A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
A japan orszaggy?les kepvisel?hazanak (alsohaz) ulesterme
A
japan orszaggy?les
(
??
;
Hepburn
:
Kokkai
?
) a
japan
politikai rendszer torvenyhozo aga, az
alkotmany
ertelmeben az allamhatalom legf?bb szerve, az orszag ketkamaras
parlamentje
.
Kepvisel?hazbol
(alsohaz) es a
Tanacsosok Hazabol
(fels?haz) all. Torvenyhozo szerepe mellett az orszaggy?les felel?s a vegrehajto ag fejenek,
Japan miniszterelnokenek
megvalasztasaert. Els? alkalommal 1889-ben hivtak ossze. Jelenlegi formajat a masodik vilaghaborut kovet?en, az 1947-ben elfogadott uj alkotmanynak koszonhet?en nyerte el. A parlament epulete
Tokio
kozpontjaban all.
[1]
Az orszaggy?les ket hazanak kepvisel?it a
magyarhoz
hasonlo
valasztasi rendszerben
valasztjak meg.
[2]
A mandatumokat ket csoportba osztjak, a ket haz kozotti f? kulonbseg ezen csoportok nagysaga. Minden huszadik eletevet betoltott japan allampolgar szavazhat, a valasztasokon ket voksot ad le: egyet az egyeni valasztokeruleteben indulo jeloltekre, egyet pedig keruleti partlistara.
[1]
A
Kepvisel?haz
480 mandatumabol 300 sorsa egyeni valasztokeruletekben d?l el, ahol a legtobb szavazatot szerzett jelolt nyer (nem szukseges elerni abszolut tobbseget). A maradek 180 mandatumot a partlistakra leadott szavazatok alapjan aranyosan osztjak szet a partok kozott. A
Tanacsosok Haza
242 kepvisel?jeb?l 146 tobbmandatumos valasztokeruletb?l (a fels?hazi valasztasokon ezen valasztokeruletek megegyeznek a prefekturakkal), 96 pedig orszagos listarol aranyos kepviseleti rendszer alapjan kerul be.
[1]
Az alkotmany nem hatarozza meg az orszaggy?les kepvisel?inek szamat, a jeloltseg felteteleit es a valasztas modjat, ezeket torveny altal szabalyozhatonak mondja ki.
[1]
Az alkotmany 41. bekezdese alapjan az orszaggy?les az allamhatalom legf?bb szerve, az egyetlen torvenyhozo testulet (ellentetben a korabbi Meidzsi-fele alkotmannyal, amely szerint a torvenyeket a csaszar hozza a parlament hozzajarulasaval). Hataskore nem csak a torvenyhozasra vonatkozik: felel?s a koltsegvetes megvitatasaert, elfogadasaert, a nemzetkozi szerz?desek megkoteseert. Javasolhat alkotmanymodositasokat, amelyet ha elfogad, a nep dont el nepszavazas utjan. A
miniszterelnokot
az orszaggy?les valasztja meg, ezzel a hangsulyozva a torvenyhozas magasabbrend?seget a vegrehajto hatalommal szemben (a gyakorlatban rendszerint a legtobb mandatumot szerzett part mindenkori elnoke a miniszterelnok). Feloszlathatja a kormanyt is ha bizalmatlansagi inditvanyt fogad el (melyet korabban 50 kepvisel? nyujt be). Kormanyzati hivatalnokok, beleertve a miniszterelnokot es minisztereit koteles megjelenni a parlamenti vizsgalobizottsagok el?tt es valaszolni minden feltett kerdesre. Felel?ssegre vonhat b?ncselekmenybe bonyolodott birokat is.
[1]
- ↑
a
b
c
d
e
Umeda Szajuri:
National Parliaments: Japan.
www.loc.gov. (angolul) Washington: Kongresszusi Konyvtar (2020. december 30.) (Hozzaferes: 2021. marcius 31.)
arch
- ↑
Fabian Gyorgy:
Valasztasi rendszerek.
(hely nelkul): Osiris Kiado. 1997. 70. o.
ISBN 9633793211
