A
Falkland-szigetek
(
angolul:
Falkland Islands
,
spanyolul:
Islas Malvinas
) az
Atlanti-ocean
deli reszen helyezkednek el, 483 km-re
Del-Amerika
partjaitol. Ket f? sziget alkotja,
Kelet-Falkland
es
Nyugat-Falkland
, 700 kisebb
szigettel
egyutt. A Kelet-Falklandon lev?
Stanley
a
f?varos
es a legnagyobb telepules. A szigetek az
Egyesult Kiralysag
sajat kormanyzasu
tengerentuli terulete
.
1982
-ben a szigeteket
Argentina
megszallta, ennek kovetkezteben ket honapos
haboru
zajlott Argentina es az Egyesult Kiralysag kozott. A haboru az argentinok veresegevel vegz?dott. Azota er?s gazdasagi novekedes allt be a
halaszatban
es a
turizmusban
egyarant. A szigetek lakoi, akik f?leg
skot
szarmazasuak,
brit
allampolgaroknak tartjak magukat, es altalaban elfogadjak a
szuverenitas
jelenlegi formajat.
A Falkland-szigetek domborzati terkepe
A Falkland-szigetek ket nagyobb es 776 kisebb szigetb?l all.
[1]
A teljes szarazfoldi terulet 12 173 km², a partok hossza 1288 km. A szarazfold nagy reszet a ket nagy sziget,
Nyugat-Falkland
es
Kelet-Falkland
foglalja magaba, amiket a
Falkland-szoros
valaszt el egymastol.
Kelet-Falklandon
van a f?varos,
Stanley
es itt lakik a lakossag nagy resze.
[1]
Mindket szigeten vannak dombsagok, a legmagasabb ?hegy” a kelet-falklandi
Mount Usborne
, 704 m. Vannak mocsaras siksagok, a legfontosabb a
Lafonia
, Kelet-Falkland deli fele. Lenyegeben az egesz teruletet legel?kent hasznaljak.
A kisebb szigetek a ket nagyot veszik korbe. Ide tartozik a
Barren-sziget
,
Beaver-sziget
,
Bleaker-sziget
,
Carcass-sziget
,
George-sziget
,
Keppel-sziget
,
Lively-sziget
,
New-sziget
,
Pebble-sziget
,
Saunders-sziget
,
Sea Lion-sziget
,
Speedwell-sziget
,
Staats-sziget
,
Weddel-sziget
,
West Point-sziget
. A
Jason-szigetek
a f? szigetcsoporttol eszakkeletre vannak, a
Beauchene-sziget
delre. A Speedwell es a George-szigetet az
Eagle-atjaro
valasztja el Kelet-Falklandtol.
A Falkland-szigeteknek hideg tengeri eghajlata van, er?s nyugati szelekkel. Altalaban felh?s es paras az id?, es? egy atlagos ev napjainak a feleben van. A
havazas
ritka, de az ev barmely szakaban el?fordulhat.
[1]
El?vilag, termeszetvedelem
[
szerkesztes
]
Eredetileg mindossze egyetlen
eml?sfaj
elt a szigeteken, a
falklandi pamparoka
, ezt azonban a
19. szazadra
bundajaert kipusztitottak. Falklandon ot
pingvinfaj
honos, es itt el a vilag
dolmanyosalbatrosz-allomanyanak
a 60%-a.
[1]
Felfedezese ota mozgalmas a Falkland-szigetek tortenete. Egyarant birtokanak nyilvanitotta
Franciaorszag
,
Nagy-Britannia
,
Spanyolorszag
es
Argentina
. Telepuleseket letesitettek es hagytak el a szigeteken. Az
1770
. evi falklandi valsag a haboru szelere sodorta a francia-spanyol szovetseget Nagy-Britanniaval. A spanyol igenyt orokolte Argentina.
1831
.
december 28
-an
Lexington
amerikai hadivitorlas elpusztitotta Puerto Luis argentin telepulest.
1833
-ban Nagy-Britannia vette birtokaba a szigeteket. Argentina tovabbra is sajat teruletenek tekintette. Ezt a vitat hasznalta fel az argentin
katonai junta
arra, hogy
1982
-ben megtamadja es rovid id?re megszallja a Szigeteket. A brit expedicios csapatok a ket honapig tarto
falklandi haboruban
visszafoglaltak.
A masodik vilaghaboru vegeig
[
szerkesztes
]
Upland
Pingvinek
A szigetek lakatlanok voltak, amikor az europaiak felfedeztek ?ket. Vitatott, hogy leteztek-e korabbi telepulesek. Az els? europai, aki latta a szigeteket,
Sebald de Weert
holland
tengeresz volt,
1600
-ban.
1690
januarjaban
John Strong
angol tengeresz, a
Welfare
hajo parancsnoka, a mai Argentinaban fekv?
Puerto Deseadoba
tartott. Ellenszel teritette el utiranyatol, ismet elerte a Sebald-szigeteket es a Bold Cove nev? helyen partra szallt. Athajozott a ket f? sziget kozotti tengerszoroson, s elnevezte ?Falkland-csatornanak”. Ebb?l a hajozasi nevb?l kes?bb az egesz szigetcsoport osszefoglalo angol neve lett.
A Falkland-szigetek els? telepuleset
Louis Antoine de Bougainville
alapitotta,
1764
-ben, Port St. Louis neven. Ez ma a Kelet-Falkland szigeten
Port Louis
. 1748-ban
francia
?
saint-maloi
tengereszek letesitettek telepet, es a szigeteket
Malouines
-nek neveztek el, ezt spanyolositottak kes?bb a spanyol telepesek
Malvinas
ra.
A franciak jelenleter?l nem tudva,
1765
januarjaban
John Byron
kapitany felfedezte Saunders-szigetet a szigetcsoport nyugati vegen. A kikot?t Port Egmontnak nevezte. Felderitette a kozeli szigeteket es
III. Gyorgy brit kiraly
neveben - egy palack elhelyezesevel - birtokba vette ?ket.
1766
-ban Port Egmontban brit telepules epult. Szinten 1766-ban Spanyolorszag penzfizetes elleneben megszerezte a francia gyarmatot es miutan tenyleges ellen?rzese ala vonta
1767
-ben, a szigeteket a
Buenos Airesben
szekel?
gyarmati
kozigazgatas ala rendelte. A spanyolok Port Egmontot is megtamadtak, ahol a brit jelenlet
1770
-ben ert veget. A brit telepesek el?zese haboru szelere sodorta a ket orszagot. Az
1771
-ben megkotott beke ertelmeben a britek visszatertek Port Egmontba. Egyik fel sem mondott le a szigetekre tamasztott igenyer?l.
Az
amerikai fuggetlensegi haboru
okozta gazdasagi nehezsegek kovetkezteben az Egyesult Kiralysag sok tengerentuli telepules feladasat hatarozta el
1774
-ben. Az
1776
-ban bekovetkezett kiuriteskor emlektablat hagytak hatra, jelezve rajta, hogy fenntartjak igenyuket a szigetekre. Ett?l kezdve
1811
-ig a spanyol uralom alatt lev? telepuleseket a Rio de la Plata alkiralysag kormanyozta. Amikor 1811-ben a spanyolok is tavozni kenyszerultek, szinten emlektablat hagytak hatra, jelezve igenyuket.
Amikor Argentina
1816
-ban kikialtotta Spanyolorszagtol valo fuggetlenseget, igenyt tartott mindazon teruletekre, amelyek 1811-ig a Rio de la Plata alkiralysaghoz tartoztak.
1820
.
november 6-an
David Jewett
ezredes felhuzta Rio de la Plata Egyesult Tartomanyok (Argentina) lobogojat Port Louisban. Jewett amerikai tengeresz es kaloz volt, Patrick Lynch uzletember
Heroina
fregattjanak kapitanya. Lynch szamara a kalozengedelyt
Buenos Aires
f?igazgatoja adta ki. Jewett az el?z? honapban erkezett a szigetekre nyolc honapos katasztrofalis ut utan, melynek soran legenysegenek tobbsege munkakeptelen lett a
skorbut
es mas betegsegek miatt. Miutan megpihent a szigeteken es kijavitotta hajojat, visszatert Buenos Airesbe.
A szigetek argentin megszallasa
1828
-ban kezd?dott
buntet?gyarmat
letesitesevel. Ezt a telepulest pusztitotta el
1831
-ben egy amerikai hadihajo, mert a szigetek argentin kormanyzoja, Luis Vernet elkobzott egy amerikai balnavadasz hajot a halaszati jogok feletti vita miatt. A balnavadasz hajo megszokott a fogsagbol es kalozkodasba fogott.
1833
januarjaban a brit er?k visszatertek es tajekoztattak az argentin parancsnokot, hogy feladatuk a brit szuverenitas visszaallitasa. A jelenlev? telepesek maradhattak. Vernet telepulesen elt egy ir ember, William Dickson, ?t neveztek ki a szigetek kormanyzojanak.
A Kiralyi Haditengereszet tamaszpontot letesitett Stanley-ben, a szigetek a
Horn-fok
koruli hajozasi utvonal strategiai jelent?seg? pontjava valtak. Az
els? vilaghaboruban
1914
decembereben a kozelben vivtak tengeri csatat a britek es nemetek. A britek gy?ztek. A
masodik vilaghaboruban
is haditengereszeti tamaszpont volt Stanley, itt volt a bazisa a
La Plata-i csatat
megvivo hajoknak.
A falklandi haboru
[
szerkesztes
]
A szigetek hovatartozasa feletti vita a
20. szazad
masodik feleben kielez?dott.
Argentina
, amely sohasem adta fel a szigetekre tamasztott igenyet, az
Egyesult Nemzetek Szervezetenek
megalapitasaban lehet?seget latott arra, hogy ugyet a vilag ele tarja.
1945
-ben, az
ENSZ
alapokmanyanak alairasakor, Argentina kijelentette, hogy fenntartja a szigetekre tamasztott igenyet. Az Egyesult Kiralysag valaszul nepszavazast szervezett a szigetlakok szamara a brit kivonulasrol.
Az
1960-as evekben
parbeszed folyt a kerdesr?l brit es argentin diplomatak kozott, barmifele eredmeny nelkul. A targyalasokon a f? surlodasi pont az volt, hogy a ketezer szigetlako brit szarmazasu es a brit uralom hive.
A szigeteknek
1971
-ig nem volt legi kapcsolata a kulvilaggal. Ekkor az Argentin Legier? (FAA)
hidroplanokkal
legijaratot letesitett Stanley es Commodoro Rivadavia kozott. Az FAA keresere az Egyesult Kiralysag es Argentina egyezmenyt kotott, hogy az FAA megepitheti a szigetek els? kifutopalyajat. Elkeszulte utan
1982
-ig hetente ketszer
Fokker F27
, majd
Fokker F28
gepek repultek. Ez volt az egyetlen legijarat a szigetekre. Az argentin allami olajtarsasag biztositotta a szigetek energiaszuksegletet.
1982.
aprilis 2-an
Argentina megtamadta a Falkland-szigeteket es a deli
Atlanti-ocean
mas brit teruleteit. Az Argentinaban
1976
ota uralkodo katonai junta arra szamitott, hogy ez eltereli a kozvelemeny figyelmet a sulyos gazdasagi helyzetr?l. Felhasznaltak a szigetek jelent?seget az argentin hazafias erzelmekben. Ez a jelent?seg nem volt ujkelet? dolog. Brit irok szerint az is batoritott az invaziora, hogy Nagy-Britannia leepitette katonai kepessegeit az Atlanti ocean deli reszen.
Az Egyesult Nemzetek Szervezete Biztonsagi Tanacsa
502-es szamu hatarozataban Argentinat er?i visszavonasara, mindket felet diplomaciai megoldas keresesere szolitotta fel. A nemzetkozi reakcio vegyes volt. Egyik vegleteben Argentinat tamogattak a latin-amerikai orszagok,
Chile
kivetelevel, masfel?l az europai orszagok Nagy-Britanniat tamogattak,
Spanyolorszag
kivetelevel. Vegul az utobbi oldalon foglalt allast az
Amerikai Egyesult Allamok
. A britek expedicios hadsereget kuldtek a szigetek visszafoglalasara es megvivtak a falklandi haborut. Rovid, de heves legi es tengeri csatak utan a brit er?k a San Carlos Water nev? helyen
majus 21-en
szalltak partra, szarazfoldi hadjaratuk utan az argentin er?k
junius 14-en
kapitulaltak.
A haboru utan a britek megepitettek a
Brit Kiralyi Legier?
Mount Pleasant tamaszpontjat (Stanley-t?l 30 km-re delnyugatra,
IATA
: MPN,
ICAO
: EGYP), megnoveltek a hely?rseg letszamat. Bar
1989
-ben az Egyesult Kiralysag es Argentina kozott helyreallt a diplomaciai kapcsolat, a szigetek helyzeter?l nem targyalnak.
2013
-ban nepszavazast tartottak a szigetcsoport statuszarol, amin 92%-os reszvetel mellett 99,8%-os aranyban az Egyesult Kiralysaghoz tartozas mellett dontottek. A dontest Argentina nem fogadja el, mivel allaspontja szerint a britek altal betelepitett lakossag nem igenyelhet onrendelkezesi jogot.
[3]
Allamszervezet es kozigazgatas
[
szerkesztes
]
Alkotmany, allamforma
[
szerkesztes
]
A Falkland-szigetek brit tengerentuli terulet. Onallo torvenyhozo testulete es kormanyzoja van, de az allamf? formalisan
III. Karoly brit kiraly
.
[1]
A szigetcsoport vedelmet a
brit hader?
biztositja.
[1]
Falkland lakossaga kb. 3140 f?. A
2008
-as nepszamlalas szerint a legtobben Falkland-szigeteki identitasuak (61%), jelent?s reszuk
brit
(29%),
spanyol
(2,6%),
chilei
vagy egyeb (6,5%), de 18
japan
(0,6%) is el a szigetcsoporton.
[1]
Tobbseguk (70%) brit szarmazasu. Vannak meg skandinav es chilei szarmazasuak, valamint az utobbi evszazadokban a szigetekre eljuto halaszok utodai. Az utobbi id?ben
Szent Ilonarol
tobben is a szigetekre jarnak dolgozni. A legf?bb vallas a
keresztenyseg
.
Stanley
legifotoja
Penzneme az
angol fonthoz
rogzitett
Falkland-szigeteki font
.
[1]
Halaszat es mez?gazdasag
[
szerkesztes
]
A lakossag f? megelhetesi forrasa a
juhtenyesztes
es a
halaszat
. A mocsaras siksagokat
legel?kent
hasznositjak. A
gyapjukert
tartott juhok szama mintegy 500 000.
[1]
A szigetek strategiai pozicioja mellett a felszine alatt talalhato
k?olajmez?
miatt fontos.
[1]
A
Geological Society of London
1998-as tanulmanya 60 milliard hordonyira becsuli a keszletet.
Argentina
ellenzi, hogy a britek egyedul termeljek ki.
A turizmus csak a nyari honapokban jelent bevetelt.
[1]
Fontos beveteli forras a
belyeg
- es
eremkibocsatas
.
A mediat egy radioado es ket hetilap ? a
Penguin News
es a
Teaberry Express
? kepviseli.
[1]
A Falkland-szigeteken ket burkolt kifutoval rendelkez? repul?ter van.
[1]
A
RAF Mount Pleasant
Stanley-t?l 30 km-re delnyugatra a f? nemzetkozi repul?ter. A jaratokat a
Brit Kiralyi Legier?
m?kodteti az
oxfordshirei
RAF Brize Nortonra
. Vannak jaratok
Chilebe
is (hetente egyszer
[1]
), amelyeket a LAN m?kodtet. A
Port Stanley Airport
(
IATA
: PSY,
ICAO
: SFAL) egy kisebb repul?ter a varos mellett, f?leg bels? repulesekre. A legtobb telepulesnek van fuves kifutopalyaja. A bels? jaratokat az igenyeknek megfelel?en inditjak.
Egy
kikot?je
van.
[1]
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]