Hirohito
(裕仁) (
1901
.
aprilis 29.
?
1989
.
januar 7.
) a hagyomanyos tronorokl?desi jog szerint
Japan
124. csaszara (
tenno
)
1926
es
1989
kozott. 1989.
januar 7-en
bekovetkezett halala utan a
japan orszaggy?les
a
Sova
(昭和天皇 Sova Tenno) nevet adta neki, Japanban ugyanis az uralkodo szemelyes nevet tilos hasznalni, am a szigetorszagon kivul ma is Hirohitokent hivatkoznak ra. ? uralkodott a
japan csaszarok
kozul a legtovabb. Rendeletei jelent?s valtozasokat hoztak az orszag tarsadalmaban. Tengerbiologuskent is m?kodott.
Zoologiai
szakmunkakban
nevenek roviditese
:
?Hirohito”
.
Elete a koronazasig
[
szerkesztes
]
Tokioban
szuletett az Aoyama palotaban,
Josihito
tronorokos es
Szadako
hercegne els? fiakent. Gyermekkoraban Micsi hercegkent (迪宮 Michi no miya) hivtak. Mar nagyapja,
Meidzsi japan csaszar
halala utan nyilvanvalova valt az, hogy egyszer ? orokli a tront. Tronorokosse
1916
.
november 2-an
neveztek ki.
A
Gakusuin
F?nemesi Iskola tanuloja volt
1908
-tol
1914
-ig, ezutan egy specialisan a tronorokosok szamara fenntartott intezetbe jart 1914-t?l
1921
-ig. 1921.
november 29-en
Japan
kormanyzoja lett betegesked? apja mellett.
1922
-ben, Hirohito utazasai soran jart
Nagy-Britanniaban
,
Franciaorszagban
,
Olaszorszagban
, a
Vatikanban
,
Hollandiaban
es
Belgiumban
. ? volt az els? tronorokos, aki elhagyta a felkel? nap orszagat.
1924
.
januar 26-an
felesegul vette tavoli unokatestveret,
Nagako
hercegn?t,
Kuni Kunijosi herceg
legid?sebb lanyat. E hazassagbol 7 gyermeke szuletett:
Apjanak,
Josihitonak
1926
.
december 25-en
bekovetkezett halala utan lepett a tronra. Ekkor kezd?dott el Japanban a Sova
(felvilagosult beke)
korszak, amely egeszen
1989
-ig tartott.
1928
.
november 10-en
,
Kiotoban
koronaztak meg. ? volt hosszu id? utan az els? olyan uralkodo, akinek szul?anyja az el?z? csaszar felesege volt.
Uralma a masodik vilaghaboru alatt
[
szerkesztes
]
Hirohito uralkodasa alatt az orszagnak sok konfliktusa volt Kinaval, ez el?bb
Mandzsuria japan megszallasaban
, utobb pedig a
masodik kinai?japan haboruban
teljesedett ki. A
masodik vilaghaboruban
Japan szovetseget kotott
Nemetorszaggal
es
Olaszorszaggal
, ezzel megalapitva a
Roma?Berlin?Tokio-tengelyt
.
1945
utan sokan ugy veltek, hogy Hirohito volt a haboru iranyitoja, mig masok szerint ? csak egy bab volt, es az igazi iranyitok a hadsereg tisztjei voltak, mint peldaul
Todzso Hideki
.
Sokan a masodik vilaghaboru alatt
Kinaban
,
Tajvanon
,
Koreaban
es
Delkelet-Azsiaban
Hirohitot
Azsia
Hitlerjenek
tartottak. Japan azsiai invazioja miatt sokan ellenszenvesnek talaltak a csaszari csaladot. A
tokioi perben
megsem vontak felel?ssegre, mert ez ?
Douglas MacArthur
szerint ? akkora felzudulast valtott volna ki a japan nepben, hogy tovabbi egymillio f?vel kellett volna emelni a megszallok letszamat. Isteni mivoltarol le kellett mondania, a nep ezt elfogadta.
- Kirchmann, Hans:
Hirohito. ?Japan utolso csaszara”, a Tenno
, (ford. Balassa Klara), Budapest, 1990, Gondolat, 156 p.,
ISBN 963-282-342-7
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]