Kolera
Osztalyozas
BNO-10	A 00.
BNO-9	001
F?bb tunetek	hasmenes hanyas kiszaradas hypovolemias schock gorcs diszkomfort alacsony vernyomas oliguria cianozis terminal dehydration szomjusag izomgorcs
Adatbazisok
OMIM	166600
DiseasesDB	2546
MedlinePlus	000303
eMedicine	med/351   ped/382
MeSH ID	D002771
MeSH Name	Cholera
A Wikimedia Commons tartalmaz Kolera temaju mediaallomanyokat.

A kolera a Vibrio cholerae bakterium altal okozott betegseg . Els?sorban szeklettel , hanyadekkal es szennyvizzel , illetve az ezekkel erintkez? nyers elelmiszerek reven terjed. Akar egy jegkocka, egy szelet citrom is atviheti a fert?zest. Kiindulopontjai altalaban a meleg, szerves anyagban gazdag tengerparti folyotorkolatok, innen terjed szet a betegseg. Ketfelet kulonboztetunk meg: az europai kolerat (cholera nostras) es az azsiai kolerat (cholera asiatica). Az europai kolera az azsiaival ellentetben nem egesz evben, csak a nyar masodik feleben eszlelhet?.

Leirasa [ szerkesztes ]

A kolera sulyos hasmenessel es hanyassal jar, gyors kiszaradashoz vezet. Szamos mas tropusi betegseggel osszeteveszthet?. A kiszaradas veszelye csokkenthet? kulonboz? sz?l?cukrokat, sokat tartalmazo oldat itatasaval. A betegseg gyorsan legyengiti az embereket, de megfelel? taplalkozassal megel?zhet?. F?kent a fejl?d? orszagok nyomortelepeit erinti, ahol nem megfelel?ek a taplalkozasi es tisztalkodasi korulmenyek. Europaban az 1830-as evek elejen jelent meg. Korokozojat Robert Koch ismerte fel 1884-ben. A bakterium f?leg a belekben talalhato. A kes?bbi hasmenesek tiszta tenyeszetkent tartalmazzak, mig az els? szekletben masfele bakteriumokkal vegyesen talalhato.

A korokozo gyengen ellenallo: kiszaradas, illetve enyhen savas folyadek elpusztitja. Az egeszseges emberek a fert?zott teruleten sem szoktak fert?zest kapni gyomruk savas tartalma miatt. Mas bakteriumokkal tarsulva egeszseges embereket is fert?z. A bakterium ? mint mas fert?z? bakteriumok ? merget termel, amelynek a szervezetben szinten van szerepe a korfolyamat letrehozasaban. A kolera nem kozvetlenul terjed at emberr?l emberre, hanem a betegeknek a szeklete es hanyadeka fert?z?.

A bakteriumok altal termelt toxinok egy G-protein trimer egyik reszet, a Gs ${\displaystyle \alpha }$-t ADP ribozilaljak , amely GTP -t kotve az adenilat-ciklazt aktivalja. A toxin gatolja a Gs ${\displaystyle \alpha }$ GTP hidroliziset, ami miatt az adenilat ciklaz folytonos aktivitassal bir. Ezert konstans cAMP termel?des, annak koncentraciojanak emelkedese figyelhet? meg, amely a belham sejtek kloridion csatornainak m?kodeset aktivalva, s igy az aquaporin csatornakat is befolyasolva a sejtek nagy mennyiseg? vizveszteset okozza.

A betegseg kezelese, megel?zese [ szerkesztes ]

A szigoru karanten es a megfelel? tisztalkodas, taplalkozas megel?zi a betegseg terjedeset.

A kolera a jarvanytan egyik klasszikus betegsege. Tudomanyos igeny? leirasat John Snow londoni orvos adta meg az 1854-es londoni kolerajarvany megfigyelese alapjan. ? mondta ki el?szor, hogy a megel?zes es a jarvany kordaban tartasanak legfontosabb eszkoze a vizhalozat gondos ellen?rzese es tisztan tartasa.

A betegseg tuneti kezelessel, tehat a nagy folyadekveszteseg potlasaval, a beteg kiszaradasanak megakadalyozasaval sikeresen gyogyithato.

2017 oktobereben az Egeszsegugyi Vilagszervezet nyilvanossagra hozta strategiai tervet a kolera felszamolasara. A terv celkit?zese, hogy 2030-ra 90 szazalekkal csokkenjen a koleras halalozasok szama. ^[1]

A fert?zes [ szerkesztes ]

A fert?zes lappangasi ideje nehany nap, de neha enyhe hasmenes kepeben hosszabb id?re is elhuzodhat. Az egyes megbetegedesek igen kulonboz? hevesseg?ek, hasmenest?l sulyos rohamig terjednek. A jarvany kozvetlenul kitorese utan a leghevesebb. Az esetek tobbsege hasmenessel kezd?dik, a szeklet b?, vizes, eleinte festett lugos, majd kes?bb vizszer?, feher pelyhekkel. A beteg legyengul, gyomrat uresnek erzi, ezutan beallnak a gyotr? hanyasingerek, majd a vegtagokban gorcsos izomosszehuzodasok keletkeznek. A beteg nagy forrosagot erez, testh?merseklete kisse megemelkedik. A pulzus es a legzes szaporabb, a beteg hangja gyenge, szemei beesnek, sotet gy?r?vel korulvettek. A betegseg lefolyasa 2-3 oratol 1-2 napig is eltarthat. Sulyosbodas eseten a hasmenesek es hanyas ritkabba valnak, de a beteg ereje meg inkabb csokken, b?re sapadt, testh?merseklete csokken, kinjai meg sulyosbodnak, nagy szomjusag gyotri, vizeletelvalasztasa szunetel, vere bes?r?sodik, kes?bb meg rosszabbra fordul allapota, a hasmenes es hanyas megsz?nik, ontudata zavarodik, pulzusa kimarad, s beall a halal. A kezeletlen esetek 60%-a halallal vegz?dik. A halal gyakran a fert?zest?l szamitott els? napon bekovetkezik. A halalozasi szazalek az egyes jarvanyok alatt kulonboz?. A gyogyulas lassu, tobb hetig is eltarthat.

Valtozatai [ szerkesztes ]

Legveszedelmesebb fajtaja a gyermekek nyari koleraja: legtobbszor a szegeny korulmenyek kozott teng?d? gyermekek kozott tor ki, sokszor aldozatok szazait szedi. A betegseg a meleg napok bealltaval jelenik meg. A betegseg ellen van ved?oltas , de ez csak 60-70%-os vedelmet nyujt, terhesek es betegek nem kaphatjak.

Eredete es terjedese [ szerkesztes ]

A kolera az indiai szubkontinensr?l szarmazik; a fert?zott terulet a szarazfoldi utak es a Gangesz menten kezdett novekedni. Innen tengeren es szarazfoldon el?bb Oroszorszagba, majd Nyugat-Europaba jutott. Nyugat-Europabol igen rovid id? alatt jutott at Amerikaba, mivel a vizet nem sz?rtek, ill. fert?tlenitettek megfelel?en.

Tortenelmi szerepe [ szerkesztes ]

Az azsiai (vagy indiai) kolera pusztitasait mar Kr. e. 400-ban is feljegyeztek. A betegseg legtobbszor India eszaki reszen pusztitott ? leginkabb a szaraz evszakban oktobert?l majusig. Indiabol 1829 -ben jott at el?szor Europaba . 1826 -tol kezdve er?s kolerajarvanyok dultak Azsiaban , majd Oroszorszagban is megjelent a betegseg, az eszaki tartomanyokban es egy masik uton Perzsian at a Kaszpi-tenger videken. 1830 -ban Moszkva , 1831 -ben egesz Oroszorszag , Svedorszag fert?zott, majd augusztusban Becs , Berlin , majd Magyarorszag es Anglia kerult sorra, 1832 -ben athurcoltak Amerikaba is, New York es Philadelphia kornyeken pusztitott. Franciaorszagban 55 ezer ember kapta meg e betegseget. Ezutan Azsiaban ismetelt jarvanyok uralkodtak, Europaban csak 1852 - 1854 -ben jelenik meg ismet. 1863 elejen egy mekkai karavan szedte fel a betegseget s mintegy 30 000 ember halt meg a vandorlasban, a zarandokok Szuezbe vittek a kolerat, ahonnan egesz Egyiptomban csakhamar elterjedt s 60 000 ember eletet kovetelte. A betegseg el?l menekul?k ismet behurcoltak Europaba a kort, majd hajon Amerikaba is atjutott, es nehany honap alatt a Fold osszes civilizalt reszet bejarta. 1866 -ban tovabba 1868 - 70 -ben ujabb jarvanyok pusztitottak Europaban, ismet Mekkabol indulva. Europaban ezen id? alatt egymillio ember halt meg a jarvanyok folytan. 1884 -ben Toulonon es Marseille -en at kerult Europaba ismet, majd 1891 - 92 -ben ismetelt jarvany kovetkezett; amikor altalaban a legalso neposztaly betegedett meg.

Modernkori jarvanyok [ szerkesztes ]

Peru, 1991?1998 [ szerkesztes ]

1991 -ben Peruban tort ki jarvany. A kolera a tengerparti teruletekr?l gyorsan atterjedt a szarazfold belsejebe, meg az evben 322 582 embert betegitve meg. A kovetkez? evben mar a Kolumbiaban es Ecuadorban is felutotte fejet: az osszesen 981 804 megbetegedesb?l 8622 kimenetele volt halalos. A jarvany kitoresenek es terjedesenek okai nem teljesen tisztazottak; a valoszin?sitett tenyez?k:

• a rossz higienes viszonyok, f?leg a fert?zott ivoviz;
• a taplalkozasi szokasok (mosatlan gyumolcsok es zoldsegek, nyers tengeri hal fogyasztasa),
• a zooplanktonban tovabbel? kolerabakteriumok ;
• az ismetl?d? arvizek;
• a nullas vercsoportuak nagy aranya (75%)
• a Greenpeace es mas zold szervezetek beavatkozasa, aminek hatasara a hatosagok nem voltak hajlandok az ivoviz klormeszes fert?tlenitesere.

A Greenpeace az ivoviz klorozasa helyett a helyben term?, grepfrut fogyasztasat ajanlotta. A savanyu grepfrut csokkenti ugyan a ver pH-jat es ezzel valoban rontja a kolerabakteriumok letfelteteleit, de ez a hatas messze elmarad a viz klorozasaval elerhet?t?l.

1998-ban csapott fel a jarvany masodik, az el?z?nel kisebb hullama.

Haiti, 2010 [ szerkesztes ]

A 2010 -es haiti foldrenges utan a romlo higienes viszonyok miatt ebben az orszagban is kolerajarvany tort ki; a korulbelul 30 000 betegb?l mintegy 4500 halt meg.

Jemen, 2017 [ szerkesztes ]

2017 -ben az utobbi evtizedek legsulyosabb kolerajarvanyanak min?sitette a Nemzetkozi Voroskereszt a Jemenben duhong? betegseget. ^[2] A fert?zottek szama elerheti az egymilliot is, de a becsleseket neheziti, hogy az orszagot 2015 ota polgarhaboru is sujtja, es az egeszsegugyi rendszer szinte teljesen osszeomlott. A lakossag 80%-a nemhogy orvosi ellatashoz nem fer hozza, de tiszta ivovizhez sem - ez pedig nagyban megkonnyiti a betegseget okozo Vibrio cholerae bakterium dolgat.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Kuls? hivatkozasok [ szerkesztes ]

A Wikimedia Commons tartalmaz Kolera temaju mediaallomanyokat.

• [1] Cholnoky Viktor: A kolera. Ponticulus Hungaricus, IX. evf. 7?8. sz. (2005. julius)
• Kovacs Lajos: Vak vezet vilagtalant? (Civil szervezetek tevedesei kemiai kerdesekben) In: Kovacs Lajos et al.: Szaz kemiai mitosz. Tevhitek, felreertesek, magyarazatok. Uj Polihisztor Konyvek. Akademiai Kiado, Budapest, 2011. ISBN 978 963 05 9164 5 p. 37?39.

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

• August Hirsch

Az itt talalhato informaciok kizarolag tajekoztato jelleg?ek, nem min?sulnek orvosi szakvelemenynek , nem potoljak az orvosi kivizsgalast es kezelest. A cikk tartalmat a Wikipedia onkentes szerkeszt?i alakitjak ki, es barmikor modosulhat.