Martinique
[
ma?ti?nik
] (Martinique-
kreol nyelven
Matinik
vagy
Matnik
) sziget a
Karib-tengerben
. A
Kis-Antillak
resze. Jogi statuszat tekintve
Franciaorszag
egyik
tengerentuli megyeje
.
Martinique domborzati terkepe
A sziget
Budapest
teruletenek kb. ketszerese.
Legmagasabb pontja a
Montagne Pelee
(1397 m).
A szigetet feltehet?leg
Kolumbusz Kristof
fedezte fel
1502
-ben. A helyi lakosok Madininanak neveztek el, ebb?l keletkezett a mai neve. Gyarmatositasa
1635
-ben kezd?dott, amikor a franciak vettek birtokba, es cukornad termesztesere rendezkedtek be Afrikabol hozott rabszolgakkal. A rovid ideig tarto brit uralom kivetelevel mindig francia gyarmat volt.
1946
.
marcius 19
-en lett
Franciaorszag
egyik tengerentuli megyeje.
Az
1940-es evek
ota er?teljes kampanyok zajlanak a sziget fuggetlensegeert, amelynek els? hangadoja
Aime Cesaire
volt es
1959
vegen halalos aldozatokkal jaro zavargasok is fellangoltak Martinique-on.
[2]
1962
-ben letrejott a
Martinique-i Antikolonialista Ifjusagi szervezet,
roviden az OJAM, amely mar radikalisabb hangon kovetelte a fuggetlenseget es gyakran kerult osszet?zesbe a francia hatosagokkal.
[2]
1974
-ben a kovetelesek ujabb zavargasokka fajultak, amelynek eredmenye ket sztrajkolo munkas halala lett, akiket a csend?rok l?ttek le.
[2]
A fuggetlensegi koveteleseket azonban megingatta az
1970-es evek
gazdasagi valsaga a szigeten, amely miatt n?tt az elvandorlas is.
[3]
Ezt teteztek a termeszeti katasztrofak is. Franciaorszag kisebbfoku autonomiaval igyekezett karpotolni a szigeteket.
2009
-ben ismet nyugtalansag kovetkezett a sziget eleteben, mert a fekete lakossag serelmezni kezdte a francia telepesek leszarmazottjainak gazdasagi dominanciajat es faji megkulonboztetesr?l beszeltek.
[4]
[5]
Nicolas Sarkozy
francia elnok szemelyesen tett latogatast Martinique-on es reformokat igert a bajok orvoslasara.
[6]
Sarkozy kizarta ugyanakkor, hogy a sziget fuggetlenseget kaphatna, viszont nem zarkozott el a nagyobb mertek? autonomia kiepiteset?l, mir?l szerinte nepszavazasnak kellene dontenie.
Nepessegenek valtozasa
[
szerkesztes
]
A lakossag dont? tobbsege afrikai szarmazasu. A statisztika szerint 90%
fekete
(afrikai) es
mulatt
(fekete-feher keverek), valamint ide szamitjak az indiai-afrikai keverekeket is. A fekete b?r?ek tobbsege az afrikai rabszolgak leszarmazottja. Ezenkivul erkeztek ide feketek a karibi tersegb?l is, akiket "mas karibi" kifejezes alatt szerepeltetnek a statisztikusok. A mas karibiak a kinaiakkal egyutt 5%-ot tesznek ki. A feher (europai) lakosok, akik f?kent francia szarmazasuak, szinten 5%-nyian vannak.
A szigeten
franciaul
es
kreol
nyelven beszelnek.
A lakossag 90%-a kereszteny, zommel
romai katolikus
, a maradek nem kereszteny f?leg
hindu
.
A sziget nem rendelkezik sajat katonasaggal es csend?rseggel, a katonai vedelmet Franciaorszag biztositja.
[7]
Jelent?s a
cukornad
- es a
banantermesztes
, amelyre
cukoripar
,
rum
- es gyumolcskonzervgyartas telepul. Az idegenforgalom szinten jelent?s bevetelt hoz a sziget szamara, a lakossag tobbsege a szolgaltatasi es kozigazgatasi szferaban dolgozik.
A legtobb turista
Franciaorszagbol
,
Kanadabol
es az
Egyesult Allamokbol
erkezik.
[9]
A szigeten lev? vallalkozasok nagyjabol 16%-a (korulbelul 6000) turizmushoz kothet? feladatokat lat el, legjelent?sebbek az ettermek, szallodak. A turisztikai szektorban korulbelul 6500-an dolgoznak ami az aktiv munkaer? 7 %-t teszi ki.
[10]
Lasd:
Martinique-i labdarugo-valogatott
.
Accras de morue, Ti Punch es Boudin creole.
A helyi gasztronomiaban francia, karibi, afrikai es del-azsiai elemek otvoz?dnek. A receptek gyakran tukrozik Martinique osszetett tortenelmet es a valtozatos kulturalis orokseget.
[11]
Nagyon fontosak a halak, tropusi gyumolcsok es kulonfele husok. A martinique-i er?s paprika rendkivul csip?s.
[11]
Az egyik martinique-i specialitasnak, az
accras de morue
-nak sozott hal az osszetev?je, amelyhez garnelarakot es zoldsegeket is adnak f?szerekkel kevereve.
[11]
Gyakran konny? harapnivalokent fogyasztjak.
[11]
A szigetnek van egy sajatos hurkaja, a
boudin.
A
boudin creole
vereshurka serteshusbol es verb?l, mig a
boudin blanc
feherkolbasz, melynek alapanyaga szinten serteshus, de tesznek bele garnelarakot, rakot, tengeri csigat, kagylot es halat is.
[11]
A polip gyakori fogas, alapanyaga porkoltoknek, raguknak (hagymaval, f?szerekkel, paradicsommal es citrommal izesitve), de fogyasztjak sutve is vorosbabbal, lencsevel, jamgyokerrel es rizzsel.
[11]
Jellegzetes martinique-i f?szerkeverek a
colombo,
amely kurkumabol, barna mustarmagbol, csip?s paprikabol, korianderb?l, baberlevelb?l es fekete borsbol keszul.
[11]
Hasznaljak husok (baromfi, kecske, sertes) es zoldsegek (padlizsan, tok, gyokerek) izesitesere.
[11]
Az italok kozul a sziget nemzeti itala a
ti punch,
amit cukornad frissen preselt leveb?l allitanak el? es citrommal izesitenek.
[11]
A legnepszer?bb martinique-i desszert a
Blanc Manger au Coco,
ami cukorbol, kokusztejb?l, vaniliaporbol keszul zselatin, fahej, citromle es citromhej hozzaadasaval. Miel?tt felszolgalasra kerulne el?z? este mindig beh?tik.
[11]
-
-
Ceron fekete homoku tengerpartja
-
Les Salines tengerpartja a sziget deli reszen
-
Anses d'Arlet
-
Trou d'eau of the Pitons du Carbet erd?
- A Vilag orszagai, Nyir-Karta Bt., 2008
- Midi Vilagatlasz, Nyir-Karta es Topograf Kiado, 2003,
ISBN 963-9516-63-5
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]