Robert A. Heinlein
Heinlein autogramot osztogat az 1976-os Worldconon
Elete
Szuletett	1907 . julius 7. Butler , Missouri
Elhunyt	1988 . majus 8. (80 evesen) Carmel-by-the-Sea , Kalifornia
Nemzetiseg	amerikai
Hazastarsa	Virginia Heinlein (1948?1988)
Palyafutasa
Jellemz? m?faj(ok)	regeny , novella
Irodalmi iranyzat	sci-fi
Alkotoi evei	1939?1988
Fontosabb m?vei	?rjarat a vilag?rben Csillagkozi invazio A Galaxis polgara
Kituntetesei	Prometheus Award - Hall of Fame (A Hold bortoneben, 1983) Inkpot Award (1977, 1977) Damon Knight Memorial Grand Master (1975) Hugo-dij a legjobb regenynek (Double Star, 1956) Hugo-dij a legjobb regenynek (Csillagkozi invazio, 1960) Hugo-dij a legjobb regenynek (Stranger in a Strange Land, 1962) Hugo-dij a legjobb regenynek (A Hold bortoneben, 1967) Prometheus Award - Hall of Fame (Stranger in a Strange Land, 1987) Prometheus Award - Hall of Fame (Red Planet, 1996) Prometheus Award - Hall of Fame (Time Enough for Love, 1998) Prometheus Award - Hall of Fame (Requiem, 2003) Prometheus Award - Hall of Fame (Coventry, 2017) Science Fiction and Fantasy Hall of Fame (1998) Retro Hugo Award (Farmer in the Sky, 2001) Retro Hugo Award (The Man Who Sold the Moon, 2001) Retro Hugo Award ("If This Goes On?", 2016) Retro Hugo Award (The Roads Must Roll, 2016) Retro Hugo Award (Beyond This Horizon, 2018) Retro Hugo Award for Best Novel (Farmer in the Sky, Beyond This Horizon, 1951, 1943, 2001, 2018) Retro Hugo Award for Best Novella (The Man Who Sold the Moon, "If This Goes On?", Waldo, 1951, 1941, 1943, 2001, 2016, 2018) Retro Hugo Award for Best Novelette (The Roads Must Roll, 1941, 2016)
Irodalmi dijai	Hugo-dij (hetszeres) Nebula-dij (1974) Locus-dij (hatszoros) Prometheus Award (negyszeres)
Robert A. Heinlein alairasa
A Wikimedia Commons tartalmaz Robert A. Heinlein temaju mediaallomanyokat.

Robert Anson Heinlein ( Butler , Missouri , 1907 . julius 7. ? Carmel-by-the-Sea , Kalifornia , 1988 . majus 8. ) amerikai sci-fi -iro, a hard science fiction egyik legnepszer?bb, legbefolyasosabb es egyben legvitatottabb iroja volt. Szeles korben elfogadhatova tette a tudomanyos es a m?szaki temakat ? ami keveseknek sikerult ?, es segitett a m?faj irodalmi szinvonalanak emeleseben. ? volt az els? iro, akinek ? az 1940-es evekben ? sikerult betornie leplezetlenul sci-fi temaju m?vekkel olyan nepszer? magazinokba, mint a Saturday Evening Post . Az els? irok kozt volt, akiknek sikerult bestseller sci-fi regenyt irnia. Mindezekre utal az is, hogy Heinleint, Isaac Asimovot es Arthur C. Clarke -ot a science fiction ? nagy harmasa kent” tartjak szamon. ^[1]

Leggyakoribb temai tarsadalmi vonatkozasuak voltak: radikalis individualizmus , libertarianizmus , vallas, a fizikai es erzelmi szeretet kozti kapcsolat es spekulaciok a liberalis csaladi viszonyokrol. Ezen temak irant tanusitott ikonoklaszta hozzaallasa vezetett ahhoz, hogy kulonboz? m?vei egymastol nagyon kulonboz? ideologiakat takarnak. Peldaul 1959-es regenye, a Csillagkozi invazio a kritikusok nagy tobbsege szerint a militarizmust dics?iti. Ezzel szemben 1961-es regenye, az Angyali udvozlet a szexualis forradalom es az ellenkultura uttor?jenek varatlan szerepebe helyezte ?t.

Heinlein negy Hugo-dijat is nyert regenyeiert, valamint otven evvel els? megjelenesuk utan harom m?ve is ?Retro-Hugo”-dijat kapott ? ezeket a dijakat visszamen?leg osztjak ki azon evek legjobb m?veiert, amelyekben nem osztottak ki Hugo-dijat. Szinten ? volt az, aki az els? Damon Knight Memorial Grand Master dijat kapott az Amerikai sci-fi es fantasy irok szervezetet?l, eletm?venek elismeresekent.

M?veiben Heinlein olyan szavakat is alkotott, amelyek kes?bb az angol nyelv reszeve valtak, ugymint peldaul a ?grok”, a ?TANSTAAFL” es a ?waldo”.

Elete [ szerkesztes ]

Heinlein (ejtsd: hajnlajn ^[2] ) 1907 . julius 7-en , Rex Ivar es Bam Lyle Heinlein gyermekekent szuletett a Missouri allambeli Butlerben , de gyerekkorat mar Kansas City -ben toltotte. ^[3] Bar az erkolcsi vonatkozasaitol megszabadult, koranak, kornyezetenek ertekrendje, szemleletmodja m?veire is hatassal volt. 1929-ben, az Amerikai Tengereszeti Akademian vegzett, s tisztkent szolgalt a tengereszetnel. Nem sokkal diplomaosztoja utan hazasodott, de ez a hazassag csak egy evig tartott. ^[2] Masodik feleseget, Leslyn Macdonaldot 1932-ben vette el. Leslyn radikalis politikai nezeteket vallott, ennek koszonhet?, hogy Isaac Asimov ? Heinlein felesegehez hasonlitva ? ?egy heves liberalista”-kent jellemezte a 30-as evekbeli Robertet. ^[4] Heinlein a USS Roper fedelzeten is szolgalt 1933?34-ben, ahol a tengereszeti hadnagyi rangig vitte. 1934-ben tbc megbetegedese miatt leszerelt a tengereszett?l. Hosszu korhazi kezelese alatt fogalmazodott meg benne a vizagy otlete, amelyr?l kes?bb tobb m?veben is reszletes leirast adott. Tobbek kozt ezek a regenyek akadalyoztak meg a talalmany majdani gyakorlati megvalositoit annak jogvedeseben. A hadsereg is nagy hatassal birt Heinleinra: egesz elete soran melyen hitt a lojalitasban, a vezetesben, es egyeb, a katonasaggal osszefugg? eszmekben.

Leszerelese utan Heinlein diplomasoknak szant kurzuson vett reszt a Kaliforniai Egyetemen , matematika es fizika targybol, kes?bb azonban ezt egyreszt egeszsegugyi problemai, masreszt politikai ambicioi miatt otthagyta. ^[5] Magat rengeteg kulonboz? munkabol tartotta el, beleertve az ingatlanuzletet es az ezustbanyaszatot is. Heinlein az 1930-as evekben aktiv tagja volt Upton Sinclair szocialista mozgalmanak, mely a kaliforniai szegenyseg megszunteteset t?zte ki celul, majd amikor Sinclair 1934-ben a Demokrata Part jeloltjekent a kaliforniai kormanyzo cimert indult, Heinlein a kes?bb sikertelennek bizonyult kampanyban dolgozott. ? maga Kalifornia allam alsohazbeli tagsagra palyazott, szinten sikertelenul. ^[6] Kes?bbi eveiben Heinlein titkolta szocialista multjat, politikai tapasztalatairol felenken irt, altalaban a fikcio leplebe burkolozva. 1954-ben ezt irta: ?…jopar amerikai… azt hangoztatta, hogy Joseph McCarthy ≫terroruralmat≪ hozott letre. Ti rettegtek? Mert en nem, pedig az en multam intenziv politikai aktivitast takar, McCarthy beallitottsagatol joval balrabb” ^[7]

Bar nem sz?kolkodott a kampanyt kovet?en sem ? a tengereszet kis osszeg? rokkantnyugdijat folyositott neki ? Heinlein irni kezdett, hogy jelzalogat kiegyenlitse. Els? novellaja, az Eletvonal 1939-ben jelent meg, az Astounding magazin hasabjain. Rovid id?n belul a ?tarsadalmi” sci-fi iranyvonalat kovet? uj mozgalom egyik vezeralakjava valt. A masodik vilaghaboru alatt repulesi mernokkent dolgozott a haditengereszetnel, ? toborozta Isaac Asimovot es L. Sprague de Campet is, hogy a philadephiai hadihajogyarban dolgozzanak.

Ahogy a haboru 1945-ben veget ert, Heinlein ujraertekelte karrierjet. Az atomtamadas Hirosima es Nagaszaki ellen es a hideghaboru kitorese politikai temaju irasok publikalasara osztokelte, mindemellett pedig be szandekozott torni a jobban fizet? piacokra. Negy nagy hatasu tortenete jelent meg a The Saturday Evening Post ban, majd 1947 februarjaban a Zold dombok a Foldonnel ? a sci-fi-irok koreben els?kent ? kitort a ?ponyvairodalom gettojabol”. 1950-ben a Destination Moon (?Celallomas: Hold”) dokumentum-jelleg? filmmel ? melynek tortenet- es forgatokonyviroja, szovegkonyv-tarsszerz?je, valamint szamos effektjenek kiotl?je volt ? elnyert egy Oscar-dijat a filmtrukkokert. Mindezek mellett az 1950-es evek soran egy gyermekregenyekb?l allo sorozatot publikalt a Scribner's kiadonal.

Heinlein 1947-ben elvalt masodik feleseget?l is, majd a kovetkez? evben n?ul vette Virginia ?Ginny” Gerstenfeldet , akivel 40 evvel kes?bb bekovetkezett halalaig egyutt volt. Ketsegkivul Ginnyr?l mintazta jopar intelligens, vadul fuggetlen n?i karakteret. 1953?54-ben a Heinleinek korbeutaztak a vilagot, amit Robert Tramp Royale (?Kiralyi csavargas”) cim? m?veben orokitett meg, s az utazas soran szerzett elmenyei remek hatteranyagot biztositottak sci-fi regenyeihez, mint peldaul a Podkayne of Mars (?Podkayne a Marsrol”) cim?ben, melynek szerves reszet kepezi egy ?rutazas. Asimov ugy hitte, azzal egyutt, hogy Ginnyt felesegul vette, Heinlein atlendult a politikai jobboldalra . A par ugyanis 1958-ban megalkotta a Patrick Henry League -et (mellyel a nuklearis kiserleteket tamogatta), majd 1964-ben kozosen dolgozott Barry Goldwater kampanyaban. Asimov ezen meglatasat azonban ugyanugy befolyasolhatta az a teves torekves, amely a libertarianizmust a hagyomanyos jobb- es baloldali politika skalajaba akarta besorolni, mint Heinlein ikonoklazmusa , valamint hogy nem akarta magat beskatulyazni semmilyen ideologiaba (beleertve a libertarianizmust is). Ginny hatasa sokkal egyertelm?bben megfigyelhet? irodalmi es tudomanyos teren, leven, hogy ? volt ferje keziratainak els? olvasoja, es maganal Heinleinnal is jobb mernok hireben allt. ^[8]

Konnyen lehet, hogy a Heinlein ifjusagi regenyek , azaz fiataloknak szant irasai a legfontosabb munkaja, hiszen tudomanyosan es szocialisan erette neveli a tinedzser olvasokozonseget, mint peldaul az ? ?rjarat a vilag?rben ” c. regenyeben is. Bar a sorozat koteteiben vegig nepszer? temakat hasznalt, az 1959-es Csillagkozi invaziot azonban a Scribner kiado szerkeszt?bizottsaga visszadobta a regeny ellentmondasossagara hivatkozva. Ezek utan Heinlein ugy erezte, felszabadult a gyermekiroi skatulyabol, s elkezdte irni a ?sajat dolgom, a sajat modomon”, publikalva egy sor konyvet ? beleertve leghiresebb m?veit, az Angyali udvozletet (?Stranger in a Strange Land”, 1961) es a A Hold bortoneben t (?The Moon Is a Harsh Mistress”, 1966) is ?, melyekkel ujrafestette a sci-fi hatarait.

1970-t?l kezdve viszont Heinlein szamos egeszsegi krizisen esett at, amit lelkesen ?zott hobbija, a k?m?vesseg csak sulyosbitott. (Egy maganlevelben ugy hivatkozott ra, mint az ?altalanos es kedvenc elfoglaltsaga a konyveken tul”. ^[9] ) Szamara az evtized egy eletveszelyes hashartyagyulladassal indult, amib?l teljes felepulese tobb mint ket evig tartott. De amint eleg jol volt ahhoz, hogy irni tudjon, nekilatott a Time Enough for Love -nak (1973), ami szamos, kes?bbi m?veiben is megjelen? temat hozott fel.

Az 1970-es evek kozepen ket cikket is irt a Britannica Compton Yearbook cim? evkonyvnek. ^[10] Ginnyvel keresztul-kasul bejarta az orszagot, az amerikai veradast segitve, majd 1976-ban, Kansas Cityben harmadszor is diszvendege volt a Sci-fi vilaggy?lesenek (World Science Fiction Convention) . 1978-as tahiti vakacioja soran atmeneti iszkemias rohamot kapott. A kovetkez? honapokban egyre kimerultebb lett, egeszsegi allapota ismet romlani kezdett. A problema oka ? mint kiderult ? egy blokkolt feji ver?er volt, igy Heinlein atesett az egyik els? ilyen tipusu bypass-m?teten. Sebeszeti kezelese uj er?re ebresztette, 1980 utan meg ot regeny irt 1988 . majus 8-an bekovetkezett halalaig, amikor is almaban, tud?tagulas es szivelegtelenseg kovetkezteben hunyt el.

Akkortajt epp egy uj World as Myth tipusu regenyenek jegyzetein dolgozott. Tobb m?vet csak halala utan adtak ki. ^[11]

Iroi palyafutasa [ szerkesztes ]

Korai munkai (1939?1960) [ szerkesztes ]

Heinlein nem erte meg els? regenye, a For Us, The Living: A Comedy of Customs (1939) kiadasat. Robert James csak kes?bb talalta meg a keziratot, a m?vet igy 2003-ban adtak nyomdaba. Habar regenynek megbukott, ^[3] leven kicsit tobb, mint egy leplezett tanulmany Heilein tarsadalmi elmeleteir?l, erdekes betekintest ad az emberr?l, mint szocialis allatrol vallott radikalis elveire, beleertve a szabad szerelmet. A konyvben jelen van szamos, mas tortenetekben is megtalalhato ideologiajanak csiraja.

Minden bizonnyal Heinlein legalabbis megprobalt ezen elveivel konzisztens eletet elni ? meg a 30-as evekben is ?, masodik felesegevel, Leslynnel peldaul nyitott kapcsolatban eltek. Nudista is volt ^[2] ? a nudizmus es testi tabuk gyakori temai m?veinek. A hideghaboru ideje alatt pedig haza ala ovohelyet epitett, ahogy azt a Farnham's Freehold ban targyalja. ^[2]

Erett munkai (1961?1973) [ szerkesztes ]

Kes?i munkai (1980?1987) [ szerkesztes ]

Magyarul [ szerkesztes ]

• Philip K. Dick : Foster, meghalsz! / Robert Heinlyne: Hosszu ?rseg. Amerikai elbeszelesek ; ford. Nanasi Judit; Stiinta si Technica, Bukarest, 195? (Tudomanyos-fantasztikus elbeszelesek)
• ?rjarat a vilag?rben (Space Cadet); ford. ifj. Stadler Aurel; Budutynoszt Ny., Ujvidek, 1953
• Pokoljaras a vilag?rben / Birodalmi logika ; ford. Lux Alfred; in: Pokoljaras a vilag?rben. Fantasztikus tortenetek ; Zrinyi Ny., Budapest, 1967 (Kozmosz konyvek)
• A Galaxis polgara. Regeny (Citizen of the Galaxy); ford. Nemes Istvan; Phoenix, Debrecen, 1992 (Science fiction & fantasy)
• Angyali udvozlet (Stranger in a Strange Land); ford. Galvolgyi Judit; JLX, Budapest, 1993
• Matuzsalem gyermekei (Methuselah's Children); ford. Kiss Marianne; Cedrus, Budapest, 1993
• El?sdiek (The Puppet Masters); ford. Fussi-Nagy Geza; Mora, Budapest, 1995
• A fenevad szama (The Number of the Beast); ford. Nemes Ern?; Lap-ics?Cherubion, Budapest?Debrecen, 1998 (Galaxis sf konyvek)
• Csillagkozi invazio (Starship Troopers); ford. Varga Csaba; N&N, Budapest, 1998 (Mobius)
• A Hold bortoneben (The Moon is a Harsh Mistress); ford. Bihari Gyorgy; Metropolis Media?Ulpius-haz, Budapest, 2010 (Galaktika fantasztikus konyvek)
• Ajto a nyarba (The Door into Summer); ford. Joo Attila; Metropolis Media, Budapest, 2014 (Galaktika fantasztikus konyvek)
• Kett?s csillag (Double Star); ford. Joo Attila; Metropolis Media, Budapest, 2015 (Galaktika fantasztikus konyvek)

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

A Wikimedia Commons tartalmaz Robert A. Heinlein temaju mediaallomanyokat.

• Alkotoi adatlapja Moly.hu

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

• Csillagkozi invazio ? Paul Verhoeven 1997 -es filmje