Katalonia (Catalunya ( katalan ), Catalonha ( okcitan ), Cataluna ( spanyol ))
Katalonia cimere Katalonia zaszlaja
Kozigazgatas
Orszag	Spanyolorszag
Tartomany	Spanyolorszag
Rang	autonomous community of Spain historical nationality orszag
Hivatalos nyelv	katalan spanyol okcitan
Szekhely	Barcelona
Alapitas eve	Katalan megyeben: 988 Katalan alkotmanyok: 1283 Generalitat: 1359
Elnok	Quim Torra
Polgarmester	Pere Aragones i Garcia (2021. majus 21. ? , Quim Torra, Katalan Republikanus Baloldal )
Korzethivoszam	+34 97- +34 93 ( Barcelona )
Nepesseg
Teljes nepesseg	7 747 709 f? (2022) [1]
Neps?r?seg	240 f?/km²
Foldrajzi adatok
Terulet	32 114 km²
Id?zona	CET , UTC+1
Elhelyezkedese
e. sz. 41° 50′ 15″ , k. h. 1° 32′ 16″ 41.8375 , 1.5377777777778 41.837500°N 1.537778°E Koordinatak : e. sz. 41° 50′ 15″ , k. h. 1° 32′ 16″ 41.8375 , 1.5377777777778 41.837500°N 1.537778°E
Katalonia weboldala
A Wikimedia Commons tartalmaz Katalonia temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Katalonia ( katalanul Catalunya, okcitanul Catalonha, spanyolul Cataluna ) Spanyolorszag egyik autonom kozossege az orszag eszakkeleti reszen. Eszakon Andorra es Franciaorszag , delen Valencia , keleten a Foldkozi-tenger , nyugaton Aragonia hatarolja.

A Katalan Koztarsasag ot ( katalanul: Republica Catalana ) a katalan parlament kialtotta ki egyoldaluan fuggetlensegi nyilatkozattal 2017. oktober 27-en. ^[2]  A fuggetlenseget egy alkotmanyugyi valsag kozepette kialtottak ki, amit a 2017-es katalan fuggetlensegi nepszavazas okozott. Miutan a katalan parlament kikialtotta Katalonia autonom kozosseg elszakadasat Spanyolorszagtol , a spanyol Szenatus ervenyesitette az 1978-as spanyol alkotmany 155. cikket, ^[3] amely lehet?ve teszi, hogy a spanyol kormany kozvetlenul iranyitsa az autonom Kataloniat. ^[4]

Foldrajza [ szerkesztes ]

Domborzata [ szerkesztes ]

Eszakon a Pireneusok (kat. Pirineus catalans , sp. Pirineos catalanes ) lancai fekszenek a deli iranybol hozza kapcsolodo el?pireneusi (kat. Prepirineus , sp. Prepirineos ) videkekkel, mig a tengerparttal parhuzamosan a Kataloniai-hegyseg (kat. Serralades Costaneres Catalanes , sp. Cordillera Costera Catalana ) vonulatai huzodnak: a Parti-hegylanc (kat. Serralada Litoral, sp. Cordillera Litoral), es nyugatabbra a Prelitorialis-hegylanc (kat. Serralada Prelitoral , sp. Cordillera Prelitorial ). A Kataloniai-hegyseg legmagasabb hegye a Montseny (1720 m) es a Montserrat (1235/1236 m).

Vizrajza [ szerkesztes ]

Folyoi :

A legnagyobb folyok az Ebro (kat. Ebre ), a Llobregat es a Segre . Kisebbek a Tet , a Fluvia , a Ter , a Foix , a Francoli , a Gaia , a Noguera Pallaresa , a Noguera Ribagorcana es a Valira .

Tavai :

Banyolesi-to , Cavallers , Certascans , Closell , Gola , Llauset , Llebreta , Llong , Mangades , Monges , Montcortes , Mort , Naorte , Negre , Ratera , Romedo , Sant Gerber , Sant Maurici .

Allat- es novenyvilaga [ szerkesztes ]

Termeszetvedelmi teruletei

Az autonom kozossegben a Katalan Kormany altal letrehozott "Consell de Proteccio de la Natura" intezmenye felel a termeszetvedelmi teruletekert. 2009-ben egyetlen nemzeti park es tizenegy termeszeti park talalhato a kozosseg teruleten.

Vedelem alatt allo parkjai:

• Aiguestortes es Sant Maurici Nemzeti Park (Parc Nacional d'Aiguestortes i Estany de Sant Maurici)
• Serra de la Marina Termeszeti Park (Parc de la Serra de la Marina)
• Garraf Termeszeti Park (Parc Natural del Massif del Garraf)
• Cadi-Moixero Termeszeti Park (Parc Natural del Cadi-Moixero)
• Montserrat Termeszeti Park (Parc Natural de la Muntanya de Montserrat)
• Montseny Termeszeti Park (Parc Natural del Montseny)
• Sant Llorenc del Munt es la Serra de l'Obac Termeszeti Park ( Parc Natural de Sant Llorenc del Munt i la Serra de l'Obac )
• Aiguamolls de L'Emporda Termeszeti Park ( Parc Natural Aiguamolls de L'Emporda )
• Ebro-delta Termeszeti Park ( Parc Natural del Delta de l'Ebre )
• Garrotxa Vulkani Korzet Termeszeti Park (Parc Natural de la Zona Volcanica de la Garrotxa)
• Llobregat-delta Termeszetvedelmi Terulet (Reserves Naturals del Delta del Llobregat) ...

Tortenelme [ szerkesztes ]

Ez a szocikk vagy szakasz kronologiat hasznal folyo szoveg helyett. ? A cikkek formaja a termeszetes, folyamatos proza. ” (Lasd Stilisztikai utmutato . ) Kerjuk, segits atirni a szocikket folyo szovegge!

• A mai Katalonia teruleten 80 000 eves leletek tanuskodnak az ember megjeleneser?l.
• i. e. V. evezred: pasztorkodo es foldm?vel? nepek eltek itt (ld. montserrati keramiak).
• i. e. 6. szazad: Afrika fel?l iberek erkeztek es keveredtek az ?slakosokkal.
• i. e. 7. szazad: gorog telepulesek a parton, Roses es Empuries .
• i. e. 3. szazad: foniciai es pun hoditok jelentek meg teruleten, Hamilkar Barkasz telepulest alapitott Barcino neven.
• Gorog keresked?k hivtak be a romaiakat, Hispania Tarraconensis neven a romaiak iberiai birtokainak kozpontja, f?varosuk Tarraco (ma Tarragona). Gazdasagi es tarsadalmi fellendules kovetkezett be. Szir, zsido es arab keresked?k erkeztek.
• 415 -ben Ataulf kiraly vezetesevel gotok telepedtek le, megalapitottak Gothalaniat (Katalonia), kilenc puspokseg alakult ki.
• 710 -718 kozott Tarif Ibn Malik vezetesevel elfoglaltak az arabok.
• 801 -ben: a nyugati morok es gotok ki?zese, Katalonia a Frank Birodalom reszeve valt.
• 847 -ben Sz?ros Wilfred grof szabaditotta fel a frank uralom alol, megalapitja a Barcelonai Grofsagot.
• IV. Ramon Berengar (1113?1162) Barcelona grofja (1131?1162) 1137-ben felesegul vette Petronila aragoniai kiralyn?t (1135?1174). Ezzel Aragonia hercege lett (1137?1162), es Kataloniat egyesitette Aragoniaval. Leszarmazottaik, a Aragonia- Barcelonai-haz tovabbi kiralyai: II. Alfonz , II. Peter , I. Jakab (felesege Arpad-hazi Jolan , II. Andras magyar kiraly leanya). Aragonia uralkodoi a Foldkozi-tengeren terjeszkedtek, Szicilia , Szardinia , Korzika elfoglalasa.
• 1412 -ben kasztiliai I. Ferdinand kerult tronra, es szembeszegult a katalan hagyomanyokkal.
• 1415 -ben I. Ferdinand aragoniai kiralyt , miutan a (torvenyes) romai papaval szemben XIII. Benedek avigoni (ellen)papat tamogatta, ezert Zsigmond magyar kiraly szemelyesen latogatta meg az akkor meg Kataloniahoz tartozo Perpignanban , hogy a nagy nyugati egyhazszakadast megszuntesse.
• 1479 -ben Katalonia es Aragonia perszonalunioba kerul Kasztiliaval meg?rizve nyelvet es alkotmanyat.
• 1640 ? 1652 kozott IV. Fulop katonasag felallitasat rendelte el franciaorszagi haboruihoz es sulyos adokkal sujtotta a nepet. Lazadas tort ki, de a kiraly leverte.
• 1652 -ben francia kezre kerult es a protektoratus alatt koztarsasag formaban m?kodott, majd 1659 -ben elvesztette a Pireneusoktol eszakra es? teruleteit. Rosello , Conflent , Vallespir , Cerdanya Franciaorszag resze lett.
• 1714 -ben V. Fulop csapatai foglaltak el. Betiltottak a nyelvet, kitelepitettek az egyetemet.
• Katalonia a Napoleon csaszar elleni fuggetlensegi haboru idejen egyesult vegervenyesen Spanyolorszaggal.
• A 19. szazadban letrejott az ipari burzsoazia. A vasutvonalak epitese, az epitkezesek korszaka jott el.
• 1939 -ben Francisco Franco csapatai elfoglaltak a katalan f?varost.
• 1977 ota ujra m?kodhet Barcelonaban a Katalan Kormany (Generalitat de Catalunya), melynek els? elnoke Josep Tarradellas volt.
• 2014 . november 9-en a megjelentek 85%-a (a szavazasra jogosultak kozel fele) nemzeti konzultacion a fuggetlenseget tamogatta.
• 2015 . januar 14-en a CiU es a hangsulyosan koztarsasagi ERC megallapodtak, hogy szeptember 27-ere a fuggetlenseg kivivasaert el?rehozott valasztast tartanak.

A 2017. oktober 1-ejei nepszavazas utan [ szerkesztes ]

• 2017 . oktober 1-jen nepszavazast rendeztek a Spanyolorszagtol valo elszakadasrol. El?zetesen mind az alkotmanybirosag, mind a kormanyf? tobb alkalommal is torvenytelennek min?sitette a nepszavazast. A spanyol rend?rseg nyilt er?szakkal probalta a nepszavazast megakadalyozni: A szavazohelyisegek egy reszet bezarta, elrabolta az urnak egy reszet es tobb millio szavazolapot. A szavazohelyisegek fele tarto emberek kozul tobb szazat sulyosan megsebesitett. ^[5]
• 2017. oktober 27-en a katalan parlament 72 igen, 10 nem, 2 tartozkodas mellett kikialtotta Katalonia fuggetlenseget. A nem elszakadasparti ellenzek kivonult a parlamentb?l, igy ?k nem adtak le szavazatot. ^{[6] [7] [8]}
• Lazadas , zendules , h?tlen kezeles es egyeb b?ncselekmenyek vadjaval 2017. oktober 30-an a spanyol allami f?ugyesz buntet?eljaras meginditasat kezdemenyezte a volt katalan kormany, valamint a katalan parlament elnoksegenek tagjai ellen. ^[9]
• 2019 februarjaban Madridban a spanyol legfels?bb birosagon megkezd?dott a per 12 katalan fuggetlensegi politikus ellen, akiket az ugyeszseg azzal vadol, hogy 2017. oktober 1-jen alkotmanyellenesen szerveztek fuggetlensegi nepszavazast, majd fogadtak el katalan fuggetlensegi nyilatkozatot. Az ugyeszseg 7 es 25 ev kozotti bortonbuntetest kert kulonboz? olyan b?ncselekmenyek miatt, amelyekkel az ugyeszseg ervelese szerint veszelybe sodortak Spanyolorszag alkotmanyos rendjet. ^[10]
• 2019. oktober 14-en hirdetett a spanyol legfels?bb birosag iteletet a katalan politikusok ugyeben: A vadlottak kozul kilencre 9 es 13 ev kozott bortonbuntetest szabott ki, harom vadlottat egy id?re a koztisztseg viseleset?l tiltott el, illetve penzbuntetessel sujtotta ?ket. ^[11] Az itelet elleni tiltakozasul Barcelonaban egy er?szakba torkollo tuntetes tort ki, amelyben tobb mint szazan megsebesultek. ^[12]

Kozigazgatasa [ szerkesztes ]

Katalonia ( Spanyolorszag mas videkeihez hasonloan) tartomanyokra (provincies / provincias) oszlik, ezek kozigazgatasi es onkormanyzati funkcioi azonban napjainkra szinte teljesen megsz?ntek. A 2006 . evi autonomia-statutum alapjan Kataloniaban a teruleti beosztas alapjat a mintegy 950 kozseg (municipis / municipios) es a nyolc megye (vegueria / regio) kepezi. Ezeken kivul kozsegek feletti onkormanyzati egysegek is leteznek, a 41 jaras (comarques / comarcas) .

Tartomanyok [ szerkesztes ]

Kataloniat 4 tartomanyra (provincias) osztjak:

• Barcelona tartomany ? szekhelye: Barcelona , terulete: 7733 km²
• Tarragona tartomany ? szekhelye: Tarragona , terulete: 6283 km²
• Lleida tartomany (sp.: Lerida ) ? szekhelye: Lleida , terulete: 12 028 km²
• Girona tartomany (sp.: Gerona ) ? szekhelye: Girona , terulete: 5886 km²

Megyek [ szerkesztes ]

A nyolc megye (kat. vegueries / regions, sp. veguerias / regiones) a 2006. evi autonomia-statutum ( Estatut d'Autonomia de Catalunya de 2006 ) alapjan jon letre es tanacsaik atveszik a tartomanyi tanacsok helyet. Ett?l kezdve tehat a megyek kepezik a teruleti onkormanyzati egysegeket.

Jarasok [ szerkesztes ]

A kozsegeket az alabbi 41 jarasba (kat.: "comarques", sp.: comarcas ) szerveztek (1936/1988):

Kozsegek [ szerkesztes ]

Kataloniaban ( Spanyolorszag mas reszeihez hasonloan) nincs kulonbseg a varosi es a falusi jelleg? telepulesek jogallasa kozott. A kataloniai kozsegek (municipis / sp. municipios) szama 2005 -ben 946 volt, ebb?l 502 lakoinak szama nem erte el az 1000 f?t. 59 telepules lakossaga tobb mint 20 000 f?, ezeken a telepuleseken el a Kataloniaban lakok 70%-a. Helysegek a tartomanyok szerint:

• Barcelona tartomany ? 310 telepules. Peldaul: Arenys de Mar , Argentona , Badalona , Berga , Calella , Canet de Mar , L’Hospitalet de Llobregat , Igualada , Malgrat de Mar , El Masnou , Mataro , Pineda de Mar , Cerdanyola del Valles , Sitges , Vic …
• Tarragona tartomany ? 183 telepules. Peldaul: Cambrils , Deltebre , La Galera , Reus …
• Lleida tartomany ? 230 telepules. Peldaul: Balaguer , Bellver de Cerdanya , La Seu d’Urgell …
• Girona tartomany ? 221 telepules. Peldaul: Banyoles , Besalu , Blanes , La Bisbal d’Emporda , Lloret de Mar , Olot , Palamos , Puigcerda , Ripoll , Roses , Tossa de Mar …

Politika [ szerkesztes ]

Katalonia parlamentje a Katalan Parlament , melybe legutobb a 2021-es kataloniai regionalis valasztas alkalmaval valasztottak kepvisel?ket.

Katalonia elnokei:

• Francesc Macia i Llussa (ERC) 1932?1933
• Lluis Companys i Jover (ERC) 1933?1940
• Josep Irla i Bosch (ERC) 1940?1954
• Josep Tarradellas i Joan (ERC) 1954?1980
• Jordi Pujol i Soley (CiU) 1980?2003
• Pasqual Maragall i Mira (PSC) 2003-2006
• Jose Montilla Aguilera (PSC) 2006-2010
• Artur Mas i Gavarro (CiU) 2010-2016
• Carles Puigdemont i Casamajo (JxSi) 2016-
• Lasd meg: Katalonia elnokeinek listaja

Nepesseg [ szerkesztes ]

Nepessege a 2020-as evek elejen mintegy 7,7 millio f?.

A varhato elettartam 83 ev felett van. ^[14]

Nepessegvaltozas [ szerkesztes ]

Nyelvek megoszlasa es hasznalata [ szerkesztes ]

F? szocikk: Katalan nyelv , Spanyol nyelv , Okcitan nyelv

A katalan nyelv (katalanul catala , IPA: [k?.t?'la] vagy [ka.ta'la] ) az indoeuropai nyelvcsalad italiai agan az ujlatin nyelvek nyugati csoportjaba tartozik, legkozelebbi rokona az okcitan (provanszal) nyelv . Hivatalos nyelv Andorraban , valamint Spanyolorszagban Katalonia, Valencia ( valenciai , valencia) es a Balear-szigetek (baleari, balear) autonom kozossegekben.

Katalonia nyelvhasznalata

Mely nyelvekkel azonositjak magukat a katalanok (2003)
	Anyanyelv	Sajat nyelv	Altalaban hasznalt nyelv
Katalan	40,4%	48,8%	50,1%
Kasztiliai	53,5%	44,3%	44,1%
Mindket nyelv (katalan es kasztiliai)	2,8%	5,2%	4,7%
Arani	0,1%	0,0%	0,0%
Mas nyelvek	3,2%	1,7%	1,1%

A katalan nyelv ismerete Kataloniaban

A katalan nyelv ismerete Kataloniaban (2001)
Az ismeret foka	Lakossag	Szazalek
Erti a nyelvet	5 872 202	94,5%
Beszeli a nyelvet	4 630 640	74,5%
Olvas katalanul	4 621 404	74,4%
Ir katalanul	3 093 223	49,8%
2 eves kor feletti teljes lakossag	6 215 281

Forras: Institut d'Estadistica de Catalunya

Kultura [ szerkesztes ]

Tudomany [ szerkesztes ]

A tudomanyos es technologiai beruhazas volt Katalonia fejl?desenek egyik legfontosabb pillere. A legismertebb katalan tudosok kozt erdemes megemliteni: Narcis Monturiolt , a tengeralattjaro feltalalojat, Josep Comas i Sola csillagaszt, Eduard Fontsere klimatologust es Joan Oro biokemikust.

Epiteszet [ szerkesztes ]

• Antoni Gaudi i Cornet (1852?1926),
• Lluis Domenech i Montaner (1850?1923),
• Josep Puig i Cadafalch (1867?1953),
• Josep Lluis Sert i Lopez (1902?1983).

Irodalom [ szerkesztes ]

Lasd meg: Katalan irodalom

Unnepek, szokasok [ szerkesztes ]

Katalonia unnepnapjai :

• aprilis 23. , Sant Jordi napja: Sarkanyol? Szent Gyorgy Katalonia patronusa. Hivatalosan munkanap. E napon egy szal rozsat es egy konyvet ajandekoznak. Megfelel a Valentin-nap hagyomanyanak.
• junius 24. , Sant Joan napja: Hivatalosan unnepnap, nem munkanap. Hagyomany szerint megel?z? ejszaka zajlik az unnepeles petardakkal es t?zijatekokkal, mivel ez az ev legrovidebb ejjele, a nyar kezdete.
• szeptember 11. , Katalonia nemzeti unnepe: Nem munkanap. Barcelona elestere emlekeznek e napon. 1714. szeptember 14-en V. Fulop spanyol kiraly csapatai elfoglaltak a katalan f?varost, betiltotta a katalan intezmenyeket. 1980-ban a Katalan Parlament unnepnappa nyilvanitotta szeptember 11?et.

Gasztronomia [ szerkesztes ]

A katalan konyha mediterran jelleg?. Szamos, a kozepkorbol rank maradt katalan szakacskonyv tanuskodik a helyi gasztronomia gyokereir?l. ^[15] Ezekben a konyvekben sokfele martas receptjet talalhatjuk, amelyek gyomber, szerecsendio, fahej, szegf?szeg, bor es mez hozzaadasaval keszulnek. ^[16] Ebb?l az id?b?l szarmazo regi katalan karacsonyi fogas a baromfihusbol keszul? salsa de pago. ^[17]

A katalan konyha f? alapanyagai a friss zoldsegeket (kulonosen paradicsom, fokhagyma, padlizsan, paprika es articsoka), a gabonafelek es azokbol keszult termekek (kenyer es tesztafelesegek), olivaolaj es kulonfele borok, huvelyesek (bab, csicseriborso), a vadon term? gomba (amely a szinten katalan Andorraban is alapvet? hozzavalo ^[18] ), dio, feny?mag, mogyoro es mandula, serteshus (valamint az abbol keszul? kolbasz es sonka), juh- es kecskesajt, baromfihus, baranyhus, tobbfele hal (szardinia, szardella, tonhal, t?kehal) ^[19] es a tenger gyumolcsei (garnelarak, tintahal, tengeri csiga).

A serteshus fogyasztasa Kataloniaban kimagaslo, s?t a regio Spanyolorszag legf?bb serteshustermel?je. ^[20] Gyakori, hogy szarazfoldi husokat (sertest es baromfit) kombinalnak hallal es a tenger gyumolcseivel olyan fogasokban, mint a mar i muntanya, arros mar i muntanya es sipia amb mandonguilles.

A kolbaszoknak igen szeles valaszteka talalhato Kataloniaban, mint az allioli, samfaina, romesco es xato. Ezek toltelekehez sokszor adnak olivaolajat, fokhagymat, paradicsomot, kenyerbelet, s?t mandulat es mogyorot is.

Rengeteg desszertfeleseggel is talalkozni, amelyeket kozott a kremesek allnak els? helyen, igy a katalan kremes (crema catalana) vagy a mato de monja kremes, a menjar blanc kremes vagy a xuixos kremes. Egyeb edessegek a carquinyoli mandulas keksz vagy a panellett, ami feny?magbol, mandulabol es cukorbol keszul.

A borok kihagyhatatlan elemei a gasztronomianak. Katalonianak 11 hires borvideke van: Priorat, Penedes, Catalunya, Costers del Segre, Conca de Barbera, Montsant, Alella, Tarragona, Emporda, Pla del Bages es Terra Alta. Penedes es Anoia pezsg?gyartasarol is hires. Kataloniaban egy sajatos muskotalyfajtat allitanak el?, amely er?sebb es f?leg desszertbornak szolgal.

• 
  Xuixo
• 
  Carquinyoli
• 
  Katalan kolbasz
• 
  Amanida kolbasz
• 
  Hurkak es disznolab
• 
  Longaniza kolbasz
• 
  Serteshuskeszitmenyek egy barcelonai piacon
• 
  A tenger gyumolcsei egy barcelonai piacon
• 
  Mato, katalan kecskesajt
• 
  Tupi, katalan turo
• 
  Arros bacalla, katalan zoldseges rizs
• 
  Rizs rakkal
• 
  Lladonel, katalan bor
• 
  Katalan muskotaly gyumolcsokkel

Gazdasag [ szerkesztes ]

A terulet hagyomanyosan ipari jelleg?, de meghatarozo jelent?seg?ve valt a turizmus is. A regio altal megtermelt GDP eves szinten mintegy 215 milliard euro osszeget tesz ki. A terulet GDP-jenek otodet az ipar adja, akarcsak a szinten kozel a GDP egy otodeert felel?s turizmus. Az export osszege 2016-ban mintegy 64 milliard euro volt. ^[14]

Mez?gazdasag [ szerkesztes ]

A mez?gazdasag fontos szerepet jatszik az orszag gazdasagi eleteben, kulonosen a foldm?veles jelent?s. A campo secano t (szaraz foldet) kulterjesen, ontozes nelkul m?velik, legf?bb termenyei az arpa , a buza es a huvelyesek . A campo regadio n (ontozott foldon) citrusfelek , gabona , sz?l? es zoldsegfelek teremnek. Spanyolorszag es Katalonia a vilag els? olajbogyotermeszt?je evi mintegy egymillio tonnaval. Bor- es olivaexportja kiemelked?, Katalonia Europa masodik pezsg?export?re (Franciaorszag utan).

Allattenyesztese alacsony szinvonalu: juh , selyemhernyo , sertes . A gazdasagban fontos szerepet jatszik a halaszat, bar az 1980-as evek ota az Europai Unio el?irasai ezt is korlatozzak.

Ipar [ szerkesztes ]

Vezet? agazatok: acelgyartas, textilipar, vegyipar, elelmiszeripar.

Katalonia iparaban kiemelked? szerepet jatszik a gepkocsigyartas 1950. majus 9-en megalakult 600 millio peseta alapt?kevel a Sociedad Espanola de Automoviles de Turismo S.A., a SEAT, ami jelenleg a Volkswagen csoport tagja.

Kereskedelem [ szerkesztes ]

Idegenforgalom [ szerkesztes ]

2016-ban a regioba mintegy 17 400 000 f? latogatott kulfoldr?l. ^[14]

Udul?turizmus a tengerparton

• A Costa Brava udul?helyei: Llanca , Port de la Selva , Cadaques , Roses , l'Estartit , Begur , Palafrugell , Palamos , Sant Antoni de Calonge , Platja d'Aro , S'Agaro , Sant Feliu de Guixols , Tossa de Mar , Lloret de Mar , Blanes .
• A Costa Maresme / Costa del Maresme udul?helyei: Malgrat de Mar , Santa Susanna , Pineda de Mar , Calella , Sant Pol de Mar .
• A Costa Daurada udul?helyei: Torredembarra , Sitges , Salou , Cambrils , l'Ampolla , Sant Carles de la Rapita , Miami Platja

Teli aktiv turizmus a Pireneusokban es az El?pireneusok videken: 18 siparadicsoma Boi-Taull ( Alta Ribagorca ), Salardu, Vielha es Mijaran, Vaqueira ( Val d’Aran ), La Molina, la Masella, Lles i Aranser ( Cerdanya ), Superespot i Port Aine ( Pallars Sobira ), Rasos de Peguera, Pal ( Bergueda ), Port del Comte ( Solsones ) es Nuria ( Ripolles ).

* A kulturalis turizmus celpontjai, nevezetessegek

Katalonia UNESCO vilagoroksege:

• Antoni Gaudi epuletei : a Guell park (Parc Guell), Barcelona, a Guell-palota (Palau Guell), Barcelona, a Casa Mila , Barcelona, a Casa Batllo , Barcelona, a Casa Vicens , Barcelona, a Sagrada Familia egy reszlete, Barcelona, a Guell-kripta , Santa Coloma de Cervello,
• Lluis Domenech i Montaner epuletei : A Katalan Zene Palotaja (Palau de la Musica Catalana), es a Szent Kereszt es Szent Pal Korhaz (Hospital de Sant Pau), Barcelona,
• Poblet-kolostor (Monestir de Santa Maria de Poblet)
• Tarraco archeologiai terulete (Conjunt arqueologic de Tarraco), Tarragona.

Kozlekedes [ szerkesztes ]

Repul?terek

• Aeroport Internacional de El Prat ? El Prat Nemzetkozi Repul?ter ( Barcelona repul?tere, Spanyolorszag masodik legnagyobb reptere) a T1 illetve T2 terminallal (2009.06.)
• Aeroport de Girona-Costa Brava ? Girona-Costa Brava Repul?ter, nemzetkozi jelleg?.
• Aeroport de Reus ? Reusi Repul?ter, nemzetkozi jelleg?.
• Aeroport de Sabadell ? Sabadelli Repul?ter.
• Aeroport de Lleida-Alguaire ? Lleidai Repul?ter (2007?2009)

Kikot?k

• Katalonia ket legfontosabb kikot?varosa Barcelona es Tarragona . Emellett szamos kisebb szemelyforgalmi, halasz- es sportkikot? sorakozik a tengerparton.

Sport [ szerkesztes ]

Jelent?s sportesemenyek [ szerkesztes ]

• 1992 : XXV. Nyari Olimpiai Jatekok (Barcelona)
• 1982 : 1982-es labdarugo-vilagbajnoksag (Barcelona, reszben)

Minden esztend?ben:

• Formula?1 spanyol nagydij (kat. Gran Premi d'Espanya de Formula 1, sp. Gran Premio de Espana de Formula 1) (Montmelo)
• MotoGP ? Gyorsasagimotoros-vilagbajnoksag katalan nagydij (kat. Gran Premi de Catalunya de MotoGP, sp. Gran Premio de Cataluna de MotoGP) (Montmelo)
• Rally Costa Brava (Lloret de Mar).

Sportklubok [ szerkesztes ]

• FC Barcelona vagy Futbol Club Barcelona (Barcelona) ? Az egyesuletet 1899. november 29-en alapitotta a svajci Hans Gamper. Az FC Barcelona el?bb a katalan regionalis bajnoksagban es a spanyol labdarugokupaban, kes?bb pedig az 1928-ban megalakitott egyseges spanyol labdarugo-bajnoksagban es a nemzetkozi kupakban valt a spanyol, valamint a nemzetkozi labdarugas egyik legmeghatarozobb egyesuleteve.
• RCD Espanyol (Barcelona) ? Az Espanyolt 1900. oktober 28-an alapitotta Angel Rodriguez, a barcelonai egyetem epiteszmernok hallgatoja. A spanyol labdarugas tortenetenek 6. legeredmenyesebb csapata.
• Girona FC , teljes neven Girona Futbol Club gironai szekhely? labdarugocsapat, mely 2017-18-ban az elvonalban szerepel.

Sportletesitmenyek [ szerkesztes ]

• Formula?1 versenypalya (kat. Circuit de Catalunya , sp. Circuito de Cataluna de Montmelo , Montmelo )
• Camp Nou ? FC Barcelona Stadion (kat. Camp Nou , vagy rovid neven a Campo , Barcelona, Les Corts )
• Olimpiai Stadion (kat. Estadi Olimpic , sp. Estadio Olimpico ? Barcelona, Montjuich)
• RCD Espanyol Stadion (kat. Estadi Nou del RCD Espanyol , Cornella-El Prat, Barcelones), epult: 2003?2009

Sportolok [ szerkesztes ]

• A labdarugas katalan szarmazasu legendai es jatekosai: Jose Samitier ( 1902 ? 1972 ), Ricardo Zamora Martinez (1901?1978), Carles Puyol i Saforcada (1978), Victor Valdes Arribas (1982), Xavier Hernandez Creus (1980), Gerard Pique (1987).

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Baedeker Spanyolorszag (Ikon Kiado Kft., Bp. 1992.) ISBN 963-7948-14-7
• Katalan Wikipedia (nyelvi, nepessegi, jarasi tablazatok)

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Pagina de la Generalitat de Catalunya
• Estatut d'Autonomia del 2006
• Katalonia.lap.hu ? Linkgy?jtemeny
• Katalonia tenyleg elszakadhat? ? Index , 2013. februar 19.
• El?d Fruzsina, Szemann Tamas: Kis Finnorszag a Foldkozi-tenger partjan: ilyen lenne Katalonia, ha orszag lenne . Index.hu , 2017. oktober 10. (Hozzaferes: 2017. oktober 10.)
• Jurgen Reiter: Costa Brava, Katalonia ; ford. Peter Ilona; Orban, Budapest, 1998
• Gyongy Anna: Panka naploja. Ket ev Kataloniaban ; Dinasztia, Budapest, 2002
• Barcelona es Katalonia ; szerk. Roger Williams, ford. Tamas Anna; b?v., atdolg. kiad.; Panemex, Budapest, 2008
• Kiralylanyok messzi foldr?l. Magyarorszag es Katalonia a kozepkorban ; szerk. Ramon Sarobe, Toth Csaba; Magyar Nemzeti Muzeum, Budapest, 2009
• George Orwell: Hodolat Katalonianak ; ford. Betlen Janos, Toth Laszlo; Europa, Budapest, 2015
• Gy?ri Szabo Robert: FC Katalonia. A Barca es a katalan fuggetlenseg ; Kanari Konyvek?Akademiai, Bp., 2016
• Gy?ri Szabo Robert: Katalonia ? a fuggetlenseg alma. A katalan onallosag torteneti nez?pontbol ; Osiris, Budapest, 2021