Ruandai Koztarsasag
Republika y'u Rwanda Republique Rwandaise Republic of Rwanda Jamhuri ya Rwanda
Ruanda zaszlaja Ruanda cimere
Nemzeti motto : Szabadsag, Egyuttm?kodes, Fejl?des Nemzeti himnusz : Rwanda nziza
F?varosa	Kigali
d. sz. 1° 57′ , k. h. 30° 04′ -1.95 , 30.066666666667 1.950000°S 30.066667°E Koordinatak : d. sz. 1° 57′ , k. h. 30° 04′ -1.95 , 30.066666666667 1.950000°S 30.066667°E
Allamforma	koztarsasag
Vezet?k
Elnok	Paul Kagame
Miniszterelnok	Edouard Ngirente
Hivatalos nyelv	francia , angol , kinyarvanda
Beszelt nyelvek	szuaheli (f?leg videken)
fuggetlenseg	Belgiumtol
kikialtasa	1962 . julius 1.
Tagsag	Lista Egyesult Nemzetek Szervezete Nemzetkozosseg Afrikai Unio Kereskedelmi Vilagszervezet Egyesult Nemzetek Szervezete Biztonsagi Tanacsa Nemzetkozi Ujjaepitesi es Fejlesztesi Bank Nemzetkozi Fejlesztesi Tarsulas Nemzetkozi Penzugyi Tarsasag Nemzetkozi Beruhazasbiztositasi Ugynokseg Beruhazasi Vitak Rendezesenek Nemzetkozi Kozpontja Afrikai Fejlesztesi Bank UNAMID ACP-orszagok Interpol Vegyifegyver-tilalmi Szervezet UNESCO Egyetemes Postaegyesulet Nemzetkozi Tavkozlesi Egyesulet Frankofonia Nemzetkozi Polgari Vedelmi Szervezet Meteorologiai Vilagszervezet Egeszsegugyi Vilagszervezet Kozep-afrikai Allamok Gazdasagi Kozossege World Customs Organization
Nepesseg
Nepszamlalas szerint	13 246 394 f? (2022) [1]
Rangsorban	76
Becsult	13 600 000 [2] f?  (2022)
Rangsorban	76
Neps?r?seg	525 f?/km² [3]
GDP	2005
Osszes	12 620 millio  USD ( 131 )
Egy f?re juto	1586 USD (144)
HDI  (2007)	0,460 (167) ?  alacsony
Foldrajzi adatok
Terulet	26 338 km²
Rangsorban	144
Viz	5,3%
Id?zona	CAT ( UTC +2)
Egyeb adatok
Az adatok megjelenitesehez kattints a cim mellett talalhato ?[kinyit]” hivatkozasra.
Penznem	Ruandai frank ( RWF )
Nemzetkozi gepkocsijel	RWA
Hivoszam	250
Segelyhivo telefonszam	112 912
Internet TLD	.rw
Villamos halozat	230 volt
Elektromos csatlakozo	Europlug SEV 1011
Kozlekedes iranya	jobb
A Wikimedia Commons tartalmaz Ruandai Koztarsasag temaju mediaallomanyokat.
Kongoi Demokratikus Koztarsasag Uganda Tanzania Tanzania Burundi KIGALI Ruhengeri Byumba Gisenyi Gitarama Kibuye Kibungo Cyangugu Butare Kivu-to Karisimbi terkep szerkesztese

Ruanda Afrika kozeps? reszen, az Egyenlit?t?l nehany fokkal delre fekv?, nagy neps?r?seg? orszag. Terulete Magyarorszagenak kevesebb mint egyharmada.

Neve bantu nepnevet ?riz. Az egykori nemet gyarmat 1920 es 1962 kozott ? Nepszovetsegi , majd ENSZ gyamsagi teruletkent ? belga fennhatosag ala tartozott Burundival egyutt, Ruanda-Urundi neven. Fuggetlenseget 1962 -ben kialtotta ki. Az europai gyarmatositas hatasara ^{[ forras? ]} azonban az addig stabil tarsadalmi rendszer felborult, es ennek kovetkezmenyekent a f?leg foldm?velesb?l el? hutuk es az allattenyeszt? vagy ertelmisegi tuszik kozott viszaly keletkezett. Az ellentet 1994 -ben nepirtasig fajult, ami tobb szazezer ember halalaval zarult.

Foldrajz [ szerkesztes ]

Az orszag felszinenek zomet a Kelet-afrikai-magasfold uralja, amelyet nyugatrol a Kivu-to arka, eszakon pedig a vulkanikus Virunga-hegyseg hatarol. A nyugati hatarvidek a Nagy-hasadekvolgy resze. Az orszag tobb resze kelet fele lassan lejt? termekeny dombvidek.

Hatarai: Burundi 315 km, Kongoi Demokratikus Koztarsasag 221 km, Tanzania 222 km, Uganda 172 km. Osszes hatara: 930 km. Tengerparttal nem rendelkezik.

Domborzat [ szerkesztes ]

Az orszag nagy resze 1500 m felett fekszik. Legmagasabb pontja a Karisimbi vulkan (4519 m).

Vizrajz [ szerkesztes ]

A Nilus es a Kongo vizvalasztoja Ruanda nyugati reszen lev? magaslatokon huzodik. Nyugati hataran a Nagy-hasadekvolgyben fekszik a Kivu-to .

Eghajlat [ szerkesztes ]

A tropusi eghajlatot a jelent?s tengerszint feletti magassag enyhiti.

Eghajlata mersekelt; ket es?s evszak jellemzi (februar-aprilis, november-januar); eghajlata enyhe a hegyekben, ahol fagy es ho is lehetseges. A hegyekben az atlagos napi h?merseklet 10-15 °C.

El?vilag, termeszetvedelem [ szerkesztes ]

Lasd meg: Kategoria:Ruanda allatvilaga

Jellegzetes allata a hegyi gorilla .

Veszelyforrasok [ szerkesztes ]

Id?szakos szarazsag; a vulkanikus Virunga-hegyseg az orszag eszaknyugati reszen talalhato, a Kongoi Demokratikus Koztarsasag hataran. Az ott fekv? Visoke (3711 m) az orszag egyetlen aktiv vulkanja.

Erd?irtas, a fak nem ellen?rzott kivagasa; tulzott legeltetes; foldromlas; talajerozio; a talaj termekenysegenek csokkenese (talajkimerules); vizes el?helyek romlasa es a biologiai sokfeleseg csokkenese; elterjedt orvvadaszat.

Nemzeti parkjai [ szerkesztes ]

Ruanda nemzeti parkjai: ^[4]

• Akagera Nemzeti Park: mocsarak es tavak siksagon. Egyaltalan nem jellemz? taj az orszagra.
• Nyungwe Nemzeti Park: Afrika legnagyobb osszefugg? hegyi erdeje.
• Vulkanok Nemzeti Park (Parc National des Volcans) : kulonosen a gorillakrol nevezetes.

Tortenelem [ szerkesztes ]

B?vebben: Ruanda tortenelme

A mai Ruanda teruleten eredetileg a pigmeusokhoz tartozo twa torzsek eltek. A 15-16. szazadban eszak fel?l magas termet?, hamita eredet? pasztorkodo nepek, tuszik es a bantu hutuk vandoroltak be, es hoztak letre egy feudalis kiralysagot.

Egyes velemenyek szerint, a hutuk es tuszik eredetileg nem ket kulonboz? nep, hanem egy nep ket kulonboz? kasztja vagy retege vagy osztalya. ^{[ forras? ]} A tuszik marhat tartottak es ?k voltak az arisztokratak. A kozrend? foldm?vesek pedig a hutuk. Mivel egy nep, a korulottuk el? mas nepek kozos neven: kinyarwanda vagy banyamulenge nevezik ?ket.

A CIA Factbook szerint a hutuk bantuk , a tuszik hamitak ^[5] .

A nemetek az orszagot 1890 -ben a szomszedos Burundival egyutt Ruanda-Urundi neven Nemet Kelet-Afrikahoz csatoltak. Az els? vilaghaboru soran a belgak foglaltak el, es 1923 -ban Belgium mandatumterulete lett. 1962 -ben bels? onkormanyzatot kapott, es az ENSZ Kozgy?lesenek dontese ertelmeben Ruandat 1962 . julius 1-jen fuggetlen koztarsasagga nyilvanitottak.

A ket nepcsoport ( hutuk es tuszik ) kozotti ellentet az 1930-as evekben alakult ki. A belgak politikaja csak sulyosbitotta a helyzetet. ?k nem egyseges nepkent, hanem ket kulon rasszkent kezeltek ?ket es megakadalyoztak a ket osztaly kozott korabban meglev? szorvanyos atjarast. ^{[ forras? ]} A helyi igazgatas teljesen a tuszik kezebe kerult. A gyarmati id?kben az oktatasi rendszer csaknem kizarolag tuszikat kepzett. Ugyanakkor a fuggetlensegi torekvesek vezet?i a tuszik voltak, akik a fuggetlensegt?l a korabbi kiralysag maradektalan helyreallitasat remeltek. A tuszi kiralysagokat ugyanis a belgak nem szamoltak fel, de jelent?sen korlatoztak hataskoruket.

1990 -ben veres polgarhaboru tort ki Ruandaban. A tuszi kisebbseg meg akarta donteni a hutuk hatalmat. 1993 -ban t?zszunetet kotottek, koalicios kormany alakult, de egy evvel kes?bb ismet kiujultak a harcok, s?t atterjedtek a szomszedos Zaire -ra is, ahol szinten polgarhaborus allapotok uralkodtak. A polgarhaboru, a nepirtas es az ezeket kovet? menekultvalsagok soran kb. masfel millio ember halt meg.

B?vebben: Ruandai nepirtas

A nepirtasert felel?ssegre vontak a korabbi ruandai elnokot, es eletfogytiglani bortonbuntetesre iteltek. A harcok 1994 -ben veget ertek, de Ruanda tovabbra is erintett volt a zairei polgarhaboruban.

Ruandaban uj koalicios kormanyzat alakult 2001 -ben. 2003 marciusaban uj alkotmanyt fogadtak el, amely egyenl? jogokat biztosit a ket nepnek, a parlamentben pedig fele-fele aranyban jeloli ki a kepvisel?ket.

2009. november 29-en a Brit Nemzetkozosseg tagja lett. ^[6]

Allamszervezet es kozigazgatas [ szerkesztes ]

Alkotmany, allamforma [ szerkesztes ]

Az orszag koztarsasag. A mai alkotmanyat 2003 -ban fogadtak el.

Torvenyhozas, vegrehajtas, igazsagszolgaltatas [ szerkesztes ]

A Parlament 2 kamarabol all, a Kepvisel?hazbol es a Szenatusbol.

Az igazsagszolgaltatasi szervezet a Legfels?bb Birosagbol (Cour Supreme) all, valamint tartomanyi es helyi birosagokbol.

A torvenyek a nemet es belga jogrendszeren alapulnak, amit kiegeszit a szokasjog.

Altalanos szavazojog: 18 ev felett.

Politikai partok [ szerkesztes ]

Ez a szakasz egyel?re ures vagy er?sen hianyos . Segits te is a kib?viteseben!

Kozigazgatasi beosztas [ szerkesztes ]

Az orszagot ot tartomany alkotja:

Kigali Nord Est Sud Ouest

Vedelmi politika [ szerkesztes ]

B?vebben: Ruanda hadereje

Vedelmi kiadasokra a GDP 1,3%-at forditjak. Aktiv szolgalatban lev?k szama: 32.500 f?. 18 eves kor felett lehet onkent jelentkezni a hadseregbe, kotelez? sorozas nincs. A belepeshez ruandai polgarnak kell lenni, es szukseges a 9. iskolai osztaly elvegzese is. A szolgalat szerz?des alapjan tortenik, ami 5 evre szol es ez ketszer meghosszabbithato, de lehet karrier alapu is. Utobbi esetben 20 ev szolgalat utan a tisztek szamara nyugdijba lehet vonulni, vagy egyebkent 40-60 eves kor eleresekor.

Nepesseg [ szerkesztes ]

Kepek

A nepessegszam 1994 elejen kb. 7 millio volt, ez a nepirtas utan 5,5 millio korulire csokkent. A kovetkez? evekben gyors novekedesnek indult.

Ruanda nepessegenek novekedese ^[7]

Ev	Neps?r?seg (f?/km²)	Nepesseg (millio f?)
1960	119	2,9
1970	152	3,7
1980	208	5,1
1990	293	7,2
2000	325	8,0
2010	415	10,2
2018	507	12,5

Altalanos adatok ^[8] [ szerkesztes ]

(2020-as becsles)

• Varosi lakossag aranya: 17,4%.
• Szuleteskor varhato elettartam: ferfiaknal 63,2 ev, n?knel 67,1 ev.
• Nepessegnovekedes: 2%.
• Irastudatlansag: 27%.

Nepesebb telepulesek [ szerkesztes ]

Ruanda varosai
Rangsor	Nev	Lakossag			Tartomany
		1991-es nepszamlalas	2002-es nepszamlalas	2005 -os becsles
1.	Kigali	232 733	603 049	745 261	Kigali
2.	Butare	28 645	77 449	89 600	Deli
3.	Gitarama	11 679	84 669	87 613	Deli
4.	Ruhengeri	29 578	71 511	86 685	Eszaki
5.	Gisenyi	21 918	67 766	83 623	Nyugati
6.	Byumba	n.a.	66 268	70 593	Eszaki
7.	Cyangugu	8 911	59 070	63 883	Nyugati
8.	Nyanza	n.a.	55 699	56 679	Deli
9.	Kabuga	n.a.	51 693	54 246	Eszaki
10.	Ruhango	n.a.	43 780	54 104	Eszaki
11.	Rwamagana	n.a.	47 203	50 081	Keleti
12.	Kibuye	4 242	46 640	48 024	Nyugati
13.	Kibungo	6 912	43 582	46 240	Keleti
14.	Gikongoro	n.a.	32 427	31 832	Deli
15.	Umutara	n.a.	8 437	10 427	Keleti

Etnikai, nyelvi, vallasi megoszlas [ szerkesztes ]

Az orszagban a hivatalos nyelvek a ruandai , a francia es az angol , de beszelik meg a szuahelit is.

A lakossag 84%-a hutu, 15%-a tuszi, 1%-a pedig twa pigmeus .

A lakossag 50%-a romai katolikus, 39%-a protestans (nagy resze adventista ), 4,5% egyeb kereszteny, 1,8%-a szunnita muszlim , a maradek egyeb. ^[8]

Szocialis rendszer [ szerkesztes ]

Ez a szakasz egyel?re ures vagy er?sen hianyos . Segits te is a kib?viteseben!

Gazdasag [ szerkesztes ]

Ruanda egy videki agrarorszag, ahol a mez?gazdasag adja az exportbevetelek mintegy 63%-at. Valamennyi asvanyi anyaggal es feldolgozott mez?gazdasagi termekekkel is rendelkezik. A neps?r?seg magas, de a f?varos, Kigali kivetelevel, a lakossag nem koncentralodik a nagyvarosokban ? 12 millio lakosa kis foldteruleten terul el. A turizmus, az asvanyi anyagok, a kave es a tea Ruanda f? devizaforrasai. Ruanda termekeny okoszisztemaja ellenere az elelmiszer-termeles gyakran nem tart lepest a kereslettel, ezert elelmiszerimportra van szuksege. Az energiahiany, a szomszedos allamok instabilitasa es a mas orszagokkal valo megfelel? kozlekedesi kapcsolatok hianya hatraltatja a maganszektor novekedeset.

Altalanos adatok [ szerkesztes ]

Gazdasagi adatok a CIA World Factbook alapjan 2015-2017-ben: ^[8]

• Hazai ossztermek ( GDP /f?): 2100  USD (PPP 2017-ben).
• GDP novekedes 6,1% (2017)
• Nemzeti ossztermek ( GDP ) megoszlasa 2017-ben: mez?gazdasag 30,9%, ipar 17,6%, szolgaltatasok 51,5%.
• Munkaer?: 6,227 millio f? (2017)
• Munkanelkuliseg: 2,7% (2014)
• Inflacio: 4,8% (2017), 5,7% (2016)

Gazdasagi agazatok [ szerkesztes ]

Mez?gazdasag [ szerkesztes ]

Teruletenek 47%-a mez?gazdasagilag m?velhet?. Ontozott terulet 96 km².

Ruanda a legkevesbe fejlett orszagok koze tartozik. A munkaer? 90%-at foglalkoztato mez?gazdasagban felaprozott parcellakon folyo novenytermesztes ( banan -, bab -, cirok -, manioka -, foldimogyoro - es burgonyatermesztes ) els?sorban a letfenntartast elegiti ki. Piretrum (krizantembol keszult rovarol? szer). A tea - es kavetermesztes adja az orszag kivitelenek 85%-at.

Ipar [ szerkesztes ]

Asvanykincsekben szegeny orszag, keves kassziterit-, volfram-, arany, on- es berillkeszlete van. Ipara a mez?gazdasag termekeit dolgozza fel.

Ipari termekek: cement , kisuzemi italok, szappan , butor , cip? , m?anyag termek, textilia, cigaretta .

Kereskedelem [ szerkesztes ]

• Exporttermekek: kave , tea , b?r , onerc .
• Importtermekek: elelmiszer, gepek, berendezesek, acel, k?olajtermekek, epit?anyag.

F?bb kulkereskedelmi partnerek (2017): ^[8]

• Kivitel: Egyesult Arab Emirsegek 38,3%, Kenya 15,1%, Svajc 9,9%, Kongoi Demokratikus Koztarsasag 9,5%, USA 4,9%, Szingapur 4,5%
• Behozatal: Kina 20,4%, Uganda 11%, India 7,2%, Kenya 7,1%, Tanzania 5,3%, Egyesult Arab Emirsegek 5,1%

Energia [ szerkesztes ]

Energia el?allitasa evente: 525 millio kWh (2016-os becsles)

Letesitett kapacitas: 191 MW

• Vizer?m?: 51%
• Fosszilis energia: 42%
• Megujulo energia: 7%

Kultura [ szerkesztes ]

Kepek

A lakossag legnagyobb resze a letminimum alatt el. Kicsiny hazaik sarbol es valyogbol epulnek, s gyakran hullamlemez fedi ?ket. A hazak zomeben nincs se villany, se gaz, s?t folyoviz sincs. A f?utak mellett van nehany kut, az asszonyok es gyerekek (ez az ? munkajuk) innen hordjak a vizet kannakban a fejukon. R?zset az ut szeler?l szednek, s szaraz id?ben eteluket a haz el?tt felallitott kovekre tett edenyekben f?zik. Amikor esik az es?, a hazakban allitjak fel rogtonzott t?zhelyeiket. Mivel nincs kemeny, a fust a tet?n at tavozik, s messzir?l ugy nez ki, mintha az egesz haz egne. Eteluk f?leg manioka , edesburgonya , kukorica , zoldseg- es gyumolcsfelek.

Elvben fellelhet? a modern elet minden kelleke: viz, villany, telefon, kabeltelevizio stb. Ezek az eszkozok azonban a gyakorlatban igen ritkan m?kodnek egyszerre.

A ruandai (es egyben a fekete afrikai) ember szemeben az eletnek a kozosseg ad ertelmet. Az afrikai kultura a " mi " kulturaja, szemben az europai " en " kulturajaval. Az emberek elete a nagycsaladban valik teljesse, ahol mindent megosztanak. Ami az enyem, az a tied is, ami a tied, az az enyem is, ha egy nagycsaladhoz tartozunk. A nagycsalad nemcsak a ver szerinti rokonokat foglalja magaban, hanem a baratokat es a munkatarsakat is. Igy peldaul a kulfoldiek is belekerulhetnek ebbe a csaladba, ha felvallaljak a nagycsaladhoz valo tartozasbol ered? kotelezettsegeket.

Bar a lakossag zome kereszteny es a keresztenysegt?l varja az udvosseget, de az afrikai ?svallas hagyomanyai szerint oldja meg a mindennapi gondjait.

Az afrikai ?svallas alapvet? tanitasa a legf?bb lenybe vetett hit. A kulonboz? torzsek azonban igen valtozatosan itelik meg e legf?bb leny szerepet a mindennapi eletben. Sokan azt hiszik, hogy a f?isten elerhetetlen messzesegben van, ezert istentiszteletukkel a masodrend? istenek fele fordulnak, akik kozelebb allnak a vilag dolgaihoz. Az afrikai ember szamara a csalad es a torzs fontosabb mint az egyen, s e kiterjedt csalad az el?k mellett a holtakat is magaba foglalja. A holtak az igazi vezet?k, akik figyelemmel kiserik leszarmazottaik dolgait, s akik buntetnek vagy jutalmaznak aszerint, hogy utodaik betartottak-e a ritusokat es a torvenyeket. Sok ruandai ember fordul ?sei szellemehez segitsegul. ^[9]

Az orszagban 2008 ota tilos a le nem bomlo anyagbol keszult szatyrok, taskak (nejlonzacskok) hasznalata. Erzekelhet? is a tisztasag kulonbsege a kornyez? orszagokhoz kepest. A tervek alapjan a m?anyag tovabbi formait is tiltani fogjak a kornyezet tisztasaganak megovasa celjabol. ^{[10] [11]} A ruandai kep ett?l meg afrikai: kerekparos es motoros forgalom, az asszonyok legalabb egy zsakot cipelnek a fejukon, es a hatukra kotott leped?kben csecsem?k lognak.

Az autopark szinte kizarolag Toyotakbol all; kisbusz, kisauto, luxusdzsip, teherauto, szinte mind ugyanazzal a jelvennyel. ^[12]

Oktatasi rendszer [ szerkesztes ]

A 2000-es evek elejen a gyerekek 90%-a beiratkozik ugyan az els? osztalyba ? ami Fekete Afrikaban jelent?s eredmeny ? de 34% a kimaradasok es osztalyismetlesek miatt csupan az els? nehany osztalyt vegzi el. Falun messze van az iskola, a szul?k nem kepesek finanszirozni gyermekeik tanittatasat. Allami tanterv es egyseges tankonyvrendszer nincs, a tanitok tobbsegenek csak erettsegije van. Ezert mar az elemi iskolai neveles biztositasa is hatalmas kihivas.

Az altalanos iskola also osztalyaiban a torzsi nyelvet, a fels?bb osztalyokban, a kozepiskolakban es az egyetemeken mar vagy a franciat vagy az angolt hasznaljak. ^[9]

Kulturalis intezmenyek [ szerkesztes ]

A Kigali Memorial Center egy nagy villaban all a f?varos egyik dombjanak tetejen. Az 1994-es nepirtas tortenetet, esemenyeit mutatja be.

Tudomany [ szerkesztes ]

Ez a szakasz egyel?re ures vagy er?sen hianyos . Segits te is a kib?viteseben!

M?veszetek [ szerkesztes ]

Fontos m?veszeti ag a tanc, ami a mindennapi eletben gyakran megjelenik. A harcokat idez? tancot transz-szer? dobolas kiseri.

A Gorillak a kodben cim? 1998-as film Dian Fossey antropologusn? eletenek tortenetet dolgozza fel, aki hegyi gorillak megmenteseert vivott harcot az orvvadaszok ellen, akik vegul megoltek. Kulonleges modszereivel sikerult elnyernie az allatok bizalmat: koztuk elt, utanozta hangjukat es mozdulataikat.

Az orszag tortenete megjelenik a Hotel Ruanda cim? 2004-es filmben, ami a ruandai nepirtast abrazolja.

Hagyomanyok, szokasok [ szerkesztes ]

Ruandaban a hazassag nem csupan ket fiatal maganugye, hanem ket nagy csalad szovetsege. Itt az a hagyomanyos videki szokas, hogy a ker?nek tehenet kell adnia a lanyert. A lanykeres olyan, mint egy piaci alku: a lany apja mond egy szamot, majd a ker? megprobal lealkudni bel?le, aztan megegyeznek egy, kett? vagy ennel tobb tehenben. A tehen szama nem a lany ara, hanem szimbolum: a v?legeny csaladjanak koszonete azert, mert a szul?k felneveltek lanyukat a v?legeny csaladjanak. A menyasszony innent?l kezdve a v?legeny csaladjaba tartozik. Szuletend? gyermekei a v?legeny csaladjat szaporitjak. Ruandaban a tulelesre akkor van esely, ha a csalad nagy es er?s. Itt a n? legf?bb erteke: a termekenysege. Ezzel jarul hozza a csalad es a torzs fennmaradasahoz. ^[9]

A Kivu-to kornyeken latni a teljesen fabol keszult ketkerek? hagyomanyos jarm?veket, melyek kerekparhoz hasonlitanak. Csukudu nak vagy csikudu nak hivjak es f?leg a kongoi oldalon elterjedt, de Ruandaban is talalkozni veluk. Els?sorban aruszallitasra hasznaljak. A kerekeit gyakran tomor gumival vonjak be.

Gasztronomia [ szerkesztes ]

A szegenyseg miatt els? latasra nem fedezhetunk fel komolyabb etkezesi kulturat (manioka es rizs a f? taplalek), de hosszabb ruandai tartozkodassal eszrevehetjuk f?leg gyumolcs es zoldseg alapanyagu valtozatos eteleiket.

Kozlekedes [ szerkesztes ]

Kepek

• Repul?ter: 4 db szilard burkolatu, amib?l 1-nek van 3000 m-nel hosszabb kifutopalyaja (tovabbi 3 db burkolatlan kifutopalyaval rendelkezik)
• Vasuthalozat: Ruandaban nincs vasut
• Kozuthalozat: 4700 km, amib?l szilard burkolatu 1207 km (2012-es adat)
• Viziutak: a Kivu-to kis merules? csonakokkal hajozhato
• Kikot?k: Cyangugu, Gisenyi, Kibuye (Kivu-to)

Az orszag nagyobb telepuleseit buszhalozat koti ossze. Ezek tobbnyire a varoskozpontbol indulnak.

Kommunikacio [ szerkesztes ]

A kormany beruhaz az intelligens varosi infrastrukturaba; az LTE nagykereskedelmi szolgaltatasok b?vulnek; a kormany elinditja a SIM-kartyak regisztraciojat; a novekv? gazdasag es a kulfoldi segelyek a szeles kor? szegenyseg ellenere segitik a tavkozlesi agazat beinditasat; lassan liberalizaljak a mobil szektort; a verseng? uzemeltet?k nemzeti szaloptikai gerincet hoznak letre, amely csatlakozik a szomszedos orszagok tenger alatti kabeleihez, ez megszunteti a draga m?holdas kapcsolattol valo fugg?seget.

Egyeb telekommunikacios adatok [ szerkesztes ]

Hivojel prefix	9X
ITU zona	52
CQ zona	36

Turizmus [ szerkesztes ]

Az orszagba valo beutazashoz vizum szukseges, kivetel Kanada , Nemetorszag , Hongkong , Kenya , Del-Afrika , Svedorszag , Nagy-Britannia es az USA polgarai.

Ruanda a metrikus rendszert hasznalja. A lakossagi elektromos halozat 240 V, 50 Hz-es. A fali csatlakozok 2-polusu, kerek dugot fogadnak.

Az orszagban nincsenek olyan penzkiado bankautomatak (ATM-ek), amik nemzetkozi bankkartyakat is elfogadnak. Az orszag lenyegeben egesz evben kellemes eghajlattal rendelkezik, azaz latogathato.

A hegyi gorillak a szaraz evszakban (majustol oktoberig) konnyebben megfigyelhet?k.

Eszakkeleten gyakoribbak a heves es?k. A Karisimbi vulkant gyakran takarja ho.

Az uzletek es hivatalok altalaban 8:30 es 16:30 kozott vannak nyitva (egyes helyek 17:30-ig). Del es 14 kozott rovid ebedszunetet tartanak. Sok uzlet folyamatosan nyitva tart.

Az orszag altalanossagban biztonsagosnak szamit. Figyelmet erdemel (mint sok nagyvaros eseten) Kigali ejszakai elete, illetve a videken valo boklaszas, mert tobb helyen taposoaknak vannak a foldben.

A fenykepezesre a ruandaiak kulonosen erzekenyek, mindig erdemes engedelyt kerni ra (kiveve, ha tajkepet fenykepezunk, amin emberek vagy epitmenyek nem latszanak).

Latnivalok [ szerkesztes ]

• Parc National des Volcans ? nemzeti park
• Kigali Memorial Centre ? a nepirtas emlekhelye
• Gisenyi homokos partjai
• Parc National Nyugwe erd? ? csimpanzok es fekete-feher kolobusz majmok
• Kigali ejszakai elete

Egeszsegugyi kockazatok [ szerkesztes ]

Nagy az ebola veszely. ^[13]

Sport [ szerkesztes ]

Lasd meg: Ruandai labdarugo-valogatott

Lasd meg: Ruanda az olimpiai jatekokon

Unnepek [ szerkesztes ]

• januar 1: ujev napja
• januar 8: a demokracia napja
• aprilis 7: a nepirtasrol valo megemlekezes napja
• majus 1: a munka unnepe
• julius 1: a fuggetlenseg napja
• julius 5: a beke es a nemzeti egyseg napja
• augusztus 1: az aratas napja
• szeptember 8: a kultura napja
• szeptember 25: Kamarampaka nap (az 1961-es referendum emlekere)
• oktober 1: a szabadsag napja
• oktober 26: a hadsereg napja

Forrasok [ szerkesztes ]

• The World Factbook Archivalva 2018. december 24-i datummal a Wayback Machine -ben
• Lonely Planet: East Africa ? Rwanda

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• RwandanStories is a great collection of video, photography and journalism , rwandanstories.org
• Ruanda kisertetei (dokumentumfilm) , youtube.com