Egyesult Nemzetek Szervezete

Hivatkozasok szerkesztese
A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Egyesult Nemzetek Szervezete
Az ENSZ zászlaja
Az ENSZ zaszlaja
Alapitva 1945 . junius 26.
Jogel?d Nemzetek Szovetsege
Szekhely New York ( USA )
Tagsag 193 orszag
Nyelvek angol , arab , francia , kinai , orosz , spanyol
F?titkar Antonio Guterres
Egyesült Nemzetek Szervezete (Egyesült Államok)
Egyesült Nemzetek Szervezete
Egyesult Nemzetek Szervezete
Pozicio az Egyesult Allamok terkepen
e. sz. 40° 45′ 00″ , ny. h. 73° 58′ 12″ Koordinatak : e. sz. 40° 45′ 00″ , ny. h. 73° 58′ 12″
Az Egyesult Nemzetek Szervezete weboldala
A Wikimedia Commons tartalmaz Egyesult Nemzetek Szervezete temaju mediaallomanyokat.

Az Egyesult Nemzetek Szervezete (roviden: ENSZ) ( angolul : United Nations , roviden: UN ) egy nemzetkozi szervezet , amely az allamok kozti egyuttm?kodest hivatott el?segiteni a nemzetkozi jog es biztonsag, a gazdasagi fejl?des, a szocialis ugyek es az emberi jogok teren, valamint a vilagbeke elereseben. A masodik vilaghaboru utan, 1945 -ben a Nemzetek Szovetsege utodjakent azzal a cellal alapitottak, hogy megel?zzek a haborukat es lehet?seget adjanak az orszagoknak problemaik megtargyalasara. Ennek ellenere gyakran kerul a szervezet olyan helyzetbe, mikor nem vegzi, illetve nem vegezheti maradektalanul kotelezettsegeit (peldaul a mar lezart Izrael?Libanon haboruk , II. Obolhaboru vagy a szudani Darfur humanitarius katasztrofa ).

A tagorszagok szama jelenleg 193 , beleertve csaknem az osszes elismert fuggetlen allamot . A nemzetkozi teruletnek szamito New York -i szekhazabol (wd) szekhazabol az ENSZ kulonleges ugynoksegei anyagi es kozigazgatasi ugyekr?l dontenek. A legfontosabb adminisztrativ szervek a Kozgy?les , a Biztonsagi Tanacs (a beket es biztonsagot erint? ugyekben hatarozatokat hoz), a Gazdasagi es Szocialis Tanacs (a nemzetkozi gazdasag, a tarsadalmi osszehangolas es a fejl?des kerdeseiben nyujt segitseget), a Gyamsagi Tanacs (gyamsagi teruletek ugyeit igazgato szerv), a Nemzetkozi Birosag (az els?dleges biroi szervezet) es a Titkarsag (tanulmanyokkal, informaciokkal, es mas, az ENSZ m?kodesehez fontos anyagokkal latja el a szervezetet). Ezen kivul az ENSZ szervezeten belul a kulonboz? teruletekkel kulon testuletek foglalkoznak. Ilyen peldaul az Egeszsegugyi Vilagszervezet (WHO) es az Egyesult Nemzetek Gyermekalapja . Az ENSZ leginkabb ismert szemelyisege a f?titkar, aki 2017 -t?l a portugal Antonio Guterres . A szervezet penzugyi hatteret a tagallamoktol szarmazo kotelez? es onkentes hozzajarulasok alkotjak. A szervezet hat hivatalos nyelve az angol , az arab , a francia , az orosz , a kinai es a spanyol . [1]

Tortenete [ szerkesztes ]

El?zmenyek [ szerkesztes ]

A masodik vilaghaboru alatt nyilvanvalova valt, hogy a kulonboz? orszagok kozott a korabbinal osszehangoltabb nemzetkozi egyuttm?kodesre lesz szukseg. Az USA es Nagy-Britannia kezdemenyezesere a harom szovetseges nagyhatalom ? moszkvai kulugyminiszteri ertekezleten ? megallapodott egy nemzetkozi szervezet letrehozasaban. Ennek el?keszuleteit es egyes intezmenyeinek megszervezeset a nyugati allamok mar el is kezdtek (peldaul UNESCO (Nevelesugyi, Tudomanyos es Kulturalis Szervezet), FAO (Elelmezesi es Mez?gazdasagi Szervezet), IMF (Nemzetkozi Valutaalap)). 1944 augusztusaban Washington kozeleben (Dumbarton Oaks) ult ossze az Egyesult Nemzetek Szervezetet el?keszit? tanacskozas, amelynek soran az Egyesult Allamok, Nagy-Britannia, a SZU, valamint Kina kepvisel?i kidolgoztak az ENSZ alapokmanyat. Megallapodtak abban, hogy az ENSZ legfels?bb foruma a tagallamok kozgy?lese. Ezenkivul letrehoztak a Biztonsagi Tanacsot. Allando tag az ot nagyhatalom (USA, Franciaorszag, Kina, Nagy-Britannia, SZU), amelyeknek vetojoguk van, azaz a Biztonsagi Tanacs csak az 5 nagyhatalom igenl? szavazataval hozhat hatarozatot. E f?kent szovjet kivansagra elfogadott rendelkezes hosszu id?re megbenitotta az ENSZ munkajat, ugyanakkor megovta a szervezetet a felbomlastol.

1945. februar 4-en ismet talalkozott Churchill, Roosevelt es Sztalin a Krim-felszigeten lev? Jaltaban . A "harom nagy" megegyezett a letrehozando Egyesult Nemzetek Szovetsegenek (ENSZ) m?kodesi alapelveiben, s nemzetkozi konferenciat hivott ossze San Franciscoba az ENSZ alapokmanyanak kidolgozasara (1945. aprilis-junius). Az ENSZ Alapokmanyanak f? celkit?zese a beke es a biztonsag fenntartasa, a nemzetek kozotti egyenjogusag, az onrendelkezesi jog es a szabadsagjogok tiszteletben tartasa, a barati kapcsolatok fejlesztese. A szervezetben minden tagorszagnak egy szavazata van. A Biztonsagi Tanacs (BT) feladata a nemzetkozi beke es biztonsag fenntartasa, amihez vegs? soron fegyveres er?t is hasznalhat. A BT akkor ul ossze, ha a beket barhol a vilagon veszely fenyegeti.

Megalakulasa [ szerkesztes ]

Az ENSZ alapitasa

1945. aprilistol juniusig tanacskozott az ENSZ San Franciscoba osszehivott konferenciaja, amelynek resztvev?i vegleges formaba ontottek es elfogadtak a szervezet alapokmanyat, es az 51 reszt vev? orszag, mint alapito tag letrehozta az Egyesult Nemzetek Szervezetet, amelynek New York lett a kozpontja. Az ENSZ alapokmanyat 1945 . junius 26-an San Franciscoban irtak ala, s meg ugyanabban az evben oktober 24-en ( United Nation's Day ) lepett hatalyba. Az ENSZ letrejottenek es m?kodesenek celja ? az alapokmany szerint ?, hogy fenntartsa a nemzetkozi beket es biztonsagot, fejlessze a nemzetek kozotti kapcsolatokat, megoldja a gazdasagi, szocialis, kulturalis vagy emberbarati jelleg? nemzetkozi feladatokat, valamint hogy az egyes nemzetek altal a kozos celok elerese erdekeben kifejtett tevekenysegek egyeztet? foruma legyen.

Az alapokmanyt otven nemzet resztvev?i dolgoztak ki a San Francisco-i konferencian. Lengyelorszag nem vett reszt a konferencian, de fenntartottak neki a lehet?seget, hogy kes?bb az alapitok kozt irhassa ala az Alapokmanyt, igy lett az 51. alapito tagallam. A San Francisco-i konferencia el?keszitesenek intenziv fazisaban Roosevelt elnok meghalt 1945 . Aprilis 12. -en, igy az uj elnok, Harry S. Truman es Edward Stettinius vette at a San Francisco-i konferencia vezeteset.

A nagyhatalmak mellett fontos szerepet jatszottak a latin-amerikai allamok. Tiltakoztak a nagyhatalmak vetojoga ellen es elertek, hogy Argentinat meghivjak a konferenciara. A Szovjetunio tiltakozott Argentina meghivasa ellen, amely a haboru alatt semleges allamkent Nemetorszagot tamogatta. Az USA nyomasara marcius 27-en Argentina ugy hatarozott, hogy hadat uzen a tengelyhatalmaknak.

Tagjai [ szerkesztes ]

B?vebben: Az ENSZ tagallamainak listaja

A vilagszervezet alapito okmanya szerint tagja lehet minden bekeszeret? nemzet, amely az alapokmanyban foglalt kotelezettsegeket vallalja es a szervezet megitelese szerint e kotelezettsegek teljesitesere kepes es hajlando. A bekeszeret? kitetelt ugy ertelmeztek, hogy amely allam a csatlakozaskor nem visel haborut, az bekeszeret?. A kotelezettsegek teljesitesere kepesseg objektiv feltetel, a hadsereggel nem rendelkez? torpeallamok peldaul nyilvanvaloan nem kepesek hozzajarulni a kollektiv biztonsag ugyehez, ezert ezeket az allamokat egy ideig nem is vettek fel a szervezetbe. Kes?bb az univerzialitas kerult el?terbe, es felvetelt nyert 1979 -ben a 616,3 km²-es, 148 ezer lakosu Saint Lucia , 1980 -ban a 261,6 km² terulet?, es 50 ezer lakosu Saint Kitts es Nevis , 1994 -ben a 458 km² terulet? Palau . A kotelezettseg teljesitesere hajlandosag szubjektiv feltetel: a felveteli kerelemmel egyutt a tagallam nyilatkozatot is koteles err?l adni. A felveteli kerelem a F?titkarhoz erkezik, ? a Biztonsagi Tanacs ele terjeszti. A Biztonsagi Tanacs javaslata alapjan a Kozgy?les 2/3-os tobbseggel dont.

Az Egyesult Nemzetek Szervezetenek 2024-ben 193 tagallama volt.

1945 -ben az 51 alapito tagallam a kovetkez? volt: Amerikai Egyesult Allamok , Argentina , Ausztralia , Belgium , Belorusz SZSZK , Bolivia , Brazilia , Chile , Csehszlovakia , Costa Rica , Dania , Del-afrikai Koztarsasag , Dominikai Koztarsasag , Ecuador , Egyesult Kiralysag , Egyiptom , Etiopia , Franciaorszag , Fulop-szigetek , Gorogorszag , Guatemala , Haiti , Hollandia , Honduras , India , Irak , Iran , Jugoszlavia , Kanada , Kinai Koztarsasag , Kolumbia , Kuba , Lengyelorszag , Libanon , Liberia , Luxemburg , Mexiko , Nicaragua , Norvegia , Panama , Paraguay , Peru , Salvador , Szaud-Arabia , Szovjetunio , Sziria , Torokorszag , Ukran SZSZK , Uj-Zeland , Uruguay es Venezuela . A masodik vilaghaboru vesztesei tehat nem lehettek alapito tagallamok.

Az alapitast kovet? evben 1946 -ban csatlakozott a vilagszervezethez Izland , Svedorszag , Afganisztan es Thaifold . 1947 -ben Jemennel es Pakisztannal , 1948 -ban Burmaval , 1949 -ben Izraellel , valamint 1950 -ben Indoneziaval b?vult a szervezet. Ekkor a felvetel megakadt, mert az USA nem kivanta Magyarorszagot , Bulgariat , Romaniat es Albaniat felvenni a szervezetbe, annak ellenere, hogy a bekeszerz?desekben ezeknek az orszagoknak a tagsagot megigertek. Az USA ugyanakkor tamogatta volna tobb olyan orszag felvetelet, amelyeket a Szovjetunio nem kivant felvenni: Olaszorszaget , Finnorszaget , Japanet , Portugaliaet . Igy 1951 -ben mar 18 tagallam vart felvetelre. A Szovjetunio ? nyilvan arra is tekintettel, hogy a felvetelt ker?k kozott a sajat taboraba tartozo orszagok tobbsegben voltak ? a szervezet univerzalis jelleget hangsulyozta, es azt szerette volna, ha valamennyi felvetelt ker? orszagot egyszerre vett volna fel tagjai soraba a szervezet. Ezt az elkepzelest azonban az USA nem tamogatta. Az USA es szovetsegesei 1948 -ban a Kozgy?lesen elfogadtak egy hatarozatot, mely szerint a Kozgy?les tanacsado velemenyt kert a Nemzetkozi Birosagtol abban a kerdesben, hogy az Alapokmany 4. cikkenek fent emlitett feltetelei (bekeszeret?, a kotelezettsegek teljesitesere kepes es hajlando orszag) melle lehet-e ujabb feltetelt el?irni. Vagyis: a szovjet allaspontot ugy tuntettek fel, mintha az egy uj feltetelt (a tagok egyszerre torten? felvetelet) allitana, igy az Alapokmanyt kivanna modositani. A Nemzetkozi Birosag allaspontja nemleges volt. 1949 -ben az USA uj javaslatot terjesztett a Kozgy?les ele, hogy kerjen tanacsado velemenyt abban a kerdesben, hogy felvehet?-e a Biztonsagi Tanacs ajanlasa nelkul egy allam, tehat a Biztonsagi Tanacs negativ allaspontja is ajanlas-e. A Nemzetkozi Birosag megallapitotta, hogy a Biztonsagi Tanacs kedvez?tlen allasfoglalas eseten a Kozgy?les nem foglalkozhat a tagfelvetel kerdesevel. Vegul a Szovjetunio javaslatara hatarozat szuletett, hogy a 18 allamot megis felveszik egyszerre a szervezetbe. A Biztonsagi Tanacsban azonban a Kinat kepvisel? Tajvan kizarta Mongolia felvetelet, amire az USA neheztel?en reagalt. Ekkor szovjet javaslatra elkulonitettek Mongolia es Japan ugyet, es a maradek 16 tagallamot ? koztuk Magyarorszagot ? felvettek a szervezetbe. Ezt kovet?en felgyorsult a tagfelvetel. 1960 -ban 97, 1970 -ben mar 127 tag volt. A tagok osszetetele is megvaltozott: a kezdeti europai-amerikai hegemoniat kovet?en mar az afrikai es azsiai orszagok teszik ki a tagok zomet.

1973 -ban belepett a Nemet Demokratikus Koztarsasag es a Nemet Szovetsegi Koztarsasag 133. es 134. tagkent. Ausztria 1955 -ben, Svajc 2002 -ben lepett be.

1992 -ben, a Szovjetunio szetesese utan Oroszorszag tagsagat kulon tagfelveteli eljaras nelkul ismertek el a Szovjetunio jogutodjakent, aminek azert volt jelent?sege, mert igy Oroszorszag "megorokolte" a Szovjetunio tagsagat a Biztonsagi Tanacsban. A tobbi szovjet utodallamot pedig felvettek a szervezetbe. Ugyanakkor Jugoszlavia szetesese utan a szervezet megtagadta azt a szerb kerest, hogy tagfelveteli eljaras nelkul a Szerbiabol es Montenegrobol allo Kis-Jugoszlavia tagsagat jogutodlas cimen ismerjek el. Tajvan pedig annak ellenere nem tagja a szervezetnek, hogy korabban a Biztonsagi Tanacsban is kepviselte Kinat . Tajvant az allamok tobbsege nem tekinti allamnak, hanem olyan, a Kinai Nepkoztarsasaghoz tartozo szigetnek, ahol egy helyi de facto kormany van hatalmon.

1958 -ban Egyiptom es Sziria ? amelyek mar ENSZ-tagok voltak ? egyesult, es az uj allam, az Egyesult Arab Koztarsasag tagfelveteli eljaras nelkul lett az ENSZ tagja. 1961 -ben a ket allam szetvalt, es ENSZ-tagsaguk is automatikusan, szavazas nelkul helyreallt, bar Egyiptom egy darabig meg Egyesult Arab Koztarsasag neven gyakorolta jogait.

A tagsagi jogokat a Biztonsagi Tanacs javaslatara a Kozgy?les felfuggesztheti, ha peldaul egy allammal szemben kenyszerit? eljarast hataroztak el. A felfuggesztett allam jogait kes?bb a Biztonsagi Tanacs allithatja helyre. A Biztonsagi Tanacs javaslatara a Kozgy?les 2/3-os tobbseggel kizarasrol is hatarozhat. Felfuggesztesre es kizarasra meg nem kerult sor, de Del-Afrika vonatkozasaban a kizaras felmerult.

Nem rendelkezik az Alapokmany a kilepes lehet?seger?l. Ugyanakkor, amikor 1965. januar 1-jevel Indonezia kilepett, allast kellett foglalni arrol, hogy ez lehetseges-e. Vegul, torteneti ertelmezessel az az allaspont gy?zott, hogy lehetseges, mivel amikor San Franciscoban az Alapokmanyt keszitettek, az el?keszit? bizottsagok egyike, az I/2. szamu, jelenteseben emlitette, hogy a kilepest lehetsegesnek gondoljak, de a Nepszovetseggel kapcsolatos kedvez?tlen tapasztalatok miatt ennek az Alapokmanyban szerepelteteset nem tartjak indokoltnak. Aztan 1966. oktober 1-jen Indonezia bejelentette visszalepeset, es formalis felveteli eljaras nelkul a szervezet vissza is fogadta.

Az ENSZ-tagsag az allamisag elismeresenek egyik jelkepe lett ? noha hivatalosan ez nem feltetele uj allamok letrejottenek: az ENSZ-nek a mai napig nem tagja peldaul a vitatott hovatartozasu Tajvan , a vallasi kozpontkent onallosagot elvez? Vatikan (melynek nemzetkozi kepvisel?je, a Szentszek, azonban megfigyel?i statusszal rendelkezik), tovabba a nem minden orszag altal elismert allamok ( Koszovo , Nyugat-Szahara (Szaharai Demokratikus-arab Koztarsasag), Eszak-Ciprusi Torok Koztarsasag , a Cook-szigetek , a szinten vitatott statuszu Dnyeszter Menti Koztarsasag ), de Svajc is csak 2002 -ben csatlakozott a szovetseghez.

Az ENSZ-hez a mai napig csatlakoznak uj tagorszagok, igy peldaul noha Csehszlovakia az ENSZ alapito tagja volt, Csehorszag csak 1992 , Szlovakia pedig 1993 ota szamit tagorszagnak. Magyarorszag ? a vilaghaboru vesztesekent ? nem lehetett alapito tagja az ENSZ-nek- a fent reszletezett el?zmenyek utan - 1955 . december 14-en csatlakozott a vilagszervezethez.

Az utolsokent csatlakozott orszag Del-Szudan , mely 2011 . Julius 14. -en, nehany nappal a fuggetlenseg elnyerese utan csatlakozott a szervezethez.

Az Egyesult Nemzetek Alapokmanya [ szerkesztes ]

Az Alapokmany az Egyesult Nemzetek "alkotmanya", amelyet 1945 . junius 26-an irtak ala a Veterans War Memorial Building szinhaztermeben, San Franciscoban, es 1945. oktober 24-en lepett eletbe. Lengyelorszag, a 22. alapito tag, nem tudott reszt venni a konferencian, es csak kes?bb irta ala az Alapokmanyt. Az Alapokmany egy hatarozatlan idej? nemzetkozi egyezmeny es letrehozasa ota csak 4 alkalommal modositottak. (A 23, 27, 61 es 109. torvenycikkekben). Preambulummal kezd?dik, majd 19 fejezetben 111 torvenycikk talalhato (ezzel ellentetben a Nepszovetseg alapszabalya csak 26 torvenycikkb?l allt). A Fejezetek tobbek kozott az ENSZ f? szerveir?l szolnak, valamint a konfliktusok bekes rendezeser?l, intezkedesekr?l a beke veszelyeztetese, megtorese vagy tamado cselekmeny eseten.

M?kodese [ szerkesztes ]

Az ENSZ ? New York -i szekhelyen [2] kivul ? allando irodat m?kodtet Genfben es Becsben , ezenkivul a vilag minden orszagaban van kepviselete. Az ENSZ f?szervei: Kozgy?les, Biztonsagi Tanacs, Gazdasagi es Szocialis Tanacs, Gyamsagi Tanacs es a Titkarsag. A Gyamsagi Tanacs a gyarmati rendszer orszagainak atalakulasa felett ?rkodott. A szervezet 1994-ben megszuntette m?kodeset, formalisan azonban meg mindig letezik. Az Gyamsagi Tanacs elnoke, vagy a tagallamok tobbsege, kezdemenyezhetik egy ertekezlet osszehivasat. [3]

A m?kodesevel szemben felmerult kritikak [ szerkesztes ]

Mar az 1950-es evekt?l kritizaltak az ENSZ m?kodeset; az USA-ban a John Birch Society kovetelte az orszag kilepeset az ENSZ-b?l 1959-ben, arra hivatkozva, hogy az ENSZ celja egy ?vilagkormany” letrehozasa. Richard Nixon az 1967-es elnoki kampanyaban elavultnak nevezte a szervezetet, amely a hideghaboruval nem kepes megbirkozni. Jeane Kirkpatrick, akit Ronald Reagan az USA ENSZ nagykoveteve nevezett ki, 1983-ban a The New York Times -ban kritizalta a Biztonsagi Tanacs m?kodeset. George W. Bush 2005-ben John R. Bolton-t nevezte ki az USA ENSZ-nagykoveteve, aki ? tobbek kozott ? azt allitotta, hogy nem az ENSZ maga gyakorolja a nemzetkozi hatalmat, hanem az egyetlen szuperhatalom, az USA altal vezetett nemzetkozi kozosseg.

Celja [ szerkesztes ]

Bekefenntarto katonak, ENSZ Misszio Etiopiaban es Eritreaban (2005)

F? celja: A vilagbeke es nemzetkozi biztonsag megtartasa, barmennyire is akadalyozzak a nagyhatalmak.

Mellekceljai:

  • baratsagos kapcsolatok kialakitasa;
  • az alapszabalyzat tovabbfejlesztese;
  • nemzetkozi egyuttm?kodes.

Visszassagok [ szerkesztes ]

Az Olajat Elelmiszerert programot az ENSZ 1996-ban inditotta, hogy Irak ? elelmiszerert, gyogyszerert, egyeb hasonlo termekekert cserebe, amelyekre az embargo altal sujtott Irak lakossaganak nagy szuksege volt ? ertekesiteni tudja olajfelesleget, ugyanakkor az igy megszerzett javakat ne tudja fegyverkezesre hasznalni. Tobb mint 65 milliard USD ertek? olajat adott el Irak a vilagpiacon, es hivatalosan 46 milliard dollar ertek? elelmiszer, gyogyszer es egyeb humanitarius termek kerult Irakba. 2003 utan a programot leallitottak, mert visszaelesek es korrupcio terheltek. Benon Sevan, a program vezet?je lemondasra kenyszerult, mert az iraki kormany megvesztegette.

Albin Kurti koszovoi aktivista ? a VETEVENDOSJE! vezet?je ? azt allitja, hogy a Koszovot 1999 utan kormanyzo ENSZ tisztvisel?i politikai okbol letartoztattak. Ezt az Amnesty International is meger?sitette.

ENSZ bekefenntartokat vadoltak gyermekek meger?szakolasaval, es egyeb szexualis visszaelesekkel tobb bekefenntarto akcio soran 2003 ota, igy Kongoban, Haitiben, Szudanban, Liberiaban, Burundiban, illetve Elefantcsontparton.

Az ENSZ-csalad [ szerkesztes ]

ENSZ-korokben es a nemzetkozi jogi irodalomban meghonosult az ENSZ-csalad szokapcsolat. Ezzel a kifejezessel probaljak meg osszefoglalni az ENSZ szervezetet, amelyhez a f?szervek mellett a fuggetlen szervek, a bekefenntarto hadm?veletek intezmenyei es a specialis szervek is hozzatartoznak.

F?szervei [ szerkesztes ]

A Kozgy?les (GA) valamennyi tagallam legfeljebb ot-ot kepvisel?jeb?l all. A Kozgy?les vitathatja meg az ENSZ alapelveihez kapcsolodo kerdeseket, ajanlasokat tehet a szervezet tagjainak vagy f?szerveinek.

ENSZ-Biztonsagi Tanacs

A Biztonsagi Tanacs (SC) a szervezet tizenot tagorszagabol all, allando tagjai Kina , Franciaorszag , Oroszorszag , Nagy-Britannia es az Amerikai Egyesult Allamok . A kozgy?les tovabbi tiz tagot valaszt a BT-ba ? egyenkent ket-ket evre. Az ot allando tagnak vetojoga van minden kerdesben. A BT a gyors es hathatos cselekves letetemenyese, hatarozatai az ENSZ tagallamok reszere kotelez? erveny?.

A Gazdasagi es Szocialis Tanacs (ECOSOC) az allandosag es jolet megteremtesen faradozik. Celjai koze tartozik az eletszinvonal emelese, a teljes foglalkoztatas, valamint a gazdasagi es szocialis haladas es fejl?des felteteleinek megteremtese. Az ESA a kozgy?les altal megvalasztott 54 tagbol all.

A Gyamsagi Tanacs (TC) celkit?zesei koze tartozott a gyamsag alatt allo teruletek lakossaganak politikai, gazdasagi, szocialis el?rehaladasanak, valamint a nevelesugy fejlesztesenek; tovabba az onkormanyzati kepesseg vagy fuggetlenseg fele valo fokozatos haladasnak el?segitese. A Gyamsagi Tanacs tagjainak szama nincs el?irva: tag lehet mindazon orszag, melynek fennhatosaga ala ilyen terulet tartozik, a BT tagjai, valamint a kozgy?les altal megszavazott tagok. A szervezet 1994-ben megszuntette m?kodeset, de meg mindig letezik. A TC elnoke, vagy a tagallamok tobbsege, osszehivhatnak egy talalkozast. [1]

Az ENSZ Titkarsaga a f?titkarbol es tisztvisel?i karbol all. A f?titkart a Biztonsagi Tanacs ajanlasara a Kozgy?les nevezi ki. ? a szervezet legf?bb igazgatasi tisztvisel?je. A f?titkari funkcio politikai jelleg? feladat, amely aktivitast, jo diplomaciai keszseget igenyel, es egyuttal feltetelezi a bizalom megletet a f?titkar es a tagallamok kozott. 2017 . januar 1-jet?l az ENSZ f?titkara a portugal Antonio Guterres , el?dje a del-koreai Pan Gimun volt.

F?titkarai [ szerkesztes ]

Az ENSZ f?titkarainak (Secretary-General of the United Nations) listaja:

1. Trygve Lie Norvég Norvegia 1946 ? 1952
2. Dag Hammarskjold Svéd Svedorszag 1953 ? 1961
3. U Thant Myanmar Mianmar 1961 ? 1971
4. Kurt Waldheim Osztrák Ausztria 1972 ? 1981
5. Javier Perez de Cuellar Peru Peru 1982 ? 1991
6. Butrosz Butrosz-Gali Egyiptom Egyiptom 1992 ? 1996
7. Kofi Annan Ghána Ghana 1997 ? 2006
8. Pan Gimun Dél-Korea Del-Korea 2007 ? 2016
9. Antonio Guterres Portugália Portugalia 2017 ?

Szakositott intezmenyek [ szerkesztes ]

Az ENSZ egyeb szervei, bizottsagai es alapjai is segitik a vilagszervezet munkajat, illetve az ENSZ kit?zott celjainak megvalositasat.

  • FAO Mez?gazdasagi es Elelmezesi Szervezet: Feladata a mez?gazdasagi fejlesztes, a jobb taplalkozas es az elelmiszerbiztonsagra valo torekves ? legyen mindenkinek mindenkor az aktiv es az egeszseges elethez szukseges elelme ? tamogatasaval azon munkalkodik, hogy enyhitse a szegenyseget es az ehinseget. Szekhelye Romaban talalhato.
  • ICAO Nemzetkozi Polgari Repulesi Szervezet
  • IFAD Nemzetkozi Mez?gazdasag-fejlesztesi Alap
  • ILO Nemzetkozi Munkaugyi Szervezet
  • IMO Nemzetkozi Tengereszeti Szervezet
  • ITU Nemzetkozi Tavkozlesi Unio
  • UNESCO Az ENSZ Nevelesugyi, Tudomanyos es Kulturalis Szervezete: Feladata az emberiseg intellektualis es erkolcs szolidaritasara alapozva a tartos vilagbeket epitse. Munkaterulete az oktatas, termeszettudomanyok, tarsadalom es bolcsesztudomanyok, kultura es kommunikacio. Szekhelye Parizs .
  • UNIDO Az ENSZ Iparfejlesztesi Szervezete: A becsi szekhely? szervezet a fejl?d? orszagok iparositasanak felgyorsitasa erdekeben jott letre.
  • WBG Vilagbank csoport
  • IMF Nemzetkozi Valutaalap: El?mozditja a nemzetkozi penzugyi egyuttm?kodest. Tamogatja az arfolyam stabilitast es a szabalyozott deviza megallapodasokat. Segiti a multilateralis fizetesi rendszer letrehozasat es a devizakorlatozasok megszunteteset. Atmenetileg a penzugyi forrasok nyujtasaval segiti a tagokat a fizetesi merleguk egyensulyhianyuk korrigalasban. Tovabba nemzetkozi szerz?desek megszegese eseten gazdasagilag is szankcionalhatja az adott orszagot, hogy kikenyszeritse a szerz?desek hatalyat (peldaul az Irannal szemben bevezetett penzugyi intezkedesek).
  • WTO Kereskedelmi Vilagszervezet: El?segiti a nemzetkozi szabad kereskedelmet nemkivanatos mellekhatasok nelkul, a nemzetkozi aruk es szolgaltatasok szabad aramlasat, a nemzetkozi kereskedelmi targyalasok lefolytatasat valamint a nemzetkozi kereskedelmi vitak rendezeset. Az IMF -el kozosen es onalloan is szankcionalhat, kereskedelmi korlatozasokat leptethet eletbe (lasd a gyogyszer-aram-f?t?anyagok-elelmiszer stb. embargok Irannal es korlatozottan Izraellel szemben).
  • WIPO Szellemi Tulajdon Vilagszervezete
  • WMO Meteorologiai Vilagszervezet
  • UPU Egyetemes Postaegyesulet
  • WHO Egeszsegugyi Vilagszervezet: Feladatai koze tartozik a vilagszint? iranymutatas adasa az egeszsegugy teruleten. Egyuttm?kodik a kormanyokkal a nemzeti egeszsegugyi programok tervezeseben, iranyitasaban es ertekeleseben. Megfelel? egeszsegugyi technologia, informacio es szabvanyok kifejlesztese es atadasa. Kozpontja Genf.

Bekefenntarto hadm?veletek intezmenyei [ szerkesztes ]

Az Egyesult Nemzetek egy hadviselesi plakatja

Az ENSZ bekefenntarto er?i ma is a vilag szamos pontjan teljesitenek szolgalatot:

  1. Arab-izraeli konfliktus ( Palesztina ), UNTSO: 1948 ota az egykori fronton ellen?rzik a fegyverszunet betartasat. Ez volt az ENSZ els? bekefenntarto misszioja.
  2. Indiai Koztarsasag - Pakisztani Iszlam Koztarsasag , UNMOGIP: 1956 ota ellen?rzik a ket orszag t?zszuneti megallapodasait.
  3. Ciprus , UNFICYP : 1964 ota utkoz?zonat kepeznek a ciprusi gorogok, illetve ciprusi es a szarazfoldr?l atdobott torok er?k kozt.
  4. Golan-fennsik , UNDOF: ellen?rzik az 1973 - as t?zszunet vonalat, elvalasztjak egymastol a szemben allo izraeli es arab er?ket.
  5. Libanoni Koztarsasag , UNIFIL: 1978 - tol ellen?riztek az izraeli er?k kivonasat Del-Libanonbol, jelenleg a libanoni allami szuverenitas epseget felugyelik a tersegben.
  6. Salvador , ONUSAL: 1991 - t?l ellen?rzik a polgarhaborut lezaro beket.
  7. Irak - Kuvait , UNIKOM: 1991 - t?l ellen?rzik az obolhaborut lezaro t?zszunetet.
  8. Angola , UNAWEM II.: 1991 ota a polgarhaborut lezaro megallapodas betartasat, a szemben allo felek fegyvereinek leadasat ellen?rzik, es reszt vettek az ?szi valasztasok lebonyolitasaban.
  9. Jugoszlavia , UNPROFOR: 1992 nyaranak kezdetet?l ellen?rzik Belgrad er?inek kivonasat Horvatorszagbol, felugyelik a horvat gardistak lefegyverzeset, a segelyszallitmanyok eljuttatasat Bosznia-Hercegovinaba.
  10. Nyugat-Szahara , MINURSO: 1991 - t?l nepszavazast keszitenek el? Nyugat-Szahara szuverenitasarol vagy csatlakozasarol Marokkohoz.
  11. Kambodzsa , UNTAC: 1992 - t?l lefegyverzik a polgarhaborus feleket, megszervezik a szabad valasztasokat.

(Time, The New York Times, The Blue Helmets - ENSZ-kiadvanyok; b?vebben lasd Kuls? hivatkozasok )

Autonom szervek [ szerkesztes ]

  • INSTRAW ? az ENSZ Nemzetkozi N?ugyi Kutato-es Kepz?kozpontja
  • UN-HABITAT ? Emberi Telepulesek Kozpontja
  • UNCTAD ? az ENSZ Kereskedelmi es Fejlesztesi Konferenciaja . Els?dleges celja a fejl?d? orszagok gazdasagi novekedesenek el?segitese. A szervezet szekhelye Genfben talalhato.
  • UNODC ? Nemzetkozi Kabitoszer-ellen?rzesi Program
  • UNDP ? az ENSZ Fejlesztesi Programja
  • UNEP ? az ENSZ kornyezeti tevekenysegenek koordinalasat, a fejl?d? orszagokban valo kornyezeti szempontbol elfogadhato gazdasagpolitika kialakitasanal valo segedkezest es a fenntarthato fejl?des el?segiteset celzo ENSZ-szervezet. A kozpontja Nairobiban talalhato.
  • UNFPA ? Nepesedesi Alap
  • UNHCR ? Menekultugyi F?biztossag
  • UNICEF ? az ENSZ Gyermekalapja, segedszerv. A gyermekek joletevel, egeszseges testi, szellemi, lelki fejl?desukhoz szukseges alapellatasok (peldaul ved?oltasok, tiszta ivoviz, oktatas) biztositasaval, a gyermekek jogainak ervenyesitesevel foglalkozik. A vilagszervezet koltsegveteseb?l nem reszesedik, gyermekvedelmi programjait kizarolag onkentes hozzajarulasokbol es adomanyokbol finanszirozza. Kozpontja New Yorkban van.
  • UNIFEM ? Az ENSZ Fejlesztesi Alapja a N?kert (nemek kozotti egyenl?seg)
  • UNITAR ? Az ENSZ Tovabbkepz? es Kutato Intezete
  • UNU ? az ENSZ Egyeteme
  • WFP ? Elelmezesi Program
  • UNESCO ? Az ENSZ Nevelesugyi, Tudomanyos es Kulturalis Szervezete

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. ↑ FAQ: What are the official languages of the United Nations? . UN Department for General Assembly and Content Management. [2003. december 11-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2008. szeptember 21.)
  2. ↑ B?vebben az ENSZ-szekhazrol
  3. ↑ United Nations Trusteeship Council

Forditas [ szerkesztes ]

  • Ez a szocikk reszben vagy egeszben az United Nations cim? angol Wikipedia-szocikk forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.

Forrasok [ szerkesztes ]

  • Salamon Konrad: Tortenelem IV. (Nemzeti Tankonyvkiado)
  • Nagy Karoly: Nemzetkozi jog , Puski, Budapest, 1999, ISBN 963-9188-19-0 ; 443-490. o.

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Egyesult_Nemzetek_Szervezete&oldid=26990704 ”