A telepulesen vilagoroksegi helyszin talalhato

Regensburg
Regensburg cimere Regensburg zaszlaja
Kozigazgatas
Orszag	Nemetorszag
Tartomany	Bajororszag
Kerulet	Fels?-Pfalz
Jaras	Fels?-Pfalz
Rang	jarasi jogu varos
Polgarmester	Joachim Wolbergs (SPD)
Iranyitoszam	93001?93059
Korzethivoszam	0941
Rendszam	R
Testvervarosok	Lista Aberdeen (1955?) Bressanone (1969?) Clermont-Ferrand (1969?) Plze? (1993?) Odessza (1990. november 4. ? ) Csingtao (2009?) Budapest I. kerulete (2005. majus 26. ? ) Tempe (1978?)
Nepesseg
Teljes nepesseg	157 443 f? (2022. dec. 31.) [1]
Neps?r?seg	1 947,35 f?/km²
Foldrajzi adatok
Tszf. magassag	343 m
Terulet	80,85 km²
Id?zona	CET , UTC+1
e. sz. 49° 01′ , k. h. 12° 05′ 49.016666666667 , 12.083333333333 49.016667°N 12.083333°E Koordinatak : e. sz. 49° 01′ , k. h. 12° 05′ 49.016666666667 , 12.083333333333 49.016667°N 12.083333°E
Regensburg Pozicio Bajororszag terkepen
Elhelyezkedese Bajororszag terkepen
Regensburg weboldala
A Wikimedia Commons tartalmaz Regensburg temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Regensburg ( latinul Ratisbona ) varos Nemetorszagban , Bajororszag tartomanyban, Fels?-Pfalz kormanyzati kerulet f?varosa. A varosban talalhato a Regensburgi egyhazmegye puspoki szeke.

2021 ota A Romai Birodalom dunai limese vilagoroksegi helyszin resze. ^[2]

Fekvese [ szerkesztes ]

Munchent?l kb. 125 km-re eszak-eszakkeletre, Nurnbergt?l 105 km-re delkeletre talalhato, a t?le eszakra fekv? Bajor-erd? es a nyugatra lev? Frank-Alb talalkozasanal, a Duna volgyeben, a Duna ket partjan.

Eghajlata [ szerkesztes ]

Regensburg (1991?2020) eghajlati jellemz?i

Honap	Jan.	Feb.	Mar.	Apr.	Maj.	Jun.	Jul.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Ev
Atlagos max. h?merseklet (°C)	2,3	4,7	10,3	16,5	20,7	24,2	26,1	25,8	20,3	13,9	6,9	2,9	14,6
Atlagos min. h?merseklet (°C)	?2,9	?2,5	0,5	3,8	8,1	11,7	13,4	13,2	9,2	5,3	1,5	?1,6	5,0
Atl. csapadekmennyiseg (mm)	48	37	44	36	60	80	77	73	50	49	48	54	657
Havi napsuteses orak szama	48	80	131	187	216	226	234	221	159	98	45	38	1681
Forras: World Meteorological Organization [3]

Tortenete [ szerkesztes ]

A teruletet mar a k?korban is laktak. Az okorban keltak telepedtek meg itt az i. e. 1. szazadban , t?luk ered a telepules els? elnevezese: Radasbona . Az i. sz. 1. szazadban a romaiak epitettek ide egy er?dot, melyet Marcus Aurelius idejen kib?vitettek az egyre er?sod? german tamadasok miatt. A 8. szazadtol erseki szekhely, majd az Agilolfing hercegi csalad szekhelye lett Regenespurc neven. 791-ben Nagy Karoly frank kiraly a volt Agilolfing-varban gyujtotte ossze sereget a Karpat-medencet megszallva tarto avarok ellen folytatando keleti hadjaratahoz. Ketszaz evvel kes?bb 955-ben itt vegeztek ki az augsburgi csata magyar vezereit, Lelt , Bulcsut es Surt . Kalti Mark kronikaja szerint a Lech-mezejen levert csapatok vezereit, "Lel es Bulcsu kivalo kapitanyokat" Regensburgban "fojtottak meg a bitofan". 792-t?l orszagos jelent?seg? tortenelmi nemzetgy?lesek szinhelye is volt a varos. A kozepkor folyaman Regensburg fontos varossa n?tte ki magat Bajororszagon belul. A kozepkor kezdetet?l puspoki szekhely, majd 843 -tol a Keleti-Frank Birodalom f?varosa. Ezt a szerepet kes?bb a Bajor Hercegsegben is betoltotte a 13. szazadig . 1135 - 1146 kozott felepult a mai is letez? k?hid a Dunan , amelynek koszonhet?en kozvetlen lett az osszekottetes Flandria es Velence iranyaba a keresked?knek. 1245 -ben szabad birodalmi varossa nyilvanitjak, amely statuszt 1486 - 1496 kozott a bajor herceg nem vesz figyelembe, sajat birtokanak tekinti a varost.

A reformacio soran a polgarok nagy resze elfordult a katolikus egyhaztol , es Luther tanait kezdte kovetni, azonban harom kolostor es a romai katolikus puspokseg tovabb m?kodott a varosban.

1663 es 1803 kozott a Birodalmi Gy?les (Immerwahrender Reichstag) szekhelye volt.

1803 -ban a birodalmi f?rendi hatarozat (Reichsdeputationshauptschluss) alapjan a varos elvesztette szabad jogallasat, es Karoly Theodor mint regensburgi fejedelem felugyelete ala kerult. 1809 -ben a napoleoni csapatok a varos kozeleben osszecsaptak a visszavonulo osztrak er?kkel.

B?vebben: Regensburgi csata

1810 . majus 22-en a Regensburg fejedelemseg (Furstentum Regensburg) a Bajor Kiralysaghoz kerult.

A masodik vilaghaboru alatt a varosban repul?gepeket gyartottak, igy a telepules gyakori celpontja volt a bombazasoknak.

2006 -ban a regensburgi ovarost a vilagorokseg reszenek nyilvanitottak

Kozlekedes [ szerkesztes ]

Kozuti kozlekedes [ szerkesztes ]

A varost erinti az A3-as es az A93-as autopalya .

Vasuti kozlekedes [ szerkesztes ]

B?vebben: Regensburg Hauptbahnhof

Sport [ szerkesztes ]

A varos labdarugocsapata, a SSV Jahn Regensburg 2012-13-as szezontol a Bundesliga masodik osztalyaban szerepelhet, miutan osztalyozo merk?zesen kivivta a jogot erre ( Bundesliga2 ). Ebben a csapatban megfordult korabban Tolcseres Andras is. A varos jegkorongcsapata a nemet masodosztalyban szerepel.

Ez a szakasz egyel?re ures vagy er?sen hianyos . Segits te is a kib?viteseben!

Latvanyossagok [ szerkesztes ]

B?vebben: Regensburg ovarosa a Stadtamhoffal

• Szent Peter-katedralis , melyet a 13. szazadban kezdtek epiteni gotikus stilusban , de csak a 19. szazadban fejeztek be I. Lajos bajor kiraly jovoltabol (ket tornyat, eredeti tervek alapjan).
• Szent Emmeram-apatsag , amelyet a 12. szazadban epitettek roman stilusban . Kolostorat a Thurn und Taxis hercegi csalad kastelynak epitette at a szekularizacio utan a 19. szazadban.
• A K?-hid (Steinerne Brucke) , amely 1135 es 1146 kozott epult. A ma letez? legregebbi hid a Dunan, amely tobbek kozott a pragai Karoly-hid el?kepeul is szolgalt.
• A Kepler-emlekhaz es Muzeum a Keplerstrasse 5. szam alatt, abban a hazban, ahol Johannes Kepler 1630 . november 15-en elhunyt.
• A Dunai Hajozasi Muzeum a Ruthof/Ersekcsanad lapatkerekes g?zos vontato es a Freudenau motoros vontato hajok fedelzeten.

Hires regensburgiak [ szerkesztes ]

• Christoph Ludwig Agricola fest?
• Friedrich Melchior Grimm iro
• Johann Nepomuk Malzel feltalalo es mernok
• Don Juan de Austria , a kereszteny flotta vezet?je Lepantonal
• Albertus Magnus regensburgi ersek 1260?1262 kozott
• XVI. Benedek papa , teologiat oktatott az egyetemen
• Konrad Much Berg tortenesz ^[4]

Testvervarosok [ szerkesztes ]

• Aberdeen , Egyesult Kiralysag , Skocia
• Brixen , Olaszorszag
• Budavar , Magyarorszag , Budapest
• Clermont-Ferrand , Franciaorszag
• Odessza , Ukrajna
• Plzen , Csehorszag
• Tempe , USA , Arizona

Irodalom [ szerkesztes ]

• Baedekers Stadtfuhrer Regensburg. Baedeker, Ostfildern 2002, ISBN 3-87954-026-8 .
• Karl Bauer: Regensburg. Kunst-, Kultur- und Alltagsgeschichte. 5. erweiterte Auflage. MZ-Verlag, Regensburg 1997, ISBN 3-931904-19-9 .
• Anke Borgmeyer, Achim Hubel, Andreas Tillmann und Angelika Wellnhofer: Denkmaler in Bayern ? Stadt Regensburg. Ensembles ? Baudenkmaler ? Archaologische Denkmaler. Band III.37. Mittelbayerische Druck- und Verlagsgesellschaft, Regensburg, 1997, ISBN 3-927529-92-3 .
• Karlheinz Dietz , Gerhard H. Waldherr : Beruhmte Regensburger. Lebensbilder aus zwei Jahrtausenden. Universitatsverlag, Regensburg 1997, ISBN 3-930480-67-0 .
• Sigfrid Farber: Regensburg ? Das mittelalterliche Wunder Deutschlands. 19. Auflage MZ-Buchverlag, 2005, ISBN 3-934863-24-8
• Helmut Halter: Stadt unterm Hakenkreuz. Kommunalpolitik in Regensburg wahrend der NS-Zeit , Universitatsverlag Regensburg, 1994, ISBN 3-9803470-6-0 .
• Erich Keyser (Hrsg.): Bayerisches Stadtebuch. Band V. 2. Teilband Ober-, Niederbayern, Oberpfalz und Schwaben. In: Deutsches Stadtebuch. Handbuch stadtischer Geschichte. ? Im Auftrage der Arbeitsgemeinschaft der historischen Kommissionen und mit Unterstutzung des Deutschen Stadtetages, des Deutschen Stadtebundes und des Deutschen Gemeindetages. Stuttgart 1974.
• Martin Kluger: Regensburg. Stadtfuhrer durch das mittelalterliche Weltkulturerbe. context verlag Augsburg, Augsburg 2007, ISBN 978-3-939645-06-1 .
• Hans Lankes, Michael Spaan (Hrsg.): Stadtbuch Regensburg. 12. Auflage. Stadtbuch, Regensburg 2004, ISBN 3-930966-00-X (Erscheint regelmaßig in aktualisierten Auflagen, mit Adressen fast aller Lokale, Freizeiteinrichtungen und vielen Insidertipps)
• Lothar Kolmer, Fritz Wiedemann (Hrsg.): Regensburg. Historische Bilder einer Reichsstadt. Pustet, Regensburg 1994, ISBN 3-7917-1435-X .
• Nikolai Lowenkamp (Hrsg.): Regensburg ? Chronik einer mittelalterlichen Stadt. Eine Auswahl aus Carl Th. Gemeiners “Regensburgischer Chronik”. Lowenkamp Regensburg 2012, ISBN 978-3-9814096-0-4 .
• Klaus Rappert: Regensburg ? Grundriss der Geschichte. Regensburg/Norderstedt 2007, ISBN 978-3-8334-9124-5 .
• Religions fur Peace Gruppe Regensburg RfP (Hrsg.): Offene Turen. Regensburger Religionsgemeinschaften stellen sich vor. Regensburg 2000, 2. Auflage Regensburg 2008, ISBN 978-3-941317-00-0
• Peter Schmid (Hrsg.): Geschichte der Stadt Regensburg. 2 Bande. Pustet, Regensburg 2000, ISBN 3-7917-1682-4 .
• Siegfried Wittmer: Judisches Leben in Regensburg. Vom fruhen Mittelalter bis 1519. Universitatsverlag, Regensburg 2001, ISBN 3-930480-54-9 .

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Nemet Szovetsegi Koztarsasag (Panorama utikonyvek, 1980) ISBN 963 243 025 5

Kuls? hivatkozasok [ szerkesztes ]

• Regensburg varos hivatalos honlapja (nemetul es angolul)