Maria Valeria hid (Most Marie Valerie)
A hid az Esztergomi bazilika felol
Elhelyezkedese	Magyarorszag ,   Szlovakia , Esztergom es Parkany kozott
Athidalt akadaly	Duna
Nevado	Habsburg?Lotaringiai Maria Valeria f?hercegn?
Funkcio	kozuti hid
Legnagyobb tamaszkoz	119,00 m
Nyilasok szama	5
Teljes hosszusaga	517,60 m
Szelesseg	12,30 m
Magassag	14 m
Savok szama	2×1 kozuti sav + 2×1 gyalogjarda/ kerekparut
Tervez?	Feketehazy Janos
Atadas ideje	1895 . szeptember 28. , 1927 . majus 1. 2001 . oktober 11.
Elhelyezkedese
Maria Valeria hid (Most Marie Valerie) Pozicio Esztergom terkepen
e. sz. 47° 47′ 43″ , k. h. 18° 43′ 48″ 47.795209 , 18.729959 47.795209°N 18.729959°E Koordinatak : e. sz. 47° 47′ 43″ , k. h. 18° 43′ 48″ 47.795209 , 18.729959 47.795209°N 18.729959°E
A Wikimedia Commons tartalmaz Maria Valeria hid (Most Marie Valerie) temaju mediaallomanyokat.

A Maria Valeria hid ( szlovakul: Most Marie Valerie ) az esztergomi Primas-sziget es a szlovakiai Parkany kozott, a Duna 1718,8 folyamkilometerenel talalhato. A hid avatasa 1895 . szeptember 28-an volt. Mind az els? es mind a masodik vilaghaboru soran felrobbantottak egyes reszeit. A helyiek emiatt 2001 -ig csak ?Csonkahidnak” neveztek, mivel a hataratkel?hely sokaig a szlovak hidf?nel volt. 2001. oktober 11-en nyitottak meg ujra. A magyar 11 326-os szamu utat koti ossze a szlovak 63-as f?uttal .

Reszei [ szerkesztes ]

A mederhid 5 db sarlo alaku kettamaszu racsos hidbol all. Ehhez kapcsolodik egy rakparti kettamaszu oszverhid a magyarorszagi oldalon.

Epitese [ szerkesztes ]

A hidat Feketehazy Janos tervezte, es 1894 februarjaban a Cathry Szalez hidepit? ceg kezdte epiteni, miutan Vaszary Kolos esztergomi ersek lemondott a vamszedesi jogarol. Az eredeti, ot nyilasu, 496 meter hosszu acelhidat ket ev alatt epitettek fel. Az uj vashidat, a regi hidtol 120 meterrel feljebb kezdtek epiteni, hogy a forgalmat a lehet? legrovidebb uton a varoskozpontba vezethessek.

Az akkor meg kozigazgatasilag kulonallo esztergomi ?varosreszek” kozott vita kezd?dott a hid helyer?l. A vizivarosiak szerettek volna, ha rajtuk keresztul erkezik a forgalom a kiralyi varosba. Ennek kovetkezmenye az lett, hogy a szigeti toltes es a Kis-Duna hidak nem keszultek el a nagy hid felavatasaig.

A kesz hidat 1895. szeptember 28-an adtak at hatalmas unnepseg kereteben, amelyen a kormany tobb tagja is reszt vett. A hidat aznap ejfelig vam nelkul volt szabad hasznalni. Ezutan 1918 -ig az atkeleskor vamot kellett fizetni. A hidszentelest Vaszary biboros - hercegprimas vegezte. ^[2] Esztetikai okokbol valtozo nyilasmerettel epult, a kozeps? pillerei kozotti tavolsag 118 meter volt, ami abban a korban rekordnak szamitott. Felszerkezete folyometerenkent 5 tonna koruli volt, ami nagyon konny?nek mondhato. Az epites iratai fennmaradtak, ezekb?l tudjuk a munkak el?rehaladasanak gyors utemet. A ket m?szaki ellen?r ? Eltet? Akos es Pischinger Gyula ? hetente keszitettek rajzos jelentest. A kiraly engedelyevel a hidat Maria Valeria f?hercegn?r?l, I. Ferenc Jozsef lanyarol neveztek el.

Els? ujjaepites [ szerkesztes ]

A hidon 24 even at elenk forgalom zajlott. A trianoni dontes ertelmeben a Duna allamhatarra valt, a hidat lezartak. A csehszlovak legionariusok 1919 . julius 22-en felrobbantottak a parkanyi oldalon lev? nyilast, amit kes?bb ideiglenes gyaloghiddal potoltak. A gazdasagi szuksegesseg es a Nemzetkozi Duna Bizottsag osztonzesere Csehszlovakia 1922-ben megkezdte a hidszerkezet helyreallitasat. A munkalatokat 1923?24-ben a Ceskomoravska Koiben ceg, 1926-ban a pilseni ?koda M?vek vegezte. 1927-ben a pozsonyi Artur Komlos ceg a korszer?tlen fa utpalyat vasbetonlemezre cserelte, es aszfaltburkolattal latta el. A hidon a forgalom 1927. majus 1-jen indult ujra, az autoforgalmat pedig 1928-tol engedelyeztek. ^[3]

Masodszor 1944 . december 26-an a visszavonulo nemet csapatok a harom kozeps? nyilast felrobbantottak. A masodik rombolas nyomai tobb mint fel evszazadig lathatok voltak.

Masodik ujjaepites [ szerkesztes ]

El?szor 1964 -ben ult ossze a Magyar-Csehszlovak Kozlekedesi Albizottsag, hogy megvitassa a hid jov?jet, de sem ekkor, sem az 1987 -ig lefolytatott szamos targyalason nem szuletett dontes az ujjaepitesr?l. Az 1980-as evek kozepen civil kezdemenyezesre letrehoztak Esztergomban es Parkanyban is a Hidbizottsagot. Evtizedes munka utan sikerult elnyerni az unios Phare-program tamogatasat. 1998 -ban jott letre miniszteri szint? megallapodas, es vegul 1999 . szeptember 16 -an megszuletett a hid ujjaepiteser?l es a kapcsolodo letesitmenyek megepiteser?l szolo kormanykozi megallapodas. A beruhazas 19,4 millio euroba kerult. Ebb?l a hidepites 12 millio eurot tett ki, a tobbi penz a felhajto- es bekot?utak epitesere, es a vamhazra ment el. Felvet?dott, hogy megvaltoztatjak a hid nevet ?Baratsag” hidra, hogy a hid neve ne utaljon az Osztrak?Magyar Monarchia -beli id?kre, de vegul az otletet elvetettek.

Az epitkezes 2000 oktobereben kezd?dott. A ket epsegben megmaradt parti nyilast felujitottak, a felrobbantott harmat ujragyartottak. Az eredeti 7,2 meteres ?rszelvenyt az uj el?irasok szerint 9,5 meterre emeltek a szlovak fel keresere. Az uj hid ivesebb lett a korabbinal, igy azonban vasuti forgalom lebonyolitasara nem alkalmas. (A hidat azert epitettek ivesre, mert meg nem volt tisztazott a B?s?nagymarosi vizlepcs? ugye). Ekkor alkalmaztak el?szor azt a technikat, amelynek segitsegevel a hidelemeket a parton szereltek ossze, majd uszalyokon szallitottak a helyszinre, es hidraulikaval emeltek helyere egy orai munkaval. Az utolso ? 603 tonnas ? iv 2001. julius 27-en kerult a helyere. Az elkeszult hidat 2001 . oktober 11-en adta at Mikula? Dzurinda szlovak es Orban Viktor magyar miniszterelnok, valamint Gunter Verheugen , akkori EU-b?vitesi biztos.

A hidon atvezet? ut a Duna kozepvonalaig a szlovakiai 63-as f?ut , onnantol magyar teruleten a 11 326-os mellekut .

A hid hatasa a tersegre [ szerkesztes ]

Mig a hid nem allt, a ket varos kozott komppal zajlott a kozlekedes. Az ujjaepult hid valodi hatarvarossa tette Esztergomot es Parkanyt. A hataratkel? 2005 -os forgalma husszorosa volt a 2001 el?ttinek. Az atadast kovet? egy ev alatt kozel 2,5 millio szemely es 500 000 jarm? lepte at itt a hatart. A hid szorosabbra f?zte Esztergom es Parkany kapcsolatat. A Parkany kornyeki 24%-os munkanelkuliseg a felere csokkent. ^[4] A Maria Valeria hid nemcsak e ket varos jelkepeve valt, hanem a kozvetlenul a hidnak koszonhet?en letrejott Ister-Granum Euroregioeva is. Ujjaepitese ota 3,5 tonnas sulykorlatozas van rajta ervenyben. Emiatt tervezik egy uj hid epiteset, ^[5] ami osszekotne Esztergom es Parkany ipari parkjait is. Ez a szinten tervezett M10 -es autopalya vege lenne a magyar oldalon, es Nyitraig vezetne a szlovak oldalon. (A teherforgalom szamara a teherkompot 2016-ban helyeztek uzembe, amely a Nyaros-sziget eszaki csucsanal, a volt Esztergomi szenrakodo folott teremt kapcsolatot a parkanyi iparteleppel. ^[6] )

A hid erdekessege, hogy a kornyek szerelmeseinek is ad lehet?seget, akik lakatokat helyeznek el a korlaton szerelmuk szimbolumakent. ^[7]

Statisztikai adatok [ szerkesztes ]

Gepjarm?forgalom az esztergom-parkanyi hataratkel?n ^[8]

A komp forgalma 2000. augusztus?2001. oktober kozott, az atadas el?tt

• szemelygepkocsi: 39 660
• autobusz: 79
• tehergepjarm?: 478
• motorkerekpar: 196
• szemelyforgalom: 429 655

A hid forgalma az atadas utan 2001. oktober?2002. augusztus kozott

• szemelygepkocsi: 427 627
• autobusz: 9 222
• teherjarm?: 3624
• motorkerekpar: 3 092
• szemelyforgalom: 1 920 672

Keptar [ szerkesztes ]

• 
  Az epitkezes 1893-ban
• 
  Az elkeszult hid 1895-ben. A hatterben a regi hajohid a vizen
• 
  A hidat diszit? Magyar Kiralysag-cimer
• 
• 

Legi felvetelek [ szerkesztes ]

• 
  Esztergom, Maria Valeria hid legi felvetelen
• 
  A Bazilika es a Maria Valeria hid - legi foto (Esztergom)
• 
  Az esztergomi bazilika es a Maria Valeria hid latkepe madartavlatbol

Irodalom [ szerkesztes ]

• Toth Ern? dr. ? Kolozsi Gyula: Az esztergomi Duna-hid 57 ev utan ujja epult. In: Kozuti es Melyepitesi Szemle , 2002. 3. szam. HU ISSN 1419-0702
• A Visegradi orszagok technikai m?emlekei (Magyar Mernoki Kamara, 2004) ISBN 963 214 544 5
• Gyukics Peter - Toth Ern? dr.: Hidak Magyarorszagon (Yuki Studio, 2005) ISBN 963-218-975-2
• Kara Katalin - Toth Ern? dr. (szerk): Hidjaink . A romai oroksegt?l a mai oriasokig (Kozlekedesfejlesztesi Koordinacios Kozpont, 2007) ISBN 978-963-06-3045-0
• Toth Ern? dr. (szerk): Duna-hidjaink (Kozlekedesfejlesztesi Koordinacios Kozpont, 2009) ISBN 978-963-88495-1-9
• Toth Ern? dr.: 50 hidmernoki konferencia ? 1962?2009 (Kozlekedesfejlesztesi Koordinacios Kozpont, 2009) ISBN 978-963-88495-0-2
• Gyukics Peter - Trager Herbert dr. - Toth Ern? dr.: A Duna hidjai . A Fekete-erd?t?l a Fekete-tengerig (Yuki Studio, 2010) ISBN 978-963-87472-1-1

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Hodossy Gyula : A Maria Valeria hid tortenete (Dunaszerdahely, 1999)

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• A hid reszletesebb tortenete
• Dunaujvaros.com
• Esztergomi Maria Valeria Duna-hid ? Pont-Terv Mernoki Tervez? es Tanacsado Rt.