Niccolo Paganini
Eletrajzi adatok
Becenev	Nicco
Szuletett	1782 . oktober 27.   Genovai Koztarsasag Genova
Szarmazas	olasz
Elhunyt	1840 . majus 27. (57 evesen)   Szard Kiralysag Nizza
Sirhely	Villetta Cemetery
Palyafutas
M?fajok	klasszikus zene
Hangszer	heged?
Dijak	Aranysarkantyu-rend
Tevekenyseg	heged?virtuoz, zeneszerz?
Niccolo Paganini alairasa
A Wikimedia Commons tartalmaz Niccolo Paganini temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Ez a szocikk a heged?m?veszr?l szol. Hasonlo cimmel lasd meg: Paganini (egyertelm?sit? lap) .

Niccolo Paganini ( Genova , Genovai Koztarsasag , 1782 . oktober 27. ? Nizza , Szard Kiralysag , 1840 . majus 27. ) italiai heged?m?vesz, gitaros, zeneszerz?, a 19. szazad eleji romantika koranak legjelent?sebb heged?virtuoza, akit az ordog heged?senek neveztek. Kilenc eves kora el?tt komponalta els? szonatajat, 1793 -ban mar fellepett a nyilvanossag el?tt. Megvalasztottak a luccai hercegi udvar els? heged?senek, es ott Europa legvirtuozabb heged?seve kepezte magat.

Tobbeves koncertkorutjan elkapraztatta hallgatoit legendas el?adom?veszetevel. Hatalmas vagyont szerzett es nemzetkozi hirnevre tett szert. A kortarsak szamara hihetetlennek t?nt ez a hangszeres tudas, ezert neveztek technikajat boszorkanyosnak . Munkassaga hatassal volt Brahmsra , Lisztre es Schumannra is. Szerzemenyei Liszt zongoravirtuozitasanak mintajaul szolgaltak, Schumann pedig egyik koncertje utan, amelyet Frankfurt am Mainban hallott, dontotte el, hogy nem a jogi palyanak, hanem a zenenek szenteli magat. Paganini egyik leghiresebb tanitvanya Antonio Bazzini , aki nyomdokain haladva a virtuoz iranyt folytatta. Paganini brilians kompozicioi a mai napig a heged?m?veszek allando m?sorszamai.

Kaprazatos technikaju, a hangszer lehet?segeit korabban nem ismert mertekben kihasznalo el?ado volt. A legnagyobb hatast a szul?varosaban is fellep? lengyel heged?m?vesz, August Duranowski (wd) virtuoz jateka gyakorolta ra. Jobb felkarjat testehez szoritva, alkarjat es csuklojat mozgatva kezelte a vonot, amivel egeszen sajatos dinamikat kolcsonzott muzsikajanak es hibatlan kett?s fogasokat produkalt. Gyakorta virtuoz balkezes pizzicatojaval lepte meg kozonseget vagy azzal, hogy egyetlen huron jatszott le egesz futamokat. Nemegyszer elt az elhangolas eszkozevel, azaz egyes specialis hanghatasok erdekeben elhangolta heged?jet. Nemcsak az Il Cannone (Agyu) nev?, 1742 -ben keszult kedvenc heged?jen volt virtuoz, de gitaron es Hector Berlioz hatasara bracsan is m?veszi szintre jutott jatekaval.

Lelkes hangszergy?jt? is volt, kollekciojaban tobb Stradivariusszal . Halala utan gy?jtemenye a Smithsonian Intezet tulajdonaba kerult. Brilians kompozicioi mindmaig a heged?m?veszek allando m?sorszamai. 1954 ota Genovaban Concorso internazionale di Violino Niccolo Paganini neven evente versenyt rendeznek emlekere. 1978-ban Nyikolaj Csernih szovjet csillagasz rola nevezte el a 2859 Paganini kisbolygot ^{[1] [2] [3] [4]}

Eletpalyaja [ szerkesztes ]

Gyermekevei [ szerkesztes ]

Niccolo Paganini 1782 . oktober 27-en szuletett Genovaban , a Passo di Gatta Mora (Fekete macska koz) 38-as szam alatt, amelyet akkor Vico delle Fosse del Colle nek (Dombarkok sikatora) neveztek. Apja, Antonio Paganini szatocs , ugynok, szerencsejatekos volt, de kes?bb a kikot?ben rakodomunkaskent is dolgozott. Anyja, Teresa Bocciardo a haz koruli teend?ket intezte. Niccolo a csalad harmadik gyermeke volt, Carlo es Biagio utan. A csaladnak meg harom leanygyermeke szuletett: Angela, Nicoletta es Domenica, de Angela meg gyerekkoraban meghalt. ^{[5] [6]}

A mindossze negyeves Niccolo sulyosan megbetegedett kanyaroban , ennek folyomanyakent gyakran kataleptikus gorcsokben szenvedett. Betegsege egesz eleten vegigkiserte. A celtudatos es szigoru apa, amikor felfedezte fia nem mindennapi tehetseget, sajat maga tanitotta meg mandolinon es heged?n jatszani. Oteves koraban, 1787 -ben kapta els? hangszeret, egy mandolint. Mire heteves lett, apja megvette neki els? heged?jet is. Nyolcevesen Niccolo ismet megbetegedett, ezuttal valoszin?leg skarlatban . Ebb?l a betegsegeb?l is tobbfele testi baja maradt vissza, amelyek halalaig gyotortek: izuleti fajdalmak, szemgyulladas, allando kohogesi inger. Legyengult szervezete valoszin?leg mar fiatalkoraban magaban hordta a tuberkulozis csirait, ami aztan halalat is okozta. Az apa kegyetlen szigorral tanitotta. A fiatal Niccolonak rengeteget kellett gyakorolnia, es ha nem teljesitette az apja altal kiszabott napi feladatokat, akkor bezartak a kamraba, hogy ott jatsszek. ^[7]

1791 -ben az apa, Antonio belatta, hogy keptelen tehetseges fia tudasanak gyarapitasara, ezert elvitte Niccolot Giovanni Servettohoz , a varosi szinhaz heged?sehez, akit azonnal bamulatba ejtett a fiu tehetsege. Servetto beajanlotta a fiut Giacomo Costanal , a varos legkivalobb heged?senel. Niccolo hat honapig tanult nala. Ezalatt tobbszor is nezetelteresek tamadtak kozottuk, els?sorban a gyermek szokatlan vonokezelese miatt. Az ifju Paganini mar ebben az id?ben szokatlan testtartasban jatszott: jobb fels? karjat a torzsehez szoritotta es csak az also karjat mozgatta. ^[8]

A tizenket eves Niccolo mar nepszer? zenesznek szamitott Genovaban. 1794 -ben Costa szervezte meg els? nyilvanos fellepeset a Neri Szent Fulop -templomban. Ugyanebben az evben mar hangversenyen is fellepett, amelynek celja az volt, hogy penzt gy?jtson tovabbtanulasa koltsegeire. A fiatal m?veszt ez a hangverseny egy csapasra hiresse tette, kulonosen a Carmagnole nepdalra szerkesztett variacioi ragadtak meg a kozonseget. 1795 -ben apjaval Parmaba utazott, hogy Alessandro Rollanal , a hires heged?snel es karmesternel folytassa tanulmanyait. A legenda szerint Rolla meghallgatta Paganini jatekat, majd visszautasitotta a felkerest, mondvan, hogy nincs olyan, amit meg megtanithatna a fiunak. Niccolo el?bb Ferdinando Paerhez kerult, majd Gasparo Ghirettihez , a parmai Conservatorio della Pieta tanarahoz. Tanulmanyai (els?sorban zeneszerzes) rovid ideig, mindossze ket evig tartottak, ezutan visszatert Genovaba. 1796 -ban fontos ismeretseget kotott: bemutattak Rodolphe Kreutzernek , a hires heged?m?vesznek. ^{[6] [9]}

A Paganini csalad ebben az id?ben tobbszor is koltozni kenyszerult, hiszen Genova a napoleoni haboruk idejen a harcok kell?s kozepebe kerult. 1799 -ben a csalad Polcevaraba koltozott, de ezt megel?z?en, apja kisereteben hangversenykorutat tett Eszak-Italia varosaiban. A fiatal Niccolo es apja kozotti ellentet annak tulzott szigorusaga miatt egyre jobban kielez?dott, a fiu tobbszor is szokni probalt a csaladi hazbol. Meg abban az evben vegre visszakoltoztek ugyan Genovaba, de decemberben ismet menekulniuk kellett, mert a George Keith Elphinstone admiralis vezette brit flotta elkezdte a francia kezen lev? varos ostromat. Livornoban telepedtek meg, es csak a kovetkez? ev vegen tertek vissza ismet Genovaba. ^{[10] [11]}

Luccai evek [ szerkesztes ]

A tizennyolc eves m?vesz szamara menekulest jelentett az apai szigor el?l, amikor Luccaban els? heged?si allast kapott a Nemzeti Zenekarban. A kovetkez? ket evben kicsapongo eletet elt, hodolt az apjatol orokolt szerencsejatek-szenvedelynek, hirhedt szoknyavadasz es botranyh?s volt. Keveset koncertezett. Ebben az id?szakban egy kulonos eset soran ove lett egy Guarneri -heged? . Az anekdota szerint Paganini egy este szerencsejatekon elveszitette a heged?jet, igy masnap, egy gazdag Livornoi m?veszetpartolo keresked? altal megrendezett hangversenyen nem volt min jatszania. A keresked?, egy bizonyos Livron, kolcsonadta az ifju m?vesznek a heged?jet, szereplese utan azonban nem volt hajlando visszavenni: Nem akarom profanizalni a hangszert, ezert tartsa meg, kedves Paganini, es emlekezzek ram ? kialtott fel. Egy hasonlo eset tortent Parmaban is, ahol a kivalo fest?, Pasini ajandekozta meg egy szinten ma mar nagyon ertekes Amati -heged?vel . ^{[11] [12]}

1804 -ben az egyre terjed? tropusilazjarvany miatt visszatert Genovaba , ahol tobb sikeres hangversenyt adott. 1805 -ben immar Luccaban nagy felt?nest kelt? szerelmi kalandba bonyolodott Emilia Quilicivel, a mindossze tizenot eves leannyal. Meg eletenek utolso eveiben is visszaemlekezett egykori szerelmere, s?t vegrendeleteben is megemlekezett rola. Luccaban ismet els? heged?s lett, a Nemzeti Zenekarban. 1805 -ben Napoleon huga, Elisa , aki 1797 ota Felix Baciocchi felesege volt, Toszkana uralkodoja lett. Szekhelyenek Luccat tette meg. Mar els? talalkozasuk utan felreerthetetlenul intim kapcsolat szov?dott a m?vesz es az uralkodon? kozott. 1806 -ban Paganini elfoglalhatta az udvari kamarazenekar masodik heged?si allasat. 1807 -ben irta meg a hercegn?nek ajanlva a hires Duetti amorosi t (Szerelmes duettek), valamint a csaszar dics?itesere a Napoleon-szonata t. Sikereinek es tehetsegenek koszonhet?en hamarosan kamaraszolista lett. Az uralkodon? meglehet?sen nagyvonaluan kezelte kedvenc heged?set, meg hangversenykorutakra is elbocsatotta. Paganini igy el?bb Genovaba, majd Torinoba utazott, ahol ket nagy siker? koncerten lepett fel, majd az ev veget Livornoban toltotte. ^[13]

1809 elejen visszatert Luccaba, ahol a tavaszi honapokban szorgalmasan dolgozott, s?t operael?adasokat is dirigalt. A hercegn?hoz f?z?d? viszonya lazult, mar csak azert is, mert az tobbszor is kenytelen volt elutazni. El?bb Firenzebe , majd Pisaba tette at szekhelyet. Paganini nehany honapig szinten Firenzebe koltozott, ahol megkapta az udvari csend?rseg kapitanya cimet, azonban az ev vegere feladta udvari szolgalatait, es ugy dontott, hogy hangversenykorutra indul. ^{[3] [14]}

Hangversenykoruton [ szerkesztes ]

1810 -ben tizenket nagyobb hangversenyt adott, amelyeknek szinhelyei Livorno , Lucca , Cesena , Forli , Cappi di Piangipane ( Ravenna ) es Rimini voltak. Folytatta kalandos es kicsapongo eletet, rengeteg penzt veszitett szerencsejatekon, azonban mindig ugyelt arra, hogy csaladjanak is juttasson beveteleib?l. Apja ezt ki is hasznalta, es maga is szenvedelyes szerencsejatekos leven egyre tobb penzt kovetelt fiatol, s?t ongyilkossaggal is fenyeget?zott, ha fia nem segit rajta.

A kovetkez? evben fellepett Modenaban , Parmaban , majd Ferraraban , 1813 elejen pedig Bergamoban es Bresciaban . Majusban Milanoba utazott, ahol tobb honapot visszavonultsagban toltott. Ekkor keletkeztek hiresse valt Le Streghe (Boszorkanyok) cim? variacioi. Oktober 29-en emlekezetes hangversenyt adott a La Scala operahazban. A kozonseg ?rjong? lelkesedessel fogadta. A fellepes szenzacionak szamitott, es a tekintelyes zenei szaklap, a Leipziger Musikalische Zeitung is felfigyelt ra. Milanoban meg tobb mint 12 koncertet adott. Itt ismerkedett meg Rossinivel , aki eppen az Aurelianus Palmuraban cim? operajanak bemutatojan dolgozott. 1814 -ben Paviaban , Torinoban , majd ismet Milanoban hangversenyezett. Kozben marcius 24-en Signorina Calcagno, Paganini 16 eves, egyetlen tanitvanya is bemutatkozott a milanoi konzervatorium kozonsege el?tt. ^[15]

Szeptemberben visszatert koncertezni szul?varosaba, Genovaba, ahol azonban ismet szerelmi botranyba keveredett, ugyanis megszoktette a fiatal Angiolina Cavannat. A n?t azonban rovidesen elhagyta, miutan megtudta, hogy az gyermeket var t?le. 1815 -ben az elszoktetett lany apjanak feljelentese nyoman letartoztattak, es er?szak meg kiskoru elcsabitasa vadjaval bortonbe vetettek. Kilenc napot ult fogsagban, majd rogton szabadulasa utan feljelentette az apat zsarolas vadjaval. Ez a bebortonzes inditotta el azokat a pletykakat, amelyek a m?veszt egesz elete soran vegigkisertek: felesegenek, illetve szeret?jenek meggyilkolasarol szoltak. ^[16]

1816 . marcius 7-en Milanoban, kozos hangversenyen lepett fel Charles Philippe Lafont-nal (1781?1839), a hires francia heged?virtuozzal, majd ezt kovet?en Padovaban , Velenceben es Triesztben koncertezett. Velenceben ismerkedett meg Louis Spohrral , a vilaghir? nemet heged?s-zeneszerz?vel.

1817 aprilisaban meghalt szigoru apja. Temeteset kovet?en Paganini Ferraraban es Milanoban koncertezett, ahol vagyona egy ertekes Stradivarius -heged?vel gyarapodott. Milanoban megvarta meg Rossini ujabb bemutatojat, A tolvaj szarkat , majd visszatert Genovaba, ahol megkomponalta I. heged?versenyet , amely els? hosszabb lelegzet? m?ve. A furcsa heged?verseny erdekessege, hogy a m?ben scordaturat alkalmazott, azaz mindig a rendesnel felhanggal magasabbra hangolta a heged?jet, annak ures hurjai tehat nem G-D-A-E, hanem Gisz-Disz-Aisz-Eisz voltak, de a D-hurnak megfelel? fogasokkal es ujjazattal jatszott, mikozben a zenekart Esz- (Disz)-durban, tehat transzponalva jatszatta. Ezzel biztositotta a heged?szolo kiemelked?en fenyes hangzasat. ^[17]

1818 -ban tovabb koncertezett Eszak-Italiaban: Cremona , Piacenza (itt egy kozos hangversenyen is fellepett a lengyel heged?virtuozzal, Lipi?skivel ), Mantova varosokban. Bolognaban az Accademia Filarmonica ^[18] meghivta tagjai soraba. Meg Piacenzaban beleszeretett egy 13-14 eves lanyba, Maria Bantiba, azonban ez a kalandja is rovid idej?nek bizonyult, hiszen hazassagi terveir?l az ev vegere mar letett. Az ev masodik feleben Firenzeben , Luccaban , Livornoban , Pistoiaban es Sienaban koncertezett, majd a kovetkez? ev marciusaban Romaban es Napolyban lepett fel. Ekkor meghivast kapott Metternich hercegt?l, hogy lepjen fel Becsben . Az 1820 -as esztend?t Del-Italiaban toltotte, ahol a kedvez? eghajlat egeszsegi allapotanak jot tett. Fellepett Napolyban es Palermoban is. Ez utobbi helyen sulyos balesetet szenvedett: elesett es legurult mintegy negyven lepcs?n, ez egy ideig agynak dontotte. Ugyanebben az evben ket nagy zeneszerz?i sikere is volt. A milanoi Ricordi zenem?kiado nyomtatasban kozreadta nehany m?vet, ugyanakkor, ugyancsak Milanoban nyilvanosan el?adtak egyik kantatajat. ^[19]

1821 -ben Romaban jart, ahol m?sorra t?ztek Rossini uj operajat, a Matilde di Shabrant . Az el?adas el?tt a szinhaz karmesteret szelutes erte, helyette Paganini ugrott be, es maga jatszotta a hianyzo hangszerek szolamait is. Ezutan visszatert Napolyba, ahol egeszsegi allapota jelent?sen romlott, es agynak esett. Allapota aggaszto volt, mire hazigazdaja a sulyos beteget agyaval es holmijaval egyutt kitette az utcara. Paganini egy zeneszbaratjanal kapott megfelel? szallast, majd ismet szerelmi kalandba keveredett. Ezuttal egy Carolina nev? lanyt akart felesegul venni. Az ev vegen visszatert Milanoba, es tervbe vette, hogy eleget tesz Metternich herceg meghivasanak, es Becsbe utazik. Gegebetegsege azonban kiujult, igy kenytelen volt terver?l letenni. ^[20]

A kovetkez? ket esztend?ben betegsege miatt nem koncertezett. Milanoban telepedett le, remelve, hogy az eszak-italiai nagyvarosban talal majd olyan orvost, aki segiteni tud rajta. Ebben az id?ben megirta a vegrendeletet is. Rovid ideig Genovaban tartozkodott, ahol leckeket adott egy Camillo Sivori (wd) (1815?1894) nev? csodagyereknek, akiben az utodjat velte felfedezni. 1823 majusaban Paviaba utazott gyogykezelesre, de vegul az ev vegen megiscsak Milanoban talalt ra arra az orvosra, akinek kezelese eredmenyesnek bizonyult.

1824 elejen Milanoban megismerkedett Antonia Bianchi karenekesn?vel. Szerelmi kapcsolatuk 1828 -ig tartott. A betegsegeb?l felepult heged?m?vesz ismet koncertkorutra indult Paviaba, Milanoba, majd Genovaba, ahol mar Antonia Bianchi is kozrem?kodott. Meg ugyanebben az evben koncertezett Comoban , Velenceben, Udineben , Triesztben, Padovaban es Bolognaban .

Az egyhazi aldas nelkul egyutt el? Paganini es Antonia 1825 -ben el?bb Romaba es Firenzebe, majd Napolyba, utana pedig Palermoba utazott, ahol megszuletett fiuk, Achille Cyrus Alessandro . Er?sod? kohogese miatt azonban kenytelen volt delen maradni, ahol az enyhe eghajlat miatt konnyebben erezte magat. Visszavonult egy Napoly melletti birtokra, ahol a zeneszerzesnek szentelte idejet. Ket heged?versenyt irt, az egyiknek resze a hires rondo -tetel, a La Campanella . Egy ev pihenes utan 1827 februarjaban Romaban hatalmas sikerrel mutatta be heged?versenyeit. XII. Leo papa megajandekozta az Aranysarkantyus lovagrenddel , illetve a vele jaro lovagi cimmel. Paganini el?tt ket nagy muzsikus reszesult ebben a magas kituntetesben: Gluck es Mozart . Ezek utan visszatert koncertezni Eszak-Italiaba . Elettarsahoz valo viszonya egyre romlott, Antonia egyre tobb penzt kovetelt, es nem egyszer magara hagyta betegsegeben. A kis Achille mindvegig apja gondnoksaga alatt allt. ^{[3] [21]}

Nemzetkozi karrier [ szerkesztes ]

1828 -ban a m?vesz elerkezettnek latta az id?t, hogy eleget tegyen a becsi meghivasnak. Marcius 29-en kerult sor az els? koncertre az osztrak f?varosban. A Redoutensaalban megtartott hangverseny hatalmas siker volt. Masodik koncertjere a csaszarne is ellatogatott. A m?vesz valosagos lazban tartotta a becsi m?ert? kozonseget, es kivalo tehetsegenek koszonhet?en az ordog fiakent kezdtek emlegetni, ehhez termeszetesen hozzajarult sajatos testtartasa is. Az ettermekben megjelentek az a la Paganini fogasok, s?t megjelentek a Paganini-perecek , de a nagy m?vesz tiszteletere emlekermeket is verettek. Paganini tovabbi hangversenyeket adott, es szokasava valt, hogy akarhova latogatott, egy hangversenyenek bevetelet mindig jotekony celokra ajanlotta fel. Ennek koszonhet?en Becs varosa kituntette a San Salvador-eremmel , a jotekonysag teren vegzett tevekenysegenek elismereseul. Az ev kozepen szakitott Antonia Bianchival, aki tetemes vegkielegitessel utazott haza Italiaba. Ezek utan Paganini Karlsbadba utazott pihenni. Foginygyulladasban szenvedett, aminek kovetkezteben a pragai orvosok kihuztak osszes metsz?fogat, az arcuregfert?zest kizarando. Ennek kovetkezteben alakult ki jellegzetes arcformaja, a beesett ajkakkal, ami tovabb taplalta a kozonsegben az ordog fia legendat. ^[22]

1829 -ben nemet foldon koncertezett. El?bb Drezdaban , a szasz fejedelem udvaraban, majd Berlinben , a porosz kiralyi udvarban. Fellepeset itt Meyerbeer segitette. A porosz kiraly cimzetes udvari karmesterre nevezte ki. Ezek utan tovabbutazott Frankfurt am Mainba , majd Posenbe es Varsoba , ahol ismet az unnepelt Lipinskivel egyutt lepett szinpadra. Az ev masodik feleben Frankfurt am Mainban telepedett le, ahonnan bejarta a kornyekbeli varosokat ( Darmstadt , Mannheim , Mainz ). Kipihenve faradalmait ujabb hosszu koncertkorutra indult, amelynek allomasai Lipcse , Halle , Magdeburg , Halberstadt , Dessau , Bernburg , Weimar , Erfurt , Rudolstadt , Coburg , Bamberg , Nurnberg , Regensburg , Munchen , Augsburg , Stuttgart es Karlsruhe voltak. Kozben meglatogatta Weimarban Goethet is. A kovetkez? ev elejet Frankfurtban toltotte, els?sorban fia megromlott egeszsegi allapota miatt, de inteznie kellett peres ugyeit is. Aprilisban a lipcsei Allgemeine Musikalische Zeitung lekozolte a m?vesz oneletrajzanak vazlatat, amit ket evvel el?bb Milanoban fogalmazott meg. Majusban ismet koncertezni indult, ezuttal Koblenzbe , Kolnbe , Kasselbe , Dusseldorfba , Gottingenbe , Hannoverbe , Cellebe , Hamburgba , Bremaba , Braunschweigba , majd ismet visszatert Frankfurtba, ahol ertesult Carlo fiverenek halalarol es anyjanak sulyos betegseger?l. ^[23]

1831 -ben Paganini palyafutasa csucspontjahoz kozeledett. A virtuoz mar nemcsak a kozonseg tomegeire hatott, hanem tartos es mely benyomast tett a zenetortenet elkovetkez? nagyjaira is ( Liszt , Chopin , Vieuxtemps , Schumann , Mendelssohn , Spohr stb.). Marciusban Parizsba utazott, ahol hangversenyeivel szinten hatalmas sikereket aratott. Ezutan Boulogne-sur-Mer -ben, majd Calais -ban lepett fel, ezutan majus 13-an hajora szallt, London fele. Londoni fellepeseit kesleltettek kiujult fogfajasai, valamint a szamos rosszindulatu pletyka es sajtotamadas, amelyek ellen kenytelen volt vedekezni (tobbek kozott a koncertbelep?k magas arat vetettek a szemere). F?uri tamogatast elvezve azonban junius 3-an fellepett a Kings Theatre-ben, termeszetesen fergeteges sikert aratva. Az ezt kovet? evben szeduletes tempot diktalva maganak, 132 koncertet adott Anglia kulonboz? varosaiban ( Clifton , Bath , Liverpool , Manchester , Leeds , Chester , Birmingham , York , Halifax , Sheffield , Hull stb.). 1832 . januar 15-en szomoru hir erte: meghalt edesanyja, Teresa Paganini. Marcius elejen, a Londonban kirobbant kolerajarvany miatt Parizsba utazott, de a jarvany ott is felutotte a fejet. A francia f?varosban egyebkent is nyugtalan volt az elet, ekkor robban ki ugyanis a juliusi forradalom , es emiatt a m?vesz nem lephetett fel. Az ev masodik feleben ismet visszatert Londonba koncertezni, majd szeptemberben ismet Parizsba, ezuttal ujabb szerelme, Charlotte Watson kisereteben. Az ev veget pihenessel toltotte, keveset koncertezett. ^[24]

1833 . aprilis kozepen, immar harmadszor, visszatert Angliaba , ahol talalkozott a fiatal Mendelssohnnal . Londoni hangversenyeit kovet?en tobb kisvarosban is fellepett. Az ev vegere visszatert Parizsba, teljesiteni korabbi kotelezettsegeit, azonban sulyos tud?verzest kapott. ^[3]

Visszavonulasa [ szerkesztes ]

Az 1834 -es esztend?t belgiumi hangversenysorozattal kezdte, ami mar nem bizonyult akkora sikernek, mint korabbi fellepesei. Kozben ujabb botranyba keveredett. Charlotte Watsont apja hazavitte, es perrel fenyegette Paganinit, amiert megszoktette a lanyat. Ugyanebben az evben egy masik botranyba is keveredett, mert nem akart fellepni a szegeny parizsi m?veszek megsegitesere rendezett hangversenyen. A sajto kapzsisaggal vadolta, ami reszben erthet? is volt hatalmas osszehegedult vagyona miatt. Kozben ugyvedje segitsegevel hazat vasarolt Parmaban (Villa Gaione) , ahova aztan 1834 oktobereben be is koltozott. 1835 -ben keveset koncertezett. Genova varosa arany emlekerem adomanyozasaval tisztelte meg a m?veszt, Paganini pedig jelent?s osszeggel tamogatta a genovai kolerajarvany aldozatainak csaladjat. Elhatalmasodo gegef?-tuberkulozisa arra kenyszeritette, hogy felbontsa italiai koncertjeire kotott szerz?deseit. Maria Lujza toszkanai f?hercegn? megbizta a szinhazugyek orszagos felugyeletevel, majd decemberben a szard kiralytol megkapta a dekretumot, ebben kineveztek az osszes zenei ugyek felugyel?jenek . A kulfoldon eltoltott hat esztend? meger?ltetesei utan Paganini 1835 -ben csak egyetlenegy hangversenyen lepett fel. ^[25]

1836 -ban tovabbra is visszavonultan elt. Rosszindulatu pletykak szerint a Watson-ugy miatt nem utazhatott kulfoldre. Nyaron lemondott a szinhazi ugyek bizottsagaban elfoglalt tagsagarol es elhagyta Parmat . Hosszabb id?t toltott Torinoban , koncertjeit azonban itt is lemondta. Nehany hetre Genovaban tartozkodott gyogykezelesen, majd decemberben Nizzaba utazott, ahol ket nyilvanos hangversenyt adott.

Az 1837 -es esztend? sikerrel kezd?dott, ugyanis sikerult torvenyesittetni fiat, Karoly Albert szard kiraly kozbenjarasaval. Tovabbra is Nizzaban tartozkodott, es a del-franciaorszagi varos kellemes eghajlatatol varta allapotanak javulasat. Aprilisban visszatert Genovaba, ahol megirta utolso vegrendeletet, majd egy rovid torinoi megallo utan juniusban Parizsba utazott, ahol megalapitotta a Casino Paganini -t. Ez a vallalkozas azonban hamarosan botranyba fulladt es cs?dbe ment. A rend?rseg bezaratta az intezmenyt, s perek sorozata szakadt Paganini nyakaba, akit?l heti ketszeri fellepest koveteltek, valamint lemondas eseteben minden alkalommal tizezer frank karteritest. A m?vesz id?kozben sulyos beteg lett, hangjat is elveszitette, valoszin?leg a korabban osszeszedett szifilisz eredmenyekeppen. Marciusban szanatoriumba vonult, hangversenyeit kenytelen volt lemondani. Az egyik hangverseny rendez?i szerz?desszeges miatt bepereltek. Az ev vegen Paganini jo baratja, Hector Berlioz ket hangversenyen megbukott, s hogy a penzugyi problemakbol kimentse, a heged?m?vesz nagyobb osszeggel tamogatta. ^[26]

1839 januarjaban Marseille -be utazott, de ritkan mutatkozott a nyilvanossag el?tt. Juliusban a szerencsetlen Casino-ugy ujabb bonyodalmakkal fenyegette. A parizsi birosag nagy osszeg? karteritesre kotelezte, s?t nemfizetes esetere meg az adosok bortonet is kilatasba helyezte. A nyari honapokban, orvosai tanacsara tengerparti udul?helyeken tartozkodott, majd szeptemberben Genovaba utazott, de az ottani kenes furd?k sem segitettek egeszsegi allapotan, ezert visszatert Nizzaba. Hangjat teljesen elveszitette, irni is nehezkesen tudott, fajdalmas volt szamara az etkezes. 1840 . majus 27-en, otvenhet eves koraban erte utol a halal. ^[27]

Galvano, Nizza puspoke megtiltotta Paganini holttestenek egyhazi temeteset, arra hivatkozva, hogy a m?vesz allitolag megtagadta a halotti szentsegek felvetelet, de ehhez hozzajarult a m?vesz koztudottan kicsapongo eletmodja is. A holttestet a m?vesz Grande Rue-i lakasan ravataloztak fel, az ismer?sok sora es a varos lakossaga itt rotta le kegyeletet el?tte. Paganini eltemetese erdekeben azonban nem szuletett el?relepes. A genovai hatosagok megtiltottak a holttest tervezett elszallitasat. Karoly Albert szard kiraly is kozbelepett, kegyeletre es emberseges magatartasra szolitotta fel az erintetteket. A hatosagok elrendeltek a test bebalzsamozasat es a koporso lezarasat, amit ideiglenesen a Villefranche-sur-Mer -i korhazban taroltak, majd onnan atszallitottak egy felrees? olajut? teruletere. A csalad, illetve vegrendeletenek vegrehajtoi tobbszor is probalkoztak a temetessel, azonban a genovai hatosagok csak 1843 -ban engedelyeztek a koporso atszallitasat. Ez meg is tortent: Paganini ideiglenes nyughelye Ramairone lett. 1845 -ben gyaszmiset mondattak erte, majd Maria Lujza parmai hercegn? es a parmai puspok engedelyevel a Villa Gaioneba szallitottak at, es annak kertjeben helyeztek el, egyel?re egyhazi aldas nelkul.

Csak 1876 -ban rehabilitaltak Paganinit, mint keresztenyt. Megallapitottak, hogy egyhazanak h? fia volt, es a parmai temet?ben helyeztek orok nyugalomra. Feher marvanybol keszult mauzoleuma 1896 -ban keszult el. ^{[3] [28]}

Eletm?ve [ szerkesztes ]

Niccolo Paganini a 19. szazad els? felenek elkapraztato technikaju, a hangszer lehet?segeit korabban nem ismert mertekben kihasznalo heged?m?vesze volt. A legnagyobb, eletm?veben is jelentkez? hatast a szul?varosaban is fellep? lengyel heged?m?vesz, August Fryderyk Duranowski virtuoz jateka gyakorolta ra. Korabeli leirasok alapjan ismert, hogy Paganini jobb fels?karjat testehez szoritva, alkarja es csukloja mozgatasaval iranyitotta a vonot, amivel egeszen sajatos dinamikat kolcsonzott muzsikajanak, s hibatlan kett?s fogasokat produkalt. Gyakorta virtuoz balkezes pizzicatojaval vagy azzal lepte meg kozonseget, hogy egyetlen huron jatszott le egesz futamokat. Nemegyszer elt az elhangolas eszkozevel, azaz egyes specialis hanghatasok erdekeben elhangolta heged?jet. Nemcsak az Il Cannone (Agyu) nev?, 1742 -ben keszult kedvenc Guarneri-heged?jen volt virtuoz, de gitaron es Hector Berlioz hatasara bracsan is m?veszi szintre jutott jatekaval. ^[29]

M?veszete es a halala koruli esemenyek mitoszt teremtettek szemelye kore. Mar eleteben kierdemelte ?az ordog heged?se” elnevezest, arra valo utalasul, hogy hus-ver ember nem lehet kepes effajta, a fizikai vilagot meghazudtolo virtuozitasra, csak amennyiben lepaktalt az ordoggel. Az utolso kenet elutasitasa tovabb novelte a szemelye koruli mitoszt. M?veszetevel ugyanakkor nagy mertekben inspiralta nemcsak a nyomaban jaro heged?soket (peldaul Louis Spohr , Felix Mendelssohn Bartholdy , Henri Vieuxtemps ), de a romantika korszakanak nagy zongoram?veszeit is (tobbek kozott Hector Berlioz , Robert Schumann , Frederic Chopin , Liszt Ferenc ), akik Paganini peldajat kovetve a sajat hangszeruk lehet?segeit tagitottak, es virtuozitast megkovetel? zongoradarabokat irtak. Az utokorra gyakorolt eleven hatasat igazolja, hogy halala utan egy evszazaddal, 1934 -ben Szergej Rahmanyinov Rapszodia egy Paganini-temara cimen komponalt zenekari darabot. ^[30]

Zeneszerz?i eletm?vet imadott hangszere hatarozta meg: vonosnegyesek , kamaradarabok es harom heged?szonata mellett huszonnegy capricciobol allo, 1805 es 1818 kozott komponalt ciklusa a legnevezetesebb. Szerzemenyei ? amelyek csak keves kivetellel jelentek meg eleteben ? a legnehezebben eljatszhato, virtuoz heged?darabok koze tartoznak. ^{[3] [30]}

M?vei heged?technikailag a legbravurosabban kihasznalnak minden lehet?seget a dur-moll rendszeren belul. Szemelyenek regenyes titokzatossagat azzal is fokozni igyekezett, hogy legtobb m?vet nem adta ki (ezeket csak halala utan tettek kozze tanitvanyai) es hogy a 17-18. szazadban s?r?n hasznalt huratathangolast (scordatura) is titokban alkalmazta. Munkai a heged?virtuozok kotelez? m?sordarabjaiva lettek. A maga koraban csak a nagy romantikus zongoristak kozt akadt ket kovet?je: Liszt Ferenc es Robert Schumann . Liszt Paganini peldajara fejlesztette ki a zongora bravurtechnikajat, Schumann kolteszeteben pedig Paganini belekerult a titokzatos hoffmanni alakok soraba (Carnaval Paganini). Kamarazeneleshez nem ertett, az alkalmazkodo ensemble -jatekra keptelen volt. F? m?ve a 24 capriccio , amelyeket zongorara Schumann es Liszt is feldolgozott. A 24. et?d temajara Brahms ket sorozat onallo variaciot komponalt. Nehany enekm?vet es szamos gitarkompoziciot is irt, utobbiak kozul jo nehanyat kamaraegyuttesre. Kit?n? gitaros is volt. Dallamalkoto tehetsege nem jelentekeny, formalasban Kreutzer es Rode epigonja, de hianyzott bel?le a klasszikus szellem. ^{[30] [31]}

Paganini lelkes hangszergy?jt? is volt, kollekcioja ? amely halalat kovet?en a Smithsonian Intezet tulajdonaba kerult ? tobb Stradivariust is magaba foglalt. ^[30]

M?vei [ szerkesztes ]

B?vebben: Paganini m?veinek listaja

Paganini osszes m?vet Maria Rosa Moretti es Anna Sorrento gy?jtotte ossze az ugynevezett M.S. katalogusban.

Emlekezete [ szerkesztes ]

1954 ota Genovaban evente versenyt (wd) rendeznek az emlekere: Concorso internazionale di Violino Niccolo Paganini neven. 1978-ban Nyikolaj Sztyepanovics Csernih szovjet csillagasz rola nevezte el a 2859 Paganini kisbolygot . ^[32]

Ettermekben kulonboz? eteleket neveztek el rola es nepszer? a Paganini-perec is. ^[33]

Paganini a filmvasznon [ szerkesztes ]

Filmek Paganini eleter?l:

• Az ordog heged?se (2013) ? David Garrett f?szereplesevel
• Kinski Paganini (1989) ? Klaus Kinski f?szereplesevel
• Paganini (1976) ? Tino Schirinzi f?szereplesevel
• Paganini (1973) ? Antonio Theba f?szereplesevel
• Paganini (1961) ? Fritz Eckhardt f?szereplesevel
• Gern hab’ ich die Frau’n gekußt (1934) - Ivan Petrovich f?szereplesevel
• Paganini (1923) ? Conrad Veidt f?szereplesevel
• Paganini (1911) ? francia nemafilm

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• David Mason Greene: Greene’s biographical encyclopedia of composers. Garden City: Doubleday. 1985, 474?478. o.
• Ormay Imre : Niccolo Paganini eletenek kronikaja. Budapest: Zenem?kiado. 1966
• Batta Andras : Paganini es Liszt = Liszt-kiskonyvtar 1. H. n. 1982. Liszt Ferenc Tarsasag. pp. 7?14. ISBN 9635629109
• Magyar nagylexikon XIV. (Nyl?Pom). F?szerk. Barany Laszlone. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. 409. o. ISBN 963-9257-11-7  
• Justin Wintle: Makers of nineteenth century culture. London: Routledge. 2002, 468?469. o.
• Christopher John Murray: Encyclopedia of the romantic era 1760?1850. New York: Fitzroy Dearborn. 2004, 843?844. o.
• Szabolcsi Bence ? Toth Aladar :  Zenei lexikon   III. (O?Z). F?szerk. Bartha Denes. Atd. kiadas. Budapest: Zenem?kiado. 1965.

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• (olaszul) Associazione dell Amici di Paganini
• (olaszul) Genova varosanak honlapja
• (angolul) Paganini m?veinek katalogusa Archivalva 2009. februar 19-i datummal a Wayback Machine -ben

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

• Zenetortenet
• Paganini-et?dok (Liszt zongoraciklusa)