret? volt, 800 km kabelt, vezeteket es relet tartalmazott, egy m?veletet 3-5 masodperc alatt vegzett el, kepes volt az osszes alapm?velet es komplex (valtozos?) egyenletek megoldasara.

Altalanos celu szamitogepek es elterjedesuk [ szerkesztes ]

• 1945 : Elkeszul az EDVAC nev? gep Neumann Janos (1903?1957) vezetesevel. Ez mar kozponti vezerl? egyseget tartalmaz, van benne lehet?seg felteteles vezerlesatadasra, memoria tarolja a programokat es az adatokat is. Neumann Janos matematikai szemszogb?l kozeliti meg a kerdest es altalanos iranyelveket fogalmaz meg:
  • a programot es az adatokat nem kell megkulonboztetni, a gep szempontjabol mindkett? bemen? adat
  • bels? programvezerles;
  • folyamatabra, mint formalizmus bevezetese;
  • gepi kodu programozas.
• 1946 : Megepul John Presper Eckert es John W. Mauchly tervei alapjan az els? digitalis elektronikus gep, az ENIAC , 18 000 vakuumcs?b?l, 70 000 ellenallasbol, 5 millio forrasztassal. 30 tonnas, 160 kW-ot fogyaszt, 5000 osszeadast, 357 szorzast vagy 38 osztast tud vegezni masodpercenkent, 10 jegyig szamol, 20 regisztere van, 1000-szer gyorsabb, mint a Mark I. MTBF : 40 masodperc. Kuls? programvezerlese huzalozassal m?kodik.
• 1948 : 1948 juniusaban Manchesterben a Mark 1 tarolt programu gepen futott az els? olyan program, amit a gep kikapcsolasa nelkul lehetett modositani. Az ezt megel?z? Neumann gepek mindegyiket ki kellett kapcsolni ahhoz, hogy a programjukat megadjak vagy megvaltoztassak.
• 1951 : Megjelenik az els? kereskedelemben kaphato szamitogep, az UNIVAC I. .
• 1953 : Megjelenik az els? m?szaki es tudomanyos szamitasok vegzesere alkalmas szamitogep a BESZM 1.
• 1964 : Megjelenik az els? altalanos celu kereskedelmi gep, az IBM 360 .
• 1977 : Megjelenik az Apple II, az els? oriasi sikert arato szemelyi szamitogep. ^{[2] [3]}
• 1981 : Az els? PC megjelenesenek eve. A ma hasznalt IBM PC-kompatibilis szamitogepek tobbsege Intel vagy AMD processzorokkal m?kodik, bar szerep jut mas kisebb processzorgyarto cegek termekeinek is.

Az elektroncsoveket tartalmazo, epp ezert koltseges uzem?, un. els? generacios gepek kb. 1958-ig voltak forgalomban. A diszkret felvezet? -elemeket ( diodat , tranzisztort ) tartalmazo, nagyobb tarolokapacitasu masodik generacios gepek az 1960-as evek els? feleig uraltak a piacot. Az 1960-as evekben inditja utjara az IBM a 360-as sorozatot (1964: 360/40, az els? integralt aramkori elemeket tartalmazo un. harmadik generacios gep). A harmadik generacios gepek kora 1971 -ig tartott, ekkor jelent meg ugyanis az els? mikroprocesszor , s nehany ev mulva piacra kerultek az els? (un. negyedik generacios) szamitogepek. A mikroprocesszorok fejleszteseben nagy szerepet jatszottak az Intel (Intel 8080 processzor), a Motorola (Motorola 6800 processzor), a Zilog (Z80 processzor) cegek.

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

• IBM-kompatibilis PC
• Internet
• Szamitastechnika
• Szamitogep-halozat

Forrasok [ szerkesztes ]

Egyeb informaciok [ szerkesztes ]

A Wikimedia Commons tartalmaz Szemelyi szamitogep temaju mediaallomanyokat.

• PC.lap.hu - linkgy?jtemeny
• PC-szerviz.lap.hu - linkgy?jtemeny
• Negyven eve mutatta be els? PC-jet az IBM, amit aztan itthon egy ev alatt klonoztak , telex.hu