Ehhez a szocikkhez tovabbi forrasmegjelolesek , labjegyzetek szuksegesek az ellen?rizhet?seg erdekeben. Emiatt nem tudjuk kozvetlenul ellen?rizni, hogy a szocikkben szerepl? allitasok helytalloak-e. Segits a szocikk fejleszteseben tovabbi megbizhato forrasok hozzaadasaval.

Duna
A Dunakanyar Visegrad es Nagymaros kozotti szakasza
Kozigazgatas
Orszagok	a teljes vizgy?jt? szazalekos megoszlasa: Romania (28,9%), Magyarorszag (11,7%), Ausztria (10,3%), Szerbia (10,3%), Nemetorszag (7,5%), Szlovakia (5,8%), Bulgaria (5,2%), Bosznia-Hercegovina (4,8%), Horvatorszag (4,5%), Ukrajna (3,8%), Csehorszag (2,6%), Szlovenia (2,2%), Moldova (1,7%), Svajc (0,32%), Olaszorszag (0,15%), Lengyelorszag (0,09%), Albania (0,03%)
Foldrajzi adatok
Hossz	2850 km A Breg forrasatol 2888,77 km Donaueschingent?l 2840 km
Forrasszint	a Breg forrasanal 1078 m Donaueschingennel 678 m
Vizhozam	30 km-rel Passau el?tt: 580 m³/s Becs : 1900 m³/s Budapest : 2350 m³/s a torkolat el?tt: 6500 m³/s
Vizgy?jt? terulet	817 000 km²
Forras	Fekete-erd? ( Schwarzwald-Baar , Baden-Wurttemberg , Nemetorszag )
e. sz. 48° 05′ 42″ , k. h. 8° 09′ 18″ 48.095111111111 , 8.1548888888889 48.095111°N 8.154889°E
Torkolat	Fekete-tenger ( Romania es Ukrajna ) delta tipusu
e. sz. 45° 13′ 19″ , k. h. 29° 44′ 36″ 45.221944444444 , 29.743333333333 45.221944°N 29.743333°E
Elhelyezkedese
A Wikimedia Commons tartalmaz Duna temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

A Duna Europa masodik leghosszabb folyama az oroszorszagi Volga utan. Nemetorszagban , a Fekete-erd?ben ered ket kis patak, a Breg es a Brigach osszefolyasaval Donaueschingennel , es innen delkeleti iranyban 2850 kilometert tesz meg a Fekete-tengerig . Magyarorszag egesz terulete e folyam vizgy?jt?jen terul el, itteni f?aganak hossza 417 km, ezert az orszag vizrajzanak meghatarozo alkotoeleme.

Kialakulasa a pliocen korban kezd?dott el. A pliocen vegen jutott el a Duna a Kisalfoldig , ekkor a mai nyugat ? kelet irany helyett eszak ? del iranyban folyt itt. Csak a pleisztocen korban alakult ki a kisalfoldi szakasza. Legfiatalabb resze a Dobrudzsa nyugati oldalan talalhato del?eszak iranyu folyasa, amely pusztan a pleisztocen kor vegen jott letre.

Napjainkban fontos nemzetkozi hajout. A nemetorszagi Majna?Duna-csatorna 1992 -es megepitese ota reszet kepezi annak a 3500 km-es transzeuropai vizi utnak, amely az Eszaki-tenger melletti Rotterdamtol a Fekete-tenger melletti Sulinaig er. A Dunan szallitott aruk ossztomege 1987 -ben elerte a 100 millio tonnat.

A Duna a vilag ?legnemzetkozibb” folyama, amely 10 orszagon halad at ( Nemetorszag, Ausztria, Szlovakia, Magyarorszag, Horvatorszag, Szerbia, Bulgaria, Romania, Moldova es Ukrajna ), vizgy?jt? terulete pedig 7 tovabbi orszagot erint. Tobb jelent?s telepules is emelkedik a partjain, koztuk negy jelenlegi f?varos: Becs , Pozsony , Budapest es Belgrad . A terseg kulturalis oroksege es termeszeti adottsagai sok turistat vonzanak.

Neve [ szerkesztes ]

A Duna neve az elfogadott allaspont szerint a protoindoeuropai nyelv *d?nu szavabol ered. E kifejezes tartalma a nyelveszek szerint folyo , folyoviz stb. Az oszet nyelv don szava ugyanezt jelenti. ^[1] Ismert legkorabbi nevei: Danubius , Danuvius , illetve Donav , Dunav .

Abajev velekedese szerint a gorogos Danoubios szo nem mas, mint a szkita *d?nu (folyo) kifejezes b?vitett valtozata, ?kiterjesztese”. ^[2] A jeles nyelvesz mindazonaltal nem reszletezi, mi lehet, illetve mit jelenthet a szoban forgo gorogos kifejezes b?vitmenye.

Isztrosz (?στρο?) ? latinosan Ister ? az Al-Duna egyik okori elnevezese volt. A nyelveszek egyike-masika e nevet ? mivel els?kent gorog forrasokban bukkan fel ? az ogorog nyelvb?l vezeti le. Masok ellenben kelta eredet?nek tartjak, megint masok pedig a trakok nyelvet tartjak forrasanak.

A leginkabb elfogadott nezet szerint az Isztrosz nev a feltetelezett, gyors , furge jelentes? ?s-indoeuropai * heisr- gyokre vezethet? vissza. A bajor Isar , a cseh Jizera (wd) , a francia Isere , valamint az olasz Isarco folyo neve velhet?en ugyanezen gyok szarmazeka. E rokonsagi korbe tartozik meg a szlav eredet? Bisztra , Beszterce folyonev is.

Az Al-Duna masik okori neve a trakok es a frigek nyelven ? gorog kontosben ? Matoasz (Ματ?α?). Gorog forrasok ? Dionusziosz o Periegetesz es Sztephanosz Buzantiosz ? jelenteset is megadjak: iszapos (?σιο?). Kretschmer ennek ellenere ? egy kezirat elter?en lebet?zott szavara hivatkozva ? a szerencses (α?σιο?) ertelmezes mellett kardoskodik. ^{[3] [4]}

A Duna elnevezese kulonboz? nyelveken: bolgar nyelven Дунав (Dunav), horvatul Dunav , latin nyelven Danubius vagy Danuvius , nemetul Donau , romanul Dun?rea , szerbul Дунав (Dunav), szlovakul Dunaj , szloven nyelven Donava , ukran nyelven Дунaй (Dunaj, Dunay), mai gorog nyelven Δο?ναβη? (Dunavisz).

Tortenelmi szerepe [ szerkesztes ]

A Duna Europa kulonboz? tajain folyik keresztul, ahol a tortenelem folyaman igen kulonboz? nepek eltek, megis alapvet?en meghatarozta es hasonlova tette e nepek tortenetet, mivel taplalekforraskent, kereskedelmi utvonalkent, illetve termeszetes akadalykent m?kodott a folyo.

Kornyeken kis szamu neandervolgyi embert?l szarmazo leletet talalni. Azonban a folyo videkenek altalanos benepesedese csak a fels? paleolitikumban, az aurignaci kultura folyaman tortent meg. El az a felteves, hogy ezek a nepek a Duna menten vandoroltak del-franciaorszagi, kes?bbi lakhelyukhoz. Az ujk?korban a Duna kozvetit? szerepe is fokozatosan n?tt. Also szakaszan a foldm?veles az i. e. 6. evezredben jelent meg, a fels? szakaszahoz gyorsan, az i. e. 5. evezredre elterjedtek a termeles technikai. Kes?bb tobb kultura innen terjedt Eszak-, kisebb reszben Nyugat-Europa fele. A bronzkorban a nagyrevi , a vaskorban a hallstatti kultura elterjedese mind-mind a Dunahoz kothet?. A femm?veles korai elterjedesenek nagyban kedvezett a folyo kornyeki hegyek magas erctartalma. A primitiv cserekereskedelem is hamar kialakult a folyam kornyeken, kes?bb ehhez szarazfoldi utak is csatlakoztak.

Okor [ szerkesztes ]

A mediterran vilagban az i. e. 4. szazadtol egeszen Augustus koraig tartotta magat a Duna bifurkaciojanak gondolata, azaz hogy a folyo ket agra oszlik es az egyik az Adriai-tengerbe , a masik a Fekete-tengerbe omlik. ^[5]

Az okori gorogok szamara is hamar fontos kereskedelmi ut lett az akkori neven: Istros , els?sorban also szakasza. A Duna-delta kornyeken az i. e. 8. szazadban jelentek meg az els? gyarmatositok es alapitottak varosokat. Mondak alapjan az i. e. 7. szazadban , a Fekete-tenger iranyabol egeszen a Vaskapuig felvitorlaztak, ahol nem kockaztattak a sziklas, er?s sodrasu folyoszakaszon valo tovabbhaladast, es visszafordultak. A kes?bbiekben a trakok foglaltak el ezt a szakaszt, a gorogokt?l elvagva a kereskedelem lehet?seget. Kozben a folyo fels? reszen nagyban elterjedt a La Tene-kultura .

A romaiak i. e. 29 es 10 kozott foglaltak el a Duna jobb partjat. A kes?bbiekben a folyo (legfels? szakaszat leszamitva) reszet kepezte a Birodalom termeszetes hataranak , amely korul er?dok es hadivarosok jottek letre, a barbar nepek ellen valo vedekezes celjabol. Ilyen jelent?s er?dvarosok voltak Castra Regina ( Regensburg ), Lauriacum ( Linz ), Vindobona ( Becs ), Aquincum ( Budapest ), Singidunum ( Belgrad ) es Novae ( Rusze ). Az els? hidakat is a romaiak epitettek a Dunan, a hidf?k romjai a folyon tobb helyen is fellelhet?k. 106 -ban Szorenyvarnal a Dunan atkelve Dacia provinciat is elfoglaltak a romaiak, ahol ertekes aranybanyakat talaltak, am mivel a terulet termeszetes hatarral nem rendelkezett, vedelme nehezkes volt, igy 271 -ben a gotok foglalhattak el.

A Duna a Romai Birodalom kereskedelmeben is fontos szerepet toltott be. A folyokornyeki provinciak, els?sorban Pannonia , igy komoly jelent?segre tettek szert, egyre nagyobb befolyast gyakoroltak a romai politikara.

Kozepkor [ szerkesztes ]

A nepvandorlas koraban a Duna bal partjan tobb nomad nep valtotta egymast, jobb partjan viszont nagyreszt megmaradtak a korabbi romai telepulesek, amelyeket neha kiraboltak, illetve adoztattak a keletr?l jov? hunok , keleti- es nyugati gotok , longobardok , bolgarok es avarok . A 9. szazadban , a nepvandorlas utolso hullamaban a magyarok erkeztek a Duna medencejebe, s kalandozasaikkal a folyo kornyeki telepulesek sokasagat sujtottak.

1000 korul a Duna kornyeken harom uj allamalakulat: Csehorszag , Magyarorszag es Bulgaria jott letre. A Nemet-romai Csaszarsag teruleten pedig egyre nagyobb szerephez jutottak a hatar menti teruletek, azok kozul is leginkabb az Osztrak Hercegseg . A letrejov? allamokat a kornyez? nagyhatalmak (Nemet-romai Csaszarsag es Bizanci Birodalom ) nem neztek jo szemmel, es megprobaltak elfoglalni, s ez Magyarorszag kivetelevel sikerult is. A 11. szazad kozepere a Duna kornyekenek allamszervezetei nagyreszt stabilizalodtak, a fels? szakasz a Nemet-romai Birodalom, a kozeps? szakasz a Magyar Kiralysag, az also szakasz a Bizanci Birodalom fennhatosaga ala kerult.

1096 es 1099 kozott a Duna menten Regensburgtol Belgradig , leszamitva a magyar szakaszt, folyt az els? keresztes haboru , amelyet meg tovabbi kett? kovetett: 1147 ? 1149 es 1189 ? 1192 kozott. A Duna Belgradtol eszakra lev? reszenek hadiut szerepet a 13. szazadtol a tavolsagi kereskedelmi ut szerepe valtotta fel, ezen jelent?sek voltak a Fugger csalad Erdelyb?l indulo aranyszallitmanyai. A kereskedelem elenkultevel ujbol lenduletet kapott a varosiasodas: Buda , Pozsony , Becs , Linz ebben az id?ben jelent?s fejl?desen esett at. A folyo kornyekenek forgalmat kicsit csillapitotta, hogy 1335 -ben a visegradi kiralytalalkozon Becs elkerulesevel huztak meg a cseh?magyar kereskedelmi utvonalat.

Torokok [ szerkesztes ]

Mig a fels? szakaszon az elet egyre inkabb pezsgesnek indult, az also videkeken az oszman torokok kezdtek portyazni. Az oszmanok ellen tobb hadjaratot is inditottak a magyar kiralyok. Az els? ilyen csatat Zsigmond vivta 1396 -ban, majd Hunyadi Janos jutott el a Duna menten egeszen Varnaig a hosszu hadjarat soran. Am a torokok lenyegeben folyamatosan hatoltak a folyon felfele: 1451 -ben Szendr?t , 1456 -ban, majd 1521 -ben Nandorfehervart , 1526 -ban Budat, 1529 -ben Becset ostromoltak meg. Birodalmuk a 16. szazad kozepere egeszen Esztergomig terjedt ki. Az altaluk megszallt es kipusztitott teruletek es a nyugati orszagok kozotti kereskedelem nagyreszt megsz?nt, am mindez nem volt igaz a Duna menten, ahova a leigazott videkek kereszteny kulturalis elete koncentralodott.

A 17. szazad vegen indult meg a torok ellen?rzes alatt lev? teruletek visszafoglalasa, amely els?kent a magyar Duna kornyek reokkupaciojat jelentette. Erre az id?szakra jellemz?, hogy a felszabadult Duna mentet ? a kiirtott magyarsag utan ? delszlavok nepesitettek be. Az oszman fennhatosag megsz?nese egyet jelentett a dunai hajozas jelent?s fellendulesevel is.

Ujkor [ szerkesztes ]

A 19. szazad komoly valtozasokat hozott a Duna eleteben. Ekkor kezdett csiraiban ? els?sorban Nemetorszagban es Ausztriaban ? a Duna menti idegenforgalom kialakulni. 1830 -ban indult az els? g?zhajo a folyon, 1831 -t?l pedig mar menetrendszer?en is. A szemelyszallitas mellett, az aruszallitas is fokozodott, egyre jelent?sebb ipari kozpontok alakultak ki a folyo partjan el?szor a nemet videkeken, majd az Osztrak?Magyar Monarchia megalakulasaval, a magyar tajakon is. A hajozas megkonnyitese erdekeben szukseg volt a folyo szabalyozasara, amit bar mar a 18. szazadban megkezdtek, nagyreszt csak az 1870-es evekre lett kesz, a Vaskaputol felfele.

A 19. szazad soran jelentkeztek el?szor komolyabban a nemzetisegi problemak is a Duna volgyeben. A szazad kozepere a Torok Birodalom gyengulesevel a Duna also szakaszan sorban letrejott a kulonboz? nemzetek autonom terulete: ( 1820 -ban Szerbia , 1829 -ben Havasalfold , 1878 -ban Bulgaria ), amelyek azutan fuggetlenedtek is, es a t?kes fejl?des utjara leptek. Am ezek az orszagok a kes?bbiekben teruleti vitak alapjan tobb haborut folytattak egymassal. Az els? vilaghaborut lezaro Parizs kornyeki bekeszerz?desek vegul egy rovid id?re megszuntettek a haboruskodast a Duna kornyeken, illetve felbomlasztottak az Osztrak?Magyar Monarchiat, a folyo melletti legnagyobb allamot. A kialakult uj nemzetallamok altalaban nagyon rossz kapcsolatban voltak egymassal, igy a Duna hajozasa ismet mersekl?dott.

A masodik vilaghaboru soran a Duna teljes szakasza a tengelyhatalmak fennhatosaga ala kerult, majd az el?renyomulo Voros Hadsereg szallta meg szinte a teljes folyo-mentet. 1948 -ban a Duna parti szocialista orszagok megalapitottak a Duna Bizottsagot, amelyhez kes?bb Ausztria , 1998 -ban pedig Nemetorszag is csatlakozott. A Majna?Duna-csatorna 1992 -es atadasa ota a folyo reszet kepezi annak a 3500 km-es transzeuropai viziutnak, amely az Eszaki-tenger melletti Rotterdamtol a Fekete-tenger melletti Sulinaig er. 1999 -t?l a folyami szallitas nehezkesse valt, miutan a NATO 3 hidat lebombazott Ujvideken , Szerbiaban ; a roncsokat 2002 -re tavolitottak el.

Foldrajza [ szerkesztes ]

A folyo szakaszai [ szerkesztes ]

A Duna vilagmeretekben is jelent?s hosszusagu folyo, sokfele tajon folyik keresztul. Hagyomanyosan (foldrajzilag) harom szakaszra szoktak tagolni, a Fels?-, a Kozeps?- es az Also-Dunara. A fels? szakasz a Duna forrasatol nagyjabol a Morva folyo torkolataig tart. A kozeps? szakasznak a Morva torkolatatol nagyjabol a Karpatok deli vonulataig, Szorenyvarig tarto folyoszakasz tekinthet?. Az also szakasz, amely Szorenyvartol a Duna-deltaig er, jellemz?en nagyon lassu folyasu es kis eses?. A deltatorkolat terulete alapvet?en jol elkulonithet? az also szakasz tovabbi reszeit?l. Egyreszt, mivel itt a Fekete-tenger hatasai ? dagalykor a visszafolyas ? is jellemz?ek, illetve itt mar szinte allovizze alakul a Duna, a hordaleklerakas jellemz?, ezaltal egyre nagyobb teruletet vesz el a tengert?l.

Foldtani ertelemben a Duna ot medencen es az ezeket elhatarolo hegyvonulatokon folyik at. A medencekben a Duna alluvialis jelleg?, mig a hegyvonulatokon valo attoresnel altalaban bevagodo jelleg? (un. bedrock tipusu) a medre.

A fels? folyasa a Bajor- , foldtani elnevezessel a Molassz-medencen vezet keresztul, amely a Cseh-masszivumon valo attoresben er veget. Ez az attores egy atoroklott (antecedens) volgy , melyet a Cseh-masszivum es a kornyezetenek relativ kiemelkedese hozott letre. ^[6]

A Duna ezt atlepve er a tobbi erintett medencehez kepest viszonylag kis kiterjedes? Becsi-medencebe . Ezen atfolyva er el a Devenyi-kapuig , amelyet a Lajta-hegyseg es Kis-Karpatok kepeznek. A Devenyi-kaput elhagyva a Duna a Kisalfoldre ^[7] er, ahol tobb agra szakad, (termeszetes allapotaban) hordalekkupot epit, fonatos jelleg?. Nagyjabol Gony?t?l lefele mar egyeb hatasok is szerepet jatszanak, ezert a folyodinamikai jellege is kisse megvaltozik.

A Dunakanyart elerve ismet bevagodo jelleg?ve valik: a Borzsony-Visegradi-hegyseg folyamatos kiemelkedese teraszkepz?dmenyek hatrahagyasat eredmenyezi, ugyanakkor helyileg alluvialis szakaszok is kialakulnak, pl. a Pilismaroti-oblozet teruleten.

A Visegrad - Nagymaros vonalat elhagyva a Duna ismet ket agra szakad, a fonatos jelleg ismet megjelenik, bar a Szentendrei-Duna hamar atmenetileg meanderez? jelleget olt. A fonatossag tovabbra is jellemz?, a kulonfele meret? szigeteket kepez es tortenelmi id?leptekben is bizonyithatoan mederathelyez?desek alakulnak ki. Ez a fonatos jelleg ? bar egyre csokken? mertekben ? a Bolcske?Paks zonaig tart, ahol mar megjelennek a lef?z?d? meanderek (pl. Fadd-Dombori -holtag).

A Drava -torkolattol kezd?d?en a mellekfolyo hordalekanak hatasara atmeneti szakasz kovetkezik: a lassan keleties iranyba fordulo folyasa menten ?smeanderek is megfigyelhet?k, de ujra jellemz? lesz a szigetepites. Ez a szakasz egeszen a Karpatokon valo attoresig tart.

A Vaskapu kornyekenek vizrajza immar meglehet?sen antropogen, hiszen a folyamszabalyozasi, gatepitesi munkalatok a termeszetes allapotokat meglehet?sen atrajzoltak.

A Vaskaput elhagyva a Duna a M?ziai-medencebe er, ahol ismet kiteljesedik alluvialis jellege. A mar fentebb targyalt Duna-deltaig tarto szakaszon ismet fonatos szerkezet?. Maga a Duna-delta a deltatorkolat klasszikus peldaja, ennek tipikus uledekfoldtani jellemz?ivel.

A Duna kialakulasa [ szerkesztes ]

Lasd meg: Magyarorszag foldtana

A Duna jelenlegi vizgy?jt?terulete foldtanilag nagyon valtozatos egysegeket fog at. Ezen egysegek a foldtorteneti multban folyamatosan fejl?dtek, es ennek megfelel?en ?svizrajzuk allando valtozason esett at. Az egykori vizgy?jt?k a jelenlegi vizgy?jt?knek vagy reszvizgy?jt?knek csak reszben feleltethet?k meg, ezert az ?sfoldrajzi rekonstrukciokban a jelenlegi Dunat, illetve vizgy?jt?jet szakaszokra erdemes bontani, es az egykori reszvizgy?jt?knek szokas megfeleltetni, es gyakran a jelenlegi mellekfolyok medencei felelnek meg a Duna jelenlegi reszvizgy?jt?inek.

A Duna fels? folyasarol a mai ertelemben el?szor akkor beszelhetunk, amikor a Keleti-Alpok es a Molassz-medence vizeit az adott ?sfolyo el?szor keleti iranyba vezette le. Erre azonban meg jo ideig varnunk kell. Az uledekek reszletes szarmazasvizsgalata alapjan allithatjuk, hogy a Keleti-Alpok teruleten a harmadkor elejen ? az Eszaki-Meszk?alpok nyugati nyulvanyainak kivetelevel, mely mar akkor is hegyvideki jelleg? volt ? joreszt dombos teruletek huzodtak, az egykori folyok hordalekszallitasa jellemz?en delr?l eszakra iranyult. A kristalyos magashegyseg k?zetei ezen id?szakban mas foldtani egysegek alatt eltemetve helyezkedtek el. A mai folyok kozul valoszin?sithet?en csak az Inn volt hasonlatos a mai folyasahoz, mivel ezt a vonalat egy hosszabb ideje aktiv foldtani toresvonal, az Eszaki-Meszk?alpok egy peremtorese jeloli ki. A folyok ez id? tajt a Molassz-tengerbe omlottek (ami a mai Bajor-, azaz Molassz-medencenek felel meg) kialakitva a sajat tormelekkupjaikat. Az igazi f?folyo kialakulasarol azonban csak a hegysegek el?tereben huzodo a tengeroblok lassu feltoltese kovetkezteben letrejott tengervisszahuzodaskor (un. regresszio), a miocen id?szakaban lehetett szo. ^[8] Ekkoriban a Keleti-Alpok vizeit elvezet? f?folyo meg nyugati iranyba folyt. ^[8]

A Mura , a Drava , a Morva es a Vag kialakulasa is joval megel?zte a mai Duna mint f?folyo letrejottet.

Maga a Duna a pliocen korban kezdett letrejonni. A Nyugati-Alpok vizein taplalkozo ?sduna a Bajor-medence feltoltese utan indult meg mai utjan. Feltetelezhet?en valamikori vizgy?jt? terulete joval nagyobb lehetett a mainal. Err?l arulkodnak a mar kiszaradt volgyek a Svab-Alb deli vonulatain. Az azota kialakult melyebben fekv? Rajna a Duna forrasteruleter?l nagy mennyiseg? vizet szallitott es szallit ma is el. Mivel a hegyseg itt nagyreszt porozus meszk?b?l all, rengeteg foldalatti buvopatak szallitja a Duna forrasteruleter?l a vizet inkabb a Rajna fele. Ket nagy viznyel? talalhato a Svab-Alb hegysegben, amelyeket ?Dunai Viznyel?nek” ( nemetul : Donauversickerungnak ) hivnak. Az ide folyo viz szarazabb nyari napokon teljes mertekben elszivarog, es nagyreszt Nemetorszag legb?viz?bb forrasan, az Aachtopfon keresztul a Rajnaba torkollik, csak a maradek halad a Duna fele. Mivel a lefolyo hatalmas vizmennyiseg lassan, de biztosan koptatja a meszkovet, geologusok joslasa szerint a Duna legfels? folyasa egy nap teljesen elt?nik, es minden vizet a Rajna gy?jti be majd.

A Duna alsobb szakaszai a medencek folyamatos feltoltesevel johettek letre. A pliocen vegen jutott el a Duna a Kisalfoldig . Ekkor a mai nyugat?kelet irany helyett eszak?del iranyban folyt itt a folyo, es az akkor melyebben fekv? Drava-Szava-koze fele folyva nagyjabol a mai Drava medret erhette el. Csak a pleisztocen korban alakult ki a kisalfoldi folyasa.

A folyo legfiatalabb szakasza a Dobrudzsa nyugati oldalan talalhato del?eszak iranyu folyasa, amely pusztan a pleisztocen kor vegen alakult ki. Ekkor erte el a Fekete-tengert a Duna. A holocenben az Al-Duna eszaki es a Duna-delta kialakitasat vegezte a folyo. A Duna mai napig evi mintegy ot meterrel a tenger belseje fele ?nyomja” a szarazfoldet.

A Duna tajformalo szerepe [ szerkesztes ]

A Duna tajformalo szerepe kett?s, epit es pusztit is. A rombolas els?sorban a gyorsabb folyasu, hegyi szakaszokon, mig az epites a lassabb folyasu, alfoldi reszeken jellemz?. A pusztitas merteke fugg a folyo sebesseget?l, igy a nagy sodrasu helyeken komoly merteket olthet, mig a kevesbe gyors folyasoknal szinte elenyesz?. A folyo allandoan koptatja es melyiti medret. A kemenyebb k?zetek koptatasa joval hosszabb id?t vesz igenybe, mint a puhake, ezert a Duna jellemz? geologiai kepz?dmenyei a sziklak, amelyek a puhabb k?zetb?l visszamaradt, kemenyebb kovek. ^[9] A Dunan tobb helyen is talalni sziklas szakaszokat, ahol ezek a kepz?dmenyek meglehet?sen gyakoriak. Ezek kozul a legismertebbek a Passau feletti, az aschahi , a Grein es Stunden kozotti, valamint a vaskapui szakaszok. Magyarorszagon kisebb szamban Nyergesujfalunal , Domos es Nagymaros kozott, valamint Budafoknal talalni sziklakat.

A loszos sikvidekeken keresztulhalado folyo melyen belevajja magat a puha k?zetbe, ezert itt megfigyelhet?k a magaspartok . Ilyen szakaszok els?sorban a jobb parton talalhatok Gony? es Komarom , valamint Erd es Mohacs kozott. ^[10] Ezeken a helyeken fokozottabb foldcsuszamlas veszely van, mivel a folyo fokozatosan alaassa a hegyoldalakat. ^[11]

Lassu folyasu szakaszain epit hordalekanak lerakasaval; a lerakott hordalekhalmot hordalekkupnak nevezik. A Kisalfold es a Margit-sziget a Duna hordalekkupja. illetve a Duna-delta (els?sorban a Kilia-ag ) teruleten a turzasok . A hordalek a fels? szakaszon meg igen nagy mereteket, lejjebb mar csak porszemnyi nagysagot vehet fel. Ugyanis, amikor lelassul, akkor a folyo el?szor a nagyobb, majd az egyre kisebb darabokat hagyja el (kovek, kavicsok, homok, finom por). ^[9] Ha a vizszint hirtelen apadasnak indul, a Dunan jellemz?en ideiglenes zatonyok alakulnak ki. Ha ismet megn? a vizmennyiseg, akkor a folyo ujra tovabb tudja szallitani hordalekat, a zatonyok elt?nnek. Jellemz?en zatonyos resz a Duna Rajka es Gony? kozotti szakasza, ahol a B?s?nagymarosi vizlepcs? megepitesevel a hasonlo kepz?dmenyek meg nagyobb szamban elszaporodtak. A Duna kulonleges kepz?dmenyei az al-dunai ?sell?k”, amelyek a mederfenek kisebb-nagyobb kituremkedeseit jelentik. ^[12] Egyre kisebb szamban, de meg jellemz?ek a Duna menten a mocsarak, amelyek lerakott hordalekkupokon alakultak ki. Ezekb?l a legnagyobbak Bajororszagban , a Hansag es a Duna-delta teruleten talalhatok.

Dunai orszagok [ szerkesztes ]

• A Duna
• 
  Dunai orszagok
• 
  A Duna vizgy?jt?je

A Duna 10 orszagon folyik keresztul, az egyes folyoszakaszok a kovetkez?k:

Orszag	jobb part		bal part
	Folyamkilometer	Hossz	Folyamkilometer	Hossz
Nemetorszag	2888,77 ? 2223,20	659 km	2888,77 ? 2201,77	687 km
Ausztria	2223,20 ? 1872,70	351 km	2201,77 ? 1880,26	322 km
Szlovakia	1872,70 ? 1850,20	22 km	1880,26 ? 1708,20	172 km
Magyarorszag	1850,20 ? 1433,00	417 km	1708,20 ? 1433,00	275 km
Horvatorszag	1433,00 ? 1295,50	138 km	nincs	nincs
Szerbia	1295,50 ? 845,65	450 km	1433,00 ? 1075,00	358 km
Romania	374,10 ? 0,00	374 km	1075,00 ? 134,14 79,63 ? 0,00	1020 km
Bulgaria	845,65 ? 374,10	472 km	nincs	nincs
Moldova	nincs	nincs	134,14 ? 133,57	0,6 km
Ukrajna	nincs	nincs	133,57 ? 79,63	54 km

(Forras: Dunabizottsag, 2004)

Dunai telepulesek [ szerkesztes ]

Az alabbi lista a jelent?sebb telepulesekre szoritkozik.

Nemetorszag : Donaueschingen , Ulm , Ingolstadt , Regensburg , Passau

Ausztria : Linz , Ybbs an der Donau , Pochlarn Melk , Krems an der Donau , Tulln an der Donau , Becs , Hainburg , Grein an der Donau

Szlovakia : Pozsony , Komarom , Parkany

Magyarorszag : Gy?r , Gony? , Komarom , Esztergom , Szob , Pilismarot , Zebegeny , Domos , Visegrad , Kisoroszi , Dunabogdany , Tahitotfalu , Leanyfalu , Pocsmegyer , Szigetmonostor , Szentendre , Budakalasz , Nagymaros , Kismaros , Ver?ce , Vac , God , Dunakeszi , Budapest , Szigetszentmiklos , Erd , Szazhalombatta , Ercsi , Dunaharaszti , Rackeve , Dunaujvaros , Dunafoldvar , Solt , Paks , Kalocsa , Baja , Mohacs

Szerbia : Apatin , Gombos , Bezdan , Palanka , Ujvidek , Zimony , Belgrad , Kevevara , Szendr?

Horvatorszag : Vukovar

Romania : Ujmoldova , Orsova , Szorenyvar , Calafat , Corabia , Turnu M?gurele , Zimnicea , Gyurgyevo , Olteni?a , C?l?ra?i , Fete?ti , Cernavod? , Har?ova , M?cin , Br?ila , Galac , Isaccea , Tulcsa , Sulina

Bulgaria : Vidin , Lom , Orjahovo , Nikapoly , Szvistov , Rusze , Szilisztra

Moldova : Giurgiule?ti

Ukrajna : Renyi , Izmajil , Kilija

Vizrajza [ szerkesztes ]

A Duna rengeteg mellekaggal rendelkezik hosszu folyasa soran. Ezek kozul a magyarorszagi legjelent?sebbek:

• Kis-Duna ( Csallokoznel )
• Mosoni-Duna Szigetkoznel
• Szentendrei-Duna
• Rackevei-Duna

Egyeb jelent?sebb agak: Borceai-Duna-ag ( Romania ).

A f?bb, illetve kisebb mellekagak egy vagy tobb szigetet is korulzarhatnak. Ezek kozul a legnagyobbak a Csallokoz , a Szigetkoz , a Szentendrei-sziget , a Csepel-sziget , a Mohacsi-sziget es a Duna dobrudzsai kanyarulatanal a Bala-sziget .

A Duna-delta is alapvet?en harom agbol tagozodik. Ezek eszakrol delre a kovetkez?k: Kilia-ag , Sulinai-ag , Szent-Gyorgy-ag .

A Duna melysege, szelessege es igy sebessege nagyban kulonbozik az egyes szakaszokon. Altalaban elmondhato, hogy a fels? jelleg? szakaszokon a folyo keskeny es igen mely. A Vaskapunal mertek 70 meteres melyseget is, sebessege ott az 5 m/s-ot is eleri. A sik videkeken a jellemz? sebesseg 1,1-1,2 m/s kozott alakul, a fels? szakaszon 1,5?3 m/s kozott (a zsilipekkel duzzasztott szakaszokon lenyegesen kisebb), a Duna-delta kornyeken pedig a sebessege szinte nulla. A folyo szelesseget illet?en jol latszik egyfajta novekv? tendencia a vizhozam novekedesevel. Igy mig Ingolstadtnal a Duna pusztan 102 meter szeles, a Szechenyi lanchidnal mar eleri a 350 meteres szelesseget, Zimonynal az 1300 metert, mig az Al-Dunan pedig akar 15 kilometer szeles is lehet.

A folyo vizszintje nem allando, f?leg tavasszal, els?sorban az alpi ho elolvadasakor emelkedik jelent?sen a vizszint. Ezek az aradasok alapvet?en maskent sujtjak a kulonboz? szakaszokat. Azon reszeken, ahol az arter meglehet?sen kicsi, ilyen a fels? szakasz, joval nagyobb aradasok lehetnek, mint a folyo lejjebbi szakaszain, viszont a nagy eses miatt hamarabb le is vonul az ar, mig ez az also szakaszokon kifejezetten hosszu ideig is eltarthat. A legnagyobb ilyen arviz 1501 -ben Becsben kovetkezett be. Ekkor a folyo vizhozama itt mai szamitasok szerint a 14 000 m³/s-ot is meghaladta. Arviz kialakulasara egy masik lehetseges mod, ha a megfagyott jeg felduzzasztja a felulr?l aramlo vizet. Ilyen aradas volt 1838 -ban Pesten .

Mellekfolyoi [ szerkesztes ]

A Duna 2850 km-es hosszan szamos mellekfolyo vizevel gazdagodik. Ezek kozul a legnagyobb mellekfolyoi, azok torkolatanak orszaga szerint:

Dunai eletter [ szerkesztes ]

A Duna amint kulonboz? eghajlatu, hidrologiaju teruleteken folyik keresztul, valtozatos el?vilagnak biztosit megelhetest. A hosszanti tagozodas mellett jellemz? a folyokornyek keresztmetszeti tagozodasa is. Az aramlo viztomegek, a mederfenek, a viz felszine, a holtagak es az arterek mind-mind kulonboz? felteteleket biztositanak az el?lenyek szamara.

Flora [ szerkesztes ]

A Duna holtagai es lassabb ? els?sorban also ? folyasai novenyi planktonban gazdagok. A gyorsabb folyoszakaszokon ezek az el?lenyek ritkak, mivel a folyo sodrasa magaval ragadja ?ket. Tobb ilyen egysejt? planktont kovapancel ved. Ezek a zoldmoszatok nyaron, lassan aramlo vizekben elszaporodva zoldre festik a vizet. Az uszo plankton mellett els?sorban a partkozeli aljzaton is talalni egyszer? novenyi es bakterialis kepz?dmenyeket: els?sorban prokariota kekmoszatokat es eukariota zoldmoszatokat . A planktonszervezetek sok szerepet toltenek be, egyreszt a taplaleklanc legalso fokan az allatoknak taplalekul szolgalnak, masreszt az ember altal okozott szennyezesek elbontasara is kivaloan alkalmasak.

A vizben magasabb rend? novenyi fajok is helyt kapnak. Els?sorban a lassabb folyasoknal es a holtagakban nagy mennyiseg? hinartarsulasokat talalni. Ezen tarsulasok legjellemz?bb fajai a rucaorom , a bekalencse , a tunderrozsa , a sulyom es a ritka vizidara .

A partoknal, az also szakaszon jellemz?ek a nadasok , ahol a nad mellett gyekeny is, kijjebb sas fajok talalhatok. A gyorsabb folyasu szakaszoknal a nad helyett egyb?l fuzes cserjes talalhato a folyo mellett. A tavolabb talalhato ligetben a magasabb termet? feher f?z , feher es fekete nyar jellemz?. Vegul, a kisse szarazabb, de allando vizellatassal rendelkez? teruleteken a Dunara nagyban jellemz? ?galeriaerd?k” jonnek letre, ahol a kocsanyos tolgy , a mocsartolgy , a szil - es a k?risfa mellett tobb kuszonoveny, igy iszalag , vadsz?l? es komlo jellemz?.

A folyotol tavolabb es? holtagakban laperd? tarsulasok jonnek letre. Itt a legjellemz?bb fa az enyves eger , az aljnovenyzetben pedig mohak es harasztok jellemz?k. A dunai holtagak vedett novenyfaja a lapi csalan . A neha vizzel elarasztott teruleteken tovabbi efemernovenyek sokasaga eli gyors eletet. Ilyenek az apro csetkaka , az iszapkaka , az iszaprojt , a csomos palka , a barna palka , a voros libatop , az iszapgyopar , az erdei kanyaf? , a vandorveronika es kulonboz? majmoha fajok.

Fauna [ szerkesztes ]

Az egyszer? allatfajok els?sorban a Duna lassu folyasu, also szakaszan jellemz?ek. Az egysejt?ek mellett a legelterjedtebbek az apro rakok : az evez?labu rak es az agascsapu rak . A kifejezetten csendes vizeken a tavi , gyorsabb folyasoknal a folyami szivacs es a csalanozok torzsebe tartozo hidrak s?r? lakoi a feneknek. Ugyanitt nagyon elterjedt a vandorkagylo , de talalni tavikagylot , festekkagylot es folyamkagylot is. A vizi szerves hulladek lebontoi a szinten a feneken lako orvenyfergek , a laposfergek es a gilisztak . A kulonboz? izeltlabuakat a folyo lassu szakaszain lehet fellelni. Ide tartoznak a pontytet? , a vizipoloska , a tiszavirag , a dunavirag , a tegzes bolharak es kulonboz? tovabbi rakfajok: a viziaszka es a pontusi viziaszka . Valaha nagy szamu folyami rak is elt a Dunaban, am a ?rakpestis” szinte teljes mertekben felszamolta populaciojukat. A meder melyebb reszen el tovabba a rajzos csiga , a bodoncsiga , a kavicscsiga es a pottyos csiga , mig a part menten talalni a fulcsiga es a nagyszaju csiga faj egyedeit.

A Duna halallomanya viszonylag szegeny, mindossze otvenket dunai halfaj ismeretes. Legjellemz?bb halfajok a kecsege , a ponty , a csuka , a les? harcsa , a rozsas marna , a deverkeszeg , a karasz , a szivarvanyos okle , a csaposuger es a fogas . Csak a Fekete-tengerbe oml? folyokra jellemz? tovabba a k?sull? , a bagolykeszeg , a tarka geb es a pajzsoshasu piko , illetve a Duna egyedi halfajai a dunai galoca es a selymes durbincs .

A sekelyebb hinaros tarsulasok es a holtagak gazdag allatvilaggal rendelkeznek. Els?sorban a hinarosokban talalkozni az arvaszunyog , a viziskorpio es a vizipoloska fajokkal, de sok rak- es csigafaj ( mocsari csiga , karcsucsiga , tanyeros csiga ) is itt talal menedeket. A holtagak el?vilaga hasonlo a hinarosehoz, de itt meg ketelt?ek es hull?k is szep szamban honosak. A legjellemz?bb allatfajok a kering?beka , a kacago beka , a kecskebeka , a vizisiklo , a kockas siklo es a mocsari tekn?s .

A Duna artere szamtalan madar - es eml?sfajnak is eletteret biztosit. A folyo egyik legjellemz?bb madarfaja a dankasiraly , amely meg a varosi szakaszokon is megtalalhato. Szinten minden folyoszakaszon megjelennek a recefelek , a vadlibak , a kormoranok es a bibicek . Els?sorban a Duna-delta kornyeken honos, de kisebb szamban a kozeps? szakaszon is latni szurke gemet , voros gemet , bakcsot , bolombikat , fugg?cinkeket , batlakat . Csak a Duna-delta lakoi a rozsas pelikanok .

A holtagak, arterek legjellegzetesebb apro eml?sei a vizicickany , a vizipocok , a torpeeger , de a vidra , az ujabban visszakoltoztetett hod , es csehszlovak honositas miatt a kartekony pezsmapocok is jellemz?. A ragadozokat els?sorban a voros roka es a goreny kepviseli. A 19. szazadban meg sok aranysakal (?nadifarkas”) is elt a Dunanal, am ezeket kiirtottak. A nagy kiterjedes? erd?kben, f?leg a kozeps? szakaszon a terulet termeszetes eltarto kepessegenel nagyobb nagyvadallomany ( ?z , szarvas , vaddiszno ) is talalhato. A nagyvadak szamat etetessel tartjak fent es a kipusztitott nagyragadozok hianyaban vadaszattal ritkitjak.

Nemzeti parkok [ szerkesztes ]

A Dunat sok, Europa mas folyoival osszehasonlitva viszont viszonylag keves kornyezeti kar erte, el?vilaga nagyreszt megmaradt. Ezt az adottsagot felismerve az 1970-es evekt?l folyamatosan alakultak nemzeti parkok es tajvedelmi korzetek a Duna artereben. Ezek a nemzeti parkok jelenleg a kovetkez?k:

• Fels?-Duna Nemzeti Park
• Dunamenti erd? Neuburg es Ingolstadt kozott - terkep
• Donauleiten Termeszetvedelmi Terulet ( Passau kornyeke)
• Donau-Auen Nemzeti Park ( Becst?l delre) - terkep
• Szigetkozi Tajvedelmi Korzet
• Dunamenti Arteri Erd?k Tajvedelmi Korzet - terkep
• Duna?Ipoly Nemzeti Park - terkep
• Duna?Drava Nemzeti Park - terkep
  • resze: Gemenci -erd?
• Kopacsi ret Nemzeti Park - terkep
• Fels? Dunamellek Termeszetvedelmi Rezervatum - terkep
• Deliblatska pe??ara Rezervatum
• Vaskapu Nemzeti Park
• Kazan-szoros Nemzeti Park
• Persina Naturpark - terkep
• Kalimok-Brushlen Termeszetvedelmi Terulet - terkep
• Srebarna bioszfera rezervatum - terkep
• Duna-delta Nemzeti Park - terkep

Az emberi beavatkozasok hatasai [ szerkesztes ]

A 19. szazadban a folyamszabalyozas drasztikusan atalakitotta a kozeps? es az also szakasz okologiai rendszereit (alapvet?en a mellekvizeket). A mellekfolyok (f?leg a Tisza) szamos kanyarjat levagtak, a medret gatak koze zartak. Mind a mellekfolyok, mind a Duna partjat sok helyen kikoveztek, a szigetek egy reszet k?gattal levalasztottak a mederr?l. Az igy elzart mellekagakban megsz?nt a viz folyamatos aramlasa, felgyorsult azok feltolt?dese. Az egykori, osszefugg? galeriaerd?nek csak roncsai maradtak fenn. A Vaskapunal a folyo hajozhatosagat javitottak. A szabalyozasokkal egyre nagyobb teruletet arvizmentesitettek, es ennek kovetkezteben az eredeti mederben a toltesek magasitasaval egyre nagyobb viztomegeket kellett atbocsatani. A leuleped? hordalek sokkal keskenyebb, raadasul allando helyzet? arteren terult szet, illetve a mederben rakodott le, tehat mikozben a szabalyozott folyokon megritkultak az arvizek, korabban nem tapasztalt vizmennyisegek es f?leg vizallasok jelentek meg, veszelyeztetve olyan teruleteket is, amelyeket korabban nem erintett az arviz.

A 20. szazadban a folyam fols? (ausztriai) szakaszan vizlepcs?k sorat epitettek ki, teljesen megvaltoztatva ezzel a folyo termeszetes vizjarasat es gyakorlatilag megszuntetve a hordalek alpi utanpotlasat. A rendszer utolso tagja a Szlovakiaban felepitett b?si vizlepcs? , aminek uzemvizcsatornaja Szapnal torkollik a Duna f?medrebe. Mivel a mederbe visszaengedett vizben gyakorlatilag nincs hordalek, a folyam a Szap alatti szakaszon a mederb?l gy?jt maganak hordalekot: a meder melyulese mara tullepte a 12 metert. A Dunakanyar folotti szakaszon a folyo ? es ezzel a talajviz ? szintje fokozatosan csokken, a part menti el?helyek pusztulnak, hogy id?vel mas okologiai rendszereknek adjak at helyuket. A legnagyobb veszely a Duna?Ipoly Nemzeti Park arteri kemenyfaligeteit fenyegeti.

1972 -ben, a Vaskapu-vizier?m? gatjanak elkeszulte utan, Ada Kaleh 1,7 km × 0,4-0,5 km meret? szigetet vizzel araszottak el. Az azel?tt torokok altal lakott sziget hol osztrak?magyar, hol torok fennhatosag utan 1913 -ban Magyarorszag resze lett, de 1923 -tol, igy az elarasztasakor is, Romaniahoz tartozott.

Vizszennyezes [ szerkesztes ]

Ez a szakasz egyel?re ures vagy er?sen hianyos . Segits te is a kib?viteseben!

A folyomeder atalakitas mellett fontos emberi hatasa van a folyam eletere a vizbe juttatott vegyi anyagok (novenyved?szer maradvany, gyogyszer, mososzer, ipari szennyviz, fekalia stb.) hatasa a dunai el?lenyekre. ^[13]

2000. januar 30-an a romaniai Nagybanyan egy aranyerc-feldolgozo uzemben atszakadt a gat, aminek kovetkezteben nagy mennyiseg? natrium-cianid lug jutott a mellekfolyokon keresztul a Tiszaba (→ tiszai cianidszennyezes ). Ket hettel kes?bb a szennyez?anyag elerte a Dunat is, ahol ? akarcsak a Tiszaban ? halak pusztultak el. ^[14] A szennyezes hatasa a Duna Fekete-tengeri torkolataig erezhet? volt. ^[15]

2020-ban - egy teljes vilagra kiterjed? 21-es lista 18. helyezettjekent - Europa legszennyezettebb jelent?s folyojakent sorolta be egy felmeres. ^[16]

Belgradnal , ? amely a 2020-as evek elejen nem rendelkezik szennyviztisztito uzemmel, ^[17] ? a fekalia es a szennyviz tisztitatlanul kerul a folyoba. ^{[18] [19]}

Gazdasaga [ szerkesztes ]

Hajozas [ szerkesztes ]

A Duna nemzetkozi hajozasi utvonal. A torkolatatol Br?ilaig tengeri, onnan Ulmig folyami hajokkal jarhato. A Duna mellett mintegy hatvan mellekfolyoja is hajozhato. A dunai hajozas nemzetkozi jogrendjet a Budapesten szekel? Duna Bizottsag alakitja, es az Europai Unio Duna-strategiaja is jelent?s tobbek kozott a dunai hajozas ujboli felfejleszteset tartja egyik f? celjanak. ^[20] Ahhoz, hogy hajozhato legyen, biztositani kell a megfelel? vizszintet, anelyhez kulonboz? m?targyakat epitenek a folyohoz, pl.: fenekkuszob, duzzaszto, zsilip. ^[21]

A hajozas megkonnyitese es gyorsitasa erdekeben tobb csatorna is kapcsolodik a Dunahoz, melyek kozul a legjelent?sebb a Rajna?Majna?Duna-csatorna , amely hatasara a Duna resze lett egy Sulinatol Rotterdamig tarto transzkontinentalis, folyami hajozasi utvonalnak. Romaniaban talalhato a Duna?Fekete-tenger-csatorna .

A Dunan nagy szamu nemzetkozi arukikot? talalhato. Ezek kozul a legnagyobbak: Sulina , Gyurgyevo , Reni , Br?ila , Gala?i , Rusze , Belgrad , Budapest - Csepel , Dunaujvaros , Komarom , Gony? , Pozsony , Becs , Linz , Passau .

Ivoviz [ szerkesztes ]

Kozvetlenul a mederb?l, tisztitasok utan kerul a Duna vize Baden-Wurttemberg tartomany mintegy 30%-aban, Ulmban , Passauban , par romaniai telepulesen. Mas helyeken a viz nagy foku szennyezettsege miatt az ivoviz ilyen formaban nem nyerhet?. ^[13] Els?sorban Magyarorszagon nagyon elterjedtek a parti sz?res? kutak , amelyek szinte az egesz tagabb Duna mente, igy Budapest ivovizkeszletet biztositjak.

A vizmin?seg javulasat jelzi, hogy tobb mint negyven ev utan 2012-t?l ujra rendszeresen megfigyelhet? a dunaviragzas . ^[22]

Vizenergia [ szerkesztes ]

A Dunan az energiat hasznositando szamtalan vizer?m? epult els?sorban a gyorsabb sodrasu szakaszokon, igy Nemetorszagban , Ausztriaban es a Vaskapunal . Nagyobb foku duzzasztast igenyelnek a sikvideki er?m?vek, igy a szlovakiai B?snel lev? er?m? is.

Nemetorszagban a 19. szazad vegen jottek letre az els? er?m?vek a Dunan, peldaul Ulmnal . Az els? osztrak dunai er?m? 1959 -ben Ybbs es Persenbeug kozott epult. Mara a kilenc dunai er?m? az orszag energia ellatasanak mintegy 20%-at adja.

A szlovakiai b?si er?m? az orszag energiaellatasanak 11-16%-at biztositja a vizallastol fugg?en. 1972 -ben epult meg Europa legnagyobb vizier?m?ve a Vaskapunal ket duzzasztogattal. Szerbia energiaellatasanak 37,1%-at, Romanianak pedig 27,6%-at ez az egy er?m? biztositja.

Halaszat [ szerkesztes ]

Valaha a Dunan jelent?s halaszat folyt. A Duna kornyeki telepuleseken nagy szamban eltek halaszok. A 19. , majd 20. szazadban azonban a folyot ert nagy foku szennyezes miatt halallomanya nagyban lecsokkent, igy a halaszat is szinte teljes mertekben elt?nt a folyo partjarol. Mindossze hobbihorgaszokat talalni manapsag a folyo partjain. Egyedul a Duna-deltaban maradt meg a kereskedelmi celu halaszat, de ott is nagyban korlatozodott. A Vaskapu vizlepcs? megepitese el?tt Becsben vizameszarszekek m?kodtek es onnan szallitottak tovabb szekeren a halat a francia es a lengyel piacokra. Jelent?s volt a vizaallomany Budapesten is. A Vaskapu vizlepcs? megepitese utan a felette lev? Duna szakaszra a viza mar nem jut fel.

Aranymosas [ szerkesztes ]

A Duna homokja 10?600 mg/m³ aranyat tartalmaz, ami a gazdasagossag hataran termelhet? ki. Ipari kiaknazasa sosem tortent, de a romai kor ota folyik aranymosas a partjain. A Duna hordalekjaban lev? arany legnagyobb resze a Magas-Tauernb?l szarmazik. Itt a kora kreta idejen granit intruzio kepz?dott, amelynek kornyezeteben termesarany tartalmu kvarc telerek jottek letre.

Turizmusa [ szerkesztes ]

A Duna mind az aktiv, mind a passziv kikapcsolodas egyik kedvelt helyszine. A folyo minden szakaszan, de leginkabb a Wachaun , a magyar Dunakanyarban , a Vaskapu-szorosban es a Duna-deltanal szemelyszallito hajok sokasaga varja a turistakat. Els?sorban Budapesten , kisebb reszt Passauban , Linzben , Pozsonyban , Becsben es Belgradban jelent?s a varosnez? hajozas is. A folyo mellett epult szamtalan idegenforgalmi latnivalo is nagyszamban csabitja a turistakat.

Vizi sportok [ szerkesztes ]

Az aktivabb kikapcsolodasra vagyok szamara a Duna mint furd?hely, horgaszhely funkcional. A folyon szamtalan evez?s vizisportot ?z? amat?r vagy professzionalis sportolo is felt?nik. Letezik a folyo tobb mint ketharmadan zajlo, ket honapos Nemzetkozi Duna-tura is.

Kerekparozas [ szerkesztes ]

B?vebben: Duna menti kerekparut

A Duna menten egyre nagyobb mertekben terjed el a kerekparozas is. Donaueschingent?l Pozsonyig a jol kiepult, az EuroVelo 6. szakaszanak reszet kepez? ?Donauradwanderweg”, vagy roviden ?Donauradweg” mintegy 100 000 kerekparost fogad evente, de a folyo alsobb szakaszain is (els?sorban a Szigetkozben es Esztergomtol Budapestig) lehet?seg van a biztonsagos kerekparozasra.

A Dunahoz kothet? alkotasok [ szerkesztes ]

• Ifj. Johann Strauss : Kek Duna kering?
• Jokai Mor : Az arany ember
• Jules Verne : A dunai hajos
• Jozsef Attila : A Dunanal
• Jancso Miklos filmje: Kek Duna kering?
• Claudio Magris : Duna
• Esterhazy Peter : Hahn-Hahn grofn? pillantasa
• Gyukics Peter - dr. Trager Herbert - dr. Toth Ern? : A Duna hidjai - a Fekete-erd?t?l a Fekete-tengerig
• Gyenes Karoly filmsorozata: Europa kek szalagja, a Duna

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Duna. Szerk. Pap Miklos. Budapest: Panorama. 1964.  
• Hol?ik, J., 2001: Ryby slovenskeho useku Dunaja. In: Optimalizacia 2003
• A szlovak?osztrak?magyar Duna-mente. Pozsony: Dajama. 2000. ISBN 80-88975-21-2  
• Miroslav Gerhat – ?tefan Mi?ek – Juraj Pavelek: Dunaj od prame?a po deltu. (hely nelkul): S-Globus. 1991.  
• Der Donauradweg von Passau bis Bratislava. (hely nelkul): Donau NO Tourismus. 2005.  
• Vadon a Dunan: Egy projekt az arteri ligeterd?k megmenteseert
• Dunajske luhy od Moravy po Ipe?

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

A Wikimedia Commons tartalmaz Duna temaju mediaallomanyokat.

Nezd meg a Duna cimszot a Wikiszotarban !

Nezd meg a duna cimszot a Wikiszotarban !

Magyar nyelven [ szerkesztes ]

• Duna tema (Erdekes, ismeretterjeszt? honlap)
• 3D Virtualis Panorama - Dunapart Vacott
• Aktualis dunai vizallas id?sor tablazatok Vizugy.hu - kozerdek? informaciok
• Duna-Ipoly Nemzeti Park: Ertekek es latnivalok a Dunan es artereben. Esztergom, evszam nelkul.
• Fleischer Tamas: Capafogsor a Dunan: A dunai vizlepcs? esete. Budapest, 1992 junius. FLEISCHER KUTATASI PERIFERIA, BUDAPEST, SIP U. 6.
• Danubius Fluvius [1]
• Dunai Szigetek blog
• Dunai horgaszkalauz Archivalva 2011. majus 21-i datummal a Wayback Machine -ben
• A Duna menti vedett teruletek terkepe

Angol nyelven [ szerkesztes ]

• Bibliography on Water Resources and International Law See Danube River . Peace Palace Libray
• Dun.AV - The Danube Panorama Project Archivalva 2011. julius 23-i datummal a Wayback Machine -ben
• Danube Sink
• Aachtopf spring
• The Danube Delta
• Danube Basin Map (GIF - 257 KB) , Map+info, PDF
• International Commission for the Protection of the Danube River
• 'The Ister': A 2840km documentary film journey up the Danube
• Danube Project Centre / Inland Waterway Transport on the Danube river
• Danube regional Project
• The Danube / Danube Tourist Commission | A River's lure Archivalva 2022. februar 6-i datummal a Wayback Machine -ben
• Map of Rhine-Danube Waterway Archivalva 2019. szeptember 17-i datummal a Wayback Machine -ben
• WWF tanulmany a dunai hajozoutrol (Vezet?i osszefoglalo)
• Terkeptar

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

• 1775-os pesti arviz
• 1838-as esztergomi arviz
• 1838-as pesti arviz
• 2002-es kozep-europai aradasok
• 2013-as kozep-europai aradasok