Pozsgay Imre
1988-ban ( Eifert Janos felvetele)
Magyarorszag oktatasugyi minisztere
Hivatali id? 1976 . julius 22.  ? 1982 . junius 25.
El?d	Orban Laszlo
Utod	Kopeczi Bela
Szuletett	1933 . november 26. [1] [2] [3] Kony
Elhunyt	2016 . marcius 25. (82 evesen) [4] [2] [3] Budapest [5]
Sirhely	Farkasreti temet?
Part	Magyar Dolgozok Partja Magyar Szocialista Munkaspart Magyar Szocialista Part
Foglalkozas	politikus egyetemi oktato
Dijak	Magyar Orokseg dij (2003) Magyar Szabadsagert dij (2006) Szent Istvan-dij (2015)
A Wikimedia Commons tartalmaz Pozsgay Imre temaju mediaallomanyokat.

Pozsgay Imre ( Kony , 1933 . november 26. ? Budapest , ^[6] 2016 . marcius 25. ) politikus, egyetemi tanar, az MDP (1950?1956), az MSZMP (1956?1989), az MSZP (1989?1991) tagja, a Nemzeti Demokrata Szovetseg alapito ugyvezet?je, majd elnoke a part feloszlasaig (1991?1996). ^[7]

A kesei Kadar-korszak egyik jelent?s politikusa. 1976 es 1980 kozott kulturalis, majd 1982-ig m?vel?desi miniszter. 1982 es 1988 kozott a Hazafias Nepfront Orszagos Tanacsa titkara, 1988 es 1990 kozott allamminiszter. 1983 es 1994 kozott orszaggy?lesi kepvisel? . 1980 es 1989 kozott a Magyar Szocialista Munkaspart Kozponti, 1988 es 1989 kozott Politikai Bizottsaganak tagja. 1990 majusa es novembere kozott a Magyar Szocialista Part orszaggy?lesi frakciojanak vezet?je.

Rendszervaltas el?tti palyafutasa [ szerkesztes ]

Enyingen vegezte a polgari iskolat, majd Fert?don jart kerteszeti kozepiskolaba, az erettsegi megszerzese utan a Lenin Intezetben tanult, ahol 1957-ben diplomazott. 1950-ben lepett be az MDP -be, majd 1956-tol annak utodpartjanak (MSZMP) tagja. 1957 es 1965 kozott az MSZMP Bacs-Kiskun Megyei Bizottsaga Marxizmus-Leninizmus Esti Egyeteme igazgatoja, majd 1968-ig a megyei bizottsag agitacios es propagandaosztalyanak vezet?je, 1969-ig annak titkara. Ekkor az MSZMP KB sajtoalosztalyanak vezet?jeve neveztek ki. 1971-t?l 1975-ig a Tarsadalmi Szemle f?szerkeszt?-helyettese. 1970-ben vedte meg a filozofiai tudomany kandidatusi ertekezeset.

Kormanyzati pozicioba el?szor 1975-ben kerult, amikor kulturalis miniszterhelyettesse neveztek ki. 1976-ban megkapta kulturalis miniszterre torten? kinevezeset is, 1980-ban a miniszteriuma megkapta az oktatasugyi feladatkoroket is, a miniszterium pedig felvette a M?vel?desi Miniszterium nevet. Ekkor lett az MSZMP Kozponti Bizottsaga tagja is.

1982-ben kiszorult-kiszoritottak a hatalombol. Utolso intezkedesei kozul a legmaradandobb az onallo tarsulatu budapesti Katona Jozsef Szinhaz letrehozasa volt. Papiron kiemeltek, nem szamitott ?bukott kadernek”, attettek a Hazafias Nepfront Orszagos Tanacsaba, ahol f?titkari poziciot viselt. 1983-ban jutott be el?szor az Orszaggy?lesbe . 1985-ben az akkor kialakitott orszagos listarol szerzett mandatumot. 1988-ban az MSZMP Politikai Bizottsaga tagja lett es visszatert a kormanyba, el?bb Grosz Karoly , majd Nemeth Miklos miniszterelnoksege alatt allamminiszter . Ebben az id?szakban (1989?1990) a Tajekoztataspolitikai, a Tudomanypolitikai ^[8] es a Nemzetisegi Kollegium elnoke is.

1957-ben, huszonnegy evesen a Pet?fi Nepebe irt cikkeben ^[9] az 1956-os forradalmat a kadari hatalom propagandajanak szocsovekent a kapitalista viszonyok es a burzsoa uralom visszaallitasanak valos szandekaval zajlo, ?szintiszta, steril ellenforradalomkent” ostorozta.

Harmincket evvel kes?bb viszont ? volt az els? allamparti politikus, aki az 1956-os forradalmat ?nepfelkelesnek” nevezte ? az akkori altalanos nezet szerint ellenforradalom volt ?, 1989. januar 28-an, Grosz Karoly tavollete alatt. Nagy Imre ujratemetesen ? volt az egyik politikus, aki ?rt allt Nagy Imre koporsojanal. 1989-ben a part ujonnan alakult Elnoksegenek es a Politikai Intez?bizottsagnak is tagja. A Magyar Szocialista Part alapitoja es els? elnoksegenek tagja volt. Ugyanebben az evben a part koztarsasagielnok-jeloltje.

Rendszervaltas utani palyafutasa [ szerkesztes ]

1990-ben rovid ideig az MSZP alelnoke. Az els? szabad orszaggy?lesi valasztason a part Bacs-Kiskun megyei teruleti listajarol szerzett mandatumot, a MSZP-frakcio vezet?je lett. 1990 novembereben kilepett a partbol es a frakciobol is, fuggetlen kepvisel?kent folytatta munkajat. 1991-ben Biro Zoltannal , az MDF els? (ugyvezet?) elnokevel megalakitotta a Nemzeti Demokrata Szovetseget , melynek ugyviv?je, majd elnoke lett. Az 1994-es orszaggy?lesi valasztason a part nem erte el az 5%-os kuszobot. 1996-ban az NDSZ feloszlatta magat. 1995 es 1996 kozott a Magyar Egysegert Mozgalom elnoke is.

1997-ben az MDF szakert?je lett, a part kepvisel?jeloltje az 1998-as orszaggy?lesi valasztason . A politikai szinteren 2005-ben jelent meg ujra, amikor az Orban Viktor altal vezetett Nemzeti Konzultacios Testulet egyik tagja lett. Emellett 1995 es 2000 kozott a Szent Laszlo Akademia rektora, illetve 1996-tol 2001-ig az MVSZ elnoksegi tagja volt. A 2010-es orszaggy?lesi valasztas utan Orban Viktor tobbek kozott Pozsgayt is felkerte az Magyarorszag alaptorvenyenek kidolgozasara, amely szabalyozza Magyarorszag jogrendjet.

Politikai-kozeleti szerepe mellett 1991-ben a Kossuth Lajos Tudomanyegyetem (2000-t?l Debreceni Egyetem ) politologia tanszekenek egyetemi tanarava neveztek ki, majd 2003-ban a Karoli Gaspar Reformatus Egyetem oktatoja egyetemi tanari beosztasban. 2003-ban Magyar Orokseg dijat kapott.

2012 . julius kozepen Stadium cimmel tarsadalmi es kulturalis havilapot inditott Szazhalombattan ; a lapot fuggetlen sajtoorganumnak szantak. A lapban tanulmanyokat, esszeket, hireket, verseket, novellakat, kritikakat, riportokat kozolnek, minden lapszam vezercikkel indul.

2016 . aprilis 15-en kisertek utolso utjara a Farkasreti temet?ben . Balog Zoltan kultuszminiszter, Lezsak Sandor iro, politikus es Bihari Mihaly , az Alkotmanybirosag volt elnoke bucsuzott t?le a ravatalnal. A temetesen megjelent tobbek kozott Ader Janos koztarsasagi elnok, Lenkovics Barnabas , Tobias Jozsef , Hiller Istvan , Baja Ferenc , Kosa Lajos , Tordy Geza a nemzet szinesze , Feledy Peter , Fekete Gyorgy . A temetes romai katolikus szertartas szerint zajlott, amit Jelenits Istvan vezetett. ^{[10] [11]}

Csaladja [ szerkesztes ]

Feleseget?l ket gyermeke szuletett, fiugyermekuk mikroelektronikai kutatomernok, lanyuk orvos.

Emlekezete [ szerkesztes ]

• 

  Szemelye megjelenik (sajat neven) a Beres Jozsef eleter?l forgatott, Cseppben az elet cim? negyreszes jatekfilm-sorozat negyedik epizodjaban, ahol az alakjat Harmath Imre formalja meg.

F?bb m?vei [ szerkesztes ]

• Demokracia, erdek es kozelet a szocializmusban ; Hazafias Nepfront Orszagos Tanacsa, Bp., 1973
• Szocialista tarsadalom es humanizmus ; Kossuth, Bp., 1978
• Demokracia es kultura ; Kossuth, Bp., 1980 ^[12]
• Ezer ev. Arckepek a magyar tortenelemb?l ; f?szerk. Pozsgay Imre, szerk. Mod Aladarne; Hazafias Nepfront, Bp., 1985 ^[13]
• Eselyunk a reform ; Hazafias Nepfront Gy?r-Sopron Megyei Bizottsaga, Gy?r, 1988
• Oktoberi kerdesek. Pozsgay Imrevel beszelget Biro Zoltan ; Eotvos?Puski, Bp., 1989
• Egy ev utan, valasztas el?tt. Biro Zoltan masodik beszelgetese Pozsgay Imrevel ; Puski, Bp., 1990
• Pozsgay Imre: Szechenyi uzenete / grof Teleki Pal : Nemzetisegi politika ; Szechenyi Tarsasag, Bp., 1991 (A Szechenyi Tarsasag fuzetei)
• 1989. Politikus-palya a partallamban es a rendszervaltasban ; Puski, Bp., 1993 ^[14]
• Koronatanu es tettestars ; Korona, Bp., 1998 ^[15]
• Pozsgay Imre?Polgar Tibor:  A rendszervaltas (k)ara. Nyilt parbeszed a sorsfordito evtizedr?l ; Kossuth, Bp., 2003
• A tiszteletbeli koztarsasagi elnok. Pozsgay Imrevel beszelget Mezei Karoly ; Kairosz, Bp., 2011 (Magyarnak lenni)
• Bihari Mihaly ? Kosa Ferenc ?Pozsgay Imre: Mi tortent velunk. Magyarorszagi sorskerdesek, 1987?2014 ; Eghajlat, Bp., 2014
• Ellenforradalombol nepfelkeles. Dokumentumok Pozsgay Imre irathagyatekabol ; szerk. Jonas Robert; RETORKI, Bp., 2022

Publikacioi [ szerkesztes ]

• A szocialista demokracia fejl?desenek nehany problemaja, Tarsadalmi Szemle , 1968. 10. ^[16]
• Gondolatok a partszervek dontesi modszereir?l, Tarsadalmi Szemle , 1970. 3. ^[17]
• Gazdasagiranyitasi rendszerunk es a partszervezetek erkolcsi-politikai munkaja, Tarsadalmi Szemle , 1970. 11. ^[18]
• A part es az ossztarsadalmi erdek, Tarsadalmi Szemle , 1972. 1. ^[19]
• A haladas ara, Tarsadalmi Szemle , 1972. 5. ^[20]
• Eszme ? szervezet ? mozgalom, Tarsadalmi Szemle , 1972. 11. ^[21]
• Gazdasag es politika, Tarsadalmi Szemle , 1973. 11. ^[22]
• Napi politikai dontesek es a tavlatok, Tarsadalmi Szemle , 1974. 7. ^[23]
• A filozofia nehany kerdese a XI. kongresszus utan, Magyar Filozofiai Szemle , 1975. 3?4. ^[24]
• A szocialista demokracia ? demokratizalas a part iranyitasaval, Tarsadalmi Szemle , 1978. 5. ^[25]
• Er?sitve es hasznositva a kolcsonos bizalmat, Tarsadalmi Szemle , 1979. 6. ^[26]
• A part szovetsegi politikajarol, Tarsadalmi Szemle , 1980. 2. ^[27]
• Felel?s tortenelmi elemzes alapjan tovabblepni, Tarsadalmi Szemle , 1983. 2. ^[28]
• Politologiai es politikai tezisek a Hazafias Nepfront helyzetenek, feladatainak vizsgalatahoz, Tarsadalomkutatas, 1983. 4. ^[29]
• Kozosseg a nagyvarosban, Budapest , 1984. 3. ^[30]
• A tarsadalmi szervezetek szerepe a kelet-nyugati egyuttm?kodesben, Kulpolitika, 1984. 3. ^[31]
• Nemzeti egyseg, kozmegegyezes, demokracia, Tarsadalmi Szemle , 1985. 10. ^[32]
• A honismereti mozgalom feladatai a nemzeti tudat elmelyiteseben, Honismeret , 1985. 6. ^[33]
• Nem megigerni nehez, hanem megtenni, Tarsadalomkutatas, 1986. 2. ^[34]
• A politikai intezmenyek es a tarsadalmi fejl?des, Tarsadalmi Szemle , 1987. 3. ^[35]
• A varosi televizio es a helyi kozelet, Jel-Kep, 1987. 3. ^[36]
• Mi a haza ma? Honismeret , 1987. 6. ^[37]
• Az egesz neppel folytassunk parbeszedet, Tarsadalmi Szemle , 1988. 6. ^[38]
• A nemzeti emlekhelyek es a nemzettudat, Honismeret , 1988. 6. ^[39]
• A tudomany es az ertelmiseg integritasanak kifejez?je, Magyar Tudomany , 1989. 2. ^[40]
• A magyarsag helye Europaban, Honismeret , 1989. 6. ^[41]
• Pozsgay Imre referatuma az 1987-es lakiteleki tanacskozason, Tarsadalmi Szemle , 1991. 2. ^[42]
• Magyarsag, es a vilag magyarsaganak szellemi kapcsolatai, Honismeret , 1995. 6. ^[43]
• A nemzettudat napjaink politikajaban, Honismeret , 1996. 6. ^[44]
• Termeszet es tarsadalom, Honismeret , 1997. 6. ^[45]

Rola szolo konyv [ szerkesztes ]

• A tiszteletbeli koztarsasagi elnok ? Pozsgay Imrevel beszelget Mezei Karoly (2011)

Dijai, kituntetesei [ szerkesztes ]

• Magyar Orokseg dij (2003)
• Magyar Szabadsagert dij (2006)
• Hildebrandt-erem (2010) ^[46]
• Szent Istvan-dij (2015)

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Pozsgay Imre. In MTI Ki kicsoda 2009. F?szerk. Hermann Peter. Budapest: Magyar Tavirati Iroda Zrt. 2008. 891. o.  
• Pozsgay Imre eletrajza a Nemzeti Konzultacios Testulet honlapjan Archivalva 2008. majus 17-i datummal a Wayback Machine -ben
• Pozsgay Imre eletrajza az origo.hu-n
• Pozsgay-interju 2015 juniusabol

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Muller Tibor (1987). ? "Az utobbi harom evtizedben a demokracia kerdeseivel bajlodom" ”. Budapest 25. (4.), 12?15.. o. (Hozzaferes: 2016. marcius 26.)   (Interju Pozsgay imrevel)
• Wisinger Istvan (1981). ? "Az emberek szemelyiseg utan kialtanak" ”. Jel-Kep (2.), 5?10.. o. (Hozzaferes: 2016. marcius 26.)   (Beszelgetes Pozsgay Imre m?vel?desi miniszterrel)
• Nanay Istvan: Indul a Katona
• Szarvas Istvan: Pozsgay: Senki sem lehet profeta hazajaban ? Hetedhethatar
• Meghalt Pozsgay Imre
• Alkotoi adatlapja a Moly oldalan