Hauser Arnold

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Hauser Arnold
Szuletett 1892 . majus 8. [1] [2] [3] [4] [5]
Temesvar
Elhunyt 1978 . januar 28. (85 evesen) [3] [6]
Budapest
Allampolgarsaga magyar
Foglalkozasa filozofus,
m?veszettortenesz,
egyetemi tanar
Sirhelye Farkasreti temet? (6/1-1-83) [7] [8]
Sablon • Wikidata • Segitseg

Hauser Arnold ( Temesvar , 1892 . majus 8. ? Budapest , 1978 . januar 29. ) filozofus, az MTA tagja (1977), m?veszettortenesz, a m?veszetszociologiai irany kepvisel?je.

Eletpalyaja [ szerkesztes ]

1910-ben iratkozott be a pesti egyetem bolcseleti fakultasara filozofia, nemet es francia szakra. Megismerkedett Mannheim Karollyal es Lukacs Gyorggyel , veluk egyutt a Vasarnapi kor tagja lett (ebbe a korbe jart Balazs Bela , Fulep Lajos , Antal Frigyes is.) Itt ismerkedett meg a m?veszettortenettel, majd annak szociologiai vonatkozasaival is. 1918-ban doktoralt Az esztetikai rendszerezes problemaja cim? disszertaciojaval. A Tanacskoztarsasag idejen a Kozoktatasi Nepbiztossag el?adojakent a m?veszeti oktatas reformalasan dolgozott.

1921-ben elhagyta az orszagot, tanulmanyait Berlinben folytatta, A. Goldschmidt m?veszettorteneti es E. Troeltsch szociologiai el?adasait hallgatta. 1924-ben Becsbe koltozott, ahol megelhetesi problemak miatt tudomanyos munkassagot nem fejthetett ki. Olaszorszagban , Nemetorszagban tartozkodott, 1938-ig Becsben elt, majd innen a nacizmus el?l Londonba tavozott.

Elmeleteben kezdetben Heinrich Wolfflin stilustorteneti modszeret kovette, de a Vasarnapi korben megismert szociologia vonzasaban attert a m?veszettortenet szociologiai vonatkozasainak kutatasara. Ebben a szellemben irta korszakalkoto m?vet A m?veszet es az irodalom tarsadalomtortenete cimmel (az eredetit nemet nyelven irta Sozialgeschichte der Kunst und der Literatur cimmel.) E m?ve tulajdonkepp hatalmas kulturtorteneti szintezis. Biraloi azt vetettek szemere, hogy nem foglalkozik az egyes m?vekkel, de ennek Hauser is tudataban volt.

1953?1957 kozott a leedsi egyetemen tanitott m?veszettortenetet. 1957?1959, illetve 1965?1966 kozott Amerikaban volt vendegprofesszor.

1976-ban a Magyar Televizio portrefilmet keszitett rola. 1977 nyaran letelepedett Magyarorszagon , de terveinek valora valtasat betegsege es halala meghiusitotta.

M?vei [ szerkesztes ]

  • The Social History of Art ; nemet eredetiben Sozialgeschichte der Kunst und Literatur (A m?veszet es irodalom tarsadalomtortenete I-II.) 1951.
  • Philosophie der Kunstgeschichte (A m?veszettortenet filozofiaja), 1957
  • Der Manierismus. Die Krise der Renaissance und der Ursprung der modernen Kunst (Mannerism: The Crisis of the Renaissance and the Origin of Modern Art), 1964
  • Soziologie der Kunst (Sociology of Art), 1974
  • Im Gesprach mit Georg Lukacs, 1978

Magyarul [ szerkesztes ]

  • Az esztetikai rendszerezes problemaja ; Franklin Ny., Bp., 1918
  • A m?veszet es az irodalom tarsadalomtortenete, 1-2. ; ford. Nyilas Vera , Szell Jen?, utoszo Nemeth Lajos; Gondolat, Bp., 1968?1969
  • A m?veszettortenet filozofiaja ; ford. Tandori Dezs?; Gondolat, Bp., 1978
  • Talalkozasaim Lukacs Gyorggyel ; Akademiai, Bp., 1978 (Korunk tudomanya)
  • A modern m?veszet es irodalom eredete. A manierizmus fejl?dese a reneszansz valsaga ota ; ford. Gorog Livia ; Gondolat, Bp., 1980
  • A m?veszet szociologiaja ; ford. Gorog Livia; Gondolat, Bp., 1982

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. ↑ Francia Nemzeti Konyvtar : BnF forrasok (francia nyelven). (Hozzaferes: 2015. oktober 10.)
  2. ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzaferes: 2017. oktober 9.)
  3. ↑ a b Brockhaus (nemet nyelven)
  4. ↑ Hauser, Arnold, Arnold Hauser
  5. ↑ AlKindi
  6. ↑ The Fine Art Archive . (Hozzaferes: 2021. aprilis 1.)
  7. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  8. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html

Forrasok [ szerkesztes ]

  • M?veszeti lexikon I?IV. F?szerk. Zador Anna, Genthon Istvan. 3. kiad. Budapest: Akademiai. 1981?1983.
  • Nemeth Lajos: Arnold Hauser (A m?veszet es az irodalom tarsadalomtortenete c. konyv utoszava)
  • Alberto Tenenti: Hauser, Arnold: Art, histoire sociale et methode sociologique . In: Annales. Economies, Societes, civilisations . Paris: 12(1957)3, S. 474?481.
  • Zoltan Halasz: In Arnold Hauser’s workshop . In: The New Hungarian Quarterly . Budapest: 16(1975)58, S. 90?96.
  • K.-J. Lebus: Zum Kunstkonzept Arnold Hausers . In: Weimarer Beitrage . Berlin 36(1990)6, S. 210?228. ( online )
  • Magyar eletrajzi lexikon I. (A?K). F?szerk. Kenyeres Agnes . Budapest: Akademiai. 1967.  

Lasd meg [ szerkesztes ]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

  • Gulyas Pal : Magyar irok elete es munkai ? uj sorozat I?XIX . Budapest: Magyar Konyvtarosok es Leveltarosok Egyesulete. 1939?1944.   , 1990?2002, a VII. kotett?l (1990?) sajto ala rendezte: Viczian Janos
  • Sarkozi, Matyas: Hungaro-Brits. The Hungarian Contribution to British Civilisation. London, Szerz?, 2000
  • Ki kicsoda? Eletrajzi lexikon magyar es kulfoldi szemelyisegekr?l, kortarsainkrol. 3. atd. kiad. Szerk. Betlen Katalin. Bp., Kossuth, 1975
  • Kortars magyar irok 1945-1997. Bibliografia es fototar. Szerk. F. Almasi Eva. Bp., Enciklopedia Kiado, 1997, 2000
  • Nagy Csaba: A magyar emigrans irodalom lexikona. Bp., Argumentum Kiado-Pet?fi Irodalmi Muzeum es Kortars Irodalmi Kozpont, 2000
  • M?veszeti kislexikon. [Szerk. Lajta Edit]. Bp., Akademiai Kiado, 1973
  • Magyar Nagylexikon. F?szerk. Eleszt?s Laszlo (1-5. k.), Berenyi Gabor (6. k.), Barany Laszlone (8-). Bp., Akademiai Kiado, 1993-
  • A Magyar Tudomanyos Akademia tagjai 1825-2002. Szerz?k: Marko Laszlo, Burucs Kornelia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Tarsadalomkutato Kozpont, 2003
  • Borbandi Gyula: Nyugati magyar irodalmi lexikon es bibliografia. Bp., Hitel, 1992
  • Pecs lexikon. F?szerk. Romvary Ferenc. Pecs, Pecs Lexikon Kulturalis Nonprofit Kft., 2010
  • Revai Uj Lexikona. F?szerk. Kollega Tarsoly Istvan. Szekszard, Babits, 1996-
  • Uj magyar eletrajzi lexikon. F?szerk. Marko Laszlo. Bp., Magyar Konyvklub
  • Uj magyar irodalmi lexikon. F?szerk. Peter Laszlo. Bp., Akademiai Kiado, 1994
  • Vilagirodalmi lexikon. Bp., Akademiai Kiado, 1970-1997
  • Bolony Jozsef: Magyarorszag kormanyai. Az 1987-1992 kozotti id?szakot feldolg. es sajto ala rend. Hubai Laszlo. 4. b?v., jav. kiad. Bp., Akademiai Kiado, 1992
  • Deutsches Literatur-lexikon. (Bern-Munchen, 1968-)
  • International Biographical Dictionary of Center European Emigres 1933-1945. (Munchen-New York-London-Paris, 1983)
  • Nemeth Lajos: H. A. munkassaga (H. A. A m?veszet es az irodalom tarsadalomtortenete ~ m?veben, II., Bp., 1968-69)
  • Rapcsanyi Laszlo: M?veszetszociologia es elkotelezettseg. Radiobeszelgetes (Valosag, 1969. 10. sz.)
  • Gach Marianne: Londoni beszelgetes H. A.-dal (Nagyvilag, 1971. 8. sz.)
  • Timar Arpad: H. A. palyakezdese (Ars Hungarica, 1974. 1. sz.)
  • Halasz Zoltan: H. A. m?helyeben (Valosag, 1975. 3. sz.)
  • Televizios beszelgetes H. A.-dal (1976. marc. 3.)
  • Nyiri Kristof: Latogatoban H. A.-nal (Kritika, 1976. 4-5. sz.)
  • Emlekezes H. A.-ra (Vilagossag, 1978. 3. sz.)
  • A szazad nagy tanui (Teveportrek, szerk. Borus Rozsa, Bp., 1978)
  • Nemeth Lajos: H. A. (Magy. Tud., 1978. 7-8. sz.)
  • Hermann Istvan: H. A. es a jov? (Nagyvilag, 1978. 4. sz.)
  • Szerdahelyi Istvan: H. A. gondolatvilaga (Magyar Hirlap, 1981. marc. 15.)
A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hauser_Arnold&oldid=26758245 ”