Szucsou (, regebbi angolos latin bet?s atirassal Soochow ), az egyik leghosszabb tortenelmi multra visszatekint?, es a 21. szazad elejen az egyik leggazdagabb kelet-kinai varos es prefektura Csiangszu   ( Jiangsu ) tartomanyban, Sanghaj   ( Shanghai ) es Hangcsou   ( Hangzhou ) kozeleben, a Nagy-csatorna menten. Foldrajzilag a Jangce also folyasa kozeleben, a folyo deltavideken, a Taj-to   ( Tai-to ) , magyarul a Nagy-to partjan terul el. Kozigazgatasilag prefekturai szint? varos. A hozza tartozo terulet nagysaga 8488,24 km², ebb?l 2743 km² a varosi terulet. Lakossaga 2012 vegen 6 478 100 volt, ebb?l 3 289 900 a varosi lakos.

A varost i. e. 514 -ben alapitottak. 2500 eves tortenelme gazdag esemenyekben. A Han-dinasztia idejere tehet? az els? viragzasa. I. sz. 100 korul a nagy szamban bearamlo lakossag reven az akkori vilag tiz legnagyobb varosa kozott volt. A 10. szazadban, a Szung-dinasztia idejen az orszag egyik fontos kereskedelmi kozpontja volt. A Ming es a Csing-dinasztia   ( Qing-dinasztia ) idejen a gazdasagi er? mellett mar kulturalis kozpontnak is szamitott, es egyben a vilag legnagyobb olyan varosa volt, amelyiknek nem volt f?varosi rangja. Nagyjabol a 19. szazad derekatol, a tajping-felkeles idejen, de nem els?sorban annak kovetkezteben vesztette el regionalis gazdasagi vezet? szerepet a feltorekv? kikot?varossal, Sanghaj   ( Shanghai ) jal szemben. Nagy szerepe volt ebben a csatornakon zajlo vizi kozlekedes fokozatos hatterbe szorulasanak is az epul? vasutakkal szemben.

A varos gazdasagi fejl?desenek lefekez?dese azonban azzal a jotekony hatassal is jart, hogy a 20. szazad ipari fellendulese nem tett nagy kart a gazdag m?emlekekben, kulonosen a vilagszerte hiresse valo kertekben, amelyek 1997-ben illetve 2000-ben Szucsou klasszikus kertjei neven az UNESCO vilagoroksegi listajara is felkerultek. A 69 megmaradt tipikus kinai kert kozul nehany ezer eves multra is visszatekinthet.

A Jangce melyen fekv? deltavideken elhelyezked? varost s?r?n behalozzak a csatornak, ezek is hozzajarulnak a fest?i latkephez. Mar a 20. szazad derekan kiszamitottak, hogy a csatornakon ativel? 310 hid miatt egysegnyi teruletre tobb hid jut, mint Velenceben .

Az ezredfordulon itt is, mint altalaban a Kinaban megindulo rohamos gazdasagi fejl?des soran, mar nagy tekintettel voltak a m?emlekvedelmi es a kornyezetvedelmi szempontokra is, ezert a varos turisztikai vonzereje toretlenul megmaradt.

A varos jelkepe az osmanthus virag es a kamforfa .

Misszionarius predikal a kinaiaknak a 19. szazad vegen

• Kidzsong-tong egy Patyomkin-falu Eszak-Korea deli reszen, a koreai demilitarizalt ovezet kozeleben. A falu eszakon ismert meg Bekefalu neven is, a del-koreai es nyugati mediaban azonban Propagandafalu neven szoktak emlegetni. A falu egyike annak a ket telepulesnek, amelyek a koreai haborut lezaro panmindzsoni fegyverszunet altal letrehozott 4 kilometer szeles demilitarizalt ovezetben maradhattak.

• Tokugava Hidetada a Tokugava csalad es az Edo-bakufu masodik sogunja volt 1605 es 1623-as lemondasa kozott. Tokugava Iejaszu harmadik fia volt, apja a soguni pozicio atadasa utan egeszen 1616-os halalaig a hatalom jelUralkodasa alatt megszilarditotta a sogunatust, betiltotta a keresztenyseget es megtette az els? lepeseket Japan bezarkozasara.

• A keresztenyseg Kinaban mar a Kr. u. 7. szazadban megjelent, amikor egy nesztorianus misszios terit? erkezett az orszagba, de az evszazadok alatt a kozelmultig tobbszori is betiltasra kerult. A kinai keresztenyseghez kothet? a Tajping-felkeles , amely az egyik legnagyobb meret? volt az orszagban.

• Korjo egyseges allam volt a Koreai-felszigeten , Thedzso kiraly alapitotta 918-ban, f?varosa a mai Keszong volt. Ennek az allamnak a neveb?l szarmazik a Korea nev. A Vang-dinasztia csaknem otszaz evig uralkodott, es viragkoraban Korjo a vilag egyik legfejlettebb allamanak szamitott.

• A macuei varkastely kozepkori japan varkastely, amely Simane prefekturaban lev? Macue telepules kozeleben talalhato. A kastely ugy is ismert, mint a ?fekete kastely” es egyike a nehany kozepkori kastelynak, amely eredeti formajaban maradt fenn Japanban es nem epitettek at beton es mar modern epit?anyagok felhasznalasaval.

Hianyzo fontos szocikkek

• Kina : kinai kultura , Kina zeneje , nankingi csata ( teljes lista )
• Japan : Tojama , Kocsi , japan?koreai annexios egyezmeny
• Del-Korea : Jonhap , incshoni partraszallas
• Eszak-Korea : Eszak-Korea nuklearis programja
• Tajvan : Tajvan a Csing Birodalom reszekent , 228-as incidens , Tajvan kulturaja , tajpeji metro , Li Teng-huj , Liu Jung-fu

• … a del-koreai MBC Dramia studio 2 500 000 m²-en terul el, es itt forgattak peldaul a Moon Embracing the Sun , A Silla kiralysag ekkove es A kiralyi haz titkai cim? sorozatokat?
• … leteztek n?i szamurajok is?
• … Stephen ?Szeng mester” Chow kinai komikus szinesz-rendez? olyan sok szineszn? karrierjet inditotta el, hogy ezeket a holgyeket kollektiven Szeng-lanyoknak hivjak?
• … Juan Si-kajnak , Kina onjelolt csaszaranak 17 fia es 15 lanya volt?
• … a Kina deli reszen el? csuangak az orszag masodik legnepesebb nemzetisege?

Az alabbiakban segithetsz , szerkessz batran!

• Keszithetsz uj cikkeket
• Kategorizalhatod a szocikkeket
• Illusztralhatod a cikkeket
• Hagyhatsz nekunk uzenetet

M?helyek (csatlakozz batran, ha erdekel Azsia!):

• Kina-m?hely
• Korea-m?hely
• Japan-m?hely

Kapcsolodo portalok

• Kina
• Korea
• Japan
• Mongolia
• Tibet

Kepforrasok :

• Del-Korea
• Eszak-Korea
• Hongkong
• Japan
• Kina
• Tajvan