Hold
|
|
A
telihold
latkepe 2010. oktober 22-en
|
Palyaadatok
|
Foldkozel
| 363 104 km (0,0024 CsE)
|
Foldtavol
| 405 696 km (0,0027 CsE)
|
Fel nagytengely
| 384 400
km
(0,0026
CsE
)
|
Palya
kerulete
| 2 413 402 km (0,016 CsE)
|
Palya excentricitasa
| 0,0554
|
Orbitalis periodus
| 27,321661 nap
|
Szinodikus periodus
| 29,5305889 nap (29 nap 12 ora 44,05 perc)
[1]
|
Keringesi periodus
| 27,321661
d
(27 nap 7 ora 43,2 perc)
|
Min. palyamenti sebesseg
| 0,968 km/s
|
Atl. palyamenti sebesseg
| 1,022 km/s
|
Max. palyamenti sebesseg
| 1,082 km/s
|
Inklinacio
| valtozik: 28,60° es 18,30° kozott
(5,145 396° az
ekliptikaval
)
|
Felszallo csomo hossza
| 125,08°
|
Foldkozel szoge
| 318,15°
|
Anyabolygo
| Fold
|
Kozponti egitest
| Fold
|
Fizikai tulajdonsagok
|
Atlagos atmer?
| 3476,2 km
|
Egyenlit?i atmer?
| 3476,2 km
[2]
(a foldi 0,273-szerese)
|
Polaris atmer?
| 3472,0 km
(a foldi 0,273-szerese)
|
Lapultsag
| 0,0012
|
Felszin terulete
| 3,793·10
7
km²
(a foldi 0,074-szerese)
|
Tomeg
| 7,347673·10
22
kg
(0,0123 foldi)
|
Atlagos
s?r?seg
| 3344 kg/m³
|
Felszini
gravitacio
| 1,62 m/s
2
|
Felszini
gravitacio
az
egyenlit?nel
| 1,622 m/s²,
(0,1654
g
)
|
Szokesi sebesseg
| 2,38 km/s
|
Forgasi periodus
| 27,321661
nap
(
kotott keringes
)
|
Tengelyferdeseg
| 3,60°-tol 6,69°-ig
valtozik
(1,5424° az ekliptikahoz)
|
Az egitest eszaki egi polusanak
rektaszcenzioja
| 266,8577°
(17 h 47 m 26 s)
|
Az egitest eszaki egi polusanak
deklinacioja
| 65,6411°
|
Albedo
| 0,12
|
Felszini h?merseklet
|
Min.
| 40
K
Felszini
|
Atl.
| 250 K Felszini
|
Max.
| 396 K Felszini
|
Latszolagos fenyesseg
| -12,74
|
Kereg
osszetev?k
| Oxigen
: 43%
Szilicium
: 21%
Aluminium
: 10%
Kalcium
: 9%
Vas
: 9%
Magnezium
: 5%
Titan
: 2%
Nikkel
: 0,6%
Natrium
: 0,3%
Krom
: 0,2%
Kalium
: 0,1%
Mangan
: 0,1%
Ken
: 0,1%
Foszfor
: 500 ppm
Szen
: 100 ppm
Nitrogen
: 100 ppm
Hidrogen
: 50 ppm
Helium
: 20 ppm
[
forras?
]
|
Atmoszfera
|
Legkori
nyomas
| 3 · 10
-13
kPa
|
Osszetev?k
| |
|
|
Sablon
•
Wikidata
•
Segitseg
|
A
Hold
a
Fold
egyetlen
holdja
, a
Naprendszer
egyik oriasholdja. A Foldt?l mert atlagos tavolsaga 384 402 kilometer, ami nagyjabol a Fold atmer?jenek 30-szorosa ? mas mertekegysegekben 0,002
CsE
vagy 1,3
fenymasodperc
(a Nap visszaver?d? fenye 1,3 masodperc alatt jut el rola a foldi megfigyel?hoz). Atmer?je 3476 kilometer, ami hozzavet?leg negyede a Foldenek. Ezzel a Hold a
Naprendszer
otodik legnagyobb holdja a
Jupiter
harom holdja, a
Ganymedes
, a
Callisto
es az
Io
, valamint a
Szaturnusz
Titan
holdja utan.
A felszini nehezsegi gyorsulas (es igy a testek sulya) korulbelul hatoda a
foldinek
, igy a rajta jaro ?rhajosok a 80?90 kg-os ?rruhaban is konnyeden mozogtak, ugraltak. A Holdnak nincsen szamottev? legkore
[3]
[4]
, rendkivul ritka atmoszferajanak teljes tomege 25 000 kg, aminek felszini s?r?sege 2·10
5
reszecske/cm³.
[5]
A Fold szabalyosan ismetl?d? takarasa miatt nehany napig a
napszel
nem eri el a Holdat, ekkor a Fold kuls? legkoreben lev?
oxigenionok
a Hold felszinere juthatnak.
[6]
Egboltja a s?r? legkor hianya miatt teljesen fekete nappal is.
[7]
[8]
Az
?rkutatasban
a Hold els?sorban a legkor hianya miatt nem alkalmas a
marsi
viszonyokhoz adaptalhato technologia kidolgozasara.
[9]
Kotott keringese miatt mindig ugyanaz az oldala fordul a Fold fele es az innens? oldalan allo holdi megfigyel? (peldaul az Apollo ?rhajosai) szamara a Fold mindig ugyanott latszik allni az egen (persze bolygonk ugyanugy fazisokat mutatva elfogy es megtelik, mint a foldi egen is a Hold). A Holdrol azonban a Foldnek nem mindig ugyanaz az oldala latszik.
A Hold kulonleges helyet foglal el az emberiseg
kulturtorteneteben
. Az
?skor
es az
okor
vallasaiban
istennek
tekintettek. Az europai kultura legismertebb holdistensege a
gorog
Szelene
es
romai
megfelel?je,
Luna
istenn?, de az
egyiptomiak
Honszu
istenet?l a
majak
Ixchelen
at az
eszak-amerikai
navahok
Yoołgai asdz??n
istenn?jeig meg tucatnyi kulturaban tiszteltek istenkent.
A Hold az els? olyan egitest, amelyet nemcsak passzivan (szabad szemmel, illetve tavcs?vel) figyeltek meg, hanem
radiohullamok
rasugarzasaval is vizsgaltak. 1946-ban az Egyesult Allamokban es Magyarorszagon sikerult
kimutatni a radarhullamok visszaver?deset
a Holdrol.
A Holdat el?szor 1959-ben a szovjet
Luna-program
els?
?rszondaja
, a
Luna?1
erte el, de ez meg csak elrepult mellette. Az els? olyan, ember alkotta targy, amely valoban eljutott a Holdra, a
Luna?2
szonda volt ugyancsak 1959-ben: ez a szonda egyszer?en becsapodott a felszinbe es ett?l megsemmisult. A Hold felsziner?l el?szor a
Luna?3
keszitett kozelkepet, amikor elrepult mellette. Az els? sikeres sima leszallas a
Luna?9
-e volt 1966. februar 3-an, az Oceanus Procellarumon. Nem sokkal kes?bb, 1966. aprilis 3-an a
Luna?10
lett az els? olyan szonda, amely Hold koruli palyara allt.
A Holdat nemcsak ?rszondakkal kutattak, hanem mindeddig ez az egyetlen olyan Foldon kivuli egitest, amelyen ember is jart. Az amerikai
Apollo-program
kereteben el?szor az
Apollo?8
-as repulessel sikerult Hold koruli palyara allnia embert szallito ?rhajonak (
1968
.
december 24.
). Majd az
Apollo?11
?rhajosai,
Neil Armstrong
parancsnok es
Buzz Aldrin
holdkomppilota lettek az els? emberek, akik
holdkompjukkal
sikeres leszallast hajtottak vegre (
1969
.
julius 20.
), es kuldetesuk csucspontjakent kilephettek a holdfelszinre a Nyugalom Tengeren (Mare Tranquilitatis). A
Szovjetunionak
is megvolt a
maga holdprogramja
, am amikor nyilvanvalova valt a lemaradasuk az amerikaiaktol, felhagytak a koltseges versennyel. Ekozben az Egyesult Allamokban szinten penzugyi okokbol toroltek az Apollo-program utolso harom repuleset, igy maig mindossze 12 amerikai ?rhajos jart a Hold felszinen. A Holdra a
2020-as evek
kozepen terveznek ismet embert kuldeni, az
Artemis-program
reszekent.
Etimologiailag
, mivel a
Foldet
kiser? mellekbolygo, a Hold utan hivatkoznak az univerzumban minden mas bolygo korul kering? kiser?bolygora. A csillagaszatban minden olyan egitest hold, amely egy bolygo korul kering. A Fold koruli palyara allitott mesterseges objektumok neve
m?hold
.
Eredete es fejl?destortenete
[
szerkesztes
]
A Hold az
Apollo-program
soran gy?jtott
geologiai
bizonyitekok alapjan nagyreszt a Fold anyagabol szarmazik. Korabban tobb elmelet is letezett az egitest keletkezesere, amelyek kozott nem is szerepelt a vegul bizonyitott elkepzeles.
A legkorabbinak
George Darwin
kiszakadas-elmelete szamit, amely szerint a
Naprendszer kialakulasanak
kezdeten a meg olvadt allapotban lev? Fold olyan gyorsan forgott tengelye korul, hogy egy nagy anyagcsomo szakadt ki bel?le velhet?en a mai
Csendes-ocean
tersegeb?l, amely hamar
gomb
alakot vett fel es palyara allt a maradek anyabolygo korul. Am ez az elmelet olyan gyors forgast feltetelez, amilyen sohasem jellemezte a Foldet, raadasul a megjelolt helyszin fiatal k?zetei nem er?sitik meg egy olyan geologiai esemeny megtortentet, mint a kiszakadas.
Egy masik jelent?s, egykori elmeletnek tekinthet? a befogas-elmelet, amelynek hivei szerint a Hold valahol a
Naprendszer
mas fertalyan keletkezett, palyaja keresztezte a Fold keringesi palyajat, majd egy kozeli talalkozas soran a nagyobb egitest befogta a nagyobb gravitaciojaval. Azonban ennek a hipotezisnek a m?kod?kepessegehez igen valoszin?tlen feltetelek kulonleges egyuttallasa kellett volna, sokkal valoszin?bb, hogy egy ilyen talalkozasnak utkozes vagy a befogas ellenkez?je (a Fold gravitacioja mas iranyban parittyazta volna messze el a kozeled? Holdat) lett volna a vege.
A harmadik elmelet a ket egitest
parhuzamos kifejl?deser?l
szolt. Eszerint a Nap koruli
akkrecios korongban
egymas mellett ket kis
bolygocsira
fejl?dott a korong
poranyagaban
es kisse aszimmetrikus ikerbolygot alkottak. Am ez az elmelet a ket bolygotest anyagosszetetelenek kulonboz?segen bukott meg (a Hold k?zeteiben keves a
viz
es a vas). Mindharom elmelet legnagyobb buktatoja azonban az volt, hogy nem adott magyarazatot a Fold?Hold rendszerben meglev?
impulzusmomentum
kerdesere.
A vegul bizonyitott es ma elfogadott keletkezes-torteneti elkepzeles szerint valamikor a
Naprendszer kialakulasat
kovet? 30-60 millio (de legkes?bb 100 millio) even belul, nagyjabol 4,527 ± 0,01 milliard evvel ezel?tt egy hatalmas bolygokozi utkozes tortent. Ebben a formalodo ?s-Fold es egy Mars meret? bolygocsira (melyet
Theianak
neveztek el) osszeutkozott, es az utkozes altal kilok?dott anyag allt ossze el?bb
gy?r?ve
, majd gomb alaku bolygotestte, a kes?bbi Holdda. Eszerint a Hold anyaga a Foldb?l szarmazik, am jelent?s mennyisegben lehet benne a becsapodo masik test anyagabol is. A feltetelezett becsapodas jol magyarazza, miert van a Holdnak meretehez kepest viszonylag kis, femes magja, a ket utkoz? egitest magja ugyanis a Foldon maradt, es a ket kopeny konnyebb anyaganak lerepul? szilankjai kepeztek a Fold koruli gy?r?t. Mivel mindket egitest megolvadt az utkozes soran, reszben mozgasi energiajuk miatt, ezert anyaguk fajsulya szerint retegz?dott, a nehezebb elemek igy a magba kerultek.
Kes?bb a ket
bolygotest
egyutt fejl?dott tovabb, bar a fejl?destortenetuk ket onallo iranyt vett. A Fold
legkorenek
,
magneses mezejenek
es meretenek koszonhet?en masok voltak a felszinformalo er?k, mint kiser?jen. A Holdon a
napszel
es a folyamatosan a felszinre zaporozo testek bombazasa alakitotta a felszint, mivel a kisebb test hamarabb leh?lt es a vulkani vagy tektonikai aktivitas mar a fejl?destortenet igen korai szakaszaban leallt. Eppen ezert a Hold foldtani korszakait a meghatarozo becsapodasokkal jelezzuk, igy kulonboztetunk meg
Nectaris-korszakot
,
Imbrium-korszakot
,
Eratosztheneszi-kort
,
Kopernikuszi-kort
.
A becsapodasok mellett a
kes?i nagy bombazas
korszakat kovet?en, az imbriumi-korban ? 3,5-3 milliard evvel ezel?tt ? a
vulkanizmus
is komoly szerepet jatszott a felszin kialakitasaban. A hatalmas, tobb szaz kilometer atmer?j? medenceket kialakito becsapodasok az adott helyeken nagyon levekonyitottak a kerget es igy a vekony, toredezett k?zetretegen at konnyen fel tudott torni a melyb?l az olvadt k?zet. A hatalmas lavafolyasok
bazaltfolyamai
100-200 millio ev alatt feltoltottek a nagy becsapodasos medenceket es igy megszulettek a
holdtengerek
, a
mare
k. Az oriasi becsapodasi kraterek szelen felgy?r?dott, osszetoredezett k?zetlemezek pedig, miutan magat a medencet es a lemezek reseit kitoltotte a lava, hegylancokkent maradtak hatra. A lavafeltoresek kozul a legutolso az eddig elfogadott 1 milliard evvel szemben mintegy 50-100 millio evvel ezel?tt tortenhetett.
[10]
Keringese es keringesenek helye a Fold?Hold rendszerben
[
szerkesztes
]
A Hold a Fold?Hold rendszer tomegkozeppontja korul kering. Egy Fold koruli keringest a hatterben lev? csillagokhoz viszonyitva 27,32 nap alatt tesz meg, ezt nevezzuk
sziderikus keringesi id?nek
. Mivel azonban mindekozben a Nap korul is kering a Hold, ezert egy kisse tovabb tart, hogy ugyanabba a fenyfazisba terjen vissza. Ez az id? 29,53 napig tart, ezt nevezzuk
szinodikus keringesi id?nek
. Az anomalisztikus honap 27,55, a drakonikus honap 27,21 nap. Kiser?nk keringesi sikja nem a foldi
egyenlit?
, hanem az
ekliptikahoz
kozeli, azzal kb. 5,15°-os szoget zar be.
A Hold tomege a Fold tomegenek csak 1/81 resze, ezert a rendszer kozos tomegkozeppontja a Fold gombjen belulre esik, az abran piros kereszttel jelolt melysegbe. Az a jelenseg, hogy a Fold sajat kozeppontja is kering ekorul a pont korul, jelent?s hatassal van a
dagalykupok
magassagara is.
A Hold felszine a foldi szarazfoldek osszfeluletenek mindossze negyede.
Napjaink elfogadott tudomanyos velekedese, hogy a Hold hatalmas szerepet jatszott az elet kialakulasaban. Az altala keltett
apaly es dagaly
a tengerpartok menten ugyanis el?segitette a vizb?l kijuto szarazfoldi eletformak megjeleneset.
-
Egy hires kep:
Foldkelte
[11]
-
A
Voyager?1
?rszonda felvetele Fold-Hold rendszerr?l 11,6 millio kilometer tavolsagbol
-
A Hold tulso oldala
-
A Hold haladasi mintaja
A tengerparton el?k, nyaralok szamara ismert jelenseg a tenger vizszintjenek ritmikus emelkedese, apadasa. Az
arapaly
azonban ennel sokkal bonyolultabb jelenseg, es nemcsak a tengerek vizszintjere hat, am a koztudat helyesen koti a Holdhoz. A Hold
gravitacios
vonzasanak hatasara a foldfelszin Hold fele mutato reszei kisse megemelkednek (a tengerviz a leginkabb, mivel a folyekony testek konnyebben valtoztatnak alakot er?hatasra), hullamhegyet alkotnak, az el?tte es mogotte 90°-ra fekv? teruletek pedig kisse lesullyednek. A hullamhegyet hivjuk dagalynak, a hullamvolgyet apalynak. A jelensegben meg a Nap vonzasa is szerepet jatszik, am annak hatasa csak mintegy 1/3-a a Holdehoz kepest. (A dagalykup akkor a legmagasabb, amikor a Nap?Hold?Fold ebben a sorrendben, egy egyenesen helyezkedik el, es a gravitacios hatasok er?sitik egymast, ilyenkor az apaly is alacsonyabb. Erre ujholdkor kerul sor.) Az arapaly a foldfelszinre gyakorolt hatasa mellett visszahat az egesz Fold?Hold rendszerre is. A Fold forgasa lassul t?le, szamitasok szerint 100 evente 2,9 masodperccel, amely addig fog folytatodni, amig a Fold forgasi es a Hold keringesi ideje ki nem egyenlit?dik. Szamitasok szerint ez 1,6 milliard ev mulva kovetkezik be, amikor egy nap 55 mai nap hosszu lesz es a Hold is ennyi id? alatt keruli meg a Foldet. Ekkor a Hold a Foldnek csak egy oldalarol lesz lathato es adott helyen mindig ugyanott lesz megfigyelhet? az egbolton. A Fold lassulo tengelyforgasa mellett az arapaly hatasara a Hold folyamatosan tavolodik a Foldt?l, evente 3,8 centimeteres sebesseggel.
[12]
Koztudott, hogy a Holdnak mindig ugyanaz az oldala fordul a Fold fele. Ez azonban csak kozelit?leg igaz. Az ett?l valo elterest, azaz a Hold keringese soran megfigyelhet? billegeset
libracionak
nevezzuk. A libracio miatt a Hold felszinenek kb. 59%-a bukkan el?
valamikor
a keringesi periodus soran, azaz csak 41% van
mindig
a tuloldalon. Ha azonban mindig tokeletesen ugyanaz az oldal fordulna felenk, akkor ez az arany szinte pontosan 50-50% lenne (49,8-50,2%
[13]
) A Holdnal egyszerre figyelhet? meg
optikai
(azon belul a mozgas iranyat tekintve hosszusagi es szelessegi), illetve
fizikai
libracio.
A
hosszusagi libraciot
az egitest ellipszis alaku palyaja okozza. Mivel a Hold tengely koruli forgasa allando, viszont palyaja ellipszis alakja miatt a keringesi sebessege valtozo, ezert
foldtavolban
lelassul es ekkor a nyugati oldalon mutat meg a tuloldalabol 7,9°-ot,
foldkozelben
pedig felgyorsul es a keleti oldalon lathatunk ugyanannyit a tuloldalbol.
A hosszusagi libraciot noveli a
napi parallaxis
: amikor a Hold felkel, akkor a nyugati szeleb?l latunk tobbet, amikor lenyugszik, akkor a keletib?l, mivel a foldi megfigyel? a Fold forgasa kovetkezteben mas iranybol (a foldrajzi helyet?l fugg?en tobb ezer kilometerrel tavolabbrol) latja a Hold felszinet.
A
szelessegi libracio
oka, hogy a Hold keringesi sikja 5°-os szoget zar be az ekliptikaval; es mivel a forgastengelye a keringes soran parhuzamos marad onmagaval, emiatt hol kisse felulr?l, hol pedig kisse alulrol latunk ra.
Ezzel szemben a
fizikai libracio
nem latszolagos, hanem valosagos mozgas, himbalozas. Az egitest egy nagyon kis mertek? rezg? mozgast is vegez egy egyensulyi allapot korul. Ha a ket egitest tomegkozeppontjat osszekot? egyeneshez viszonyitjuk az egitestek mozgasat, akkor a Hold ehhez az egyeneshez kepest 0,5 szogpercnyi periodikus elterest mutat keleti es nyugati iranyban, a hossztengelye menten.
A Hold sajatos mozgasa miatt a Hold felszinen tartozkodo megfigyel? szamara a Fold latszolagos mozgasa az alabbi modon irhato le:
- Egy
holdhonap
soran a Fold latszolagos merete kisse valtozik, mert a Hold palyaja nem tokeletes kor; emiatt a Fold neha kozelebb van (es ugy t?nik, nagyobb), es neha tavolabb (ilyenkor ugy t?nik, kisebb) minden holdhonap soran.
- Mivel a Hold palyaja korulbelul 5°-os szoget zar be az ekliptikaval, ezert keringese soran a Fold holdhorizont feletti magassaga valtozik; a polusok kozvetlen kornyezeteben a Fold lassan emelkedni latszik, majd pedig lemegy a horizont ala a holdhonap soran.
- Fontos megjegyezni, hogy a Fold is keresztulmegy egy teljes fazis-soron minden holdhonapban. ?Telifold” van ujholdkor, es ?ujfold” teliholdkor, mas szoval a Fold es a Hold fazisai pontosan ellentetesek egymassal.
[14]
Az egitest geologiaja
[
szerkesztes
]
A Hold felszinet
kraterek
boritjak. Ezeknek a kratereknek nagy resze
meteoritbecsapodasok
soran jott letre, valoszin?leg a
Naprendszer
korai id?szakaban, de a mai napig folytatodik a kraterkepz?des. Kraterszamlalasok szerint a felenk nez? oldalon mintegy 30 000 darab 1 km-nel nagyobb atmer?j? krater van. Ett?l a helyszini megfigyelesek szerint sokkal tobb becsapodasi kratert szamlal a holdfelszin, am a foldi
tavcsovek
felbontokepessege idaig terjed. A kisebb kraterek az 1 km alatt akar a centimeteres meretig terjednek, hisz szamottev?
legkor
hianyaban a legkisebb kozmikus test is kepes lejutni a felszinre es kratert vajni.
A Hold teljes felszinet ? a kratereket, a hegyeket, siksagokat ?
regolit
boritja 4-5 meter vastag retegben, ami akar 15 meter is lehet a regebbi tersegben. A regolit nem mas, mint puder finomsagura ?rl?dott holdpor, a felszin k?zeteinek a mikroszkopikus becsapodasok altal porra ?rolt fels? retege. A regolitkepz?des egy specialis
erozios
folyamat, amely a holdi
id?jaras
hatasara jon letre. Az ejszakai ?180 °C es a nappali +140 °C kozott ingadozo
h?merseklet
komoly h?terhelest jelent a k?zeteknek, segitve a mallast. Emellett folyamatosan zaporozik a kozmikus por a felszinre, amely akar 20?30 km/masodperces mikrobecsapodasokat jelent, valamint a
napszel
(folyamatos, nagy sebesseggel aramlo reszecskebombazas) is eri a Nap fele fordulo felszint. A tobb milliard ev alatt ezek egyuttes hatasa puderfinomsaguva ?rolte a felszin fels? nehany centimeteret. A rendkivul laza felszini reteg az
Apollo-program
?rhajosai szamara sok nehezseget okozott: ratapadt a ruhara, kes?bb a
holdjarora
(sotetre szinezve megnovelte a h?elnyeleset es a h?t?rendszer h?terheleset), de jol lehetett jarni rajta.
A Foldr?l megfigyelve ket markansan elkulonithet? felszini forma bontakozik ki. A sotet foltokat alkoto teruletek es a tobbsegben lev? vilagosabb videkek. Az el?z? korokban (amikor a technikai lehet?segek korlatossaga miatt nehezsegekbe utkozott a valodi felszini formak meghatarozasa) a sotet teruleteket tengernek ? latinul: mare ?, a vilagosakat pedig szarazfoldnek ? terra ? neveztek el. A mare teruletek altalaban hatalmas, becsapodasok altal vajt medencek, amelyek 3,9-3,6 milliard evvel ezel?tt keletkeztek es amelyeket a melyb?l feltor?
bazaltlava
toltott fel (a bazalt sotetebb szine miatt latjuk ezeket a teruleteket sotetebbnek). A vilagosabb teruletek az ?si holdkerget kepviselik, amely a bolygotest leh?lese soran szilardult keregge. Ez a felszini forma meg akkor jott letre, amikor a bolygotest olvadt volt es a nehezebb anyagok lesullyedtek, hatrahagyva a konny? elemekben (peldaul
aluminiumban
) gazdagabb anyagokat, amelyek megszilardulva vilagosabb szin? k?zeteket adnak. Erdekes, hogy holdtengerek szinte kizarolag a Fold fele nez? oldalon helyezkednek el, a tuloldalon egyedul a Ciolkovszkij-krater tekinthet? mare teruletnek, am az is csak jelentektelen kis krater az innens? oldal hatalmas holdtengereihez kepest.
A legjelent?sebb felszinformalo er? a becsapodasos kraterkepz?des. A legnagyobb kraterek hatalmas medenceket alkotnak. A meresek szerint a Hold (es egyben az egesz Naprendszer) legnagyobb azonosithato becsapodasnyoma a
Deli-Sark-Aitken medence
. Ez a Hold tuloldalan helyezkedik el a deli sark es az egyenlit? kozott, 2240 km-es atmer?vel. A medencet a kes?bbi korok becsapodasai szamtalan uj kraterrel irtak felul, igy azonositasa is m?holdas meresekkel sikerult. A legnagyobb, mas becsapodasok altal meg nem erodalt krater a
Bailly
, amelynek atmer?je 295 km, melysege 3960 m. A hatalmas becsapodasok erejet?l az ?si holdfelszin tobb helyen hegysegekke gy?r?dott fel, altalanosak a nagy medencek partjan korbefuto hegylancok. A legmagasabb hegysegek a deli sark kozeleben vannak, magassaguk eleri a 6100 metert.
A Hold nagy teruleteit borito sotet foltok megszilardult
lava
alkotta siksagok. A korai csillagaszok ugy hittek, hogy tengerek es oceanok, ezert latin nevuk maig "mare" (tenger) es "oceanus" (ocean). A szabad szemmel lathato tengerek:
Mare Tranquillitatis
(Nyugalom tengere)
,
Mare Serenitatis
(Derultseg tengere)
,
Mare Fecunditatis
(Termekenyseg tengere)
,
Mare Vaporum
(Parak tengere)
,
Mare Humorum
(Nedvesseg tengere)
,
Mare Imbrium
(Es?k tengere)
,
Mare Nectaris
(Nektar tengere)
,
Mare Crisium
(Veszelyek tengere)
,
Mare Nubium
(Felh?k tengere)
,
Mare Frigoris
(Hidegseg tengere)
,
Oceanus Procellarum
(Viharok oceanja)
.
[15]
A Hold a Foldhoz (es a Naprendszer nagyobb, gomb alakot felvett egitestjeihez) hasonloan differencialodott egitest, szerkezeteben geokemiailag elkulonithet?
kereg
,
kopeny
es
mag
letezeset figyeltek meg kutatok. A mai bolygokeletkezesi elmeletek szerint a csillagokat ovez?
akkrecios korongokban
lev? anyag folyamatos utkozesek soran all ossze bolygocsirakka, majd vegul bolygokka. A Hold az ?t a Fold testeb?l kiszakito utkozes, majd a Fold koruli palyara allt anyag akkrecioja soran rengeteg utkozest szenvedett el, amelynek soran hatalmas
energiamennyiseg
szabadult fel. Ez elegend? volt, hogy a k?zeteket megolvassza. Az ily modon folyekonnya valt test gomb alakot tudott felvenni (az ?rben, sulytalansagban minden
cseppfolyos
test gomb alakot igyekszik felvenni). Emellett a folyekony testben a
planetaris differencialodas
soran a nehezebb
fajsulyu
anyagok lesullyedhettek, mig a konnyebbek a felszinen maradtak. Kes?bb a
magma
elkezdett leh?lni es szilard kereg alakult ki a felszinen maradt konnyebb elemekb?l. Az Apollo-program helyszini mintavetelei a holdfelszinen
olivint
es
piroxeneket
talalt, mint a kereg f? alkotoelemeit, alatamasztva a fenti hipotezist. Az
Apollo?15
pedig
anortozitot
talalt, egy nagyon konny? kristalyos k?zetet, amely ketsegtelenne tette a szakaszos leh?les kozbeni kristalyosodas es a kemiai differencialodas elmeletet. A fizikai differencialodast - az szilard es olvadt reszek megletet ? els?sorban a felszinen vegzett szeizmologiai meresekkel tamasztottak ala.
A Hold kerge egyenetlen vastagsagu. A Fold fele nez? oldalon 19 km vastag (amely alig marad el a foldi kereg atlagos vastagsagatol), mig a tuloldalon
50?60 km
vastag. K?zettani szempontbol a holdtengereket f?kent
bazalt
uralja, mig a felfoldeket
breccsa
? a becsapodasok soran keletkez? k?zet, amely tobbfele k?zet es holdpor osszeolvadasaval jon letre a becsapodasok kataklizmajaban.
A Hold kergeben az eszaki polus kratereiben, ellentetben az egitest tobbi reszevel, a
Csandrajaan?1
?rszonda
talalt
vizet
(pontosabban amerikai gyartmanyu
spektrografja
a
hidrogen
- es
oxigenatomok
kozti kemiai kotest azonositotta). Hasonlo eredmenyeket publikalt ket masik ?rszonda, a Fold-Hold rendszert tavolabbrol vizsgalo
Deep Impact
, valamint a korabban, a
Szaturnusz
fele vezet? utjan a Hold mellett elrepult
Cassini ?rszonda
kutatocsoportja is. A viz eredete egyel?re nem tisztazott, elkepzelhet?, hogy az evmilliardokkal ezel?tt, a
kes?i nagy bombazas
idejen becsapodott
ustokosoket
alkoto vizjeg maradt meg az orokke arnyekban lev?
kraterek
feneken, de az sem kizart, hogy a
napszelben
a felszinre zaporozo
protonok
(hidrogenatom-magok) leptek kemiai reakcioba a felszini k?zetek oxigenjevel.
[16]
A viz osszmennyiseget mintegy
600 millio
kobmeterre becsulik.
[17]
A kopeny is ket reszre oszthato,
fels? kopenyre
es
also kopenyre
. A fels? kopeny szilard, az also pedig reszlegesen olvadt. A kopeny osszesen kb. 1200 km vastag, ennek hozzavet?leg a fele teszik ki az olvadt reszt. A fels? kopeny legalso reszen pattannak ki a Hold sajat rengesei (havi atlagban 100 alkalommal). E rengeseket f?kent a Fold?Hold rendszer keringesenek valtozasai, gravitacios hatasok valtjak ki. A Hold azonban
szeizmologiailag
rendkivul csendes egitest: a rengesek osszenergiaja tizmillioszor kisebb, mint a Foldon mert egy evi osszes foldrenges energiaja. A rengeshullamok a kulonboz? fizikai allapotu es kemiai osszetetel? anyagokban elter?en terjednek. A kopenyben a rengeshullamok alig gyengulnek, ez a magas h?merseklet, vagy a viz hianyara utal (a rengeshullamok viz, vagy nagy h?merseklet? k?zetben er?teljesen lassulnak). Azaz osszessegeben a Hold geologiailag holt egitest.
A kopeny anyaga f?kent
oxigent
,
szilikatokat
,
magneziumot
,
vasat
,
kalciumot
es
aluminiumot
tartalmaz. Emellett nyomokban
titan
,
uran
,
torium
,
kalium
es
hidrogen
is talalhato a kopenyben. Ezen anyagok globalis jelenletet f?kent a
Lunar Prospector
es a
Clementine ?rszonda
megfigyelesei mutattak ki.
Az egitest magja meglehet?sen kicsi. A szeizmologiai meresek maximum 450?500 km-es atmer?j? mag letezeset mutattak ki. A mag a kopenyhez hasonloan szinten ket reszb?l all: a
bels? mag
ugy 150?160 km-es lehet es szilard, mig a
kuls? mag
maximum 300?350 km-es vastag, olvadt k?zetb?l allo resz. A mag f?kent
vasbol
es
kenb?l
epul fel. A mag merete a bolygotest atmer?jenek hozzavet?leg negyede, mig ugyanez az ertek a Fold eseteben 54%.
A Hold atlagos s?r?sege 3346,4 kg/m³, ezzel az
Io
utan ez a masodik legnagyobb s?r?seg? hold a Naprendszerben. A k?zeteinek osszetetele alapvet?en megegyezik a Foldevel, kiveve a viz hianyat es a relative keves vas jelenletet.
A Hold domborzatanak teljes kor? vizsgalatat a NASA Clementine szondaja vegezte Hold koruli palyan keringve. Ezen megfigyelesek reszet kepezte a felszin lezer magassagmer?vel torten? letapogatasa, amelynek reven ma a teljes holdgombr?l rendelkezunk egy reszletes topografiai terkeppel (40 m-es felbontassal).
A Hold domborzatat ket alapvet? felszinformalo er? befolyasolta az id?k soran. A mai felszin kialakulasaert legf?keppen a meteoritok becsapodasa felel?s, de a f?kent ezek nyoman vegbement vulkanikus tevekenyseg is jelent?s szerepet jatszott benne. A megfigyelesek alapjan ot f? felszini format kulonboztetunk meg:
- Korulsancolt siksagok
: ezek a legtobb esetben a mare teruletekkel azonosak. Egy-egy hatalmas becsapodas nyoman keletkeztek, a legtobbjuk a Nagy Bombazas id?szakaban keletkezett, amikor akar kilometeres nagysagu sziklatombok utkoztek a Holddal. Ezekben a kataklizmakban oriasi energiak szabadultak fel, melyen felszaggatva a felszint. A becsapodasok termeszeteb?l fakadoan ezek a hatalmas medencek kor, vagy sokszog alakot vettek fel fugg?en a becsapodo test sebesseget?l es becsapodasi szoget?l. Kes?bb az elvekonyodott kergen keresztul a kopeny anyaga tort fel bazaltlava formajaban es sima feluletet alakitott ki a becsapodasos medence kozepen. (Kes?bb a lavasiksagokon csak kisebb becsapodasok tortentek es keves helyen tori meg nagy krater, vagy mas a sima feluletet).
- Gy?r?hegysegek
: a lavasiksagok logikai parjai, a hatalmas becsapodasi medencek menten vegigfuto, gy?r?, vagy koriv alaku hegysegek. Egy-egy becsapodas soran tobb kobkilometernyi anyag dobodott ki, de a krater szelen mar nem hatott akkora er?, hogy kidobja az anyagot, hanem csak osszetordelte a kereg k?zeteit es a hatalmas, torott k?zettablakat felgy?rte. Ezek a felgy?rt k?zettablak alkotnak hegylancokat (peldaul Montes Apenninus, Montes Caucasus, Montes Carpatus). A felgy?rt, osszetoredezett tablak koze befolyt lava pedig megannyi zegzugos kis volgyet kepez minden lavasiksag-gy?r?shegy talalkozasnal. A hegyek magassaga a kornyez? siksaghoz kepest eleri a 6 000 metert.
- Kraterek
: a nagy medenceken kivul szamtalan kisebb-nagyobb krater szabdalja a felszint. A nagyobbak elerik a 200-300 kilometer atmer?t. A regebbiek er?sen erodalodtak, mas, kes?bbi becsapodasok reszlegesen felulirjak, betemetik ?ket, a lavafolyamok elsimitjak, az ujabbak pedig elesen rajzolodnak ki a kornyezetukb?l. A kevesbe erodalodott kratereken nagyszer?en tanulmanyozhato a becsapodasok fizikaja: a krater falai teraszosan megsullyednek a keletkez? lokeshullam hatasara, es jo nehany kraterben kozponti csucs keletkezik. Nehany krater eseteben a kidobodott anyagbol sugarsavok jonnek letre, ezeket
sugaras kratereknek
is nevezik.
- Hasadekvolgyek
: a lavasiksagokon keletkez? felszini formak. Keletkezesuk tobbfele lehet:
- Sinus-rianasok:
az ilyen hasadekok altalaban a Foldon is megfigyelhet? lavacsatornak, amelyek teteje kes?bb beomlott. F? jellegzetesseguk, hogy kacskaringosan huzodnak keresztul egy-egy sik lavateruleten (legszebb pelda ra a lathato oldal eszaknyugati reszen lev? Schroter-volgy).
- Radialis hasadekok:
ezek altalaban a lava leh?lesekor keletkeznek, amikor a megszilardulo k?zet osszehuzodik es meghasad (Vallis Alpes ? Alpesi volgy).
- Vet?desek
a bels? er?k altal letrehozott sullyedesek, amelyek nem tekn?szer?ek, hanem csak az egyik oldalon magasodik tobb szaz meter magas sziklafal (Rupes Recta).
- Domok
: altalaban nehany szaz meter magas, akar 10?15 km atmer?j?, kerek ?dombok”, soknak a tetejen akar 1000 meter atmer?j? bemelyedesek lathatoak. Altalanos velekedes szerint ezek a holdi vulkanizmus megnyilvanulasai, a voltakeppeni kialudt holdi vulkani kupok.
A Hold domborzatanak tovabbi kulonlegessege, hogy az innens? oldal atlagosan 1,9 km-rel alacsonyabb, mint a tuloldal. Ez f?kent azert lehet, mert egy valamilyen meg nem tisztazott okbol a keregvastagsag az innens? oldalon csak harmada a tuloldalinak. A felszin legmagasabb es a legalacsonyabb pontja kozotti kulonbseg 16 km.
A Hold volt az els? olyan egitest, amelyre alkalmaztak a
retegtan
Foldon kifejlesztett, de mas egitestre kiterjesztett axiomait (Shoemaker es mtsa, 1962, Wilhelms, 1970a, 1970b, Wilhelms es mtsa, 1971). A k?zettestek tulajdonsagait, az atfedesi viszonyokat el?szor fotometriai uton, tavcsoves fenykepfelvetelekr?l, majd ?rfelvetelekr?l allapitottak meg.
A retegtani terkepez? munka egyik osszefoglalasa a Hold retegtani oszlopa, amit lepcs?zetes piramis formajaban mutatunk be. Ebben folsoroljuk a Hold f? retegtani emeleteit, amelyek a k?zetkepz?des nagy korszakaival parhuzamosithatok.
A Holdon legfiatalabb kepz?dmenyei a sugarsavos kraterek (
kopernikuszi
emelet), amiket lejjebb a meg mindig fiatalosan tagolt morfologiaju, de mar sugarsav nelkuli kraterek (
eratosztheneszi
emelet) valtanak fel. Mindket fiatalabb emelet retegei tobbnyire csak kraternyi foltokban t?nnek fel, bar el?fordulnak eratosztheneszi marek is (es a Tycho- vagy a Kopernikusz-krater savjai is messzire nyulnak, amit kulonosen
telihold
idejen lathatunk jol). A foltnyi retegtani egysegek alatt ket, nagy kiterjedes? k?zettesteket alkoto emelet kovetkezik:
- a fiatalabb az imbriumi, amit az Imbrium-medence alapjan jeloltek ki,
- az id?sebb nektari emelet, amit a Nektar-medenceb?l irtak le.
Legalul a kratermez?kkel boritott terravidekek prenektari emelete fekszik.
A Hold idealizalt retegtani piramisa. A retegtani egysegek fontr?l lefele:
- Kopernikuszi (fiatal, sugarsavos kraterek),
- Eratosztheneszi (fiatal, de sugarsav nelkuli kraterek),
- Imbriumi (az Imbrium-medence kialakulasatol: kidobott takarok, mare elontesek),
- Nektari (a Nektar-medence kialakulasatol: medencek, marek),
- Prenektari (minden korabbi k?zettest).
A Hold sztratigrafiai terkepezese tette lehet?ve, hogy az
Apollo-programban
begy?jtott
holdk?zeteket
elhelyezhessek az egitest fejl?destorteneteben.
Gravitacios mezeje
[
szerkesztes
]
Kiser? egitestunk gravitacios mezejenek f? sajatossagait az un.
masconok
jelentik, azaz a Hold gravitacios mezeje nem homogen. A Hold korul kering? szovjet es amerikai szondak meresei meglep? modon tomegkoncentraciokat, ?csomokat” jeloltek a Hold testeben, ami miatt a gravitacios mez?ben is anomaliak figyelhet?k meg. Ez f?kent a Hold koruli palyan kering? ?rhajok keringeseben
doppler meresekkel
eszlelt rendellenessegekb?l vezethet? le. Nagyobb masconok a Hold innens? oldalan talalhatoak, f?kent a nagy becsapodasok, holdtengerek kozeleben, a tuloldalon csak elszortan es kisebb masconok vannak. (Ez utobbi azonban csak nagyobb hibaszazalekkal elfogadott felfedezes, mivel a Hold tuloldalan repul? ?reszkoz doppler-eszlelesere nincs mod foldi eszkozokkel).
A nagy becsapodasnyomokkal valo egyez?seg felveti a masconok eredetenek egyszer? magyarazatat: a feltor? kemeny (s?r? szerkezet?) k?zet, a bazalt nagy koncentracioban valo jelenlete lehet a jelenseg magyarazata. Azonban a legnagyobb bazalttenger, az Oceanus Procellarum eseteben egyaltalan nincs jele gravitacios anomalianak, mig sok, kisebb csomonal sincsenek ilyen egyertelm? jelek (peldaul nincs bazalt a kornyeken), ezert a maguknak a becsapodasoknak is nyilvanvalo kozuk lehet a tomegkoncentralodasokhoz (ilyen lehet a becsapodo test holditol elter? s?r?seg? anyaga, vagy a becsapodas energiaja altal osszepreselt k?zetek miatt).
A tomegcsomokat el?szor a Lunar Orbiter szondak detektaltak, amikor az Apollo-programhoz vegeztek megfigyeleseket az emberes ?rhajok palyajahoz, leszallasahoz szukseges szamitasokhoz. Legutoljara pedig a Lunar Prospector szallitott adatokat kisebb, eddig felfedezetlen masconokrol.
A Foldehez hasonlo magneses mez? leter?l nem beszelhetunk, azonban gyenge, helyi jelleg? magneses terek megtalalhatok voltak a helyszini vizsgalatok soran. A Hold magneses mezejenek legf?bb jellemz?je, hogy nem dipol jelleg? (nincs globalis eszaki es deli magneses irany). Ez azt mutatja, hogy az olvadt k?zetet keringet? mag kicsi es nem alakult ki vagy leallt benne a magneses mez?t gerjeszt? dinamo. A helyi mez?k eredete ezert kerdeses. Az egyik elmelet szerint az egitest fejl?destortenek elejen meg m?kodott az a bels? dinamohatas, amely globalis magnesesseget hozott letre, es a most megfigyelhet? helyi mez?k ennek a regen volt globalis mez?nek a maradvanyai. Ezt azonban er?sen kerdesesse teszi a Hold magjanak kis merete, azaz annak a lehet?sege is igen kicsi, hogy a multban nagyobb lehetett az olvadt anyag korforgasanak ?meghajtasa”. Egy masik elmelet szerint a magneses jelensegek inkabb a becsapodasokhoz kapcsolodnak. Ennek az elmeletnek azonban nincsenek a m?kodesi mechanizmusokat illet? kidolgozott alapjai, csak az tamasztja ala, hogy a magneses teruletek sok esetben a nagy becsapodasokkal atellenben helyezkednek el a Hold testeben.
A kozhiedelemben ugy el, hogy a Holdnak nincs legkore. Foldi ertelemben ez valoban igaz, am nemi kigazolgasbol szarmazo rendkivul ritka
legkor
megfigyelhet? a felszine felett. A Hold tomegvonzasa kicsi, a felszinen az
els? kozmikus sebesseg
csak egynegyede a foldinek. Emiatt a konnyebb atomok (
hidrogen
,
helium
) mar a napsugarzastol nyerhetnek annyi energiat, hogy elszokjenek a felszinr?l, illetve a
napszel
energiaja is elegend?, hogy magaval sodorja ezeket az illekony elemeket. A Holdnak megis van nehany nehezebb elemb?l allo, alig merhet? atmoszferaja. A gazanyagok forrasaul ket f? jelenseg szolgal. Az egyik a kereg es a kopeny anyagaban vegbemen?
radioaktiv bomlasi
folyamatok nyoman letrejov?
radon
kigazolgasa. A masik pedig a folyamatos bombazas miatt a felszin k?zeteiben lev? gazanyag kiszabadulasa. Az Apollo-program
ALSEP
m?szerallomasainak meresei alapjan kobcentimeterenkent 200 000
molekula
s?r?seg? legkort mutattak ki a kutatok. Osszehasonlitasul ez 100
trillioszor
(10
20
) ritkabb a foldi legkor s?r?segenel. Foldi megfigyelesekkel sikerult kimutatni a legkorben
kaliumot
es
natriumot
, a radon jelenletet pedig a
Lunar Prospector
szonda meresei mutattak ki.
A tobb ? sokszor veletlenszer? ? forras miatt a legkor osszetetele nem allando. Ez egyreszt a bolygo felszineig akadalytalanul eljuto, Napbol szarmazo
ibolyantuli sugarzas
miatt van, mivel a sugarzas lassan ionizalja a legkor atomjait, majd a napszel ezeket az ionokat is magaval sodorja. Masreszt pedig a becsapodasok nyoman hol ilyen, hol olyan gazok szabadulnak fel es toltik fel a ritka legkort. A legkort az Apollo meresek osszesen, atlagosan 10 000 kg-ra teszik.
2016-ban japan kutatok a
Kaguja
szonda meresei alapjan a Foldr?l szarmazo
oxigen
jelenletet mutattak ki a Hold felszinen. A napszel a Hold felszinet ot nap kivetelevel folyamatosan bombazza. Ez az ot nap akkor van, amikor a Fold a Nap es a Hold koze kerul. Ilyenkor a Fold magnetoszferaja mintegy learnyekolja a napszelet a Hold iranyaba, a napszel viszont a Fold legkorenek fels? retegeb?l oxigenionokat kepes magaval sodorni, amik eljutnak a Hold felszinere. A kutatok szerint ez a folyamat legalabb 2,5 milliard eve zajlik.
[18]
A felszint er? sugarzas
[
szerkesztes
]
A
Csang-o?4
kinai holdszonda meresei azt mutatjak, hogy a Hold felszinet er? sugarzas 2-3-szor er?sebb, mint ami a
Nemzetkozi ?rallomas
fedelzeten tapasztalhato.
A sugarzas er?ssege a tervezett, hosszabb idej? emberes kuldetesek miatt fontos tenyez?, ugyanis ez nagyjabol kett? honap Holdfelszini tartozkodast tesz lehet?ve az emberek szamara. Az ennel hosszabb id?tartam (az id?tartamhoz hozzaszamitjak a nagyjabol 1-1 hetes oda- es visszaut alatt elszenvedett sugarzast is) nagyon megnoveli a rak kialakulasanak veszelyet, illetve egyeb, nemkivanatos egeszsegi elvaltozasok kialakulasat.
A sugarterhelesnek szamos forrasa letezik: galaktikus
kozmikus sugarak
, szorvanyosan a
Napbol
kilok?d? reszecskek (peldaul a
napkitoresek
alatt), valamint a kozmikus sugarzas es a holdtalaj kolcsonhatasaibol szarmazo
neutron-
es
gamma-sugarzas
. A sugarzast
sievert
egysegben merik, amely az emberi szovetek altal elnyelt mennyiseget adja meg. A Holdon a sugarzas terhelese napi 1369 mikro sievert. Ez nagyjabol 200-szor tobb sugarzas, mint ami az embereket a Fold felszinen eri.
A
Science Advances
folyoiratban 2020 szeptembereben megjelent tanulmany szerz?i megoldast is javasolnak erre a problemara: olyan tartozkodo helyeket kell epiteni, amiket legalabb 80 cm vastag holdi talaj fed.
[19]
A Hold fenyvaltozasai
[
szerkesztes
]
A Holdnak nincs sajat
fenye
, csak a Nap fenyet veri vissza.
[20]
A Fold koruli keringese soran a megvilagitottsaga allandoan valtozik a Nap?Fold?Hold rendszer pozicioinak valtozasa miatt. A koznyelv szerint a Hold megtelik, majd elfogy.
A holdfazisok
ujhold
dal kezd?dnek, ekkor a Hold a Nap es a Fold kozott helyezkedik el, es pontosan a tuloldalat vilagitja meg a Nap. Az ?uj” holdat nem latjuk, mert a Nap iranyaban van, es a napfenyes eg lehetetlenne teszi az eszleleset. Az amat?r csillagaszok probalkoznak a konjunkciohoz minel kozelebbi, napkelte el?tti, illetve napnyugta utani
cernavekony holdsarlo
szabad szemes eszlelesevel, amelynek magyar
rekordja
15 ora 21 perc: ez 1985 szeptembereben tortent a hajnali egen. Tavcs?vel kb. ket oraval fiatalabb sarlot lehet megpillantani.
Nagyjabol egy het alatt egyre novekedve eri el az
els? negyed
et (naptarunk hetes id?szakasza innen szarmazik), amikor a Fold?Hold?Nap rendszer pontosan
derekszoget
zar be egymassal (ilyenkor a Hold felenk es? oldalanak felet latjuk, a keleti felgomb ? a holdkorong jobb oldala ? fenyes, a bal oldala arnyekban van). Mivel minden nap kb. 50 perccel kes?bb kel es nyugszik, egyre tobbet lathato a mar sotet egbolton. Ujabb egy het elteltevel kovetkezik a
telihold
. Teliholdkor a Fold kerul korulbelul a Nap es a Hold koze es a felenk es? oldalt eri a napsugar, a holdkorong teljesse valik (Ha a Fold pontosan a Nap es a Hold koze esik, akkor
holdfogyatkozasrol
beszelunk). Ezutan a Hold elkezd fogyni, egy het mulva kovetkezik be az
utolso negyed
, ujra derekszoget zarnak be egymassal az egitestek, csak az els? negyedhez kepest a Hold keringesi palyajanak tuloldalan. A megvilagitas eppen ellenkez? az els? negyedhez kepest, a ?felhold” a nyugati oldalon ? a bal oldalon ? fenyes es a jobb oldalin arnyekos. Egyre kes?bb kel, egyre kozelebb a hajnalhoz, vegul a negyedik het vegen teljesen elfogy a Hold, es eljut az ujhold allapotba, ahol a ciklus ujra kezd?dik. Ez a ciklus atlagosan 29 nap 12 ora 44 perc alatt megy vegbe, ez a
szinodikus
holdhonap hossza.
A holdfazisok id?pontjai, igy a
telihold
ak es
ujhold
ak is evekre el?re pontosan kiszamithatok.
[21]
A mindenkori megvilagitott es a sotet resz hatara a
terminator
. Ennek kozeleben lathatoak a legjobban a Hold felszini alakzatai, kraterei.
Fogy vagy novekszik?
[
szerkesztes
]
Ha a Hold korongja nem teljes, nem mindenki tudja rogton megallapitani, hogy fogyoban van-e a Hold vagy novekv?ben. Az ujhold vekony sarloja es a fogyo Holde csak abban kulonbozik, hogy domborodasuk ellenkez? iranyba mutat. Az eszaki felteken az els? negyed mindig jobbra mutat a domboru oldalaval, az utolso negyed ellenben balra (a deli felteken eppen forditva). Hogyan jegyezzuk ezt meg, hogyan allapithatjuk meg hiba nelkul, melyik Hold merre nez? Emlekez?tehetsegunk segitsegere a magyar nyelvben a holdsarlonak a
D
, illetve a
C
bet?hoz valo hasonlosagat hasznalhatjuk fel a
Dagad
(Duzzad) es
Csokken
szavakkal.
A latinban ugyanezekkel a bet?kkel eppen a forditott ertelm? szavak kapcsolhatok ossze:
c
rescit
= novekszik,
de
crescit
= csokken (lasd peldaul a
Carmina Burana
hires Fortuna-korusanak sorat:
Semper crescis, aut decrescis, vita detestabilis
, azaz: ?mindig dagadozol vagy csokkensz, utalatos elet ez”). Tobbek kozott ezert is (illetve a magikus hiedelmekkel valo kapcsolata miatt) emlegetik a holdat latinul ?hazug”-nak
(Luna mendax)
.
E szabalyt azonban csak az eszaki felteken alkalmazhatjuk.
Ausztraliaban
peldaul forditva all a dolog, s?t meg az eszaki felteken is alkalmatlan lehet a fenti szabaly, nevezetesen az
Egyenlit?hoz
kozelebb es? szelessegi korokon. Mar a
Krim-felszigeten
es a
Kaukazusban
is megfigyelhet?, hogy a sarlo er?sen oldalt d?l. Egeszen kozel az Egyenlit?hoz a lathataron lebeg? Hold mar szinte
csonaknak
t?nik fel, amely a vizen himbalodzik; ezert meselnek az
arab
mesek
a Hold csonakjarol.
Ha nem akarunk tevedni a Hold fazisaiban, csillagaszati jelensegekt?l kell tanacsot kernunk. A novekv? Holdat este latjuk a nyugati egen, a fogyo Holdat reggel latjuk a keleti egen. Az els? negyed delben kel es ejfelkor nyugszik le, mig az utolso negyed eseteben ez forditva van.
A Hold a Naptol kapja a fenyet es ezert a holdsarlo kidudorodo reszenek termeszetesen a Nap fele kell fordulnia. A holdsarlot egyebkent nem ket felkor, hanem egy felkor (ez a kuls? iv) es egy fel ellipszis (amely a Hold megvilagitott reszenek hatara perspektivaban, ez a bels? iv) hatarolja.
A holdfelszin
albedoja
rendkivul alacsony (0,12), megis rengeteg fenyt ver vissza. Ezert ujhold el?tt, vagy utan, amikor a felenk es? felgomb legnagyobb resze arnyekban van, akkor is lathatjuk a Hold gombjet. Ilyenkor a sokkal nagyobb fenyvisszaver? kepesseg? es felulet? Fold eppen ?telifoldet mutat” a Hold fele, rengeteg fenyt sugarozva a Hold fele, amely egy kis reszet visszaveri. Ezt erzekelhetjuk halvany derengeskent es ezt a jelenseget hivjuk hamuszurke fenynek vagy foldfenynek.
A Fold korul kering? Hold palyaja az
ekliptikaval
5,15°-os szoget zar be, ezert csak id?nkent kerulhet olyan kituntetett terbeli helyzetbe, amikor
napfogyatkozast
, vagy
holdfogyatkozast
figyelhetunk meg. Az abran a 2-es es 3-as helyzet a napfogyatkozast (es egyben ujholdat), az 1-es es 4-es helyzet a holdfogyatkozast szemlelteti. A Fold masik ket helyzete a holdfazisokat mutatja. Nap-Fold-Hold sorrend? a telihold, Nap-Hold-Fold sorrend? elhelyezkedes az ujhold szemleltetese.
Napfogyatkozas akkor johet letre, amikor a Hold keringese soran nehany percre pontosan a Fold es a Nap koze kerul, azaz ujholdkor. Ilyenkor a Hold arnyekot vethet a foldfelszinre, amit a lent allo szemlel? ugy el meg, hogy az egbolton a Nap helyen egy sotet lyuk keletkezik, amelyet a fenyl? napkorona ovez. A fogyatkozas lehet
teljes
,
gy?r?s
vagy
reszleges
, es csak a Fold sz?k teruleter?l lathato.
Ebben a jelensegben a Fold kerul a Nap es a Hold koze es arnyekot vet az utobbira. Ez esetben is tobbfele tipust figyelhetunk meg; az ismertebbek a teljes es a reszleges holdfogyatkozas. A holdfogyatkozas ritkabb, mint a napfogyatkozas, de a Fold egy adott pontjarol nezve gyakrabban lathato, mert a holdfogyatkozas egyidej?leg mindenhol latszik, ahonnan a Hold eppen lathato.
A Hold nemcsak a Nappal es a Folddel kerul kulonleges helyzetekbe keringese soran, hanem az osszes tobbi egitesttel, amelyek az ekliptika menten (a Hold +/-5°-os keringesi sikjaban) lathatok. Egi kiser?nk kb. 0,5°-nyit takar el az egboltbol. Mozgasa soran csillagokat vagy bolygokat takar el id?r?l id?re. Ezt az eltakarast, a csillagok vagy bolygok ?fogyatkozasat” nevezzuk okkultacionak, holdfedesnek.
A Hold megfigyelesevel, a holdciklusok magyarazataval a tavcs? feltalalasa el?tt is foglalkoztak a tudosok.
Galileo Galilei
a sajat maga keszitette tavcs?vel valo megfigyeleseir?l
1610-ben
szamolt be a
Siderius Nuncius
cim? konyveben. Megfigyelte peldaul, hogy felhold idejen a sotet teruleten is vannak vilagos pontok. Ezek jelenletet azzal magyarazta, hogy a Holdon is vannak hegyek es ezek csucsat a Nap megvilagitja. Megmerte a vilagito pontok tavolsagat a sotet-vilagos hatarvonaltol es ebb?l becslest adott a hegyek magassagara is.
[22]
A 20. szazadban a radiotechnika kialakulasaval lehet?seg nyilt a Hold
radiohullamokkal
torten? vizsgalatara is. 1946. januar 10-en az amerikai hadsereg
Diana-projekt
(wd)
fed?nev? kiserlete sikeresen detektalt a Holdra sugarzott es onnan visszaver?dott
radar
-impulzusokat. Nehany hettel kes?bb, februar 6-an a
Bay Zoltan
vezette magyar csoport is
kimutatta a radarhullamok visszaver?deset
a Holdrol. Az eredmenyek hatasara alakult ki es indult fejl?desnek a
csillagaszat
uj aga, a
radarcsillagaszat
.
Az ?rkorszak bekoszontevel egyre bonyolultabb automata szondakkal tortent a felderites (Luna, Pioneer, Ranger, Surveyor, Lunar Orbiter stb.).
A kezdeti ?rszondas probalkozasok nem annyira felfedezesi, mint inkabb politikai celuak voltak. Ennek kereteben a
Szovjetunioban
megkezdtek a
Luna-programot
, mig az
Egyesult Allamokban
a
Pioneer-programot
. Mindkett? celja a Hold volt ? es az, hogy megel?zzek egymast. Vegul a Luna-program lett a gy?ztes: harom eltitkolt sikertelen inditas utan a
Luna?1
erte el el?szor a Holdat
1959
.
januar 4-en
, amikor 6000 kilometerre repult el mellette, majd a
Luna?2
csapodott el?szor a holdfelszinbe
1959
.
szeptember 14-en
es a Luna-3 keszitette az els? fenykepeket a Hold tuloldalarol
1959
.
oktober 4-en
. A Pioneer-program holdi becsapodasra tervezett els? harom szondaja szinten kudarcot vallott es visszazuhant a Foldre, mire a
Pioneer?4
1959
.
marcius 4-en
valaszt adott a Luna?1 teljesitmenyere. Az amerikaiak nem is probalkoztak tovabb ezzel a szondatipussal, hanem
Ranger
neven uj eszkoz tervezesebe fogtak es a Hold felszinenek fotozasat, illetve a becsapodast mar ezzel akartak vegrehajtani. A Ranger-program szondainak a tervek szerint el kellett erniuk a holdfelszint, amelybe vegul becsapodtak, am az utolso percekben minden korabbinal nagyobb felbontasu kepeket keszithettek. Rengeteg hiba utan a
Ranger?7
volt az els?, amely teljesiteni tudta kuldeteset
1964
.
julius 31-en
.
A kovetkez? fejl?desi lepcs? a sima leszallas teljesitese volt. Ez mar az emberes holdprogramok jegyeben zajlott: kiserletileg kellett bebizonyitani, hogy le lehet szallni ?rhajoval a holdfelszinre es ott kepes lesz az ember is megvetni a labat. A Szovjetunio a Luna-program tovabbfejlesztesevel (gyakorlatilag ugyanazon nev alatt uj szondatipussal), az USA pedig a
Surveyor-program
beinditasaval latott neki a feladatnak. Ismet egy Luna szonda ert el el?szor sikert, amikor
1966
.
februar 3-an
a
Luna?9
sima leszallast mutatott be az
Oceanus Procellarumon
. A szonda egy kraterben landolt, igy nem sokat tudott kozvetiteni a holdfelszinr?l ? nem latott ki a kraterb?l ?, am az els? kozelkepeket is neki koszonhetjuk. A Luna-programban osszesen nyolc sikeres leszallast teljesitettek szovjet szondak, amelyb?l kett? automata
holdjarot
, a
Lunohodot
is vitt magaval. Az els? sikeres Surveyor szonda negy honapos kesessel,
1966
.
junius 2-an
szallt le, am joval tobb kepet kuldott szovjet vetelytarsanal. A program ket kudarcba fulladt es tovabbi negy sikeres repulest tartalmazott.
A leszallas nyujtotta lehet?segek helyi megfigyeleseket tettek lehet?ve, de a tudosoknak es az ember holdi leszallasat tervez? mernokoknek szuksege volt globalis adatokra, illetve fototerkepekre az egyes kijelolt leszallohelyekr?l. Ehhez Hold koruli palyara kellett allitani egy ?reszkozt. A Szovjetunio a Luna-programban hozott letre ezert egy ujabb ?rszondatipust, az amerikaiak uj neven inditottak a
Lunar Orbiter-programot
. Az els? sikeres Hold koruli palyara allast a
Luna?10
teljesitette
1966
.
aprilis 3-an
, ezzel a Hold els? mesterseges holdja lett. Mindket szondatipus rengeteg kepet kozvetitett a Foldre, amelyb?l mindket oldalon osszeallt a Hold egyenlit?i teruletenek egy minden addiginal reszletesebb kepe. (Erre els?sorban azert volt szukseg, mert ide, az egyenlit? mentere terveztek kuldeni az embert szallito ?rhajokat a tervez?k.)
Ezutan kovetkezhettek az emberes kuldetesek az
Apollo-programban
, az egyik legnagyobb ?rkutatasi programban.
John F. Kennedy
amerikai elnok 1961-ben hirdette meg a programot, f?kent politikai megfontolasokbol es azzal a cellal, hogy az evtized vegeig az USA embert juttasson a Holdra es biztonsagban vissza is terjen onnan. A program soran 1961-62-ben lefektettek az elveket, megszuletett a
LOR
koncepcio. 1961-67 kozott kifejlesztettek a holdrepules hardvereit (hordozoraketakat, ?rhajot, holdkompot). 1967-ben tragedia tortent az
Apollo?1
legenysegevel, ezert a hold?rhajo tervezeset ujra az alapoktol at kellett gondolni. 1967-69-ben aztan a kijavitott ?rhajo
berepulese
is sikerrel megtortent.
1969
.
julius 21-en
Neil Armstrong
es
Edwin Aldrin
lettek az els? emberek, akik a Hold felszinere lephettek.
?ket kovet?en meg hat expediciot inditottak a Holdra, amelyb?l ot sikeres is volt, egyet ? az
Apollo?13
-at ? egy oxigentartaly robbanasa miatt felbe kellett szakitani. Az utolso harom expedicion az ?rhajosok
holdjarot
is vihettek magukkal. A holdexpediciokban osszesen 27 amerikai ?rhajos jart a Hold tersegeben, kozuluk 12 ember jart a holdfelszinen. Osszesen 12 es fel napot toltottek az egitesten, ezalatt 14 alkalommal hagytak el a leszalloegysegeket 80 ora 26 perc id?tartamra. 379,5 kg k?zetmintat hoztak a Foldre, es kozel 100 kilometert jartak be a Hold felszinen.
[23]
Jartak ?rhajosok a holdtengereken, felmerve ezen hatalmas bazaltsiksagokat, jart ember a Hold ?si felfoldjein, ahonnan tobb mint 4,5 milliard eves k?zetek kerultek el?, jartak emberek sz?k holdi volgyekben es latogattak meg emberkez alkotta targyat, egy korabban landolt holdszondat. Mindegyik holdkomp szamos m?szert vitt magaval, amelyek legtobbje meg evek multan is szolgaltatott megfigyelesi adatokat, s?t a passziv m?szerek ? mint a lezertukor ? segitsegevel a mai napig folynak megfigyelesek, kutatasok. A program leglatvanyosabb eredmenye az volt, hogy a Hold keletkezesevel kapcsolatos addigi elmeletek helyett egy masikat tamasztott ala.
Az ?rverseny kereteben a Szovjetunio is megalkotta a maga
holdprogramjat
, elkeszultek a hold?rhajo es a holdkomp prototipusai is. A program azonban megfeneklett, mivel nem sikerult megfelel? hordozoraketat kifejleszteni, a holdra szallas celjara megvalositott
N-1
holdraketa mind a negy probainditasa kudarcot vallott, igy szovjet ?rhajos nem juthatott a Holdra. Helyette a Luna-programban immar sokadszor uj szondat epitettek es 1970-76 kozott a Luna?16,?20 es ? 24 repulesen mintavev? szondakat kuldtek fel, amelyek sikerrel juttattak nehany dekanyi anyaghoz a szovjet tudosokat.
Korszer? holdszondak
[
szerkesztes
]
Az Apollo-program utan meglehet?sen leh?lt az erdekl?des a Hold irant. Egeszen az 1990-es evekig kellett varni ujabb automata szondakra. 1990-ben a japan
Hiten
, 1994-ben a Clementine ?rszonda, 1998-ban pedig a
Lunar Prospector
latogatta meg az egitestet. Az els? europai szondara, a
SMART?1
-re 2003-ig kellett varni.
A Hiten
Japan
els? holdszondaja volt, egyben az els? szonda, amelyet nem a ket politikai vilaghatalom (a Szovjetunio es az Egyesult Allamok) kuldott a Holdhoz. Magaval vitt egy kis leszalloegyseget, a Hagoromot, amely azonban kudarcot vallott ? megszakadt vele az osszekottetes. A Hiten vegul az iranyitas parancsara harom evnyi repules utan a felszinbe csapodott.
A NASA 1994-ben ?tert vissza” a Holdra a Clementine szondaval. Az ?reszkoz a NASA es az amerikai hadsereg kozos programja volt. Ennek kereteben kulonboz? hullamhosszakon (
lathato feny
,
ultraibolya
,
infravoros
) keszitettek felveteleket a felszinr?l,
lezeres
magassagmer?vel domborzatfelmeres folyt, valamint
gravimeteres
meresekkel a Hold koruli magneses mez?t terkepeztek fel. A kuldetes erdekessege az volt, hogy a Clementine polaris palyara allt, azaz keringese az egyenlit?re mer?leges volt, igy a repules ideje alatt az egitest teljesen korbefordult a szonda alatt, igy az egesz holdfelszint meg lehetett figyelni altala.
A Clementine-t kovet? Lunar Prospector volt minden id?k legfejlettebb holdszondaja. A NASA eszkoze szinten polaris palyarol vegzett az egesz holdgombre kiterjed? mereseket, nagyjabol hasonlo eszkozparkkal, mint el?dje, csak sokkal fejlettebb, jobb kepesseg? m?szerekkel. Legnagyobb eredmenyenek a Hold sarkai kornyeken, a mindig arnyekban lev? kraterek aljan osszegy?lt vizjeg jelenletenek kimutatasat tartjak, amelyet azonban az elmult evekben er?sen ketsegesse tettek a foldi kontrollmeresek negativ eredmenyei.
Az Europai ?rugynokseg legels? holdszondaja a SMART?1 volt 2003?2007 kozott. A kis eszkoz els?sorban egy uj meghajtasi modszer, az
ionhajtom?vel
torten? holdpalyara allas kikiserletezesere indult. A
xenon
hajtoanyagu ionhajtom? mindossze 82 kg anyag felhasznalasaval juttatta el a SMART?1-et Hold koruli palyara, igaz ? a korabbiakhoz kepest ? sokkal lassabban, 14 honap alatt. A Hold kozeleben aztan a szonda fenykepezett, valamint infravoros es rontgenmereseket vegzett.
2007-ben Japan a
Kaguja
(Selene), Kina a
Csang-o?1
nev? holdszondat inditotta el. 2008-ban az Egyesult Allamok az
LRO
/
LCROSS
?rszonda parost, India pedig a Chandrayaan ?rszondat inditja a Holdhoz. 2012-re varhato a
Csang-o
masodik valtozata, 2018-ra pedig a kinaiak tervei mar a
Csang-o?3
-at jelzik el?re. A Hold
21. szazadi
?ostroma” az emberes holdkutatasok felujitasat kesziti el?. Az
LRO
/
LCROSS
?rszondaparos vizet keres a holdi polusvideken. Az USA es Kina a 2010-es evek vegen szandekozik leszallni a Holdra emberekkel.
A
Kaguja
egy hatalmas barlangot fedezett fel a Holdon, ami ved?kopenykent szolgalhat egy varos letesitesere holdkutatok szamara. Ezt mar 2009-ben eszrevettek, de csak kes?bb jottek ra nagysagara es jelent?segere.
2019. januar 3-an a Hold Foldr?l nem lathato oldalan el?szor landolt ?rszonda.
[24]
2019. februar 22-en a
SpaceX
Falcon 9
hordozoraketaja az ?rbe vitte a Beresit -
heber nyelven
Beresheet - magyarul "Kezdetben" vagy "Lenyegeben", a Mozes ot konyvenek vagyis a Toranak az els? szavanak megfelel? - nev? ?rszondat, amely az
Izraeli ?rugynokseg
, a SpaceIL els? holdszondaja volt. A szonda tobbszori palyamodositassal allt aprilis 4-en Hold koruli palyara. A cel az volt, hogy a Beresit 2019. aprilis 11-en a Foldr?l szabad szemmel is lathato Mare Serenitatis (
Derultseg tengere
) teruleten szalljon le es nehany vizsgalatot vegezzen, miel?tt visszaindul a Foldre. Magyar id? szerint aprilis 11-en 21:05-kor megkezd?dott a leszallas, de egy hiba miatt megszakadt a kapcsolat, es az iranyithatatlan szonda lezuhant. A sikertelen leszallas ellenere
Benjamin Netanjahu
izraeli miniszterelnok forradalmi eredmenynek ertekelte a szonda kuldeteset es tamogatasat biztositotta egy ujabb szonda epitesehez. Ezzel a leszallassal Izrael lett volna a negyedik allam az ?rtortenelemben - a Szovjetunio, Kina es az Amerikai Egyesult Allamok mogott - aki ?rszondat juttatott a Hold felszinere.
[25]
[26]
A Gentside francia internetes oldal jelenti egy videoval
[27]
alatamasztva az amerikai ?Foster and Partners” vallalkozas
Europai ?rugynokseg
altal szponzoralt tervet, amely
haromdimenzios nyomtatastechnikan
alapulo hatalmas berendezesekkel fog epiteni ottani nyersanyagokbol a Holdra vart gyarmatositok szamara szant oriasi, gomba alaku lakhelyeket, kutato- es munkatelepeket. A cikk megjelenesekor a tervet negyven even belul tartottak megvalosithatonak, de a fejl?des olyan gyors, hogy az el?relatott datum mar elavultta valt: Bernard Foing, az Europai ?rugynokseg (European Space Agency) szoviv?je azota kijelentette, hogy 2050-re a Holdon mar ezer allando lakosra szamitanak.
[28]
es az els? lakosok odaerkeztet mar 2030-ra varhatjuk.
2018. szeptember 26-an a japan ispace ceg bejelentette,
[29]
hogy ket Hold-kuldetest fog inditani, amelyhez a
SpaceX
Falcon 9
-es raketajat kivanja felhasznalni.
[30]
[31]
A raketa egy leszalloegyseget es egy holdjarot fog az egitesthez vinni el?relathatolag 2020-ban, a Holdra szallas 2021-re varhato.
Az
Amerikai Egyesult Allamok
akkori elnoke,
Donald Trump
, 2017-ben irta ala a torvenyjavaslatot, ami letrehozta az
Artemis-programot
,
[32]
het evvel az utan, hogy a
Constellation
?rprogram torolve lett.
[33]
A
NASA
tervei szerint 2025-re a Holdra akarna juttatni embereket, otven evvel az utan, hogy ember jart az egitest felszinen.
[34]
A program az
Artemis I
?rrepulessel kezd?dott meg, 2022 novembereben es decembereben, mikor az
Orion
, az
Apollo-program
ota az els? emberek szallitasara kepes ?rhajokent, elrepult a Hold mellett, majd visszatert a Foldre.
[35]
A program keretei kozott 2024-ben
negy f?s szemelyzettel
fog Hold koruli palyara allni ismet az Orion,
[36]
majd 2025-ben, 53 evvel az
Apollo?17
utan, Holdra fog szallni, az
Artemis III
repules csucspontjakent.
[37]
Ezt kovet?en a terv a
Lunar Gateway
Hold koruli palyan kering? ?rallomas es egy holdbazis felallitasa, ahonnan konnyebb lesz a Mars fele utazas megvalositasa.
[38]
[39]
Az emberiseg jelenlete a Holdon
[
szerkesztes
]
Az egyetlen ?rprogram, ami 2023-ig az egitesten emberekkel landolni tudott, az
Apollo-program
volt, 1969 es 1972 kozott tobbszor is. 2006 ota folyamatosan keringett legalabb egy m?hold a Hold korul, f?leg annak kutatasa es megfigyelese celjabol es szemelyzet nelkuli kuldetesek segitesere. Az els? tervezett ?rallomas a Hold korul, a
Lunar Gateway
, a 2020-as evek kozepe fele fog palyara allni.
[40]
Az emberiseg hatasa a Holdra
[
szerkesztes
]
Ugyan a Hold
bolygovedettsege
minimalis, degradacioja es eredeti formajanak fenntartasa, mint egy fontos tudomanyos test, tobbszor is vita targya volt.
[41]
Fontos, hogy az emberiseg altal vegzett kutatasok soran a Hold felszine ne szennyez?djon semmilyen formaban. Ugyan az egitestnek nincs jelent?s
legkore
, becsapodasok es leszallasok kovetkezteben a felszinen porfelh?k alakulnak ki, amik nagy tavolsagokba is elhordhatjak a tormeleket, szennyezve a Holdat es annak eredeti allapotat.
[42]
Alice Gorman
szakert? kiemelte, hogy ugyan a Hold lakhatatlan, nem holt, igy az
okologiajat
barmilyen emberi aktivitas soran partnernek kell tekinteni.
[43]
A 2019-es
Medveallatka-eset
soran a
Beresheet
izraeli szonda becsapodott a Hold felszinen, minek kovetkezteben a rajta szallitott
medveallatkak
kiszabadulhattak volna, ami ismet kiemelte a nemzetkozi bolygovedettsegi egyezmenyek hianyat.
[44]
Tekintve, hogy ismet egyre tobb repules van tervben a Holdra, vita targya lett a Fold es a Hold korulott novekv?
?rszemet
, ami akadalyt okozhat es veszelyes lehet jov?beli repulesek kivitelezese kozben.
[45]
[46]
Ennel meg nagyobb problemanak tekintik a felszin tisztan tartasat es a lehetseges tormelek feltakaritasa.
[47]
[48]
Az emberi ?rrepulesek maradvanyai kivetelevel, egyes programok soran tobb, maradando emlek celjakent elhelyezett m?emlekek es m?vek is el lettek helyezve a Hold felszinen, tobbek kozott a
Holdmuzeum
, az
Apollo?11 joakarati uzenetek
, a
holdi plakettek
es az
Elesett ?rhajos
emlekszobor.
[49]
Mindezek mellett tovabbra is keringenek m?holdak az egitest korul es tobb ?rugynokseg is kezdett programokat, azzal a cellal, hogy eljussanak a Holdra. A
Lunar Gateway
, ami az
Artemis-program
resze, az els?
?rallomas
lenne Hold koruli palyan.
[40]
Csillagaszat a Holdrol
[
szerkesztes
]
A Hold tokeletes lenne
tavcsovek
elhelyezesere.
[50]
Viszonylag kozel van a Foldhoz, egyes kraeterei a sarkokon folyamatosan sotetben es hidegben vannak, ami kifejezetten hasznos
infravoros
teleszkopoknak, illetve
radioteleszkopok
is vedve lennenek a Foldr?l kibocsatott
radiohullamoktol
.
[51]
A Hold felsziner?l a Foldet is meg lehet figyelni, innen keszult tobbek kozott a
Foldkelte
fenykep is. Az egitestr?l a Fold harom-negyszer akkora, mint a Foldr?l a Hold vagy a Nap.
[52]
Az egyetlen alkalom napjainkig, hogy emberek eltek a Holdon, az Apollo-program kozben tortent, a
Holdkompban
. Az egyik nagy problema ezzel a
Holdon talalhato por
, ami az ?rhajosok ruhajahoz ragadt, igy behordva azt lakoterukbe, esetleges egeszsegugyi problemakat okozva.
[53]
[53]
2019-ben legalabb egy novenymag kicsirazott, amit a
Csang-o?4
kinai holdszonda fedelzeten szallitottak a Holdra.
[54]
Csillagaszati megfigyelese
[
szerkesztes
]
A Hold a legkezenfekv?bb celpont a csillagaszati megfigyelesekhez, am ma mar csak zommel amat?r csillagaszok vegeznek megfigyeleseket rajta. A Hold
albedoja
? a fenyvisszaver? kepessegenek mutatoszama ? meglehet?sen alacsony, 0,12-es ertekevel csak harmada a Foldenek. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy nagyjabol az aszfalteval egyenertek?. Megis hatalmas mennyiseg? fenyt ver vissza es a Nap utan a legfenyesebb egitest az egen. Latszo fenyessege ?12,7 magnitudo holdtoltekor (a Nape ?26,8). Erdekesseg, hogy az els? negyedbeli felhold nem a fele fenyer?sseggel ragyog a teliholdhoz kepest, hanem csak kilenced akkoraval. Ennek oka, hogy a Hold domborzata miatt a visszavert feny nem mindig a megfigyel? fele ver?dik vissza, a hegyek-volgyek szetszorjak a fenyt. A csillagaszok szamara altalaban nem a telihold, hanem az attol elter? fazisok kinalnak jobb megfigyelesi alkalmakat, akkor is f?leg a terminator kornyeki teruletek, mivel az alacsony napallas miatti feny-arnyek viszonyok nagyobb kontrasztokat, az egyes felszini formak jobb lathatosagat teremtik meg.
Szabad szemes megfigyelesek
[
szerkesztes
]
Az amat?rcsillagaszok legf?bb szabad szemes holdmegfigyelesi programja az ujhold utan megjelen? fiatal holdsarlo minel korabbi felfedezese az alkonyati egen.
A masik szabad szemmel jol megfigyelhet? jelenseg a "holdfoldfeny", gyakoribb neven a hamuszurke feny. A Holdnak a Fold fel?li oldalat a Foldr?l visszaver?d? feny is megvilagitja, amely termeszetesen sokkal kisebb intenzitasu, mint a Naprol kozvetlenul erkez? feny. Keskeny holdsarlo eseten a Holdnak csak egy kis feluletet latjuk napfenyben tundokolni, a sotetben marado felgombot viszont halvanyan lathatova teszi a
foldfeny
. Innen a Nap fenye a kovetkez? uton jut el szemunkbe: a Naprol kiindulo feny megvilagitja a Foldet, a Foldr?l visszatukroz?d? feny megvilagitja a Hold sotet oldalat, vegul ez a halvanyan dereng? feny eljut a szemunkbe.
F?kent a teli id?szakban ? telihold kornyeken ? tarsul a Holdhoz egy fenyjelenseg, a
holdhalo
, vagy holdudvar, egy koncentrikus kor alaku fenykarima. Ez a foldi legkorben keletkezik, megfelel? id?jarasi korulmenyek eseten, es a leveg?ben lev? para- vagy jegreszecskeken megtor? holdfeny okozza. A vizjeg optikai tulajdonsagai kovetkezteben a halo sugara mindig 22 fok.
A
Kordylewski-fele porholdak
a
L4 es L5 pontban
az osszegy?lt porfelh?k, ezek 60 fokra keringenek a Hold el?tt es utan. Mivel a Hold fenye elnyomja a por derengeset, a
fenyszennyezes
-mentes megfigyelest akkor lehet elvegezni, amikor a Hold epp a horizont alatt van. Meretuk kb. 10 fokos.
M?szeres (tavcsoves) megfigyelesek
[
szerkesztes
]
A Hold megfigyelesekor kulonboz? nehezseg? celpontokat valaszthatunk. A szabad szemes medencekt?l a csak nagy tavcs?vel megpillanthato apro kanyonokig kulonboz? osztalyokba sorolhato a megfigyeles nehezsege. Az elmult par evben terjed az amat?r csillagaszok kozott egy 100-as lista, amely a legkonnyebbt?l a legnehezebb fele haladva kinal megfigyelend? objektumokat.
Az
ENSZ
vednoksege alatt kialakitott ?rjog rendelkezesei szerint a Holdra is vonatkozik tobb rendelkezes. A szabalyozasok kozul legf?bb a
vilag?regyezmeny
, amelyet
1967
.
januar 27-en
hirdettek ki es amely szerint a Hold ? a tobbi egitesttel egyutt ? ugyanolyan jogi helyzetbe kerult, mint a tengerek nemzetkozi vizei. Ugyanez az egyezmeny biztositja, a Hold bekes celu felhasznalasat, mindenfele fegyver telepitesenek tilalmat. A vilag?regyezmenyhez mostanaig
[
mikor?
]
98 orszag csatlakozott.
A Holdat erint? jogi szabalyozas masik f? forrasa a
Hold-egyezmeny
. A katonai felhasznalas kizarasa mellett ez az egyezmeny mar szabalyozni szandekozik azon orszagok tevekenyseget, amelyek kepesek elerni a Holdat es ott annak
asvanykincseinek
vagy
energiahordozoinak
kitermeleset megkezdeni. Az irat megprobalja korlatozni a holdi er?forrasok tulzott, vagy ? egy orszag reszer?l torten? ? egyoldalu kiaknazasat. Ezen megallapodast sokkal kevesebb orszag ratifikalta, es egyetlen olyan orszag sincs az elfogadoi kozott, akik kepesek a vilag?rbe juttatni eszkozeiket.
Helye az egyetemes kulturaban
[
szerkesztes
]
Egi kiser?nk az emberiseg tortenete soran fontos szerepet toltott be a kulonboz? kulturakban. A korai id?kben istensegkent tiszteltek, a kes?bbi id?szakokban tudomanyos kutatasok alapjaul szolgalt. Emellett az irodalomban is tobb, kulturank kincsei kozt nyilvantartott alapm? temaja lett.
A Hold az alapja az okorban keletkezett legtobb
naptarnak
es unnepnek. Az okoriak a Holdat a halal es ujjaszuletes, a termekenyseg es teremtes istenenek tekintettek. Sok bennszulott amerikai indian torzs a Holdon egy nyulat latott (erre a zuni m?veszetben es a
pueblo indianok
szajhagyomanyaban vannak peldak).
A kinaiaknal a Hold felszine nyulat es bekat is abrazol. Ez Heng O hercegn? mesejevel fugg ossze, akinek ferje Shen Yi volt, az ijaszok istene. Shen Yi egy elixirt kapott az istenekt?l, ami halhatatlansagot biztositott neki. Egyik nap, amikor Shen Yi tavol volt, Heng O elcsente a pirulat, es amikor a haragvo ferje uldozte, a Holdra szallt fel. A Holdon talalkozott a nyullal, aki az isteneknek kevert orvossagot. Amikor Heng O kiprobalta ezeket a gyogyszereket, varanggya valtozott. A mai napig a kinai ?szi Holdfesztival Heng O szomoru sorsara emlekezik, aki a Holdon lathato mint varangyos beka a nyul mellett.
[55]
A holdsarlo helyzete a honapok soran valtozik es a foldrajzi helyt?l is fugg. Egyes
afrikai
kulturakban a Hold vekony sarlojat az ev nagy reszeben vizszintesnek lattak, amiben az es?viz van, mert amikor megd?lt, eljott az
es?s evszak
. Ezzel szemben az amerikai
Kalifornia
kornyeken elt
csumas indianok
ugy gondoltak, hogy a felhold (ami szamukra majdnem fugg?leges helyzetben jelent meg) azt jelentette, hogy a Hold ?ures”, vagyis nincs benne viz. A vizszintes allasu Hold jelentette az es?s evszak bekoszontet, mintha a Hold egy talhoz hasonloan tele lenne vizzel.
[56]
A Hold fazisait az
okori egyiptomiak
az
ujjaszuletessel
magyaraztak. Szerintuk
Ozirisz
isten feldarabolasarol van szo, amit rivalisa,
Szeth
hajtott vegre rajta, aminek soran 28 darabra vagta. Oziriszt hitvese,
Izisz
rakta ossze.
[57]
A legkorabbi id?k sajatja volt, hogy az ember a termeszeti jelensegeket
termeszetfeletti
er?k erzekszervileg megragadhato megnyilvanulasanak tekintette, es
istenkent
tisztelte. Igy a Nap mellett a Hold is istensegge valt. Ez a hagyomany szervesen beepult az
okori
tobbistenhiv? kulturaiba is. A
sumer mitologiaban
a Hold szuleteset az
Enlilr?l
es
Ninlilr?l
szolo
eposz
mondja el.
A nyugati kultura els? holdistene a gorog hitvilag
Szelene
istenn?je volt. (A Hold keringesi ideje es a n?k
menstruacios
ciklusanak egyez?sege miatt az okori kulturakban altalaban n?i istensegkent kepzeltek el a Holdat, az ikertestverenek tartott Napot pedig ferfikent szemelyesitettek meg.) Szelene egyebkent a mai napig jelen van a Hold kulturajaban: az egitest felszinenek terkepezesevel foglalkozo tudomanyt
szelenologianak, szelenografikanak
nevezik. A gorog kulturaban azonban nemcsak Szelene volt az egyetlen holdisten, egy f?isten,
Artemisz
is megtestesitette az egitestet. A gorog hiedelemvilag az id?k soran egyre inkabb
Apollon
istent kezdte napistenkent tisztelni a ?szimpla, csak napistenkent tisztelt”
Heliosz
mellett. A vadaszat istenn?je,
Artemisz
pedig Apollon ikertestvere leven logikusan foglalta el a holdisten(n?) tronusat is.
Ugyanez a kett?sseg a gorog hitvilagra epul? romai kulturaban is megfigyelhet? volt. A romai holdistenn? Luna volt, aki mellett
Diana
(Artemisz romai megfelel?je) is holdistenkent jelent meg.
[58]
Termeszetesen a Holdnak voltak ferfi istenei mas tobbistenhiv? kulturakban. A mezopotamiai Manna (vagy masik neven
Szin
), az egyiptomi
Thot
,
Honszu
es
Iah
, a japan Csukujomi stb. Megfigyelhet?, hogy ezekben a kulturkorokben (az egyiptomi kivetelevel) n?i napistent tiszteltek. Azaz a hiedelemvilagban a Nap?Hold paros egyben a ferfi-n? part is megtestesitette. A kinai filozofiaban egyenesen jin-jang ellentetpar egyik megszemelyesit?je a Hold (jin szerepben, a jang a Nap), a ferfi-n? par szinonimajakent.
Isten vagy egitest?
[
szerkesztes
]
El?szor mar a tobbistenhiv? tarsadalomban felvet?dott, hogy az allandoan helyet es fenyet valtoztato jelenseg nem mas, mint egy hatalmas k?golyo az egen, amelyet a Nap fenye vilagit meg mas es maskeppen. Az elmelet szerz?je
Anaxagorasz
volt.
Arisztotelesz
sem istenkent kepzelte el a Holdat, ? a negy
?selemb?l
(fold, viz, leveg?, t?z) allo szilard gomb es eppen ki nem fejl?dott
csillag
atmenetekent ertelmezte. Ezek az ertelmezesek meg nem tudtak megtorni az egitest kulturalis szerepet, istenkent valo tiszteletet.
Az egyistenhit alapjaiban valtoztatta meg ezt a kepet, a keresztenysegben, majd a muszlim hitvilagban nem maradt hely semelyik egitest szamara a vilagmindenseget iranyito er?k kozott.
A
kozepkorban
el?szor az arab kulturaban valt ?objektumma” a Hold ? igaz, csak mint periodikusan m?kod? id?mer?. A
iszlam vallasban
ugyanis az id?meresnek fontos szerepe volt mind a napi ima, mind a
Ramadan
id?szakanak kijeloleseben.
[59]
Mohamed profeta
viszont csak pontatlan utalast hagyott a honapok kezdetet illet?en: a honap akkor kezd?dik, ha el?szor pillantjak meg az igazhiv?k az ujholdat. Azonban az ezt szo szerint vev? hiv?knek ez gondot okozott, ha felh?s volt az id?, akkor akar napokkal kes?bb kezd?dhetett a honap. Ez a hatalmas birodalomban kaotikus id?szamitashoz vezetett, akar tobbnapos elteresek is voltak a varosok kozott az id?szamitasban. Kulonos modon a muzulman vallasban gyokerez? problemat egy nem muszlim vallasu ? az arab birodalomba ekel?d?, csillagvallast hirdet? szabateus varosbol, Harranbol szarmazo
[60]
? tudos, Jadir Sinan Adu-Abdallah Al-Battani (latinul
Albategnius
) uj matematikai kutatasai reven
trigonometriai
modszerekkel ? a
szinuszfuggveny
alkalmazasaval ? sikerult leirni a Hold ciklikus mozgasat
[61]
es el?rejelezni az ujhold idejet, egyseges id?szamitast bevezetve a muzulman vilagban. Ezzel a Hold vegervenyesen a fizika torvenyei szerint mozgo testte valt.
Asztrologiai vonatkozasok
[
szerkesztes
]
Az
asztrologia
az egitestek relativ helyzeteb?l egyes esemenyek bekovetkezesere kovetkezteteseket levono eszmerendszer, amelyet egykor tudomanykent, napjainkban azonban mar csak altudomanykent tartanak szamon. Termeszetszer?leg az egyik leglatvanyosabb egitest szerepet kapott ebben az eszmerendszerben is. A Hold az asztrologia vilagaban az egyen erz? termeszetet, erzelemvilagat, habitusat testesiti meg. Emellett az anyasag, az anyai osztonok is a Holdtol erednek ebben a gondolatkorben.
A m?veszetek temaja
[
szerkesztes
]
A Hold szamos irodalmi, zenei, kepz? es szinm?veszeti alkotasban szerepet kapott, szamos m?vet ihletett. Nehany hiresebb alkotas:
- Johannes Kepler
:
Az alom
(megjelent 1634-ben). A nagy csillagasz sci-fi m?ve, amelyben egy izlandi utazot a leveg? demonai a Holdra repitenek es ezt az utazast hasznalja az iro a csillagaszati felfedezesei, eszmei ismertetesere.
- Cyrano de Bergerac
:
Voyages dans la Lune
(Utazas a Holdra)
(megjelent 1657-ben). A sci-fi es utopisztikus irodalom korai kepvisel?jenek elkepzelese a holdutazasrol.
- Jules Verne
:
Utazas a Holdba
(1865),
Utazas a Hold korul
(1870). Egy amerikai barati kor, a baltimore-i Gun Club egy gigantikus agyuval lovedeket akar a Holdra juttatni, amelynek belsejeben egy nemzetkozi tarsasag utazik a szomszed egitestre. Vegul a celzast ugyan elvetik es az agyugolyo csak megkeruli a Holdat, de a tortenet h?sei sikeres ?r- es holdutazast tesznek.
- H. G. Wells
:
Emberek a holdban
, Budapest, Neptun konyvek, 1957
- Konsztantyin Eduardovics Ciolkovszkij
(1920):
Tavol a Foldt?l.
Tudomanyos fantasztikus regeny. Mora Ferenc Konyvkiado Budapest, 1969.
- Konsztantyin Eduardovics Ciolkovszkij
:
Seta a Holdon
. Tudomanyos fantasztikus regeny. Mora Ferenc Konyvkiado Budapest, 1958.
- Arthur C. Clarke
:
2001: ?rodusszeia
(1968). A tortenet nem a Holdrol szol, de a negy szakaszra oszthato tortenet masodik szakasza, a monolit megtalalasa koruli esemenyek a Holdon jatszodnak.
- Arthur C. Clarke
:
Holdrenges
. A tortenet bemutatja azt a h?sies kuzdelmet, melyet az elsullyedt holdbusz utasainak megmenteseert viv a jov? technikaja es tudomanya.
- Arthur C. Clarke
:
Foldfeny
(1955). A tortenet a Fold es a Holdon letelepedett kolonia kozotti politikai harcot mutatja meg egy kemtortenet kereteben.
scribd.com
Archivalva
2013. majus 31-i
datummal a
Wayback Machine
-ben
- Harold Pinter
:
Holdfeny.
Halaljatek egy reszben (tragikomedia, forditotta: Forgach Andras).
- Guy de Maupassant
:
Holdfeny
(forditotta: Illes Endre) Holdfeny. Klasszikus elbeszelesek. Vermes Magda valogatasa.
Magyar Elektronikus Konyvtar
- Laszlo Endre
Sziriusz kapitanyrol szolo regenyei es radiohangjatekai
- Robert A. Heinlein
:
A Hold bortoneben (The Moon Is a Harsh Mistress
, 1966). A holdi telepesek szabadsagharca a Fold ellen.
- Oriana Fallaci
:
Ha meghal a Nap
(1965). A rendhagyoan dokumentarista m? ?rhajosokkal es az amerikai ?rhajozas kezdeteit?l a holdra szallasokig tarto id?szakanak szerepl?ivel keszult interjukra epul.
- Isaac Asimov
:
A Hold tragediaja
(1973). A vilaghir?
sci-fi
-iro esszeje arrol, hogy az emberiseg es az
evolucio
mit koszonhet a Holdnak.
- Baldassare Galuppi
:
Il mondo della luna
(Elet a Holdon, opera, 1750)
- Joseph Haydn
:
Il mondo della luna
(Elet a Holdon, opera, 1777)
- Arnold Schonberg
:
Pierrot lunaire
(Holdfenyes Pierrot, enekbeszed kamaraegyuttessel, 1912)
- Carl Orff
:
Der Mond
(A Hold, opera, 1939)
- Gary Moore
:
Picture of the Moon
(Holdkep, 2001)
- Ludwig van Beethoven
:
Holdfeny szonata
(?Mondschein”) cisz-moll, op. 27. N
o
2. (1801)
- Claude Debussy
:
Clair de Lune
(Holdfeny) - (Reszlet a
Suite bergamasque
-bol)
- Glenn Miller
:
Holdfeny szerenad
(1944)
- Pink Floyd
:
The Dark Side of the Moon
(A Hold sotet oldala, 1973)
- Kispal es a Borz
:
Holdfenyexpressz
- Savage Garden
:
To the Moon and back
(Utazas a Holdra, es vissza)
- Feeder
:
Moonshine
(Holdfeny)
- The Queers:
I don't wanna live on the Moon
(Nem akarok a Holdon elni)
- The Rising of the Moon
(Holdkelte, ir nepballada, 19. szazad)
- Georges Melies:
Le Voyage dans la Lune
(
Utazas a Holdba
)
(1902) ? Jules Verne:
Utazas a Holdba
es H. G. Wells
Emberek a holdban
cim? regenyenek nemafilmes interpretacioja, az els?
sci-fi
film.
- Fritz Lang:
Frau im Mond
(N? a Holdban)
(1929) ? Az els? komoly filmes sci-fikent is emlegetett nemafilm. A raketak ?rutazasi alkalmazasat vetitette el?re nepszer? formaban.
- Stanley Kubrick
:
2001: ?rodusszeia
(1969) - A sci-fi film egy meghatarozo resze a Holdon jatszodik.
- Utazas a Holdba
(rendezte Csanyi Miklos, MTV, 1974) ? Harom reszes tevefilm Verne azonos cim? regenyeb?l. (
MTV videotar
)
- Alfa holdbazis
(1975) ? Eredeti angol cimen:
Space 1999
. Brit televizios sorozat, amelyben egy kataklizma elszakitja a Holdat Fold koruli keringeseb?l, es a felszinen m?kod? holdbazis szemelyzete kulonboz? kalandos helyekre kerul a vilagegyetemben.
- Apollo 13
(1995) ? Filmdrama
Ron Howard
rendezeseben az
Apollo?13
?rhajo utjarol, amely a Holdra indult, de egy baleset miatt nem tudott leszallni rajta, hanem megkerulte es ugy tert vissza a Foldre.
- Ron Underwood:
The Adventures of Pluto Nash
(Pluto Nash - Hold volt, hol nem volt...)
(2002) ? A tortenet 2087-ben jatszodik a Holdon. Egy night klub tulajdonosa leszamol ellensegeivel.
- Duncan Jones:
Moon
(
Hold
)
(2009) ? A Hold tuloldalan lev? Helium-3 kitermel? bazison jatszodo sci-fi film.
- Michael Bay:
Transformers 3. Dark of the Moon
(2011) ? A Hold sotet oldalara utkozik egy Cybertroni hajo.
- Damien Chazelle: First Man (Az els? ember) (2018) - A film Neil Armstrong eletet, es azt az ?rmissziot meseli el, melynek soran 1969. julius 20-an az els? ember a Holdra lephetett.
Magyar vonatkozasok
[
szerkesztes
]
A Holdon tobb magyar vonatkozasu krater talalhato, mindegyik konkret szemely nevet viseli.
* A csillaggal jeloltek a Hold innens? oldalan talalhatoak.
nev
a linkek a szemelyre mutatnak
|
foglalkozas
|
atmer?
|
szelesseg
|
hosszusag
|
Bekesy
|
biofizikus
|
96 km
|
52°E
|
127°K
|
Bolyai
|
matematikus
|
50 km
|
36°D
|
134°K
|
Eotvos
|
fizikus
|
105 km
|
34°D
|
125°K
|
Fenyi
|
csillagasz
|
40 km
|
45°D
|
105°Ny
|
Hell
*
|
csillagasz
|
31 km
|
32°D
|
8°Ny
|
Hevesy
|
vegyesz
|
49 km
|
83°E
|
150°K
|
Hedervari
*
|
csillagasz
ismeretterjeszt?
|
69 km
|
82° D
|
84°K
|
Izsak
|
csillagasz
|
27 km
|
23°D
|
117°K
|
Karman
|
mernok
|
210 km
|
45°D
|
175°K
|
Neumann
|
matematikus
|
107 km
|
40°E
|
153°K
|
Petzval
|
mernok
|
150 km
|
63°D
|
113°Ny
|
Segner
*
|
termeszettudos
|
67 km
|
59°D
|
48°Ny
|
Szilard
|
fizikus
|
147 km
|
34°E
|
106°K
|
Weinek
*
|
csillagasz
|
30 km
|
28°D
|
37°K
|
Zach
*
|
csillagasz
|
52 km
|
61°D
|
5°K
|
Zsigmondy
|
vegyesz
|
70 km
|
49°E
|
105°Ny
|
1883
-ban, amikor az indoneziai
Krakatau
vulkan
kitort, a tudosok szerint kb. 100 megatonnas
atombomba
erejenek megfelel? erej? volt a kitores. Meg 600 km-re is agyudorges er?sseg? hangot lehetett hallani. Hatalmas mennyiseg?
hamu
erte el a Fold legkorenek tetejet, es a Hold kek szin?ve valt.
Ennek oka a hamu volt. A hamufelh? apro, 1
mikrometer
meret? reszecskekkel volt tele, amely pontosan a megfelel? meret volt a
piros
szin learnyekolasara, mig a reszecskek a tobbi szint szabadon atengedtek. A hamufelh?n atvilagito holdsugarak igy kek, id?nkent zold szinben pompaztak. A kek Hold evekig gyonyorkodtette az embereket a kitores utan. Sokszor a
Nap
is levendula szin?ve valt. A hamufelh? miatt gyakran annyira elenk szin? naplementek voltak, hogy sok helyen a t?zoltokat is kihivtak, mert tavoli t?zesetre gyanakodtak.
Kisebb erej? vulkanok is kepesek voltak kekke valtoztatni a Holdat. Igy peldaul
1983
-ban
Mexikoban
az
El Chichon
vulkan kitorese utan volt lathato hasonlo jelenseg. A kek Hold titka tehat az, hogy a leveg?ben sok olyan reszecske legyen, amely kicsivel nagyobb, mint a voros feny hullamhossza, es mas nagysagu reszecskek ne legyenek jelen. Ez ritka jelenseg, de vulkanok es erd?tuzek kepesek ilyen reszecskeket a leveg?be juttatni.
A csillagaszati esemeny
[
szerkesztes
]
Kek Holdnak nevezik a bulvarsajtoban azt a ritkan bekovetkez? naptari esemenyt, amikor egy adott honapban ketszer van telihold. Mivel a holdfazisok kb. 29,5 naponkent ismetl?dnek, es a naptari honap is megkozelit?leg ennyi napbol all, altalaban egy honapban csak egyszer van telihold. Neha (nem egeszen haromevenkent) azonban el?fordul, hogy ugyanabban a honapban ketszer. Ilyen volt peldaul 2009. december 2-an es 31-en, 2012. augusztus 2-an es 31-en, 2015 juliusaban 2-an es 31-en, valamint 2018 marciusaban 2-an es 31-en.
[62]
[63]
Mas definicio szerint ha egy evszakban nem harom, hanem negy telihold kovetkezik be, akkor a harmadikat nevezik kek Holdnak. Megint mas meghatarozas szerint a naptari ev tizenharmadik holdtoltejet nevezik kek Holdnak.
A "kek Hold" (Blue Moon) elnevezes els?sorban az angolszasz kulturaban honos. Az elnevezesnek semmi koze sincs a kek szinhez (talan szomorut jelent, mint a Kek rapszodiaban) a jelensegnek nincs termeszettudomanyos jelent?sege. A naptarszamitasunk teljesen onkenyesen valasztott beosztasu, amely a tortenelem soran tobbszor is valtozott, es a nem europai kulturaknak is megvolt a sajat, elter? naptari rendszeruk. Ezert a ?kek Hold" el?fordulasait barmilyen termeszeti jelenseggel vagy kozmikus hatassal osszefuggesbe hozni teljesen ertelmetlen lenne.
- ↑
Archivalt masolat
. [2015. december 22-i datummal az
eredetib?l
archivalva]. (Hozzaferes: 2012. aprilis 9.)
- ↑
http://www.onasch.de/astro/showobject.php?lang=en&head=f&anim=129&obj=p03m01
- ↑
A Hold
, csillagaszat.hu
- ↑
Meglep? felfedezest tettek a Holddal kapcsolatban 70 millio evig letezett az ?si legkor
- ↑
A Hold adatai es kialakulasa
- ↑
Furdik a Hold az oxigenben
- ↑
867 milliard pixeles kepet keszitett a Holdrol a NASA
- ↑
867 milliard pixel a Holdrol
- ↑
Megjottek az els? kepek a Holdhoz erkezett ?rszonda kulonleges egyseget?l
- ↑
Evidence for Young Lunar Volcanism
2014-10-13
- ↑
Valojaban a Hold felszinen nincs foldkelte, mivel a Hold kotott keringes?, ezert a Hold egy pontjarol a Foldet mindig nagyjabol ugyanabban az iranyban latjuk. Lathatunk viszont foldkeltet a Hold korul kering? szamtalan ?reszkozb?l, amib?l ez a kep is keszult
- ↑
EurekAlert: Tides Recorded The Moon's Retreat From Earth, Shorter Earth Days
. [2009. oktober 23-i datummal az
eredetib?l
archivalva]. (Hozzaferes: 2007. december 17.)
- ↑
Geometriailag kuls? pontbol
gombot
szemlelve
felszinenek
-szereset latjuk, ahol
R
a gomb sugara,
D
pedig a kozeppontjanak tavolsaga a nez?ponttol. Ez a Fold?Hold viszonylatban kb. 49,77%.
- ↑
NASA: If you are on the Moon, does the Earth move in the sky?
- ↑
Spotter's Guide - Ejszakai egbolt
- ↑
Thompson, Andrea:
It's Official: Water Found on the Moon
(angol nyelven).
SPACE.com
, 2009. szeptember 23. (Hozzaferes: 2009. szeptember 24.)
- ↑
NASA Radar Finds Ice Deposits at Moon's North Pole
. [2015. szeptember 21-i datummal az
eredetib?l
archivalva]. (Hozzaferes: 2010. marcius 19.)
- ↑
physicsworld.com: Earth's footprint on the Moon, 2017-01-31
- ↑
sciencealert.com: We Finally Know How Much Radiation There Is on The Moon, And It's Not Great News, 2020-09-26
- ↑
Northern Polar Mosaic (LNPM)
. [2018. junius 15-i datummal az
eredetib?l
archivalva]. (Hozzaferes: 2018. junius 15.)
- ↑
Telihold naptar-ujhold naptar 2016-2020
(Hozzaferes: 2016. aprilis 24.)
- ↑
Simonyi Karoly. A fizika kulturtortenete, 3. atd. kiadas, Akademiai Kiado, 186. o.
ISBN 963-281-583-1
(1986)
- ↑
Elet es Tudomany, 2012. 51-52. szam 1624?1627. oldal
- ↑
Leszallt a Hold tavoli oldalan egy kinai ?rszonda
(MTI/Hvg.hu, 2019-01-03)
- ↑
A SpaceIL szondaja elveszett a Holdra torten? leszallas kozben
- ↑
?rvilag.hu - Sikertelen volt a Beresit leszallasa
.
www.urvilag.hu
. (Hozzaferes: 2019. aprilis 26.)
- ↑
L'Agence spatiale europeenne projette une base lunaire construite en impression 3D
- ↑
Sciences et Avenir 849sz. Nov 2017, 20o. (Kisjelentes)
- ↑
ispace
(angol nyelven).
ispace
. (Hozzaferes: 2018. szeptember 30.)
- ↑
?
Japanese Startup ispace to Launch Moon Lander Missions on SpaceX Rockets
”,
Space.com
(Hozzaferes: 2018. szeptember 29.)
- ↑
-bd-. ?
A SpaceX-szel megy a Holdra egy japan ceg
”, 2018. szeptember 27. (Hozzaferes: 2018. szeptember 29.) (magyar nyelv?)
- ↑
NASA: Moon to Mars
.
NASA
. [2019. augusztus 5-i datummal az
eredetib?l
archivalva]. (Hozzaferes: 2023. szeptember 28.)
- ↑
NASA - President Barack Obama on Space Exploration in the 21st Century
(angol nyelven).
www.nasa.gov
. [2017. december 14-i datummal az
eredetib?l
archivalva]. (Hozzaferes: 2023. szeptember 28.)
- ↑
NASA’s Artemis program will return astronauts to the moon and give us the first female moonwalker
(angol nyelven).
NBC News
, 2019. junius 11. (Hozzaferes: 2023. szeptember 28.)
- ↑
NASA’s Artemis I moon mission ends as Orion capsule splashes down in Pacific Ocean
(angol nyelven).
Boston 25 News
, 2022. december 12. (Hozzaferes: 2023. szeptember 28.)
- ↑
NASA's Artemis 2 mission around Moon set for November 2024
(angol nyelven).
phys.org
. (Hozzaferes: 2023. szeptember 28.)
- ↑
Foust, Jeff:
NASA delays human lunar landing to at least 2025
(amerikai angol nyelven).
SpaceNews
, 2021. november 9. (Hozzaferes: 2023. szeptember 28.)
- ↑
Hambleton, Kathryn:
Deep Space Gateway to Open Opportunities for Distant Destinations
.
NASA
, 2017. marcius 28. [2023. szeptember 5-i datummal az
eredetib?l
archivalva]. (Hozzaferes: 2023. szeptember 28.)
- ↑
NASA’s Lunar Exploration Program Overview
.
NASA
, 2020. szeptember. (Hozzaferes: 2023. szeptember 28.)
- ↑
a
b
Williams, Matt:
A CubeSat is Flying to the Moon to Make Sure Lunar Gateway's Orbit is Actually Stable
(amerikai angol nyelven).
Universe Today
, 2022. majus 14. (Hozzaferes: 2023. szeptember 28.)
- ↑
Humans will ruin outer space just like they’ve ruined everything else
(angol nyelven).
Quartz
, 2019. oktober 24. (Hozzaferes: 2023. szeptember 28.)
- ↑
published, Leonard David:
Cold as (lunar) ice: Protecting the moon's polar regions from contamination
(angol nyelven).
Space.com
, 2020. augusztus 21. (Hozzaferes: 2023. szeptember 28.)
- ↑
Gorman, Alice:
SpaceWatchGL Opinion: An ecofeminist approach to the sustainable use of the Moon
.
SpaceWatchGL
. [2022. julius 4-i datummal az
eredetib?l
archivalva]. (Hozzaferes: 2023. szeptember 28.)
- ↑
Alvarez, Tamara:
The Eighth Continent: An Ethnography of Twenty-First Century Euro-American Plans to Settle the Moon
. [2022. februar 5-i datummal az
eredetib?l
archivalva]. (Hozzaferes: 2023. szeptember 28.)
- ↑
Carter, Jamie:
As Chinese Rocket Strikes Moon This Week We Need To Act Now To Prevent New Space Junk Around The Moon Say Scientists
(angol nyelven).
Forbes
. (Hozzaferes: 2023. szeptember 28.)
- ↑
Mann, Adam. ?
Space: The Final Frontier of Environmental Disasters?
”,
Wired
(Hozzaferes: 2023. szeptember 28.) (amerikai angol nyelv?)
- ↑
Pino, Paolo, Adam (2022. szeptember 1.). ?
Waste Management for Lunar Resources Activities: Toward a Circular Lunar Economy
” (angol nyelven).
New Space
10
(3), 274?283. o.
DOI
:
10.1089/space.2021.0012
.
ISSN
2168-0256
.
- ↑
1985lbsa.conf..423B Page 423
.
adsabs.harvard.edu
. (Hozzaferes: 2023. szeptember 28.)
- ↑
Garber, Megan:
The Trash We've Left on the Moon
(angol nyelven).
The Atlantic
, 2012. december 19. (Hozzaferes: 2023. szeptember 28.)
- ↑
Lunar Observatory Mission Design
.
web.archive.org
, 2015. november 6. [2015. november 6-i datummal az
eredetib?l
archivalva]. (Hozzaferes: 2023. szeptember 28.)
- ↑
MIT to lead development of new telescopes on moon
(angol nyelven).
MIT News | Massachusetts Institute of Technology
, 2008. februar 15. (Hozzaferes: 2023. szeptember 28.)
- ↑
Gorkavyi, Nick, Alexander (2023. marcius 24.). ?
Earth observations from the Moon's surface: dependence on lunar libration
” (angol nyelven).
Atmospheric Measurement Techniques
16
(6), 1527?1537. o.
DOI
:
10.5194/amt-16-1527-2023
.
ISSN
1867-8548
.
- ↑
a
b
David, Leonard:
Moon Dust Could Be a Problem for Future Lunar Explorers
(angol nyelven).
Space.com
, 2019. oktober 21. (Hozzaferes: 2023. szeptember 28.)
- ↑
Chinese lander’s cotton seeds spring to life on far side of the moon
(angol nyelven).
South China Morning Post
, 2019. januar 15. (Hozzaferes: 2023. szeptember 28.)
- ↑
Krupp, E. C.:
Beyond the blue horizon: myths and legends of the sun, moon, stars, and planets
. New York, NY, Harper Collins, 1991, p. 72
- ↑
Hudson, T., E. Underhay:
Crystals in the sky: an intellectual odyssey involving Chumash astronomy, cosmology, and rock art
. Socorro, NM, Ballena Press, 1978, p. 76.
- ↑
Krupp 1991, p. 66.
- ↑
N.S. Gill:
Moon Gods and Moon Goddesses
(angol nyelven). About.com. [2014. marcius 28-i datummal az
eredetib?l
archivalva]. (Hozzaferes: 2014. marcius 28.)
- ↑
dr. Keri Katalin:
Csillagaszat az iszlam kozepkori vilagaban
(magyar nyelven). Neumann Janos Szamitogep-tudomanyi Tarsasag Kozoktatasi Szakosztalya. (Hozzaferes: 2014. marcius 28.)
- ↑
dr. Keri Katalin:
Csillagaszat az iszlam kozepkori vilagaban
(magyar nyelven). MCSE. [2014. marcius 28-i datummal az
eredetib?l
archivalva]. (Hozzaferes: 2014. marcius 28.)
- ↑
A keleti kozepkor matematikaja - Korai arab matematikusok ? A KULTURAMENT? ARABOK
(magyar nyelven). EDUCATIO. (Hozzaferes: 2014. marcius 28.)
- ↑
MTI:
Kek hold lesz augusztusban
(magyar nyelven).
Index
. (Hozzaferes: 2014. marcius 28.)
- ↑
http://naptarletoltes.hu/naptarak.php?ev=2018&honap=3
- Hedervari Peter
konyvei:
- A Hold fizikaja
(Gondolat, 1962)
- A Hold ? es meghoditasa
(Gondolat, 1970)
- Amir?l a Hold mesel
(Minerva, 1969)
- Isaac Asimov:
A Hold tragediaja
, Kozmosz Konyvek, Budapest, 1979.
- Berczi Szaniszlo:
Kristalyoktol bolygotestekig
, Akademiai Kiado, 1991.
- Bodacs Istvan: A Hold es hatasai a Foldre
(diplomamunka)
- Leiras a Naprendszerr?l, koztuk a Holdrol
(keszitette: Varga Zoltan, otodeves matematika?fizika szakos egyetemi hallgato, JATE, Szeged, 1996)
- A kek Hold jelenseg leirasa
(Nethirlap)
- Google Hold-terkep
- A holdpor szaga
- Regolit
- A holdfelszin fejl?destortenete terkepeken
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]
|
---|
|
Egitestek
| |
---|
Egitesttipusok
| |
---|
Apro testek
| |
---|
Feltetelezett bolygok
| |
---|
Rekordok
| |
---|
|