John Steinbeck
Elete
Szuletett	1902 . februar 27. Salinas , Kalifornia
Elhunyt	1968 . december 20. (66 evesen) New York , New York
Sirhely	Kalifornia Salinas
Nemzetiseg	amerikai
Szulei	John Steinbeck es Olive Hamilton Steinbeck
Hazastarsa	Carol Henning, Gwyn Conger, Elaine Anderson Scott
Gyermekei	Thomas (1944?2016), John (1946).
Palyafutasa
Irodalmi iranyzat	regeny-, novella- es szindarabiro
Kituntetesei	irodalmi Nobel-dij (1962, 257 220 kr) Elnoki Szabadsag-erdemrend (1964. szeptember) National Book Award for Fiction (Erik a gyumolcs, 1939) California Hall of Fame (2007) regeny-Pulitzer-dij (1940) King Haakon VII Freedom Cross
Irodalmi dijai	irodalmi Nobel-dij
John Steinbeck alairasa
A Wikimedia Commons tartalmaz John Steinbeck temaju mediaallomanyokat.

John Ernst Steinbeck ( Salinas , Kalifornia , 1902 . februar 27. ? New York , New York , 1968 . december 20. ) amerikai regeny-, novella- es szindarabiro. Osszesen huszonot konyvet irt: tizenhat regenyt, ket novellaskotetet, es kulonboz? prozai m?veket. The Grapes of Wrath ( Erik a gyumolcs , 1939, a cim pontos forditasa: A harag gyumolcsei ) cim? regenye, valamint az Of Mice and Men ( Egerek es emberek , 1937) szindarabvaltozata Pulitzer-dijat nyertek. 1962 -ben irodalmi Nobel-dijban reszesult.

Gyermekkora es ifjusaga [ szerkesztes ]

Steinbeck nemet es ir csaladok leszarmazottja volt. Nagyapja, Johann Adolf Großsteinbeck az Egyesult Allamokba valo kivandorlasat kovet?en a csaladi nevet Steinbeckre roviditette. A csalad farmja a nemetorszagi Heiligenhausban a mai napig a ?Großsteinbeck” neven ismeretes. Az iro apja, John Steinbeck, a Monterey megyei onkormanyzat penzugyi vezet?je (Monterey County Treasurer) volt. Taniton? anyja, Olive Hamilton Steinbeck lelkesen batoritotta fia erdekl?deset az olvasas es iras irant.

Salinas, ahol Steinbeck feln?tt, gyerekkora eveiben meg csak egy kis varoska, illetve nagyobb falu volt. Bar termekeny foldje es er?sod? foldm?velese miatt egyre n?tt es modernizalodott, a videk lenyegeben meg mindig magan viselte az amerikai uttor? jelleget. Steinbeck nyaranta egy oriasi farmon dolgozott, tobb szaz vandormunkassal egyetemben. Itt figyelte meg a kaliforniai vandormunkas elet kemeny aspektusait, es egyuttal az emberi termeszet sotet oldalait. Ezek a tapasztalatok bekerultek m?veibe is; ilyen volt az Egerek es emberek cim? munkaja. A nyari iskolai szunetekben bejarta az egesz Salinas volgyet: a kornyez? mez?ket, erd?ket, farmokat; mindez kes?bb hattereul szolgalt legtobb novellajanak.

A kozepiskolat Salinasban (Salinas High School) 1919 -ben fejezte be. Ezutan 1925-ig hebe-hoba ellatogatott a stanfordi egyetemre ( Stanford Egyetem , Kalifornia ), ahol biologiat is tanult, de ahonnan vegul diploma nelkul tavozott, mert az egyetemi eletmod nem volt kedvere valo. Ehelyett New Yorkba utazott, ahol tobbek kozott ujsagiroi munkat is vallalt, mikozben iroi palyafutasrol abrandozott. New Yorkban Steinbeck irasai nem talaltak kiadora. Visszatert Kaliforniaba, ahol munkat kapott, mint ezermester egy Lake Tahoe -i udul?ben. Kozben folytatta az irast.

Irodalmi munkassaga [ szerkesztes ]

Els? regenye, Egy marek arany ( Cup of Gold , 1929) nem hozta meg a vart sikert. Temaja gyerekkori olvasmanyaihoz vezethet? vissza: egy Henry Morgan nev? kaloz eleter?l es halalarol szol.

1931 es 1933 kozott Steinbeck megirt jo nehany novellat. Ezek kozott a legismertebbek A voros poni (The Red Pony), The Harness , es A krizantemok (The Chrysanthemums). Ezekben az id?kben ket novellagy?jtemenye is megjelent: az Egi mez?k ( The Pastures of Heaven , 1932), es The Long Valley (1938). Ezek a tortenetek mind Kaliforniahoz, tehat gyerekkorahoz kapcsolodnak.

Els? kritikai sikeret a Kedves csirkefogok ( Tortilla Flat , 1935) cim? regenye hozta meg, amiert megkapta a California Commonwealth Club aranyermet. A konyv egy csoport tarsadalmon kivuli, otthontalan, a kaliforniai Montereyben el? fiatalember portreja, az els? vilaghaboru utani id?kben. A fiatalok eletszemlelete eles ellentetben all az amerikai tarsadalmi morallal: visszautasitjak a szabvanyos viselkedest, es ehelyett szabadon elvezik a bort (ha akad), a szexet, a bajtarsiassagot, a kisstil? tolvajlast. Ebben a m?ben olyan alakokat abrazol, akik bar a tarsadalom peremen, nyomorusagos korulmenyek kozt elnek, megis egyfajta harmoniaban onmagukkal es a vilaggal.

A Kedves csirkefogok sikeret 1937-ben betet?zte az Egerek es emberek cim? munka, amit Steinbeck el?szor mint egy hosszabb novellat irt meg, majd szindarabba dolgozott ki. A tragikus tortenet ket kaliforniai alkalmi farm-munkas, George es Lennie korul forog, akik penzt probalnak gy?jteni ahhoz, hogy egy szereny kis farmot vehessenek maguknak, ahol majd bekeben eleldegelnek. A tortenet tobb temat is erint: faji el?iteletet, a szellemileg visszamaradottak iranti ellenszenvet, a maganyt, es a szemelyes fuggetlensegert folytatott kuzdelmet. Az Erik a gyumolcs , az Edent?l keletre , es A gyongy cim? regenyekkel egyetemben az Egerek es emberek az iro legismertebb, es kritikai szempontbol legelismertebb munkaja.

Steinbeck gyakran irt a munkasosztaly kuszkod? retegeir?l. Hogy hitelt adjon torteneteinek, id?nkent egyutt elt bizonyos emberekkel, hogy megfigyelhesse eletmodjukat. Miel?tt megirta volna az Erik a gyumolcs cim? regenyet, egy ideig egyutt elt es dolgozott az oklahomai foldm?vel? munkasokkal. Ezt a konyvet 1939 -ben adtak ki, es 1940 -ben Pulitzer dij -at nyert.

A tortenet a nagy gazdasagi valsag idejen jatszodik. Egy Joad nev? foldm?ves csaladot egy hosszan tarto, katasztrofalis szarazsag arra kenyszerit, hogy elhagyja oklahomai otthonat. Mikozben Oklahoman keresztul suvolt a porvihar (a jelenseg a Dust Bowl neven ismert), a csalad egy rozoga autora pakolja a legszuksegesebbeket, es megindul az igeret foldje, Kalifornia fele.

Az Erik a gyumolcs sikere nem maradt tamadasok nelkul. Steinbeck liberalis politikai nezeteit ? es hogy be merte mutatni a kapitalizmus visszataszito oldalait ? sokan kritizaltak, azzal az indoklassal, hogy a konyv eltulozta az orszag helyzetet. Err?l Steinbeck igy irt: ?A bankoktol es a nagy foldbirtokostol felem arado sertesek es ragalmazasok eleg ijeszt?ek. Legutobb azt hireszteltek, hogy az oklahomai nep (az Okie-k) gy?lol engem, s?t, megolessel fenyeget, amiert hazudtam a sorsukat illet?en… Azt kell mondjam, ez a hiszteria, ami itt a konyv korul novekszik, teljesen egeszsegtelen.”

A Lement a hold ( The Moon is Down , 1942) cim?, kes?bb szinpadra atdolgozott tortenet egy naci katonak altal megszallt eszak-europai faluban jatszodik, ahol a lakossag ellenall a megszalloknak. Mivel felteteleztek, hogy a megnevezetlen orszag Norvegia volt, 1945-ben Steinbecket megtiszteltek a VII. Haakon szabadsag-eremmel, a norveg ellenallasi mozgalom iranti egyutterzesert.

A gyongy cim? regenyt 1947 -ben irta. Cselekmenyet egy, a mexikoi obol koruli csavargasai kozben hallott tortenetre alapozta.

Az Edent?l keletre ( 1952 ) a jo es a rossz szembeallitasa ket csalad tortenetenek kereteben, tobb generacion keresztul. Steinbeck a konyvet fiainak szanta, emlekeztet?ul a csaladi hagyomanyokra. Az iro ezt a regenyet tartotta elete f? m?venek. Itt szakitott azzal a felfogassal, hogy a gonoszsag forrasa a tarsadalmi igazsagtalansag, es azt az emberi pszicheben fedezi fel. A m?vet Elia Kazan rendez? 1955 -ben filmvaszonra vitte.

1960 -ban Steinbeck vett egy kis teherautot, atalakittatta lakokocsiva, elnevezte Rocinante-nek, es Charley-val, h?seges uszkar kutyajaval nekiindult Amerikanak. Az eredmeny Utazasok Charley-val (Travels With Charley: In Search of America) volt. Ebben a helyenkent komikus, id?nkent melankolikus hangu konyvben leirta, mi mindent latott a ket tenger kozott, mig vegul visszatert Long Island -i otthonaba. Az utleirasban Steinbeck vagyakozik az ifjusag es elveszett csaladi gyokerei utan, es dicseri, de egyuttal kritizalja is Amerikat. Id?sebbik fia, Thom Steinbeck szerint apja utazasanak oka az volt, hogy tudta, nemsokara meg fog halni, es meg utoljara latni akarta hazajat. Fia csodalkozott azon, hogy mostohaanyja (Steinbeck harmadik felesege) megengedte, hogy az iro utra keljen, amikor beteg szive barmelyik napon felmondhatta volna a szolgalatot. A restauralt kempingez? kocsi ma megtekinthet? a salinasi Nemzeti Steinbeck Kozpontban ( National Steinbeck Center, Salinas, California ).

Utolso munkaja, a Rosszkedvunk tele (The Winter of Our Discontent) 1961 -ben jelent meg. A konyvben Amerika moralis hanyatlasat vizsgalja a f?h?s, Ethan eleten keresztul. Ethan, eppugy mint Steinbeck, egyre elegedetlenebb a sajat es az ?t korulvev?k erkolcsi lecsuszassal. Kozepkoru h?se, aki latszolag boldog harmoniaban el csaladjaval, szenved attol a statusztol, ahova jutott, kitorni azonban keptelen bel?le. Vegul a korulmenyek osszhangja es sajat vivodasai meghozzak gyumolcsuket, es nehany uzletpolitikai huzassal sikerul a vagyonosodas utjara lepnie. Steinbeck h?se ugyanakkor megbukik, els?sorban sajat maga lelkiismerete el?tt, es ezzel az iro kemeny iteletet mond a meggazdagodas amerikai mitosza felett. A konyv tonusa eles ellentetben allt a Kedves csavargok es a Kek obol artatlan, jatekos tolvajaival. Az irodalomkritikusok er?sen tamadtak a konyvet. Ugyan tobben is eszleltek a mondanivalo fontossagat, a csalodas altalanos volt. A olvasok es kritikusok abban remenykedtek, hogy az iro az Erik a gyumolcs hoz hasonlo mesterm?vel fog el?jonni.

1962 -ben Steinbeck megkapta az irodalmi Nobel-dijat ?...realisztikus es nagy kepzel?erej? irasaiert, melyek szimpatizalo humorral es eles tarsadalmi meglatassal parosulnak.” Steinbeck nem erezte jogosnak a megtiszteltetest. A dij atvevesenel ezt mondta: ?… Az iro arra van hivatva, hogy el?remozditsa az emberi sziv es szellem nagyszer?seget, hogy kepes legyen nagylelk?seget talalni a veresegben, hogy megtalalja a batorsagot, az egyutterzest, es a szeretetet. A gyengeseg es a ketsegbeeses veget nem er? harcaban ezek a tulajdonsagok a remenynek es a nehezsegek lekuzdesenek fenyes zaszlajai. Az az iro, aki nem hisz abban, hogy az ember tokeletesithet?, nem szentelheti magat az iroi hivatasnak, nem igenyelhet maganak helyet az irodalomban.” ^[1]

Iroi stilusa [ szerkesztes ]

Steinbeck irasaira a realizmus a legjellemz?bb. Szeles erdekl?desi koreben helyet kapott a politika , a pszichologia , es a tortenelem eppugy, mint a jazz vagy a mitologia . Realizmusanak legmegkapobb peldaja az Erik a gyumolcs , mely konyv h?sei foldhozragadt szegenyek, akiket meg az ag is huz. Nyelvezete egyszer?, megis kifejez?. Kepzelete egy a termeszettel: azt es ugy irja le, ahogyan a dolgok vannak es tortennek. Ilyenek a sz?nni nem akaro oklahomai porviharok, melyek szinte szimbolumai a nyomor el?l valo menekulesnek. Steinbeck igazi elbeszel? hangjat akkor talalta meg, amikor temaiban visszatert serdul?kora szinterehez. A mexikoi es azsiai munkasok beozonlese Kaliforniaba egy olyan sokszin? kulturalis valtozatossagot hozott letre, amely ranyomta egyedulallo belyeget irasaira is.

A kes?bbi evek esemenyei [ szerkesztes ]

A kaliforniai evek alatt Steinbeck tartos baratsagot kotott egy Ed Ricketts nev?, a tenger allatvilagat vizsgalo biologussal. 1940 -ben bebarangoltak a kaliforniai oblot ( Hernan Cortes Tengere ) kulonfele tengeri el?lenyeket gy?jtogetve, azzal a cellal, hogy kes?bb majd eladjak a mintapeldanyokat. Ed Ricketts (akit Steinbeck csak ?Doc” neven emlegetett) er?s hatast gyakorolt Steinbeckre es irasaira. Tanaccsal szolgalt problematikus kerdesekben, azonkivul az irot kisebb utazasokra osztokelte, hogy egy id?re elterelje figyelmet az irasrol. Steinbeck a Cannery Row es a Sweet Thursday cim? regenyeiben allitott emleket baratjanak.

1943 -ban tizenharom evi hazassag utan Steinbeck elvalt els? feleseget?l, Carol Henningt?l. Ugyanabban az evben elkoltozott Kaliforniabol es felesegul vette Gwyn Congert. A hazassagbol ket fiu szuletett: Thomas (1944) es John (Steinbeck) IV (1946). 1948-ban Congert?l is elvalt. Ez id? tajt ertesult baratja, Ed Ricketts hirtelen es tragikus halalarol is (egy vonat belerohant Ricketts autojaba). Steinbeck megint belefeledkezett a munkaba? ekkor irta meg az Edent?l keletre cim? regenyet. 1950-ben uj feleseget talalt Elaine Anderson Scott szemelyeben, es ezuttal a hazassag tartosnak bizonyult.

A masodik vilaghaboruban Steinbeck mint haditudosito szolgalt, es kuldte a hireket a New York Herald Tribune szamara. Jegyzeteit ezekr?l az id?kr?l 1958 -ban adta ki, Once There Was A War (Volt egyszer egy haboru) cimmel.

1948 -ban a Szovjetunioba utazott Robert Capa fotografussal. Az utat Egy orosz naplo cim? kotetben foglalta ossze, Capa fenykepeivel illusztralva. Ugyanebben az evben Steinbecket bevalasztottak az Amerikai M?veszeti Akademia tagjai koze ( American Academy of Arts and Letters ).

Steinbeck szoros kapcsolatban allt a szindarabiro Arthur Millerrel . 1959 juniusaban Steinbeck egy szemelyes es hivatasbeli rizikot vallalt azzal, hogy Miller melle allt a McCarthy-fele politikai House Un-American Activities Committee targyalasai alatt. Miller nem volt hajlando kiadni azoknak a nevsorat, akiket az amerikai kongresszus felel?ssegre keszult vonni allitolagos kommunista aktivitasuk miatt. Steinbeck ezt az id?szakot a legfurcsabb es legfelelmesebb periodusnak nevezte, amivel a kormanynak es a nepnek valaha is szembe kellett neznie.

1964 szeptembereben Steinbecket Lyndon B. Johnson amerikai elnok megjutalmazta az Elnoki Szabadsag-erdemrenddel (Presidential Medal of Freedom).

1967 -ben a Newsday cim? folyoirat megkerte Steinbecket, hogy utazzon Vietnamba es kuldjon riportot a haborurol . Mindket fia szolgalt Vietnamban. Amikor Steinbeck a harcmez?n meglatogatta egyik fiat, megengedtek neki, hogy geppisztollyal ?rt allhasson, mig fia tobb mas katonatarsaval pihenni probalt.

Halala [ szerkesztes ]

John Steinbeck 1968. december 20-an halt meg szivinfarktusban, New Yorkban . A boncolas a szivkoszoruerek csaknem teljes elzarodasat mutatta ki. Kivansaga szerint holttestet elhamvasztottak, hamvait pedig elhelyeztek a csaladi sirhelybe. Egyszer korabban megjegyezte doktoranak, hogy a fizikai halalt nem fogja tulelni ? a biologiai halal a veg.

Kritika [ szerkesztes ]

Az iro halalat kovet? napon Charles Poore amerikai kritikus igy irt Steinbeckr?l a New York Times nev? lapban: ?John Steinbeck els? nagy konyve egyben az utolso is volt. De Uristen, micsoda konyv volt, es meg mindig micsoda konyv a The Grapes of Wrath !” Poore megjegyezte, hogy Steinbeck munkaiban van valami ?predikalo” jelleg, ?...mintha fel irodalmi orokseget Mark Twain legjobb munkaibol kapta volna, a masik felet pedig Cotton Mather legrosszabb irasaibol.” Ugyanakkor azt is mondta, hogy nem Steinbecknek kellett a Nobel-dij: inkabb a dij elbiraloinak kellett Steinbeck. Poore vegul ezt a kovetkeztetest vonta le: ?Steinbeck helye az irodalomban biztositva van. Elni fog szamtalan iro munkajaban, mindazokeban, akik megtanultak t?le, hogyan kell az elfelejtett embereket felejthetetlenul bemutatni.”

A konyvet roviddel megjelenese utan tobb nyilvanos iskolaban es konyvtarban betiltottak allitolagos tragar nyelvezete miatt. Ehhez hasonlo nezet szorvanyosan meg ma is el?fordul videki iskolakban. 2003-ban Mississippi allamban egy iskolabizottsag kijelentette, hogy az istenkaromlas az Egerek es emberekben veszelyes hatassal van a diakokra, es betiltotta a konyv olvasasat. Az amerikai konyvtari szovetseg American Library Association szerint 1990 es 2004 kozott Steinbeck egyike volt annak a tiz szerz?nek, akik a legtobb negativ velemenyt kaptak a konzervativabb olvasoktol.

Manapsag mindez elt?n?ben van az Allamokban, es a steinbecki orokseget egyre nagyobb tisztelet veszi korul. Az iro legtobb konyve kotelez? olvasmany az amerikai kozepiskolakban; emleket muzeumok ?rzik, az orszag konyvtaraiban minden munkaja megtalalhato.

M?vei, magyarul [ szerkesztes ]

• Cup of Gold (1929)
  • Egy marek arany ; forditotta, utoszo Ungvari Tamas ; Zrinyi, Budapest, 1958
  • Az aranyserleg. A Karib-tenger leghiresebb kaloza, Morgan kapitany elettortenete , forditotta: Bart Istvan ISBN 963 13 4983 7 Corvina, Budapest, 2001
• The Pastures of Heaven (1932) Egi mez? ? novellagy?jtemeny
• To a God Unknown (1933)
  • A mohos szikla ? regeny; forditotta: Benedek Marcell, el?szo Marai Sandor; Singer-Wolfner, Budapest, 1941
  • Eletben maradni ; forditotta: Benedek Marcell; Fatum-ars, Budapest, 1994
• Tortilla Flat (1935) ? Kedves csirkefogok ; forditotta: Gal Zsuzsa; Uj id?k, Budapest, 1946
• In Dubious Battle (1936) ? Kesik a szuret ; forditotta: Balaban Peter; Europa, Budapest, 1960
• Of Mice and Men (1937)
  • Egerek es emberek. Regeny ; forditotta: Benedek Marcell; Uj Id?k, Budapest, 1943 (A cim utalas Robert Burns Egy egerhez (To a Mouse) ^[2] cim? versere.)
  • Egerek es emberek ; Steinbeck regenyeb?l szinpadra alkalmazta S. Kaufmann; Igazsag Ny., Budapest, 1947
  • Egerek es emberek ; Progres, Noviszad, 1955
  • Egerek es emberek ; ford. Benedek Marcell; jav. kiad.; Aranytoll, Szeged, 2016
• The Long Valley (1938) ? A hosszu volgy c. novellagy?jtemeny
• The Grapes of Wrath (1939)
  • Erik a gyumolcs ? regeny; forditotta: Benedek Marcell; Singer-Wolfner, Budapest, 1940
  • Erik a gyumolcs ? regeny; Magyar Szo, Noviszad, 1951
• Forgotten Village (1941) Az elfelejtett falu
• The Log from the Sea of Cortez|Sea of Cortez: A Leisurely Journal of Travel and Research (1941) Cortez tengere
• The Moon Is Down (1942) ? Lement a hold ; forditotta: Vas Istvan; Uj id?k, Budapest, 1945
• Bombs Away: The Story of a Bomber Team (1942)
• Cannery Row (1945)
  • A kek obol ; forditotta: Gal Zsuzsa; Uj Id?k, Budapest, 1947 (A vilagirodalom dekameronja)
  • Kek obol / Szerelem csutortok / Egi mez? ; forditotta: Vamosi Pal, Gyepes Judit; Europa, Budapest, 1966 (5 vilagresz konyvei)
• The Wayward Bus (1947)
  • A szeszelyes autobusz Regeny; forditotta: Benedek Marcell; Uj Id?k, Budapest, 1947
  • Szeszelyes autobusz ; forditotta: Benedek Marcell; Hollo, Kaposvar, 1994
• The Pearl (1947)
  • A gyongyszem ? regeny; forditotta: Benedek Marcell; Uj id?k, Budapest, 1949
  • A gyongy ; forditotta: Oros Paulina; Auktor, Budapest, 2000
• A Russian Journal (1948) ? Orosz naplo. Robert Capa 70 fotojaval ; forditotta: Lukacs Laura, Park, Budapest, 2009
• Burning Bright (1950)
  • Fenyes t?z
  • Langolas ; forditotta: Nemet Aniko; Merenyi, Budapest, 1997 (Bestseller sorozat)
• The Log from the Sea of Cortez (1951)
• East of Eden (1952) ? Edent?l keletre ; forditotta: Szinnai Tivadar, utoszo Kaldor Gyorgy; Europa, Budapest, 1958
• Sweet Thursday (1954) Szerelem csutortok
• The Short Reign of Pippin IV: A Fabrication (1957)
• Once There Was A War (1958) ? Volt egyszer egy haboru. Haditudositasok ; forditotta: Vajda Gabor; Europa, Budapest, 1961
• The Winter of Our Discontent (1961) ? Rosszkedvunk tele ; forditotta: Rez Adam; Kossuth, Budapest, 1965 (A cim utalas William Shakespeare III. Richard cim? szinjatekara.)
• Travels with Charley: In Search of America (1962) ? Csatangolasok Charleyval. Amerika nyomaban ; forditotta: Balassa Klara; Gondolat, Budapest, 1973 (Vilagjarok)
• America and Americans (1966) Amerika es az amerikaiak

Posztumusz kiadvanyok [ szerkesztes ]

• Journal of a Novel: The East of Eden Letters (1969) Egy regeny naploja
• Viva Zapata! (forgatokonyv, 1975)
• The Acts of King Arthur and His Noble Knights (1976) ? Arthur kiraly ; forditotta: Nemet Aniko; Merenyi, Budapest, 1994 (befejezetlen regeny)
• Workings Days: The Journals of The Grapes of Wrath (1989)

Filmre vitt munkai [ szerkesztes ]

• Of Mice and Men (1939) Egerek es emberek
• The Grapes of Wrath (1940)
• Tortilla Flat (1942) Kedves csavargok
• Cannery Row (1945)
• The Pearl (1947) A gyongy
• East of Eden (1952) Edent?l keletre

Steinbeck mint forgatokonyviro is sikeres volt. 1944-ben jeloltek az Oscar-dijra (Academy Award) ^[3] Alfred Hitchcock ?Ment?csonak (Lifeboat) cim? filmjenek forgatokonyveert. Kes?bb Steinbeck eltavolittatta nevet a filmr?l, mert a film vegs? verziojabol faji el?itelettel szinezett mellekzongeket velt kihallani.

Szinpadi adaptaciok [ szerkesztes ]

Az Egerek es emberek szinpadi valtozata New York -ban azonnali sikert aratott. A sikert a szellemileg gyermekes szinten maradt, de fizikailag rendkivuli er?vel biro Lennie, es baratja, George, leny?goz? karakterei biztositottak. Steinbeck nem ment el a darab egyetlen el?adasara sem. Szerinte a munka ugy volt tokeletes, ahogyan az az ? fejeben elt, tehat minden szinpadi variacio csak csalodast jelentett volna szamara. Ennek ellenere meg megirt ket szindarabot: Lement a Hold (The Moon Is Down) es Burning Bright cimekkel.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forditas [ szerkesztes ]

• Ez a szocikk reszben vagy egeszben a John Steinbeck cim? angol Wikipedia-szocikk forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

A magyar Wikidezetben tovabbi idezetek talalhatoak John Steinbeck temaban.

• Steinbeck elete, munkassaga (magyarul)
• Critical Resources: John Steinbeck (angolul)
• Thomas Steinbeck-interju (angolul)
• Eletrajz a Nobel-dij honlapjan (angolul)